Közel egyórás beszélgetés készült Orsós László Jakabbal, a Brooklyn Public Library link kulturális és művészeti igazgatóhelyettesével a Partizánon.
OLJ: - A lényege ennek az egész dolognak, hogy a lehető legnagyobb tömeghez érjünk el az ingyenes szolgáltatásainkkal. Az a lényeg, hogy az emberek nagyjából 1.6 km-en belül gyalog elérhessenek. Ezt mindig mondjuk, igen büszkék vagyunk rá, és azt sikerül valahogy betartanunk. (...)

Néhány szolgáltatás a videó elejéről:
OLJ: - Ingyenes segítség adóbevallás készítésében: van egy külön nagy termünk, ahol ingyenes szolgáltatást nyújtottak könyvelők. Rengetegen bejöttek; velük fejezték be az adóbevallásukat. Az is ingyenes.
Vagy egy szociális szolgáltatásunk: social worker-ek - szociális munkások járják a könyvtárainkat és beszélnek emberekkel, akik láthatóan hontalanok. Megkérdik, hogy miben segíthetnek. Információval látják el őket. Ez is nagyon fontos. És külön csapatok dolgoznak börtönökben és kórházakban. Viszünk könyveket, cseréljük a könyveket, illetve eseményeket szervezünk.

Partizán: - Az Államokban a közszolgáltatásoknak nincsen különösen nagy respektje, és akkor finoman fogalmaztam. Ehhez képest van egy jól működő, kiterjedt, ráadásul full demokratikusan működtetett könyvtári rendszer, ahová bárki bejöhet, nem kell érte fizetni, akár leülhetek egész nap, használhatom a számítógépeket, van külön terem, vihetek könyveket, kölcsönözhetek lemezt stb., stb. Tehát mitől van respektje a kultúra közvetítésének, ha a közszolgáltatásoknak nincs?
OLJ: Mert ez maradt talpon. Pontosabban egy szélsőségesen kapitalista rendszerben ide szűkült le az ingyenes szolgálatoknak a rendszere. Nem tudok megnevezni még egy ingyenes rendszert a közelünkben és a társadalmi struktúrában. És a könyvtárak maradtak mint a közösségi gondolkozás utolsó üzenete. Hat éve vagyok itt. Már akkor éreztem, hogy ez változik, de a vírus, a "black lives matter" felerősítette a könyvtár minőségét és respektjét. Ahogyan a kapitalizmuskritika egyre kézzelfoghatóbbá válik, a nimbusza is erősödik. És világossá és kézzelfoghatóvá vált, hogy miért fontos az ingyenes szolgáltatásoknak a rendszere egy társadalomban. Ez csak a nagyobb liberális városokban van így.

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.

Referenciák: közkönyvtárak, építő- és élelmiszeripari társaságok, nyelvtechnológiai fejlesztő vállalkozás, kiberbiztonsági cég, elektronikai összeszerelő üzem.

Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

Az MKE tatabányai vándorgyűlésének résztvevői vezetett túrán értesülhettek arról, hogy a könyvtárban link elindult az e-könyvek kölcsönzése link . (Ez azt jelenti, hogy a használó számára virtuális hozzáférést tesz lehetővé a dokumentumhoz a kölcsönzés időtartamáig. Ezt követően a dokumentum a használó számára már elérhetetlen, ugyanakkor más használó számára felszabadul a hozzáférés.)
Mint Török Csaba informatikus kifejtette: folyamatban van az elektronikus beiratkozás és fizetés rendszerének összekapcsolása. (Online beiratkozás esetében kedvezmények igénybevétele egyelőre nem lehetséges.)

Mindez azt is jelenti, hogy aki Mozambikból vagy Karcagról iratkozik be, ugyanúgy élvezheti a szolgáltatást; kihagyva saját, "területileg illetékes" közkönyvtárát. Vulgo: a gyorsabb, ügyesebb könyvtár szolgáltat. Egyúttal a könyvtárak közös e-könyv-állománya is felettébb racionálissá válik. Mikolasek Zsófia a KIT-nek elmondta: néhány megyei könyvtár igazgatója meglátta az együttműködés lehetőségét. Saját felhasználói körében új szolgáltatásként reklámozná az e-book kölcsönzést a tatabányai könyvtáron keresztül. Nincs kizárva egy e-könyvtári konzorcium alakítása sem.

A vezetett túrák résztvevői azt is megtudhatták, hogy a József Attila Könyvtár tervei között szerepel, hogy az önkölcsönzőgépek a tranzakciók végzését követően e-könyvek kölcsönzésére biztatják majd a használókat. Az ajánlás alapja GDPR-okok miatt nem az illető olvasó korábbi kölcsönzéstörténete, hanem a kölcsönzött könyv együtthasználatára (read-alike) alapul. A vonatkozó fotókat ld.: link (MG)

Könyvtárhasználókat és nem-használókat kérdeztünk az MKE 54. Vándorgyűlés KIT Műhelyének apropójából. Kérdőívünket 405 fő töltötte ki 2023. július 10-ig, a háromhetes adatgyűjtési szakaszban. A következő KIT hírlevelek szemelvényeket közölnek az eredményekből. Ebben a hírben az online és offline könyvtárhasználatra vonatkozó eredményeket, továbbá a használók és nem használók közötti összefüggésvizsgálatok eredményét mutatjuk be.

Kérdésünkre, hogy a válaszadó az elmúlt 1 évben hányszor látogatott személyesen könyvtárba, a következő válaszok érkeztek:
- Egyszer sem látogatott el: 99 fő (24.4%)
- Egy-két alkalommal látogatott el: 60 fő (14.8%)
- Több mint kétszer látogatott el: 246 fő (60.7%)
Külön felmértük az elmúlt 1 évre vonatkozóan az online könyvtári szolgáltatások használatát:
- Egyszer sem használta: 115 fő (28.4%)
- Egy-két alkalommal használta: 79 fő (19.5%)
- Több mint kétszer használta: 211 fő (52.1%)

A fenti eredmények összevetéséből látszik, hogy az online szolgáltatások használata magas, de alacsonyabb a személyes látogatások arányánál. A magas könyvtárhasználati arányt a mintában a sok könyvtáros kitöltő jelentheti.
Az összefüggésvizsgálat eredményei szerint (Khi-négyzet teszt) a következő megállapítások tehetők:
- Az életkor és a könyvtárhasználat gyakorisága közt halvány összefüggés látható. A könyvtárat használók közt a Z-generáció szerepel legmagasabb arányban (26 éven aluliak). Míg a legkevésbé használók közt az Y-generáció (27-42 éves korosztály) jelenik meg. Vizsgálandó, hogy vajon az iskolai évek után hogyan lehet meggyőzni a fiatal felnőtteket, hogy használók maradjanak?
- Az anyagi helyzet és a könyvtárba járás gyakorisága a mintánkban erősen összefügg. Az anyagi nehézségekkel rendelkezők sokkal gyakrabban látogatnak könyvtárba. A saját bevallásuk szerint kényelmesen megélőknek csak nagyjából a fele veszi rá magát, hogy könyvtári szolgáltatást használjon.
A következő számokban látható eredményeinkből kirajzolódik, hogy az anyagilag jól megélők valószínűleg megveszik maguknak a szükséges könyveket. Más könyvtári szolgáltatásokat viszont nem ismernek. Így kevésbé látják hasznát a könyvtári látogatásnak. (Habók Lilla)

Szolgáltatunk, de kinek? A 3K-ban ismertetett esettanulmány link folytatásaként, szórakoztató, sok képpel illusztrált hatástörténet (impact story) formájában hallhatta a közönség Hajnal Ward Judit előadását Tatabányán az MKE Vándorgyűlésén a KIT Műhely keretében.

Egyetemisták terveztek újra egy kis természettudományi könyvtárat a Rutgers Egyetemen 2018-ban. A tervezés társadalmi/közösségi és kulturális aspektusai kurzuson. A feladat az volt, hogy tervezzék újra a könyvtárat az ember és környezete komplex kapcsolatának viszonylatában az olvasott szakirodalom és az aktuális helyzet szélesebb összefüggései alapján. A negyvennégy hallgató adatgyűjtése eredményeként készült elemzésekből a könyvtár fontos tapasztalatokat szerzett arról, hogy a jelen és potenciálisan megújítható fizikai elrendezés hogyan elégítheti ki a használók igényeit. A következő félévben a hallgatók még egy kiskönyvtárat újraterveztek hasonló a céllal. A tapasztalatok részletes dokumentációja, szemléltető ábrákkal és diagramokkal együtt, a könyvtárvezetés és az egyetem könyvtári tanácsadói testülete elé került, akik ezeket felhasználták a nagykönyvtár újratervezéséhez és újjáépítéséhez. A szupermodern könyvtár használói nem is sejtik, hogy hallgató társaiknak mekkora szerepük volt az igényeiket figyelembe vevő környezet és szolgáltatórendszer kialakításában.

De mi is a közösségi tervezés? - "A szakma képviselői manapság előszeretettel alkalmazzák az úgynevezett participatory design, vagyis a részvételi-közösségi tervezés módszerét, amely lehetővé teszi a lakosok számára a tervezési folyamatban való részvételt, helyi szinten, a közvetlenül legjobban érintettek bevonásával. A részvételi tervezés egyik leggyakoribb formája a célközönséggel történő konzultáció a projektről annak terv szakaszában, a hivatalos elfogadás előtt. Az előre tervezett folyamat lényege, hogy az adott közösség tagjai a korai szakasztól kezdve aktívan részt vesznek a tervezés egyes feladataiban és fázisaiban, mint például a jelen helyzet értékelése, a közvetlen és távoli célok kitűzése és a jövőkép meghatározása. A módszer az érintettek számára lehetővé teszi, hogy szükségleteiket és javaslataikat a tervezés korai fázisában a tervezők tudomására hozzák. A tervezők ezen részletek ismeretében és a célközönség ötleteit is meghallgatva könnyebben találhatnak minden résztvevő (lakosság, felhasználó, tervező és finanszírozó) számára elfogadható középutas, konszenzusos célokat és megoldásokat."

Részlet a MKE vándorgyűlés KIT-műhelyének előadásából. A "Könyvtár 2.0 mozgalom" 8 évvel ezelőtt jelent meg a magyar könyvtárak diskurzusaiban, azonban sajnos nem sikerült áttörnie a megszokások gátjait, ellenben aktualitásából - a használók és a könyvtárak közösen állítják elő az értéket - semmit nem vesztett.

Nézzük meg néhány megközelítését:
- ESZKÖZÖK: A könyvtár a sajátján kívül évtizedek óta használja a közösség médiáit, úgy mint az internet, Wikipédia, közösségi platformok, médiamegosztók, blogok, nyílt forráskódú alkalmazások platformjait.
- TUDÁS: A használói tudás bevonása, a crowdsourcing, ( link ), a használók terveznek olvasójegyet link , használók könyvajánlóinak felhasználása)
- KÍNÁLAT: Platformszolgáltatások keretében a használók szolgáltatnak használóknak (a közösségi média üzleti modellje) pl. repair café link , házifeladat-klub, civil szolgáltatások bevonása link , társasjáték-klub, roma jelenlét link , hallgatók tanítanak hallgatókat... link
- INNOVÁCIÓ: A különféle (külső) tudások közötti szinergiák kihasználása (pl. nemkönyvtári analógiák figyelése, közösségszolgálatosok tudásának kihasználása)
- PÉNZ: Fundraising (adomány a használóktól)
- PR, BIZALOMKELTÉS: Munkaerő a célközönségből pl. cigány könyvtáros link , gyengénlátó, mozgássérült stb. (hiszen mindannyian valamilyen kisebbségiek vagyunk), önkéntesek link

A könyvtári rendszeren belül az utóbbi évtizedekben több kezdeményezés (link ) indult, amelyek nem a felülről jöttek. Jellemzőjük a réspiacok, hiányterületek gyors meglátása, lelkesedés, munkaidőn túli munka, forráshiánnyal járó amatőrizmus. E "belső vállalkozások", ha tetszik: startupok jellemzően elhaltak, kisebb részben beépültek és szervesültek a könyvtári rendszerben.

Sorsuk okait vizsgálgatva több következtetés merülhet fel. Hogy ne érzékeny szakmai példával éljünk, nézzünk analógiát.
L. Ritók Nóra: "Zavarja őket, hogy mi láttatjuk a problémákat. Minden vezető, legyen az állami vagy helyi, sikert szeretne, a kudarcokkal nem szívesen szembesül senki. Az Igazgyöngy Alapítvány minden tevékenységét az állam működési hézagjaiban végzi: az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban, de még a munkahelyteremtésben is. Ma az olyan szervezetek, amelyek ezeket a problémákat még nyilvánosan hangoztatják is, ellenségeknek minősülnek. Nekünk szakpolitikai kritikáink vannak, minket nem érdekel a pártpolitika. A tapasztalatainkra nem kíváncsiak. A civilek meghívása a tárgyalásokba csak egy látszat. Olyan, mintha bevonnák őket, de közben aki harcol, az nem sokáig bírja ezt, az újonnan bevontak pedig gondosan válogatottak, készebbek a kompromisszumra, kevésbé kritikusak.
MN: Meddig mehet ez így?
LRN: Minapi hír, hogy mekkorát csökkent a szegénység Magyarországon. Aki tagadja ezt a kommunikációt, az nem "jó" civil. Sokan inkább csendben maradnak. Mindenki túlélni igyekszik. A civilek is megtanulták, hogy akkor jók, ha nem jeleznek problémákat, ha befogják a szájukat és alkalmazkodnak. Így juthatnak forrásokhoz is a pályázatokon. Az utóbbi egy-másfél évben kialakult a jó civil és a rossz civil kategóriája."

A "startupok" léte ugyanakkor a vitalitás jele, támogatásuk (vagy legalább el nem lehetetlenítésük) egy hanyatló fontosságú szakmában éppen a túlélés eszköze lehet. Való igaz ugyanakkor, hogy egy ilyen változás intellektuális illetve mentális megújulást feltételez - ráadásul nehezített terepen. (Itt vizsgálhatod meg, hogy a könyvtári szervezet fiatal, középkorú vagy lefelé tartó szervezeti jellemzőket mutatja-e link ). (MG)

Egy több, mint ezer fő részvételével készült kutatás a magyarok olvasási szokásait vizsgálta, és azt mutatta ki, hogy negyedük soha, és csupán 15 százalékuk olvas naponta. A felmérésből az is kiderült, mit és hol olvasunk legszívesebben, illetve honnan szerezzük be a könyveket.
Pár napja írtunk link arról, hogy a britek harmada az olvasásba menekül, ha rossz napja van, és arról is, mivel vehetnénk rá a gyerekeket arra, hogy a nyári szünetben könyvet vegyenek a kezükbe link . Osztottunk már meg link olvasási statisztikákat Európa országairól, és több cikkünk is szólt arról, mi mindenre jó az olvasás link .

De mi a helyzet itthon? Mégis mennyit és mit olvasnak a magyarok?
Az ÉVA Magazin reprezentatív felmérése (amelyet a Reacty Digital készített el több mint ezer fő 18 és 79 év közötti személy részvételével) kimutatta azt, hogy 2023-ban a magyarok 73%-a legalább alkalomszerűen olvas könyvet, 15%-uk számára pedig napi rutinnak számít az olvasás.
A kutatás a témákra is kitért, amikről olvasnak szívesen honfitársaink: Előnyben részesítik a könnyű műfajokat, a regényeket, krimiket és a romantikus történeteket, de a fiatalok gyakran az önfejlesztő könyveket is keresik. A többség a kötetek kiválasztásakor elsősorban az ismerőseik, barátaik ajánlásaira hallgat.

Mennyit olvasunk?
Nem hangzik jól, de a magyarok több, mint negyede egyáltalán semmit nem olvas, 73 százalék azonban igen. 15 százalékuk naponta, 13 százalék hetente, míg másik 13 százalék havonta vesz könyvet a kezébe. Rajtuk kívül vannak, akik negyedévente (9%) vagy csak alkalomszerűen olvasnak (23%).
Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fiatal generációk szoktak le a legnagyobb számban erről a hasznos, sőt kifejezetten szórakoztató tevékenységről, azonban a 18-30 éves korosztály igen is olvas, sőt körükben a legalacsonyabb azok aránya, akik egyáltalán nem tudják elképzelni az időtöltésnek, töltődésnek ezt a formáját.

Honnan tájékozódunk a könyvekről?
Bár a közhiedelem szerint a nők olvasnak többet, a felmérés nem talált hatalmas különbséget a nemek között, sőt kicsivel több férfi olvas naponta (17%), mint nő (14%), azonban a heti és havi rendszerességgel olvasók között nagyobb arányban vannak hölgyek.
Az olvasók többsége (51%) ma is könyvesboltban szerzi be a szellemi betevőjét, elsősorban print könyvek formájában, de a vásárlók 16 százaléka e-könyv formátumban is szívesen vásárol könyveket. Az olvasók harmada (32%) pedig ismerőseitől (is) kap kölcsön olvasnivalót. Használtan tízből három (28%) ember szerez be könyvet, főként a napi gyakorisággal olvasók, mint ahogy a könyvtárba is elsősorban ők járnak.

A külföldi lapok beszámolói szerint a Z-generáció tagjai imádnak olvasni, igazi könyvmolyok, ráadásul a többségük nem e-bookot, hanem hagyományos, nyomtatott könyvet választ.
Az Index Bereczki Enikő ifjúsági- és generáció-szakértőt kérdezte a Z-fiatalok olvasási szokásairól. A könyvében megírta, hogy egy rendkívül heterogén csoportot nem szabad általánosítani, mert a szocializációs különbségek nagyon széles spektumban szóródnak, amelyek meghatározzák az információk beszedését a környezetből.
Észak-Amerika legnagyobb független irodalmi oldala, a Book Riot a legújabb tanulmányokra hivatkozva azt írja, a Z-generáció tagjai imádnak olvasni.
A portál annak is utánanézett, hogy a 26 év alattiak mennyit olvasnak, mi a kedvenc műfajuk, és hogy mi alapján választanak könyvet.

Annak ellenére, hogy a megkérdezettek 67 százaléka a telefonján olvas, a puha fedeles könyveladások mégis nekik köszönhetők. Az Egyesült Királyságban ez a szám kifejezetten magas: a Nielsen BookData jelentése szerint 2021 novembere és tavaly novembere között a 13 és 24 év közötti olvasóknak tulajdonított eladások 80 százalékát a nyomtatott könyvek tették ki.

Nyomtatott könyv vagy e-könyv? - A Z-generációs olvasók többsége nem az e-könyvet, hanem a nyomtatott könyvet választja, aminek számos oka van. (A korcsoportban az eladások mindössze 14 százaléka volt tavaly e-könyv.) A könyvek fizikai tapintása és illata is számít, emellett sokan szeretnek megjegyzéseket, jelöléseket tenni egy adott oldalra. Akadnak olyanok is, akik kifejezetten gyűjtik a különleges kiadásokat.

Egy részük már csak azért sem a digitális könyveket választja, mert azok szemfáradtságot okoznak. A 16 és 24 év közötti fiataloknál egyre gyakoribb a digitális detox, azaz amikor valaki egy időre felhagy a telefon, számítógép, tévé, játék, konzol vagy más digitális eszköz használatával.
A képernyőtől való eltávolodásnak számos pozitív hatása van a fizikai és a mentális egészségre egyaránt.

Mit olvas a Z-generáció?
A Wattpad beszámolója szerint a Z-generáció imádja a műfaji változatosságot. A fiatalok olvasnak fantasyt, sci-fit, horrort, valamint szuperhősös és romantikus könyveket is.
Sokan közülük egyébként nem elégednek meg ezekkel az "elavult" kategóriákkal, így egyre gyakoribb a kevert műfajok olvasása.

Emellett kifejezetten szeretik azokat a műveket is, amelyekben a kirekesztett társadalmi csoportok is feltűnnek. A Wattpadon a #Diversity címkével ellátott történetekre is egyre többen keresnek rá. Érdekesség, hogy Magyarországon pont azokat a könyveket kell lefóliázniuk a könyvesboltoknak, amelyek a fiatalok körében rendkívül népszerűek.

Bereczki Enikő szerint ez a korosztály azokra a könyvekre kíváncsiak, amelyekből film is készült. A rejtélyes Z-generáció című könyvében meg is említi Gombos Péter és Csima Melinda kutatásait, melyekben a hazai digitális bennszülöttek olvasáshoz való viszonyát vizsgálták.
Az adatok szerint eddig soha nem látott mértékben népszerű a sci-fi, a fantasy és a fanfiction.

Kimutatták a kapcsolatot a digitális világ és e népszerű műfajok között:
A fantasyt kedvelők 96,4%-a folyamatosan online van, se a sci-fi olvasóknak 98,3%-a is permanens internetező.
Akik viszont soha, vagy kevesebbszer lépnek fel a világhálóra, sokkal ritkábban olvasnak fantasyt: mindössze 3,6 százalékuk. A nettől távol maradók pedig 6,7 százaléka jelölte meg a tudományos-fantasztikus regényeket kedvelt műfajként.
Bereczki Enikő szerint "látható, hogy az olvasás nem a Z-generációval szűnhet meg örömforrásnak lenni, hiszen olvasnak, még ha máshogy és mást is, mint az előző generációk".

Utoljára vizsgáztak a már "megszokott" módon a diákok a 2023-as tavaszi érettségi szezonban. Bár az idei őszi érettségik még ehhez hasonlóan zajlanak majd, a Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2020-as átalakításának köszönhetően az új matura szele már idén is megcsapta a diákokat, 2024-től pedig (a felvételivel együtt) teljesen átalakul az érettségi vizsgarendszere. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, de változnak a természettudományos tárgyak vizsgái is, ráadásul a következő tanévben teljesen új tárgyakból is vizsgázhatnak majd a végzősök.
Mutatjuk a részleteket:

Magyar nyelv és irodalom
... A 2020-as NAT már sokkal erősebb a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt az elődjeinél. Míg 2023-ig a diákoknak a feladatlap első részében csak egy szövegértési feladaton, valamint egy rövid gyakorlati szövegalkotáson kellett átküzdeniük magukat, mielőtt hozzákezdhettek a két megadott műelemző feladat közül az egyikhez, 2024-től a szövegértési feladatsor már nyelvtani feladatokkal fog kiegészülni, a gyakorlati szövegalkotást és az érvelés pedig eltűnnek a vizsgáról, helyettük egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteni.
A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet - olvasható a Magyartanárok Egyesületének korábbi állásfoglalásában, melyben azt is leírják, hogy a műveltségi teszt beiktatása a 21. századi koncepciójától való radikális eltávolodást, mintegy 80 éves visszalépést jelent."

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
7 - Nem jutok el ilyenekre, anyagi okból
17 - Eljutok, vegyes minőségi tapasztalataim vannak
8 - Jellemzően jók a rendezvények, előre tudok lépni általuk
9 - Nem jutok el ilyenekre, munkaügyi okból
4 - Nem érdekelnek a szakmai rendezvények.

A vonatkozó diagramot ld.: link . Eszerint a válaszadók valamivel több mint fele eljut szakmai rendezvényekre, s azon belül egyharmad (az összes válaszadónak kb. 20%-a) elégedett a könyvtárszakmai rendezvények kínálatával. A válaszadók szűk fele(!) nem él vagy nem jut el a szakmai rendezvényekre. Valamivel több mint minden harmadik válaszadó többször menne, de nincs módja rá.

A szakmai ismeretek kínálatának minősége, illetve a még ezt sem elérők magas száma miatt nem tűnik meglepőnek a szakmai "fontolva haladás". Új képzési, szakmai tudásmenedzsment-stratégia szükséges, hogy hiteles lehessen a profi információknak szóló információszolgáltatás. Mellesleg: a szakmai online képzés mintha eddig ki sem találtatott volna. (MG)

A kaliforniai székhelyű Arize AI fejlesztő cég, amely elsősorban gépi tanulórendszereivel szerzett magának hírnevet az amerikai piacon, most egy új szolgáltatással debütált.

A Phoenix egy nyílt forráskódú könyvtár, amit speciálisan azzal a céllal fejlesztettek ki, hogy segítsen kordában tartani a nagyon népszerűvé vált, de még számos hiányossággal küzdő LLM-rendszerek egyik jellemző problémáját: a hallucinációkat. A cég vélhetően jó ütemben lépett, ugyanis jelenleg már komplett iparágak kezdik felkarolni a nagy nyelvi modelleken alapuló technológiákat, köztük olyanok is, ahol a képzelgések nem férnek bele az adott szakma tolerancia határaiba.
Elsősorban az orvosi-gyógyászati szakterületek tipikusan intoleránsan a feltételezgetésekkel szemben, de a jogi szakma is ilyen; mivel ez is az élvonalában van az LLM-rendszereket egyre több üzleti folyamatba beépítő ágazatoknak.
A nagy nyelvi modellek ezeken a területeken a fejlesztők kedvenceivé váltak, és szinte futószalagon születnek a rájuk épített sokrétű alkalmazások, mint például a virtuális jogi tanácsadást nyújtó termékektől kezdve az orvosi vizsgálatok (angolszász megfogalmazásban: orvos-beteg találkozók) eredményeinek összegzésére szolgáló applikációkig. Nyilvánvaló, hogy ezeknél a felhasználási eseteknél már az apró torzításoknak vagy hallucinációknak is komoly következményei lehetnek.

A Phoenix úgy működik, hogy a felhasználó feltölti az általa ellenőrizni kívánt, chatbot által generált szövegeket az azokat kiváltó parancssorokkal, azaz promptokkal együtt és elindítja a szoftvert. A Phoenix automatikusan összeveti a szöveget a saját hallucináció-könyvtárával, majd gyorsan áttekinthető adatvizualizáció formájában tárja fel, hogy mely pontokon valószínűsíthető, hogy a chatbot téves választ generált. (via MI Újság)

Van egy könyvtár Dél-Kaliforniában (ez a Santa Ana Közkönyvtár), amely egy barátságos robotot alkalmaz. A cél, hogy így segítsék az autista gyerekek tanulását, és megkönnyítsék számukra a kapcsolódást a külvilághoz.

Az Egyesült Államokban minden 36 gyerek közül egy autizmus spektrumzavarral él. Köztük van a négyéves Luke Sepulveda is, aki az anyjával rendszeresen látogatja a Santa Ana Közkönyvtárat. Utóbbi egyike annak a nem túl nagyszámú amerikai könyvtárnak, amely robotot alkalmaz, a cél pedig az autista gyerekek megsegítése.

Luke Sepulveda anyja azt mondta, nagyon szeretné, ha a fia kommunikálna a környezetével, és a könyvtári robot segít neki ebben. Az anya szerint általában nagyon nehéz megítélni, hogy fia a különböző helyzetekben és terekben hogyan fog reagálni, így azt sem tudta előre megmondani, hogy mit szól a robothoz, de már annak a tudata is boldoggá tette, hogy a robot egyáltalán felkeltette a fia figyelmét.

A könyvtár munkatársa szerint a robot azért jó választás ilyen esetekben, mert működését következetesség jellemzi. Míg az embereknek érzelmeik vannak, elfáradhatnak, frusztráltak lehetnek, addig a robotok minden egyes alkalommal ugyanazt a választ adják, ugyanúgy reagálnak, és nem kritikusak.

Levélben fordult az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójához, Rózsa Dávidhoz a 12 éves Sárközi Ármin, és azt kérte, hogy olvasójeggyel beengedjék az ország első számú könyvárába. Hogy miért kellett ehhez levelet írni? Azért, mert a Széchényi Olvasószolgálati Szabályzata szerint csak az kaphat olvasójegyet, aki betöltötte 16. életévét.

"Szerintem fontos, hogy a gyerekek is tanulhassanak és olvashassanak könyvekből. Rengeteg könyv nem érhető el az üzletekben, de az Országos Széchényi Könyvtárban igen. Pont a tudományos könyvek olyanok, hogy kevés van belőlük, inkább regényeket szoktak tárolni más könyvtárakban. Bár beengednek az OSZK-ba, én nem a kiállított pennákat szeretném nézegetni, hanem a tudományos szakirodalmat" - mondta kérdésünkre Ármin, miután június végén az OSZK vezetőségéhez fordult, mivel gyermekként nem jogosult saját olvasójegy kiváltására és kölcsönzésre.

Magyarországon nemcsak az OSZK-ban nem lehet olvasójegye egy 12 éves gyereknek, de például a Fővárosi Állat- és Növénykertbe sem léphet be szülői kíséret nélkül (ott 14 év a korhatár).
Ez Sárközi Ármin szerint jogkorlátozás, és kérdésünkre elmondta, hogy lát megoldást: "Azt javasolnám, hogy kérdezzék meg a könyvtárba érkező gyerekektől, hogy miért jöttek; mondjanak egy könyvet, és ha a Harry Potterért vagy egyéb nem tudományos könyvért jöttek, mondják el nekik, hogy sajnos itt ilyen nincsen, csak szakkönyvek vannak. Ha pedig a tudományos könyvek miatt érkeztek, jó helyen vannak, fáradjanak beljebb!"

Arról, hogy gond-e az, hogy az életkor szerint szabják meg egy-egy intézmény vagy program látogathatóságát, Ármin komplexen gondolkodik. Szerinte alapvetően nem az életkori korlátokkal van baj, azokra ugyanis tényleg szükség lehet (lásd a dohányboltokat), sokkal inkább az a probléma, ha a korlátozások nincsenek átgondolva. Véleménye szerint "az OSZK esetében valószínűleg a legutóbbi 2009. évi novemberi szabályzatban nem gondolták, hogy gyerekek szeretnének kutatni jönni. Erről tanúskodik az is, hogy kérésem meghallgatásra talált, nem utasították vissza".

HVG: "Ennek beláthatatlan következményei lesznek" - írta, amikor kiderült, hogy az MCC megvette a Librit. Mire gondolt?
KD: "Visszanézve a kormánypárti kulturális térfoglalás minden momentuma, az SZFE, a színházak, a film­finanszírozás, az Opera esete azt mutatja, hogy a legrosszabb forgatókönyvek valósulnak meg.
Most azt mondják, amit már sokszor hallottunk, hogy nem fog változni semmi. De mégis az történt, hogy a kormány kegyéből fenntartott alapítvány kapott 500 milliárdot, amiből aprópénzért megvette a magyar könyvpiac felét-kétharmadát.
A Libri eddig piaci logikával működött, az eladott könyvekből tartotta fenn magát.
Az új tulajdonos nem a piacról él, nem érdekli, hogy veszteséges-e vagy sem. Nincs szüksége a Libri profitjára. Akár be is zárhatja az egészet, legfeljebb bukik az alapítvány pár milliárdot. És mivel nem a piacról él, senki sem fogja tudni számonkérni, ha rendszerkritikusnak tartott írók könyveit elrejtik az alsó polcra vagy nem rendelnek belőle.
Ugyanígy versenyezni sem lehet majd a Librivel, hiszen még annyira sem azonosak többé a feltételek, mint eddig. Ráadásul áttételes hatása is lehet, ha a továbbra is a piacról élő könyvkiadók azt mondják, hogy nem adom ki ennek vagy annak a könyvét, mert mi van, ha a Libri nem veszi át, és itt marad a nyakamon több ezer példány.
Vagy már szerkesztés közben felmerülhet, hogy ez a rész vagy poén nem ér annyit, hogy emiatt az alsó polcra kerüljön a könyv."

Az angolszász világ mindig hevesen reagál a "píszí kérdésben" felmerülő problémákra ... - mondta Balázs Eszter Anna, a Lampion Könyvek főszerkesztője. Szerinte ez egyfelől jó, hiszen a hangos problémafelvetés gyors reakciót vált ki a társadalomból és gyakran a döntéshozókból is, ám időnként együtt jár egy túlzott, túlkapásoktól sem mentes időszakkal - jó esetben ezt egy élhető és észszerű egyensúly kialakulása követi. "Amerikában és Angliában, sőt Németországban (lásd Winnetou esetét) most gyakorlatilag 'nagytakarítanak'. Ezekre az országokra amúgy is jellemző, hogy bátran szembenéznek a múltjukkal, és megtanulnak másként, korszerűbben, felelősségteljesen nézni a világra. Nem csoda hát, hogy ők a legszigorúbbak. Ebben például nem bánnám, ha tanulnánk tőlük."
"...politikai korrektséget számonkérni egy olyan művön, amely egy egészen más gondolkodásmódú időszakban keletkezett, botorság". Úgy véli, hogy a gondolkodásmódunk, a világról való tudásunk folyamatosan alakul és bővül, már csak ezért is érdemes időnként újraolvasni és újraértékelni egyes műveket.

"Én a cenzúra helyett a bizalomban és a kritikában hiszek: az olvasó, a gyerek, a tanár, a könyvtáros nem hülye, nem kell neki megmondani, mit olvasson, mit gondoljon. Szeretem, ha a könyvvásárlónak lehetősége van eldönteni, hogy mit vesz meg (például LMBTQ-tematikában), a gyereknek meg joga, hogy egy könyvet letegyen, vagy ne szeressen (még ha kötelező is). Szerintem mindenkinek az a jó, ha tanár dönthet róla, hogy mit olvastat az osztállyal, mert ő ismeri a gyerekeket, az olvasottságukat, a befogadóképességüket, vagy éppen azt, hogy mi izgatja őket. A könyvtáros meg úgyis azokat a könyveket fogja ajánlani és a polcon előre tenni, amit jónak tart. Bízzunk bennük, ez a szakmájuk!"

"Megismerhetjük az adott irodalmi mű társadalmi hátterét, és az olvasó kritikai élménnyel is gazdagodik. Az iskolákban pedig ez remek alkalom arra, hogy egy kiterjesztett irodalomóra keretében a történelmi és társadalmi hátteret is megvizsgáljuk. Ha csak szimplán töröljük a cancel culture jegyében a ma nem 'megfelelő' irodalmat, akkor magunkat fosztjuk meg a kritikai gondolkodás lehetőségétől és a rácsodálkozástól, hogy mennyit változott a világ. Márpedig ez az egyik legértékesebb része az olvasásnak, nem?"

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. június 30-án újszerű vállalkozásba kezdtünk: ekkor került sor a Kutyapárt első olvasókörére, amelyet azóta 29 további alkalom követett Újbudán, Terézvárosban, Józsefvárosban, Szombathelyen és Pécsett. A koncepció mindig ugyanaz: előre megállapodunk egy könyvben, amit a résztvevők vagy elolvasnak időre, vagy nem, mindenesetre ott helyben a történet kapcsán felmerülő kérdéseket beszélünk meg. Az évforduló alkalmából szervezőket kértünk meg arra, hogy meséljék el, milyennek élték meg az eddigi alkalmakat. A végén pedig azt is felsoroljuk, hol és mikor kapcsolódhatsz be legközelebb.

Olvasott könyvek
- Polányi Károly: A nagy átalakulás
- Bourdieu: Társadalmi tér és Szimbolikus tér
- Jan Gehl: Élhető városok
- TGM: Öt tanács a hazának
- Dragomán György: Máglya
- Dave Eggers: A kör
- Fehér Boldizsár: Vak majom
(stb.)

A Meta a lehető legjobb időzítéssel indította el Threads nevű közösségi alkalmazását. Egyértelmű célja, hogy legyőzze a Twittert. A szolgáltatás Európában még nem érhető el, de megnéztük, hogyan működik, és mit érdemes tudni róla.

Hamarosan választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy vajon mennyire golyóálló az a Twitter, ami 2022 ősze óta Elon Musk tulajdonában van. Az elmúlt hónapokban meghozott, sokszor egymásnak is ellentmondó döntések miatt ugyanis a platform néha inkább hírhedt, mintsem híres, ebből pedig a konkurensek profitálhatnak, ha hozzájuk vándorolnak át a felhasználók.
A versenytársak tábora néhány órája egy fajsúlyos szereplővel bővült. Megjelent a Threads, a Meta új közösségi platformja, aminek egyértelmű célja, hogy leváltsa a Twittert. Ahogy a szolgáltatást indulása után alaposabban is szemügyre vevő The Washington Post írja: ez lehet az első valódi Twitter-alternatíva, a Meta ugyanis az Instagram milliárdos felhasználói bázisára építi.

A legjobb adattörténetek alapján mindenki tudja, hogy mi legyen a következő lépés. A jól összeállított adatok segítik a döntéstámogatást, érvek alátámasztását, adatok bizonyítékként való felhasználását. A Múzeumok és Könyvtári szolgáltatások Intézete (IMLS link ) által finanszírozott Könyvtáros Adattörténeti Eszköztár (DSTL) célja, hogy minél többen képesek legyenek az adatokat történet formájában kommunikálni, és így érthetőbbé tenni. Az adatok elé kell helyezni a történetet.
Az adattörténetek inspirálódnak más területekből, például az újságírás, üzlet, epidemiológia, oktatás narratíváiból. Minden egyes konkrét elbeszélés a mesélő és a közönség között jön létre. A közönség reakciói meghatározzák a történet elbeszélésének folyamatát, valamint életben tartják a történetet a tovább meséléssel.

Hol kezdjük? Szükséges egy kiindulópont. Milyen információs problémát próbálsz megoldani? Nézzük meg az ehhez kapcsolódó adatforrásokat. Alkossunk hozzá cselekményt, és keressünk egy konfliktusos pontot is, mert ezek minden történethez szükségesek. Válasszuk ki jól az összefüggéseket. Csak azokat az elemeket hagyjuk benne, amire a konkrét célközönségnek szüksége van.
Például ilyen információs probléma lehet: miért kellene a közösségnek befektetnie egy nyilvános számítógép-laboratórium felújításába? Kellenek hozzá használati statisztikák időrendben és kontextus. El kell magyarázni, hogy az elavult rész milyen technológiai gondokat okoz, miben gátolja a felhasználókat.

Három narratív struktúra létezik.
1. A folytonossági narratív struktúra a ciklusokról szól, a stabilitási zavartól az új stabilitás felé vezető útról.
2. A transzformációs struktúrában egy főhős az akadályok legyőzése közben átalakul. Ne magunkat fényezzük, hanem a közösség hőséről szóljon, akinek a könyvtár segített.
3. A felfedezés narratív struktúrája a rejtélykódokból származik, ahol a közönség követi a mesélő detektív nyomozását.
Nagy az érdeklődés a könyvtárosok részéről a terület iránt. Az első DSTL workshopra 680 fő regisztrált, a webinár online megtekinthető link . Public Library Association "Adattörténetek: A könyvtár és a közösség támogatása" webinárja pedig 400 résztvevőt vonzott link . Ezek megnézésével érdemes folytatni, akit érdekel a téma. (ref.: Habók Lilla)

A karrierelőny c. könyv link szerzője, Caroline Dowd-Higgins több szervezetben töltött be vezetői posztot. Volt operaénekes, dolgozott az üzleti életben, a felsőoktatásban, majd a saját lábára állt, és a coachinggal, előadásokkal és tanácsadással kapcsolatos melléktevékenységét alakítja át teljes munkaidős állássá. Noha ez mozgalmas karrierhez és kiteljesedő magánélethez vezetett, Dowd-Higginsből mégis kemény munkamániás lett. Könyve szokatlan, újszerű megállapításaiból emelek ki néhányat.

- Erősítő gyakorlatok: Jobb, ha az erősségeinkre játszunk, mint a gyengeségeink javítására. Ha jók vagyunk valamiben, még nem jelenti azt, hogy az energiát ad nekünk. Csak azokkal az erősségeinkkel összhangban tapasztalunk táguló energiát, amelyek izgalmassá teszik a munkánkat. Ha folyton arra kérnek minket, hogy javítsunk vagy változtassunk, akkor lehet, hogy itt az ideje (az energiát adó erősségeinkre alapozva) változtatni.
- Célok kitűzése: A tökéletességre törekvés helyett keressünk valamilyen álmot vagy kihívást, amellyel túlzottan félünk szembenézni. Közelítsünk felé, ne pedig távolodjunk tőle! Arra fókuszáljunk, hogy mit lehet most megtenni.
- Munkavégzés: Dowd-Higgins meg volt győződve arról, hogy nem baj, ha rendszeresen hosszú órákat dolgozik. Időbe és erőfeszítésbe telt, hogy kitörjön ebből. Felismerte, hogy a munkamániások gyakran olyan feladatokkal töltik ki az időt és a teret, amelyek nem értékesek vagy nem szükségesek. Elvetette azt a gondolatot, hogy minél elfoglaltabb vagy, annál fontosabb vagy. A túlhajszoltság gyakran kiégéshez és súlyos betegségekhez vezet. A kiégés pedig jelentős párkapcsolati problémákat okozhat. A nagy teljesítményű emberek egyszerre csak egy feladatra koncentrálnak, amit Dowd-Higgins "singletasking"-nak nevez. Ez bizonyítottan hatékonyabb és produktívabb, mintha egyszerre több dolgot próbálnának elvégezni. A munkán kívüli életet legalább annyira értékelik, mint a karrierjüket.
- Pihenés és játék: A pihenés fontosabb, mint az alvás című, 23. fejezetben megadja a pihenés hét típusát, amelyet Saundra Dalton-Smith, okleveles belgyógyász orvos kategorizált: mentális, lelki, érzelmi, szociális, érzékszervi, kreatív és fizikai. Tippje: amint megtaláljuk a "sweet spot"-ot, azaz a nap (vagy éjszaka) azon időszakát, amikor a leghatékonyabban, a legtöbbet tudjuk elvégezni, azt tanácsolja, hogy a többi időt használjuk feltöltődésre. Így adunk esélyt az agyunknak, hogy újrainduljon.
- Önbizalomhiány: Az imposztor szindróma olyan belső pszichológiai élmény, ahol az egyén kételkedik a képességeiben, tehetségében vagy teljesítményében, és tartósan fél attól, hogy csalóként lepleződik le. Leküzdésének módszerei: a folyamatos tanulás iránti vágy, az önmagunkban való hit, a kiszámított kockázatvállalás, az új kihívások keresése és a pozitív dolgokra való összpontosítás. Szembeállítja az imposztor szindróma gondolkodásmódot a növekedési gondolkodásmóddal: Az egyik azt mondja: "Nem tudom, mit csinálok". A másik azt mondja: "Még nem tudom, mit csinálok". Az utóbbi abban hisz, hogy a tudás lehetséges. (Ref.: Szabó Eszter)

Az elmúlt években a felgyorsuló mesterséges intelligencia fejlesztésekkel párhuzamosan fokozatosan erősödtek azok az aggodalmak, amelyek az MI technológiák egyik lehetséges negatívumára fókuszáltak: nevezetesen az MI széleskörű alkalmazásának munkaerőpiaci következményeire, azaz hogy ezek a technológiák tömegesen foszthatják meg az embereket állásaiktól. A ChatGPT tavaly novemberi megjelenése óta ez a vita új erőre kapott. A ResumeBuilder nemrégiben megjelent tanulmánya most egy új perspektívát hozhat ebbe a valóban fontos társadalmi kérdésbe, ugyanis az általuk végzett felmérés eredményei alapján a ChatGPT használatában való jártasság segíthet az embereknek a megfelelő állás megszerzésében.

A felmérésből - melynek során 1187 üzleti vezetőt kérdeztek meg - kiderült, hogy a cégek elsöprő többsége, mintegy 91%-a, előnyben részesíti az olyan álláskeresőket, akik már valamilyen tapasztalattal rendelkeznek a ChatGPT használatában. A ChatGPT-tapasztalattal rendelkező munkavállalókat alkalmazók kétharmada úgy véli, hogy ezek a készségek versenyelőnyt jelenthetnek a cégük számára. A válaszadók szerint a ChatGPT segíthet a termelékenység növelésében, az idő és erőforrás megtakarításban, a kreatív és technikai támogatás növelésében, valamint a vállalat hírnevének erősítésében. Emellett a ChatGPT használatában már jártas munkavállalók megtaníthatják kollégáikat az MI használatára, ami a válaszadók szerint tovább növelheti az előnyöket. A ResumeBuilder felmérése arra is rávilágított, hogy az alapjártassággal rendelkezők preferálása mellett kifejezetten nagy a vállalati kereslet a ChatGPT "kezelésében" igazán kulcsszerepet kapó személyek, a prompt engineernek nevezett parancsszöveg-író szakemberek iránt is: a mérés szerint a megkérdezett vállalatvezetők 29%-a látna szívesen ilyen szakértelemmel rendelkező új munkatársakat. (via MI Újság)

Ugyan közérdekű információkhoz egy fokkal könnyebb hozzáférni, de minden más mutatóban egyre csak zuhan és csoffad a magyar nyilvánosság. Kormányzati médiagólem, gondosan szelektált állami reklámköltések, a független sajtó szívatása jellemzi egy egyetemi jelentés szerint a hazai médiát.

Mérföldekre van a szabad médiától Magyarország, legalábbis Európában sereghajtók vagyunk e téren. Dióhéjban ez a (köztudott) tény derült ki a firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának idei jelentéséből, amit a Media1 foglalt össze. A helyzet a jelentés szerint egyre rosszabb Magyarországon (csak a törököknél rosszabb a vizsgált európai államok közül), amit a korlátozó szabályozás és a kormányközeli szereplők nyomulása súlyosbít. Három terület magas kockázatú a jelentés alapján: a piaci sokszínűség, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás.

Pozitív változás is van, bár nyilván uniós nyomásra: 2022-ben a parlament változtatott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény szövegén. Ezáltal könnyebbé vált az információhoz jutás, bár nem annyira, mint 2015 előtt.

HVG: A magyar irodalomban legalább a hatvanas évektől folyik a múlt-munka. Hova jutottunk el ezekkel a regényekkel?
Tompa Andrea: A regényekben vagy azok által nem történik meg társadalmi szinten a múltfeldolgozás, arra szerintem más, nagyobb elérésű formák képesek. A regény célja az én szememben egyedül a történetmesélés. És a regényt, ahogy semmilyen művészetet, nem kényszeríthetjük ideológiai feladatok teljesítésére, mert akkor az egész úgy döglik meg, ahogy van. Ha egy történet időbe és néha konkrét történelmi helyzetbe van ágyazva, akkor persze képes beszélgetéseket generálni, de ezek egy szűk térben zajlanak. Berzenkedem minden ideológiai feladattól, sem szerzőként, sem olvasóként nem érdekel.

HVG: Mit értünk ideológiai feladatokon?
TA: Például a társadalmi elakadást, a hiányt a múltfeldolgozás terén, és ezt szépen helyre rakja egy regény.

Molnár-Csiki Maren egyedül vezeti a Hazakísérő Telefon Alapítványt, amelynek célja, hogy segítsen az egyedül haza felé tartó fiatal lányoknak és fiúknak. Út közben telefonon beszél velük, hogy nagyobb biztonságban legyenek a hívó felek.

Országszerte bárki telefonálhat. A legtöbben saját szüleiket is hívhatják, viszont vannak, akiknek erre nincs lehetőségük, ezért keresik Marent, aki ma alapítvány formájában, ingyenesen hívható vonalon várja a telefonokat. Az anya abban bízik, hogy kisebb eséllyel támadják meg azokat a fiatalokat az éjszakai hazaút során, akik útközben telefonon beszélnek valakivel. Amennyiben mégis megtörténik a baj - mert mindig voltak és lesznek is olyan erőszaktevők, akik nem riadnak vissza ettől a módszertől -, az asszony azonnal tudja értesíteni a hatóságokat. A segítségnyújtási formát fiúk és lányok is egyaránt kérik. Maren 2017-ben kísérte haza az első idegen fiatalt, és ahogy egyre több hívás érkezett, úgy volt szükség a segítségre is. Eleinte egyedül fogadta az éjszakai segítségkérő telefonokat, majd más önkéntesek is bekapcsolódtak. A nő nem tudott fizetni a segítőknek, viszont egy éven belül elindította a Hazakísérő Telefon Alapítványt, amihez ma is újabb önkéntesek csatlakoznak.

"Aki az éjszakai séta közben bizonytalanul érzi magát vagy fél, akkor a 06 80 442 422-es zöldszámon hívhat minket." A szolgálati idő hétfőtől szombatig este 22.00 és hajnali 4.00 óra között, vasárnap 22.00-től 1.00 óráig tart. Fontos, hogy nem egyenlő a lelkisegély-központtal, bár a telefonközpontban empatikus, segítő szándékú önkéntesek dolgoznak. Az elmúlt években nem történt baj. Hogy ez valóban a telefonálós módszernek köszönhető? Nem tudni, azonban a rendőrség is gyakran javasolja ezt a megoldást az éjszakai utcai támadások csökkentése érdekében.