A szakemberek véleménye szerint mindenképpen szükség van arra, hogy a könyvtár új mutatókat használjon, amelyekkel a döntéshozók számára is igazolni tudja a hatékonyságát. Ezek lehetnek a könyvtár gazdasági mutatói (mint például a költséghatékonyság-elemzés, a fogyasztói többlet számítása, a könyvtárhasználat értékének kalkulációja), illetve a társadalmi és kulturális értékét mérő (mint a generikus társadalmi és oktatási eredmények vizsgálata, illetve tapasztalati bizonyítékok) módszerek, valamint a közkönyvtári minőségfejlesztési mátrix is. Ugyanakkor szóba került az is, hogy több közkönyvtári kutatásra van szükség, mivel ez lehet az alkalmas eszköz a könyvtárak hatékonyságának kimutatására.
A CILIP-nek együtt kellene működnie a Society of Chief Librarians nevű szervezettel (a közkönyvtárak fenntartásáért felelős vezető szakemberek közössége), és fel kellene szólalnia a könyvtárak érdekében a megszorításokkal, a szakemberek számának csökkenésével és az önkéntesek kérdésével kapcsolatban. (A közkönyvtárak értékének mérése a digitális korban: amit a döntéshozóknak tudniuk kell; ref.: Jávorka B.)

A Helsingin Sanomat, Finnország kedvelt napilapja nemrég először közölte egy az Egyesült Államokban elvégzett felmérés eredményeit. A kutatást a Central Connecticut State University folytatta le. A vizsgálat az olvasás és írás valamint a különféle képességek és szokások kapcsolatát kutatta. Támaszkodtak a korábbi PISA és PIRLS kutatások eredményeire is.
A vizsgálatot 60 ország diákjai között végezték el. A legjobb teljesítményt a finn diákok nyújtották. A tanulmány szerzői szerint a kiemelkedő teljesítményben nagy része van az ország fejlett könyvtárkultúrájának és az egyéb, segítő lehetőségek széles választékának is.
Az első hat helyen észak-európai országok diákjai végeztek. (ref. Sóron Ildikó)

Nehéz lefordítani a "literacy" kifejezést. Itt írásbeliségnek magyarítjuk (amely egyszerre jelent írni-olvasni tudást, és műveltséget, olvasottságot). A WMLN (World's Most Literate Nations) rangsor ez utóbbi jelentésre gondol, amikor a világ nemzeteit olvasási szokásaik és az ezt támogató eszközeik alapján állítja sorba. A rangsor - amelynek részletes elemzését olvashatjuk John W. Miller and Michael C. McKenna most megjelent World Literacy: How Countries Rank and Why It Matters című könyvében - öt indikátort vesz alapul: könyvtárak, újságok, az oktatási rendszer fejlesztésére fordított befektetések (input), az ugyanitt megjelenő eredmények (output), és informatikai felszereltség.
A művelt társadalomban az olvasottság vitatatlanul döntő szerepet játszik: nemcsak az egyének, de egész közösségek is áldozatokat hoznak a műveltség megszerzéséért. Ahol a műveltség nem képezi az értékrend fontos részét, gyakran elmaradottak, tagjai mind szellemileg, mind fizikailag alultápláltak, emberi jogaik és méltóságuk csorbát szenved, gyakrabban fordul elő erőszak és durvaság.
A WMLN rangsor célja ezért tehát az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a műveltség, az olvasottság megszerzése, erősítése egy társadalomban kritikus fontosságú a világ jövőjének építésében.
Az összesített rangsorban a 61 vizsgált ország között Magyarország a 29. helyen szerepel, az első három helyen pedig sorrendben Finnország, Norvégia és Izland áll.
A most közzétett kutatásban az egyes indikátorokat külön-külön is vizsgálhatjuk:
- Újságok (az egy főre jutó napilapok száma, a nyomtatott példányszámok, az online kiadások száma és az exportra juttatott napilapok száma alapján):
1. Finnország
2. Norvégia
3. Németország
... 21. Magyarország
... 61. Kolumbia
- Könyvtárak (a felsőoktatási, a közművelődési és az iskolai könyvtárak száma, valamint a közkönyvtárak állományának nagysága alapján):
1. Észtország
2. Lettország
3. Norvégia
... 9. Magyarország
... 61. Kína
- Input az oktatás területén (alapul véve a tanköteles kort és az oktatásra fordított pénzt a GDP-hez viszonyítva):
1. Brazília
2. Izrael
3. Mexikó
... 58. Magyarország
... 61. Szingapúr
- Output az oktatás területén (a PIRLS és a PISA felmérések ide vonatkozó eredményei alapján):
1. Szingapúr
2,5. Finnország és Dél-Korea
... 18,5. Magyarország
... 61. Panama
- Informatikai felszereltség (a számítógéppel felszerelt háztartások arányából):
1. Hollandia
2. Izland
3. Dánia
... 32. Magyarország
... 61. Botswana (ref.: Kámán Veronika, Könyvtárostanárok Egyesülete)

Az egyik legkeresettebb tudás a világon, nálunk mégis csak könyvtár szakokon tanulható. Magyarországon a nagyobb egyetemeken tanulható az információtudomány, a fontosságáról és a piacképességéről igencsak csekélyek az ismereteink. Az információtudomány, bármilyen meglepő is, a nálunk sokszor lenézett könyvtártudományra épül: magába foglalja az informatikai és ma már gyakran gazdasági tanulmányokat is. HVG, 2016/11. (márc. 12.) p. 54-55.
- A cikkben említett iSchool-tagságnak kemény anyagi feltételei vannak, ám ettől függetlenül spanyol, cseh tagok is vannak. Amerikában az iSchool intézmények óriási egyetemek részei, amelyekből ugyan kevés van lakosságszám-arányosan, viszont százas nagyságrendű professzori gárdával működnek. Európában kevesebb forrásból kisebb tanári gárdát, nemzeti szinten kis intézményeket találhatunk.
A HVG megelőlegezte az egyetemi státust a HIOA-nak, mely a valóságban még akkreditálás alatt áll. Még "university college" bár vannak rangos phd-képzéseik alkalmazott tudományi területen. (Németh Márton)

Hogy egy könyvtáros azonosítható, sok mindent jelent. A használó számára - akiért a könyvtár létezik -, udvariasság, megszólíthatóság, felelősség, azonosíthatóság. A másik oldalon a minőségbiztosítás egyik eszköze. A azonosíthatóság visszahat a munkaminőségre: felelősebb, használóközpontúbb szolgáltatást indukál. Aki ezt szolgáltatóként nem szívesen vállalja, érthetően riad meg. Az azonosítás többféleképpen működhet. Fotókat ld.: link :
- a könyvtárost megkülönbözteti a használótól a névtábla, mely a könyvtár imázselemeit, s jó esetben a könyvtáros nevét is tartalmazza (Almere, Hollandia)
- a betérőt segíti, ha már a bejáratbál kiválaszthatja a megfelelő munkatársat (Olst, Hollandia - több tartományra kiterjedő egységes könyvtári logóval)
- szintén lépés, ha a bejáratnál a faliképen a könyvtárosok csapata "köszönti" a betérőt (Eger)
- a honlapon névvel, arccal, feladatkörrel, elérhetőséggel azonosítható könyvtárosok (Andrássy Egyetem Könyvtára, Budapest)
(képek és szöveg: MG)

Női - nőknek és nőkről szóló - könyvtárak megtalálhatóak a világ minden részén. A női egyenjogúságot hirdetik; melynek fontos eleme a nők tudásának megléte, valamint annak továbbfejlesztése.
Wendy Kirk, aki már tíz éve az önkéntesekkel Glasgow-ban működő Női könyvtár vezetője, elmondta: sokakat tanítottak meg az olvasás szeretetére, s programjaik által többen íróvá is váltak. Néhány példa:
- egy hölgy, aki iskolás évei alatt nem tudott megtanulni olvasni, most személyes könyvtárat mondhat magáénak
- nyolcvan éves asszony képes volt arra, hogy levelet írjon a családjának
- egy hölgy képes volt beszédet mondani kisebb közönség előtt
- több mint 150-en neveztek be az írást népszerűsítő pályázatra
- 16 és 25 év közötti fiatalok is részt vettek a könyvtári programok létrehozásában.
A Nemzetközi Nőnap alkalmából hívták fel újból a figyelmet az ilyen típusú könyvtárak hasznosságára és fontosságára. (ref.: NM)

Mi a véleménye A titkok könyvtára / The Librarians filmsorozatról? - tettük fel a kérdést a múlt héten. A nem reprezentatív válaszok:
19 - nem ismerem
3 - marhaság, rossz imázs nekünk
12 - segít a könyvtáraknak ismertségben
12 - semmi köze a könyvtárakhoz.
- Úgy tűnik, a filmsorozat nem kimondottan érte el a könyvtárosok ingerküszöbét, akiét viszont igen, az szerint nem érte kára azokat, akik kihagyták ezt a lehetőséget.
E sorok írója korábban úgy gondolta, hogy a sorozat a Numbers / Gyilkos számok vagy a Lie to me / Hazudj, ha tudsz szériákhoz hasonlóan egy szakma - matematika, pszichológiai tartalomelemzés - eszközeit használja fel bűnügyek felderítéséhez. Ám tévednie kellett. Viszont még lehet egyszer olyan sorozat, mely az információkereső ember / könyvtáros készségeit használja fel e célra - a szakma pr-jeként :-) (MG)

Eddig már több könyvelhagyó napot is tartottak, a szervezők azonban most kiterjesztik a játékot egy egész hétvégére. Idén március 18. és 20. között lesz az esemény. A kiválasztott könyvet regisztrálni kell az interneten, hagyni kell benne egy üzenetet, majd ügyesen ottfelejteni valahol, hogy valaki ráakadjon. A cél, az olvasás népszerűsítése.
A játék úgy indul, hogy keresünk egy olyan könyvet, amelytől hajlandóak vagyunk megválni. Utána ezen a weboldalon link regisztrálnunk kell a címét, a szerzőjét, illetve hogy a városon belül hol található. Később már nincs is más hátra, csak a beleírt üzenettel együtt elveszíteni azt.

Kellett egy folyóirat, mely csak itt található meg. Eljöttem, beiratkoztam, ez még viszonylag tűrhetően egyszerű volt.
Ruhatár majd irány befele. Gondoltam botoran, de ha notebookot hoznál be, külön papírt kell kiállítani. Mit papírt? EEEEENGEDÉLYT, stemplis pöcséttel. Biztos látszott az arcomon egy kis értetlenkedés, mert halkan, picit odakacsintva is mint az átkosban súgta a hely ura, hogy szerencsére, csak havi egyszer kell kitölteni. Ha 31-én jössz és 1-én is, akkor 2x is kell 24 órán belül is, mert naptári hónaponként kell megújítani. Végülis a március 8-cal jól jártam, ugye?:)
Természetesen a laptop típusa is rajta van, így ha másikkal jössz, új engedély... De akinek több laptopja van, az lesz szíves eladni az egyiket és könyveket venni rajta.
Mindegy, menjünk be. Ott az a kis négyzet a beléptetőkapunál, érintem a belépőkártyát. Semmi. Pirosan világít. Mégegyszer, semmi. Már nyomom, semmi. Megfordítom, kezd az egész bohózattá alakulni. Semmi. Ahh, mondom, színtévesztő vagyok, biztos nem vettem észre, hogy kattant, megpróbálom benyomni a beengedőt, semmi. Robog a biztonsági őr felém mint Tarzanhoz a komornyik, hogy ne csináljon már több kárt őlordsága könyvtárában. És mint valami retardáltnak, lassan a szemembe nézve magyarázza, hogy a kártyát nem úgy kell használni mint ahogy azt az 5 kontinens 173 országában megszoktuk, a téglalaphoz érintve, hanem az alatta levő RÉSBE kell becsúsztatni. Ahova a többi 173 országban akkor csúsztatod a vendégkártyát, ha végeztél és elmész. A kártya pedig lecsusszan, te meg a büdös életbe nem mész vissza, WC-re se.
- UX = használói élmény, user experience. A bejegyzés jól elemezhető. Az OSZK munkatársa, Tóth Péter reagált is rá, segítséget ajánlva fel. Nem tudom, hogy elég-e az intézményi kultúra ügyfélszemléletű megváltoztatására. Nehéz ugyanis az ilyen frusztráló érzést elmagyarázni a könyvtárosoknak, akik már rég rutinosan kezelik e helyzeteket. S nehéz megérteni: a használót érheti olyan hatás, hogy többet oda jószántából nem megy. (MG)

A MKE március 3-i konferenciáján Jukka Relander az EBLIDA (európai dokumentációs szervezetek és könyvtárak egyesülése) és a finn könyvtárosegyesület elnöke történeti példákkal illusztrálta, hogyan jutottak el a finnek a mélyszegénység és nemzeti identitás hiány állapotából a kultúra és az oktatás intézményrendszerének kialakításával majd folyamatos továbbfejlesztésével Európa élvonaláig. Jelentős veszély szerinte, hogy a könyvtári színfalak mögött zajló komplex szakmai tevékenységekről a könyvtárba járó adófizető polgároknak kevés tudomása van. Amikor megpróbálta bevonni a könyvtárakat egy olyan kísérletbe, hogy fényképes tájékoztatást adjanak a munkatársakról s az általuk betöltött munkakörökről, nem sok intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. A kihívásnak történő megfelelés így még megoldásra vár.

A néhány hete megjelent Kutyának olvasni - Magyarországon még nincs ilyen link referátumunk nyomán a Népszabadság is beszámolt a hírről. Az állat az olvasásban bátortalan gyerekeknek "segít", miközben "hallgatja" és nem javítja olvasásukat. A gyerekek így szerezhetnek nagyobb rutint, önbizalmat az olvasásban.
Néhány korábbi anyagunk a témában:
- Észtországból link
- Finnországból link
- USA-ból: link , link és link .
A most megjelent referátumot Kámán Veronika készítette, Sóron Ildikó témaajánlata alapján. (MG)

2013 kora tavaszán kísérleti felmérésre került sor az ohiói Kent Egyetemen, hogy feltárják, miből tevődik össze az információ okozta szorongás (itt mint a könyvtári szorongás és az információtechnológia okozta szorongás együttese) a második szemesztert végző angol szakos diákok körében. A vizsgálat elsődleges mérőeszköze az információ okozta szorongás skálája volt, amely a Sharon Bostick-féle könyvtári szorongási skála átdolgozott változata (Library Anxiety Scale, 1992). A szerzők azt akarták megtudni, hogy a feltüntetett elemek közül melyek a legjellemzőbbek a válaszadók számára. Az eredmények elemzése statisztikailag jelentős kapcsolatot mutatott ki a skála elemei és a korábbi kutatási és könyvtári tapasztalatok, valamint a nem és faj/nemzetiség között. A kísérleti vizsgálat segíti majd a kutatókat abban, hogy felülvizsgálják az információ okozta szorongás skálájának általuk kidolgozott verzióját egy nagyobb merítésű vizsgálat érdekében, hogy megérthessék a szorongást kiváltó speciális tényezőket, és adalékul szolgáljanak az információs műveltséget oktatók számára. (Az információ okozta szorongás alsóéves diákok szemszögéből: a második szemesztert végzők kísérleti vizsgálata; autoref.)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma negyedik alkalommal indította el a Kulturális Közfoglalkoztatási Programot március elsejétől, amelynek keretében a Belügyminisztérium (BM) által biztosított 12,1 milliárd forint keretösszegből 8333 résztvevő foglalkoztatására nyílik lehetőség kulturális területen - mondta el Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára.
A kulturális közfoglalkoztatásban résztvevő intézményekkel március elején kötötte meg az együttműködési megállapodásokat a tárca.
A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Támogatási Programja által finanszírozott projekt negyedik üteme immár hat kulturális háttérintézmény - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Művelődési Intézet (NMI), Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. - együttműködésével valósul meg - fogalmazott az államtitkár.
Az Országos Széchényi Könyvtár 1,3 milliárd forintból 857 kulturális közfoglalkoztatottnak ad munkát. A programban négy munkakörben - közösségi koordinátor, közösségi munkás, közösségi asszisztens, technikai munkatárs - dolgozhatnak közfoglalkoztatottak.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár ... emlékeztetett: 2015-től minden település lakosonkénti 1140 forint normatív támogatást, de legalább 1,2 millió forintot kap a közösségi művelődési és könyvtári feladatainak ellátására. (Híradó)
- Sokba kerül a közfoglalkoztatás: nem is marad pénz másra (Világgazdaság)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Üllői úti fiókkönyvtárában nem csupán a könyvek szeretete jelenti az összekötő kapcsot az olvasók között. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett gyermekfoglalkozásokkal, kulturális és ismeretterjesztő programokkal várja a kispestieket az idén 40 éves intézmény, amely Holnapló címmel rendhagyó vetélkedősorozatot szervez, és falai között még a kertészkedésnek is helyet biztosít.
... Míg 2014-ben 2500-an látogatták meg különböző rendezvények keretein belül könyvtárunkat, addig 2015-ben több mint 3800-an. Nálunk le lehet ülni egy jó beszélgetésre, közös tanulásra vagy társasjátékozásra is. Gyakran előfordul, hogy valahol hallunk egy új kezdeményezésről, és azt gondoljuk tovább a könyvtár falai között. Például a Kispesten is meghirdetett "A legszebb konyhakertek" verseny balkon kategóriája adta az ötletet ahhoz, hogy a könyvtár ablakaiba ültessünk paradicsomot, paprikát és más haszonnövényeket, értékteremtő céllal. Ehhez kapcsolódóan szerveztünk egy előadást is, itt ötletekkel és a tapasztalatával segít majd az előadó.

Az életben a legjobban arra törekszünk, hogy a megbánást elkerüljük. Az emberek még akkor sem hajlandóak megszabadulni egy csökkenő árfolyamú részvénytől alacsonyabb áron, mint ahogy megvették, ha tisztában vannak vele, hogy a papír holnap még kevesebbet fog érni, és még többet veszítenek. Azért, mert amint eladják, szembesülnek vele, hogy rossz volt az eredeti döntésük. És akkor jön a súlyos megbánás. De amíg nem adják el, legalább ez az érzés elmarad. "Hátha valami mégis történik, és el kezd erősödni az árfolyam" - ezzel nyugtatjuk magunkat, de valójában csak nem akarunk szembesülni saját rossz döntésünk húsba vágó következményeivel, és azt ezt követő megbánással.

Elég sok szó esik mostanában arról, mi mindent kell tudni ma egy könyvtárosnak, illetve könyvtárvezetőnek. Szebben megfogalmazva: milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie. A Library Journal egyetemi és közkönyvtári vezetők visszajelzései alapján a következő vezetői top skill-eket azonosította [a KIT csoportosításában]:
A. Személyes alapképességek
- Creativity/Innovation, azaz a kreativitás és az innováció; a megújulás és a megújítás képessége
- Critical Thinking, azaz a kritikai (nem kritikus!) gondolkodás képessége
- Flexibility, a rugalmas gondolkodás képessége.
B. Technikai képességek
- Data Analysis, azaz az adatok elemzésének képessége, a döntéshozatalhoz
- Technological Expertise, azaz technológiai ismeretek
C. Együttműködési képességek
- Communication/People Skills, azaz a hatékony kommunikáció képessége
- Collaboration, azaz az együttműködés képessége
- Leadership, azaz a vezetői képességek (képesek legyünk a kemény kérdések feltételére is, illetve arra, hogy meghallgassuk a válaszokat, s tudjunk velük mit kezdeni)
- Project Management, a rendszerben való átfogó gondolkodás képessége
D. Külső kapcsolatok
- Advocacy/Politics, amit én érdekérvényesítő képességként azonosítanék leginkább
- Marketing
(Készül a Library Journal 2016. március 1-jei számában megjelent, Top Skills for Tomorrow's Librarians c. cikk alapján.)

Nagylak szerencsés helyzetben van, hiszen 2015-ben újulhatott meg a könyvtár épülete, amely az ifjúsági klubnak, tornateremnek és közösségi teremnek is otthont ad. Gyarmati András, a település polgármestere: - a könyvtárunk állományilag is nagyon elavult volt, így azokat a Somogyi könyvtár leselejtezte és feltöltötte újabbakkal. Jelenleg 5500 kötettel [a valóságban: 3200 (MG)] rendelkezünk, illetve a mozgókönyvtár segítségével a legkeresettebb könyvek is elérkeznek hoznánk, amelyek ideiglenes itt maradnak. A nagylaki bibliotékájának jelenleg 89 tagja van, ebből 15-en gyerekek. Hetente három alkalommal áll a helyiek rendelkezésére: kedden, pénteken és szombaton.
A nagylaki könyvtárban konferenciát rendező Somogyi könyvtár igazgatója a könyvek illatában bízik: elmondta, a mai digitális világban is ugyanannyira van igény a könyvtárakra, ahogy évtizedekkel ezelőtt is volt. Véleménye szerint sokaknak még mindig nagyon fontos, hogy a kezükbe foghassák és érezzék a könyvek illatát olvasás közben.

Finn kutatók azt találták, hogy az iskolákban korábban használt szövegtípusok inkább lehetnek ismerősek a lányok számára, közelebb állnak az ő érdeklődési körükhöz. Nem véletlen, hogy a lányok általában jobb olvasási teljesítményt nyújtanak, jobb eredményt érnek el a szövegértési feladatokban. (A fiúkra ráadásul azért is kellene több figyelmet fordítani, mert a csökkent olvasási képességűek között 4-10-szer annyi a fiú, mint a lány!) A finn iskolákban ennek eredményeképp egyre több olyan szöveget igyekeznek használni, amelyek a fiúk számára is érdekesnek, hitelesnek tűnnek. (Magyarországon a kötelező olvasmányok többségének főhősei persze hiába fiúk, férfiak, ha a régmúlt korok íróinak nyelvén szólalnak meg, így nem is igazán jutnak el a mai tizenévesekhez. És azt se feledjük: napjaink ifjúsági regényeiben, melyek viszont nagyon is kelendőek, már többnyire a lányok a sztárok!) Érdemes mindenesetre elgondolkodni azon, miért van az, hogy több nő olvas könyvet, regényt, miért vannak a lányok többen a könyvtárakban és könyvesboltokban? A fiúknak elég a videojáték?

Keresd a könyvet a városban! címmel indítottak akciót Kolozsváron a Könyvturi - Élőkönyvtár szervezői. A március 8-án indult akció célja az olvasás népszerűsítése: Kolozsvár magyar kávézóiban, éttermeiben színes könyvjelzőkkel ellátott könyvek keltik fel az emberek figyelmét. Ezzel párhuzamosan a könyvgyűjtési akció a felénél jár, jelenleg 300 könyv gyűjt össze.

A Magyar Tudományos Akadémia fontosnak tartja, hogy a Lukács Archívum és Könyvtár fennmaradjon, és a szigorú szakmai szabályoknak megfelelő módon teljes mértékben feldolgozott, rendszerezett, katalogizált és kutatható legyen. A legfontosabb tudományos cél, hogy a Lukács Archívum és Könyvtár anyaga a lehető legszélesebb - hazai és nemzetközi - szakmai körben elérhetővé váljon.
Ennek érdekében, a végrendelettel összhangban lévő jelenlegi tervek szerint: ...

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kapja meg az egykori Magyar Nemzeti Filmarchívumot (MNFA), miután a kormány a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda) megszüntetését tervezi - értesült a HVG.
A Manda a kulturális értékek digitalizálására jött létre. Indulásakor az volt a legegyszerűbb megoldás, ha egy már létező intézményre épül rá, és ez volt az MNFA. A Mandának nem sikerült azt a feladatot betöltenie, amiért létrehozták, bár közben megkapta a kulturális közmunkások foglalkoztatásának nemes feladatát is. Ezt a munkát már idén elvették tőle, és az intézmény megszüntetése után a digitalizálás az Országos Széchényi Könyvtárhoz kerülne. A filmarchívum bekebelezésével az MMA a Hild-villa után újabb Budakeszi úti ingatlanra tehet szert, ha az archívumhoz megkapja az eddigi működtetési helyet.

Mivel napjaim nagy részét egyedül töltöm és fordítok, az egyedüllét-szeretetem ellenére néha emberek közé vágyom. Tegnap beírtam a keresőbe, hogy "Utrecht digitális nomádok számára", és amit találtam, az minden várakozásomat felülmúlta.
Megelégedtem volna egy ingyen wifit biztosító, csendesebb kávéházzal, ezzel szemben most egy olyan co-working helyről írok, ahol jelenleg éppen kb. száz ember dolgozik körülöttem. Van álló munkára alkalmat adó asztal, babzsákfotel, kerek közösségi asztal, biciklinyeregből készült szék, amin két pedált is hajthat, aki akar. Minden asztalon konnektorok... gyors a wifi...
13 órakor ebédbüfé termett a helyhez tartozó kávézó jóvoltából. Az asztalon gyümölcs, friss paradicsom, uborka, alma, sajtok, bio ivójoghurtok, némi felvágott, kevert saláták magokkal, friss kenyér és péksütik szintén magokkal, kétféle leves és ivólé. A kávé és a tea egész nap elérhető.
Ja, a lényeget nem mondtam még. Mindez ingyen. Igen: jól olvastad. Nem kértek egy petákot sem a helyfoglalásért, se az ebédért.
Itt ugyanis a tudásoddal fizetsz, ha valaki igényli.
Az online foglalásnál mindenki beírja, hogy mi a foglalkozása, éppen min dolgozik, és miben tud segíteni másnak. Ha akarom, kérhetek az éppen itt dolgozó(k)tól webdesign tanácsot, nyelvtanítást, PR segítséget... Attól függ, hogy ki van itt éppen, és mit tud. Megkérdeztem a recepcióst, hogy ugyan mondja már el, ezt hogyan gazdálkodják ki.
A válasz: tárgyaló- és konferenciaterem-bérlés a fő profiljuk. Abból van bevételük. A fizető kliensek az ebédért is fizetnek. A keletkező bevételből meg "támogatnak" naponta vagy száz nomádot, és csak annyit kérnek tőlük cserébe, hogy segítsék egymást.
Ez a Seats2Meet, és más városokban/országokban is létezik. link

Szűcs Krisztina az elsők között kezdett el itthon adatgrafikákkal foglalkozni. Számos nemzetközi elismerése és felkérése volt, és úgy látja, lassan Magyarországon is fejlődés indul az adatvizualizáció területén.
A potenciális ügyfelek egy jelentős része nem érzékeli a különbséget az infografika és az adatvizualizáció között, pedig a két fajta produktumnak nagyon más célja és szerepe van, más-más problémák megoldására érdemes alkalmazni őket.
Az agyunk az egyszerű geometrikus formák közötti apró különbségeket (pl. pozíció, méret, irány) szinte azonnal felismeri, míg a betűk, számok, írásos jelek értelmezése sokkal lassabban történik meg; erre épít az adatvizualizáció. Ezekből az alap formákból alakulnak ki az oszlopdiagramok, vonaldiagramok és általában elég egy pillantást vetnünk ezekre a grafikonokra és azonnal megértjük, mit ábrázolnak.
Az illusztrációs infografikák esetében viszont a vizuális elemek szerepe, hogy érdekesebbé tegyék a grafikát, de ugyanúgy a számokat/szövegeket kell elolvasnunk, a különbség hogy egy száraz táblázat helyett egy vonzó grafikai környezetben találkozunk velük. De a megértés nem lesz tőle sem mélyebb, sem gyorsabb. Egyszerűen nem ez a szerepe. Az infografika általában már kész következtetéseket közöl.

Nyáron dobják piacra azt a kiegészítőt, amellyel gyerekjáték olyan álló munkavégzéshez illő íróasztalt kialakítani. Ez sokkal egészségesebb, mintha ülve dolgoznánk.
Az Indiegogo közössége már össze is gyűjtötte a pénzt arra a nem akármilyen bőröndre, amely sokkal egészségesebb munkakörnyezetet kínál, mint amilyennel a legtöbben rendelkezünk. Az ülőmunka olyan egészségtelen, hogy már az új dohányzásként emlegetik, ezért sok változtatható magasságú íróasztalt lehet kapni. Ezekkel csak az a baj, hogy csillagászati összegbe kerülnek. A problémát orvosolva egy kevésbé drága, hordozható és praktikusabb eszközt talált ki az Ombee fejlesztői csapata.

Egy holland cég összegyűjtötte a Wikipédián szereplő összes csatát és fegyveres konfliktust. A térkép egyrészt érdekességként is nézegethető, másrészt a történelem oktatását is segítheti.
Érdekes projektbe fogott nemrég a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó holland LAB1100 nevű cég. A programozók egy interaktív térképet készítettek, amin az utóbbi 4000 év összes olyan csatája szerepel, ami a Wikipédián is megtalálható. A Telegraph beszámolója szerint ehhez a Wikidata és a DBpedia adatbázisát használták fel, amiben már kivonatolva szerepelt az összes háborúval és katonai konfliktussal kapcsolatos információ.

Több mint 3000 tagot számlál már a Középkori templomok és romok Magyarországon Facebook-csoport. Az amatőr tagok egymás számára osztják meg sokszor nem is amatőr fotóikat a témában. Akár a helyismereti csoportok esetén, a tagok tudása összességében jól összemérhető a téma szakembereivel, illetve "hivatalos" információs vagy pl. műemlékes szakember nem tűnik fel közöttük. (MG)

A Hungaroton archívumának szinte teljes egésze elérhető már régebb óta az iTuneson, majd az Apple Music felületén. Hivatalos bejelentés ugyan továbbra sem nagyon van a fejlesztéseikről, de január végétől az archívum anyagai elkezdtek feltűnni a YouTube-on is. Az Apple Music-kal egybevetve azonban igen szegényes a visszakereshetőség szintje. Metaadatokban ugyan benne vannak az album címek és előadók. Az albumszintű keresés viszont igen problémás. Ha csupán egy előadója van az adott albumnak, akkor hashtag révén elérhető a csatornája általában (bár nem mindig) a hozzá kapcsolódó albumokkal. Például a Fonográf együttesé: link
Ám rengeteg olyan album van ami sok előadós, válogatás, filmzene, ezeknek egy-egy számát lehet megtalálni, albumszinten vagy csak az egyik előadóhoz vannak hozzákötve, vagy semelyikhez így az albumszintű lejátszás szinte lehetetlen... Vajon albumszinten is visszakereshetőek leszek a jövőben a Hungaroton zenék az Apple Musichoz hasonlóan a YouTube-on is? Mert így a szolgáltatás elég féloldalas még. Arról nem is beszélve, hogy régebben 2-3 éve feltett a Hungaroton csomó népszerű számból ízelítőket a YouTube-ra, s ezek jelenléte most már nagyon zavaró, miután fent van a teljes eredeti is. Példa Dolly Roll Nagy titok: link (ízelítő) link (teljes szám, a Neoton Família csatornájához linkelve ráadásul...) Zenei könyvtárosoknak jó kis böngészni való csemege lehet mindenesetre... (Németh Márton)