Az arculat mindaz, amit egy szervezet (vagy éppen személy) magából mutatni szeretne. Nem azonos a valósággal, sem az önimázzsal, sem a befogadók által észlelt imázzsal, de akkor hiteles, ha nem áll messze tőlük.
Az arculat szűkebben értelmezve arculati elemek sorát jelenti: logó, név, színek, arányok, betűtípus, jelmondat és verbális elemek, hangok, netán illatok. Ezek kombinációja számos helyen megjelenik: épületen belüli színhasználat, közösségimédia-megjelenés, email-formátum, honlap, nyomtatványok (névjegy, boríték, szóróanyag, plakát, jelentések, beszámolók, feliratok stb.), prezentáció elemei, névtábla, belső terek dekorációja, megállítótábla, display, formaruha, roll-up, hanghatások (használók figyelmeztetésére szolgáló szignál, a könyvtári lift hangja) stb.
Tudatos használatukat az arculati kézikönyv foglalja össze (pl. a holland "de Bibliotheek" közkönyvtári egyesülésé: link - a felhasználásával készült galériát ld.: link .
Az arculat megalkotásának színvonala nagyon gyakran - főként hatalmi közegben - a csúcs döntéshozó (vizuális) kultúrájának ilyen-olyan szintjét viseli magán. Mivel ő csak ritkán szakembere az arculatkészítésnek, az élenjáró szervezetek nem a saját (vagy igazgatói) ízlésből indulnak ki, hanem a célcsoport ki nem mondott elvárásait célozzák. E munka összetettsége és stratégiai hatása miatt érdemes szakemberhez fordulni. (MG)