A Harvard Business School professzora, Amy C. Edmondson a "csapat pszichológiai biztonsága" kifejezéssel írja le azt az őszinte munkakörnyezetet, ahol az alkalmazottak a megtorlástól való félelem nélkül beszélhetnek, ahol pszichésen biztonságban érzik magukat, fel vannak hatalmazva a visszajelzésre és kockázatvállalásra, ami jobb csapatteljesítményhez vezet. Egy bizonytalan, egymásra utalt világban ugyanis nem lehet eredményesen irányítani félelem által, mert se nem motivál, se pedig hoz magas teljesítményt.

Egy kísérletben kórházi dolgozók ilyen biztonságos környezetben őszintén jelentették a hibákat (és tanultak belőlük), egy későbbi felmérésben pedig már jól érezték magukat a munka és a magánélet határainak felállítása során. Amikor a dolgozók némák maradtak, mert nem érezték magukat biztonságban vagy alulértékelték, katasztrófa következett be: Andrew Cuomo New York-i kormányzó kormányának látványos összeomlására, miután kiderült, hogy az emberek titkolják az idősek otthonában elhunytak számát, hogy csökkentsék a járvány áldozatainak számát.

Harvardi szerzők szerint négy lépés tehetnek a vezetők alkalmazottaik pszichológiai biztonságáért, növelve a csapat teljesítményét és a munkakultúrát:

1. Ösztönözd együttműködésre, kötődésre a csapatokat a napi feladatok során! - Nehéz hatékonynak lenni tudásmegosztás, csapatmunka és közös döntéshozatal nélkül, mert éppen ezek követelik meg az interperszonális könnyedséget. A magukat pszichésen biztonságban érző emberek eredményesebbek a csapatban, mert az információmegosztás által jobban átlátják a feladatot. Maga a a tevékenység (közös munka) is visszacsatolás, mely összeköti a csapatot, és elősegíti a pszichológiai biztonság feltételeinek megteremtését.

"Ma a legtöbb munkát a bizonytalanság és az egymásrautaltság a jellemzi. Ezért, ha nem vagyunk őszinték, szükség esetén nem kérünk segítséget, nem szólunk a hibákról, nem fogjuk tudni elvégezni a dolgokat" - magyarázza Edmondson. Ugyanis nagyon kevés munkát végeznek egyedül. És egy olyan világban, ahol terjed a távmunka, a csapattagok távol vannak egymástól, a bizalom és a bajtársiasság még fontosabbá válik.

Tanulmányok kimutatták azt, hogy a pszichésen biztonságos környezet közvetlen hatást gyakorol a teljesítményre, ugyanis arra ösztönzi a dolgozókat, hogy tanuljanak a hibáikból, illetve a pszichésen biztonságos munkahely átlagon felül javította a kisebbségek eredményeit és teljesítményét. (ref.: MG) (folyt. köv.)

Apró, de látványos újdonsága az önkormányzatok működésének, hogy egyre több helyen hirdetnek meg közösségi költségvetést, vagyis azt, hogy a város büdzséjének egy részéről ne a képviselők döntsenek, hanem közvetlenül az emberek javasolhassanak ötleteket és szavazhassanak ezekről. A közösségi költségvetés kis részét tette csak ki az önkormányzatok költségvetésének, néhány kivételtől eltekintve annak egy százalékát sem érte el, csak 2023-ban több, mint 2 milliárd forint elköltéséről szavazhattak az emberek.

A legnagyobb érdeklődés a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett projektet övezte, amelyben az 1 milliárd forintos keretösszeg messze a legmagasabb volt a hasonló hazai kezdeményezések között, és az önkormányzat tájékoztatása szerint közel 26 ezer szavazótól 100 ezernél is több szavazat érkezett a beküldött ötletekre. ...
A közösségi költségvetés egyáltalán nem a nagy települések sajátja, a 7500 fős Jászárokszállás, a négyezer fős Pilisborosjenő és a háromezres Bordány is lehetőséget adott lakosainak, hogy az önkormányzati források egy részéről közvetlenül döntsenek.

A legtöbb szavazatot jellemzően a gyerek-kutya-bicikli-fa tengelyen található javaslatok kapták, de több helyen járdaépítésre vagy zebrafestésre szánták a lakosok a szabadon felhasználható összeget. (HVG)

A fentiek alapján a (köz)könyvtár két módon kapcsolódhat a közösségi költségvetéshez (azon túl, hogy a FSZEK Budapest esetében fizikai teret biztosított a főváros ilyetén szervezési céljaira):
Vagy könyvtári fejlesztést szavaznak meg az emberek - de ehhez nagyon erős branddé kell tenni a könyvtárat...
Vagy pedig maga a könyvtár teszi költségvetésének egy részét közösségivé - igaz, hazai példa erről még nem ismert. (MG)

A könyvtár és a múzeum külön működtetve többe fog kerülni, mert a döntésnél nem a költséghatékonyság számított.
A csongrádi Információs Központ Csemegi Károly Könyvtárrá és Tari László Múzeummá szakadt ketté, amelyben benne van a magyar önkormányzati lét minden nyomorúsága.

A városok képviselő-testületei gyakran vonták, vonják össze a hozzájuk tartozó intézményeket, és ez a gyakorlat nem köthető párthoz, mivel bal- és jobboldali vezetésű települések egyaránt választották ezt a megoldást. Az állam már a kilencvenes évek közepétől csökkentette az oktatási és művelődési intézmények működésére szánt normatív támogatást, a hiányt az önkormányzatoknak saját bevételeikből kellett pótolniuk. Közben a választók azt várták el, hogy a helyhatóság ne csak működtesse, amit rábíztak, hanem utat, járdát is építsen, és újítsa fel a középületeket. Ez többnyire pályázati támogatással lehetséges, melyhez önerőre is szükség van. Ezt pedig csak spórolással lehetett előteremteni. Amikor egy intézménnyé vontak össze, például két, külön épületben működő iskolát, vagy a művelődési központot a könyvtárral, az érv a döntés a gyermeklétszám csökkenésén túl az volt, hogy így kevesebbe kerül a fenntartás, és ez az ára annak, hogy a település fejlődhessen.

Mára, tehát tíz évvel később a könyvtár és a múzeum szétválasztása nem egy frissen hatalomba került vezetés hirtelen jött ötlete. Szóba került ez az elképzelés már 2020-ban is az önkormányzatnál, de azt az energiaválság fölülírta.

Kettővel ezelőtti lapszámunk kérdésére link újabb választ kaptunk; ezúttal Benyovszky Pál Mártontól:

- a könyvtári szakemberek megfelelő hozzáállásával, és azzal, hogy érettekké váljanak a megfelelő folyamatokra;
- a kisközösségek közgyűjteményeinek erősítésével: pl. az önálló községi, kistelepülési, lakótelepi könyvtárak esetében, ahol közvetlenül az állami irányítás alatt működnek saját költségvetéssel, de kinevezett független szakember irányítása alatt.
(Éppúgy mint a kistelepülési védőnői szolgálatok, rendőrségi megbízottak stb., az önálló közkönyvtáros is legyen minimum középfokú könyvtárosi végzettséggel;
- A KSzR működési területeinek csökkentése: ez sokban csökkentette a kistelepüléseken levő könyvtárhasználatot és az ott, helyben szervezendő programokat is;
- Építeni, felújítani és fenntartani az önálló közművelődési intézményt megfelelő infrastruktúrával, szakemberekkel, költségvetéssel, stb ellátni.
- Az összevont közgyűjteményi - közművelődési intézmények működésének felülvizsgálata;
- A Könyvtári Intézet szélesebb körű szakmai megjelenése a közgyűjteményekben (is).
- Könyvtári órák iskolában, óvodákban;
- ..."

Facebook-reklám formájában is megkaphatták a kecskemétiek a Katona József Könyvtár közel 5 és fél perces, év végi videós köszöntését.
- Minden generációt megszólítanak.
- Bár az üzenetek többnyire a megszokottak, több szempontot jelenítenek meg.
- Színesség: a 11 megszólaltatott (nem könyvtárosok) mondanak köszöntőt - irodalomtörténésztől cigány népdalénekesekig, protokollszakértőtől íróig képviseltetik magukat - akik a könyvtár vendégei voltak az év utolsó szakaszában.
- Hierarchia és bürokratikus protokoll félredobva: nem az igazgató köszönt, bár a város polgármestere is megszólal, de nem kiemelt szerepben.
Figyelemre méltó karácsonyi pr-eszköz. (MG)

A Lenti-i könyvtárban népszerű lett a fiatalok, családok részére kialakított szabadulószoba. Az intézmény galériájában található közösségi szolgáltatásról Szép Zita könyvtárossal beszélgettünk.

Bő egy éve a Lenti-i könyvtárban célul tűzték ki, hogy úgy csalogatják be a középiskolás korosztály tajait az intézménybe, hogy ehhez létrehoznak egy olyan közösségi szobát, ahova elvonulhatnak és eltölthetik a szabadidejüket a fiatalok, ami egyben elkülönül a könyvtár többi helyiségeitől. Ennek bemutatására a szabadulós játékok mintájára "beszabadulószobás" játékot hirdettek, melyet azóta már továbbfejlesztettek. Az év végére kiderült, hogy megérte beletenni időt és energiát ebbe az ötletbe, mert már 200 látogató, több mint 50 csapat fejtette meg a rejtvényt.

- Szerettük volna azokat is megszólítani, akik nem járnak a könyvtárba, vagy szüneteltették a tagságot, s valóban, bejött ez az elképzelés, jó tapasztalataink vannak, sokan beiratkoztak annak kapcsán, hogy eljöttek a szabadulószobás játékra - mondta Szép Zita.
- Vagy ha nem is iratkoztak be, legalább ellátogattak a könyvtárba és megismerték a többi szolgáltatásainkat is, hiszen a könyvtár egy igazán nyitott közösségi tér.

Az érdeklődők közt többen akadtak olyanok, akik egyszer-egyszer kipróbálták az efféle játékot, s olyanok is, akik rajongók, és az országot járva keresik fel azokat helyszíneket, ahonnan a feladvány megfejtésével szabadulhatnak ki.

- A "Briliáns mentőakció" fedőnevű játékban egy híres földrajztudós kutatóútra indul, az asszisztense pedig véletlenül a kutatószobába marad bezárva, itt adja magát a feladat, hogy őt kell kiszabadítani - folytatta.

A jövőben a termékeknek is lesz útlevelük. A fogyasztók szerepének erősítése, a greenwashing elleni harc és a termékek fenntarthatóságával kapcsolatos részletesebb tájékoztatás lesz a célja egy másik új európai irányelvnek. Luxemburgban jártunk utána, hogy mindezt hogyan lehet elérni.

Luxemburg nemrég elindította a termékútlevél-projektjét. A lényeg nem is az útlevél maga, hanem a mögötte álló rendszer. Ezt mondja legalábbis a projekt vezetője.
"Luxemburg arra törekszik, hogy olyan módszertant vezessen be, amely megkönnyíti a termékek fenntartható tulajdonságaira vonatkozó információk közlését, a teljes értékláncban" - mondta Jérôme Petry. A digitális adatoknak végig a termékkel kell tartaniuk, akármilyen messziről érkeznek. Az átláthatóságot egy új ISO-szabvány fogja garantálni.

"Mit tudhatunk meg például erről a termékről?" - kérdeztük Petrytől, aki így felelt: "Az összetételét, azt, hogy tartalmaz-e veszélyes anyagokat, vannak-e pótalkatrészei, milyen újrahasznosított elemei vannak, és így tovább. Arról is gondoskodnunk kell, hogy ezek az információk fennmaradjanak, mert lehet, hogy 5-10 év múlva kell majd hozzányúlni a termékekhez."
A projekt az egyik fő európai célkitűzését tükrözi: a digitális termékútleveleknek mindennapossá kell válniuk az egész kontinensen. A luxemburgi kezdeményezés adatai közvetlenül betáplálhatók ebbe az útlevélbe, amely egyben a közös piac jövőbeli sarokköve is.

A legutóbbi lapszámunkban bemutatott - link - brüsszeli artotéka kapcsán érdekes megemlíteni annak a nemcsak kulturális, hanem terapeutikus hasznosítását is.

Az artotéka közel van a leuveni egyetemhez tartozó egyetemi klinikához. Ez a közelség lehetőséget ad arra, hogy a pszichiátriai osztályon kezelés alatt álló páciensek olykor átsétáljanak egy-egy művészetterápiás foglalkozásra (a személyzet néhány tagjának kíséretében). Ennek keretén belül a páciensek például kiválaszthatják az itt kiállított grafikák, festmények, szobrok illetve fényképek közül azt az alkotást, amely különösen is megérinti őket, s aztán elmondhatják a többieknek a kiválasztás okát. Ez alkalmat ad egy-egy traumatikus élményük, nehéz élethelyzetük vagy érzelmeik kifejezésére más módon, mint ahogy azt a kórház falai között tennék meg. Olykor az artotékában jelenlevő művészeti munkatárs lehetőséget adhat arra is, hogy a résztvevők megadott téma és útmutatás után az artotékában maguk is alkossanak, például fessenek, s ennek segítségével fejezzenek ki lelki tartalmakat.

(Hasonló foglalkozásokra van lehetőség talán iskolások számára is.)

A decemberben beharangozott új, elektronikusan elérhető, térítésmentes lap a megszűnt nyomtatott Könyvtári Figyelő és a Könyv Könyvtár Könyvtáros folyóirat követője lehet, bár műfaja magazin, így szakmai publikálásra a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás marad. Az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott színes, grafikailag szerkesztett online sajtótermék a címoldalán az OSZK tetszetős fotójával indít, és könyvtárakat a szolgáltatók és szolgáltatások, szakmai szervezetek szempontjai felől közelítve mutatja be. (MG)

A könyvtárost elsőre eléggé meghökkentheti, sőt, akár fel is dühítheti, ha sonkaszeletet - vagy legalábbis annak képét - lát könyvjelzőként: "ne adjunk tippeket a használónak!". A brüsszeli Piola Libri könyvesbolt - itt szóltunk már róla: link - inkább marketingfogásnak tartja a dolgot, és saját reklámanyagként legyártotta a sonka - illetve vegetariánusokra is gondolva: a kínaikel-levél - formájú és stancolású, nevükkel ellátott könyvjelzőt. Úgy tűnik, megvan a bizalom az olvasók irányában. A fotókat ld.: link .

Marketingjük mögötti megfontolások lehetnek:
- humor, meghökkentés, ezáltal emlékezetesség,
- az ilyen szóróanyagot az ügyfelek eséllyel mutogatják tágabb környezetükben,
melyek által nagyobb publicitáshoz jutnak. (MG)

Kapcsolódó: link

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
4 - Nem, alig van rá kereslet a könyvtárban.
1 - Nem, mert nehéz a kezelésük.
6 - Igen, nélküle egyre kevésbé fognak könyvtárba jönni.
0 - Nem, túl fiatal a technológia.
8 - Igen, egyre többen használják úton-útfélen.
0 - Egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu
Úgy tűnik, a válaszadók fontosnak tartják az e-könyvek könyvtári jelenlétét. Melyben legutóbbi hasonló kérdésünk óta tavaly történt változás, ld.: E-könyv kölcsönzés Tatabányán - kell-e külön máshová? link .
Ha a most kapott válaszokat összevetjük a 10 évvel ezelőttiekkel , a következő diagramot kapjuk:
link .

Érdekes hasadás figyelhető meg: egyaránt nőtt az "Igen, nélküle egyre kevésbé fognak könyvtárba jönni" és a "Nem, alig van rá kereslet a könyvtárban". Azt persze ennyiből nehéz eldönteni, hogy a könyvtárban nullához közelítő kereslet a kínálat hiányának, vagy más, külső körülménynek a következménye. (MG)

Öt könyvtár öt különböző tervezési kihívását mutatta be a Library Journal. A kihívásokra építészek által szervezett műhelymunkák igyekeztek választ találni. A megoldásokból a hazai könyvtárak is meríthetnek.

Befogadóbb hangulat. A kaliforniai Milpitas Könyvtár link a szövettetős belső udvarát szerette volna jobban hasznosítani, befogadó térré alakítani. Ez a rész a könyvtár északi és déli szárnyát köti össze, vagyis a nemzetközi nyelvi gyűjtemény felnőtt és gyerek részlegeit. Az udvar közepén a nyelvi iskolai osztálytermei és irodái találhatók.
- Az ötletbörzén a könyvtárosok arról gondolkodtak, mit jelent számukra a befogadás (inkluzív tér).
- Hogyan kapcsolódhat a tér a könyvtári szlogenhez: "TE: Tartozz. Kapcsolódj. Fedezz fel".
- A konkrét ötletek közt szerepelt például önarckép-művészeti projekt, nemzetközi Zoom-beszélgető szobák, szóbeli történelem programok, beszélgetési és játék csoportok, fényképező automaták.
- Cél: segítsék a különböző kultúrájú és generációjú látogatók kapcsolódását.

Tizenévesek bevonzása. Oakland közkönyvtára link 17 fiókintézménnyel működik. Főleg a tizenéveseket szeretnék jobban elérni a terek átalakításával.
- A műhelymunkán a résztvevők arról ötleteltek, milyen a bennük élő tinédzser.
- Az ötleteket három részre osztották: egyedüllét, barátokkal való időtöltés, közösségi életérzés. Sokat ötleteltek a gyűjtemény és tér viszonyán.
- Az egyik csoport teljesen nyílt térben (open space) gondolkodott, a másik kávézói hangulatban.

Környékbeli települések jobb kiszolgálása. Új-Mexikó Octavia Fellin közkönyvtára link számára a legfőbb kihívás, hogy 22 ezer helyi lakosán kívül még háromszor ennyit ki kell szolgálnia a környező területekről.
- A csoportos munka során a résztvevők térképeket kaptak a főbb területek kijelölésére.
- Majd a biztonságos hozzáférésen, a zaj csökkentésén és a helyi őslakos kultúrák könyvtári reprezentálásán kellett közösen gondolkodniuk.
- Felmerült például gyalogos híd építése a könyvtár és belváros között, a bejárat keletre helyezése a nap kulturális jelentősége miatt, a vasúti zaj miatti szigetelés.
- Arra jutottak, hogy egy kültéri udvar megoldhatja a problémát, benne a könyvtár pedig mint egy mag.

Sokszínű közösségek támogatása. Ontario városi könyvtára link a 170 ezres latin-amerikai és ázsiai közösség nagy részét szolgálja információkkal. Támogatással lehetőséget kapott a bővítésre többek közt négy új fiókintézménnyel.
- A műhelymunka résztvevői csoportosan családi perszónákat dolgoztak ki, vagyis tipikus használók jellemzőit.
- Minden csoport elképzelte, hogy milyen terek és programok gazdagítanák a családtagok életét egy 21. századi könyvtárban.
- Minden csapat bemutatta tervezetét egy hipotetikus városi tanácsnak, hogy támogatást kérjenek költségvetésük megépítéséhez.
- Pl. fiatal vállalkozók segítése, hétvégi szolgáltatások ingázók számára, többgenerációs bevándorló családoknak programok kitalálása.

Családbarát tér. A San José State University kampuszán külön gyerekrészleg található. A 2003-ban épült részek modernizációra szorulnak.
- Több lehetőséget kell adni gyermek-szülő interakcióra, a gyermekgondozás támogatására, a gendersemleges mosdók használatára.
- Az átalakítási ötletek közt felmerült, hogy kell egy utca felőli bejárat a megérkezés hangulatához. A programokat az előtérbe kellene hozni. Míg a gyűjteményt és olvasókuckókat hátrébb helyezni.
- Az újragondolt elrendezések célja a láthatóság növelése és a funkcionalitás középpontba helyezése. Mire van szüksége a használóknak? (ref.: Habók Lilla)

(Egy éve írtuk.) A suffolki Gainsborough könyvtár link megvalósította az igazán befogadó könyvtár gondolatát. Hat hónappal ezelőtt még hitetlenkedve fogadták sokan az ötletet. De sikerült megvalósítani. Ide menekülhetnek az emberek a fagyos otthonokból. Szükség is van ezekre a terekre, mivel például a Joseph Rowntree Alapítvány elemzése szerint idén már 4,3 millió háztartás csökkentette fűtési kiadásait. Szerte Nagy-Britanniában (is) színházak, múzeumok, katedrálisok, tűzoltóállomások és kávézók kezdték befogadni a melegedőket, a könyvtárak mellett.

A Gainsborough könyvtár tapintatosan teszi lehetővé a támogatást:
- Dokumentumok nyomtatása után is benn maradhatnak az emberek egy forró kávét vagy teát fogyasztani.
- "Kedvességi állványok" biztosítanak a rászorulóknak ruházatot, amit bárki szabadon elvihet (vagy épp kiakaszthat).
- Csütörtökönként a könyvtár dolgozói és önkéntesei körtét, burgonyát, banánt, almát, paprikát és sárgarépát csomagolnak, és a kedvezményes 2 fontért adják.
- Elkezdtek olcsó szappant, sampont, dezodort is jutányos áron táskákba csomagolni.
- Nők számára a könyvek közt szolid dobozokat helyeztek el, amiben tisztasági csomagot találnak.
A diszkréció feltétlen szükséges a könyvtár szerint, mivel sokan nem szeretnék mutatni, hogy rászorulnak. Melegedőbe menni olyan, mint egy "stigma". A könyvtár nem szeretne ítélkezni, hanem inkább segít marasztalni a felhasználókat, pl. számítógépekkel és ingyenes wifi használattal.

Látható, hogy megváltoztak a dolgok. Az élelmiszer csomagokért a heti 20 helyett már 45-en jönnek. A kiakasztott ruhák iránt sem volt korábban érdeklődés, de most nagyon is. Sokan elmondják az önkénteseknek, hogy valóban küszködnek jelenleg.
Egyeseket riaszt a melegedő helyek bíztató reklámozása, ami azt sugallja, hogy "mindenben együtt vagyunk, közösségként megoldjuk a problémákat". Mert a helyzet sokkal lehangolóbb ennél. Vannak, akik szerint a helyzet azért jutott idáig, mert az önkormányzatok bezárták a közösségi pontokat. (Angliában 2010-2018 közt 500 gyerekközpont zárt be.) Ideális esetben a segélyrendszernek kellene védőhálót nyújtani az alacsony jövedelműeknek.

A könyvtár viszont tisztán látja a helyzetben a segítő szerepét. Nem erőlteti a könyvkölcsönzést. Szívesen ajánlja különböző programjait a látogatóknak (beszélgetőkör, asztalitenisz, terem curling), hogy minél tovább maradhassanak a melegben. (ref.: Habók Lilla)

Pál Feri:
- Nem csak egyetlen, nagyon durva stresszhelyzettől tudunk megsérülni (mondjuk egy háborús élmény, vagy látom, hogy az apám majdnem agyonüti anyámat), hanem ha folyamatosan mindig nagyobb stressznek vagyunk kitéve, mint amit az életkorunk alapján a pszichénk és az idegrendszerünk elbír. ... [Az okoseszközöket használó gyerekek] krónikus stressznek vannak kitéve. [A belső pszichés szerveződés sérülése Kim John Payne megfigyelése szerint]... az okoseszközök valójában krónikus stresszállapotot hoznak létre már önmagukban. ... 1. Túl sok tárgy, 2. túl sok információ, 3. túl sok választási lehetőség, 4. és mindez túl gyorsan. (Túl sok tárgy - akár túl sok játék.
Amerikai középosztálybeli gyerekeknek átlagban száz játéka van. A száz játék a gyereket nem boldogabbá teszi, hanem idegesebbé mégpedig azért, mert nem tudja, mivel játsszon. ... Kialakul benne, hogy talán egy százegyedik kéne, s talán azt tudná élvezni.
Valójában tudjátok, mi a nagy segítség? Karácsony előtt a gyerekkel bemenni a gyerekszobába, ha van, és megnézni, mely játékokkal nem játszik sosem, és ezeket elajándékozni, hogy neki kevesebb játék maradjon. Mert a kevesebb játékkal boldogabbak a gyerekek, mint a sok játékkal.) Ha semmi másért nincs fokozott és krónikus stressz a gyerekek életében ..., csak az okos eszközök miatt, akkor az azt jelenti, hogy körülbelül olyan állapotot hozunk bennük létre, mintha háborús gyerekek lennének link .

Nagyon lelkesek vagyunk, hogy az okoseszközöket személyre szabjuk. De miközben személyre szabjuk az okoseszközöket, azok személytelenre szabnak minket link .

Ha elkezditek komolyan venni, amit mondok, akkor az nektek nagyon megterhelő lesz. ... Kifejezetten nagyon megterhelő lesz nektek, mert az a változás, amire a gyerekeiteknek szükséges lenne, az a ti bőrötökre fog menni. 5-10-15 éve begyakorolt egyensúlyotokat kellene egy picit megváltoztatni. Az iszonyú nehéz... Ezért nem szoktuk megcsinálni. És van ez a naivitás, hogy mi is fölnőttönk, valahogy, mi is normálisak vagyunk, mi is csak találtunk egy párt magunknak... De most már értitek, hogy velük nem így lesz. Velünk még így lehetett, de velük már nem így lesz. Ők zombik lesznek. Zombik lesznek. link

Ingerküszöb: az, amikor elkezdesz valamit máshogy csinálni. ... Ha nem csináltok semmit, akkor a szándékos vakság mellett döntöttetek. Ezt nem tudom másképpen mondani. De [akkor is, ha] jó szándékkal csináljátok, mert úgy ítélitek meg néhány perc gondolkodás után, hogy úgysem menne. Vagy hogy tehetetlen vagyok, vagy hogy nem érzem az erőt magamban. Mert akkor föl fogjuk menteni magunkat, és az azt jelenti, hogy a pozitív énképünkhöz ragaszkodunk. Tudom, hogy ez kutya nehéz... link

Kapcsolódó: Tari Annamária-interjú:
link

A Vasi Hegyháton megbúvó 360 lelkes településen töltötte eddigi életét Nagy Ernőné volt képviselő, aki jelenleg nyugdíjasként a helyi könyvtári életért felelős. A beszélgetés rendkívül tanulságos: megmutatja a falusi élet szépségeit, a közösség összetartó erejét és Margit néni kivételes munkabírását.

Majdnem 20 éve a mikosszéplaki könyvtár vezetője, ami azóta a falu közösségi színtereként is funkcionál. Margit néni hozzáteszi, a digitális kor miatt bekövetkezett változások a könyvtárat is érintették.
- Régen sok kisgyerek jött hozzám, könyveket olvastak, lemezeket hallgattak, elbeszélgettünk, társasoztak, imádtak itt lenni - meséli. Az okostelefonok megjelenése azonban megváltoztatta a helyi fiatalok szokásait, és a könyvtár látogatottsága jelentősen csökkent. Jelenleg már inkább a helyi asszonyok járnak be hozzá, akiknek szívesen ajánl új köteteket, vagy kellemesen elbeszélgetnek a falu ügyeiről.

A könyvtár melletti teremben még mindig él a nyüzsgés: a falu lakói sok összejövetelt tartanak itt, ezzel pedig megmaradt az intézmény közösségteremtő ereje. Volt már itt batyus bál, kocsonyafőzés, kisebb táncos mulatságok, közös sütés-főzés, amikor összegyűlnek a kis falvacska lakói, férfiak és nők, beszélgetnek és nevetnek. Társadalmi munkát is gyakran végeznek, és előfordul, hogy összefog a csapat és önkéntes munka keretein belül rendbe rakják az önkormányzat előtti kertet, vagy éppen az adventi gyertyát gyújtják meg a főtéren.
Mindig megvan az a 15-20 ember, akiket össze lehet hívni ilyenkor - közli Margit néni. Ami nagyon szembeötlő, hogy mindenkit név szerint említ: itt nincs a doktor vagy a postás, mindenkinek tudja a vezeték és keresztnevét is, úgy érzi az ember a szavaiból, itt még élnek a valódi emberi kapcsolatok.

"A szaglás szempontjából kritikus agyterület a hippokampusz közelében található, amely az emlékezésben játszik fontos szerepet. Ez az oka annak, hogy a szagok emlékeket válthatnak ki" - magyarázta el Nussbaum. Ez egy rövid összefoglaló arról, hogyan váltanak ki emlékeket az illatok:

Ezt Disneylandben is tudják, ezért tették tele rejtett illatosítókkal a parkot, éppen a fő látványosságoknál, üzleteknél és sétányokon. Sok vendég kifejezetten szereti az ilyen (cukorka, vanília stb.) illatokat, de van, aki felesleges pluszvásárlásokra ösztönző "agymosásnak" tartja - ez derült ki egy virálissá vált TikTok videóból link .
"Akár agymosás, akár nem, a hatás zseniális" - reagált Melanie English klinikai szakpszichológus, aki azt mondja, hogy az ilyen illatok nemcsak boldogsághormonokat termelnek, hanem a stresszt is csökkentik. A Disney illatosítói fokozzák a látogatói élményt, és ezzel nagy szerepük van abban, hogy a látogatók jókora része vissza-visszatér, ugyanis amikor otthon hasonló illatokkal találkozik, az felidézi az élményeket, és máris visszavágyódnak Disneylandbe.

A Proust-jelenség - ez az illatok és az emlékek közti különleges kapcsolat talán legnevezetesebb esete, amelyet a világhírű francia író, Marcel Proust mutatott be Az eltűnt idő nyomában című regényében: egy teába mártott sütemény, a madeleine íze ébreszt fel gyermekkori emlékeket az elbeszélőben. Ez a Proust-jelenség, amelyet az úgynevezett mély emlékezettel együtt régóta vizsgálnak tudósok, sok olyan összefüggésben, amelyre a laikusok véletlenül sem gondolnának. Egy magyar nyelvű tanulmány link például a holokauszt traumairodalmával kapcsolatban ír erről, és sokat hivatkozzák az Utrechi Egyetem kísérletét, amelyben arra jutottak, hogy a kellemetlen, visszataszító élményre erősebben emlékeztet majd a szaglás, mint a látás vagy a hallás. A Proust-jelenségről tudományos népszerűsítő formában pl. itt link olvashatnak.

A kísértethelynek számító Debrecenből csinált pezsgő, modern [filozófiai - szerk.] szellemi műhelyt [az 1990-es évek elején], ami mára tovatűnt. ... Vajda új oktatókat hívott, új szemléletet honosított meg. A kilencvenes évek legelején a bölcsészet- és természettudományi kar hallgatói jártak át a tanszékére módszertani, tudományetikai, ismeretelméleti előadásokra. Kiegészítést kaptak a saját szakterületükhöz, nem mellesleg felfrissült az egyetemen belüli kapcsolatrendszer és együttműködés. Összekötötte Debrecent Budapesttel, állandó fővárosi (majd szegedi, pécsi) meghívottak érkeztek az új intézetbe. Az első, korszakos, sokáig emlegetett előadást Steiger Kornél tartotta. A tanrend korábban elképzelhetetlen módon korszerűsödött és bővült. Nemcsak a főváros szellemi életébe kötötte be Debrecent, de az angolszász, illetve a kontinentális filozófia legfrissebb szövegei is részévé váltak a tanrendnek. Azon a tanszéken, ahol Vajda megérkezése előtt politikailag ellenőrzött, marxista-leninista szakzsargonnal írt kivonatokból, magyarázatokból tanulták a filozófiát, immáron az eredeti szövegekkel ismerkedtek a hallgatók. Felpezsdült körülötte az akadémiai élet, és néhány év múlva az áthallgatók népes tömege mellett egyre többen jelentkeztek főszakosként filozófiára.

Vajda habitusától, életművétől idegen volt a tekintélyelvű, centralizált "iskola" létrejötte, de a diákok iránti fokozott figyelem miatt a megszokottnál sokkal szorosabb közösségek születtek ott személyes, emberi szinten is. Ezért is lehetett korszakos, amit a kilencvenes években végül is "debreceni iskolaként" (sokszoros idézőjelben) létrehozott Vajda és a hozzá csatlakozó kiváló tanárok (Angyalosi Gergely, Hévizi Ottó, Kardos András, Bujalos István, Nyizsnyánszky Ferenc - a lista hosszan sorolható). (HVG)

A címben feltett kérdés képlete nyilván több tényezős. Benne van az akkreditáció, a minisztérium, az emberek személyes kvalitása. Pedig TEMPUS-tanulmányok is születtek a hazai könyvtárosképzés megújítása céljából. Előbb-utóbb eljön az ideje a tanulságok levonásának. (MG)

A mesterséges intelligencia (MI) által generált deepfake videók terjedésével egyre nehezebb a valóságot megkülönböztetni a fikciótól, de szerencsére van néhány trükk és eszköz, amelyek ebben segíthetnek.

Amint az első mesterséges intelligencia alapú szöveg-kép generátorok 2022-ben jelentek meg, például a DALL-E, a Midjourney és a Stable Diffusion, és ekkor már világossá vált, hogy a világ gigantikus problémalavina előtt - vagy inkább alatt - áll. Egy olyan társadalomban, ahol minden a képernyőkön, a digitális képeken, a videókon és hangokon keresztül közvetítve történik, hogyan is remélhetnénk, hogy felismerjük az igazságot a hamisítványok végtelen tengerében? Hogyan tud a társadalmunk megbirkózni a fikciók és félinformációk végtelen áradatával? Ami eddig kiderült, annak alapján nem megy túl jól a dolog.

A debütálásuk óta eltelt rövid idő alatt a generatív MI-modellek csak egyre erősebbé váltak. Az általuk készített tartalom egyre valósághűbb - és gyakran megkülönböztethetetlen a valódi fényképektől, beszédtől vagy írástól. Mivel olyan alkalmazásokba integrálódnak, mint a ChatGPT vagy a Google Search, egyre több több ember mindennapjainak válnak részévé. A mesterséges intelligencia által generált tartalmakat lépten-nyomon arra használják, hogy kétségeket és dezinformációt terjesszenek a háborús eseményekről, ezzel pedig a deepfake megfertőzi a globális politikát, és hemzsegnek a valódi emberekről beleegyezés nélküli hamis aktfotókat készítő vetkőztetőalkalmazások.

... Ezt szem előtt tartva az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány tippet arra, hogyan vegyük észre az MI-generálta hamisítványokat. (A felsorolást ld. a forráslinken.)

Míg 20 éve az emberek 60-70 százaléka válaszolt egy kérdőívre, ma már a válaszadási arány 40 százalék alá csúszott. Vendégeink szerint ez azért van, mert manapság kevésbé bízunk bármiben és bárkiben, sokkal jobban féltjük az adatainkat, ráadásul a sok direkt marketing és az online kérdőívek miatt már nagyon elegünk van a kérdezősködésből.

A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Messing Vera és Stefkovics Ádám szociológusok, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének igazgatója és munkatársa voltak Kende Ágnes, a Qubit állandó szerzőjének vendégei.

A Valenciai Egyetem kutatói több mint két tucat, a szövegértésről 2000 és 2022 között publikált tanulmányt elemeztek, amelyekben közel 470 000 résztvevőt értékeltek. Eredményeik azt sugallják, hogy a hosszú ideig tartó nyomtatott olvasás hat-nyolcszor nagyobb mértékben javíthatja a szövegértési készségeket, mint a digitális olvasás.

"A szabadidős digitális olvasás gyakorisága és a szövegértési képességek közötti összefüggés közel 0" - mondta Ladislao Salmerón, a Valenciai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. Ennek az lehet az oka, hogy "a digitális szövegek nyelvi minősége általában alacsonyabb, mint a nyomtatott szövegekben hagyományosan" - tette hozzá. A közösségi médiában található szöveg például lehet társalgási jellegű, és nem tartalmaz összetett szintaxist és érvelést. A digitális szövegek "olvasási gondolkodásmódja" általában sekélyebb, mint a nyomtatott anyagoké, és egyre gyakoribb a szkennelés. Ez azt jelentheti, hogy az olvasó "nem merül el teljesen a narrációban, vagy nem ragadja meg teljesen az összetett összefüggéseket egy informatív szövegben".

A Review of Educational Research című folyóiratban megjelent tanulmány azt is megállapította, hogy míg az általános iskolások esetében negatív kapcsolat van a digitális olvasás és szövegértés között, addig a kapcsolat pozitívra fordul a középiskolások és az egyetemisták esetében. Salmerón szerint ennek az az oka, hogy a kisgyermekek kevésbé tudnak eligazodni a zavaró tényezőkben, például a bejövő üzenetekben, amelyek a digitális eszközön történő olvasás során jelentkezhetnek.

A szerzők azt is elmondták, hogy a gyakori digitális olvasással foglalkozó kisgyermekek kevésbé tanulhatnak meg akadémiai szókincset "egy kritikus időszakban, amikor az olvasás tanulásáról az olvasás és a tanulás felé mozdulnak el".

A Nature nemrégiben megjelent elemzése szerint minden eddigi rekordot megdöntött a visszavont tudományos publikációk száma 2023-ban: míg tavaly a 6000-et sem érte el a számuk, idén december 8-ig már tízezernél is többet kellett visszahívni a megjelent tanulmányok közül.

A helyzetet súlyosbítja az évek, sőt, évtizedek óta elterjedt "publikálj vagy pusztulj!" néven emlegetett jelenség is: a kutatók a darabszám iránti hajszában jobb esetben a publikációk minőségéből adnak lejjebb, rosszabb esetben plagizálnak vagy csalnak.

Arányait tekintve az elmúlt húsz évben a legtöbb visszavont tanulmányt Szaúd-Arábiából nyújtották be, az országot a nem túl hízelgő rangsorban Pakisztán és Oroszország követi. Kína a konferenciaanyagok nélkül a negyedik helyre szorult, ha ezeket viszont kiveszik a számításból, az első helyet kapja. Egy 2019-es svájci kutatás szerint akkor még Kínához volt köthető a legtöbb problémás publikáció, igaz, a Nature mostani elemzése szerint akkor nagyjából negyedannyi publikációt vontak vissza, mint idén.

Ez - legalábbis részben - a mesterséges intelligencia elterjedésének is köszönhető. A Hindawi elemzéséből kitűnik, hogy a plágium mellett a ChatGPT-vel és hasonlóval íratott publikációk is komoly problémát jelentenek, de az erre szakosodott tanulmánygyárak szolgálatait is sokan veszik igénybe. A kiadónál a vendégszerkesztők megbízhatósága jelentette az egyik legnagyobb problémát, ezért a Hindawi a jövőben nem jelentet meg több különszámot, amelyekhez jellemzően külsősöket alkalmaztak.

A hullámot egy svéd influenszer, Saskia Cort indította, aki több mint egy évvel ezelőtt kiírta az Instagramra: kérdezd meg a pasidat, gondol-e a Római Birodalomra! A felhívást aztán megosztotta egy szintén svéd hagyományőrző, bizonyos Gaius Flavius (beosztása szerint a VI. légió egyik kohorszának centuriója), akinek ma több mint 100 000 követője van az Instagramon, és onnantól nem volt megállás. Mostanra számos szakmai blog és ókortörténész is foglalkozik a témával, nemcsak az Instagramon, a Tiktokon és a Twitteren, hanem komoly szakmai fórumokon is. Még az amerikai Ókortudományi Társaság (Society for Classical Studies, SCS) is foglalkozott a jelenséggel, ami nem véletlen: az 1,3 milliárdra becsült megosztás azt jelenti, hogy ez a valaha volt legnagyobb tömeg, amelyhez a Római Birodalom neve eljutott.