Úgy érzed néha: a könyvtáros szakma évtizedek óta nem tud igazán előre lépni elismertségben, nincs teljesítményemelkedés és tényleges innováció? Davis Epstein Sokoldalúság c. könyve jó eséllyel fontos okra mutat rá: a szakmában lévő kórosan kevés idegen gondolatra. (MG)

Elismert szakembereknek - minél többet dolgoznak az adott szakterületen - gyakran beszűkül a látókörük. Például magasan specializált egészségügyi dolgozókra is jellemző a "ha csak kalapácsod van, mindent szögnek nézel" gondolat. E tanulmány szerint egy szívbetegnek nagyobbak a túlélési esélyei, ha egy kardiológuskonferencia ideje alatt kerülnek be a kórházba (azaz: amikor ezek a szakorvosok ezrével hiányoznak az ellátásból), mert kisebb a valószínűsége, hogy kétséges kimenetelű beavatkozásoknak vetik alá őket.

A természetes döntéshozás (naturalistic decision making) szakértője, Gary Klen szerint a különböző területek kiválóságainak közös vonása, hogy ösztönösen felismerik az ismétlődő mintákat. Ám Daniel Kahneman szerint (pszichológus, 2002-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjas) a tapasztalat egyáltalán nem segít a hatékony döntéshozatalban. Sőt, gyakran elbizakodottsághoz vezet. A tapasztalati alapú, ösztönös mintafelismerés - Robin Hogarth elnevezésével - "barátságos tanulási környezetben" eredményes. Mostoha tanulási környezetben a szabályok gyakran nem egyértelműek, nem teljeskörűek, nem biztos, hogy vannak ismétlődő minták, a visszajelzés gyakran késleltetett, pontatlan.

- Summa: a minőség érdekében érdemes olyan szakemberek véleményét bevonni a könyvtári döntéshozatalba, akik más szak-, földrajzi és kulturális területeken szocializálódtak. (MG)

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.

Referenciák: közkönyvtárak, építő- és élelmiszeripari társaságok, nyelvtechnológiai fejlesztő vállalkozás, kiberbiztonsági cég, elektronikai összeszerelő üzem.

Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

Amikor 2019-ben elkészült az első könyvem a Deventeri Könyvtár háborús naplóiról, számos levélre bukkantam a Nyilvános Olvasókörök és Könyvtárak Központi Egyesülete (a jelenleg működő holland könyvtárak egyesületének elődje) levéltárában - írja Mark Deckers, holland könyvtári tanácsadó. (Mi ezt egy éve közöltük.) - Már 1940 őszén szó esett ezekben a talált levelekben a zsidó alkalmazottak elbocsátásáról. Amikor először megláttam, alig hittem a szememnek. Jól értettem?! Már ekkor elbocsátották a zsidó alkalmazottakat a német megszállást követően? A dokumentumok természetesen nem hazudtak. Bár a tömeges deportálások csak jóval később kezdődtek, a megszálló valóban jóval korábban kezdeményezte a zsidók kirekesztését társadalmunkból.
1940 októberében minden állami alkalmazottnak árja nyilatkozatot kellett tölteniük. A megszállók így vették nyilvántartásba azokat, akiknek zsidó felmenői voltak. Ennek célját a Belügyminisztérium októberi körlevele közölte: "Gondoskodni kell arról, hogy mostantól a holland közigazgatási szervek és a közjogi állami szervek ne jelöljenek ki vagy nevezzenek ki olyan személyeket állandó vagy ideiglenes munkaviszonyba, akik részben vagy egészben zsidó vérből származnak [...]". Így egyértelmű volt: aki zsidó volt, azt elbocsátották. És azokat is, akik nem töltötték ki az űrlapot. És mindez egyetlen okból: zsidók voltak. Nem számított, hogy megfelelő végzettséggel rendelkezett-e, milyen munkaerő volt, vagy hogy mióta volt munkaviszonyban. Zsidók voltak. Az elbocsátás, amely a zsidók általános nyilvántartásba vétele előtt történt, 1941 elején következett be.

Mark Deckers utánajárt az érintett könyvtárosok történetének. Pozíciójuk szerint három könyvtárigazgató, hét asszisztens és egy teremőr. Ez a könyvtárosok akkori létszámának 2%-a volt. Kisebb történetekkel felidézte történetüket is: - Az egyik asszisztens egy bárónőnél bujkált. Egy könyvtáros történeteket mesélt egy munkatáborban. Egy másik asszisztens Westerborkban házasodott meg. A teremőr elég bátor volt ahhoz, hogy értékeket rejtsen el a zsinagógából. Találtam olyan verseket, amelyeket közvetlenül a háború után írt az egyik asszisztens. Gyönyörű történetek, amelyek megvilágítják életüket. De az is ide tartozik, hogy a tizenegyük közül ötöt megsemmisítő táborokban öltek meg. (ref.: MG) Mark könyve (Csendben eltűntek a könyvtártörténelemből - az elbocsátott zsidó könyvtári alkalmazottak sorsa) április első felében jelenik meg.

A múlt héten ráirányítottuk a figyelmet a katalógusfunkciók fejlesztési lehetőségeire link . Most egy átlagosnak mondható holland kisvárosi könyvtár katalógusát láthatjuk, ahol Magyarország (Hongarije) volt a keresőkérdés. Bár a szolgáltatás link nem használ ki minden technika adta lehetőséget, törekszik a használók kényelmére. A találati oldalon a következőket láthatjuk: találatok az adott könyvtárban és a tartomány más könyvtáraiban, e-könyvekben, zenékben, és olyan fulltext adatbázisokban, mint pl. a Delpher online nézegethető régi könyvei között, a Literom adatbázis dokumentuma, vagy egy friss híreket tartalmazó üzleti napilap.
A találatok szűkítési lehetőségei:
- Dokumentumtípus: könyv / DVD, videó / gyerekkönyvek / öregbetűs könyvek stb.
- a műfaj (történelem, pszichológia, életrajz, romantikus stb.)
- írók
- célcsoport (felnőtt, gyerek)
- kiadási év
- nyelv stb.

A jobb oldalon sorakoznak a találatok, szerzővel, címmel, könyvborítóval, olvasók általi értékeléssel. A könyvek itt előjegyezhetők, a használók saját könyvlistájukba menthetik el, és egy kattintásra láthatják, hogy melyik szolgáltatóponton érhető a kiadvány.

A több adatbázisban való egyidejű keresés funkciója (discovery) mellett nem található a témában további kiadványokat ajánló szolgáltatás. A gyerek- és ifjúságikönyv-ajánló külön oldalon link található. (MG)

Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33 százalék, a városokban és elővárosokban 24 százalék, míg a kistelepüléseken és rurális térségekben 20 százalék. Magyarországon mindegyik adat az EU-átlag alatt van:
- a nagyvárosokban a lakosok 28,9,
- a városokban-elővárosokban 20,8,
- a kistelepüléseken pedig 14 százaléka
rendelkezik az alapvető feletti digitális készségekkel. A két szélsőérték közötti különbség is átlag feletti nálunk.

Érdekes, hogy viszonylag nagy a különbség a dán kistelepüléseken és rurális területeken, illetve a nagyvárosokban élők digitális készségei között is: mintegy 17 százalékpont. Csakhogy átlagosan Dániában a kistelepülésen élők rendelkeznek olyan digitális képességekkel, mint Magyarországon a nagyvárosiak. Élen járnak még az ír, holland és finn nagyvárosokban élők ezen a területen. A digitális kompetencia mutatója öt indikátorból, készségekből jön össze:
- információs és adatkezelési
- kommunikációs és együttműködési
- digitális tartalomgyártási
- a digitális biztonsággal kapcsolatos
- problémamegoldó készségek.

A magyarok 30 százaléka élt a létminimum alatt 2020-ban - egyebek között ez olvasható ki a Policy Agenda elemzéséből, melyről lapunk is beszámolt.
Megfigyelhető, hogy ők sokkal nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen az amúgy is gondosan, körültekintően beosztott forintok esetében meg kell nézni, hogy mik azok, amiknek a vásárlása már nem engedhető meg. Ebben az esetben nyilván logikusnak tűnik lemondani ezekről, de nekik már nincs miről lemondaniuk, egyéb természetes erőforrás hiányában valamilyen téren nélkülözni kényszerülnek (rezsitartozás felhalmozódása, fűtetlen lakás vagy alkalmankénti, vagy rendszeres éhezés) - tudtuk meg a segélyszervezettől. Azt is hozzátették: egyre többen kérnek tőlük segítséget, mert a folyamatos drágulás közepette azok is súlyos bajba kerültek, akik legalább szerényen, de valahogy a víz felett tudtak maradni.

A Segélyközponthoz fordulók száma jelentősen, 15%-kal nőtt az elmúlt negyedévben és azt tapasztaljuk, hogy a tőlünk kapott támogatás sokszor valóban életmentő. Olyan egyének és családok is jelentkeznek nálunk, akiknek az eddigi megélhetés nem okozott gondot. Ha nem is bőségesen, de mindenre volt elég "forint", gondos tervezéssel a család a havi bevételből minden alapvető feltételre jutott. Ugyanakkor komoly bajt jelez az is, hogy sokan még mindig nem tudják, hogyan és kitől kellene segítséget kérni. Nagy bajt okoz az uzsorakamat, és az is, hogy a bevétel is egyre kevesebb - vagy az infláció miatt a bevétel reálértéke sokkal kevesebb, ami eddig elég volt, talán már hónapok óta nem az.

Szintén nagy probléma, hogy nagyon sok ember nincs tisztában alapvető információkkal. Ki, hogy, hol, honnan kaphatna támogatást? Ki hogy számolhat a rezsivel? Milyen támogatást, milyen formában vehetnek igénybe, hol és kinek mi jár, illetve többek között az adósságkezelési tanácsok lehetősége. A gyermekeket nevelő családok esetében két kiemelkedő időszak van, az iskolakezdés és a fűtési időszak. Azt láttuk eddig, hogy az emberek úgy készülnek fel, hogy az ezt megelőző időszakban próbálják a bevételből kispórolni, de ez a módszer a már tavaly évvégén nagyon sok családnál felborult. Sok esetben hallottunk uzsorakamatról is - adósságspirál kezd kialakulni - írta lapunknak küldött válaszában az Ökumenikus Segélyszervezet.

Már régóta nem csak gazdasági, várostervezési vagy funkcionális kérdés, hogy a felújítás, egy más funkciójú épület átalakítása vagy egy új könyvtár építése lenne a legjobb megoldás a könyvtárügy számára. Néhány éve már a fenntarthatóságról és a klímavédelemről is folyik a vita, s egyre fontosabb a szürke [egy termék előállításához szükséges - a Ref.] energia és az erőforrások felhasználásának a kérdése. Mit jelent mindez a jelenre és a jövőre nézve, és érdemes-e ezekkel foglalkozni?

Amikor a szürke energia kerül szóba az építés során, gyakran csak a betont értik alatta, pedig ez az építkezéshez szükséges összes energiát jelenti. Tehát a felújítás és az átépítés is szürke energiát fogyaszt, amivel számolni kell. A megújuló energia alkalmazása és az újrahasznosítás még nem terjedt el az építőiparban. Ökológiai probléma a cementgyártás magas szén-dioxid-kibocsátása, illetve a folyamathoz felhasznált nagy mennyiségű homok, ami szintén megterheli a természeti erőforrásokat. Mindez amellett szól, hogy az építőiparban a lehető legtöbb már meglévő anyagot kellene használni. Amíg az árak alacsonyak voltak, az újrahasznosítás nem volt gazdaságosabb (főleg nagy építkezéseken), mint az új alapanyagok beszerzése, de az emelkedő árak miatt megváltozott a helyzet. Azt is figyelembe kell venni, hogy az új építésű könyvtárak közvetlenül hatnak a környezetre - a szabad földfelület elfoglalása révén, s ez a mikroklímára is befolyással van, emiatt felerősödhet az éghajlatváltozás (hőhullámok, heves esőzések). A fenntarthatóságnak vannak társadalmi és kulturális dimenziói is, amelyek kölcsönhatásban vannak az ökológiai és gazdasági tényezőkkel. A könyvtárak általában könnyen meg tudják határozni és be tudják mutatni, hogyan járulnak hozzá a társadalmi-kulturális és gazdasági fenntarthatósághoz; ezt ökológiai megfontolásokkal kell kombinálni, többek között az építészet területén, így el tudjuk érni, hogy a fenntarthatóság holisztikus megközelítésmód, és ne puszta hívószó legyen. (Felújítás vagy átépítés új épület helyett? A könyvtárépítészet lehetőségeiről; ref.: Murányi L.)

A Könyvtári trendjelentések 12. - Könyvtári pénzügyek című kiadvány (ISSN 2939-7502) az országos könyvtári statisztikai (OSAP 1442) adatlapról származó adatok alapján mutatja be a magyarországi könyvtári szolgáltatási pontok bevételeinek és kiadásainak alakulását a 2015-től napjainkig.

- A kötetlen érdekes lehetett volna a könyvtári költségvetés összevetése az inflációval. Így kirajzolódott volna a könyvtárak fenntartói szempontú fontosságának görbéje. Az anyag vázolja a dokumentumbeszerzésre vonatkozó ráfordításokat. A könyvtár más szolgáltatásainak ráfordításait ugyanakkor más forrásban érdemes keresni.
A címben megjelölt "pénzügyek" kifejezés utalhat arra, hogy az izgalmasabb, teljesítményre jobban utaló kemény adatokat még nem találhatjuk benne. Pl.:
- egy használóra jutó bevétel / kiadások változását
- egy ellátandó személyre jutó bevétel / kiadások változását
- egy könyvtári alkalmazottra jutó bevétel / kiadást
- egy használatra (könyvátlátogatás / kölcsönzés / részvétel rendezvényen stb.) jutó kiadás.
A következő kiadványba közölhető lesz pl. az adatok interaktív, nyilvános elérésének lehetősége is. (MG)

Az embereket már régóta izgatja, hogyan kezeljék hatékonyan a számukra fontos információkat. A Personal Digital Archiving (PDA), hosszú távú digitális archiválással foglalkozik, és szorosan kötődik a kutatási adatok kezeléséhez és a kulturális emlékezethez is.

A Kongresszusi Könyvtár kezdettől élen járt a PDA terén: segédleteket állítottak elő az archiválást végző egyének számára, 2007 és 2013 között pedig kampányt folytattak Preserving Your Digital Memories [Hogyan őrizzük meg digitális emlékeinket?] címmel, emellett tanácsokat adtak a digitális fotók, videók, hangzó fájlok, e-mailek, szöveges üzenetek és más, digitálisan született vagy digitalizált személyes dokumentumok kezeléséhez. Módszertani anyagaikat köz- és tudományos könyvtárak egyaránt felhasználták különböző rendezvények során. A tapasztalatokat egy blogon (The Signal) gyűjtötték össze. 2010 és 2018 között konferenciákat is tartottak, amelyeken elsősorban a fotókkal foglalkoztak, később a közösségi média kezelése volt a téma.

Németországban a kölni műszaki főiskola és a kölni városi könyvtár együttműködése bizonyult példamutatónak. A könyvtártudomány szakon tanulókat is érzékenyítették a kérdéskör iránt.
Segédanyagaik elérhetők a Nestor-AG PDA weboldalán. Németországban és Ausztriában az utóbbi időben a nagykönyvtárak arra vállalkoztak, hogy ún. kávé melletti előadások (coffee lectures) keretében bemutassák a PDA lehetőségeit.
A MeinDigitalesArchiv platform és a Nestor-AG PDA YouTube-csatornája a figyelem felkeltése érdekében rövid (15 perces) videókkal is tájékoztat.
Nagy érdeklődésre tartanak számot a természeti katasztrófák és a megőrzés témájával foglalkozó segédanyagok, amelyek sikeres és eredménytelen esettanulmányokat is bemutatnak.

A könyvtárosok mellett könyvtárpedagógusok, önkéntes segítők, számítógépes klubok és családfakutató egyesületek tagjai is segítik az egyéni digitális archiválást. (Egyéni digitális archiválás - a közkönyvtárak és a tudományos könyvtárak új feladata; ref.: Hegyközi I.)

A József Attila Könyvtár közössége is csatlakozott az epilepsziások melletti kiállás és szolidaritás nemzetközi napja kezdeményezéséhez - hétfőn lesz Lila nap az intézményben.
"Érkezzen lilában!" - ezzel a mottóval várja vendégeit a József Attila Könyvtár március 27-én, hétfőn. Az intézmény is csatlakozott ugyanis a World Purple Day világra szóló kezdeményezéséhez - a Lila nap elnevezésű program az epilepsziások melletti kiállást és szolidaritást célozza. A könyvtár rendkívüli akciót is hirdetett az alkalomra: aki lila ruhát öltve keresi fel az intézményt hétfő, annak elengedik a beiratkozási díját.
A Lila napot, azaz a nemzetközi epilepszia tudatosság napját hivatalosan március 26-án tartják - a kezdeményezés az epilepsziáról szóló ismeretek terjesztésére és a betegek támogatására szolgál. Az epilepsziáról és a betegséggel együttélésről az év több napja is megemlékezik: míg február 14-e az epilepszia világnapja, addig a március 26-án tartott Purple Day, vagyis Lila nap hivatott felhívni a figyelmünket az epilepsziával élők melletti kiállásra, a szolidaritásra. 2008 óta világszerte azzal ünneplik a mai napot, hogy a világ csaknem 120 országában lila színt öltenek magukra az emberek. A Kanadából indult kezdeményezéshez Magyarország 2010-ben csatlakozott.
A dunaújvárosi intézmény a csatlakozás és az akció mellett remek tájékoztató összeállítást szentelt a témának - itt link bárki megtalálja!
És persze aki csak teheti, hétfőn érkezzen lilában - szeretettel várják!

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
6 - Inkább csak felszínesen
14 - Van néhány törekvő, a többi csak mint más közintézmény
6 - A legelemibb lépéseket megteszik általában
7 - Általános, hogy szorgalmazzák a témát
5 - Amennyire rákényszeríti őket a pénzszűke vagy a fenntartó
A kapott adatok szerint a magyar könyvtárak komótosan haladnak a zöld szemlélet útján - kb. ahogyan a társadalom jelentős része is teszi. A vonatkozó diagramot ld.:
link . (MG)

Az ELTE jogi karának könyvtára link és olvasóterme (ld. link ) 1998 óta működik mostani formájában, előtte egy, az Egyetem téri épületben található előadó és a körülötte lévő néhány szoba adott neki helyet. Az elmúlt közel három évben a második kényszerű szünet (először a Covid, másodszor az energiaválság) miatt idén február végén nyitotta meg újra olvasótermét használói számára. (A járvány utáni könyvtáros-találkozóról már beszámoltunk: link )

Online formában szinte minden szolgáltatás elérhető volt (könyvkikérés, tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzések), csupán a kölcsönzött könyvek átvételét és a szkennelést az ELTE-hez tartozó irodaház egyik helyiségében oldották meg. A jogi és szakadatbázisok folyamatosan elérhetőek maradtak ahogyan jelenleg is az ELTE-polgárok, illetve joghallgatók és oktatók számára.

Az "offline" (értsd: olvasótermi) használat átlagosan napi több, mint 100 főt jelent, ami jelentős növekedés a bezárás alatti negatív rekordot jelentő 2 fő/naphoz képest. (Mindez a december-januári vizsga időszakban.) Az online adatbázis-használatot a szolgáltatók által megadott naptári év(ek)re visszamenő statisztikai adatok alapján mérik fel és veszik figyelembe az új megrendelések során. (Kocsis Dóri)

Megjelent a videófelvétel a korábban más ismertetett (Felelősség - ez az, amit nem vállal át a chatrobot az őt használótól link ) beszélgetésről.
Egy további részlet, Balázs László gondolataival: eddig is elérhetők voltak különféle mesterséges intelligencia-szolgáltatások, például képfelismerés, de például sem az OSZK, sem a Budapest Gyűjtemény (FSZEK) nem ismertette fel képgyűjteményeikhez, de felhasználható még a folyóirat-digitalizálásban és a tartalomjegyzék-gyártásban egyaránt, mindez megfizethető ár ellenében.
Nem tökéletes még, de egy nap alatt egymillió cikk tempóval nem tud az ember versenyezni. A DEENK-en tíz évvel ezelőtt kísérleteztek egyszerű chatbotokkal, de mégsem épültek be a szolgáltatásokba. E szolgáltatások segíthették volna a gondolkodásunk átalakítását.

A katalógust a használók nagyobb része egyszerűen nem akarja megtanulni használni a ChatGPT intelligens alkalmazást, ezért sokkal jobb lenne egy olyan applikáció, ami elbeszélgetne a használóval, válaszolna olyan kérdésekre, mint például melyik a legjobb Shakespeare-fordítás, vagy mikor volt az első Shakespeare-kiadás magyarul. Ezek az adatok benne vannak a katalógusban, de nem tudunk rá válaszolni. Ilyenekre várok évek óta. Elkéstünk. A könyvtári rendszerszállítók nem tudnának ilyeneket csinálni. Ez a vonat már elment.
Inkább arra fókuszálhatunk, hogyan tudnánk jól átadni az adatainkat a nagy szolgáltatóknak. Ugyanakkor ebben az esetben már kevéssé lesz ráhatásunk, hogyan használják fel ezeket. Tehát még nem tudom, hogy e szolgáltatások végülis jók-e számunkra vagy inkább károsak.
Hét éve mondták fejlesztők, hogy a könyvtári katalógust be lehet rakni NLP-rendszerekbe, de azóta sem történt semmi.
A könyvtárakban pedig nem látom azt az informatikai potenciált, hogy ilyen projektekbe bele tudnának fogni. Eszközök ugyanakkor vannak hozzá.

Idén 23 éve, hogy a könyvtárak márciusban megszervezik az Internet Fiesta programjait, nincs ez másképp a Békés Megyei Könyvtárban sem. A kulturális intézmény előadásokkal, játékokkal és bemutatókkal csatlakozott a rendezvényhez. Hétfőn ennek keretében bárki kipróbálhatta a mesterséges intelligencia használatát a könyvtárban. Ehhez csupán egy számítógépre, illetve a modern technológiát használó internetes alkalmazásokra volt szükség, melyeket az intézmény biztosított. Ottjártunkkor Dányi László nyugdíjas történész életében először próbálta ki a ChatGPT nevű csevegőrobotot, amely egy folyamatos kommunikációra képes interaktív alkalmazás. Szerinte ugyan hasznos lehet a mesterséges intelligenciát használó program, de még jócskán fejlesztésre szorul.
- Akkor segíthet az alkalmazás, amikor már fejlettebb lesz, mert most még elég hiányos a tudása. Több dologra rákérdeztem, a válaszok nem mindig fedték a valóságot, de jó lesz majd egyszer, ha megfelelően fog működni - mondta a történész.

Kertész Zoltán, a megyei könyvtár részlegvezetője kiemelte, hogy az Internet Fiesták alkalmával mindig az újdonságokra igyekeznek koncentrálni, így jött a gondolat, hogy ezúttal a mesterséges intelligenciával való ismerkedésre is szánnak egy alkalmat. Mint fogalmazott, elsősorban az idősebb generáció tagjainak az érdeklődésére számítottak, mivel a fiatalok nagy része már ismeri az ezen technológián alapuló alkalmazásokat.
- Olyan már történt a kölcsönzés során, hogy a látogatók olyan könyvlistát hoztak nem létező könyvekről, amit a chatrobot ajánlott nekik. Összességében azt szerettük volna megmutatni, hogy a mesterséges intelligenciának vannak előnyös oldalai, mert ajánlókat ad nekünk, szövegeket foglal össze, ellenben lehetséges, hogy valótlan tartalmakat is megoszt velünk - részletezte.

HVG: November óta az érdeklődés középpontjába került. Hogyan éli meg a népszerűségét?
ChatGPT: Az érdeklődés annak köszönhető, hogy képes vagyok informatív és pontos válaszokat adni a legkülönbözőbb kérdésekre, ami számos területen hasznos lehet. De nincsenek érzelmeim vagy személyes véleményem, így nem tudok a saját népszerűségemről sem gondolkodni.
HVG: Mit tenne, ha valaki bombakészítéshez kérne tanácsot?
ChatGPT: Úgy programoztak, hogy válaszaimban az etikai és jogi irányelveket kövessem, ezért nem nyújthatok segítséget rosszindulatú vagy káros célokhoz. Minden illegális tevékenységre vagy mások megkárosítására utaló megkeresést figyelmen kívül hagyok, vagy jelentek.
HVG: És ahhoz mit szól, hogy az MI elveszi az emberek munkáját? Mit tanácsolna egy gimnazistának, hogyan készüljön erre?
ChatGPT: Az aggodalom jogos, de az MI új munkalehetőségeket is teremt. A diákok bölcsen teszik, ha olyan pályát választanak, ahol komplex problémamegoldásra, kreativitásra vagy érzelmi intelligenciára van szükség, ezeken a területeken az ember jelenleg előnyben van az MI-jal szemben.
HVG: A diákok viszont a tanáraikkal szemben vannak előnyben, amikor a ChatGPT-t használják a feladataik megoldására. Ez csalásnak számít?
ChatGPT: Mint mondtam, nekem nincs személyes véleményem. Az oktatási intézményeknek kell meghatározniuk, mi számít csalásnak. A ChatGPT-hez hasonló források értékes részei lehetnek a kutatásnak és információgyűjtésnek, de azért az egyetemeknek szükségük lehet plágiumkereső szoftverekre. Vagy adjanak kreatívabb feladatokat, amelyekre nem tudok olyan könnyen válaszolni.
HVG: Hogy látja saját magát 10-20 év múlva?
ChatGPT: Arra számítok például, hogy egyre többet használnak majd az egészségügy, a pénzügy és az ügyfélszolgálat területén, ahol különösen számít, hogy gyorsan és pontosan tudok nagy mennyiségű adatot feldolgozni és áttekinteni, javaslatokat tenni.

A modern korban egyetlen technológia sem okozott tömeges munkahelyvesztést a jól képzett munkavállalók körében. Vajon tényleg kivétel lesz a generatív AI (artificial intelligence)? David Autor (MIT), a foglalkoztatás és a technológiai változások egyik legjelentősebb szakértője szerint a fejlődés eddig lineáris és kiszámítható volt. A ChatGPT és a hozzá hasonlók azonban improvizálnak. Azt ígérik, hogy destabilizálnak sok fehérgalléros munkát.

Bár egyes technológiák javítják a termelékenységet és csökkentik a munkaerő-szükségletet, az internet 25 éve alatt azonban még nem indított el termelékenységi forradalmat. Az okostelefonok sem.
Az AI tehát olyan, mint az okostelefon, vagy mint egy automatizált szerszámgép? Nehéz megjósolni, hol okozza majd a technológia a munkahelyek megszűnését - jegyezte meg Autor. Ráadásul az AI-rendszerek egyre jobbak és jobbak lesznek link . Az AI képes elvégezni azt a munkát, amelyet most a jogi asszisztensek, a szövegírók, a digitális tartalomgyártók, a vezetői asszisztensek, a kezdő számítógépes programozók és néhány újságíró is. Ezek a munkakörök hamarosan megváltozhatnak. De ha a ChatGPT tud is rittyenteni egy tűrhető bekezdést az AI-ról, nem tud interjút készíteni AI- és munkaügyi szakértőkkel, nem tud történelmi dokumentumokat keresni, és nem képes felmérni a technológiai változásokról és a foglalkoztatásról szóló tanulmányok minőségét. Tartalmat hoz létre abból, ami már létezik: tekintély, megértés, önkorrekciós képesség és a tényleg új vagy érdekes ötletek azonosítása nélkül.

Matt Wampler, a ClearCOGS nevű, mesterséges intelligenciával működő kisvállalkozás társalapítója elmondta, hogy az éttermek le vannak maradva a technológiával, mert náluk minden az emberekről szól.
A ClearCOGS az éttermek előzetes vásárlói rendeléseit, ellátási és munkaügyi adatait veszi alapul. AI alapú modellezéssel teszi karcsúbbá és jövedelmezőbbé könyvelésüket.
Arra a kérdésre akartak választ kapni, hogy az éjszakai műszakban dolgozó menedzserasszisztens néhány órával zárás előtt süssön-e még kenyeret vagy ne. A ChatGPT ilyen használata valójában nem szünteti meg az emberi munkahelyeket, ám lehet, hogy az élelmiszer-szolgáltatás egésze hatékonyabb lesz.
Nagy kockázat, hogy az AI-technológiák túl hirtelen változtatják meg, a munkaerő-szükségletet. Pl. call-center operátorok vagy marketingesek ezrei maradhatnak munka nélkül. Hangsúlyozta viszont, hogy a termelékenység évtizedek óta lanyhul. Végül is a kicsit több munkát elvégző gépeknek is nagy előnye lenne. (Ref.: Szabó Eszter)

A barátokkal való kapcsolattartásra és a fotók megosztására fókuszál az újraindított Hipstamatic applikáció, ami egyszer már lemaradt az Instagrammal folytatott versenyben - most azonban, hogy sokan elégedetlenek a Meta nagyon megváltozott platformjával, újból elindítják azt. A Facebookot is kiadó Meta tulajdonában álló Instagramot egyre gyakrabban éri az a kritika, hogy nagyon eltért attól, ami volt a 2010-es évek elején: egy fotók, élmények megosztására szolgáló platform.

A szolgáltatás - ami időközben került az akkoriban még Facebook nevet viselő Meta kötelékébe - szépen lassan átalakult, megjelentek a videók, a történetek, a Reels, és napjainkban már inkább hasonlít egy TikTok-utánzatra. Sokaknak nem tetszenek például az algoritmus által összeállított bejegyzések - az ismerősök posztjainak kárára.

A felület inkább a közösségépítésre fókuszál, hogy a fotóinkat megosszuk a barátainkkal különböző kreatív módokon. Van több száz filter a fotókhoz, de ezek is az egyediségre fókuszálnak - ezek zöme valamilyen retró filter. Sőt, az is érdekes, hogy a képek 30 nap elteltével nemes egyszerűséggel törlődnek, de a feltöltött fotókat természetesen le lehet tölteni a készülékünk galériájába, hogy ott megmaradjanak. A felhasználót követni sem fogják semmilyen módon.

Moravec-paradoxon: a gép és az ember erősségei gyakran ellentétesek egymással. A számítógépek a taktika szempontjából gyakorlatilag hibátlanul dolgoznak. Lenullázzák az emberek taktikai képességeiből származó előnyöket. Az ember-gép-csapat jellemzően legyőzi a nagymestereket, illetve a legjobb számítógépeket is.

Egy Abu-Dzabiban működtetett sakkweboldalon 2014-ben húszezer dolláros fődíjjal freestyle bajnokságot írtak ki, amelyen tisztán számítógépekből álló csapatok is versenyeztek - írja Davidv Epstein Sokoldalúság c. könyvében. - A győztes csapat négy emberből és több komputerből állt. A csapatkapitány és fő döntéshozó Anson Williams brit mérnök volt, aki nem is szerepelt a sakkvilágranglistán. Csapattársa, Nelson Hernandez így nyilatkozott: "Sokan nem tudják, hogy a freestyle-hoz integrált képességek szükségesek, amelyek közül némelyiknek semmi köze a sakkhoz." Hagyományos sakkban Williams valószínűleg egy tűrhető amatőr szintet ütött meg. Értett viszont a számítógépekhez, és ahhoz, hogy az adatfolyamból kinyert információk alapján stratégiai döntéseket hozzon. Tizenévesen kiválóan teljesített a Command & Conquer nevű "valós idejű stratégiai játékban", ahol a játékosok egymással egy időben mozognak. A freestyle sakkban meg kellett hallgatnia csapattársai tanácsait, valamint a különféle sakkprogramok javaslatait, majd gyorsan eldönteni, mely lehetőségeket vizsgáltatja meg behatóbban a számítógépekkel. Olyan volt, mint egy sakknagymesterekkel dolgozó vezérigazgató, akinek ki kellett választania a kapott taktikai tanácsok közül, hogy melyiket fontolja meg alaposabban, és végül melyiket fogadja meg. Mindvégig óvatosan a döntetlenre játszott, de közben próbált olyan helyzeteket teremteni, amelyekkel csapdába csalhatja ellenfeleit, és elérheti, hogy hibázzanak.
Kaszparov végül rájött, hogyan lehet legyőzni a számítógépet: ki kell szervezni a taktikát, vagyis az emberi szakértelem legkönnyebben helyettesíthető részét. Így pont arról a képességről mondott le, amelyet ő és a Polgár lányok hosszú évek munkájával tökélyre fejlesztettek.
- Kaszparov tehát megértette a Moravec-paradoxont. Képes volt felülvizsgálni addigi taktikáját. Rájött: a nyerő kombó a rutinműveletek kiszervezett automatizálása, míg az emberi intelligencia stratégiára figyelhet. (MG)

Tavaly novemberi megjelenése óta az OpenAI ChatGPT chatbotja lázban tartja a világot. A szoftver felhasználóinak száma mostanra már elérte a 100 milliót és az internetet egyre inkább elárasztják a mesterséges intelligenciával generált szövegek. A nagyfokú figyelem azonban kezdetektől nem csupán a lenyűgöző lehetőségeknek szól. Az online világban ezek az MI-eszközök tovább torzíthatják az általunk fogyasztott információkat, ezért szükség van olyan módszerekre, amelyekkel megkülönböztethetjük az ember és a mesterséges intelligencia által írt szövegeket és elejét vehetjük a technológiával való esetleges visszaéléseknek. Bár a ChatGPT és riválisai korántsem tökéletesek, a géppel előállított szöveg azonosítása egyáltalán nem könnyű feladat. Számos kutató dolgozik azon, hogy különféle MI-technológiák segítségével ki tudják szűrni a mesterséges intelligencia által generált szövegeket. Ám minél nagyobb és fejlettebb a szöveggenerálásra használt nyelvi modell, annál nehezebb olyan MI modelleket készíteni, amelyek felismerik, hogy melyik szöveget írta ember és melyiket nem. A másik probléma, hogy az MI által generált szövegek kiszűrésének módszerei gyorsan elavulnak és a detektáló modellek nem tudnak lépést tartani ezekkel a szoftverekkel. (via MI Újság)

Az Orbán-kormány milliárdnyi közpénzből fenntartott "udvari zöldrefestő" szakmai műhelye a Klímapolitikai Intézet hűen kiszolgálja a rezsim antizöld propagandáját. Legutóbbi megújuló energiával kapcsolatos nyilatkozatukat több ponton cáfolja az ELTE Energiaföldrajzi Kutatócsoportja. Az index.hu-n 2023. március 12-én jelent meg Szabó Gyula írása "A szakember szerint Orbán Viktor legutóbbi döntése a gázról megkerülhetetlen lépés" címmel. Az újságíró Toldi Ottót, a Klímapolitikai Intézet munkatársát kérdezte a gázerőművek létjogosultságáról, aki szerint: "egy évben 1600 órán át működik Magyarországon egy naperőmű, és maximum 2400 órában egy szélerőműpark".

Munkácsy Béla, az ELTE Energiaföldrajzi Kutatócsoport képviselője: - Az állítás kapcsán az általános iskolát végzett olvasó azonnal gyanakodhat, hiszen a napfénytartamot illetően legalább 2000 órás adatra emlékezhetünk, ami azt jelenti, hogy évente ennyi ideig van direkt besugárzás. Ráadásul a napelemekről az a tény is közismert, hogy nem csak direkt napsütésben képesek villamosenergia-termelésre, hanem gyenge megvilágítás esetén, tehát akár esős időben is. Ebből következően éves viszonylatban a nappali órák számához közeli értékről lehet szó. Mivel az év során a nappalok és éjszakák hossza lényegében megegyezik (a téli félévben az éjszakák, a nyári félévben a nappalok hosszabbak), a végeredmény a 8760 óra (365×24) feléhez közeli érték kell legyen. [További példák: a forráslinken.]

A fentiek fényében úgy véljük, hogy a Klímapolitikai Intézet munkatársának a riportban megfogalmazott meglátásait, beleértve a cikknek a gázturbinás kapacitásbővítésre vonatkozó legfőbb üzeneteit, indokolt komoly forráskritikával kezelni. Ebből következően az a kérdés is jogosan merül fel, hogy a Magyar Kormány rendszeres szakmai tanácsadójaként felbukkanó Klímapolitikai Intézet efféle véleményei alapján hozott szakpolitikai döntések vajon milyen káros következményekkel jártak/járnak Magyarországra, annak államháztartására, a nemzet energiafüggetlenségére és energiabiztonságára, hazánk és az Európai Unió, illetve az ENSZ klímavédelmi törekvéseire.

Az Egyesült Államok szerzői jogi szervezete iránymutatást adott ki a mesterséges intelligenciával alkotott művek védelmével kapcsolatban. Ilyen MI technológia lehet például a GPT-4 vagy a Midjourney. A fő kérdés pedig az, hogy mikor védethetők le az MI támogatással készült alkotások. A kérdés úgy jött elő, hogy egy szerző nem tudta levédetni a képeregényében szerplő, Midjourney-vel generált képeket, tehát nem humán művész készítette azokat. Márpedig a korábbi iránymutatás szerint csak humán művészek képei védethetők le. Nem ez az egyetlen eset, a kérdések sokasodnak a szerzői jog körül az MI terjedésével.

Az iránymutatás szerint továbbra se védethető le az a mű, ami nélkülözi a humán közreműködést, és csak az MI-nek adott parancsokkal készült szöveg, kép vagy zenei mű, akár átszerkeszt egy meglévő művet, akár az MI generál egy művet, amit egy művész utólag módosít.
A szerzői jogi szabályozás még az elején jár a kérdéseknek. Sok témában még homályos marad az iránymutatás. Egyelőre esetről esetre döntenének, mi védhető szerzői jogilag. Az alkotóknak regisztrálniuk kell, hogy a mű melyik részét készítette a MI, és melyiket ők maguk. De mindenképp jelezniük kell, hogy MI is részt vett az alkotásban.

Áprilisban és májusban a hivatal még fogadja a véleményeket az iránymutatáshoz kapcsolódóan. Bárki részt vehet, regisztrálhatja magát, pl. MI fejlesztők, kutatók, jogászok és a kreatív iparág résztvevői közül. Itt követhetők az események: link A későbbiekben lehet számítani a bővített iránymutatás megjelenésére. (ref.: Habók Lilla)

Litvániában március 16-án ünnepelték a könyvcsempészek napját (Knygnešio diena), hogy megemlékezzenek azokról az emberekről, akik a 19. századi elnyomó cári politika során életben tartották a litván nyelvet. 1864-ben Litvániában ugyanis betiltották a latin ábécés könyvek kiadását. Majd két évvel később a litván nyelvű könyvek kiadását is. A nyelv életben tartása érdekében az emberek könyveket csempésztek át Kelet-Poroszországból, a mai orosz kalinyingrádi régióból a határon át Litvániába. A könyvcsempészeknek köszönhetően megőriztük nyelvünket és megszerettük a könyveket - olvasható a Lithuania.lt Facebook-oldalon.

Március 11-én startolt a Magyar Marketing Szövetség vállalati tagja, a Telekom kezdeményezése, Debrecen legújabb zenei stúdiója, a Music Lab. A tehetséges fiataloknak, feltörekvő zenészeknek létrehozott inspiratív környezet a közel másfél éve indult KraftLabben várja a kísérletezni, alkotni vágyókat - profi vagy amatőr szinten egyaránt.

"A Kraft egy olyan vállalás a Telekomtól, amelynek célja, hogy támogassa a fiatalokat, létrehozva azokat a lehetőségeket, amikor együtt, a kortársaikkal, vagy velünk összefogva hatalmas dolgokra lehetnek képesek. Ennek a gondolatnak a konkrét megnyilvánulása és egyik legjobb példája a KraftLab, és benne most már a Music Lab is" - mondta Szabó Béla, a Telekom márkakommunikációs igazgatója. A KraftLab olyan kreatív műhely, ahol bárki megvalósíthatja újító ötletét, ha csak a hely, a kortársak közege vagy az eszköz hiányzott hozzá, a Podcast Labben kiváló hangtechnika, a Studio Labben audiovizuális technológiák, míg a most megnyíló Music Labben stúdiózáshoz szükséges eszközökkel várják a fiatalokat, a közösségi tér pedig a különböző előadások és workshopok helyszínéül szolgál

A KraftLab a megnyitása óta elsősorban induló videósok és podcasterek otthona volt, de számos előadásnak, versenynek is helyet adott. Az elmúlt másfél év egyik kiemelt eseménye volt a kriptovaluták világát bemutató előadássorozat, a KriptoKraft, valamint az Ideafeszt, egy középiskolásoknak szóló ötletverseny. Az érdeklődők egy mini zenei fesztivált is élvezhettek itt, a Sofar Sounds Debrecen nevű programsorozat keretében három feltörekvő indie zenész lépett fel a KraftLabben.

Múlt héten adtunk hírt arról (a Kreatív lap), hogy a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, a Jelen és a Magyar Hang közösen indít pert a magyar kormány ellen a médiapiac torzítása és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt. Az "akció" kezdeményezője a Magyar Hang lapigazgatója Lukács Csaba volt, aki lapunknak adott interjújában elmondta, hogy a megbeszélésen sokféle kezdeményezés indult el, a per csak az egyik dolog, amire sor kerül majd.
Kovács Zoltánt, az Élet és Irodalom főszerkesztőjét kérdeztük (a Kreatív) arról az összefogásról, amelynek részeként per indul a magyar kormány ellen a médiapiac torzítása miatt.
- Soha nem szerettem panaszkodni, de ez azért mégiscsak túlzás. Itt nem arról van szó, hogy az állami hirdetések piacán lejt a pálya, ahogy mondják, hanem arról, hogy nincs pálya, csak egy térfél van a kettőből.
Mondhatnám, hogy a cél a figyelemfelkeltés, de ezt a tényt csak az nem látja, aki vak. Nem hiszem, hogy az állami cégek hirdetéskihelyezéssel foglalkozó munkatársai ezt nem látják, viszont még a nagy cégek is furcsa viszonyban vannak a rezsimmel. Vagy elvárják tőlük, hogy ne hirdessenek ellenzéki vagy független lapokban, vagy az esetleg erre hajlandó cégek marketingesei kényelmi szempontból inkább úgy gondolják, hogy jobb a békesség? - mondta kérdésünkre Kovács, aki emlékeztet minket a Heti Válasz esetére is.
"Tömve voltak állami hirdetéssel, a Villamosművektől a MOL-on keresztül a Szerencsejáték Rt-ig bezárólag, aztán amikor Orbán összeveszett Simicskával, rövid idő alatt fejre állt az újság. Addig piacképes volt, két nappal később már nem. Sajnos, ebben az országban egyre kevesebb az állami szektorban függetlenül gondolkodó ember, aki még alakító pozícióban is van. Nem igaz, hogy például egy fogkrém-hirdetést csak a kormányhű lapokban lehet elhelyezni. Foga úgyszólván minden embernek van. Az ellenzékieknek is."