Jó példa a könyvtárak minőségértékelő rendszerekre a 2015-ben megszűnt német könyvtári index, a BIX (Bibliotheksindex), de megemlíthető a Library Journal által működtetett America's Star Libraries is, amelyben az egyes könyvtárak a hasonló költségvetéssel bíró társaikhoz képest kapnak csillagokat a használati adatok alapján. Léteznek használói felmérésekre épülő országos értékelések is, például Finnországban kétévente szerveznek országos hatókörű közkönyvtári használói elégedettségfelmérést. Végezetül olyan szabványok és útmutatók is megjelentek, mint az IFLA Public Library Service Guidelines [IFLA Közkönyvtári útmutató].

2014 óta fejlesztett kísérleti projekt a Library Ranking Europe [Európai Könyvtári Rangsor] (LRE) minőségértékelő eszköz. Az LRE a használói élmény szemszögéből, a próbavásárlás (mystery shopping) módszerével értékeli az európai könyvtárakat, elsősorban az Európai Unió területén. A szerzők egy olyan szempontrendszer megalkotására törekedtek, amely alkalmas a különböző méretű, különböző városokban, országokban lévő könyvtárak összevetésére, a szolgáltatásaik minőségének rangsorolására (benchmarking). Alapja a skandináv könyvtári törvényekben megfogalmazott értékrend (a demokrácia támogatása azáltal, hogy helyet biztosítanak a társadalmi és kulturális párbeszédnek), az angolszász könyvtári hagyomány, valamint a könyvtárhasználat változása az utóbbi évtizedekben (könyvraktár helyett közösségi központ, nappali, digitális csomópont vagy alkotóműhely). Háttérként Ray Oldenburg "harmadik hely"-elmélete és Eric Klinenberg "a nép palotája"-tézise szolgál. Az LRE értékelőrendszerének súlyozott összetevői:
- Információk a könyvtárról (6%)
- Helyszín, láthatóság, hozzáférés (25%)
- Szolgáltatások (44%)
- Az épület jellemzői (13%)
- Gyűjtemény (6%)
- A szólás és a választás szabadsága (6%).
Ezeken belül olyan alkategóriákat különítettek el, mint az akadálymentes megközelíthetőség, a nyitvatartási idő, a beiratkozási díj, a rendezvények, az információtechnológia, a világítás, a bútorok, a sokszínű médiakínálat vagy az ellentmondásos címek jelenléte a gyűjteményben. A pontozás összesítése után minden értékelt könyvtár 1-6 csillagot kap.

A szerzők 2014 óta 69 könyvtárat kerestek fel 16 európai országban a próbavásárlás módszerét követve. [Honlapjuk link tanúsága szerint három magyarországi könyvtárban is jártak: Budapesten, Kecskeméten és Székesfehérváron - a Ref.] (Library Ranking Europe: egy új eszköz; ref.: Szabó P.)

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.

Referenciák: közkönyvtárak, építő- és élelmiszeripari társaságok, nyelvtechnológiai fejlesztő vállalkozás, kiberbiztonsági cég, elektronikai összeszerelő üzem.

Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

Kulcsfontosságú, hogy a könyvtárak képesek legyenek reagálni az általuk ellátott környékek változó demográfiai jellemzőire, az ezekkel összefüggésben változó igényekre. Ehhez részletes adatokra és összetett, a térinformatikát (GIS) is magukba foglaló elemzőeszközökre van szükségük. A GIS-alapú megközelítésekben közös, hogy a demográfiai információkat (pl. népesség, jövedelem stb.) térképes rétegekre viszik. Az ingyen elérhető platformokon nehézkes lehet a navigáció, és nem testreszabhatóak, míg a térítés ellenében kínált szolgáltatások költségesek lehetnek, a használatuk pedig sokszor nehezen elsajátítható.

A könyvtárak hagyományosan a közösség meghallgatásával (community listening), a helyi szervezetekkel való kapcsolattartással juthatnak információkhoz az egyes környékek igényeiről, ám az interjúkészítés idő- és munkaerő-igényes. Ezen erőfeszítéseket egészítik ki az elérhető településstatisztikai adatok, amelyek azonban sokszor nem elég részletesek a helyi jellegzetességeket figyelembe vevő döntéshozatalhoz.
Az egyesült államokbeli Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézete (Institute of Museum and Library Services, IMLS) Open Data Literacy projektjének részeként a szerzők a Seattle-i Városi Könyvtár munkatársainak igényei alapján egy olyan kísérleti térképes eszközt hoztak létre, amely alkalmas a lakosság legfontosabb demográfiai adatainak lekérdezésére és azonosítására. Az adattudományi fókuszú projekt kiindulópontja a közérdekű technológiai (Public Interest Technology) tervezés volt, ezért arra törekedtek, hogy nyílt adatokkal és nyílt forráskódú szoftverekkel dolgozzanak, a végeredmény pedig fenntartható legyen.
Első lépésként félig strukturált telefonos interjúkat folytattak a fiókkönyvtárosokkal, majd a megfogalmazott igények nyomán négyféle felhasználási esetet különítettek el: amikor a könyvtárost a lakosság életkor szerinti bontása érdekli; amikor tudni szeretné, mekkora a háztartások mediánbevétele; amikor az otthon beszélt nyelv alapján kíván szolgáltatást tervezni; végül amikor az állami és magániskolákba járó gyerekek számára és arányára kíváncsi. Második lépésként számba vették a szóba jöhető adatforrásokat. ... (Nyílt adatokkal a fiókkönyvtári szolgáltatásokért; Szabó P.)

A hozzáférés biztosítása egyre nagyobb prioritással bír. Az Észak-Karolinai Egyetem könyvtára innovatívan próbálja megközelíteni, hogy egyre nagyobb hozzáférést biztosítson a fizikai helyekhez, gyűjteményekhez, szolgáltatásokhoz.
Ennek részeként az elmúlt évtizedben jelentősen megnövelték a digitális gyűjteményüket. A rendszerbe pedig a hozzáférést biztosító eszközöket fejlesztettek. Így nem kell hozzá semmilyen speciális kérés, szoftver vagy létesítmény.
A kezdeményezés részeként áttervezték a munkatársak területeit is. Állítható magasságú munkafelületeket helyeztek el. A kerekesszékesek is így jól láthatnak minden bejáratot. A régi térképek már online is elérhetők. Ezenkívül a világítás is állítható természetes vagy meleg fényt ad. Jól irányítható a szükséges területekre. Vannak ugyanis, akiket nagyon zavar az erős fényt, migrént okoz számukra, míg másoknak éppen a nagy fényerő kell.

A látogatói tereken (képgaléria: link ) is sokat alakítottak. Pl. többféle testtípusnak megfelelő ülőhelyet terveztek, melyeknek magassága motorikusan állítható.
Minden megvalósítása előtt teszteket folytattak, hogy ne az elkészült munkákat kelljen átalakítani. Például a véglegessel megegyező méretű mockupokat készítettek és elhelyezték a tervezett helyen. Így derült ki például az audiovizuális panelekről, hogy változtatni kell az elhelyezésén. Felmérték, hol problémás az ülés, a fény, a hang vagy a tömeg, és ezeken változtattak. Nem egy előre leadott specifikációhoz igazodtak, hanem folyamatosan iteráltak a megvalósításon.

Ugyanez igaz a digitális fejlesztésekre is, ahol automatizált folyamatokat és manuális átnézést követtek, hogy észrevegyenek minden hozzáférhetőségi problémát. Pontos és érthető legyen az oldalakon a nyelvezet. Legyen mindenhol a képet leíró (alt text) szöveg. Az oldal könnyen olvasható legyen a szövegfelolvasó eszközöknek. 2020-ban 14 ezer oldalon 327 ezer ilyen problémát találtak, amin javítani kellett. Mint elmondták, a saját eszközeikkel és tartalmaikkal könnyebb dolguk van. De a megvásárolt, licencelt gyűjtemények hozzáférhetőségén nehezebb alakítani. Összegyűjtik, és továbbítják a partnerek fejlesztőinek a panaszokat.

A fejlesztésbe bevontak érintetteket és egy kutatót is. Így fejlesztették ki az olvashatóságot támogató weboldal-kiegészítőt link . Ez segít testre szabni az oldalakat, pl. eltüntetni a képeket, meleg háttérszínt és a diszlexiásokat segítő betűtípust használni, kiemelni a hivatkozásokat. A segítőket 20 dolláros kuponnal jutalmazták, most pedig már 75 dolláros óradíjjal. Mivel nekik köszönhetően profitáltak belőle, hogy jobb lett a szolgáltatás színvonala.

A megszerzett tudást előadásokon, workshopokon igyekeznek átadni másoknak is. Sokan élnek pl. mentális betegséggel, ADD/ADHD-vel, tanulási nehézséggel, autizmussal, és ezek kombinációival. De ez nem mindig nyilvánvaló más diákok és oktatók számára, és kezelni sem tudják a helyzeteket. A könyvtár mindenkit bátorít, hogy kezdjen el figyelni a hozzáférhetőségre minden fronton. Találják meg a szervezetben azt, akit még érdekel a téma, és kezdjék el az átalakításokat. Mint mondják, ez nem egy projekt, hanem egy folyamat. (ref.: Habók Lilla)

Múlt héten szóba került a Közepes fejlettség csapdája link , melynek jellemzője az extraktivitás, azaz az erőforrások - információ, figyelem, anyagi eszközök - egy szűkebb csoport kezében összpontosulnak. Ennek ellentéte az inkluzivitás, amely az erőforrásokat a lehető legszélesebb körben igyekszik teríteni, így mindenki tudását becsatornázza a fejlődésbe. Ez egyben a jövőbeni versenyképesség egyik előrejelzője is. És mivel az emberek sokfélék, együtt jár a különböző szempontok, megközelítések együttélésével. Nézzünk néhány példát:

1. Ha egy szakmai seregszemlén vagy vándorgyűlésen a szakmabeliek alcsoportok szerint osztják meg ismereteiket, mint például közkönyvtárosok, orvosi könyvtárosok, műszaki könyvtárosok stb. szekciói, akkor a tudás sokkal kevéssé áramlik e csoportok között. Ennélfogva nem szélesedik horizontjuk, kevésbé tanulnak meg közösen fellépni szélesebb közös célok mentén, nem tekintenek rá külső szemszögből a saját gyakorlatukra.

2. Ha a hivatalos szakmai fórumokon hiába keressük azokat az embereket, akik a máshogyan, más szemszögből, netán ellentmondva látják a tárgyalt témákat - mert nem hívjuk meg őket -, akkor bár megmenekülünk a vitától, megnő annak a veszélye, hogy a születő gondolatok és döntések belterjesebbek lesznek és nem állják ki az idő próbáját.

3. Ha a szakmai rendezvényeken gyakran elmarad a kérdezés és a diskurzus, mert
- vagy eleve nem volt betervezve,
- esetleg az előadók nem tartották magukat a keretekhez és "elfogyott az idő",
- illetve a jelenlévők nem merik megkérdőjelezni és kommentálni a nagynevű előadót,
ismét csak elmarad a kreatív súrlódás, amikor egy kellemetlen szembesülés alakul ki az elhangzottakkal, amely akár új gondolatokat, majd később innovációt ébreszthet.

Mindezek alapján lehet ugyan innovációról beszélni, de ha az innováció alapjai gyengék, netán a bevett szakmai gyakorlattal ellentétesek, akkor lemondhatunk a szakmai versenyképesség növekedéséről. (MG)

A kutatások tanúsága szerint a tizenévesek és a könyvtárak között szakadék húzódik: a kamaszok gyakran elégedetlenek a könyvtári szolgáltatásokkal, a könyvtárak pedig részben fontos célcsoportnak, részben problémaforrásnak, zavaró tényezőnek tekintik őket. A Svéd Könyvtáros Egyesülettel együttműködésben végzett fókuszcsoportos kutatás arra kereste a választ: mit tartanak a fiatalok az olvasásról és a közkönyvtárakról, és hogyan segíthet mindezt javítani a könyvtári szolgáltatásokat?

A legfőbb kontextuális vízválasztót az otthon és az iskola jelenti: a tizenévesek az otthoni olvasáshoz pozitívan, míg az iskolai olvasáshoz negatívan állnak hozzá.
A kamaszok a könyvtárra jellemzően régimódi intézményként gondolnak, ahol régi könyvek vannak, és csend honol. Többek szerint a könyvtárak gyerekeknek való helyek; amikor tizenévesként felkeresik a könyvtárat, elsősorban nem olvasni vagy kölcsönözni szeretnének, hanem találkozni a társaikkal, esetleg feltölteni a telefonjukat vagy várni a buszra. Számos interjúalany megfogalmazta, mennyire fontos, hogy otthonosan érezze magát a könyvtárban, amihez az is kell, hogy bizalmi kapcsolata legyen a könyvtárosokkal. A könyvtári szolgáltatások közül a megkérdezettek a jó ülőhelyeket, a játékkonzolokat és számítógépeket, az új kiadású könyveket, valamint az írói workshopokat, könyvklubokat, író-olvasó találkozókat emelték ki; néhányan kifejezték a több párbeszédre és részvételi lehetőségre irányuló óhajukat is. Ez utóbbi szempontok a korosztály hitelesség iránti vágyával hozhatók összefüggésbe.

Hogy a tizenévesek igényeire való tekintettel fejlesszük a könyvtári szolgáltatásokat, fontos tehát széles perspektívából, olvasási gyakorlataik felől közelíteni a kérdéshez. Tudjuk, hogy a fiatalok nem a könyvtárhoz fordulnak, ha információra vagy fikcióra van szükségük. Amiből kiindulhatunk, az az, hogy általánosságban pozitív konnotációkat kötnek a könyvtárakhoz, emellett szociálisan interaktív, egyúttal meghitt, nyugalmat és biztonságot árasztó környezetre, egyfajta "szabad zónára" vágynak, ahol nem zavarják őket a kisgyerekek vagy a külvilág elvárásai, és amely a könyvtárosok és a könyvek révén hitelességet sugároz. Ezért a könyvtáraknak, ha javítani kívánnak a tizenévesekkel való kapcsolatukon, a jövőben a korosztály jobb megismerésére és a befogadó, szociális interakciókat támogató terek megteremtésére érdemes összpontosítaniuk. (Első a hitelesség: milyenek a svéd tizenévesek olvasási gyakorlatai, és hogyan látják a közkönyvtárakat?; ref.: Szabó P.)

Rendszeresen kerül kezembe olyan dokumentum, amelyet minősített könyvtár, sőt, minőségbiztosítást oktató intézmény bocsát ki, amely ugyanakkor nélkülözi a dokumentum azonosíthatóságát biztosító alapvető elemeket. Olyan adatokat, mint pl. a közreadó neve, vagy a keletkezési dátum. Mindezzel egy csapással aláássa
- a kiadó személy (a közlő saját maga)
- a kiadó intézmény
- a könyvtári tájékoztatás
- a könyvtári minőségirányítási rendszer
hitelességét is. Mert ha egy állattenyésztő nem ért a minőségi tájékoztatáshoz, akkor az többé-kevésbé megérthető. De ha egy könyvtáros - pláne, aki minősített intézmény alkalmazottja - nem képes erre, akkor ott rendszerhiba sejlik fel: mert mit biztosít a könyvtári minőségirányítási rendszer, ha nem a könyvtári tájékoztatás minőségét?! A minőségirányítási rendszert saját művelői járatják le?

Az alapvető hiányosságok mellett persze vannak csekélyebb nemmegfelelések is, vagy olyanok, amelyek "csak" egy dokumentum
- gyengébb olvashatóságát
- kellemetlenebb kinézetét vagy
- nagyobb előállítási költségét
"biztosítják". (Az olvasás ügye szintén könyvtáros környéki kompetencia.) A KIT néhány éve közreadta az Olvashatóbb és áttekinthetőbb szövegek készítése - Tippek link anyagot. Amely összefoglalja, hogyan lehet jobb minőségű írásos dokumentumot készíteni. (MG)

A közelmúltban sok trauma érte az embereket (világjárvány, faji indíttatású konfliktusok, infláció stb.), amit súlyosbít a rendszerszintű egyenlőtlenségek (pl. szegénység) kezelésére való infrastruktúra növekvő hiánya. A Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA) link meghatározása szerint a trauma a káros - vagy károsnak vélt - helyzetekre adott általános emberi válasz, ami lehet fizikai és/vagy érzelmi. Tartósan hat az egyén működési képességére, továbbá szociális, érzelmi, fizikai és lelki jólétére. A SAMHSA a traumatudatos könyvtárosság hat alapelvét írja le: biztonság; megbízhatóság és átláthatóság; kortársak támogatása; együttműködés és kölcsönösség; felhatalmazás (pl. szabad mozgás a könyvtárban), hang és választás; továbbá a kulturális, történelmi és nemi kérdések (másság) elismerése. Ezeket egyre több könyvtár építi be gyakorlatába. E munka során a könyvtáros nem azt kérdezi: "Mi a bajod?", hanem ezt: "Mire van szükséged?"

A traumatudatos könyvtárosság a folyamatos elkötelezettség. Kifelé, a könyvtári dolgozói közösséggel végzett munkára és önmagunkra egyaránt vonatkozik, hiszen mind a könyvtári ökoszisztéma részei vagyunk. Mindannyiunkat másként érint a trauma. A traumatudatosság feltételei:
1. Realizásás - egyéni és szervezeti szinten kell felfogni, mi a trauma
2. Felismerés - a trauma jelei a közösségekben, magunkban és másokban (pl. lobbanékonyság, elakadt érzelmek, tervezési nehézségek, rossz önmenedzselés, mentális egészségügyi vagy drogproblémák stb.)
3. Reakció - a szervezet és az egyén reagál azokra, akik traumát éltek át;
4. Újra-traumatizációval szembeni ellenállás - az eredeti trauma kiújulásának, állandósulásának megelőzése.

Kicsiben kezdjük. pl. traumatudatos könyvtári értekezletekkel. Meghan Wakeman, a New York-i Capital District Library Council forrásmegosztó könyvtárosa a témában írt könyv társszerzője: link . A tanácsadás, szakemberhez irányítás szintén része a munkának. Bár a traumatudatos könyvtárosság egyedül is gyakorolható, a nagyobb hatáshoz több idő, tér és forrás kell. Velejárója, hogy okozunk traumát másoknak, amit tudatosítanunk kell. Fontos, hogy a vezetők felülről lefelé és a könyvtári munka minden szintjén modellezzék ezt a magatartást, a közvetlen munkatársakkal való interakcióktól kezdve a küldetés fogalmazásáig. (ref.: Szabó Eszter)

Bolba Márta, evangélikus lelkész: - Nagyon szerettem olvasni, szisztematikusan mindent elolvastam. Később a magyar nyelv és irodalom szakot is elvégeztem. Az olvasás nagyon nagy erőforrás. A könyvtár lett még egy olyan színtér, ahol nagyon szerettem létezni. Sopron belvárosában nőttem fel, a lakóhelyemtől 7 percre volt a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum, ahova a katolikus iskola után jártam. Félútra volt az evangélikus templom, tehát harangszóra bőven elég volt iskolába indulni. 5 perces távolságra pedig a városi könyvtár link . Ebben a körben mozogtam és ez nekem nagyon-nagyon sokat jelentett. Mivel nem szerettem hazamenni, a könyvtárban töltöttem az időmet, a könyvtáros nénik nagyon szerettek, és én is őket. A gimnáziumban minden lehetőséget biztosítottak a szabadidő eltöltésére, 8 féle különórára jártam: tánc, olasz nyelvóra, kerámia- és textilszakkör, röplabda, iskolai kórus, még matekszakkörre is. Minden tanáromra nagy szeretettel gondolok. A líceum mellett a római katolikus egyházban a Szent György-plébánia volt az a hely, ahol felnőttem. Mindenféle ifjúsági programokat szerveztünk, bálokat, sportprogramokat, 24 órás úszást, kerékpártúrát, teaházat, filmklubot. Olyan háromszázan együtt mozogtunk, és azon belül a nagyon jó barátaimmal, tíz-tizenöten sülve-főve, éjjel-nappal. Ezek egy biztonságot nyújtó, nagyon barátságos felnövekedés keretei. Kifelé éltem, pezsegtem az egyházamban.

Mesterséges intelligencia a könyvtárakban címmel tartott szakmai beszélgetést az ELTE ÁJK KáVé és a KIT Hírlevél febr. 22-én.
A chatrobot nem algoritmus, azaz nem lehet ellenőrizni, hogy mit fog mondani. Így nem lehet garantálni, hogy igaz-e vagy sem, amit válaszol, vagy egyáltalán milyen arányban. Ugyan a könyvtáros vagy tanácsadó is tévedhet a referenszben, de az utóbbiak felelőséget vállalnak, szemben a chatrobottal. Az sem nem mindegy, hogy öngyilkossági technikára vonatkozó kérdésre technikai megoldást ajánl a robot, vagy lelki segítséget igyekszik nyújtani. A robotok készítői felkészítik erre a rendszerüket, de azért beugranak gikszerek. Takács Dániel mindezek miatt jelezte: a (felsőoktatási) könyváros lehetősége a használók figyelmének felhívása a felelősségteljes használatra.

A rendszereket leginkább a személyre szabott oktatásra lehet használni. Bár, amiközben a rendszer tanul - tanulja a tanulót is: nagyon sokat fog tudni a tanulókról, ami sok kérdést vet fel. Egy Honda hátsó fékbetétjének kicserélését pontosan elmagyarázza a ChatGPT, ki is lehet cserélni. De ha baleset lesz a dologból, csak a chatrobotot használó ember tehető felelőssé - fejtette ki a felelősség témát Balázs László, a FSZEK informatikai vezetője. Mikulás Bence, fejlesztő inspirálódásra használja a ChatGPT-t: mondjon öt különböző megoldást egy problémára. Ezek elég hasznosnak tűnnek, más-más szempontból torzítanak, de nagy segítséget nyújtanak a hatodik megoldás emberi megalkotására. Takács Dániel szerint az alkalmazás birtokában a lexikai tudás helyett a kritikai gondolkodást kell fejleszteni. Németh Márton szerint a chatrobot használatával az oktatói készségek fognak felértékelődni. A YouTube-on már vannak videók, hogy hogyan tanuljunk a ChatGPT-vel angolul.

Balázs László rendszerek megjelenésekor kapásból azt gondolta, hogy mi, könyvtárosok már lekéstünk. A könyvtári rendszerek szállítóinál nem tűnik fel elég erő erre a célra, a könyvtárakban sincs meg az az informatikai tudás, hogy ilyen elvárásokat támasszon. A magyar közgyűjtemények még nem használtak ki minden lehetőséget arra, hogy felismertessék a birtokukban lévő képeket, szövegeket. Igaz, hogy ez nem lenne annyira pontos, mintha ember végezné ezt a munkát, de a gépi kapacitás sokkal gyorsabban végezne a feladattal. Hamarabb jelentkezik általa a felhasználói haszon. A magyar könyvtári katalógusok mesterséges intelligencia által emészthetővé tenni viszont jelenleg irreálisnak tűnik - fejtette ki Balázs László. Mikulás Bence: A könyvtáros lehetősége: minél jobban megismerni a rendszereket, mit tudnak. S méginkább: mit nem tudnak, és mi az, amit a könyvtáros jobban tud.

A Magyar Információbrókerek Egyesülete hasonló témában - "Tanácsadás és tájékoztatás a mesterséges intelligencia korában" - szervez rövidesen klubot.

A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár és a Videó a Vakoknak alapítvány új szolgáltatás beindításán dolgozik. A szolgáltatás keretében a nyomtatott könyvekben található képek, ábrák és összetett táblázatok leírását készítik el vakok számára. Miért van erre szükség? Mert a vak emberek általában a nyomtatott könyveket úgy olvassák el, hogy beszkennelik a könyveket, és karakterfelismertető szoftverrel felismertetik a bennük levő szöveget, amit beszédszintetizátorral vagy Braille-kijelzővel ellátott képernyőolvasó programmal olvasnak el. Képek, ábrák, grafikonok értelmezésére nincs lehetőségük. Erre viszont szükség van. Ennek a szükségletnek a kielégítésében segít majd ez az új szolgáltatás.
A FSZEK az olvasótermében kihelyezett fényújság és plakátok segítségével is támogatja az Alapítványt a látó önkéntesek megszólításában.

(Egy éve írtuk) 2022. február 28. február 24-én reggel megdöbbentő hírt hozott, hogy Oroszország hatalmas támadásba kezd Ukrajna ellen. Az ukrán nép életét áldozta, és hősiesen védi országát az Orosz Föderáció agressziójával szemben. Litvánia, Lettország és Észtország nemzeti könyvtárainak közösségei határozottan elítélik az Ukrajna elleni támadásokat, és szolidárisak az ukrán nép azon törekvésével, hogy egy szabad, független és demokratikus ukrán államban éljenek, amelyet az európai alapértékek vezérelnek. Támogatjuk az ukrán állampolgárok szabadságvágyát, és felkérjük a Litvániában, Lettországban, Észtországban, Európában lévő könyvtárakat, valamint a világ minden könyvtárát, hogy legyenek szolidárisak Ukrajna népével, és minden lehetséges módon járuljanak hozzá Ukrajna győzelméhez, azaz anyagi adományokkal, illetve erkölcsi támogatással. Segítségünk alapvető a szabad és független Ukrajna számára.

A következő, könyvtárakat és tudományos szervezeteket képviselő, illetve egyesítő nemzetközi szervezetekhez fordulunk: CENL (Conference of European National Libraries), EBLIDA (European Bureau of Library, Information and Documentation Associations), IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége), CDNL (Nemzeti Könyvtárak Igazgatóinak Konferenciája), a LIBER (Európai Kutatókönyvtárak Szövetsége), a NAPLE (Európai Nyilvános Könyvtárak Nemzeti Hatóságai), a Public Libraries 2030, a SPARC Europe és az ALA (Amerikai Könyvtári Szövetség), hogy azonnal és határozottan ítéljék el az Orosz Föderáció agresszióját. Szorgalmazzuk továbbá az Orosz Föderáció tagságának felfüggesztését minden nemzetközi könyvtári szervezetben.

Közösek a céljaink, és azonos értékeket vallunk. Elkötelezzük magunkat, hogy továbbra is olyan befogadó információs és kulturális teret hozzunk létre, amely mentes a félretájékoztatástól, hazugságtól, gyűlölettől és háborútól, és mindenki számára nyitott. Felhasználunk minden rendelkezésünkre álló eszközt az információs hadviselés megnyerésére. A könyvtár a szabadságot jelenti. A könyvtárak a jövő kapuja.

Mindannyiunknak hozzá kell járulnunk a demokrácia erősítéséhez - és hozzá is járulunk. Minden felelős embernek meg kell értenie, hogy ha nem állítjuk meg Oroszország pimasz agresszióját Ukrajnában, azt mindenki megszenvedheti. Borisz Nyemcov orosz ellenzéki vezető mottója - Szabadságodért és a miénkért! - aktuálisabb, mint valaha.
- Janne Andresoo, az Észt Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Prof. Dr. Renaldas Gudauskas, a Martynas Mazvydas Litván Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Andris Vilks, a Lett Nemzeti Könyvtár igazgatója.

A családtagokkal vagy más, számunkra fontos emberrel eltöltött idő pozitívan kapcsolódik a jóléthez.
Az idegenekkel való véletlenszerű interakció néha boldogabbá tehet bennünket, mint a partnerünkkel vagy házastársunkkal való időtöltés. Könnyen lehet, hogy az utóbbit a potenciálisan felmerülő változatos témák magyarázhatják, vagy az általunk betöltött szerepek sokfélesége.

Kutatók online felmérést végeztek közel 600 amerikai ember bevonásával, és arra kérték őket, hogy idézzék fel előző napi társas interakcióikat, és sorolják be őket olyan kategóriákba: idegen, ismerős, barát vagy családtag. Azt is megkérdezték tőlük egy nullától 10-ig terjedő skálán, hogy mennyire voltak boldogok az elmúlt 24 órában.
A kutatók azt találták, hogy a boldogság az emberekkel való
- interakció időtartama mellett
- a különböző emberek számával és
- típusával is
összefüggésbe hozható.

A társadalmi portfólió diverzitásának előnyei az érzelmi sokszínűség növekedéséhez kapcsolódhatnak - mondja Hanne Collins (Harvard Business School). A többféle típusú emberrel való találkozás során változatosabb érzelmeket élünk át, ami nagyobb jóléthez segít bennünket. (ref.: MG)

Ha a kutatás ezt mondja, akkor a könyvtár
1. továbbadhatja ezen ismereteket használói számára
2. tudatosan törekedhet olyan könyvtári foglalkozásokra, eseményekre, ahol változatos hátterű emberek jönnek össze
3. a könyvtárosok jólétét szem előtt tartva elősegíti, hogy munkájuk során ők is különféle emberekkel tarthassanak kapcsolatot. (MG)

A könyvtár és olvasás - mégha ritkán is hangsúlyozzuk - erősen kötődik a látásképességéhez. A könyvtárak nagy eséllyel elveszítik a látásukban akadályozottá váló használóikat. A könyvtár a folyamatot nem tudja megállítani, de közreműködhet a folyamat kezelésében. A Hannoveri Városi Könyvtár a máshol is megszokott öregbetűs könyvek kínálata mellett a látásvizsgálatoknál megszokott kartontáblát is elhelyezett belső terében, ahol a használók önként - egyben feltűnés nélkül - ellenőrizhetik látásukat. A vonatkozó képeket ld.: link (MG)

Egy felmérés szerint link "a felnőtteknek szóló nagybetűs kiadványok használói nagyobb valószínűséggel voltak nők, 40 és 90 év közöttiek, sokat olvasók, gyakori könyvtárlátogatók és olyanok, akik előnyben részesítik a nyomtatott formátumot az e-könyvekkel vagy a hangoskönyvekkel szemben."

Április elsejétől öt éven át Juhász Zoltán vezetheti a Békés Megyei Könyvtárat - erről határozott a megyei jogú város közgyűlése csütörtöki ülésén. A határozati javaslatot 11 igen szavazattal, öt tartózkodás mellett szavazták meg. A pályázat kiírására azért volt szükség, mert a korábbi igazgató, Rakonczás Szilvia - aki 2008-tól vezette a könyvtárat - nyugdíjba vonul.

A január 21-i határidőre a könyvtár két jelenlegi munkavállalója, Juhász Zoltán és Lukoviczki Anna adta be pályázatát, utóbbi 2013 óta az intézmény igazgatóhelyettese. A vármegyei hatókörű városi könyvtár igazgatójának vezetői megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése is szükséges.

Juhász Zoltán pályázatában fejlesztési elképzelései között fogalmazta meg az olvasói igények minél mélyebb megismerését, ami a könyvtár beszerzéspolitikájának alapja lenne. Munkacsoportot állítana fel a helyismereti gyűjtő és feltáró tevékenységekhez kapcsolódóan; a cél a helyismereti állomány bővítése, a helyismereti tartalmak online hozzáférhetőségének javítása lenne. Bővítené a BékésWiki helyismereti enciklopédiát, amely az adatok alapján a könyvtár egyik legnépszerűbb szolgáltatása. Fontosnak tartja, hogy valamennyi dokumentum, így a folyóiratállomány is online elérhető és kereshető legyen. "A könyvtár nem rendelkezik kölcsönözhető elektronikus könyvekkel, jövőbemutató kezdeményezés lenne a lehetőség megvizsgálása" - fogalmazott.

Lehetségesnek tartja, hogy Békéscsaba nagyobb rendezvényeihez, emlékévekhez kapcsolódóan interaktív oktatási anyagokat készítsenek a könyvtári gyűjteményre alapozva. A zenei részlegben - pályázati támogatással - érdemesnek tartja megvizsgálni a lehetőségét egy modern zenei stúdió kialakításának, amely hang- és videóanyag vágására, szerkesztésére, felvételek készítésére alkalmas. Így a könyvtárba csábíthatnák a fiatalabb látogatókat - írta pályázatában.

Sokan szeretnek zenehallgatás közben álomba süppedni, de vajon milyen típusú dalok segítik leginkább az elalvást? - tették fel a kérdést dán kutatók. Kíváncsiságuk nem egyedülálló, az alvás és a zene kapcsolata folyamatos kutatások tárgya. Több szakember is arra a következtetésre jutott, hogy az elalvás előtti zenehallgatás javíthatja az alvás minőségét, beleértve az elalváshoz szükséges idő rövidülését és az alvás időtartamának növekedését. Az Aarhusi Egyetem munkatársai több mint 225 ezer zeneszámot elemeztek a Spotify globális streamingplatform 985 olyan lejátszási listájáról, amelyeket "zene alváshoz" (vagy hasonló) címkével láttak el. A Spotify adatbázisát használva összehasonlították a szóban forgó számok hangfunkcióit a zenét általában reprezentáló adatokkal. Azt találtak, hogy az elalvást segítő muzsikák általában halkabbak, lágyabbak, lassabb tempójúak, s ezeket gyakrabban instrumentálisan, és főleg akusztikus hangszereken játsszák. A kutatás arra is rámutatott, hogy míg egy lassú dallam segítheti az elalvás előtti ellazulást, ugyanilyen hatékony lehet, ha egy jól ismert saját kedvenc szól a háttérben, még akkor is, ha az energikusabb. A dán kutatás mellé érdemes citálni a texasi Baylor Egyetem idegtudósainak eredményét is, amely szerint nem mindenkinél jó ötlet az elalvás előtti zenehallgatás. Azt találták, hogy azoknál, akik gyakran (hetente többször) találkoznak a dallamtapadás jelenségével, hatszor nagyobb a valószínűsége a rossz alvásminőségnek.

Az elmúlt években a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó szakmai közösségek a szemantikus adattechnológia tükrében újradefinálni kényszerültek hagyományos adatmodelljeiket, gondoljunk a kapcsolt adatként közzétett nagyszámú metaadatra, vagy akár az RDA szerinti katalogizálási szabályzatra és a BIBFRAME-adatmodellre. Számos platform jött létre e szemantikus technológiák implementációjára a könyvtári területen, és a kapcsoltadat-projektek száma is növekszik.
... Általánosságban véve elmondható, hogy a vizsgált portálok minimalizálják a használó keresési erőfeszítéseit, ugyanakkor növelik az adatok megtalálhatóságát, így a korszerű navigációnak és az adatok közötti kapcsolatrendszernek köszönhetően a korábbi rendszerekhez képest javított felhasználói élményt eredményeznek. A jelenlegi állapot szerint azonban a platformok többnyire nélkülözik a reszponzív webes megjelenítést, illetve túlságosan szövegalapúak, ami nem kedvez a mobileszközös olvashatóságnak. Az viszont kétségtelen, hogy a kapcsoltadat-portálok páratlan eszközt adnak a kutatók és a tanulók kezébe. (Nyílt kapcsoltadat-portálok: funkciók és felhasználói élmény a szemantikus katalógusokban, ref.: Bódog András)

A kapott válaszok megoszlása:
22 - elégtelen
4 - elégséges
5 - közepes
5 - jó
4 - jeles.
A szavazás érdekes, szokatlan minta szerint növekedett a jó és jeles szavazatok száma, amely kérdéseket vet fel. Mindenesetre, ha a most kapott adatokat összevetjük a korábbiakkal ilyen diagramokat kapunk: link .
Az adatok jelzik: a válaszadók tartósan elégségesre értékelik a szakmai érdekvédelmi szervezetek - könyvtáros egyesület, kamara, szakszervezet stb. - teljesítményét. Azokét, amelyeknek vezetőit többek között a válaszadók szavazzák meg. (MG)

Könyvtárak, múzeumok, színházak vannak zárva ma, Magyarországon, de az infláció és a szegényedés közepette már fel sem tűnik. A kulturális miniszter azonban optimista: minden rendben lesz! Csak az államra ne nagyon számítson senki. Csák János nagyinterjút adott a Petőfi Kulturális Ügynökség lapjának. (vö.: link )
Virtigli neoliberális agendát prezentált nemrég, a kultura.hu oldalon megjelent interjújában Csák János, kulturális és innovációs miniszter (?Vége azoknak az időknek, amikor majd az állam megoldja?, 2023.02.01).
"Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki ? ha tehette ? segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat."

Szólhatna ez a két mondat arról is, hogy az improduktív intézmények ezentúl kénytelenek lesznek lemondani az állam nyújtotta háttérről, és a fő kérdés az, van-e igény arra, amit csinálnak. Csakhogy Magyarországon az improduktivitásról, a pazarló kulturális támogatásról ma leginkább az MMA juthat eszünkbe, amelynek egyéb dolga nincs, mint hogy a NER kulturális alátámasztását szolgálja, vagy azok az intézetek, amelyek a rendszer történelemszemléletét hivatottak képviselni, azok a műhelyek, ahol a jövő NER-értelmiségét képzik, meg mondjuk azok a filmek, amelyek a magyar múlt NER-olvasatát rágják a szánkba.

A hatalom a saját kegyeltjeitől vonná meg a pénzt? Nem valószínű. Azt a mostanra csontig soványodott intézményrendszert viszont, amely még releváns társadalmi igényekre reagál, kritikusan gondolkodik, az esélyegyenlőségen, a hozzáférés lehetőségein dolgozik, tudást termel, autonómiáját értéknek tekinti, azt mindig is alulfinanszírozta. Ide kellene behozni magánpénzt? A magántámogatás elsősorban a látványosat és könnyen fogyaszthatót keresi, jóval kevésbé azt a kulturális aprómunkát, amelynek az eredménye tényleg a jövőben mutatkozik meg.

Alexander Brody üzletember, író, reklámszakember végakaratának megfelelően az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba került a névadó író és fia, Hunyady Sándor, valamint a család irodalmi hagyatéka. A gyűjteményt Bródy Sándor unokája, Alexander Brody gyermekei, Thyra és Sandy Brody adták át a bibliotékának.

A hétfői ünnepségen az adományozók kiemelték: a hatalmas és szerteágazó Bródy- és Hunyady-hagyaték megőrzését és feldolgozását egész életében szívén viselő Alexander Brody álma, egyben végakarata valósult meg az átadással. Ezzel a család világirodalmi jelentőségű teljesítménye tovább él, és generációk számára válik kézzelfoghatóvá, megismerhetővé. Jelezték: az ajándék édesapjuk és Eger szoros kapcsolatát is jelképezi. Azt az eltéphetetlen szálat, amellyel Alexander Brody évtizedeken át összekötötte a családot a szülőfölddel, Magyarországgal. A több ezer kötetből és dokumentumból álló anyagban egyebek mellett a két író kéziratai, levelei, eredeti, első kiadású könyvei, továbbá fotók, filmplakátok, karikatúrák, újságcikkek szerepelnek.

Tőzsér Istvánné, a könyvtár igazgatója a megállapodás aláírását megelőző köszöntőjében hangsúlyozta: a hagyaték gondozása mellett a gyűjteményből kiállításokat és ismeretterjesztő rendezvényeket is szerveznek majd, amelyek célja méltó emléket állítani a családnak és lehetővé tenni a páratlan irodalomtörténeti értéket képviselő anyag minél szélesebb körű megismertetését.

Mintegy 450 ezer forint támogatásból újult meg a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár arculata. Többek között roll-upok, molinó és arculati kézikönyv is készült.
- A könyvtár 2021-ben adta be pályázatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának felhívására, amely az intézmény arculati elemeinek fejlesztésére, tervezésére fordítható támogatásról szólt. Többek között arculati kézikönyv készítésre, logó, roll-up, intézményi honlap design tervezésére lehetett benyújtani támogatási igényeket. Már ezt megelőzően, 2017-ben elkezdődött az intézmény arculati elemeinek formálása, tudatosabb használata. Egyéb pályázatokon két alkalommal is nyertünk forrást ezek megvalósítására. Ekkor született meg az új logó, a szlogen, az imázsfilm, de készült már vászontáska, toll és egyenpóló is az elnyert összegekből - fogalmazott Abonyi Szilvia.

A városi könyvtár igazgatója hozzátette: a 2022-ben megvalósult pályázat során 447 750 forint támogatásban részesült a könyvtár, amelynek köszönhetően elkészült az intézmény arculati kézikönyve. Ez a dokumentum összefoglalja a könyvtár arculati megjelenésének különféle formáit.

Elkezdődött a nagyböjt. A keresztény vallások hívei Jézus kereszthalálára és feltámadására készülnek az évnek ebben a szakában. Ez gyakran azt jelenti, hogy hosszabb-rövidebb lelkigyakorlaton is rész vesznek. Ilyen alkalmakkor átgondolják helyüket a világban, kapcsolatokat az Istennel. Az elmélyült, összpontosító befelé fordulás ideje, amikor a külvilág zaja zavaró lehet. Az évnek e szakaszáról a bencés rend alapítója, Szent Benedek a rendi Regulájában is ír, az olvasásra mutatva. Ne feledjük, a Regula a 6. században keletkezett, amikor a könyvek használata, az általuk szerzett műveltség illetve az olvasás egyáltalán nem volt széles körben megszokott tevékenység. (MG)

- 48.14-21 A negyvennapi böjt idején pedig reggeltől egészen terciáig olvasmányaikkal foglalkozzanak, és utána négy óráig végezzék a rájuk bízott munkát. A negyvennapi böjtre mindenki kapjon egy könyvet a könyvtárból, amelyet elejétől végig olvasson el. Ezeket a könyveket a negyvennapi böjt elején adják ki. Mindenesetre azonban rendeljenek ki egy vagy két szeniort, hogy a monostorban abban az időben, amikor a testvérek olvasással foglalkoznak, küröljárjanak, 48.18 és megnézzék, nem találnak-e hanyag testvért, aki henyél vagy beszélget, és nem törődik az olvasással, és így nemcsak magának van kárára, hanem másokat is zavar. Ha ilyet találnak, - Isten mentsen ettől -, két ízben intsék meg. Ha nem javul meg, a Regula szerinti büntetéssel sújtsák, úgy hogy a többiek is féljenek. Ne is érintkezzék az egyik testvér a másikkal a maga idején kívül. Vasárnap hasonlóképpen olvasással foglalkozzanak valamennyien, azok kivételével, akik különböző feladatokra vannak kirendelve. Ha pedig valaki olyan hanyag vagy rest volna, hogy nem akarna vagy nem tudna lelki munkával foglalkozni vagy olvasni, adjanak neki más munkát, hogy ne henyéljen.

A Library & Information Science Research folyóiratban megjelent 2014-esettanulmány megállapította, hogy 143 darab 10. osztályos diák közül a legtöbben az e-bookokat részesítették előnyben. A fiúk és azok, akik nem sokat foglalkoztak az olvasással, szintén jobban kedvelték az e-olvasókat. "Az e-olvasóknak több közös vonása van a fiatalok által állandóan használt elektronikus eszközökkel, mint például az okostelefonokkal vagy iPadekkel, mint a papírkönyvnek." A tanulmány vezető szerzője, Ase Kristine Tveit e-mailben nyilatkozott a CBS Newsnak erről.

A papíron olvasás jót tesz a memóriának. - Számos kisebb tanulmány azt sugallja, hogy az elektronikus képernyő helyett a papíron történő olvasás jobb a memória megtartása és a fókuszálás szempontjából. A The Guardian egy norvég kísérletről számolt be, ahol az emberek egy novellát kaptak, amelyet el kellett olvasni Kindle-ön vagy puha fedeles könyvben; Amikor később kikérdezték őket, azok, akik a hagyományos könyvet olvasták, nagyobb valószínűséggel emlékeztek a cselekménypontokra a megfelelő sorrendben. "Amikor papíron olvasunk, ujjainkkal érzékelhetjük, hogy a bal oldalon egy halom oldal nő, a jobb oldalon pedig zsugorodik" - mondta Anne Mangen, a norvég Stavangeri Egyetem kutatója a Guardiannek. "Megvan a haladás tapintható érzéke... Talán ez valamiképpen segíti az olvasót, több rögzítettséget és szilárdságot biztosít az olvasónak a szöveg kibontakozása és előrehaladása, és ezáltal a történet terén."
Az e-könyvek segítik a látássérülteket. - A gyengén látók vagy az olvasási zavarokkal, például diszlexiával küzdő egyének többet profitálhatnak az e-könyvekből, mivel számos lehetőséget kínálnak a szöveg méretének és a sorközök módosítására. A PLOS One folyóirat 2013-as tanulmánya 103 diszlexiás középiskolás diáknál tanulmányozta a szövegértést és az olvasási sebességet. A tanulmány megállapította, hogy a diszlexiában szenvedők hatékonyabban és könnyebben olvasnak az e-olvasó használatakor, mint a papíron. Schneps, aki a cikk vezető szerzője volt, a következőket mondta: "A különbséget az jelentette, hogy az eszköz rendkívül rövid szövegsorokat, valamint szóközöket is meg tudott jeleníteni. Amikor ezek az emberek a módosított formázást használva olvasnak, olvasásuk azonnal javult."

A magyar piacon elsőként integrálta a ChatGPT mögött álló OpenAI szoftverét a Shoprenter.
Mire lehet használni az AI-t az e-kereskedelemben? Folyamatosan jönnek az új lehetőségek, de rengetegen kezdték el a termékszövegeket megírni vagy átírni, egy témakörről blogposztot írni, ehhez hirdetés szöveget generálni, hírlevelekhez címsor ötleteket íratni, és még sorolhatnánk. A ChatGPT felületén egy regisztrációt követően ezt bárki megteheti, ingyenesen.

A Shoprenter első lépésben, kedd óta a termékszöveg generálásra használja az AI-t. A ChatGPT mögötti cég, az OpenAI már régóta nyújt fizetős szolgáltatásként elérést a szoftveréhez. Ehhez kapcsolódva gyakorlatilag leállás mentesen tud folyamatosan generálni újabb és újabb tartalmat.

"A kereskedő megnyitja a webáruháza adminisztrációs felületét, belép a termék adatlapjára, és a hosszú leírás mezőnél megtalálja az "Ismertető generálása" gombot. Ezt megnyomva az Open AI generál a termék nevéből egy javasolt leírást. Logikusan felépítve, értékesítés ösztönző szöveget létrehozva, 4-5 mondatban kifejtve. A felugró ablakban ezt a generált szöveget lehet módosítani is, majd pedig elfogadni, és így a szöveg bekerül a termék leírásába. Ha nem tetszik a szöveg, akkor akár újat is generáltathatunk, vagy pedig elvetjük" - ismertette az új funkciót Kulcsár Róbert István, a Shoprenter társalapítója és vezető tanácsadója.

A koronavírus válság megmutatta, hogy azok a foglalkozások, amik a munkaerőpiacon áruként keveset érnek, így nem is fizetjük meg őket (ápoló, orvos, tanár, óvónő, gazda, élelmiszerbolti eladó, futár [netán könyvtárosok is- szerk.]) éppen azok, amelyekre a legnagyobb szükségünk van. Szintén a koronavírus válság alatt vált nyilvánvalóvá, hogy az otthon végzett munkának mekkora jelentősége van, és mekkora probléma, ha a megélhetésért végzett tevékenységünket felügyelő rendszerek rátelepednek a magánéletünkre. Egy nemzetközi kutatócsoport Polányi teljes ember szemüvegén keresztül nézte meg a különböző csoportok élethelyzetének alakulását a koronavírus válság alatt. Könyvükben kitérnek arra is, hogy történelmileg a nők a különböző válságok alatt betöltöttek olyan szerepeket, amik tompították a válságok hatásait, és megvizsgálják, hogy miként alakult a nők sorsa a koronavírusválság alatt. Köves Alexandra a könyv egyik szerkesztőjével, Faludi Julianna szociológussal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélget erről a témáról.

A könyvtárosok, mint hivatásos információszolgáltatók a válságokban célzott online információszolgáltatással (vö.: tematikus portálok), rászorultaknak nyújtott információs és helybenhasználati segítséggel, személyes mentorálással és téjékoztatással enyhíthetik a válságok szorító hatását. (MG)

"Nem gondoljuk, hogy egy zsűriben feltétlenül politikusoknak kell ülniük" - Polgárdi Ákossal, a Magyar Könyvtervezés Díj alapítójával beszélgettünk.
Az elmúlt időszakban több független kiadó bukkant fel Magyarországon, amelyek bár kis példányszámban jelentetik meg kiadványaikat, olyan színvonalat hoznak a könyvtervezés szempontjai alapján, amelyek a világon bárhol megállnák a helyüket.

A 2022-ben alapított Magyar Könyvtervezés Díj friss szemlélettel, a szakmaiságot, az összeférhetetlenséget, a nyitottságot és a függetlenséget szem előtt tartva arra koncentrál, hogy évről-évre összegyűjtse és bemutassa a hazai könyvkiadás legmagasabb színvonalon tervezett és gyártott kiadványait.

Az adott naptári évben megjelent könyvekből a szakértői zsűri két körben választja ki a legjobbakat, amelyek azután megjelennek a győztesekből rendezett kiállításon, továbbá bekerülnek a díj nyomtatott és online katalógusába is. A díj a könyvtervezésre, mint alkalmazott szakmára és a könyvkiadás egészének elengedhetetlen részére összpontosít.

A szervezők további célja az is, hogy bekapcsolják a magyar könyvtervezést a nemzetközi szakmai hálózatokba, ezért vállalják, hogy minden évben nevezik a nyerteseket a Stiftung Buchkunst által szervezett Best Book Design from all over the World nemzetközi megmérettetésre.