Az ALA (Amerikai Könyvtárosok Egyesülete) lapja bemutatja az ápr. 5-én esedékes elnökválasztás jelöltjeit. Egyrészt közlik rövid szakmai pályájukat, másrészt 9 kérdésben kifejtik álláspontjukat. A szavazók tehát elnöki programokkal ismerkedhetnek meg döntésük előtt. A jelöltek:
- nemzetközi könyvtári tanácsadó, aki civil szervezetnek is dolgozik
- iskolai könyvtáros
- egyetemi könyvtáros, aki már többször fogalmazott meg kritikát az ALA ügyvezető igazgatójával szemben.
A kérdések:
1. Milyen tulajdonságokkal kell ön szerint rendelkeznie az ALA ügyvezetőjének, és mely hibákat kell elkerülnie?
2. Miután az ALA elfogadta az Egyenlőség, Különbözőség és Befogadás stratégiai irányelvet, mit tehet a szervezet az etnikai kisebbségekhez tartozó könyvtárosok számának jelentős növeléséért, a mikroagresszió csökkentésért, lemorzsolódásuk megakadályozásáért, s különösen az alulreprezentált kultúrák képviselői esetében a vezetői és menedzsment pozíciókban való nagyobb részvételért?
3. Újítsa-e meg irányítási gyakorlatát az ALA, hogy frissebb válaszok szülessenek a nyilvános rendezvényeken? Ha igen, akkor hogyan?
4. Hogyan értelmezi az utóbbi konferenciákon lanyhuló érdeklődést és mit javasol a trend megfordítására?
5. Hogyan nyújtson az ALA illetve a könyvtárügy gyakorlati segítséget (a nyilatkozatokon túl) a nyilvános információhoz hozzáférésben a migrációban, utazási korlátozásokban és a jelen kormányzat további várható intézkedésekben közvetlenül érintettek számára?
6. Semlegesek-e a könyvtárak? Azoknak kell-e lenniük? Semleges-e az ALA? Legyen-e az? Hogyan határozná meg a könyvtárosok és szakmai szervezeteik szerepét a közösséget érintő ügyekben és ennek korlátaiban?
7. Hogyan hathat az a könyvtárakra, ha megrogynak az őket támogató intézmények és szervezetek, és mit tegyen ilyen helyzetben az ALA?
8. Melyik oldalon áll? Újítsa-e meg az ALA az információs és könyvtári diplomák akkreditációs követelményeit?
9. Mi a közkönyvtárak feladata olyan esetekben, amikor veszélyben vannak az iskolai könyvtárak? (ref.: MG)

A Library Journal folyóirat keresi az év könyvtárát, amely példaként állítható más könyvtárak elé. A díj 10 000 dollár annak a könyvtárnak a számára, amely leginkább teljesíti a következő szempontokat:
1. Közösségi szolgáltatások.
2. Kreativitás és innováció a speciális közösségi programok fejlesztésében vagy drámai növekedés a könyvtárhasználatban.
3. Vezető szerep olyan programok létrehozásában, amelyben más könyvtárak is versenyezhetnek.
A versenyre április 4-ig nevezhetnek amerikai és kanadai könyvtárak. A nevezésben részletesen meg kell indokolni, hogyan teljesíti a könyvtár a szempontokat, és statisztikai adatokkal, költségtervvel, az e-használati adatokkal, a munkatársak számával és más számadatokkal kell alátámasztania az érdemeit.
A nyertest 2017. június 15-én gála keretei között hirdeti ki az American Library Association (ALA) éves konferenciáján. A korábbi év könyvtárai mind médiafigyelmet és széles körű elismertséget kaptak, fejlődtek a helyi kapcsolataik és nőtt a bevételük, és működésük példát jelenthet a többi könyvtár számára is. A korábbi évek nyerteseinek listája: link . (ref.: Habók Lilla)

A könyvtárak számára kihívás áttérni a hagyományos promóciós módszerekről. Az online jelenlét megváltoztatta a marketingüzenetek megjelenésének dinamikáját: a könyvtárak / felhasználók azonnali elérhetőségét tette lehetővé. A minőségi tartalmak megjelenítése elvárás, azonnali visszajelzések mutatják a könyvtári programok fontosságát, jelzik a folytatás iránti igény szintjét.
- Jó ötlet a könyvtári hírek átírása az egyes közösségi platform elvárásai szerint: más legyen az üzenet kivitelezése a Facebook, Twitter vagy YouTube csatornákon.
- A könyvtárak a minőséget részesítik előnyben üzeneteikben, de azért naponta jelenjen posztunk a FB-n is.
- A Las Vegasi közkönyvtár a következő kérdést tette fel magának: Kinek az érdeke a könyvtárba járás? Milyen csoportokat képvisel a könyvtár? A választ a felhasználók adták meg közösségi fórumokon, online közvélemény-kutatás során.
- A helyi újságok, a helyi fórumok ellátandók a könyvtár programjaival, céljaival.
- Mivel fontos, hogy a felhasználók magukénak érezzék a könyvtárat, történeteik, véleményük jelenjen meg a könyvtárban, könyvtár által szervezett fórumokon. (ref.: Nagy Marianna)

A könyvtárat szolgáltatásai által minősítik leginkább a használók (hasznosság). Ennek elvileg van köze ahhoz, amikor a szakmabeliek osztanak díjakat. A könyvtárimázst (=kép) befolyásolja emellett a könyvtár megjelenése: milyen, amikor kívülről meglátja a használó, akár a nyitva tartási időn kívül. Az imázs és a használat nem ugyanaz (ahogyan az arculat, önimázs és a valóság is más-más), de jó esetben kéz a kézben járnak. A fotókat - "nézzünk be a főtéren lévő könyvtár ablakain szombat este felé" felkiáltással - ld.: link . Nos:
- kapásból kávék árlapját tolják elém? (tehát "csak" egy kávéra is érdemes beugrani :-)
- a távolban újságok; na jó, az árlap mellett Arany-balladák is vannak (tehát fogyasztás nélkül is bemehetek)
- könyvek a polc tetején (túl sok van nekik?)
- könyvtáros munkaállomás ("nem titkoljuk munkánkat" áttetszőség-érzést sugallva). - Gondolhatja pl. az ablakon bebámészkodó.
A képsorozat legutolsója 2011-es, így látta akkor a Google Streetview. Jó, hogy azóta lekerültek a rácsok az ablakokról... (MG)

Ön szerint van-e szakmai irányítása a hazai könyvtáraknak? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
9 - A kormányzati irányelvek ütemében idomulunk
10 - Igen, van
16 - Nincsen, inkább lassan süllyedünk
14 - Szakmai perspektívák helyett lobbiérdekek irányítanak.
Mivel ugyanezt a kérdést 5 éve is feltettük, lehetőségünkben áll az elmozdulásokat figyelni. A vonatkozó diagramot ld.: link .
Eszerint némileg növekedett azon vélemények aránya, hogy van szakmai irányítása a magyar könyvtáraknak és hogy az irányítás lobbiérdekek mentén érhető tetten. 20% válaszol igennel a címben feltett kérdésre, 80% szerint nincsen konszenzusos szakmai önirányítása a magyar könyvtárügynek. (MG)

Mi a közös az Elvis-rajongókban és a könyvtárosokban? - Nos, mindannyian egyre idősebbek vagyunk és senki sem lép helyünkbe - indított 15 éve egy a könyvtárosok átlag-életkorának növekedésével foglalkozó cikk link . A nemzetközi szaksajtóban azóta időről időre felmerül a könyvtárosok életkorának a kérdése, praktikusan hogy egyre idősebb az átlag. Legutóbbi adatok pl. a holland könyvtárakról: link . (Korábbiak: magyarok, utalva Bartos Éva munkájára: link , csehek link , USA és Kanada link ) E felvetések célja az, hogy az igen lassan változó, könnyen előrejelezhető trend következményei ne érjék a szakmát hidegzuhanyként.
A kapacitás itt sem a várható igényekből indul ki (alacsony proaktivitás és gyenge marketingorientáció):
- A könyvtáros természetszerűen jobban képes vonzani saját korosztályát, eszerint az idősebb könyvtárosok az idősebb használókkal értenek inkább szót. Az átlagéletkor növekedése a használói utánpótlást is negatívban befolyásolja.
- A könyvtárosok iránti igény kommunikálása és a gyakorlati tapasztalatok között zavaros a viszony.
- A könyvtárosképzés kapacitását is inkább íróasztaloknál ülve határozzák meg, távol a szakmai érdekképviseletek esetleges elképzeléseitől.
- A könyvtárosok mobilitása alacsony: néhány könyvtárban eltöltött év után már ritka a pályaelhagyó, pláne olyan, aki a státuszát meg tudja őrizni (csekélyek az ismeretek más területekről, szempontokról).
Jó hír azonban, hogy a könyvtárhasználati adatokkal ellentétben könnyebb hiteles életkori adatokhoz hozzájutni. S ha ez megvan, megalapozottabban gondolkodhatunk a stratégián. (MG)
- Észrevételek e cikk kapcsán, későbbi lapszámunkban: link

Földig rombolták az esztergomi városi könyvtárat, most botrányos állapotok uralkodnak.
A Könyvtárban 2013. április 27-én testvérkönyvtári szerződést írt alá a Párkányi Városi Könyvtár és az esztergomi intézmény igazgatója. Amint a testvérvárosi megállapodás többek között megfogalmazza: "A kapcsolat célja mindkét könyvtár tevékenységi körének gazdagítása, valamint szakmai szintjének emelése, a kultúra támogatása."
Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárat 2007-ben földig rombolták, hogy egy, a mai napig használhatatlan épület foglalja el a helyét. Akkor a város vezetése ígéretet tett, hogy két éven belül a város központjában európai színvonalú könyvtárhelyiséget kapnak. Ennek 10 éve. Az igazgatónő, Kovátsné Várady Eszter, nyílt levelet intézett Esztergom Város Idegenforgalmi és Kulturális Bizottságának tagjaihoz.
Anélkül, hogy mélyebben belemennék a részletekbe, közölni szeretném a T. Bizottsági Urakkal - mivel gyanítom, nincsenek tisztában vele -, hogy állományunk egy része tíz esztendeje dobozokban vár a sorsára - kicsomagolásuk esetén nagy százaléka kényszerűen törlésre kerül. Továbbá az intézmény nem rendelkezik nyilvános mosdóval, ami, azon túl, hogy az ÁNTSZ helyteleníti, napi szinten konfliktus forrása. Szintén napi szintű az érdeklődés, hogy mikor költözik vissza a könyvtár a városközpontba. Erre a kérdésre nem tudunk mást felelni, mint amit tíz esztendeje folyamatosan mi is kapunk: biztató közhelyeket.

A Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetője, Bedő Melinda úgy látja, sok könyvtáros kolléga nem elég határozottan képviseli intézménye érdekeit. Nagy Lászlót idézve úgy vélik: "nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem". A megyei könyvtár ellátókörzetének nyolc könyvtárából jelezték, hogy nem tudnak működni - könyvtáros hiányában. Az ötven községi könyvtár fele teljesít mindössze olyan alapkövetelményeket, mint rendszeres nyitva tartás, megfelelő fogadótér vagy raktározás. Van, akol a könyvtáros nem selejtezte még le Ceausescu köteteit, mert - úgymond - még nem szóltak neki erről. A helyi szabályozás elavult: gyakran a könyvtáros fizetéséből vonnak le "garanciát" a kezelt állomány értékének függvényében - a megváltozott szabályozás után még 20 évvel is. A falvakban - mint Bedő Melinda mondta - 5-10%-os a beiratkozottak száma, de Csíkszeredában 14%. A látogatottságot azonban könyvtári támogatás és heti rendszerességű programok mellett városi szintre lehet emelni. A megye könyvtári állománybeszerzéseinek 70%-a a városokra koncentrálódik, miközben a városi lakosság aránya 43%. A megyei könyvtár könyvtártámogató programja igyekszik javítani az elosztáson: a községi könyvtáraknak kisebb állományok kölcsönözve segít állományaik frissítésében.
Az osztályvezető kritikus a dokumentumadományokkal kapcsolatban: csak a helyi igényeknek megfelelő minőségű, témájú, fizikai állapotú dokumentumok a kívánatosak. "Fontos, hogy az adományozó megértse a könyvtár szempontjait."

A Kormány 1136/2017. (III. 20.) Korm. határozata a Modern Városok Program keretében Tatabánya Megyei Jogú Város József Attila Megyei és Városi Könyvtárának fejlesztése érdekében támogatás biztosításáról - olvasható a Magyar Közlöny 3904. oldalán.
Voit Pál könyvtárigazgató: - A kormányhatározat szerint 3 éves ütemezésben áll rendelkezésre az összeg, amelynek 1,7 mrd Ft feletti része 76,2 mFt már az év elejétől felhasználható. A jelenlegi fejlesztés egy 2004-es nyertes tervpályázat újragondolása és adaptálása a mai igényekhez. A rendelkezésre álló források jelentik a határokat, tehát 3000 m2-en belül kell maradni az épületnek. Jelenleg a végén járunk a tervezők és a könyvtár közötti tervegyeztetéseknek, amelyek során maximálisan figyelembe vették a könyvtár-szakmai igényeket. 2019-ben várható a megújult könyvtár átadása. A tervezés és kivitelezés során fontos szempont a "zöld könyvtár" lehető legjobb megvalósítása a rendelkezésre álló forrásokból.

A legszükségesebb képességek 2020-ban a World Economic Forum szerint:
1. Komplex problémamegoldás
2. Kritikus / kritikai gondolkodás
3. Kreativitás
4. Emberek menedzselése
5. Együttműködési készség
6. Érzelmi intelligencia
7. Döntéshozatali képesség
8. Szolgáltatásorientáció
9. Tárgyalási képesség
10. Kognitív rugalmasság.
S amelyek 2015-ben voltak a legszükségesebb képességek:
1. Komplex problémamegoldás
2. Együttműködési készség
3. Emberek menedzselése
4. Kritikus / kritikai gondolkodás
5. Tárgyalási képesség
6. Minőségirányítás
7. Szolgáltatásorientáció
8. Döntéshozatali képesség
9. Aktív hallgatás
10. Kreativitás
- A felsorolások szerint a komplex problémamegoldási képesség verhetetlennek tűnik. Talán legnagyobb változás a kreativitás 10-ról a 3. helyre ugrása. 2020-ra kiesik az aktív hallgatás és a minőségirányítás. Új elem az érzelmi intelligencia és a kognitív rugalmasság. Ugyanakkor feltételezhető, hogy korábbi fontos készségek összegződnek az érzelmi intelligenciában.
A felsorolt képességeket azok tudják (hitelesen) átadni, akik maguk is rendelkeznek velük. (MG)

Az Appalache Régiós Bizottság online kérdőíves felmérést végzett Tennessee közkönyvtáraiban. ... A felmérésből kiderült, hogy a válaszoló könyvtárak 71%-ában nyújtanak a gazdasági életet és boldogulást segítő szolgáltatást, pl. útmutatást az álláskereséshez szükséges készségek megszerzéséhez, 68,3% álláslehetőségeket nyilvántartó adatbázisokhoz, 31,9% pedig online üzleti információs forrásokhoz kínál hozzáférést.
A részletesen leírt felmérés célja a jelenlegi könyvtári támogatások felmérése és a jövőbeli lehetőségek felvázolása. A tíz kérdést tartalmazó kérdőívre 74 válasz érkezett, melyekből a kisvállalkozásoknak nyújtott segítségtípusok gazdag tárháza tárult fel. Általában mindenhol biztosítják számukra a helyet, az internetet, a számítógépet, tájékoztatást, nyomtatási lehetőséget és persze szakirodalmat. Sok helyen valamilyen tanfolyamot, jogi és adózási segítséget, marketingtámogatást is nyújtanak. Utóbbiak kapcsán szükség lenne a könyvtárosok ilyen irányú képzésére, hogy hatékonyabban segíthessék a lakosságot és a kisvállalkozásokat. Ezen kívül a könyvtárvezetőknek kapcsolatba kellene lépniük a helyi közösség valamennyi érdekelt intézményével és tagjával, hogy pontosan meghatározzák, milyen szolgáltatások lennének a leghatékonyabbak a kisvállalkozások és a helyi gazdaság felvirágoztatására. Fontos lenne számokban is kifejezni a szolgáltatások fajtáit és mennyiségét, és számszerűsíteni ezek tényleges hatását, hogy egyértelműen lehessen kommunikálni a használók és a fenntartók számára a könyvtárak megkerülhetetlen szerepét a gazdaság fejlesztésében. (A vidéki közkönyvtárak szerepe a kisvállalkozások fejlődésében; ref.: Fazokas E.)

A NetLib Kft. a TIOP/TÁMOP pályázatok keretében nagy reményekkel és nagy költségen fejlesztett Android és IOS alapú könyvtári applikációt néhány éve, amely az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta:
- keresés a katalógusban
- előjegyzés, foglalás
- riasztás lejárt kölcsönzésről
- meghosszabbítás
Az elkészült alkalmazásokat meglepően kevés számú olvasó töltötte le, és ők is alig-alig használták. Összességében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket sem a könyvtár szemszögéből, sem üzleti szempontból. Úgy tűnik: a web-alapú szolgáltatások sokkal népszerűbbek, s azt látom jobb iránynak, hogy a könyvtári weboldalak szolgáltatásit egy ügyes responsive smink segítségével okostelefon-böngésző kompatibilissé kell tenni. (Szilágyi Loránd, Netlib Kft.)

A társadalmi igazságosság tekintetében számos elemző figyelmen kívül hagyja (vagy semmibe veszi) azon emberek szükségleteit, akik leszbikusként, melegként, biszexuálisként, transzneműként, queerként / kérdésesként vagy interszexuálisként (LMBTQI) határozzák meg magukat, feltételezve például, hogy nem igényelnek semmilyen különleges támogatást vagy elismerést, vagy hogy "kizárják magukat" azzal, hogy az LMBTQI identitást ?választják?. Ez a cikk vitatni kívánja ezt a felfogást. Ma a fiatalok - és a kevésbé fiatalok - már könnyebbnek találhatják az előbújást, és valóban annak a szükségessége, hogy az életet a "coming out" történetek formálják, halványulóban van. Mindazonáltal tudjuk, hogy sokan még küzdenek, és ellenségességgel, fenyegetésekkel, sőt erőszakkal kell szembenézniük. Az öngyilkossági ráta az LMBTQI emberek körében - gyakran a sorozatos zaklatások eredményeképpen - elfogadhatatlanul magas. A kulturális szektor, beleértve a közkönyvtárakat, óriási szerepet játszhat az előítéletek leküzdésében azáltal, hogy biztonságos, információval ellátott (és tájékoztató) teret biztosít, ahol az emberek felfedezhetik és meg is élhetik, kik ők valójában. Ám nem minden közkönyvtár érti ezt meg, vagy akarja ezt a szerepet vállalni. (Közkönyvtári szolgáltatások az LMBTQI közösség számára, autoref.)

A komposztáláshoz könyvtárától kap ingyen tasakot - olvasható a londoni kukán link . A fekete szeméttartón piktogramok és szöveg egyaránt jelzi, hogy oda csak élelmiszermaradékot lehet dobni - műanyagok nélkül. Ezért van szükség a - londoni közkönyvtárakból is beszerezhető - lebomló tasakokra.
A könyvtárak ezek szerint felvállalhatnak hasznos társadalmi ügyeket, melyekhez infrastruktúrájukat biztosítják.
Illetve: a könyvtárnak olyan imázsa van, amely által együttműködő partnerként jönnek szóba a társadalmi ügyeket fontosnak tartó szervezetek számára. (fotó: Kardos András)

Az MKE kompetencia-konferenciáján adott elő néhány hete Gazda István tudománytörténész link , aki példákat hozott a dokumentumleírás minőségfejlesztésének lehetőségeire, a bibliográfiai kutatás fontosságára. Szerencsére a webes kiadványokban, katalógusokban a felderített tévedések visszacsatolás és szakmai igényesség esetén könnyen javíthatók. Az előadás egyik példája volt:
- Egyik nagy budapesti könyvtárunk elektronikus katalógusában található a következő tétel: "Antall József (1932-1993) politikus: Felletár Emil a magyar törvényszéki kémia megteremtőjének élete és munkássága. Orvostörténeti közlemények 8/9. évf. (1958), p. 167-207."
Ez a bibliográfiai tétel hibátlannak látszik, hiszen köztudott, hogy Antall József volt az Orvostörténeti Közlemények szerkesztője, majd főszerkesztője, így nyilvánvaló, hogy ő maga írt saját lapjába. Csakhogy 1958-ban Antall még középiskolai tanár volt, s nem foglalkozott ennyire részletesen az orvostörténettel, a lapot pedig csak néhány évvel később kezdte szerkeszteni. A másik gond, hogy a fenti cikk szerzőjét Antal Józsefnek hívják, aki emellett pl. a Gyógyszerészetben is publikált, ugyanott, ahol Antall is. Ugyanebben a katalógusban Antalnak más publikációja is megtalálható: Antal, illetve Antall név alatt.
Antall József publikációiról ld.: Gazda István, Kapronczay Katalin és Bodorné Sipos Ágnes összeállítását: link

A szolgálat iránti elkötelezettséget gyakran egy hivatás védjegyeként emlegetik. A szolgálat az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) 2004. évi A könyvtárosság alapértékei c. állásfoglalásában felsorolt tizenegy alapérték egyike. A könyvtárosok számára a szolgálat nem más, mint segíteni az embereknek információforrásokat találni tanulási, kikapcsolódási és munkával kapcsolatos igényeik kielégítéséhez. Ez a tanulmány egy, a könyvtárosok szakmai identitását vizsgáló átfogóbb kutatásból közöl eredményeket a szolgálat központi szerepéről különös tekintettel arra, hogyan állnak ki a könyvtárosok szolgáltatásaik, végső soron a könyvtárosság mellett. A diskurzuselemzés megközelítését alkalmazva a tanulmány azt vizsgálja, milyen szerepet tölt be a szolgálat mint alapérték és támogatás (advocacy) a szakmai identitás megteremtésében. A szerző három különböző adatforrást használt: szakmai folyóiratokat, e-mailes vitafórumokat és felmérések interjúit. Az adatokat abból a szempontból elemezte, milyen diskurzusokat használnak a könyvtárosok, amikor a könyvtárosságról, szakmaiságról és a támogatáshoz való viszonyukról írnak. Amikor a könyvtárosok az általuk nyújtott szolgáltatásokat népszerűsítik, egyben a szakma értéke mellett állnak ki. Következésképpen, ha támogatásról beszéltek vagy írtak, a könyvtárosok saját identitás-alakulásuk aktív részeseivé váltak. Azzal, hogy a támogatást a szakma központi tevékenységévé tették, a könyvtárosok nemcsak másoknak a könyvtárosságról alkotott képét állították kihívás elé, hanem egyúttal saját felfogásukat is. (Kiállni a könyvtárosság mellett: a támogatás és a szolgálat diskurzusa a könyvtárosok szakmai identitásában; Autoref.)

Magyarország legnagyobb kisebbsége az egyszülős családok, akik az érzelmi terhek mellett gazdaságilag is nagyon kiszolgáltatottak. A félmilliárd forintból épülő egyszülős központ létrehozói kutatást készítettek arról, mik az egyedülálló szülők legnagyobb gondjai. A felmérés eredményét először a Pénzcentrum közli.
Magyarországon körülbelül 300 ezer egyszülős családdal lehet számolni, és több, mint félmillió gyermek él ilyen családban. Az elszegényedés egyik legnagyobb rizikófaktoraként említik nemzetgazdasági szinten, ha a szülő egyedül nevel gyermeket. A KSH decemberi jelentése szerint az egyszülős családokban az egy főre jutó éves nettó jövedelem az országos átlag kétharmadát sem érte el: évente átlagosan 732 550 forintból élnek. Ez a szám viszont csak egy átlag, amelybe beletartoznak a magas fizetéssel rendelkező, egyetlen gyermeket nevelők, ahogy a minimálbérből tengődő ötgyermekesek is.
Az érzelmi traumák mellett, amelyeket egy válás, vagy haláleset okoz, jelentős anyagi problémákkal is küzdenek ezek a családok:
az egyszülősök 47-48 százaléka szegénységben, vagy mélyszegénységben él.

Tovább rendszerezett kíváncsiság volt Porosz Péter előadásának címe A kutatás kutatása, az Elsevier támogatásával c. szakmai napon. Mottója: "A kutatás rendszerezett kíváncsiság. Célirányos böködés és feszegetés." (Zora Neale Hurston amerikai író, néprajzkutató (1891-1960, Porsávok egy úton, 1942.)
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy megjelent a tudománypolitika tudománya (science of science policy - SoSP), mely terjedő intediszciplináris kutatási terület, és elméleti valamint tapasztalati modellek kidolgozásával foglalkozik. Ezek aztán segítik az államigazgatást s a társadalmat általában, hogy jobb kutatásfejlesztési döntéseket hozzanak szigorú, tudományos igényű mennyiségi adatok alapján. Ezek segítségével a döntéshozók és a kutatók felmérhetik az ország és a vállalkozások tudománytermelési teljesítményét, hatását, dinamikáját. - Mindezek alapja a biblio- és szcientometria. (összeáll.: MG)

Oklahoma állam 18, részben városközponti, a városok követlen vonzáskörzetébe tartozó és falusi közkönyvtárának 38 munkatársával (ebből 18 vezetővel) készítettek félig strukturált interjúkat, amelyekhez kiegészítésképpen brosúrákat, magazinokat is összegyűjtöttek, továbbá megnézték a könyvtárak stratégiai terveit és tájékoztatási szabályzatait. ...
Az volt a véleményük, hogy az egészségre vonatkozó információ olyan, mint bármilyen más információ, ezért a közkönyvtár jó kiindulópont ilyen információk megszerzéséhez, de nem feltétlenül az a hely, ahol az egészségre vonatkozó információ teljességét meg lehetne találni. Néhányan úgy látták, hogy a könyvtár az utolsó "állomás" azelőtt, hogy az emberek orvoshoz fordulnának. Nem szokatlan, hogy az orvosok irányítják betegeiket a könyvtárba, ezért a könyvtárosnak meg kell értenie, hogy egyes felhasználói meg vannak rémülve, ezért kiemelten fontos, hogy empátiával forduljanak irányukba. A könyvtárosok fontosnak tartják, hogy minőségi információkat tudjanak ajánlani felhasználóiknak, ami viszont kihívást jelent számukra még akkor is, ha legalább ötévenként igyekszenek frissíteni az egészségre vonatkozó állományukat. Ugyanakkor aláhúzták, hogy nem feltétlenül tudják, milyen információkat találnak felhasználóik, és mennyire értik azokat, ha nem kerülnek velük közvetlen interakcióba.
Az egyik legnagyobb kihívást a referensz interjú lebonyolítása jelenti, hiszen a könyvtárosoknak kényes ügyekben egyszerre kell hatékonynak és óvatosnak lenniük, miközben nem léphetnek át bizonyos határokat. (link ref.: Koltay T.)

Azt szinte mindenki tudja, hogy vízilabdában mi vagyunk a császárok, arra viszont már kevesen gondolnának, hogy a világ egyik vezető hatalma vagyunk, ha könyvtárakról van szó. Az igazi elitbe viszont nem kerültünk be, Szlovákiában, Moldovában, Finnországban és a Vatikánban kevesebb mint ezer főre jut egy könyvtár.
Ennek ellenére mi sem állunk rosszul, egy könyvtárra ugyanis ezer és kétezer közötti magyar jut. Ez azt jelenti, hogy hazánkban több mint 5 ezer könyvtár várja az olvasóközönséget, ami kétség kívül jelentős.
- A témával kapcsolatos diskurzus a Könyvtárosok Facebook-oldalon: link

Szerdán közös olvasási rekordkísérleten vehetünk részt a Központi Főváros Szabó Ervin Könyvtárban. Csupán tíz percig kell olvasni és nyerni...
Olvasni jó, és mégsem árt, ha újra és újra népszerűsítjük, azaz divatba hozzuk. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kortárs és kedvelt programsorozatának zárásaként 2017. március 22-én, szerdán, 16.30-tól szervezi meg közös olvasási rekordkísérletét a Központi Könyvtár Átriumában (Budapest VIII., Szabó Ervin tér 1.).
A hangulatot Rudolf Péter színművész és Balanyi Szilárd zenész, a Quimby együttes billentyűse alapozzák meg egy-egy általuk választott kortárs magyar mű részletének felolvasásával, az eseményt pedig Lévai Balázs író, televíziós műsorvezető moderálja.

A borbélynál a férfiak nemcsak hajukat vágatják, hanem közösségi életet élnek. Biztonságos hely felnőttek és gyerekek számára, főként azoknak, akiknek ilyenből kevés jut. A borbélynál az emberek beszélgetnek egymással, megosztják a fodrásszal vagy egymással saját ügyes-bajos dolgaikat. A TED-előadás amerikai orvosa elmondja, hogyan sikerült borbélyüzletekkel együttműködve csökkenteni a fekete férfiak közében fokozottan veszélyt jelentő magas vérnyomást, mely sok esetben halállal is végződik. A borbélyok vendégekkel kapcsolatos bizalmi kapcsolatát felhasználva segítséget nyújtottak a vérnyomás-mérés elterjesztésében.
A könyvtár szintén együttműködhet, illetve maga is kezdeményezhet olyan kiegészítő szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulnak a könyvtárba betérők mentális vagy fizikai egészségéhez, legyen az mozgási lehetőség biztosítása, gyógyszerek használati utasításainak felolvasása, segítség hivatalos ügyek intézésében - szükség szerint együttműködve a témában érintett szervezetekkel. A könyvtár fizikai helyiségeit és a könyvtáros intelligenciáját oszthatja meg az ilyen projektekben. (MG)

- Könyvtáros konferenciákon gyakran a hierarchiában elért pozíció, protkollelvárások szerint, vagy szakmapolitikai üzenetek mentén választanak eladót és témát. Ám még e helyzeten is lehet segíteni - némi felkészüléssel :-) (MG)
- Mi a különbség egy unalmas és egy érdekes prezentáció között? Ég és föld! Az igazi sikert új üzleti kapcsolatok, megrendelések és szerződések számán lehet mérni - eddig a pontig azonban hosszú az út. Ritkaság, hogy valaki született előadó, ezt éppen úgy tanulni kell, mint a legtöbb szakmát.
Bizonyára ült már ön is unalmas előadáson, amely egyre csak nyúlt, mint a rétestészta, az ember pedig egyre gyakrabban nézte az óráját, de hiába. Jobb híján azzal szórakoztatta magát, hogy végiggondolta, mit kell tennie még aznap, hogyan rendezze át irodáját, miként tegyen rendet a számítógépén felhalmozódott anyagok közt. Még így is egyre nehezebben sikerült elnyomnia az ásítást, és kezdte megbánni a pillanatot, amikor úgy határozott, hogy végighallgatja az előadót. Kellemetlen volt önnek? És milyen kellemetlen lehetett az előadónak?

Kereshetővé tette az Átlátszó az ország nagy egyetemein működő hallgatói önkormányzatának (HÖK) közpénz-költéseit. A jutalmak, tisztviselői fizetések, közéleti ösztöndíjak a pár ezer forinttól a félmillió forintig tartó intervallumban mozognak. Az ilyen adatbázisok, bár a közpénz elköltését teszik átláthatóvá, többnyire nem nyilvánosak. A legjobb esetben közérdekű adatigényléssel lehet információhoz jutni, titkolózóbb szervezetek esetében pedig perre is szükség lehet. Az adatbázis nem teljes, néhány intézménnyel még pereskedik az adatokért a lap.
A teljes letölthető adatbázis, és a több betekintési szintet kínáló adatvizualizácó a HöK Monitor oldalon tekinthető meg. link

Életet mentett egy diák Kecskeméten. A pillanat törtrésze alatt cselekedett Tóth Horgosi Miklós, és a boltban mellette szívroham miatt összeeső férfinál azonnal elkezdte az újraélesztést. Ezzel mentette meg az életét.
- A diák ezt a videót ismerte: Tartsd életben. Újraélesztés egyszerűen és gyorsan link

Esély van arra, hogy feloldják a titkosítás alól, és levéltárban helyezzék el az 1990 előtti, mágnesszalagra mentett állambiztonsági adatokat.
Jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) őrzi azokat a nyilvánosság elől elzárt mágnesszalagokat, amelyekre még 1990 januárjában mentették ki többek közt az állambiztonsági szervek által beszervezettek névsorát. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) szakértői csoportja másfél év kutakodás után arra a megállapításra jutott, hogy az adatok jó része a levéltárnak átadható. A papíralapú dokumentumok és a mágnesszalagokról lementett adatok összevetése a szakértők szerint "a jelenleginél sokkal teljesebb képet adhat a korabeli állambiztonsági nyilvántartás működéséről és a hálózati személyek köréről".