Első napból első hét, majd első hónap. Nyilván előzőleg kaptam már hideget is, meleget is, szinte "minek ment oda"-jelleggel, de ez sem tántorított el attól, hogy befejezzem, amit elkezdtem, és a szakmámban dolgozzam.
Nem egyszerű a könyvtárosok élete, csupa-csupa elvárás több oldalról is, aztán a végén lehet, hogy csak annyit kap az ember az egyszeri olvasótól, hogy "ehhez a munkához meg minek diploma?" A fronton a felhasználó is tud olyan szó-bajonettekkel érzékeny pontba döfni, ami kicsit megrogyasztja a lelkesedést, de legtöbbször mégis a veterán kollégák felől érkezik a legsúlyosabb támadás.
A még nem belefásult, friss és vadonatúj munkatárs jó esetben lelkiismeretesen végzi a dolgát, ami nyilván szemet szúr a régimotorosoknak. A szakmai gyakorlatok alatt már feltűnt ez a "közalkalmazottiság posványába való belesüppedés", de akkor maximum heti, nem pedig napi nyolc órában. Mit is takar ez a posvány? Azt a hozzáállást, mely két mondattal igazolja önmagát: az egyik az "Ennyi pénzért minek szakadjak meg?", a másik a "Ha keményen dolgozom, ha nem, így is-úgy is megkapom a fizetésem - hát akkor meg?"
Szóval, kedves ifjú könyvtáros kolléga, ha ezekkel találkozol:
- azon veszed észre magad, hogy minimum kettő (de inkább több) ember munkáját végzed
- a nélkülözhetetlenségedet (vagy annak látszatát) még több pluszfeladattal jutalmazzák
- havi egyszer megpaskolják a kis buksidat, hogy milyen ügyesen dolgozol (már amikor éppen van időd aláállni a tenyérnek)
- "Ennyi pénzért? Viccelsz?" és "Majd meglátod, itt így működnek a dolgok!" és "De jó, hogy ilyen lelkes vagy! Na majd nem leszel!"-mondatok
- végül az első havi fizetésed, ami nem vicc, hanem ezt valaki tényleg komolyan gondolta...
... akkor légy Te az, aki nem felejti el, hogy miért lett könyvtáros! Vésd jól a szívedbe ezt a motívumot, mert sokszor lesz még rá szükséged - és a legtöbbször nem is a könyvtáron kívüliek miatt, hanem nagyon is a könyvtáron belüliek hozzáállása végett. Igen, igen, igen, "könyvtárosnak lenni a legjobb hobbi", mint tudjuk, hallottuk ezt is elégszer: de ha már más nem is, legalább a hobbi iránti szeretet maradjon meg. A többi, logikus indokod már az első hónap végére úgyis lemorzsolják azok, akik 5-10-20 év alatt ezt elfelejtették. Meríts erőt azon kevesekből, akik még emlékeznek rá!

A legnagyobb gond a minőségirányítással, hogy az nem a mi szolgáltatói érdekeinket tartja szem előtt, hanem - ha komolyan lennénk kénytelenek venni - akkor a használó ugráltat(na) bennünket. Ami jelentősen csökkentheti viszonylagos kényelmünket. Feszültség áll elő:
1. Költséghatékonyságra törekszünk - mégha ez nem is mondjuk így ki szó szerint: a lehető legkisebb erőfeszítéssel (munkával kapcsolatos fáradság) szeretnénk elérni a lehető legnagyobb nyereséget (elismerés, fizetés).
2. A modern szlogeneket azonban hangoztatni kell, ráadásul meg is ígérjük különféle projektpénzekért cserében.
Példával:
- Bár tudjuk, hogy egyre kevesebben járnak könyvtárba, mégis húzzuk-halasztjuk a könyvtári rendszer használóból kiinduló újjáalakítását.
- Tudjuk, hogy könyveink jelentős hányadát nem kölcsönzik vagy 10 éve, mégis keresünk ideológiákat az apasztás megakadályozására.
- Bár feszengünk, hogy kollégánk a könyvtári imázst rombolva sok éve nem képes mosolygós köszönéssel fogadni a betérőt, mégsem akarjuk felvállalni a szolgálat átszervezésével járó konfliktust.
- Szakmai vezetőként hangsúlyozzuk a nagy utazással járó konferenciákon való részvételünk fontosságát, noha a szerzett ismereteink szétsugárzását környezetünk alig tapasztalja.
A feloldás: a modern szlogeneket, kifejezéseket - vö.: partnerség, életminőség, intelligens szolgáltatás, felzárkózás, minőség stb. - folyamatosan hangoztatjuk. Definiálni, pláne, mutatószámait meghatározni, neadjisten mérni - ellenjavallat. Inkább azt mondjuk: szolgáltatásunk nem mérhető (amiben persze ok lehet hiányzó reálműveltségünk is). Ellenkező esetben ugyanis valakinek eszébe juthat, hogy meg is méri szolgáltatásminőségünket (pláne, tőlünk függetlenül!), s benne való előrelépésünket. Akkor ugyanis akár az is kiderülhet: látszatot építünk.
Szociálpszichológusok szerint a vallott és gyakorlott értékek közötti különbség nagy eltérése neurózisok, identitászavarok melegágya. Na, ismerős már?
És még egy fontos dolog. Ha a tevékenységünk valósága és a vallott értékeink közötti különbségére valaki rámutat, azt mielőbb el kell távolítani a közösségből. Hogy fenntarthassuk kedvezőnek mutatott arculatunkat. (MG)

Steven Bell, a Library Journal szerzőjének meglátása szerint a könyvtári alapvető értékek összehangolhatók a társadalmi igazságszolgáltatás problémáival. Kérdés: mit tehetnek ez ügyben.
Júniusban a Red Hen étterem tulajdonosa felszólította a Fehér Ház sajtótitkárát (Sarah Huckabee Sanderst) az épület elhagyására. Először a kérdést a személyzettel beszélte meg. Egyetértettek abban, hogy Sanders kiszolgálása megsértené az alapvető értékeiket. Az étteremvezető ezzel megmutatta, hogyan reagálhat egy szolgáltatás, ha számára elfogadhatatlan politikával szembesül. A könyvtárvezetők tanulhatnak ebből. Átgondolhatják, mindez hogyan jelenhet meg könyvtári szinten. Főleg azok, akik eddig nem gondolkodtak a társadalmi igazságosságról.
- Alkalmazottunk javasolja egy sokszínűség és befogadás bizottság megszervezését?
- Vita alakult ki, miként reagáljon egy vitatott előadó támogatására irányuló kérelemre?
- A személyzet felvetette, hogy a könyvtár és gyűjteménye az elnyomás eszköze?
A Library Journal szerzője szerint ezeket a kérdéseket nehéz megérteni a Baby Boomer (azaz az 1940-1960 között született) könyvtárvezetőknek. Pedig meg kell érteni, mi motiválja a könyvtári dolgozókat a változásra. A társadalmi igazságosság témájával a könyvtárosok fontos kapcsolatokat alakíthatnak ki, ugyanis a mostani generáció dolgozói az ilyen jelentőségteljes munkát keresik. A vezetőknek fel kell ismerni, hogy a generációs különbségek milyen finom válaszreakciókat igényelnek.
Míg a Baby Boomereket a célok elérésére motiválta. Az X generáció a munka és magánélet egyensúlyát kereste. A 35 év alatti, milleniumi generációt a munkatársakkal való jó kapcsolat és a közösség szolgálata érdekli. A könyvtári képzéseken is ilyen kurzusokat indítanak.
A könyvtárosok már új szemlélettel kerülnek a munkaerőpiacra. Így kezdett foglalkozni a könyvtár a hajléktalan közösségekkel, gyermekkori oktatással, élelmiszer-biztonsággal, közösségi egészséggel és táplálkozással. A könyvtárvezetők feladata megteremteni a teret az új témákhoz. Hallgatni rájuk a kérdésekben, akárcsak a Red Hen étterem tulajdonosa tette. Támogatást adni, ha támadás éri őket a közösségi médiában. Nem szabad elhallgattatni ezeket a hangokat, foglalkozni kell vele. Eközben a könyvtárvezetőknek fenn kell tartani az egyensúlyt az új és a hagyományos könyvtári szolgáltatások közt. (ref.: Habók Lilla)

Néhány hete egy Forbes-cikk zaklatta fel a könyvtárosok lelkét (vö.: Az Amazon könyvesboltjai átvehetik a közkönyvtárak helyét? link ) mely az írta, hogy az Amazon könyváruház, vagy éppen a Starbucks törzsvásárlói kártyája felválthatja a könyvtári olvasójegyet. A felzúdulás hatására levették az anyagot a portálról, ám érdemes elgondolkodni: a forprofit üzletek egyre gyakrabban kínálnak helybenolvasási lehetőséget, a és szakértői rendszerük ajánlásokat is ad a mesterséges intelligencia segítségével. A másik oldalról nézve: a jobb könyvtárak egyre gyakrabban kínálnak kávét és harapnivalót, valamint dokumentumokat is vásárlásra. Úgy tűnik tehát, hogy a két intézménytípus közötti határ vékonyodni látszik - a fennmaradó különbségek ellenére.
Képgalériánk link egy holland kisváros, Zuthpen kávézójáról mutat képeket, amely egy középkorban alapított öregotthon udvarára nyílik (vö.: a szociális funkciók sok évszázados hagyománya). A hagyományos kávéházi és étkezési funkciókat kiegészíti a gyereksarok társasjátékokkal, rajzolási lehetőséggel, a könyvespolc olvasnivalókkal és a kisebb-nagyobb asztalok, ahol közös tanulásnak és eszmecserének is van hely. (MG)

Kivételezel-e egyes használókkal? - kérdeztük olvasóinkat legutóbb. A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
5 - igen, akiktől a könyvtár sorsa függ
15 - igen, akikkel szeretnék jó kapcsolatban lenni / maradni
10 - senkivel sem
2 - egyéb, megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu.
Nagypál László észrevétele: "Azokkal a használókkal kivételeznék, akik szakkönyvtárként, a gyűjtőkörnek megfelelően kívánják használni az intézményt, illetve akik olyan dokumentumot szeretnének használni, amely csak nálunk található meg az országban, és olyasmit kérnek beszerezni, ami fő gyűjtőkörünkbe tartozik és - a nyilvántartások szerint - máshol még nem szerezték be az országon belül."
- Úgy tűnik, hogy használóink egyenlőségét fele annyira tartjuk fontosnak, mint a személyes vagy intézményi (az előbbi jóval erőteljesebb, mint az utóbbi!) előnyök szerzésének lehetőségét. Az eredmények hasonlítanak az 5 évvel ezelőtt feltett, többé-kevésbé hasonló kérdésünkre adott válaszokhoz: link . (MG)

Az 1970-es években már volt országos holland közkönyvtári logó, a 90-es években azonban minden könyvtár saját logóban kezdett el gondolkodni. Néhány könyvtár egymással és a Vereniging Openbare Bibliotheken link országos könyvtáros egyesülettel összefogva elkészítette a ma ismert narancssárga logót. Overijssel és Groningen tartományok könyvtárai tették a legtöbbet e projektben, melynek része volt a nemzeti digitális könyvtár és a helyi könyvtárak közötti viszony újraértelmezése is. Ma a közös arculatot a könyvtárak 90-95%-a használja (az arculati kézikönyvet ld.: link ). Az ebből az országos együttműködésből kimaradó könyvtáraknak "magyarázniuk kell" saját eltérő arculatokat - mondja Mark Deckers könyvtári szakértő. Erre jellemzően van indokuk. Ilyen "különc" pl. az Amszterdami Közkönyvtár (OBA link ), vagy a Hágai Közkönyvtár link . (MG)

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni. "Keresek egy könyvet. Nem emlékszem pontosan a címére, de egy nő volt a borítóján." "Nem tudja véletlenül, melyik az a regény, aminek egy Fritz nevű fiú a főszereplője, akinek van egy kutyája is?"
A New York-i Közkönyvtárban húsz könyvtáros kifejezetten az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásával foglalkozik a munkaidejében. Az okostelefonok megjelenése előtt nemcsak a könyvekkel, hanem gyakorlatilag bármivel kapcsolatban fordulhattak a Kérdezze a New York-i közkönyvtárat (Ask NYPL) portálhoz. A telefonon és írásban feltett kérdéseket, például hogy szűz kell-e hogy legyen a pápa, vagy mit jelent, ha az ember azt álmodja, hogy egy elefántcsorda üldözi évtizedek óta válaszolják meg. Manapság egy netes fórumon gyűjtik a kérdéseket és ugyanott kapnak segítséget, tippeket, további részleteket, lehetséges megoldásokat más olvasóktól.
Az igazi rejtélyek azonban a könyvekkel kapcsolatosak: amikor valaki töredékesen emlékszik egy bizonyos könyvre, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem.
A probléma annyira általános, hogy néhány éve a könyvtár olvasói szolgálata egy blogposztban osztott meg néhány tippet link arról, hogy lehet a nyomára bukkanni az ilyen köteteknek. Egy későbbi posztban Gwen Glazer, az olvasószolgálat egyik könyvtárosa több olyan oldat is ajánlott, ahol utána lehet nézni a keresett köteteknek: angolul a Goodreads csoportjait, (ezek hasonlítanak a magyar moly.hu közösségére) és a Redditen a whatsthatbook-ot, de aki a személyességben hisz, annak egy ohiói független könyvkereskedő 4 dolláros díjért megkeresi, amit szeretne.
A nyomozócsapat egy átlagos délután 48 címet talál meg és általában 85 százalékos találati aránnyal dolgozik.
Vagyis az esetek többségében sikerül kideríteni melyik könyv foglalkoztatta annyira az olvasót, hogy akár évekkel később is éljenek róla emlékek a fejében.

Kövesse a múzeumi és könyvtári szakmát érintő kiemelt projekt híreit a most indult honlapokon!
2018. júliusában elindult a "Múzeumi és Könyvtári fejlesztések mindenkinek" című projekt hivatalos ernyőoldala és a projekt "A mi múzeumunk" című múzeumi komponensének projekthonlapja.
Kövesse a múzeumi és könyvtári szakmát érintő kiemelt projekt híreit a most indult honlapokon!
A hazai könyvtári és a múzeumi terület érintő projekt révén a szociokulturális hátrányok csökkentését és a kulturális javakhoz való hozzáférést nem formális és informális tanulási alkalmakkal támogató múzeumok és könyvtárak kiemelt fejlesztése valósul meg 36 hónap alatt. A két komponensből álló projekt során elért eredmények kommunikációja külön-külön honlapokon zajlik, azonban mindkét honlap egy közös ernyőhonlapon keresztül is elérhető az alábbi linken: link
Ha betekintést szeretne nyerni a múzeumi komponenshez kapcsolódó kutatásokkal és mintaprojektekkel, szakmai konferenciákkal kapcsolatos hírekbe, vagy a projekt keretében ingyenesen elvégezhető továbbképzésekkel kapcsolatos információk érdeklik, esetleg szívesen részt venne a múzeumi koordinátori hálózat tagjai által rendezett szakmai eseményeken, kövesse a híreket, beszámolókat az alábbi linken: link
A könyvtári komponenshez kapcsolódó projekthírek továbbra is elérhetők az alábbi linken keresztül: link

(frissítve) A könyvtári projektek többsége - legalábbis azok, amelyek nem a marketingtől szóltak a maguk módján; ezeket most tegyük zárójelbe - jellemzően elvégezték munkájuk 90%-át. A maradék munka (legalább) 10%-ára már szinte semmikor sem maradt idő. Azaz: megvolt a rendezvény, a kutatási eredmény, az innováció, melyet utána már nem volt kapacitás kommunikálni. Néhány lépését látva, ebben igyekszik segíteni Az én könyvtáram projekt, amely hivatalos, illetve más közadatokat kezdett el kommunikálni portálján, Instagramján link és Facebook-oldalán. Pl.:
- A hazai könyvtárak statisztikai adatai link
- Mesével könnyebb bejutni az egyetemre link
- Miért jó a Hungaricana? link
Nagy előnyük e közléseknek, hogy felteszik a pontot az i-re: formai és tartalmi szempontból szélesebb közösség számára felfogható információt kínálnak. Bizony, sok évtizedet kellett ezekre várni.
Kérdés persze, hogyan lehet a bonyolult valóságot egyszerűen megfogalmazni? Hát, gyakran nem könnyű. A könyvtári statisztika anyagban pl. különböző hitelességű számadatok kerültek egymás mellé, melyekről gyakran nem lehet eldönteni, mire is vonatkoznak. Pl. mit is értsünk 2 millió regisztrált könyvtárhasználón? Vagy hogy az 56 millió kölcsönözhető dokumentum inkább szégyen, vagy büszkeség?
Akárhogyan is; de készülnek ezek az anyagok. És remélhetőleg gondolkodásra ösztönöznek, illetve gondolatokat csiszolnak. S kiderül: mi mennyi? És mihez képest? (MG)

Egyre több adományt kapnak a könyvtárak. Az elhunyt szülők, nagyszülők hagyatékát a fiatalok nem tartják meg, nem tudják hova tenni, esetleg nekik is megvannak ugyanazok a kötetek. A MÉH-telepre kivinni sajnálják, ezért felajánlják a közgyűjteményeknek. A könyvtárosoknak ez plusz munka, s általában csak százból egy olyan könyv akad, aminek hasznát veszik.
Kiss Barbara dombóvári könyvtáros tapasztalatai szerint az utóbbi néhány évben úgy megszaporodtak az ilyen felajánlások, hogy szinte minden hétre jut egy. A jó állapotúakat esetenként állományba helyezik: kicserélik a saját, megviselt példányukat. Olyan is előfordul, hogy náluk meg nem lévő kötetekhez jutnak ily' módon. Például a dombóvári Pátria Nyomda történetét ismertető kötetet nemrég kapták meg. S ez hiányzott a helytörténeti gyűjteményükből. Amire nincs szükségük, azt kiárusítják. A Dombóvár-kártyával rendelkezők egyet fizet, kettőt vihet akcióban részesülnek.
Link Judit tolnai könyvtárvezető ennél lehangolóbb képet fest. Szerinte a modern lakberendezésből száműzték a könyvespolcot. Mióta az interneten minden elérhető, a fiatalok nem foglalkoznak a könyvekkel. Nagy papírdobozokban, több száz példányt adnak át a könyvtárnak. A tolnai könyvtár azonban elég kis alapterületű.
Pumerscheinné Bedekovity Zóra paksi könyvtárvezető kedvezőbb helyzetről számol be. Náluk nagyobb a hely, több az alkalmazott, szívesen fogadják a könyvadományokat. Átnézik az anyagot, melyik alkalmas cserére, állományba vételre, s ami marad kiárusítják, vagy ingyen odaadják annak, akinek kell. Úgy látja, hogy nem az internet a fő oka annak, hogy a XXI. századi ember szabadulni akar a könyvektől, hanem a helyhiány. Több száz megörökölt kötet egy kis lakásban elhelyezhetetlen.

- fogalmazott annó Maurice Line könyvtári szaktanácsadó az előadásain. Szvetelszky Zsuzsanna szintén e veszélyre hívja fel a figyelmet.
- Egy szervezetben milyen a viszony a hivatalos vállalati belső- és a dolgozók közötti informális kommunikáció között?
SzZs: Ez mindig attól függ, hogy az első számú vezető milyen mértékben uralja a kommunikáció rendszerét. De ez nem azt jeleni, hogy mennyire van tisztában az alkalmazottak magánügyeivel. Arról szól ez inkább, hogy mennyre lát rá arra, hogy miről beszélnek a kollégák, mi foglalkoztatja őket és ezt a tudást hogyan tudja átvezetni a formális kommunikációba, hogy táptalajt adjon a dolgozók gondolatainak. Van vállalat, ahol a munkatársak a napi vezetői kommunikációt igénylik, míg másutt csak a munkafolyamatokhoz szükséges emaileket olvassák el, a többit ironikusan elnevezett mappákba száműzik. Ezeket a folyamatokat a vezetőnek kell megértenie és felbecsülnie. Ahol nincs információ, ott keletkezik, a formális kommunikáció viszont uralható.
- De mi történik akkor, ha a vezető nem tudja uralni ezeket a csatornákat és elszakad a folyamatoktól?
Sz.Zs.: Ebben az esetben veszteségek keletkeznek, ami megjelenik a negyedéves számokban, a profitban.
- Ez csak pénzben mérhető?
Sz.Zs.: Csökken a kívánatos- és nő a nemkívánatos együttműködés. Kiszámíthatatlan lesz az információáramlás, bizonytalanság keletkezik, indokolatlan költségek és előre nem látható veszteségek keletkeznek. Veszteségként jelenik meg a csökkenő munkamorál, a növekvő feszültség is, mint ahogy az is, hogy a kollégák a dolguk végzése helyett arra fordítják az energiáikat, hogy kiderítsék, "mi a helyzet". De veszteségként értelmezhető az is, hogy az emberek nem a hivatalos forrásokat használják, hanem saját, nem hivatalos csatornákat alakítanak ki és energiáikat információszerzésre használják.

Fúrástól, kopácsolástól volt hangos múlt héten a Katona József Könyvtár, és a zajokból juthat erre a hétre is. Az ok: kicserélik a 23 éves lifteket, amelyek a rendkívül intenzív használat következtében egyre többször meghibásodtak - tudtuk meg Ramháb Máriától, a megyei könyvtár igazgatójától. Nemcsak a látogatók által használt személyliftek, hanem a könyvek mozgatására szolgáló felvonók is újak lesznek, minderre az önkormányzat a város idei költségvetéséből biztosított 19 millió forintot. A munkálatok pénteken lezárulnak, az intézmény ezután ismét teljeskörűen működik majd.
A jövőben jó néhány új, uniós forrásból megvalósuló korszerűsítés lesz a könyvtárban, ezekről a több tízmillió forint költségvetésű projektekről is beszámolt a Petőfi Népének Ramháb Mária. Nem túl látványos, de annál fontosabb mozzanat a szervergépek cseréje, bővítése, hiszen ezek nemcsak a kecskeméti, hanem kilencven megyei település könyvtárának dokumentumállományát és személyi adatait is kezelik. Lesz egy digitális labor is, a helyi képzések támogatására. (BAON)
- A szervergépek cseréje mellett új korszerű gépeket is beszereznek, ilyen lesz például egy 3 dimenziós nyomtató, de különféle tanulást segítő eszközöket is vásárolnak majd. Ezek a munkálatok jövő év áprilisában érnek majd véget. (Kecskeméti Lapok)

Húsvétkor jártam Finnország középső részén, Seinäjokiban és környékén. S ha már arra jártam, a könyvtárakat sem hagyhattam ki. Sajnos iskolai könyvtárba nem jutottam el, de két közkönyvtárba igen. Az egyik Lapua link , a másik Seinäjoki könyvtára link volt.
Nyilván nem lehet a két villámlátogatásból messzemenő következtetéseket levonni, de már az első könyvtár után érteni véltem, hogy mi a finn könyvtárak titka.
Mi VOLT a finn könyvtárak bejáratánál?
- Akadálymentes bejárat
- Gyermekkocsi
- Járókeret
- Kerekesszék
Mi NEM volt a finn könyvtárak bejáratánál?
- Biztonsági őr
- Biztonsági kapu
- Kötelező ruhatár
Mit sugallt - számomra - a finn könyvtárak bejárata? Azt, hogy GYERE BE! Akárki vagy, akármilyen vagy, akárhonnan jöttél és akárhová mégy, gyere be a könyvtárba - és érezd jól magad.

Évek óta természetes a fiatalok jelenléte a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban link . A középiskolás diákok és egyetemi hallgatók önkéntesként vagy nyári szakmai gyakorlat keretében ismerkedhetnek a könyvtári munkafolyamatokkal, vehetnek részt az intézmény mindennapi életében. A nyári vakációban jelenleg négy fiatal önkéntes segíti a könyvtár munkáját, a felnőtt kölcsönző részleg szabadpolcos állományát rendezik a város három középiskolájából érkezett diákok, könyvtárosok irányításával. Várják továbbra is az önkénteseket és a szakmai gyakorlatra jelentkező fiatalokat, akik a közösség szolgálatában hasznosan szeretnék eltölteni a rendelkezésükre álló szabadidőt, illetve szeretnék gyakorlatban kamatoztatni az iskolában vagy egyetemen szerzett ismereteiket, tudásukat.
Az intézmény lehetőséget nyújt egyetemi hallgatók számára is, hogy nyári szakmai gyakorlatuk keretében kapcsolódjanak be a könyvtári tevékenységekbe, így kamatoztathatják ismereteiket azok közülük, akik a kommunikáció, a kulturális menedzsment (programszervezés, közönségkapcsolatok szervezése), a közösségépítés területén szeretnének fejlődni, akiket érdekel az információs technológia könyvtári alkalmazása, a könyvtári adatbázisok építése. A fiatalok kreativitásukkal, ötleteikkel is segíthetik a könyvtári tevékenységet. (vie ReMeK-e-Hírlevél)

Évek óta érlelődő ötletet valósítottak meg a csornai Martincsevics Károly Városi Könyvtárban. Pontosabban szólva éppen nem a könyvtárban, hiszen a kezdeményezés lényege pont az, hogy - kilépve a bibliotéka falai közül - a Csornai Termálfürdőben felállított mobil "strandkönyvtárban" kínálnak olvasnivalót a fürdővendégek számára.
A kitelepített válogatásba főleg könnyed olvasmányok kerültek: találhatnak kedvükre valót a krimi szerelmesei, a romantikus irodalom iránt fogékonyak, valamint a gyerkőcök és az ifjúság is, de azért a klasszikusokból is akad néhány kötet. Sőt, még magazinunk, a Rábaköz Szíve nyomtatott lapszámai is megtalálhatóak a standon, melynek üzemeltetésében közösségi szolgálatos diákok segítségét veszik igénybe a könyvtári dolgozók.
Természetesen a kölcsönzés a strandkönyvtárban nem beiratkozáshoz kötött, a könyvtárosok csak annyit kérnek: "Vidd, olvasd, hozd vissza, hogy más is olvashassa!"

Június végén a Belügyminisztérium több ezer kulturális közfoglalkoztatott elbocsátásáról döntött. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Csóti Csaba a 168 Óra kérdésére elmondta, körülbelül 3000 diplomás közmunkás veszíthette el a munkáját. De hogy pontosan hányan és mi lett velük, azt senki nem tudja. (Annyi biztos, hogy a kulturális közfoglalkoztatási program indulásakor, 2013-ban nagyjából négyezer ember foglalkoztatásához biztosított keretet, 2,5 milliárdot az állam.)
? Nincsenek pontos információk róluk, a kulturális közfoglalkoztatottakról nem készültek felmérések, holott ez állami feladat lenne. Az intézmények vezetői sem tájékoztatnak minket. A szakszervezetünk kicsi, nem vagyunk ott minden vidéki művelődési házban, könyvtárban. A tagjaink között nincsenek kulturális közmunkások, bár kezdeményeztük, hogy jelképes tagdíjjal is beléphessenek hozzánk, és közösen képviselhessük az érdekeiket. De a többségük félt, hogy ezt a munkájukat is elvesztik. Pedig ami most történt, előre megjósoltuk.

Komoly betegség esetén a természetes gyógymódok legfeljebb kiegészítői lehetnek a modern gyógyszeres terápiáknak - derült ki egy friss kutatásból, ami arra is rávilágított, hogy a tudatos betegek ma már komolyan veszik a gyógyszerekkel kapcsolatos terápiás előírások betartását.
Komoly betegség esetén a túlnyomó többség a modern terápiákban hisz: a megkérdezettek 75 százaléka biztosan vagy nagy valószínűséggel igénybe venne modern fejlesztésű, innovatív gyógyszereket, míg homeopátiás készítményt a válaszadók kevesebb mint harmada (27 százaléka). A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók többsége (57 százalék) szerint komoly betegség esetén a természetes gyógymódok legfeljebb kiegészítői lehetnek a modern gyógyszeres terápiáknak - derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és az okosgyogyszer.hu közös kutatásából.
A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy kifejezetten a gyógyszerszedéssel kapcsolatos kérdések esetén jellemzően orvostól (61 százalék) és gyógyszerésztől (23 százalék) kérünk tanácsot, azonban e kérdés kapcsán is egyre inkább előtérbe kerül információszerzési forrásként az internet (16 százalék) is.
A megkérdezettek 69 százaléka saját bevallása szerint minden esetben elolvassa a gyógyszerhez mellékelt betegtájékoztatót, és 73 százalék azoknak az aránya, akik mellékhatás észlelése esetén biztosan vagy nagy valószínűséggel azonnal abbahagyják a gyógyszerszedést. A válaszadók 89 százaléka egyetértett azzal a megállapítással, hogy egy antibiotikum kúrát minden esetben végig kell csinálni.
Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója a kutatás eredményei kapcsán kiemelte, hogy a magyar betegek egyre tudatosabbak és értik az összefüggéseket is: a gyógyszert nem egy egyszerű árucikknek kezelik, hiszen sokkal fontosabbnak tartják a biztonságosságot és a tényleges terápiás hatást, mint azt, hogy mennyit kell értük fizetni a patikában.

Már az utolsó simításokat végzik a könyvtár Verseghy termén, a tisztasági festéssel is hamarosan végeznek.
A könyvtár száz négyzetméteres előadótermében húsz éve nem volt felújítás. A falak vizesedtek, és már tavasszal is nagyon meleg volt a civil rendezvényeknek is helyet biztosító teremben.
- Augusztus elején kezdődtek a munkálatok, melynek során helyreállították a falak állapotát, klímát szereltek fel, és hangszigetelt nyílászárókat is kapott a helység - közölte Czakóné Gacov Katalin, a könyvtár igazgatója. - Azért volt fontos ez a felújítás, hogy színvonalasabban tudjuk megtartani előadásainkat. Már májusban is közel 30 fok volt, a rendezvények alatt nem volt megfelelő a szellőzés. A tisztasági festés és a komfortosabbá tétel már időszerű volt. Ez az a termünk, amelyet ki is szoktunk adni az érdeklődőknek, és a felújítással magasabb szintű szolgáltatást tudunk nyújtani.
A felújítással hamarosan végeznek. Így az augusztus huszonegyedikei nyitáskor már egy megújult, klimatizált terem várja az érdeklődőket.

"... a trollok olyan kvázi-politikai, de lényegében teljesen üres közeget hoztak létre, ahol különböző, de valójában előre gyártott véleményekkel eldugították az internetet, ezzel potenciálisan összezavarva a közönségüket, és kiszorítva a valódi megszólalókat".
Ez az a jelenség, amit a tanulmány címében, a "neutralizálás" és a "troll" szavak összevonásával neutrollizálásnak neveznek. A klasszikus internetes trollkodás célja provokációval reakciót kiváltani, legfontosabb alapelve pedig a "doing it for the lulz", azaz a "vicc az egész". Az orosz trollfarmok ezt kifordítva éppen hogy azt szeretnék elérni, hogy lehetetlen legyen az érdemi reakció, és természetesen egyáltalán nem vicc az egész, hanem egy nagyon is tudatos cél érdekében indított, véresen komoly védelme a hatalom érdekeinek.
A neutrollizálás célja így az értelmes állampolgári reakció, cselekvés, esetleg ellenállás ellehetetlenítése. Azt akadályozza meg, hogy a társadalom csoportjai beindíthassák az egyik legalapvetőbb védelmi mechanizmust, a biztonságiasítást (szekuritizációt). A biztonságiasítás a modern politika egyik alapvető eszköze, azt jelenti, hogy egy jelenséget kommunikációs eszközökkel biztonsági fenyegetésnek állít be. Ezt teszi a magyar kormány is a barna bőrű emberekkel vagy éppen Sorossal. Ezzel az eszközzel persze ellenzéki mozgalmak is élhetnek, a Nyemcov-gyilkosság esetében például az orosz ellenzéknek a Kremlt kellett volna tudnia biztonságisítani, azonban ezt a neutrollizálással sikerült megakadályozni, azaz biztonságiatlanítani (de-szekuritizálni).
A neutrollizálás kiiktatja a vitát, az értelmet, a rációt. A Nyemcov-gyilkosság után sugárzott konfúz orosz tévéhíradók is léteznek máshol, elég a magyar közszolgálati csatornákba behívott, lendületesen összefüggéstelenségeket beszélő "szakértőket", Nógrádi Györgyöt és a hasonszőrűeket megfigyelni.

Megküldésre került az Országos Idegennyelvű Könyvtár ellenőrzéséről szóló jelentéstervezet az ellenőrzéssel érintett három szervezet vezetőjének, akik közül ketten tizenöt napon belül éltek a jogszabályban biztosított észrevételezési jogukkal.
A nyilvános könyvtári ellátás működésének ellenőrzése keretében került sor az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2014. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó ellenőrzésére. Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) megküldte a jelentéstervezetet az ellenőrzött intézmények vezetőinek.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatójának, továbbá a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterének az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tizenöt napjuk volt arra, hogy a megküldött jelentéstervezet megállapításai kapcsán megtegyék észrevételeiket. Az ellenőrzött Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója és a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója élt a törvény által biztosított észrevételezési jogával.
Az ÁSZ belső eljárásrendjének megfelelően megkezdi a számvevőszéki jelentés kiadmányozásának és nyilvánosságra hozatalának előkészítését.

Egységnyi félelem nagyobb hatást ér el, mint egységnyi motiváció. A KIT rendszeresen közöl szegényeket támogató link illetve egészségügyi információ szolgáltatásával kapcsolatos híreket. (MG)
- Egy 28 országra kiterjedő Iposos-felmérés szerint a magyarok vannak legtöbben (71 százalék) akiknek az egészségügyi ellátás okozza legnagyobb gondot, szemben a 24 százalékos nemzetközi átlaggal. A 28 ország között a magyarok a negyedik helyen állnak azzal a véleménnyel, hogy a dolgok rossz irányba mennek.
A magyarok mondták legtöbben - az átlagos 24 százalékkal szemben 71 százalék - hogy számukra legtöbb aggodalmat az egészségügyi ellátás okozza. (A júniusi felméréshez képest 4 százalékos a romlás).
A szegénységet és társadalmi egyenlőtlenséget helyezte a legaggasztóbb területek listáján első helyre a 33 százalékos világátlaggal szemben az oroszok 64, a magyarok 57, a szerbek 54 százaléka.

Használati tárgyakká alakítja a logókat a japán dizájner. A Honda-sörnyitótól az Adobe-fogasig rengeteg logót értelmezett újra használati tárgyként Taku Oomura japán dizájner.
Taku Oomura japán dizájner nagy cégek logóiból készített használati tárgyakat 3D-nyomtató segítségével. Oomura sikeres és díjnyertes dizájncége mellett, puszta szórakozásból indította a Trial and Error nevű projektet, amely során használati értékeket tulajdonít a logóknak, a papírnehezéktől a sörnyitón át a fogasig mindenre talál megoldást.
Alább néhány példát mutatunk ezekből, a többit itt link lehet megnézni.

A fejlesztők kegyeiért folytatott harc terén komoly hátrányba került a Google Maps, miután néhány igen kellemetlen változtatást is életbe léptettek. A kialakult helyzetből a csendes megfigyelő, a HERE WeGo és használói fölözhetnek le hasznot. Ugyanúgy elérhető böngészőből és okostelefonról is, és ezentúl egyre több helyen jelezheti majd ez a koordinátákat.
Ha valaki weboldalt üzemeltet, és szeretné, hogy az oldalon a Google Térkép is látszódjon, a beágyazás még nem kerül pénzbe, ha azonban módosítani szeretnénk valamit a kódban, a hozzáférésért már fizetni kell. A probléma, hogy a Google nemrég megemelte a költségeket, a vásárláshoz ráadásul hitelkártyára, és Google Cloud-fiókra is szükség van, ez pedig nehezítést jelent a térképrendszert saját szolgáltatásaikkal összekötni kívánó fejlesztőknek.
Az eddig csendben meghúzódó, korábban a Nokia által fejlesztett, egy ideje azonban a Mercedes-Audi-BMW kezében lévő HERE fejlesztői kaptak is az alkalmon, s bejelentették: új, úgynevezett ?freemium? opciót vezetnek be, lényegesen kedvezőbb feltételekkel.
A HERE WeGo elérhető böngészőből link , valamint iPhone-ra link és androidos készülékekre link is. A nyári szezonban kifejezetten hasznos, hogy offline használatra a Google Térképnél sokkal jobb lehetőségeket kínál.

Legyenek ingyenesen elérhetőek a tudományos közlemények? Férjen hozzájuk mindenki korlátozások nélkül? Ha ez megtörténik, komoly üzletet vesztenek az ebből igen csak jól élő kiadók. A kutatók, tudósok megítélése attól is függ, mennyit publikálnak. Évente mintegy 1,5 millió tudományos cikk jelenik meg a világon.
A tudományos kutatás eredményei mindig is írásban terjedtek, s ezeket a szakcikkeket, publikációkat arra hivatott folyóiratokban tették közzé. Talán a témában nem járatos olvasó is hallott a Nature, vagy a Science nevű hetilapokról, melyek a legrangosabbak, de hogy ez az "iparág" mennyire felfutott, jelzi, hogy a scienceintelligence.wordpress.com jelenleg 25-40 ezer közöttire becsüli az ilyen folyóiratok számát, melyek 96 százaléka az online térben is jelen van, az egy év alatt képződő tudományos cikkeket pedig, melyek a kutatás éves termését is jelzik, 1,5 millióra becsülik.

Kamal Meattle azután kezdte vizsgálni, milyen hatással vannak a növények az emberi szervezetre, miután tüdeje komolyan károsodott. Három hétköznapi növényt nevezett meg, amelyek jelentősen csökkentik a levegő széndioxid tartalmát és hozzájárulnak az egészségünk megőrzéséhez:
- gyompálma (Chamaedorea elegans)
- anyósnyelv (Sansevieria trifasciata) és a
- szobai futóka (Epipremnum aureum).
Kísérletében növényeket helyezett el egy irodában, aminek eredményeképpen többek között
- csökkent a szemirritáció, fejfájás, a tüdőkárosodás
- produktivitás növekedése
- kevesebb stressz.
Munkatársanként négy növényt érdemes az irodában elhelyezni, ami biztosítja a hatékony, munkához szükséges oxigénmennyiséget. Minél nagyobb a növény fotoszintetizáló felülete, annál jobb. (ref.: Mikulás Luca)
- Természetesen a felsorolt előnyös hatások az olvasói terekben is érvényesülnek. Ugyanakkor a fentiek melletti esztétikai funkció csak akkor jelentkezik, ha a növények karban vannak tartva: a környezetbe illő cserépben találhatók, portalanítottak, öntözöttek, egészségesek, nincs rajtuk elhalt rész. Egyénként a helyiség lepusztultságát hangsúlyozzák.(MG)

A fogyasztás bővülésével a?könyvkiadás is újra növekedhet, a szakma az olvasóközönség generációváltásától és az e-könyv elszívó hatásától sem tart.
Növekedhet a magyar könyvpiac, hiszen a válság éveiben számottevően csökkenő vásárlóerő lassan, de visszatér, a bővülő fogyasztás a könyvvásárlásra is kiterjed - mondta a Világgazdaságnak Katona Ildikó, a Könyvmolyképző Kiadó Kft. tulajdonosa. Hozzátette, hogy a generációváltás nem okoz problémát, hiszen tapasztalataik szerint egyre több gyermekkel, fiatallal sikerült megszerettetni az utóbbi időben az olvasást. Az e-könyvre sem tekint vörös posztóként a szakma, elszívóereje ugyanis nem számottevő, az elektronikus alternatíva ráadásul a hagyományos könyvek esetében is releváns marketingeszköz.
Egy könyv fogyasztói árának 50-55, esetenként 60 százaléka a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda - emelte ki Katona Ildikó, hozzátéve, hogy az utóbbi években még meghatározóbbá vált a terjesztők szerepe, hiszen a kiadási tevékenységben is piaci fölénybe kerültek. Általános gyakorlat, hogy a kereskedelmi láncok csak bizományba vesznek át könyveket. Ennek előnye, hogy könnyebben forgalomba kerül az áru, hátránya, hogy túltermeléshez vezethet. Elenyésző a fix áras átvétel, amikor a bolt előre kifizeti a rendelt mennyiséget a kiadónak - ilyenek voltak például korábban a Harry Potter-kötetek.

Öngyilkosságra biztató internetes oldalak, életveszélyes webes kihívások, online zaklatás és szexting. Csak néhány kihívás a mindennapokból, amivel egy tizenéves gyerek szülőjének szembe kell néznie. Nem múlik el úgy hét, hogy ne keltene pánikot valamilyen újabb neten terjedő őrület - legutóbb egy Momo nevű "horrorlényről" írtak a lapok, aki a WhatsApp nevű csevegőprogramon keresztül ijesztgeti a gyerekeket, sőt, a legújabb hírek szerint egy 12 éves lányt öngyilkosságához is köze lehetett. Mindeközben egyes magyar statisztikák szerint a szülők többségének továbbra sincs fogalma arról hogy a gyereke valójában mit csinál a neten. Egy, az öngyilkossághoz hasonló extrém reakció általában nem egyik pillanatról a másikra jut a gyerekek eszébe. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ahhoz ad tippeket, miként előzhetjük meg szülőként azt, hogy a gyereket berántsa egy Momóhoz, vagy az állítólagos Kék Bálnához hasonló őrület.
1. Nem az öngyilkosság az elsődleges ellenség
2. Az online és offline világ közötti egyensúly mindenképpen segít
3. A bizalom kétirányú folyamat
4. Ne csak az aggodalom legyen téma.
Kifejtés: ld. a forráslinken.

A Európai Unió Bírósága (EUB) tegnap kiadott jogértelmezési állásfoglalásában [pdf] kimondta, hogy egy németországi ügyben egy iskola megsértette egy fotós szerzői jogait, amikor a honlapjukra az ő hozzájárulása nélkül tették fel az általa készített fényképet - írja az ITcafé.
Az EUB nem végrehajtandó ítéleteket hoz, hanem akkor foglalkoznak egy jogi esettel, ha az az adott tagállamban eljutott a legfelsőbb szintig, de ott jogértelmezési probléma merül fel, és felkérik őket. Ekkor az EUB ad ki egy állásfoglalást, amelyet nem kötelező ugyan betartani, de kiadása után gyakorlatilag mindig ez alapján döntenek a nemzeti bíróságok.
A szóban forgó pert Dirk Renckhoff német fotós indította, aki azt kifogásolta, hogy egy észak-rajna-vesztfáliai középiskola honlapján az ő képét engedély nélkül helyezték el, és emiatt 400 euró (128 ezer forint) kártérítést követelt. Az adott képet egy diák egy iskolai prezentációjában használta fel először, majd ezek után került fel az iskola weboldalára. A diák a Córdoba városát ábrázoló képet egy utazásszervezéssel foglalkozó oldalról töltötte le, ahol jogszerűen, a jogdíj megfizetésével, exkluzív módon használták fel.
Ugyan látszik, hogy az eset egyértelmű. - A bíróság most kimondta, hogy ez a "közvetítés" egyszeri akció: a fotós engedélyt adott a publikálásra, de ha valaki újra akarja publikálni a saját weboldalán, ahhoz újra engedélyt kell kérnie a jog birtokosától. Ugyanakkor a linkelést nem tartják jogszerűtlennek, ez nem sérti a szerzői jogi szabályokat.