2024. okt. 25-én megkezdődött a hollandiai könyvtártörvény módosítása, miután megszorításokat jelentettek be a kulturális szektorban. A törvény 2015-ös bevezetése óta sok változás történt, és most szükségessé vált a módosítás, hogy biztosítsák a könyvtári munka jogi kereteit és a feladatok megfelelő megosztását. A jelenlegi törvény nem tartalmazott kötelező érvényű előírásokat a települések számára, így a könyvtárak száma csökkent, és sok településen nincs megfelelő könyvtári szolgáltatás. A törvény módosítása kötelezi a településeket, hogy legalább egy működő könyvtárat biztosítsanak.

A törvény új 6a. cikkelye szerint minden településnek rendelkeznie kell egy teljes körű szolgáltatást kínáló könyvtári szolgáltatóhellyel, amely legalább heti 15 órán át nyitva tart. A településeknek hosszú távú tervet kell készíteniük a helyi könyvtárakkal együtt úgy, hogy egyúttal figyelembe kell venniük a helyi igényeket és lehetőségeket. A törvény módosítása pénzügyi támogatást is biztosít a települések számára, beleértve a lakosonkénti alapösszeget.

A tartományoknak is új feladatokat ad a törvény, amely lehetővé teszi számukra, hogy szélesebb körben támogassák a helyi könyvtárakat. A törvény a Királyi Könyvtár számára is új feladatokat határoz meg, beleértve a nemzeti digitális infrastruktúra fenntartását is. A törvényjavaslat jelenleg konzultáció alatt áll, melyet még bárki, köztük települések és állampolgárok is véleményezhetnek.
A tervezet várhatóan 2025 nyara előtt kerül a Parlament elé, és 2026 januárjában vagy júliusában léphet életbe. Különösen aggasztó, hogy a települések pénzügyi helyzete miatt a könyvtári munkára szánt támogatások nem feltétlenül oda jutnak el, ahová kellene. Összességében a könyvtári szektor számára ez a törvénymódosítás fontos előrelépést jelent, amely megerősíti a könyvtárakat és a közszolgáltatásokat.
A kormányzattal és a politikai szereplőkkel való együttműködés jelentős eredményekhez vezetett, és a könyvtárak számára erős alapot biztosít a jövőbeni fejlődésükhöz. (ref.: MI + M.G.)

- Használói visszajelzések alapján fejlesztenél minőséget
- Biztosítani szeretnéd szervezeted fejlődési irányát
- Újraindítanád az innovációt
- Új stratégiára van szükséged...

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz a gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.

Referenciák: közkönyvtárak, építő- és élelmiszeripari társaságok, nyelvtechnológiai fejlesztő vállalkozás, kiberbiztonsági cég, elektronikai összeszerelő üzem.

Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

Csökken a figyelmi képességünk, aminek a telefonozás az egyik fő oka. A figyelmünk elhasználódik. Sir Jonathan Bate, az Oxfordi Egyetem angol irodalom professzora is megfigyelte a hallgatókon, akik heti három regény helyett csak háromhetente egy könyvet tudnak elolvasni. A brit Reading Agency jótékonysági szervezet júliusban közzétett kutatása szerint a jelenség általánosságban megfigyelhető a felnőtteknél.
A Guardian összegyűjtött néhány tippet, hogyan tehetjük le a telefont és térhetünk vissza az olvasáshoz. (Ezek a tippek a könyvtárakban is alkalmazhatók, ha a látogató javaslatot kér, vagy közzé lehet tenni valamilyen formában.)

1. Tartsuk a telefont minél távolabb: ha leülünk olvasni, akkor a telefon legyen egy másik helyiségben. Ne legyen a látótérben, mert akkor az önkontroll nem működik. A kutatások szerint a problémamegoldó képességünk és az IQ-nk csökken, ha közelünkben van a telefonunk. Ha olvasás közben valaki unatkozást érez, azon könnyebben átlendül, ha a telefon nincs kéznél.
2. Olvass fizikai könyveket - és jegyzetelj: érdemes papír könyvet olvasni, mert így kevésbé lehet elkalandozni. A jegyzetelés tovább segíti a fókuszt.
3. Edzd újra az agyadat: Az olvasás maraton, nem pedig sprint. Először kezdd az olvasást kisebb időtartammal, például napi 10 perc, és fokozatosan növeld a szintet.
4. Találd meg a legjobb időt és helyet az olvasáshoz: például, ha reggel a telefon helyett a könyvhöz nyúlunk, akkor a napot összpontosítással kezdjük.
5. Ne kezeld az olvasást feladatként: először érdemes szórakoztató könyveket olvasni, és csak után rátérni a kihívást jelentő művekre. Nem fogunk olvasni, ha csak azért tesszük, mert erényes és értékes. Egy könyvklub is motivációt adhat egy könyv befejezéséhez, és a könyvtár jó inspirációs forrás.
6. Ne feledkezz meg a hangoskönyvekről (és a jó TV-műsorokról): akár a hangoskönyv is jó bevezető lehet a hagyományos olvasás újrakezdése előtt. Hallgatható utazás vagy kutyasétáltatás közben. De fontos, hogy az értesítések ki legyenek közben kapcsolva.

A lényeg, hogy az olvasó érezze jól magát azzal, amit elolvasott, és ne érezze rosszul magát amiatt, amit még nem olvasott el. (ref.: Habók Lilla)

A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár link főépülete lakótelep mellett található. A panelprogramban a szigetelés miatt csökkentek a denevérek búvóhelyei. 2016-ban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztálya kereste meg a könyvtárat és a denevérállomány védelemére 3 denevérodú került elhelyezésre az épület tetején. Zoológiai szakreferensük, Dr. Boldogh Sándor András számos programunkon, projektünkben, zöldkönyvtári rendezvényünkön vesz részt. A Könyvtári majális és az Országos Könyvtári Napok miskolci gyermekprogramjainak állandó és népszerű előadója, aki természetvédelemmel, környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos előadásokat tart, bemutatva a denevérek életmódját is.

A denevérodúk a kollégák napi munkavégzését nem érinti, az esetleges takarítási, karbantartási munkálatokat a könyvtár gondnokai végzik. A használók nem találkoznak a "denevérhotellel", hiszen az a tetőn, látogatóktól elzárt területen kapott helyet.

A főként gyermekek és családok részére szervezett fenntarthatósággal, környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényeken mindig történik utalás a könyvtár tetején megbúvó szúnyogpusztító vendégekre. Az odúk nem látogathatók, de egy-egy rendezvény kapcsán egy mobil, utánfutón kialakított "denevérházat" is kipróbálhatnak a gyermekek - fejtette ki Varga Gábor igazgató a KIT-nek.

Mit ér az a könyvtár, amelyben én - a Használó - nem vagyok benne valamilyen módon?! Íme: egy könyvtár begyűjti a használók személyes történeteit.

Időutazásra invitálta Trier közkönyvtára link a nagyérdeműt Pitt Elben 2022-es Zaunkönigzeit c. regénye kapcsán. A szerző a kötetben leírt gyerekkori emlékei kapcsán felolvasást is tartott. A rendezvényhez kiállítást is szervezett a könyvtár: "30 anekdota a 60-as évekből - gyermek- és ifjúsági emlékek 100 szóban" című műsorhoz a használóitól kért ötleteket.
A rendezvényről a következőket írják:

"Pitt Elben ír és hallgat is, vele mesélhetünk és emlékezhetünk: olvasási projekt részeként a szerző arra buzdította regényének olvasóit Bad Kreuznach környékéről, hogy írjanak kis történeteket 1960-as évekbeli gyermek- és ifjúkorukból. A meglepetés: nagy volt a visszhang, így ezekből a személyes szövegekből egy válogatás most a trieri városi könyvtár olvasókávézójában olvasható, mert az anekdoták nagyméretű nyomtatott formában jelennek meg, és szórakoztató olvasási élvezetet és humoros betekintést nyújtanak egy szinte elfeledett korszakba. - És most itt az ideje, hogy csatlakozz!"

A helyi múzeum retro tárgyakat bocsátott a könyvtár rendelkezésére - kávéfőző, lemezjátszó, magnó -, mely a kávézóban látható. (A fotókat ld.: link )

A gyűjtés nem állt le: a trieriek maguk is küldhetnek emailen történeteket az 1960-as évekből (maximum 100 szóban), vagy leadhatják azokat a helyszínen, képeslapokra írva. Később ezeket is ki fogják adni. (ref.: MG)

Okt. 15-e óta nem érkezett válasz a Katalisten arra a kérdésre, hogy "van-e gyakorlat / terv / stratégia az egyre terjedő fizetős hazai sajtótartalmak könyvtári szolgáltatására, úgy mint a közvetlen hozzáférés a használók számára, feltárása, archiválása. Pl.: HVG, 24.hu, Qubit, 444." A kérdés érdekes lehet a
- szakmai tájékozottság (a könyvtáros és olvasója minőségi tartalmak hozzáférésében ütközik korlátba)
- a szolgáltatás teljességére törekvés (a könyvtár az elérhető források csökkenő hányadát kínálja)
- a bibliográfiai számbavétel célja, vagy éppen (alapvető szakmai cél szenved csorbát)
- az esélyegyenlőség könyvtár általi biztosítása (a társadalmi szakadék növekedése)
szempontjából egyaránt.
A megismételt kérdésre nyilvános válasz nem érkezett. Ebből az feltételezhető, hogy a könyvtárak alapesetben nem szolgáltatnak, nem tárnak fel illetve nem archiválnak a nevezett tartalmakból. Mindez többféle szakmai alapvető feladatait, stratégiáját, naprakészségét (ha a szakmában népszerű szófordulattal élünk: kihívásoknak való megfelelés képességét) érintő kérdést vet fel.

Egy a nyilvánosságot mellőzni kérő válasz szerint: "Az előfizetéses híroldalakról szerintem mindenki csak nagyon elkeserítő választ tudna adni. És az nem a könyvtárak, a kulturális intézmények erős szuveneritásáról szólna... :( Ezért nem ír senki szerintem. Mert vagy öncenzúra vagy pénzhiány vagy explicit tilalom... nincs megnyugtató válasz."

A KIT több fizetős tartalmat szemléz megrendelői számára. Így legalábbis részleges betekintést enged olvasóinak egyes térítéses tartalmakba. (MG)

A Roma mesék című projekt keretében a meseterápiában és a szociodrámában rejlő lehetőségekkel élnek a roma kisebbséggel dolgozó szakemberek. A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének műhelyfoglalkozásán nem csak körüljárták, de meg is "merítkeztek" a szociálisan hátrányos helyzet témakörben. Mindkét módszer segítségükre lehet az említett csoportokkal való munkában. A képzést vezető szakemberek több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, méghozzá nem is akármilyennel: ők a frontvonalban tevékenykednek úgy, hogy a roma telepeken foglalkoznak gyerekekkel, fiatalokkal és felnőtt csoportokkal is.

A marginalizált csoportokkal való munka olyan erőforrásokat igényel, ami nem mindenkiben van meg, viszont ezeket újra és újra fel is kell tölteni. A képzés a módszertani újdonságokon kívül érzelmi felöltődést is adott a résztvevőknek.

"A személyes jelenlét sokkal nagyobb erőket mozgat meg egy adott rendezvény résztvevőinek. A gyakorlati foglalkozásoknál ez nyilván még erőteljesebb tud lenni. Szepsiben és Királyhelmecen is jelezték a jelenlévők, hogy szeretnének még hasonló, vagy erre épülő továbbképzést. Az egyesülettel azon leszünk, hogy legyen folytatása." - foglalta össze Tegdes Egyházi Dóra, az SZMKE elnöke. A workshopok a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósultak meg.

A digitalizáció és a COVID-19 világjárvány új kommunikációs és találkozási struktúrákat hoztak létre. Mindennapi életünk egyre inkább "testetlenné" válik. Testünk azonban mindig egy fizikai térben mozog. A tér nem egy "tartály", amelyben csupán tartózkodunk, hanem "az élőlények és társadalmi javak kapcsolati elrendezése". A térszerkezet és a berendezés mellett az emberek központi szerepet játszanak a térhasználatban. A terek használatáról szóló tudás is hasznos lehet. (Az ismertetett cikkben rendre meghatározzák a terekkel kapcsolatos fogalmakat, amelyeket a KIT rövidít, ill. felsorol. A "könyvtári tér, enteriőr" címkefelhőre 797 találatból válogathat az olvasó: link - szerk.)

A könyvtárak tértervezésének szempontjai:
- Mi történjen a helyiségben?
- Kik (milyen célcsoportok) fogják használni?
- Milyen ajánlatokat kell megvalósítani?
- Milyen berendezési tárgyak a megfelelőek?
- Milyen technikai felszerelés kell?

A harmadik hely a könyvtárban egy semleges hely, amelyet mindenki használhat. Könnyen elérhető. Kommunikációs hely. Rendszeres közönsége van (vö. a KIT-ben pl. link stb.)

Térbeli struktúrák a könyvtárakban:
- Az átmenetek kialakítása (tervezése): a közkönyvtárakban vagy a tudományos könyvtárakban nagyon különböző helyiségek és zónák vannak. A térszerkezetek különbözhetnek funkcióik, felhasználói orientációjuk, berendezésük stb. szerint, ill. a könyvtár mérete szerint is.
- A helyiségeket flexibilisen kell kialakítani, hogy a könyvtár alkalmazkodni tudjon az igényekhez. (Az alábbi helyiségtípusok kialakításához adnak útmutatót: meglévő szobák, rendezvénytermek, olvasótermek, tanuló- és dolgozószobák, makerspace-tevékenységek terei, coworking terek - célcsoportok számára kialakított helyiségek, irodák, digitális tér - szerk.) (folyt. köv.) (Ref.: Szabó Eszter)

"Elfogtunk" egy belső intézményi posztot, ami jó példa a leendő pedagógusok könyvtárképének fejlesztésére. A tanárképzés Bologna rendszerű átalakítása (2016) óta már a különböző gyakorlatok sokkal nagyobb arányban zajlanak nem felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláiban. Ebből következően több iskola, így több iskolai könyvtár kapcsolódik, kapcsolódhat be ebbe a folyamatba, hiszen az iskolai könyvtár a saját diákjain és dolgozóin kívül a gyakorlaton lévő hallgatónak is kell, hogy nyújtson szolgáltatásokat. Egyrészt, mert a gyakorlat egyik fontos eleme, hogy a jelölt a teljes iskola működéséről szerezzen tapasztalatot. Másrészt a képzési folyamat kevés óraszámában ritkán találkoznak az iskolai könyvtár témájával, a könyvtárpedagógiai módszerekkel, így a gyakorlat egy utolsó lehetőség erre.

A KTE még 2012-ben jelentette meg a gyakorlóiskolák szakfelügyeleti jelentését és a tapasztalatokra is épített módszertani útmutatóját link . Az azóta már hosszú évek óta szünetelő iskolai könyvtári szakfelügyelet eredményeként született kötet a mai napig hasznos segítség minden iskolai könyvtár szolgáltatásfejlesztéséhez, hiszen az alapvető iskolai könyvtári szolgáltatásokhoz képest mutatja be a gyakorlóiskolai többletet. De különösen ajánlott azoknak, akik intézménye rendszeresen vagy esetileg fogad bármely szakos pedagógusjelöltet. A hallgatóknak szóló könyvtári szolgáltatás egyik első lépése a kapcsolatfelvétel, mely az iskolában gyakorló több hallgató esetén egy meghirdetett esemény is lehet. Egy erre való invitáló posztot "fogtunk el" a budapesti Veres Pálné Gimnáziumból.

"Kedves Tanárjelöltek! - A következő alkalommal a könyvtárba invitálunk benneteket egy kis kötetlen beszélgetésre, ismerkedésre. Bár úgy tűnik, hogy a digitális korszakban a könyv elavult és az iskolai könyvtárat már akár be is lehet zárni, de mi ezt nem így gondoljuk. A mi könyvtárosaink nagyon sok energiát fektetnek abba, hogy ne így legyen. Várnak titeket szeretettel az őszi szünet után 11. 06-án a 7. órában a könyvtárban, hogy bemutassák, mi mindent tud egy iskolai könyvtár hozzáadni az iskolai élethez a 21. században.
Jelezzétek lájkkal a bejegyzés elolvasást és hozzászólásban, hogy tudtok-e jönni vagy sem! - Köszönöm!"

Ezt a gyakorlatot a könyvtárak jövője érdekében is ajánljuk minden iskolai könyvtárnak.

A két héttel ezelőtti zöldkönyvtári konferencián maradtak még ki nem beszélt kérdések - és persze mindig is maradnak. Néhány ezek közül:

1. Hogyan tudja eredményesen elkerülni a könyvtár a greenwashing csapdáját? (Azaz olyan tevékenységet, amely eltereli a figyelmet az esetlegesen más területi visszásságoktól.)

2 Hogyan tudjuk mérni az egyes zöldkönyvtári tevékenységek hatását? (Ugyan nem lehet mindent mérni, viszont amit nem tudsz mérni, azt nem is tudod menedzselni.)

3 Milyen - belső, szakmai, fenntartói, használói - attitűdök jelentenek kihívást? (A feltételezettnél gyakoribb, hogy mi magunk, használóink, fenntartónk ellenérdekeltek vagyunk a zöld tevékenységekkel. Ezért szükséges a megvilágítás, megvitatás, érdekharmonizálás.)

4. Milyen jó gyakorlatok vannak a környezeti károk által jobban veszélyeztetett hátrányos helyzetűek bevonására? (A hátrányos helyzetűek gyakran alulreprezentáltak a könyvtári szolgáltatásban, ezért az ő szempontjaik megismerése, beépítése igazságosabb és fenntarthatóbb működést eredményez.)

5. Milyen további kérdések jutnak eszedbe? Írd meg! (MG)

- A Herman Ottó utcában a klubhelyiség is megújult, valamint mindkét épület gyermek részlegén a szülők legnagyobb örömére egy-egy diafilm kölcsönző állványt is kihelyeztek - nyilatkozta a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója az önkiszolgáló kölcsönzés bevezetése kapcsán.
A diavetítés műfaja hazánkban egyedülálló módon fennmaradt, sőt népszerűsége egyre nő, vagy inkább visszatért. Erről árulkodtak ottjártunkkor az igencsak hiányos polcok.

- Ma már teljesen természetes a gyerekeknek, hogy televízióban, tableten néznek mesét, de ha szeretnénk visszacsempészni a diafilm élményét a hétköznapokba, itt a lehetőség újra! Visszatért hosszú évek után a Gyermekkönyvtárba és a Kisfaludy Károly Könyvtárba az a lehetőség, hogy az érdeklődők közel 200 diafilm közül válogathatnak. Egyszerre maximum 10 darab vihető és egy hétre. A klasszikustól a kortárs mesékig, magyar és világirodalmi szerzők művei egyaránt elérhetők - sorolta dr. Horváth Sándor Domonkos.

Kiemelte: A könyv mellett ez egy olyan másik fejlesztési lehetőség, ahol a vizualitás is megjelenik, illetve a szülő vagy nagyszülő és a gyermek együttes élménye lehet.
A könyvtárigazgatótól azt is megtudtuk, hogy miután az összes hazánkban fellelhető mesetekercset berendelték és elosztották a két intézmény között, akkora lett az igény, hogy meg kellett duplázniuk az állományt.

A vízszegénység témájában tartott konferenciát október 22-én a Víz Koalíció. Az esemény keretében bemutatták a PAD Alapítvány friss kutatását, Lágler Kristóf a tanulmány egyik szerzője ismertette a lakossági víziközmű hozzáférés társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeit Magyarországon. A 2022-es népszámlálási adatok alapján több mint 200 ezer főt érint az elsődleges vízszegénység hazánkban - vagyis a lakosság több mint 2%-át. Az eseményen elhangzott ugyanakkor, hogy a másodlagos vízszegénység milliókat is érinthet.

A vízszegénység kérdése - akárcsak bármely szegénységi kérdés - egyben roma kérdés is. Különösen a szegregátumokban jelent súlyos problémát a vízhez jutás - egyes helyeken a háztartásoknak kevesebb mint 20%-ban van vezetékes ivóvíz, míg országos átlagot tekintve a háztartások közel 98%-a vízzel ellátott.
A tanulmány azt is vizsgálta, hogy a vezetékes víz nélküli háztartások vízhez jutása - az említett napi 30 liter/fő mennyiségben - kútra járással egy fél állást tesz ki naponta. Ezt a munkát jellemzően nők végzik, illetve nemzetközi tanulmányok alapján gyakran gyermekek feladata.

- S hogy hogyan segíthet a könyvtár? A SEXI-modell részeként (ld.: link az érzékenyítés, példamutatás, információgyűjtés vállalásával. (MG)

A múlt heti kérdésünkre kapott tájékoztató jellegű adatok:
10 - a használó kezdeményezésére építhető
0 - az integrált könyvtári rendszer szolgáltatója által építhető
13 - szakértő v. könyvtáros által épül.

Ha a most kapott adatokat összevetjük a korábbi két hasonló kérdésre kapott válaszokkal, a következő diagramot kapjuk: link - Úgy tűnik, nagy elmozdulások nincsenek. Ugyanakkor elgondolkodtató a rendszerszolgáltatóval kapcsolatos bizalom csökkenése. Annak ellenére, hogy a fejlett világban a rendszerszolgáltatók olyan igényt jelző adatokkal rendelkeznek, amely gyakorlatilag szinte tökéletes igényelőrejelzést biztosíthatnak a könyvtáraknak. Azaz: speciális esetek kivételével a rendszerszolgáltató (van, hogy azonos a dokumentumszolgáltatóval) leveszi a beszerzési feladatot a könyvtárosokról - hatékonyan. (MG)

Folytatva múlt heti link hírünket... A gyermekek és fiatalok olvasásra ösztönzését hatékonyabban segíthetik a változatos, egyedi szakmai kompetenciákkal rendelkező könyvtárosok, akiknek pl. személyes olvasmányélményeik, irodalmi ismereteik vannak és célcsoportokkal dolgoznak.

További egyedi, közkönyvtárosi kompetenciák:
- Módszertani kompetencia, beleértve a digitális kompetenciát is.
- Tapasztalat- és tudáscsere: a könyvtárosok is gyakrabban tájékozódnak a hálózatokon és a közösségi médiából (külső tájékozódás), szemben más könyvtárak és kollégák programjaival (belső tájékozódás)
- Olvasás és írás kölcsönhatása: az írás segíti és erősíti az olvasást (kibővített szövegfogalom)
- A digitális olvasási képességek megosztása
- Gamification és más cross-mediális tevékenységek - hibrid megoldások, ahol a fizikai és a digitális közötti határvonal elmosódott.
- A könyvhöz kötött gyermekirodalom továbbra is elsődleges. A digitális technológia azonban beépült a digitális média olvasási gyakorlatába.
- Tudományos kompetencia, azaz a folyamatos tanulás képessége: része az önálló munkavégzés képessége, az információkezelés, a kulturális megértés és a kritikai gondolkodás. A könyvtárvezetők gyakran igénylik a "kompetenciafejlesztés kompetenciáját", a képességet az önálló és stratégiai munkára - kollektív és egyéni szinten.
- Együttműködési kompetencia: a társadalmi elkötelezettség bevonzására szolgálhat, pl. a gyermekeket felkereshetjük (könyvvel való ellátás, olvasóklub szervezése stb.)
- Kutatási és tudásmegosztási kompetencia: a külső környezet megfigyelésére és hasznot hozó, innovatív kutatási eredményekre fókuszál. A közös tudást meg is kell osztani; s ezt tanulással és reflexióval összekapcsolni.
- A láthatóvá tétel kompetenciája: A láthatóság és a kommunikáció pontosabb kifejezés az olvasásnépszerűsítő munkára, mint a marketing szó. A közigazgatásban (politika!) és a mindinkább piacosodó társadalomban kompromisszumokkal is szembesülhetünk: pl. mikor érdemes információt adni valamely érzékeny programhoz vagy szolgáltatáshoz. A magán- és állami tevékenységek közötti eltérő játékszabályokat ismernünk kellene. (Ref.: Szabó Eszter)

A korral járó látásromlás, az öregszeműség a legegészségesebb életmóddal sem előzhető meg. Késleltetni viszont lehet és érdemes, hiszen nem mindegy, hogy 40 vagy 50 éves kortól kell olvasószemüveget viselni.

A szem nem elszigetelt szerv, hanem a szervezetünk része. Az egész testnek kell egészségesnek lennie ahhoz, hogy a szem is egészséges maradhasson. "Ha figyelünk a vérnyomásra, a vércukorra, ha egészségesen étkezünk, sokat tartózkodunk természetes fényben, rendszeresen mozgunk a szabadban, azzal a szem egészségét is őrizzük" - fogalmaz. A stressz, az idegesség, a lelki gondok pedig negatívan befolyásolhatják a látást.

Nem mindegy továbbá, hogy milyen fényviszonyok mellett olvasunk, dolgozunk. Fontos, hogy megfelelő távolságra üljünk a számítógép képernyőjétől, és homogén világítás mellett dolgozzunk. "A fénycsóva ne érje direkt a szemünket, inkább fentről vagy oldalról érkezzen, és ne legyenek becsillanó fények. A villogó, erősen fényvisszaverő felületeket kerülni kell a munkaállomás közelében" - sorolja a főorvos. [A cikk áttekintően szól a vitaminokkal, nyomelemekkel, szemcseppekkel, műkönnyekkel és az általános étrenddel kapcsolatos orvosi álláspontról is.]

Az olvasószemüveg szükségessé válásának kitolásában segíthet az egyre népszerűbbé váló szemtorna is. A megfelelő gyakorlatokkal le lehet lassítani a szem rugalmasságának csökkenését, ami végső soron az öregszeműség oka. Az interneten számos cikk és videó található a gyakorlatokról, arra azonban érdemes figyelni, hogy szakemberek által összeállított, egyénre szabott feladatsorokat válasszunk, és ha egyszer rászántuk magunkat, akkor rendszeresen tornáztassuk a szemünket.

"Az olvasás technikáját teljesen átalakította a számítógép, mert ezerszer gyorsabb és ezerszer kisebb szövegeket szoktunk rajta olvasni" - magyarázta Fenyő D György. A skimming (pásztázás, amikor az olvasó gyorsan átfut egy szöveget) vagy a scanning (kulcsszókeresés, amikor konkrét információkat keresünk egy szövegben) korábban is létező olvasási technikák voltak, így olvasták az emberek annak idején a lexikonokat, de ez akkor elenyésző részét képezte az olvasásnak. "A Háború és békét nem így olvassuk, hogy megkeressük Andrej egyik mondatát, hanem végigolvassuk a regényt." Fenyő D. szerint ez egy teljesen más gondolkodásmód, hiszen "a könyvolvasásnál azt figyeljük, hogy mit akarhatott az író, tehát föltételezzük, hogy a szerzőnek van a művével valamiféle szándéka és ezért olvassuk el a könyvet. Ehhez képest a számítógépes olvasás és gondolkodás sokkal inkább befogadócentrikus, tehát ott azt olvasom el, ami elém kerül és valamiért érdekel engem."

Fenyő D. szerint ha a számítógép volt az első, akkor a 2010-es évektől az okostelefon elterjedése a második fázis, és "onnantól kezdve egyrészt az történik, hogy az ember minden egyes pillanatban egy virtuális térben is tartózkodik, emellett a hangsúly is áthelyeződik a szóról a képre".

A 2010-es évek óta minden vizsgálat azt mutatja, hogy romlik az olvasáskultúránk, és ebben Fenyő D. szerint is szerepet játszik a számítógép és az okostelefon miatti spontán erózió, amivel szemben az oktatás is tehetetlen. "Az viszont már az iskola felelőssége, hogy mennyit kompenzálunk, mennyire lassítjuk ezt a folyamatot, és mi az, amit cserébe mégis adni tudunk. Ehhez képest jelenleg az irodalomtanítás nagyon keveset tud nyújtani a gyerekeknek."

Mint írják: ...Ezeken a szórakoztató foglalkozásokon megtanulhatod, hogyan készíts lenyűgöző fényképeket okostelefonoddal. Olyan fantasztikus tippeket és trükköket fedezünk fel, mint a fókusz elsajátítása, a fénnyel és az árnyékokkal való játék, valamint a tökéletes szög megtalálása, mindezt a helyi könyvtár kényelmében. Ráadásul kincsvadászatban is lesz részed.

A készült képeket kiállítjuk. Nincs szükség előzetes fényképezési tapasztalatra - csak hozd telefonodat, kalandvágyadat és sok kreativitást!

A workshopokat Antonio M. Rosario tartja, Brooklynban élő fotós, aki képzőművészetre és kereskedelmi munkákra szakosodott. Tapasztalt utcafotós, egyúttal képzett oktató a területen, és a "Street Shots" fotózási podcast megnyerő házigazdája. ... Antonio eltökélt abban, hogy a minőségi fotózás mindenki számára elérhető, és arra ösztönzi a kezdőket, hogy - a kézben lévő fényképezőgéptől függetlenül - magukévá tegyék egyedi perspektíváikat, miközben objektívükön keresztül fedezik fel a világot.

A mobiltelefonnal nem rendelkezők számára korlátozott számú digitális fényképezőgépünk van könyvtári használatra. (ref.: MG)

A KIM és az OSZK által meghirdetett kihívás link a könyvtári teljesítménymutatókra irányítja a figyelmet. Ezért felmerülnek az elérhető adatok megbízhatósága, mérési módszertana és az összehasonlítás kérdései. Érdekes megnézni analógiásan egy másik szektorbeli teljesítmény-összehasonlítást, akár nemzetközi vonatkozásban is. (MG)

- Az ausztriai kórházakban átlagosan 75 liter kézfertőtlenítő fogy 1000 úgynevezett ápolási nap alatt. Magyarországon ez a szám 37 liter.
- Németországban 51 vérmintát vesznek, hogy teszteljék a betegeket kórházi fertőzésre ugyanúgy 1000 ápolási nap alatt. Itthon ez kevesebb mint 13 alkalommal történik meg.
- Észtországban a kórházi szobák 20 százaléka alkalmas arra, hogy a fertőző betegek elkülönítve lábadozhassanak. A magyar kórházakban 3 százalék ez az arány.
Ez csak néhány olyan statisztikai adat, amely a magyar egészségügy lemaradását mutatja más európai országokhoz képest. Ezeknek a mutatóknak ráadásul különleges jelentőségük is van: mindhárom tényező - a kézfertőtlenítő, a mintavétel és a betegek elkülönítése - kulcsfontosságú a veszélyes, akár halált is okozó kórházi fertőzésekkel szemben. Azok a kórházak, amelyeknek elmaradásuk van ezeken a területeken, sokkal kisebb eséllyel veszik fel a harcot ezekkel a megbetegedésekkel szemben.

Hogyan lehet jól segíteni?
Hézser Gábor pasztorálpszichológus: "A segítésem célja az, hogy fölöslegessé váljak. Az, hogy a másik segítsen magán. Mint segítő, én helyettesítő vagyok. Helyettesítem azt az erőt, azt a képességet, ami éppen nem áll rendelkezésükre. Szoktuk azt mondani lelkigondozásban, hogy ha most nem tudsz hinni magadban, mert olyan nagy krízisben vagy, vagy kétségbe vagy esve, addig én hiszek helyetted (ez Dorothee Sölle-nek a helyettesítő hit teológiája). De hozzátesszük: amikor újra tudsz hinni magadban, akkor szólj, mert nagyon megerőltető helyetted hinni."

A segítő szakmában dolgozók jelentős részét - legalább harmadát - fenyegeti a kiégés veszélye. A segítők tehát nagyon is rászorulnak maguk is a támogatásra, és meg kell tanulniuk "jól segíteni". De mit is jelent ez? Hogyan működik a segítési ösztön és mikor kell a krízisben lévőt másokra bízni? Jelenthet-e hátrányt a hit a kiégéssel küzdők esetében?
Hézser Gábor pasztorálpszichológus professzor sok évtizedes lelkigondozói tapasztalataihoz fordultunk, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóirata, a Máltai Tanulmányok legújabb, a mentális egészség megteremtésének lehetőségeivel foglalkozó számának bemutatója után adott interjút szerkesztőségünknek.

(Egy éve írtuk.) A KIT többször beszámolt már olyan projektekről, amelyek kreatívan jelezték: mindenkit felemel az értékelőállításban a szervezeti hierarchia legalján állók és/vagy kétkezi munkások méltóságának megadása, elismerése:
- Fotók az egészségügyi, a mentálhigiénés és a szociális szféra dolgozóinak kezéről link
- Készítőinek ujjlenyomatai beleégtek az általuk előállított termékbe link .

Újabb példa: 2016-ben felújították a forgalmas brüsszeli Arts-Loi metróállomást. Az átadás után kiállítást rendeztek helyben, a falakon: Jeroen De Vlaminck fotós portréfényképein keresztül lehetett visszakövetni azoknak a munkásoknak a munkáját, akik öt hosszú éven át, főként éjszakai munkával dolgoztak együtt az állomás felújításán. Ahogyan az eseményről szóló beszámoló írja: "Összesen 22 portré kíséri útjukon az ingázókat. Soha nem fáradok bele, hogy nézzem ezeknek az árnyékban lévő férfiaknak elfeketedett arcát és cinkos mosolyát. Minden reggel energiát és bátorságot ad." A fotókat ld. a forráslinkre kattintva.

Hasonló magyarországi - netán könyvtári - projekt egyelőre nem ismert. (összeáll.: MG)

A Museum of Stolen Art link virtuális gyűjtemény honlapja egy mondatban foglalja össze a projekt küldetését: "Az emlékezet fenntartása, a veszteségek felismerése és az agresszor rákényszerítése, hogy visszaadja az ellopott darabokat." Nemrég hosszabb cikkben írtunk arról, hogy az Ukrajnát megtámadó orosz csapatok a nácik óta a legnagyobb szervezett műkincsrablást végzik az ország területén. Nem önjelölt zabrálók járják a múzeumokat; a megszállók szervezetten, célirányosan fosztják ki az elfoglalt települések, városok múzeumait, rombolják az ukrán kulturális örökséget. Az Európa Tanács a napokban foglalkozott ezzel a gyakorlattal, a testület szerint az orosz politika célja Ukrajna történelmi és kulturális identitásának felszámolása, ami népirtási szándéknak minősül.

A Museum of Stolen Art részéről Olena Zencsenko art director és Ivanka Vlasiuk projektmenedzser jártak Budapesten, a Reimagining Public Collections link című konferencián, amelyet Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár rendezett, és amely a digitális eszközök, megoldások fejlődésének közgyűjteményekre tett hatásáról gondolkodott. A Qubit a prezentációjuk előtt beszélgetett velük és a projekt ismertetése mellett nagyon hamar megérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan lehet a jelen körülmények között Kijevben élni és dolgozni.

Ez egyelőre csak Mariupol... Olena Zencsenko: Igen, ez egyelőre Mariupol, annak intézményei és közterei. Ebbe beleértendő a városi architektúra egy része is, mint például a könyvtár, amelyet teljesen elpusztítottak, és a színház, amelyet szintén kulturális örökségi helyszínként értelmeztünk, és szerettünk volna emléket állítani neki.

"Szükségünk van egy külön részlegre a hamisítványok számára - egy gyárra!" - ez a felszólítás szerepel abban a szeptember elején nyilvánosságra került 2,4 gigabájtnyi dokumentumhalmazban, ami többek között a Doppelganger névre keresztelt dezinformációs művelet projekttervét is tartalmazza.

Az Oroszországhoz köthető projekt az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Ukrajnában terjeszt politikai és kulturális kérdésekről szóló hamis cikkeket, videókat és közvélemény-kutatásokat, ismert hírportálok webhelyeit és arculatát utánozva.

A dokumentumok talán legfontosabb tanulsága, hogy a dezinformációs művelet végrehajtói kifejezetten sikerként kommunikálták finanszírozóik és az orosz kormány felé, hogy a nyugati médiumok és titkosszolgálatok foglalkoznak velük - vagyis egyáltalán nem bánták, hogy lelepleződtek.

"Az intelligencia néhány évtized alatti növekedése furcsa módon összefügg két nagyon fontos tényezővel: az írástudatlanság csökkenésével és a gyilkosságok számának csökkenésével. Azt is lehetne mondani, hogy egy általános kulturális növekmény következményeként lettünk egyre okosabbak" - világított rá Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapítója. ... Különösen 1970 és 1990 között növekedtek a mért intelligencia különböző összetevői a viszonylag jómódú, északi féltekei országokban. "Hosszú évtizedeken keresztül úgy tűnt, egyre okosabbá válunk" - mondta, és a szintén kutató Kovács Kristóf összefoglalójából kiindulva említett is pár példát, mi lehet ennek az oka. ... Ugyanakkor azt látjuk, hogy az elmúlt két-három évtizedben az intelligencia növekedése lelassult, a Flynn-hatás csökkent. Bár ma is vita tárgyát képezi, mi okozza ezt a tendenciát, kutatások szerint az egyik legmegalapozottabb magyarázat, hogy az új nemzedék - részben a technológia fejlődésének is köszönhetően - kevesebb időt tölt intellektuális feladatokkal, mint tették azt az emberek évtizedekkel korábban.

Pléh szerint reménykeltő eredményeket is szép számmal találni a témában. ... 1940-től 1990-ig a vizuális intelligencia - tehát a képek felismerése, forgatása, összeillesztése stb. - átlagban sokat fejlődött a televízió, a mozi elterjedése következtében. Ehhez hasonlóan Sauce és munkatársai azt az eredményt kapták, hogy azoknak a gyerekeknek, akik több időt töltöttek videójátékokkal, a 10-12 éves korban mért intelligenciája éppenséggel magasabb volt.

Az okoseszközök persze összetett módokon hatnak a felnövekvő (és az idősebb) generáció emlékezeti és figyelmi működésére, jutalomrendszerére, egyes területeken negatív, más területeken akár pozitív következményeket kiváltva. ... Ugyanúgy, ahogy egy családban is megosztott emlékezeti rendszerben élünk (az egyik családtagunk a buszjáratokra, a másik a receptekre, a harmadik a szülinapokra emlékszik jobban), úgy az eszközeinkkel is szimbiotikus viszonyt alakítunk majd ki, és ehhez ki fogunk találni új stratégiákat.

Nem tiltani kell az MI-t, hanem szembe kell nézni azzal a helyzettel, hogy aki nem használja, lemarad - állítja Tamási Árpád, a Progos Kft. alapítója és Szabó Miklós, az ELTE kisebbségszociológiai tanszékének docense, akik tanulást segítő "saját ChatGPT"-t alkottak.

SzM.: ... Mi ketten viszont arról kezdtünk beszélgetni, hogy egyik kurzusomon próbáljunk ki egy olyan technológiát, ami kvázi egy "saját ChatGPT", de nem nyitott az internetre, tehát abból az anyagból építkezik, amit én feltöltök. Hozzáteszem, azóta a ChatGPT előfizetéses változatába is beépítettek egy ilyen zárt funkciót. ... Ezzel az eszközzel kellett elkészíteniük a hallgatóknak a kurzus végi beadandó dolgozatukat. Tehát azokat az információkat, amiket máskor az internetről, újságokból, folyóiratokból, könyvtárakból, netán mások szakdolgozatából szereztek volna be, ezúttal kifejezetten erre támaszkodva kellett összegyűjteniük. Úgy tűnt, a hallgatók élvezték, és a dolgozatok is elkészültek. Számomra leginkább az volt ennek a pilotprojekt­nek a hozadéka, hogy rájöttem, mennyire hasznos belelátni abba, hogyan beszélgetnek a hallgatók az MI-vel, azaz hogyan épül fel bennük a tudás. Nem is a kész dolgozat a fontos, hanem az, ahogy azt elkészítik. ...
TÁ: Az önmagában is magáért beszél, hogy a diákok összesen mintegy 270 oldalnyi kérdést tettek föl, és ezekre 8 ezer oldalnyi választ kaptak, miközben az MI-vel dolgoztak.
SzM: Ez azért azt mutatja, hogy a diákok nem a szellemi sutaságba hullanak bele az új módszerrel, éppen ellenkezőleg: elmélyültebben tanultak, innovatív tudásszerzésre használták a lehetőséget.
... Én még átéltem egyetemistaként a "Wikipedia-pánikot". Amikor széles körben elterjedt a net, sok egyetemi oktató kijelentette, hogy vége a felsőoktatásnak, tudás innentől fogva nincs, mert majd mindenki a Wikipediáról copyzza ki az információkat. Hasonló pánik van most is, az MI-robbanás idején. Erre három válasz lehetséges: a nemhasználat, a rossz használat és a konstruktív használat.

A Google helyett az emberek egyre inkább a MI segítségével keresnek. A Qubit 20 tippet ad, hogy mire is használtjuk az eszközt. Ne legyenek illúzióink: a lehetőség tovább csökkenti a hagyományos könyvtár és könyvtári tájékoztatás terét. Új stratégiára van szükség. Nézzünk néhány tippet... (MG)

9. Film-, sorozat-, zene- és könyvajánlás: Eleinte külön-külön ajánlatot próbáltam kérni a ChatGPT-től a négy kategóriában, de be kell vallani, abban a Google is elég jól teljesít, ha például egy adott filmhez hasonló más filmeket keresünk - a "films like XYZ" egy elég hatékony keresőkifejezés. Amikor viszont ezt tesztelgettem a ChatGPT-n, egy sokkal érdekesebb választ kaptam. A kérdésemet kicsit félreértelmezve úgy döntött, hogy a megadott filmre és a kívánt tematikára (Egy makulátlan elme örök ragyogása; emlékezet, kapcsolatok, különleges cselekményvezetés) ajánl egy-egy filmet (The Fountain, vagyis A forrás Darren Aronofskytól), sorozatot (Maniac, Netflix), könyvet (Kazuo Ishiguro: Ne engedj el...) és lemezt (Sufjan Stevens: Carrie & Lowell) is. Bár az összeset ismerem, így ajánlatként kevésbé hasznos (ha nagyon akarom, kérek új ajánlatokat), épp ezért tudom azt mondani, hogy mind telitalálat és utánakeresve az is kiderült, hogy a Google ezzel a feladattal nem birkózik meg.

11. Hosszú írások, dokumentumok összefoglalása: Távol álljon tőlünk, hogy hosszú cikkek és más tetemes irományok végigolvasásától próbáljunk bárkit elrettenteni, de azt el kell ismerni, hogy van az a helyzet, amikor az ember felkapja a fejét egy grandiózus elemzésre vagy tényfeltáró cikkre, de nincs rá húsz szabad perce sem, hogy elolvassa. Ilyenkor működhet az, hogy bemásolja a szöveget a ChatGPT-nek, ami kérés szerint (vázlatosan vagy folyószövegben, öt pontban vagy két bekezdésben, egyszerűsítve vagy adatokkal teletömve) összefoglalja azt. Ugyanezen az elven ki lehet nyerni fogyasztható információkat hosszú tanulmányokból, bonyolult jogi szövegekből vagy használati útmutatókból is, ráadásul tetszés szerint bele-bele is lehet kérdezgetni a dokumentum tartalmába, ha valami kimaradt volna az összefoglalóból.