A New York Public Library (link NYPL) a SimplyE nevű, ingyenes e-book olvasó alkalmazáson keresztül biztosít hozzáférést több, általában betiltott könyvhöz május folyamán az egész USA-ban. (- Írtuk egy éve.)
A Brooklyn Public Library (link BPL) a 13 és 21 év közöttieknek teszi lehetővé, hogy ingyenes e-olvasójegyet igényeljenek e-mail-ben vagy Instagramon. A "Books UnBanned", azaz a "Kitiltott könyvek" bármely iOS vagy Android készüléken böngészhetők, kölcsönözhetők és olvashatók. A kártya egy évig érvényes. A BPL a kártyával rendelkezők számára várakozási idő nélkül tesz elérhetővé egy válogatást a gyakran kifogásolt könyvekből. Ezek a könyvtár online katalógusával vagy a Libby alkalmazással használhatók. Az ingyenes e-kártyához hozzáférő tinik kapcsolatba léphetnek brooklyni társaikkal, pl. a BPL Szellemi Szabadság Tini Tanácsának tagjaival. Bátorítják őket, hogy osszanak meg videókat, esszéket, sztorikat a szellemi szabadság fontosságáról, ill. arról, hogy milyen hatással volt életükre a könyvek betiltása. Könyvajánlókkal is védhetik az olvasás szabadságát. Azért döntöttek a "Kitiltott könyvek" mellett, mert a közelmúltban bizonyos csoportok együtt próbálták eltávolítani a könyvtárak polcairól pl. a faji, nemi, LMBTQ+, vallási és történelmi kérdéseket érintő könyveket. Az Amerikai Könyvtári Szövetség Szellemi Szabadság Hivatala tavaly több mint 700 panaszt számolt össze: a legtöbbet a 20 évvel ezelőtti esetekhez képest.

A "Könyvek mindenkinek" gyűjtemény több száz szerzői jogvédett / közkinccsé tett könyvet tartalmaz. A NYLP együttműködött: 1. kiadókkal: Hachette Book Group, Macmillan Publishers, Scholastic; 2. a kiválasztott címek szerzőivel. Ez mindenki számára ingyenesen elérhető országszerte. A "nem tiltott könyvek" esetében nincs várólista. A "125 könyv, amit szeretünk - felnőtteknek, gyerekeknek, tiniknek" gyűjteménye: link .
A NYPL "Books For All" és a BPL "Books UnBanned" nevű kampányának egyaránt célja, hogy támogassa a szellemi szabadságot. Linda E. Johnson, a BPL elnök-vezérigazgatója szerint a könyvtár "nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy a kevesek által elutasított könyveket mindenki számára eltávolítják a könyvtárak polcairól". Anthony W. Marx, az NYPL elnöke úgy véli: a könyvtár feladata biztosítani, hogy ne törlődjön ki egyetlen nézőpont, egyetlen gondolat, egyetlen identitás sem. (Ref.: Szabó Eszter)

Mindenségit! podcast: - Már most is ott tartunk, hogy nem szükséges tárgyi tudás a mai ember számára. A lényeg, hogy jól tudja kezelni a számítógépet, tudjon írni olvasni, releváns kérdéseket feltenni, a választ megtalálni. Lehet, hogy matematika oktatása sem lesz idővel szükség, hiszen a MI mindent el fog végezni az ember helyett.

Rab Árpád, jövőkutató: - A [feltett] kérdésnek eleve bennünk kell megfogalmazódnia. Szerintem sokkal nagyobb probléma az, hogy nem vagyunk kíváncsiak, mint az, hogy a gép válaszolja meg [a kérdést] (vagy én keresem ki a nagy zöld könyvből, vagy az, hogy nem is tudom a választ). A kíváncsiság mértéke csökken. Annó optimistán azt mondtuk, hogy terjed a tudásszerzés lehetősége, meg a tudás iránti igény. Mert a legelső 10% pont olyan emberek voltak, akik nagyon kíváncsiak voltak az infóra, én hirtelen könnyebben tudtak infót szerezni. És azt éreztük, hogy kitágul a világ.
Mindenségit!: És akkor maradtak a cicás videók?

RÁ: - Igen. Amikkel amúgy nincsen semmi baj, és sok más mindennel sem. De azzal igen, hogy nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy elvégezzük az oktatást, és azt mondom: Jó; tessék, itt a világ? Google-keresés? - De mire keressek rá? - Mondom: amire kíváncsi vagy? De nem kíváncsi? A szegénységben csak egyik tétel az anyagi szegénység. Ez az egyik legfontosabb; azt érezzük nagyon tisztán. De a másik például a szellemi szegénység; hogy hogyan élem meg a világot. Azért is szeretem a digitális kultúrát, mert azt éreztem, hogy el tudok vinni az embereknek olyan dolgokat, amelyekkel felébresztem bennük a vágyat, és rájönnek, hogy szegények ezen a téren. Például a Google Maps-en nézed azt, hogy ott van Párizs, hogy ott az emberek mászkálnak az utcán, vagy hogy másfél órára van valami, ahová nem gondoltam, hogy elmegyek. Nem akartam oda elmenni, pedig van autóm, de most felébred bennem a kíváncsiság, mert annyira könnyű látni, hogy ott van valami jó. És van a szellemiizgalom-jóllét szegénysége. Amikor nem kíváncsi valaki, és ez az egyik legnehezebb. Hogy ébresszél valakiben kíváncsiságot, egy olyan világban, ami élményipar alapú, és abból él, hogy megmondja előre, hogy mire vagy kíváncsi.

A mesterséges intelligencia pont filozófiai és pszichológiai szinten érdekes, és nem technológiain. Tehát hogyha művészetről azt mondom, hogy az eredménytermék a lényeg, akkor kialszik a kíváncsiságom. A számosság csökkenti azt a lehetőséget, hogy kifejezzük önmagukat. Ugyanez van a tudás keresésnél is. Rengeteg információ megjelent az interneten, és ahelyett, hogy az emberek egyre jobban megtanulnak keresni a sok infó között, egyre inkább a bennük levő igazság mellé megkeresik a neten talált igazságot, és azzal igazolják a fejükbe levő igazságot. Tehát ellenhatás jött létre.

A National Archives and Records Administration (NARA) 2017-ben indította az #ArchivesHashtagParty kampányt: az első alkalommal több mint 200 intézmény csatlakozott, és bár eredetileg a projekt hosszát csak hat hónapra tervezték, a hatalmas sikernek köszönhetően az állandó közösségimédia-stratégia részévé vált. A 2021. június 22-i állapot szerint 1240 intézmény vesz részt rendszeresen az #ArchivesHashtagPartyban.

A kampány hozadékainak számszerűsítésére megvizsgálták a befektetések megtérülési rátáját (Return On Investment, ROI). Ha a posztokra érkezett reakciók számát tekintjük, még a kisebb intézmények is 5-10-szeres megtérülést - és így az elérésük megsokszorozódását - könyvelhették el; ha pedig az új követők számát vizsgáljuk, itt is minden esetben növekedést tapasztalunk a kampány után. Az együttműködésen alapuló hashtag-kampányok előnye, hogy a felhasználóknak nem kell ismerniük a különböző közgyűjtemények fiókjait, elég az is, ha csak tudnak a hashtagről, vagy valamelyik ismerősük megosztja azt. Még a legkisebb intézmények Twitter-fiókjainak is nagy mértékben megnövekedett az elérése az áprilisi #ArchivesHashtagParty nyomán, alátámasztva azt a feltevést, hogy a közösségi média képes növelni a gyűjtemények láthatóságát. Arra is több példa volt, hogy a könyvtári felhasználók átvettek egymástól tartalmakat vagy ötleteket, illetve megosztották egymás tweetjeit vagy hozzászólást írtak azokra. A kampány alatti efféle közösségimédia-interakciók egyszerűek és nem igényelnek nagyfokú tervezést, aminek köszönhetően bármekkora méretű és költségvetésű intézmény profitálhat belőlük.

Az #ArchivesHashtagPartyhoz hasonló sikeres kollektív közösségimédia-kampányok jellemzője, hogy kiemelik a gyűjteményt és felkeltik iránta az érdeklődést, továbbá "könnyedebb" témáikkal alacsony részvételi korlátokra törekszenek, ami lehetővé teszi a bekapcsolódást bárki számára, és a "digitális szájhagyomány" és a láncreakció-szerű terjedés révén megsokszorozza a felhasználók elérését. (#EgységbenAzErő, avagy hogyan használják a digitális könyvtárak az együttműködésen alapuló közösségimédia-kampányokat a gyűjtemények népszerűsítésére? ref.: Németh A.)

Készítsünk tini teret, mely segít a gyerekek lemorzsolódásának csökkentésében - javasolta Koreny Ágnes könyvének link bemutatóján. Cél: a fiatalok számára vonzó könyvtárkép kialakítása fizikai környezet által. Bár sok külföldi könyvtárban sikerrel próbálták ki - pl. az Aarhusi közkönyvtár vagy az Oodi -, Magyarországi könyvtárak még nem alkalmazzák a design thinking módszertanát. (A Design Thinking (DT) Toolkitet a Könyvtári Intézet 16. nyelvként le szeretné fordítani.)

A szerző bemutatta röviden a DT-folyamatot. Problémamegoldó és fejlesztő folyamat, amely a problémára és annak kreatív megoldására használható. (Érdekes, hogy néhány hete, az MKE kompetencia konferenciáján Hajdu Ágnes kiemelte, hogy nem nyerő fókuszálni a problémára, ezért kerülte magát a kifejezést is. - szerk.)

Az eljárás a probléma felvázolásához 10 egyszerű szimbólumot alkalmaz link : pötty, egyenes, félkör, nyitott háromszög stb. A vázlat nyújt majd segítséget a lehetséges megoldáshoz. A DT alapfolyamata szét- és összetartó részekből áll. Maga az ábra: link . Ezek az inspirációt, ideációt (ötletgenerálást) és az iterációt követik.

Lépései:
1. A problémamegoldás a "hogyan tudnánk?" kérdéssel kezdődik (mely tudatosan kerüli az eszköz előrevetítését).
2. A kutatás, mely a kérdőívek mellett számos egyéb eljárást tesz lehetővé a megfigyeléstől a fókuszcsoporton keresztül a továbbkérdezésig. Ágnes részletesebben a perszóna módszert (korábban a KIT-ben pl.: link ) és az empátiatérképet mutatta be.
3. A szintetizálás során mintákat állapítunk meg, amelyek a a következtetésekkel a megoldás irányát mutatja meg.
4. Kidolgozás része a prototípuskészítés, legyen az folyamaté, belső téré, tárgyé, berendezésé stb., melyet aztán tesztelünk, értékelünk akár több körben.

A hazai könyvtárosok vevők a szerző szerint a módszerre. Példaként elmondta, hogy hány helyen mutatta be a módszert. Két konkrétumot említett: a FSZEK használói szerződésnek hatékonyabbá tételét, illetve a kispesti fiókkönyvtár tiniterének kialakítását. (ref.: MG)

Szerdán adták át az Ukrán Könyvespolcot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában link . Az eseménnyel kapcsolatban a Központi Könyvtár igazgatója, Farkas Ferenc elmondta, az átadással egy nemzetközi kezdeményezéssorozathoz, az Ukrainian Bookshelf projekthez csatlakoztak.
- Ez a hálózat már szinte mindenhol jelen van, ahol nagyobb létszámú menekült tartózkodik - mondta Farkas Ferenc - a Budapesten létesült pont a 35. a világon. Az Ukrán Könyvespolc annak lehetőségét teremti meg, hogy a menekültek anyanyelvi irodalomhoz jussanak. - A hazai kezdeményezés Ukrajna Magyarországi Nagykövetségétől érkezett, de az igazgató állítása szerint már korábban is látogatták a könyvtárat menekültek, igaz, többnyire a háború kitörésekor ideérkező kárpátaljai magyarok. A FSZEK korábban magyar nyelvű gyerekkönyveket juttatott el a főváros által működtetett ideiglenes menekültszállásokra - idézi föl kiemelve, hogy az intézmény jó kapcsolatot ápol a beregszászi járási központi könyvtárral.

Bessie Sullivan, az Orillia Public Library (Ontarió, Kanada) vezérigazgatója elmondta, hogy a 2018-ban tartott drag queen mesedélutánon volt némi közösségi moraj, de semmi különös. Ha bármit tervezünk, kezdjük a politikai, az igazgatótanácsi és a személyzeti hozzájárulás megszerzésével. A 2022. júniusi Pride hónapra a könyvtár méltányossági, sokszínűségi és befogadási (EDI) bizottsága egy újabb drag queen mesedélutánt akart tervezni. Lépései:

1. Kockázatkezelés. Chris Hadfield nyugalmazott kanadai űrhajós megközelítése: ne a sikert lássuk előre, hanem a kudarcra készüljünk fel! Sullivan áprilisban bemutatta a rendezvényt az igazgatótanácsnak. Egyidejűleg a stratégiai tervük befejezésén dolgoztak, amely hangsúlyozza a befogadást. A helyi rendfenntartó erőkkel pusztán elővigyázatosságból beszélt. A sajtóközleményt május 13-án küldte el az igazgatótanácsnak. Május 17-én megjelent egy cikkük az OrilliaMatters honlapon: link . A cikk elején őt idézték: "Olyan környezetet szeretnénk teremteni a könyvtárban, ahol mindenki úgy érzi: be van vonva." Megadták a különleges mesemondás alaphangját. A honlapjukra és a regisztrációra mutattak: június 11-én, szombaton délelőtt mesemondást terveztek Plum nénivel, majd egy engedélyes, esti adománygyűjtést, ahol ugyanő Plum Vicious néven lép fel. Az LMBTQ2S+ gyűjteményük bővítésére szerettek volna pénzt gyűjteni.

2. Tájékozódás. Az esemény előtt utánajárt, hogyan kezelték más könyvtárak az ellenérzéseket. A munkatársaknak is készített információkat a panaszkezeléshez. A vitatott esemény előtt a személyzet számára nyilatkozatot küldött, hogy azt igény szerint átalakítsák (lásd a cikk szövegének végén!).

3. Panaszáradat. A rendezvény hetéhez közeledve özönlött a panasz telefonon, e-mailben, személyesen és a közösségi médiában (pl. pedofília, túl szexi transzvesztita előadó stb.). A rendőrfőnök megnyugtatta Sullivan-t, hogy a rendezvény napján ott lesznek a helyszínen.

4. Állják a sarat. 4 nappal a program előtt, a Facebookon Sullivan közzétette a fényképét és egy nyilatkozatot, ami a helyi média figyelmét is felkeltette. Sullivan kérte, hogy bármilyen kérdéssel stb. forduljanak hozzá (e-mail cím és telefonszám). Az OrilliaMatters másik cikke link idézeteket közölt tőle és a vállalati szponzorunktól. Olyanok keresték meg, akik dühösek lettek, amiért egy csak felnőtteknek szóló, fizetős Pride Month rendezvényt szponzorált. Sullivan sejtette, hogy szombaton lesz igény egy második mesemondóra is. Remélte, hogy a könyvtár ezzel azt üzeni: nem hátrálnak meg, és többen akarják a rendezvényt, mint ahányan nem. A Canadian Broadcasting Corporation (CBC) helyi leányvállalata felkapta a sztorit. Másnap Plum nénit és Sullivan-t felkérték, hogy adjanak interjút az Ontario Morning című hétköznapi rádióműsorban. Sullivan a kritikusokat "zajos kisebbségnek" nevezte. Biztos volt benne, hogy ez nagyon dühíti őket. Lásd: link és link .

5. A narratíva irányítása. Túl a teltházas programokon, Sullivan a CBC egyik oknyomozó riporterének elmondta, hogy felbosszantották. Felkapta a sztorit a Book Riot amerikai független könyvoldal. Rövid időre trendi lett a Redditen. Később, júniusban Jonathan Montpetit oknyomozó újságíró idézett Sullivan-től a kanadai könyvtárakról szóló cikkében link , pl. azt is, amit nem akart mondani. (Ref.: Szabó Eszter)

Egy új törvényjavaslat Illinois államban megtiltaná a könyvek cenzúráját a könyvtárakban. Illinois államtitkára szerint "mindent megtesznek az országban lévő összes könyvtáros támogatására". Alexi Giannoulias januárban vette át az irodát. Azóta azon dolgozik, hogy a javaslat ne csak Illinois-ban, hanem az egész országban példaként szolgáljon a könyvtári védelemre.

A problémát jelent, hogy több államban is fontolóra vették már olyan jogszabályok elfogadását, amelyek lehetővé teszik a könyvtárosok polgári és akár büntetőjogi felelősségre vonását is a cenzúrázott könyvek hozzáférhetővé tételekor. Ez ellen szól a HB 2789 törvényjavaslat. Eszerint a könyvtáraknak az American Library Association (ALA) Könyvtári Jogok Nyilatkozatát kell elfogadniuk: "Az anyagokat nem szabad pártos vagy doktrinális ellenérzések miatt betiltani, vagy eltávolítani". Vagy pedig írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy tiltják a könyvek vagy más anyagok betiltásának gyakorlatát. Minden könyvtárnak készítenie kell továbbá egy cenzúraellenes irányelvet is.

Az államban az ALA adatai szerint 2022-ben 67 kísérlet történt könyvek betiltására Illinois-ban, míg 2021-ben csak 41. Összességében az ALA 2022-ben 1269 követelést naplózott a könyvtári könyvek és források cenzúrázására, 20 éve nem volt ilyen magas az arány. Giannoulias érvelése szerint a cenzúra nem a könyvek betiltásáról szól, hanem a gondolkodás szabadságának tiltásáról. Ez ellen igyekeznek tenni.
A törvényjavaslatot a képviselők 69-39 arányban szavazták meg március végén. A republikánusok nem álltak a javaslat mellé. A következőkben az 59 tagú felsőháznak kell majd dönteni a kérdésről. A tavaszi törvényhozási ülés május 19-én ér véget. Mivel a demokraták vannak többségben, ezért várható a javaslat elfogadása.

Továbbá Illionis kormányzója, J. B. Pritzker is kiállt korábban a könyvek betiltása ellen. Egyik beszédében úgy fogalmazott "értelmetlen, ha olyan nemzetté válunk, amely kitiltja az iskolai könyvtárakból". Ez volt az első alkalom, amikor az ország kormányzója közvetlenül beszélt az iskolákban és könyvtárakban tapasztalható cenzúra, könyvtilalom és zaklatás hullámáról. Ha elfogadják, a törvényjavaslat, akkor az 2024. január 1-jén lép hatályba. (ref.: Habók Lilla)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 - nem, mert be voltunk zárva
29 - részlegesen voltunk nyitva, mi is fáztunk
14 - nyitva voltunk, és jól tudtuk segíteni a melegedni vágyókat
2 - nyitva voltunk, de problémáink adódtak a látogatókkal kapcsolatban.
Eszerint kb. 30% jelezte, hogy volt könyvtárában melegedő funkció. Ezen belül keveseknél volt látogatókkal kapcsolatos súrlódás. Közel 70% jelezte a rezsikrízis erősen korlátozó hatását.
A vonatkozó diagramot ld.: link (MG)

Biztonsági matricákat kapnak a hódmezővásárhelyi városi könyvtár kötetei. Komplex informatikai fejlesztés könnyíti meg az olvasók és a könyvtárosok életét. És a ki nem kölcsönzött könyveket sem lehet majd véletlenül hazavinni. Akinek jó a füle és figyelmes, az hetek óta hallhat egy kis kattanást, ha elindul felfelé vagy lefelé a könyvtár kapujából induló lépcsőn. Aki a hang forrását keresi, meg is találja, a ruhatári pulton és vele szemközt a két kis dobozkát, s az egyik felett egy sárga lámpát. Ez egy biztonsági kapu s csak a látható jele annak, hogy nagy fejlesztés zajlott a Németh László Városi Könyvtárban link .
- Minden könyvtári könyv kap egy rádiófrekvenciás kódot tartalmazó címkét - mutatta az egyik, az újdonságokat tartalmazó polcról levett regény belső, hátsó borítójára ragasztott csíkot Domjánné Szénási Edit könyvtárigazgató.

Bár a csík hasonló, mint amit a nagyáruházak lopásgátlóként használnak, a könyvekbe kerülők azonban annál sokkal, de sokkal többet tudnak. Igaz, aki a fenn említett érzékelők előtt úgy halad el az ilyet tartalmazó könyvvel, hogy annak a kölcsönzése valami ok miatt nem zajlott le, a rendszer azt hanggal és fénnyel is jelzi. Ám ez csak az egyik funkciója. A kódnak és a hozzá kapcsolódó informatikai háttérnek és eszközöknek köszönhetően jól járnak az olvasók, hiszen kevesebb lesz az olyan kötet, melyet a katalógus a polcon lévőnek mutat, de az mégsem a helyén van. Egy kézi eszközzel ugyanis csak végig kell menniük a könyvtárosoknak a sorok előtt, hogy az megmutassa hol is a keresett könyv. Ez utóbbi a könyvtári leltározást is alaposan meggyorsítja, ugyanis nem kell majd minden egyes könyvet kézbe venni.

És a kölcsönzés is rövidebb lesz, hiszen nem kell egyesével leolvasni majd a könyvek elejébe ragasztott vonalkódot. - Mindez hosszútávon alapja lehet majd az önkiszolgáló kölcsönzésnek is, mely könyvtárosi segítség nélkül zajlik majd - tette hozzá.

(Első rész: link
) Minél előbb beszéljük meg az értékelést! Így még visszamenőleg is tervezhetünk. Ne feltételezzük, hogy a partner mit szeretne elérni! A könyvtár mérőszámai (pl. egy program látogatottsága stb.) nem biztos, hogy egy másik szervezet számára ugyanazt jelentik. Az értékelési tervnek figyelembe kell vennie, hogy a partnerek hogyan ellenőrizhetik a projektet az út során. Így korán fel lehet ismerni és kezelni a problémákat. A fejlesztési vagy formatív értékelés történhet rendszeres ellenőrző beszélgetések, a projekt fő mérföldkövei utáni megbeszélések formájában, a projektek kisebb aspektusainak kísérleti tesztelésével vagy felhasználói visszajelzésekkel. Az egyik leghatásosabb értékelési gyakorlat a rendszeres egyéni reflexió.

- Tanuljunk a kudarcból! Ne tekintsük végzetesnek, vagy olyannak, amit mindenáron el kell kerülni. Néha a legjobb megoldás lehet egy partnerség óvatos és szándékos befejezése. Kezeljük a kudarcot tanulási tapasztalatként: Mit lehetett volna másképp csinálni? Miért? Mely elemek voltak sikeresek? Érdemes volt új módon folytatni? Ezen elmélkedés célja nem az, hogy hibáztasson vagy bűntudatot keltsen. Ha tanulunk egy tapasztalatból, a kudarc ugródeszkává válik a sikerhez.

- Helyezzük előtérbe a kapcsolatot a partnerséggel szemben! A partnerség meghatározott, időhöz kötött projekt egy másik szervezettel. A kapcsolat viszont folyamatos. Ez nem igényli, hogy aktív, közös projektünk legyen. Ha egy sikertelen projekthez ragaszkodunk a partnerek közötti jóindulat és bizalom rovására, akkor nehéz újra együtt dolgozni. Ha megőrizzük a kapcsolatot, akkor a jövőben még lehetnek közös projektek. Kommunikáljunk világosan és együttérzően a projekt befejezéséről! Fejezzük ki a partnerünk és a munkája iránti folyamatos tiszteletünket! Tartsuk a kapcsolatot!

- A projekt befejezése után: Mit teszünk, ha vége az aktuális eseménynek? Hogyan tartsuk a kapcsolatot anélkül, hogy túl lelkesnek tűnnénk? Általában elég, ha röviden és időszakosan érintkezünk. E cikk szerzője, Audrey Barbakoff, a Co/Lab Capacity, LLC vezérigazgatója, könyvtáros kb. negyedévente vagy legalább évente néhányszor igyekszik személyesen kapcsolatba lépni a partnerekkel. Ha egy e-mail vagy egy hívás elakad, mert egy fontos kapcsolattartó elment, akkor keressünk meg új referenst. Barbakoff igyekszik rövid, releváns okot találni a kapcsolatfelvételre: pl. megosztani egy cikket, ami a munkájukról jutott eszébe, gratulálni egy mérföldkőhöz vagy tájékoztatni őket egy közelgő eseményről. Ha a kommunikáció alkalmi, rövid és a kapcsolattartó érdeklődési köréhez igazított, szívélyes, általában örömmel fogadják. (Ref.: Szabó Eszter)

A felújítás sokszor olcsóbb és környezetbarátabb megoldás, mint új építése. Ezért döntött a régi könyvtár felújítása mellett a Jyväskyläi Egyetem vezetése is. A könyvtárat Arto Sipinen építész tervezte, és 1974-ben adták át. A felújítástért pedig az építész fia, Ari Sipinen felelt.

A Jyväskyläi Egyetem - eredeti nevén - "Sárga" könyvtárának épülete szerves része a campus jelentős építészeti együttesének, amely a XIX. század végén Constantin Kiseleff által tervezett szemináriumi épületekkel kezdődik, és Alvar Aalto 1951-től 1971-ig tartó munkásságával folytatódik. Amikor 1974-ben elkészült, a Jyväskyläi Egyetem könyvtára, amelyet Arto Sipinen építész tervezett, olvasótermi teret tekintve az északi országok legnagyobb tudományos könyvtára volt. Az építész fia, Ari Sipinen (Architects Sipinen Oy) felújításával a könyvtár továbbra is a diákok találkozóhelye maradt. Ugyanakkor szélesebb közönség előtt is megnyitották. Új nevet is kapott: Lähde, azaz: Forrás.

A felújítás során az eredeti térelképzelés és színvilág megtartása mellett az egyetem jövőbeni igényeinek megfelelően alakították át az épületet. Az eddig raktárként működő alsó, két pinceszintet a födémeket áttörve csatlakoztatták a felsőbb emeletekhez. A végeredmény egy ötszintes, világos közösségi és tanulási tér lett. A könyvtár tere nyitott, ahol az olvasótermek és a helyi raktárak össze lettek kapcsolva, így a látogató maga veheti le a polcokról a könyveit az olvasóteremben. Ma 850 munkaállomás és több mint 60 kilométernyi polc található itt. A könyvtár épületének külső homlokzataiban használt vörös téglaburkolata a szemináriumi épületek régi cári idők kaszárnya stílusára emlékeztet. Ugyanígy a pillérek burkolataként használt kék alumíniumlemez is rokon a régi épületek ereszének kék színével.

Senki nem tudja az MI társadalmi hatását előre megjósolni - kezdte Ződi Zsolt, jogász, jogi informatikus, jelenleg az NKE kutatója a Magyar Információbrókerek Egyesületének múlt heti klubjában. - Ugyanis minden technológiának vannak előre nem várt hatásai. Például a Facebook-ot és a platformizálódást sem tudta senki megjósolni (társas életünket is ilyen weboldalakon éljük, pl. posztolással, lájkolással érintkezünk). ChatGPT-től lehet például jogi tanácsot kérni, jogi szöveget megfogalmazni, ha kiiktatjuk majd a "hallucinációt". Mint mondta: jogászként is szövegből állít elő szövegeket, mint ahogy a ChatGPT is. Tehát konkurens is az eszköz. De ettől még nem kell megijedni.

Információkeresésben tehát az MI semmilyen újdonságot nem hozott: szövegből állít elő szöveget. Az információkeresés két válfajából - "Known item search" és az utóbbi önkényes döntéseket is tartalmazó "Subject search"-ből - a ChatGPT ez előbbit elrontotta: inkább elkezd halandzsázni. Az utóbbival kapcsolatban viszont - mivel nem tudja, hogy milyen célból tesszük fel a kérdést -, gyakran iterálnunk kell a kérdéseket. Meghatározott szövegeken való tanítás esetén ugyanakkor megadhatjuk a súlyokat. Ha ezt nem pontosítjuk, akkor a magukat jobban leíró szövegforrásokból inkább keres. Ez befolyásolja a hierarchiát, márpedig a jogi szövegeknek meg van a belső hierarchiája. Tevékenysége így nem forráshasználat, hanem szöveggenerálás. Ezért fordulhat elő, hogy nem találjuk meg általa a forrást.

Az olasz szabályozás betiltotta a ChatGPT-t. Nem alaptalanul. A mai világ azonban nem kompatibilis az adatvédelem korábbi szabályozásaival. Új volt például a közösségi média viselkedés alapú adatgyűjtése is, mert a profilalkotása nem fér össze a hagyományos adatvédelemmel. De tanulságos, hogy a betiltást követően hirtelen 2000-szeresére növekedett a VPN-re való Google-keresések száma. Ezért nem lehet már megúszni a katasztrófákat, biztosan ijesztő dolgok fognak még történni, hiába próbálják az államok megvédeni a polgáraikat.

A "MINT" (angolul: STEM) a matematikát, számítástechnikát, természettudományokat és technológiát jelenti. Ezekkel a témákkal foglalkozni gyakran küszöbfélelmet jelent; gyereknek, felnőttnek egyaránt. A német könyvtárak - nemzetközi trend részeként - tudatosan igyekeznek felhívni a figyelmet ezen ismeretekre, ott, ahol az legnagyobb eredménnyel kecsegtet: a gyerekeknél. Németország könyvtáraiban igyekeznek elérni, hogy ezek az ismeretterületek a gyerekek természetes érdeklődésiterületeivé váljanak. Így például Hamburg Közkönyvtárában link is. A fotókat ld.: link

A központi könyvtár fizikai tereiben (földszint, gyerekrészleg) is megjeleníti a MINT sarkot, ahol terráriumot is elhelyeztek a témakört bemutató könyvek polcai között.

A szervezett rendezvények a 4 éveseknek szóló árnyék-tematikától (Fény, árnyék, papírvágás) a 3D nyomtatók programozásáig terjednek. További példa Röntgen és készüléke program (A csontokig), melyet 6 éveseknek kínálnak. (MG)

Együttműködési megállapodást kötött az Erkel Ferenc gimnázium és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár. Zámori Ida igazgató kiemelte, az együttműködés az igazi olvasóvá válás lehetőségét nyitja meg a diákok előtt. Hangsúlyozta, a cél az, hogy közös kulturális programokat valósítsanak meg, hiszen így tudnak igazán értő és kritikus olvasókat nevelni. A megállapodás legkülönlegesebb pontja, hogy a könyvtárban megjelenő újdonságokat próbálják a gimnáziumba vinni oly módon, hogy letéti állományt hoznak létre. A diákok szavazatai alapján a legnépszerűbb könyveket választják ki és viszek el hónapról-hónapra. Az igazgató kiemelte, Magyarországon csökken a könyvolvasók aránya. 2005-ban a rendszeresen, azaz a legalább hetente egy alkalommal olvasók aránya a teljes lakosságot illetően 25, míg 2020-ban már csak 13 százalék volt.

Dézsi János kiemelte, a városi könyvtár egyik fontos célja, hogy minden Gyulán tanuló diák legalább egyszer eljusson hozzájuk. Az igazgató hangsúlyozta, a lényeg az, hogy minél többet olvassanak a fiatalok, legyen az könyv, vagy e-book olvasó. Kiemelte, szeretnének még több középiskolával hasonló megállapodást kötni a jövőben.

Központi erdélyi magyar könyvtár és dokumentációs központ létrehozásának fontosságát hangsúlyozza Bárdi Nándor magyarországi történész, az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár szakmai programfelelőse lapunknak adott interjújában. A romániai magyar kisebbség történetének kiváló ismerőjével az adatbank létrehozásának körülményeiről és szükségességéről, annak fontosságáról, illetve a működésével kapcsolatos újdonságokról beszélgettünk. Bárdi Nándor szerint az adatbank erejéhez mérten azokat a dokumentációs feladatokat próbálja ellátni, amelyeket a mai napig hiányzó erdélyi központi magyar könyvtár és dokumentációs központ tájékoztató, illetve online szolgáltatásának kellene biztosítania. Ugyanakkor az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete munkatársa kiemelte, miközben a közösségi média meghatározó lett a véleményalkotásban, fontos a kor tudományosságának szintjén álló tájékozódási pontokat szervezni, s az adatbanknak ilyen szerepe lehet.

(A cikk megadja több, témával kapcsolatos forrás webes elérhetőségét.)

A digitalizációt, a digitális eszközöket és a könyvtárhasználatot ötvöző új, úgynevezett Nyitott Tér oktatóprogram indult a Vörösmarty Mihály Könyvtárban, az Alba Innovár Digitális Élményközpont együttműködésével. Horváth Adrienn, a Könyvtár igazgatóhelyettese elmondta, a Nyitott Tér oktatóprogram ötlete 2022 őszén született meg, és mintegy fél évet dolgoztak rajta.

Az Alba Innovár mentorálása révén öt könyvtáros kapott széles körű képzést és szakmai támogatást. Így sajátították el az Élményközpont által biztosított, új típusú eszközök - lézervágó, 3D nyomtató, okostábla, mikrobitek - működését, vezérlését, és megismerkedtek az online térben megvalósítható többpólusú kommunikációval. A szakembereknek lehetőségük volt a tanultak alkalmazására, jó példák, módszerek könyvtári környezetre való adaptálására. Ennek nyomán született meg a Smart Library, vagyis Okos Könyvtár, ahol a klasszikus könyvtári tudásra épülő új típusú foglalkozásokat lehet tartani.

Egyéni foglalkozásokat és szakköröket szerveznek az alaptól a haladó szintig, 8 éves kortól 99 éves korig igény szerint, fejlesztve a résztvevők térlátását, logikai és stratégiai gondolkodását, zenei és egyéb művészeti ismereteit és érzelmi intelligenciáját. A foglalkozások kézzel fogható produktummal zárulnak, tehát az átélt élmény valósággá válik. Van hangjegykészítés, 3D kulcstartó tervezés, könyvkészítés, repülőgép modellezés és szódominózás. A foglalkozások részletes leírása a link linken található.

Szabados Anna irányítja április 1-jétől a kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtár munkáját. A szakember három évtizede dolgozik az intézményben, mint feldolgozó könyvtáros. A klasszikus könyvtári szolgáltatás számítógépre, majd internetes alapokra történő helyezésének folyamatában játszott meghatározó szerepet az elmúlt évek során. Így Szabados Annának oroszlánrésze volt abban, hogy a következő időszakban az intézmény működését egy új, számítógépekre alapozott, majd internetes platformra helyezzék át.

Őt a hivatás szeretete annyira rabul ejtette, hogy 2003-tól a Magyarországi Szlovákok Könyvtárának a vezetését is elvállalta. Ekkor alapították meg idehaza ezt az intézményt. A könyvtári munka napi kihívásai mellett az elmúlt években két alkalommal kellett az intézmény tevékenységét átszervezni. A Covid idején be kellett zárniuk, de a kölcsönzés nem állt le. Az online rendszer működésének köszönhetően az olvasók továbbra is használhatták a könyvtárt. Bár tavaly ősszel energetikai okok miatt a fűtést korlátozták az intézményben, a kölcsönzés szintén nem állt le, mondta végül Szabados Anna könyvtár igazgató.

Olvasóversenyt hirdet a Csorba Győző Könyvtár link Pinokkió Gyermekkönyvtára alsó tagozatosok számára május 15. és 18. között délután 2 órától. A versenyen korosztályonként mérhetik össze tudásukat az alábbi menetrend szerint a gyerekek: május 15-én az elsősök, május 16-án a másodikosok, május 17-én a harmadikosok, míg május 18-án a negyedikesek olvasóversenyét tartják.

A megmérettetésen egy helyben kapott, néhány perces, ismeretlen szöveget kapnak a gyermekek, amelyet felkészülési idő nélkül minél kifejezőbben és minél kevesebb hibával kell felolvasniuk. A Pinokkió Gyermekkönyvtár kizárólag e-mailben (pinokkio.gyermekkonyvtar@csgyk.hu) fogad jelentkezéseket a gyermek nevének, iskolájának és osztályának feltüntetésével. Fontos tudnivaló, hogy egy iskolai osztályból a jelentkezők száma maximum három fő lehet.
A versenyre jelentkezni május 4-ig lehet, a regisztráció pedig a jelentkezések sorrendjében történik. A könyvtár a vetélkedő kulturális lebonyolítása érdekében korosztályonként 24 fő felett a jelentkezést lezárja - határidőtől függetlenül.

Moravec-paradoxon link szerint az emberi, illetve gépi tudás előnyösen kiegészíthetik egymást... Úgy tűnik, a MI által eredetibb és hatékonyabb taktikákat dolgozhatunk ki." (MG)

- Sok évvel azelőtt, hogy a ChatGPT megjelent volna, a mesterséges intelligencia már megvillantotta képességeit. Először 1996-ban győzte le az IBM Deep Blue számítógépes programja Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot, majd 20 évvel később a Google DeepMind AI részlege által fejlesztett AlphaGo program aratott győzelmet a go történetének legerősebb játékosa felett. (...)

A City University of Hong Kong kutatói 5,8 millió, professzionális játékosok által 1950 és 2021 között hozott kőmozgatási döntést tartalmazó adathalmazt gyűjtöttek össze. Mesterséges intelligencia segítségével kiszámítottak egy "döntésminőségi indexnek" (DQI) nevezett mérőszámot, amely a lépések minőségét értékeli. Egy lépést akkor neveztek "újszerűnek", ha az nem az előzők kombinációja volt. Kiderült, hogy az emberi játékosok lényegesen jobb és újszerűbb lépéseket tettek a mesterséges intelligencia 2016-os térnyerése után. Ezt megelőzően ugyanis a játékminőség javulása viszonylag csekély volt, az éves DQI nagyjából -0,2 és 0,2 között ingadozott, a mesterséges intelligencia megjelenése után azonban felfelé ugrott, 2018 és 2021 között 0,7 átlagos értékkel. 2015-ben csak a játékok 63 százaléka mutatott be új stratégiát, 2018-ra ez az arány 88 százalékra emelkedett.

A mesterséges intelligencia jelenléte arra sarkallta a játékosokat, hogy eredetibb és hatékonyabb taktikákat dolgozzanak ki. Ha pedig a mesterséges intelligencia jobb gojátékossá tette az embereket, minden remény megvan arra, hogy máshol is kitolhatja a kreativitás határait.

Annyira féltjük azt a tudást, amit egy bizonyos körön belül megszerzünk, hogy támadva érezzük magunkat, ha valaki azt állítja kívülről, ez a tudás nem igaz. Ilyenkor a konteohívőkkel szoktunk példálózni, kicsit lesajnáló módon, de azt kell látnunk, hogy ezek az emberek is először elkezdték leszűkíteni az információforrásaikat, ráfókuszáltak valamire és elkezdtek hinni benne. Tegyük fel, én hiszek abban, hogy a magyar egészségügy jó - akkor én minden olyan dolgot, ami ennek az ellenkezőjét bizonyítja, támadásként fogok érzékelni. Emiatt rendkívül nehéz áttörni ezeken a buborékokon. - mondja Diószegi-Horváth Nóra, a Lakmusz tényellenőrző oldal újságírója. A szerkesztőséget megviselik a közpénzből felturbózott megafonos támadások, de tudatosítják magukban, hogy ezek a lejáratások a munkájuk fontosságát jelzik. A téma rajongói pedig a függetlenség és objektivitás fogalmáról is olvashatnak interjúnkban.

Voltunk néhány iskolában is meghívásos alapon. Aki magától jön a képzésünkre, abban megvan az igény, hogy tanuljon erről a témáról, de az iskolában ez máshogy működik. Ha bemegyek egy iskolába és elmondom a tanulóknak, hogy "képzeljétek, nem igaz minden, amit a TikTokon láttok", akkor az elég hiteltelenül hangzik az én számból, aki aktívan nem is tiktokozik. (...) Több olyan fiatallal találkoztunk az iskolákban, akik sok mindenben már jobbak, mint mi vagyunk - például annak észrevételében, hogy egy képet miként manipuláltak. Olyan mennyiségű tartalmat fogyasztanak, hogy egy egész adatbázis alakul ki a fejükben különböző trendekről, és ezek eredeteiről. Mi a Facebooknak is a tetejét kapargatjuk, miközben látjuk, hogy teljesen más platformokra másznak át bizonyos csoportok. Ezzel párhuzamosan pedig van egy olyan generáció, amelynek tagjai már ebben élnek, és napi szinten használják ezeket az eszközöket - hozzájuk képest mi az eszközeinkkel gyerekcipőben járunk.

A Delaware állambeli Goldey-Beacom Főiskola 2020 márciusa és augusztusa között a koronavírus-járvány miatt teljes egészében távoktatásra állt át. A 2020/2021-es tanév őszi félévében a főiskolán már hibrid formában hirdették meg az alsóéveseknek szóló kurzusokat, a kollégiumokba is visszaköltözhettek a rászorulók, és a könyvtár is újranyitott - igaz, a kölcsönzést nem tették lehetővé, és a könyvtári programok és képzések is a virtuális térben maradtak.

A szakirodalom tanúsága szerint a virtuális referensz immár közel két évtizedes múltra tekinthet vissza: a chatszolgáltatás után egyes könyvtárak már a 2000-es évek közepén kísérletezni kezdtek a videós tájékoztatással. A Covid19-járvány alatt azonban ez a kommunikációs forma hamar elterjedt, és számos intézmény vásárolta meg az üzleti licences Zoomot, de egyéb megoldásokra is akadt példa.

A Goldey-Beacom Főiskola Hirons Könyvtárában (Hirons Library and Learning Center) a lezárások alatt az e-mail, a chat, a telefon és az előre egyeztetett Zoom-megbeszélés volt a tájékoztatás és a kommunikáció eszköze. Amikor 2020 őszén újranyitottak, a használóknak ismét volt lehetőségük a tájékoztató pulthoz fordulni, amivel a campusra visszatérve egyre többen éltek. A szolgálatot ellátó könyvtárosok azonban azt tapasztalták, hogy sem az oktatók, sem a hallgatók nem követik a közösségi távolságtartásra vonatkozó előírásokat, és hiába voltak a padlóra ragasztva a megfelelő távolságot jelző matricák, rendszeresen megkerülték a plexifalat, és a könyvtáros mellé állva tették fel a kérdéseiket. A maszkviselés előírásának dacára így a munkatársak úgy érezték, túl nagy a személyes tájékoztatás járványügyi kockázata, ezért beadvánnyal fordultak a vezetőséghez, amelyben egy korábban megvásárolt eszköz (DTEN ON 75") Zoom Room TV-vé alakítását kérték. A pozitív választ követően 2021 elején el is tudták indítani a szolgáltatást, amelynek segítségével a könyvtárat felkereső használók tájékoztatása személyes kontaktus nélkül, képernyőn keresztül valósulhat meg. (A könyvtári személyzet biztonságáért: a Zoom TV áthidalja a szakadékot a személyes és a virtuális tájékoztatás között a Covid19-járvány idején; ref.: Szabó P.)

Idén első alkalommal ünnepeljük az Aranybulla napját április 24-én, a jeles napon könyvtári webarchivumok készítésével kapcsolatos országos szakmai konferenciát rendeztek a Vörösmarty Mihály Könyvtár link szervezésében a Hiemer házban. A rendezvényen mutatták be az Aranybulla-webarchívumot link , amellyel maradandó emléket állítottak az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára Székesfehérvár számára.

Az Aranybulla-webarchívum létrehozásával több célt is sikerült elérnie a Vörösmarty Könyvtárnak, hiszen maradandó emléket állított az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára Székesfehérvár számára és egyúttal kipróbálhatták magukat a szakemberek a webarchiválás új, innovatív területén is. A webarchívum felhívja a figyelmet a helyismereti tevékenység fontosságára és szükségszerű megújítására is. A tematikus webarchívum jelenleg 610 db archivált dokumentumot tartalmaz, melyek között találhatók weboldalak, blogok, podcastok, videók, folyóiratcikkek, könyvek, disszertációk, valamint tudományos és ismeretterjesztő tartalmak is.