Gent város Krook Könyvtárának link legfelső szintjére felmászva meglepve látja a betérő, hogy a nagy teret szinte teljesen megtöltik az egyetemisták. A csendet harapni lehet. A könyvtár számos pontján hirdeti: foglalj helyet magadnak! A célra a könyvtár erre a célra helyfoglaló alkalmazást link nyújt az olvasóinak. A nagy terem szélén üldögélő könyvtárost kérdezve megtudhatjuk: a foglalás ingyenes és a jelek szerint kimondottan kedvelt (a link oldalon látható képek délelőtt készültek). Ha valaki 15 percet késik, foglalása semmissé válik.

A hallgatók könyvtárost is igénybe vehetnek tevékenységeikhez, de inkább az jellemző, hogy a könyvtárat nyugodt és csendes tanulóhelynek veszik igénybe. A 2017-ben átadott könyvtár egyébként a városközpontban helyezkedik el, és kitűnő panoráma nyílik belőle. A földszinten természetesen a büfé link is igénybe vehető, akár ebédelésre is.

A helyek elérhetők a nyitva tartási időben, ami hétfőtől péntekig 10.00-19.00, szombaton 10.00-18.00, csütörtök: 10.00-21.00; melyből az utolsó két óra: önkiszolgálás. (MG)

Gyere, vegyél részt vetélkedőnkön! Megtudhatod általa mit írt a nagy író, melyek településünk történetének fontos állomásai stb. - amihez persze előbb el kell olvasnod ezt és azt a könyvet, azaz megtudhatod, hogy számunkra melyek a fontos dolgok a múltunkban. Ez persze csak a felhasználói közösség legelkötelezettebb, erősen kisebbségben tagjait vonzza, és így sikerül a könyvtárnak felhasználói táborát erősen leredukálni. Cinikus, de nem is véletlenül: sokkal könnyebb - kisebb ráfordítás és csekélyebb várható frusztráció árán - a már jól olvasó, könyvtárra szocializált emberekkel foglalkozni, és az ő sikerükkel villogni még akkor is, ha ezáltal csorbát szenved a könyvtár valódi küldetése, és ezen könyvtárosi döntés mentén tovább csökken a felhasználói tábor.

A felhasználóvezérelt hozzáállás viszont a másik oldalról, a felhasználó igényeiből indul ki: első lépésként ezt igyekszik lehető legjobban megismerni, és ebből tanulságokat levonva megtervezi esetünkben a vetélkedőt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne kerülhetnének elő a könyvtár(os) által fontosnak tartott tartalmak, de úgy, hogy azok felé is a felhasználó tartósan magas motivációja felől közelít.

A jó könyvtári vetélkedő tehát nem a könyvtár(os), hanem a felhasználó szempontjaiból indul ki, így van esélye növelni a felhasználók számát és elégedettségét - pláne olyan használók esetében, akik számára a könyvtár átlag feletti hasznot tud nyújtani.

Összefoglalva:
- a használók érdeklődéséből indulj ki
- azokat célozd, akik számára a legnagyobb a nyereség
- növeld a bevontak számát. (MG)

Az OSZK Könyvtári Intézete hozzáférhetővé tette honlapján az országos könyvtári statisztikákat Excel formátumban, sőt 2021-2022 közötti időszak 11 témakörbe sorolt adatai adatvizualizált link formában szűrők segítségével egzaktan vizsgálhatók - adta hírül az OSZK. (Vincze Anett ajánlásával)

A letölthető adatok elemzése érdekes gondolatokat vet fel, ha a közölt adatok felhasználásával teljesítmény-adatokat vizsgálunk, akkor meghökkentő kilenségeknek lehetünk tanúi például, ha egy alkalmazottra jutó kölcsönzést vagy 1000 dokumentumra eső kölcsönzést vizsgálunk. Kérdés lehet: megfelelőek-e
- a könyvtárak közölt adatok
- a könyvtáaktól kért adatok-e a megfelelőek (ha országos stratégiai döntések meghozatala a cél)
- mekkora a könyvtárakban az adatalapú gondolkodás kultúrája? (MG)

Ha valaki fel kíván készülni az MKE dec. 13-i "Könyvtárak és a hiteles tájékoztatás avagy mit tehetünk az álhírek terjedése ellen" c. interaktív gyakorlati workshoppal egybekötött szakmai konferenciájára, hasznos lehet belenéznie a KIT kritikus / kritikai olvasás link témában közölt félezer hírébe.

Ha belekotrunk a találatokba, akkor felmerül egyebek mellett a
- központilag vezérelt álhírgyártás és -továbbítás, a dezinformáció működése
- a manipulációs eszközök és annak pszichológiai háttere
- az elmélyült, elemző olvasás lehetőségei
- a generációs különbségek a veszélyeztetettségben.
Arra is találunk (főleg német) példákat, hogyan vértezik fel a könyvtárak a gyerekeket az átverések ellen.

A felvetett témához közel álló további témák is szép találati halmazzal állnak rendelkezésre:
- cenzúra, pillanatnyilag 166 találattal: link
- információ-visszatartás, félezer találattal: link
- a dolgot pozitív oldalról közelítve: a tudásstratégia több mint félezer találattal: link (MG)

Egy éve írtuk... Ahogyan matematika tanárnak is a jó matekosok mennek. Azaz, abban jártasak alapvetően, hogy hogyan lehet jó képességekkel pik-pak számolós-logikai feladatokat megoldani és érdekes, összetett feladatokkal bíbelődni - ami célcsoportjának mondjuk 10%-ára jellemző. Nehezen tudják magukat beleképzelni a társadalom nagyobb részét alkotó gyenge matekosok nézőpontjába.
Könyvtárosnak pedig az megy, aki szeret olvasni, szereti a könyveket - tapasztalják a könyvtárosképző intézmények felvételiztetői. Ami nem éppen szerencsés kiválasztás. Ugyanis az ilyen emberek a társadalom lassan csökkenő százalékát adják. És nehezebben találják meg a közös nevezőt az olvasni kevésbé szeretőkkel. Ezért nem meglepő, hogy - már csak a nagyobb sikerélmény reményében is - inkább a jól olvasókkal foglalkoznak, akiket viszont eséllyel demotiválnak (vö.: link ). Szóval, duplán gáz a helyzet, mely a társadalom további betegítő és GDP-csökkentő polarizálódását erősíti.

Ha lesz egyszer könyvtári stratégia, akkor ebbe e nézőpontnak is be kell kerülnie. Már ha a stratégia nem csak a kipipálandó tényező, hanem a használói stratégiai érdekekből kiindulva tervezi vissza a könyvtári szolgáltatásokat. Különösen akkor fontos ez, ha az országos trendek gyakran a társadalmi szakadék és a szegregáció fenntartása, növelése irányába hatnak. (MG)

Diskurzus a témában: link

A sorozat legutóbbi része: link .

A másik technika, amelyet már a bizalom kialakulása után lehet alkalmazni, a spontán kialakult vagy előre megszervezett csoportos beszélgetés (group discussion) egy-egy konkrét témában, szintén ott, ahol a közösség tagjai komfortosan érzik magukat; a harmadik pedig a könyvtárosok részvétele különböző települési programokon, eseményeken (nemcsak nagy rendezvényeken, hanem testületi üléseken, pedagógusok vagy más szolgáltatók találkozóin is). Ez nagyban segíti annak a képnek a kialakulását és megerősödését, hogy a könyvtár valóban érdeklődik a település, a közösség élete iránt, aktív résztvevője kíván annak lenni, s bekíván kapcsolódnia folyamatokba.

A közösségvezérelt szolgáltatásfejlesztés mögött a közösség tagjai kreatív, intellektuális erőként lépnek fel és szerepelnek. A könyvtár és a közösség partnerként vesz részt a szolgáltatásfejlesztésben, a közös munka alapvetőfontosságú a gyűjteményfejlesztéshez, az új programok kitalálásához és megvalósításához, valamint a könyvtári szabályok és eljárások kidolgozásához. A modellben a könyvtárosok biztosítják, hogy a közösség tagjai aktív, egyenlő partnerei legyenek a könyvtárnak. Az együttműködéssel kialakított gyűjtemények, szolgáltatások, programok és eljárások a közösség szükségleteit tükrözik, és magukba foglalják a közösség kreativitását, választásait. (Kovásnés Koreny Ágnes)

Nem újdonság, hogy világszerte az emberek többsége értelmetlennek érzi a munkáját. Ezt most új kutatás is megerősítette. Igaz, az egyes szakmák képviselőire ez eltérő arányban jellemző.

A Simon Walo (Zürichi Egyetem) szerint leginkább a pénzügyi, értékesítési és vezetői pozíciókban dolgoznak, sokkal valószínűbbek arra, hogy úgy gondolják, munkájuk értelmetlen vagy másoknak haszontalan. Walo kutatása az első, amely mennyiségi támogatást nyújt ennek az elméletnek.
David Graeber 2018-ban megfogalmazott elmélete szerint sok munka "bullshit" vagyis társadalmilag haszontalan és értelmetlen.

Az eddigi kutatások szerint az emberek a rutinszerűség és autonómia vagy a jó vezetés hiánya miatt érzik értelmetlennek munkájukat. Walo szerint azonban a munka jellege is döntő: azok, akik üzleti, pénzügyi és értékesítési területeken dolgoznak, kétszer akkora eséllyel érzik a munkájukat társadalmilag haszontalannak, mint mások. Az irodavezetők 1,6-szoros valószínűséggel mondták ugyanezt. A forráslinken található táblázat jelzi, hogy a felmért foglakozások körül legkevésbé az oktatásban dolgozók és a könyvtárosok érzik feleslegesnek munkájukat.

Walo azt is megállapította, hogy azoknak a dolgozóknak az aránya, akik társadalmilag haszontalannak érzik munkájukat, magasabb a magánszektorban, mint a nonprofit vagy a közszférában. (ref.: ChatGPT, MG) (Salamon László ajánlásával)

Az ausztráliai Wollagong Városi Könyvtárainak 2024-2028-as, 5 évre szóló stratégiai terve az alábbi erősségekből indul ki, amelyeket infografikákkal is szemléltetnek:

- A város lakosságának 40 százaléka (87.889 fő) aktív könyvtári tag. Ez magasabb, mint a 32,4 százalékos országos átlag. Továbbra is céljuk a tagság, a látogatottság és a könyvtári programokkal való elégedettség növelése, bár a rendezvényeiket látogatók 80%-a elégedett volt a programokkal.
- A könyvtár fizikai gyűjteménye 407.283 könyv, DVD stb. 2022-23-ban 977.178 fizikai és 316.924 digitális tételt kölcsönöztek ki. A gyűjteményeiket fenntartható módon kezelik, pl. a könyvtári terekbe vásárolt tárgyak 80%-át helyi beszállítóktól vásárolják.
- 6040 ember használja a könyvtár mobil alkalmazását. A modern technológiával is igyekeznek lépést tartani.
- A frissített stratégia adatforrása többek között a 2021-ben végzett felmérés, a 2022-es Wollongong Learning City közösség bevonása és 2023 közepén egy hasonló fázis.
A vízió szerint Wollongong könyvtárai a közösség szíve, ahol mindenki felfedezhet valamit, tanulhat és kapcsolatot teremthet. (Megjegyzés: részben ezt tükrözi a stratégia eredeti címe is.)

A stratégia a felmerülő közösségi igényekre összpontosít, ugyanakkor a könyvtárak továbbra is igyekeznek kielégíteni minden korosztály elvárásait. Prioritást élveznek pl. az őslakosok, az LMBTQIA+ vagy a kulturálisan sokszínű csoportok tagjainak igényei is. Céljuk pl. a közösségi szervezetekkel való együttműködés a közösen tervezett és nyújtott programok megvalósítása érdekében. A város sokszínűségét még inkább láthatóvá szeretnék tenni a promóciós anyagokban és a könyvtár honlapján link .

A stratégiai tervezetet 14 napig megtekinthetik és véleményezhetik az érdeklődők link , hiszen az arról szól, hogy a könyvtárak azt kínálják, amire az embereknek szükségük van, lehetőséget teremtve a társadalmi szerepvállalásra. (Ref.: Szabó Eszter)

Bringaszerelés, rádió javítás vagy egy székláb megragasztása, estleg egy ruha felvarrása? Ez nem egy klasszikus értelemben vett szerviz, ahol leadjuk a tárgyat és megcsinálják nekünk, hanem annál sokkal jobb: itt ugyanis a szakemberrel együtt tanuljuk meg, hogyan is kell újra életre kelteni a tárgyakat. A közös szerelés ingyenes, nekünk csak a szükséges alkatrészeket kell beszerezni.

Repair Café Budapest december elsején nyitja meg kapuit a 8. kerületi Teleki téren, a mintát a holland szerelőműhelyek adták, a megvalósítását pedig a budapestiek a Közösségi Költségvetés keretében szavazták meg. A hely egyszerre szól a saját kézzel történő javítás sikerélményéről, közösségi élményről és persze a tárgyak használati életének megnöveléséről.

Ahogy a bevezetőben is írtuk, a szerelőműhelybe az adott napokon bárki elhozhatja elromlott háztartási kisgépét, kerékpárját esetleg kerekesszékét, és szakemberek segítségével megjavíthatja. A meghibásodott kisgépek javítása mellett ruhaneműk kisebb átalakításaiban is segítenek a hozzáértő kezek, és akár barkácsolhatunk is a rendelkezésre álló szerszámokkal. A szakemberek támogatása mellett számíthatunk tudásmegosztásra is, hiszen számos nemzetközi példa, leírás, szerelési útmutató áll rendelkezésre a műhelyben.

Elizabeth Castaneda, a San José-i Közkönyvtár (SJPL) nyilvános tájékoztatási menedzsere a marketing módszereit édesanyja közösségi munkájából leste el. Először speciális projektkoordinátorként első generációs, alacsony jövedelmű középiskolás diákoknak segített bejutni a főiskolára, mivel ő maga is ilyen családból érkezett. Bármennyire szerette ezt, nagy rendezvényeket és koncerteket akart népszerűsíteni. Ekkor döntött úgy, hogy elvállal egy fizetetlen szakmai gyakorlatot a San Jose Downtown Association-nél. Ebből kommunikációs koordinátori állás lett, ahol 5 évig dolgozott. Megtanulta a webdesignt és a közösségi médiát, heti hírlevelet készített. Támogatta a San Jose belvárosában működő kisvállalkozásokat és rendezvényeket, és rendszeresen bemutatta azokat a közösségi ügyek műsoraiban.

Évekig dolgozott irodai alkalmazottként fiókkönyvtárakban, majd elvállalta a könyvtár kommunikációs részlegének vezetését. Marketing- és kommunikációs csapatuk jelenleg háromtagú, de bővítik. A közönséginformációs menedzser határozza meg a nagyobb kampányok jövőképét, kidolgozza a marketingstratégiákat, biztosítja a forrásokat, és vezeti a közönség bevonásával foglalkozó részleget. Utóbbi részei: a webes csapat, az önkéntesek, valamint a marketing és kommunikáció.

A legsikeresebb könyvtári kampány a 2-Step Fine Forgiveness Program volt, amely a könyvtár első, egy hónapos visszavételi amnesztiaprogramja. A "2-Step" Fine Forgiveness koncepcióhoz kapcsolódva táncos videókat vettek fel (link ). Egy táncstúdióval működtek együtt. A könyvtár ügyfeleit és munkatársait is rávették a táncra. 31 nap alatt a késedelmes anyagok közel felét visszahozták. Több mint 12 000 ember vett részt a programban, és közel 64 000 dollárnyi késedelmi díjat töröltek

A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a munkatársaik egy részével megértessék, amit marketingesként és kommunikátorként tesznek. Prezentációkat készítettek a személyzet számára, hogy lássák, hogyan fejlesztik a kampányaikat. Ezeket a munkatársak nagyra értékelik. A közösségi média segít új közönséggel kapcsolatba lépni.

Partnerük a könyvtári alapítványuk, ahol most már a történetmesélés és a tartalomkészítés iránt elkötelezettek dolgoznak. A helyi sportcsapatokkal közös márkájú könyvtári kártyákat terveztek, hogy népszerűsítsék a könyvtári szolgáltatásokat a szurkolóik körében, és új közönséget vonzzanak a könyvtáraikba. (Ref.: Szabó Eszter)

Az IFLA környezetvédelmi és fenntarthatósági szekciója, az ENSULIB 2024-re írt ki egy nemzetközi szintű környezettudatossági versenyt, amelybe bármilyen típusú és bármekkora költségvetéssel rendelkező könyvtár benevezhet, sőt kiemelten kezelik a szerény körülmények között is zöldpolitikát folytató könyvtárakat.
A verseny mottója: A könyvtárak erejének bemutatása a fenntartható fejlődési célok megvalósításában; amely szorosan kapcsolódik az IFLA küldetésnyilatkozatához is:
- A jutalmazott könyvtár vagy könyvtárprojekt a legjobban kommunikálja a nyilvánosság felé a környezettudatosság iránti elkötelezettségét.
- A könyvtári felelősségvállalás megjelenik az oktatásban is.
- A helyi zöld könyvtári kezdeményezéseket népszerűsítik lokális, regionális és globális szinten egyaránt.
- A világméretű zöld könyvtári mozgalomba benevezhető környezetbarát épület, szolgáltatás, információforrás, programok, tevékenység, gyűjtemény vagy egy projekt.

Pályázati követelmények:
- Nyomtatott (esszé, újságcikk, plakát stb.) vagy digitális (videó, prezentáció stb.) formában készült.
- Az IFLA hét nyelvének bármelyikén íródott.
- A teljes pályázat lefordítása angol nyelvre kötelező, beleértve minden kapcsolódó mellékletet, információt is.
- A terjedelem 10 MB méretű lehet, a videó kivételével, amely a Youtube-on legyen korlátlanul elérhető.
(ref.: Vincze Anett)

Proktológiai nyílt napot rendeztek az érdeklődök számára szombat délelőtt a nyíregyházai Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kamaratermében az F Medical Magánklinika szervezésében. A résztvevők tájékozódhattak az aranyér és egyéb proktológiai panaszok kezelési lehetőségeiről, megismerkedhettek a legmodernebb műtéti eljárásokkal, és kérdéseket tehettek fel a tapasztalt szakorvosoknak.
Az esemény előadói: Dr. Kolozsi Péter sebész - proktológus szakorvos, Dr. Varga Zsolt - sebész - proktológus szakorvos, Dr. Földi Ildikó - gasztroenterológus szakorvos.

Személyes adatokat loptak el a British Library rendszeréből. A belsős HR-fájlokról a támadók fotókat tettek közzé bizonyítékként, egyúttal a Rhysida zsarolóvírus-csoport magára vállalta a támadást. A könyvtár megerősítette a kibertámadás tényét. Az adatszivárgás október 31-én történt, és úgy tűnik, a dolgozók szerződései és útlevél adatai kerültek a támadókhoz. Valószínűleg belső HR-es mappák kerültek illetéktelenek kezébe.

Az adatokat az interneten árulták 20 bitcoinért, azaz mostani árfolyamon nagyjából 286 millió forintnak megfelelő összegért. A támadócsoport november 27-ig várta az online aukción a legmagasabb összeget kínáló résztvevőt.
Az intézmény további célzott támadásokra számít a következő hónapokban, mivel nyilatkozatuk szerint a támadás érintette a weboldalát, online rendszereit és szolgáltatásait, a nyilvános Wi-Fi hálózatát és még az olvasótermi szolgáltatásainak egy részét is.
Ennek következtében a könyvtár rögtön lezárta oldalát. Közlésük szerint a következő hetekben fokozatosan kezdik majd újra elérhetővé tenni szolgáltatásaikat. Előfordulhat, hogy lesznek tartósan lezárt szolgáltatások is.

A könyvtár emailben javasolta a felhasználóinak, hogy változtassák meg jelszavaikat az online szolgáltatásokban. A nyomozásba bevonták a Nemzeti Kiberbiztonsági Központot (NCSC), a rendőrséget és a kiberbiztonsági specialistákat is. Míg a nyomozás tart, addig a könyvtár nem oszthat meg további részleteket a támadásról. Az NCSC szóvivője megkérte a nyilvános szervezeteket, hogy fokozottan figyeljenek a kibervédelemre hasonló támadások elkerülése érdekében. (ref.: Habók Lilla)

A múlt heti kérdésünkre kapott válaszok megoszlása:
0 - anyagi javaiból fakadó befolyás
9 - pozíciójából fakadó hatalom
6 - szakismeretéből, tudásából fakadó hatalom
8 - személyes kapcsolatokra alapuló hatalom
Mindez a 2013-as és 2019-es hasonló adatokkal összevetve:
link . Ezek alapján úgy tűnik: a mai könyvtári vezetők legerősebb hatalma pozíciójukból fakad, ennek kétharmada a szakismeretükből, tudásukból fakadó.
Elkészítettük az a diagramot is, amely a tapasztalt és a kívánatos állapotot veti össze egymással. Akár a korábbi években, a válaszadók arányaiban több szakismeretet és kevesebb pozícióból való hatalmat szeretnének vezetőiktől. (MG)

Hová tűnt a Mikulás? címmel interaktív családi játékot szervez december 6. és 22. között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a szegedi Somogyi-könyvtár. A családok számára meghirdetett programban játékos feladatok megoldásával kell megtalálni az elveszett Mikulást. A játékos nyomozás részben a genial.ly platformon kialakított felületen zajlik különböző online játékok segítségével, de több feladatot a könyvtárakban, offline módon lehet megoldani.

Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sárkányos Gyerekkönyvtárában, a XI. kerületi Karinthy Könyvtárban és a XIX. kerületi Üllői úti Könyvtárban lehet a játékhoz csatlakozni, Szegeden pedig a Somogyi-könyvtár központi épületében és egyes fiókkönyvtáraiban. Valamennyi helyszínen segítséget kaphatnak a kaland résztvevői a szervezőktől a nyomozáshoz, amely nagyjából 1 órát vesz igénybe.

A Mikulás-játék az első állomása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Somogyi-könyvtár együttműködésének. A partnerség keretében többféle rendezvény, program és játék várja majd a könyvtárlátogatókat a közeljövőben.

Szakmai napot tartott a Békés Megyei Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete hétfőn a békéscsabai intézmény előadótermében. Az esemény keretében átadták "Az év könyvtárosa Békésben 2023" és "Az év KSZR könyvtárosa Békésben 2023" kitüntetéseket. A kitüntetésekkel azokat a szakembereket ismerik el, akik az év során végzett munkájukkal és szakmai tevékenységükkel elnyerték kollégáik és munkaadóik elismerését.

Az év könyvtárosa Békésben 2023-ben Benkóné Tóth Edit lett, aki immár 24 éve, 1999 óta végzi ezeket a feladatokat. Dézsi János, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezetének elnöke méltatásában úgy nyilatkozott róla: precizitása, segítőkészsége, a szakma iránti elkötelezettsége példamutató, ami őt magasan az átlag fölé emeli. Úgy fogalmazott, személyiségéből adódhat, hogy mindenkivel jó viszonyt ápol, soha senkiről nem nyilatkozott haraggal vagy bántó módon, és róla sem nyilatkoztak ekképpen, holott több évtizede dolgozik a szakmában. A szakmai tevékenysége mellett civil szervezetben is ellát feladatokat, amelyek a könyvtári területtől teljesen idegen területet, a gazdasági és pénzügyi adminisztrációt kezeli.

A karácsonyi készülődés mellett számos újdonsággal várja olvasóit a Vörösmarty Mihály Könyvtár december 1-jétől. Az olvasók számára lehetőség lesz egyedi, kézműves naplók megvásárlására, de érkezik a QR-kódos adventi naptár és könyvajánlók is.

1. Minden könyvtárban elérhetőek lesznek a kötészetük által elkészített egyedi, kézműves naplók. Ezeket A5 és A6 méretben 5000, illetve 2000 forintos áron vásárolhatják meg az érdeklődők.
2. A digitalizáció jegyében december 1-től QR-kódos, felolvasásokból álló adventi naptárat indít a VMK. A december 1. és 24. közötti időszakban minden nap kikerül egy plakát a könyvtárak ablakába, melyeken látható lesz egy QR-kód, amit beolvasva egy mese, egy vers, egy novella vagy éppen egy könyvrészlet szólal meg, amelyet az intézmény dolgozói olvasnak fel. A QR-kódokkal ezentúl könyvjelzőkön is találkozhatnak az olvasók.
3. A Vörösmarty Rádióval együttműködve a Vörösmarty Mihály Könyvtár rendszeresen mutat be könyveket a rádióban. Ezek a beszélgetések a könyvtár oldalán, továbbá a QR-kódos könyvjelzőkön keresztül - melyeket a megemlített könyvekbe és szerte a könyvtárakban is elhelyeznek - is elérhetővé válnak. A Vörösmarty Mihály Könyvtár ezekkel az újdonságokkal és adventi programjaival is szeretné élményekben gazdagabbá tenni az adventi időszakot, valamint könyvekkel, zenei anyagaival is várja az olvasókat.

A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász a horvátországi földrengés áldozatainak és az ukrán háború menekültjeinek megsegítésében nyújtott áldozatos munkájáért a 2023-as év Karitászt támogató közössége címet adományozta a Városi Könyvtár Lenti link kollektívájának.

A rászorulók mellett azok is figyelmet érdemelnek, akik őket segítik és önkéntesként jót tesznek önzetlenül. A városi könyvtár munkatársai az elismerést azzal érdemelték ki, hogy segítették a Lenti Katolikus Karitász szervezetének gyűjtését a kárpátaljai menekültek megsegítésére és a horvátországi földrengés áldozatainak támogatására. A könyvtár átvevő helyként kapcsolódott be a gyűjtésbe, illetve népszerűsítették az akciót.

"Magyarországon ez a műfaj még gyerekcipőben jár. Bár az alacsony árak és a jó infrastruktúra miatt Budapest ismert célpont a külföldi digitális nomádok körében, Portugáliába és Spanyolországba például négy-öt évvel korábban érkezett meg a coworking" - nyilatkozta a DW Magyarnak Filep Szilvia, az idén áprilisban indult Co-working Hungary iparági szövetség alapítója. Míg Magyarországon jelenleg 30-40 coworking vállalkozás működik, csak Barcelonában háromszáznál, Lisszabonban száznál is több.

A vállalkozások többsége még keresi a fenntartható üzleti modellt. Szilvia, aki a Freelancer Blog alapítója egyben, a kezdetek óta követi a hazai coworking piac alakulását: 150-nél több elemet tartalmaz az adatbázisa azokról a cégekről, amelyek hosszabb-rövidebb ideig megpróbálkoztak coworking irodák működtetésével. A Kaptár vagy a Loffice voltak az elsők, amelyek még 2010 előtt nyitottak, és azóta is léteznek. Nagyon sok vállalkozás azonban kérészéletűnek bizonyult. Budapesten, a Margit híd lábánál található Kubik tíz éve nyitott. A koronavírus-járványt a tulajdonosok elkötelezettségének köszönhetően sikerült túlélni, de "ma lényegében fullon vagyunk" - mondta a DW Magyarnak Mocsár Éva társtulajdonos. A bérlők között nagyjából fele-fele arányban vannak magyarok és külföldiek, a legtöbben az IT-szektorból. Egyre tipikusabb, hogy kis cégek náluk tartják heti rendszerességgel a megbeszéléseiket, aztán együtt mennek ebédelni vagy este még egyet sörözni. Éva szerint minden coworking irodának más a hangulata és az ügyfélköre. "Emiatt nem is tekintem a többieket igazán versenytársnak". Szerinte sok múlik a lokáción, a közösségi eseményeken, és főként azon, hogy mennyire figyelmesek a munkatársak.

Budapest mellett vidéken is egyre több coworking iroda nyílik: lényegében az összes nagyvárosban van ilyen, és egy-két olyan településen is, ahol sok a nagyvárosi, kisgyerekes-családos beköltöző. Filep Szilvia Veszprémben működteti a Katedra Közösségi Irodát. Itt a külföldiek aránya alacsonyabb, 15 százalék körüli. A "kemény magra" az a jellemző, hogy a munkaidejét a home office és a közösségi iroda között osztja meg. "Úgy veszik a bérlelet, nyolc vagy tizenhat alkalomra, mint a fitneszbe" - magyarázta Filep Szilvia.

A nyugati világban járva az ember lépten-nyomon beleütközik a bevándorlókat támogató csendes szolgáltatásokba. Az önkéntesek munkájába, a templomokban afrikai nyelvű miseszövegekbe és énekekbe, a könyvtárak gyenge nyelvismerettel rendelkezők számára kínált beszélgetőóráiba link , könnyített szövegű tájékoztatóival link . (MG)

Az Európai Bizottság a kontinens vezető emberjogi szervezete. A Felnőtt Migránsok Nyelvészeti Integrációja c. projekt részeként kifejlesztett egy eszköztárat támogatni a tagállamokat azon törekvésükben, hogy felelősséget vállaljanak a példátlan migrációs áradatra.
Az eszköztár arra van tervezve, hogy segítse a szervezeteket abban, hogy nyújtson nyelvi támogatást a menekülteknek, és különösen az önkéntesek részére, a munkájuk végzéséhez. A megfelelő tanfolyamon a célorientált weboldal elérhető 7 nyelven is: angolul és franciául - mint az Európai Bizottság hivatalos nyelvei - valamint holland, német, török, görög, olasz nyelveken is.
Az Európai Bizottság (47 tagállam részvételével, központja a franciaországi Strasbourg) célja, hogy a közösségi demokratikus és jogi területet mindenütt elismerjék a kontinensen, ahol az emberi jogot elismerik, a demokrácia és a törvény biztosítva vannak. Az Európai Bizottság minden akcióját ezek az értékek formálják, és ezáltal erősödik a hozzájárulás a társadalmi beilleszkedéshez, az egységességhez és a sokféleség elfogadásához.
Az elmúlt öt évtizedben a Bizottságok jelentős oktatási programjai a nyelvpolitikára fókuszálnak; mostanában főleg Felnőtt migránsok nyelvi integrációja (linguistic integration of adult migrants LIAM) néven emlegetik a kezdeményezést. A migránsok a nyelvi kompetenciák megszerzésével a befogadó országban képessé válnak a politikai tárgyalásra és ez az alapelv-kezdeményezés egyre nagyobb számban van jelen az Európai Bizottság tagállamaiban.
A LIAM-projekt (link támogatást nyújt a politikai döntéshozóknak és gyakorlóknak, akik azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék a bevándorlók integrációját a civil társadalomba.

Még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. A visszaesés majdnem minden országban tetten érhető. A magyar oktatási rendszer méltányossága továbbra is az egyik legrosszabb. Cikkünkben térképen és területenként rendezhető táblázatban mutatjuk az eredményeket.

Kedden közzétette az OECD a háromévente végzett nemzetközi tanulói teljesítménymérés, a PISA eredményeit. A tesztet tavaly írták meg a 15 éves diákok. A legtöbb területen további romlást mutatnak a magyar eredmények, a már eddig sem fényes teljesítményhez képest is. Sovány vigasz: az OECD-átlagban is jelentős a visszaesés.
- A legaggasztóbbak a matematikai eredményeink. Míg 2018-ban még 481 pontot értek el a diákok, az eddigi mélypont pedig 2012-ben és 2015-ben 477 pont volt, tavaly mindössze 473 pontot értek el. (A 2000-es években még az átlaghoz közeli, 490 fölötti volt az ország teljesítménye.) Az OECD átlaga matematikából 472 pontra esett, így a magyar diákok eredménye egy ponttal ezt most meghaladja.
- Az olvasás-szövegértés területe sem ad okot az örömre enyhén szólva sem, itt is visszaesett a magyar diákok pontszáma, az előző, 2018-as mérésen még 476-ot, most mindössze 473 pontot értünk el. Ennél rosszabb csak 2012-ben volt, akkor 470 ponttal állítottuk be a negatív csúcsot. Az OECD-átlag olvasásából 476 pont.

Gyakran idegenkedünk a gyerekeink digitális szokásaitól, míg azt, ahogy a szüleink mozognak az online térben, hajlamosak vagyunk megmosolyogni.

"2023-ban felesleges arra várni, hogy az emberek letegyék a mobiltelefont - véli Steigervald Krisztián. (...) Nem feltétlenül kell elfogadni a változást, de azt mindenképp meg kell értenünk, hogy az adott változás megtörtént. "Ha pedig megértjük, ne dugjuk homokba a fejünket, hanem vizsgáljuk meg, hogy számunkra mi az, ami értéket képvisel, mi az, amit a fiatalabbaknak át szeretnénk adni. Én például szerettem volna megmutatni a gyerekeimnek azokat a rajzfilmeket, amiket én néztem gyerekként, de azt láttam, hogy ezek mai szemmel újranézve már iszonyú vontatottak. Úgyhogy kivágtam részleteket, és csak ezeket a rövid videókat mutattam meg, kvázi a huszonegyedik század eszközével adtam át az én huszadik századi értékeimet" - mesélte a generációkutató.

A Harvard Egyetem vezetésével végzett friss kutatás szerint minden tudásalapú munka 40 százalékkal hatékonyabban végezhető a ChatGPT felhasználásával.

Prompt engineering. Ez ma a legtöbbeknek még inkább csak egy közepesen bonyolult angol kifejezés, de hamarosan minden szakmai önéletrajz elengedhetetlen része lesz. A generatív mesterséges intelligencia (AI) eszközei, a chatbotok vagy a képgenerátorok számos munkakörben segíthetnek, de ahhoz, hogy például a ChatGPT olyan válaszokat adjon, amik ténylegesen hozzájárulnak a teljesítményjavuláshoz, meg kell tanulni jól promptolni őket.

A kecskeméti Neumann János Egyetem november közepén jelentette be együttműködését az eddig online ChatGPT-kurzusokat kínáló magyar startuppal, a Promptmasterrel, és a megállapodás értelmében 2024 tavaszán itt indulhat el az ország első dedikált prompt engineering kurzusa, míg az ELTE Informatikai Karán (IK) elsőként az oktatókat képzik ki, és tavasszal kezdik el beépíteni a tananyagba a chatbot használatát.

Az ELTE oktatóit most oktatják a ChatGPT-re, hogy tavasztól ők is tudják oktatni. Bár a világon több oktatási intézmény első reakciója a generatív AI-eszközökre - elsősorban a ChatGPT-ben rejlő csalási potenciál miatt - a tiltás volt, mások felismerték bennük a lehetőséget. "Eszünkbe sem jutott, hogy meg kellene akadályozni [a ChatGPT] használatát, inkább azon dolgoztunk, hogy kitaláljuk, hogyan lehet a hatékony tanulásban, fejlesztésben és munkában felhasználni" - mondta a Qubitnek Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE IK Média- és Oktatásinformatikai Tanszékének egyetemi docense.

Az elmúlt napok slágertémája az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény. A Szabad Európa egy nagyobb terjedelmű írásban értekezett arról, hogy mennyire is érintett a független sajtó ebben a kérdésben. A válasz az, hogy nem tudjuk, a kormánypárti politikusok bizonygatják, hogy nem a sajtó ellen irányul a javaslat, az újságírók mégsem teljesen nyugodtak.

A törvénytervezet szövege igen homályosan fogalmaz, nem derül ki egyértelműen, hogy kik is érintettek vagy kik számíthatnak retorziókra. A független média évek óta rászorul bizonyos adományokra, sőt néhányuk külföldi pályázatokon is indulnak, hogy ezzel biztosítani tudják működésüket. Valószínű, hogy ez a tervezet nem alkalmas arra, hogy beszántsa az ellenzéki sajtót, de arra igen, hogy bizonytalanságot generáljon.

Újságíróként nehéz végignézni, hogy milyen nehéz helyzetben van a média. Az ilyen törvények - ha nem is lehetetlenítik el teljesen - megnehezítik a működést. Szabad újságírás mindig is létezni fog, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen körülmények között. (Papp Olivér)