Múlt heti "A Netflix alig kereshető - viszont ajánl, ajánl, ajánl" link írásunk diskurzust váltott ki. A megkezdett gondolatot folytatva...
A Netflix (de pl. a Facebook is) nem véletlenül összpontosít a kereshetőséggel szemben az ajánlásokra. S ez - legalábbis az ajánlások erősítése - a könyves portálok üzemeltetésének is fontos felülértékelési szempontja.
Érdekes, hogy az Internet Archive új szolgáltatása sem ezen az úton indult: "A Netflixszel vagy Spotify-jal ellentétben nem ajánl hasonló címeket egy-egy találat után. Ehelyett kezdődhet a böngészés a nulláról, akárcsak egy könyvtárba belépve." link
A könyvtár jelenlegi gyakorlata szerint nem ajánl online.
- Korábban úgy véltem - folytatja gondolatát Balázs László - az a jó, hogy nem profilozunk. De közben felnőtt egy generáció, ami örül a profilozásnak. El is várják. Egy ilyen stratégia szerint a könyvtár szórakoztató módon jeleníti meg a katalógus adatait a használók számára. Az ajánlók alapjául szolgáló profilozás lehetőségét a kölcsönzési történet, illetve feldolgozott metaadatok teremtenék meg. A könyvtári rendszerekbe ma felvitt metaadatok azonban nemigen támogatják a hasonló szolgáltatások kiépítését a fikció esetén.
Ehhez érdemes lenne bővíteni a hasonlósági alapú kereséseket. Erre már van is hazai példa.
Vannak olyan katalógusok, amelyben a regénybeli karakterek is megjelennek (mondjuk Piton professzor, vagy Hagrid), de hazánkban még nem ismerek ilyet.
A Harry Pottert ma azért találjuk meg a katalógusban, mert maga a név benne van a dokumentum címében. De Piton professzorra nincs találat. Jó lenne, ha ezek a metaadatok szerepelnének a rekordban (ez a mai szabványok miatt nem fér bele). Pl.: milyen műben szerepel Piton professzor? Vagy: ha a Harry Pottert beírom, akkor a Legendás állatok megfigyelését is felkínálná a rendszer.
Ezzel elérnénk: akkor is érdemes lenne a könyvtári katalógust használni, amikor nem csak könyvet keresek. Legyen tehát szórakozás a katalógus használata - mint pl. a Netflixé már ma az.
Mindez nem azt jelenti, hogy le kellene cserélni a könyvtári katalógust, de azt igen, hogy a közkönyvtárban kell ilyen új, szórakoztató-tájékoztató funkció - fejtette ki a KIT-ben Balázs László.

A szülők szerint ami 2020 tavaszán történt, az nem is volt igazi digitális oktatás, mert nagyon kevés volt az online óra, és ők a tanítás alatt az órákat értették.
A napi feladatok megoldásában még mindig elsősorban a tankönyvekre és munkafüzetekre támaszkodtak, ami Németh Szilvia szerint azért érdekes, mert lehetőség lett volna online tartalmak feldolgozására.

Megállapították, hogy az online oktatás szempontjából a karanténidőszak nem volt homogén, ugyanis míg a tanárok egyre jobban belejöttek a digitális oktatásba, addig a diákoknak csökkent a motivációjuk, hiányolták a tanárok közvetlen visszajelzéseit. A szülők szerint a gyerekek kifejezetten rosszul élték még a barátaik, osztálytársaik, tanuláson kívüli tevékenységek hiányát.
Az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú családok esetében az otthoni feltételek megteremtése sem ment könnyen, sokuknál nem volt internet, ezért telefonon próbáltak a gyerekek bekapcsolódni a digitális oktatásba, de hamar elfogyott a feltöltőkártyás mobilinternet. Sokszor pedig megfelelő, nyugodt környezet sem akadt a gyereknek.

Gyakran látom, hogy könyvtári portálok, könyvtári szaklapok, intézetek túlságosan sok kattintásra ítélik reménybeli használóikat. Lábon lövik magukat... Már vagy 15-20 éve a hozzáértők meghatározták azt a lemorzsolódási arányt, amelyet minden egyes kattintás okoz. Ha tehát egy - szerintünk - érdekes anyagra szeretnénk terelni a használót, törekedjünk arra, hogy minél kevesebbet kelljen a lehetséges befogadónak kattintania. Mert feláll a hátán a szőr, ha előbb a folyóirat tartalomjegyzékét látja, aztán kattintás után a bibliográfiai leírást, mely felkínálja a pdf-változatot, és csak ezután kapja meg a tényleges tartalmat.
Igen, a tapasztaltabb generációk számára szükséges lehet még némi bevezetés (introductio). De ha a jövő befogadóit is szeretnék megnyerni, akkor a közvetlen közlés (in flagranti / in medias res?) marketinghozzáállás lehet a nyerő. Pontosabban: a legkisebb veszteség.
Summa: minél több kattintásra kényszerítjük a befogadókat, annál kevesebb marad belőlük. - És a maradék is frusztráltabb lesz. (MG)

Folytatódik a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár ingyenes, online programsorozata az intézmény YouTube-csatornáján.
- "Amikor milliók olvastak képregényt Magyarországon" címmel Kertész Sándor grafikus, művésztanár előadását hallhatják-láthatják link a képregények szerelmesei január 14-én, csütörtökön 20 órától.
- Egy héttel később, január 21-én este nyolctól dr. Ivancsó István, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára a bizánci egyház karácsonyi himnuszának irodalmi és teológiai össz­képébe enged betekintést link
- míg január 28-án 20 órától dr. Nagy Balázs, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai adjunktusa "Több mint játék - Lego az oktatásban" címmel vezeti be az érdeklődőket a népszerű építőkockák és a tanulás összefonódott világába.

Folytatva link
a Library Journal jövőbeli jóslatait, a következő forgatókönyveket hozza a kollaboratív munkával és tanulással kapcsolatban:

4. vízió. Együttműködő kreativitás: Alex, Andre, Sam és Vivian együtt dolgoznak "capstone projektjükön" (ez az utolsó két szemeszterben végzett, tantervben szereplő gyakorlati feladat, amelyben a bizonyítják az egyetemen szerzett gyakorlati tudnivalókat, készségeket - szerk.). Egy helyi nonprofit szervezetnek készítenek közösségimédia-stratégiát. A könyvtárban ötletelnek, készségfejlesztő workshopokra járnak, videókat vesznek fel és szerkesztenek, weboldalt készítenek, képeslapot terveznek és gyakorolnak a záró prezentációra. Végül a könyvtár projektkönyvtárába feltöltik az anyagaikat, hogy más is tanulhasson belőle.

5. vízió. Könyvtári tér mint hálózat: Derrell megtervezi a napját az egyetemi tereket lefoglaló appal. Az órája előtt foglal egy dolgozószobát. Utána az adatelemzést segítő stúdiót. Estére pedig egy csoportos tanulást támogató termet a könyvtárban. Minden helyszínnek megvan a maga szabályzata és technológiai támogatása.

6. vízió. A munka új módjai: A könyvtári oktatók és munkatársak önszerveződő csapatban elkezdik kidolgozni az IT-val és az intézményi kutatóirodával közös kutatásiadat- szolgáltatást. Az alapok lefektetése után felhasználói interjúkat készítenek, meghatározzák a fájdalompontokat. Szerepjátékkal egy újfajta tanácsadás prototípusát is elkészítik. Majd elindítják a pilot projektet a közegészségügyi kar egy csoportjával.

Nehéz megjósolni, hogy mi lesz a jövő. De a könyvtáraknak folytatni kell a növekedést és a felhasználói igények feltérképezését. A mostani környezet jó lehetőséget ad a skálázódásra. (ref.: Habók Lilla)

Bár a pandémia miatt nem fogadhatnak olvasókat a megyei könyvtárban, a zárt ajtók mögött komoly tervek megvalósításán dolgoznak az intézmény munkatársai. Tomasovszki Anita igazgató készségesen sorolta, mi minden vár rájuk a következő időszakban.
- Ebben az évben szeretnénk népszerűsíteni és tovább bővíteni a szolgáltatásainkat. Az intézmény digitális laborját és stúdióját kevesen ismerik, ezeket szeretnénk közelebb hozni a könyvtár általános és középiskolás látogatóihoz tanórán kívüli multimédiás programokkal, ahol betekintést nyerhetnek olyan témakörökbe, mint a médiaműveltség és -tudatosság, robotika, megismerkedhetnek a 3D nyomtató és szkenner, az USB-mikroszkóp és -endoszkóp használatával.
- Kultúrkuckónk népszerű a diákok körében, de új foglalkozásainkkal nyitni kívánunk a speciális igényű és fogyatékkal élő gyerekek felé is. Zöldkönyvtár projektünkben az idén még nagyobb hangsúlyt fektetünk a környezettudatosság fontosságára, az energiatakarékos megoldások bemutatására és népszerűsítésére. Elem- és kupakgyűjtőket helyezünk ki, az érdeklődők pedig szemléletformáló előadásokat hallhatnak a témában - részletezte Tomasovszki Anita.
- Helyismereti gyűjteményünk anyagából készült egy digitális, interaktív, a megyeszékhely központjának műemlékeit bemutató várostérkép, amit minél több közoktatási intézménybe szeretnénk eljuttatni.
A tervek között szerepel egy új közösségi tér kialakítása az olvasóteremben, ahol a képregényeké lesz a főszerep.

Az OSZK-ban több, mint 2600 digitalizált hangfelvétel vált meghallgathatóvá a nagyközönség és a kutatók számára. A Hangtár digitális adatbázis jó 150 órányi archív hanganyagot tett közkinccsé az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtár gramofonlemez-gyűjteményének anyagából.
A böngészni vágyók tíz kategória közül válogathatnak. A tájékozódást gazdag tárgyszókészlet, részletes bibliográfiai adatok és jó minőségben digitalizált címkefotók segítik.
Az összeállítás középpontjában a zenei műfajok (operett, sanzon, tánczene, katonadal, korai dzsessz, magyar nóta, népzene - kiemelten a Patria sorozatának néhány lemeze -, klasszikus zenei hanganyagok) állnak, továbbá prózai hangdokumentumok (mesék, korai kabarék, klasszikussá vált jelenetek) is helyet kaptak a válogatásban.
Az eddig csupán a könyvtárban kutatható dokumentumok hat évtized magyar vonatkozású hanglemez-történetét ölelik fel: magyar szerzők műveit, illetve előadók felvételeit tartalmazzák, amelyek 1904-62 között jelentek meg hazai gyártású, vagy külföldi lemezeken. Maguk a felvételek 1902 és az 1950-es évek vége között készültek, de nem csak Magyarországon, hiszen a magyar előadóművészek régen is rendszeresen készítettek hanganyagokat külföldön, például a két világháború között Németországban vagy 1950 után Csehszlovákiában.
Az eredeti hangdokumentumok a nemzeti könyvtár több, mint 100 000 egységet magában foglaló hangarchívumában találhatók. Mivel a Magyar Rádió szomszédságában elhelyezett egykori hangzógyűjtemény a rádió 1956. októberi ostromakor szinte teljesen megsemmisült, a jelenleg az OSZK-ban őrzött, 70 000 darabból álló sellaklemez-kollekció csak kis részben származik kötelespéldányokból.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
1 - jelentősebben fog emelkedni
2 - emelkedni fog
19 - vissza fog állni
15 - csökkenni fog
3 - jelentősebben fog csökkenni.
Ha a válaszok által kirajzolt görbét nézzük (ld.: link ), láthatjuk, hogy a normál haranggörbe balra tolódik, azaz az enyhe csökkenést vetítjük előre.
Kérdés persze, hogy a feltételezhető csökkenéssel járó társadalmi súlytalanodásra milyen recepttel készül a szakma és képviseleti szervei. (MG)

Az Iowa Városi Közkönyvtár link szeptember 23-án mutatta be hároméves stratégiai tervét, mely lépéseket fog tenni a méltányosság, sokszínűség és befogadás irányába. A 2021-2023 között megvalósuló terv három prioritásra fókuszál: a felépülésre és megújulásra a COVID után, a közösségi törekvésekre és az erőforrás-gazdálkodásra. A munka részeként megígérték, hogy a programkészítés, kapcsolatépítés és pénzügyi alap 30%-át a színesbőrű közösségekre bízzák; valamint azt is, hogy alternatívákat keresnek a rendőri intézkedésre a könyvtár szabályainak megszegése esetén.
- Először egy hagyományos ötéves tervet kezdtünk el felépíteni - mondta Elsworth Carman, az igazgató. - Aztán jött a COVID, és elkezdtünk másképp gondolkozni.
A könyvtár márciusban bezárt, így a tervezést is online folytatták. George Floyd májusi halálakor rájöttek, hogy meg kell ragadniuk a lehetőséget, hogy lássák mi változott a tervezés kezdete óta. A közösség már 2019 őszén kifejezte igényét, miszerint a könyvtárnak a társadalmi igazságosság problémáira is fókuszálnia kéne. Carman szerint "ez a lényeges most, erre kell figyelni." Ezután változtattak, és így jött létre a hároméves terv.
A tervezésbe bevonják az alkalmazottakat is, ami hasznos ötleteket eredményez, és segíti a munkájuk összekapcsolását a tervvel. Ez leginkább azoknak a dolgozóknak fontos, akik nem érintkeznek a nyilvánossággal munkájuk során. Minden részleg megfogalmazhatja javaslatait egy Google űrlap segítségével - ezeket megvitatják, és szavazással döntenek.
A színesbőrű közösségek esetében azt szeretnék elkerülni, hogy fehér könyvtárosok bizottsága döntsön arról, hogy milyen programok vonzanák ezeket az embereket. Ehelyett a közösség tagjaihoz szeretnének fordulni, hogy ők dönthessenek arról, hogy milyen eseményekre mennének el, illetve mi miatt éreznék úgy, hogy őket is befogadják. A könyvtár dolgozói nem mutatnak látható sokszínűséget, ezért ezen is változtatni szeretnének.
Carman szerint bármelyik könyvtár fejlődhet a társadalmi igazságosság terén hasonló módszerekkel, mint az Iowa Városi Közkönyvtár. Nem kell félni a város vezetésével, a közösséggel vagy az alkalmazottakkal való beszélgetéstől. Lehetőséget kell adni, hogy megvitathassák a problémákat, és felszólalni, ha nem értünk valamit. (ref.: Salamon Sára)

Az Országgyűlési Könyvtár legnagyobb elismerését nyerte el a tavalyi év végén Kokas Károly, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának főigazgató-helyettese. Javaslatai révén felpezsdült az élet a fejlődésében a múlt században megrekedt intézményben.
Kövér László, az Ország­gyűlés elnöke 2012-ben kez­­deményezte egy háromta­­gú bizottság felállítását az Országgyűlési Könyvtár át­­alakítása céljából, amelynek vezető könyvtári-informatikai szakembere Kokas Károly volt. A SZTE Klebelsberg Könyvtár informatikai főigazgató-helyettese 1983 óta tevékenykedik az egyetemi könyvtár berkeiben, 2004 óta vezető beosztásban. A parlamenti könyvtár felvirágoztatásáért végzett, odaadó munkájáért tavaly novemberben az Országgyűlési Könyvtár egykori igazgatójáról elnevezett Nagy Miklós-díjjal tüntették ki.
Elmondta, az Országgyűlési Könyvtár reformja felettébb időszerű volt már a 2010-es évek elején.
- A parlamenti könyvtárak mindenekelőtt a képviselők munkáját hivatottak könnyíteni szerte a világon. A hazai azonban egy olyan karriert futott be a 20. században, amely során elég jelentős nyilvános könyvtárrá is vált. A jogtudó értelmiség és egyetemi hallgatóság is birtokba vette. Az évtizedek során azonban számuk folyamatosan csökkent. A parlamenti munka kiszorította az olvasókat, nem törekedtek kiszolgálásukra, kényelmükre, az állomány frissítésére, konferenciák szervezésére. Kövér László ezen szeretett volna változtatni - magyarázta a könyvtáros.
A bizottság összes javaslatát elfogadta az Országgyűlés, az átalakulás néhány év alatt hiánytalanul lezajlott.

Online ünnepségen adták át a könyvtárszakmai és közművelődési díjakat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Kultúráért Felelős Államtitkárságán. "A kulturális javakhoz való széleskörű hozzáférés megteremtésével, a kulturális értékteremtésben élen járó közösségek támogatásával érhető el, hogy szellemi értékeink valódi erőforrássá válhassanak" - emelte ki az elismerések átadásán Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.
Az EMMI minden évben értékeli azokat a könyvtárakat és közművelődési intézményeket, amelyek évek óta magas színvonalú munkát végeznek.
A minisztérium a Minősített Könyvtár címet azoknak a könyvtáraknak adományozza, amelyeknek kiemelkedő innovációit a könyvtárhasználók elégedettsége, a partnerek, valamint a szakértők véleménye is alátámaszt.
Idén kilenc intézmény részesült ilyen elismerésben: a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Salgótarjánban; a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Zalaegerszegen; az Egressy Béni Városi Könyvtár Kazincbarcikán; a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ Gödöllőn; a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Debrecenben; a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Gyulán; a mórahalomi Tóth Menyhért Városi Könyvtár- és Közösségi Ház; az Óbudai Platán Könyvtár Budapesten; és a városi könyvtár Lentiben.
A Könyvtári Minőségi Díj a modellértékű szolgáltatásokat alkalmazó Minősített Könyvtárnak ítélhető oda. Az idén a békéscsabai Békés Megyei Könyvtár nyerte el a díjat.

Virginia Woolf-idézetekkel ünnepli a szerzőt New York Közkönyvtára. 22 citátumot tett közzé link a könyvtár. Így egy füst alatt
- ünnepel
- végez köszolgálatot az idézetek tartalmával
- jár kedvébe a közösségi médiában idézeteket osztogatóknak
- hívja fel magára a figyelmet, és persze
- olvastat: jó könyvtár lévén - nem hagyja ki, hogy az idézetek forrásaként ne adja meg a vonatkozó e-könyek linkjét. (MG)

Januártól újabb egységgel, az Egészségügyi Kar könyvtári állományával gyarapodott a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára; a nyíregyházi gyűjtemény 22 ezer könyvet, folyóiratot, csaknem 10 ezer szakdolgozatot foglal magában - hívja fel a figyelmet az Unideb.hu.
Mint emlékeztetnek, a Debreceni Egyetem Nyíregyházán található Egészségügyi Kara már a 2000-es integráció során az intézmény önálló egységévé vált, azonban a könyvtár csak most, január 1-én csatlakozott. Az egyesítéshez - mondta Petró Leonárd főigazgató-helyettes - a könyvtár és a kar számára is nyilvánvaló felhasználói igények vezettek.
A kétszintes nyíregyházi könyvtár gyűjtőköre a kari alapszakok szakirodalmi igényének megfelelően az orvos- és egészségtudomány, pszichológia, informatika, szociológia, szociális ellátás, jogi tudományterületek irodalmát tartalmazza, emellett szépirodalmi állománnyal is rendelkezik.

Az energetikai korszerűsítés után folytatódik a Huszár Gál Városi Könyvtár felújítása: ezúttal az olvasóteremben cserélnek padlót, polcokat és festenek. 1984-es átadása óta nem volt ilyen látványos eredménnyel járó munka az intézményben.
Tavaly december közepén az online kölcsönzést is szüneteltetve bezárt a mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi Könyvtár: az ok, hogy folytatódik az épület felújítása. Csiszár Péter, a Flesch Nonprofit Kft. ügyvezetőjének tájékoztatása szerint korábban az energetikai fejlesztést végezték el.
Szigetelték a tetőt, megújult a világítás, cserélték a nyílászárókat, modernebb lett a fűtéstechnika, napelemeket telepítettek. Az akadálymentesítés során egy új mosdót és egy személyfelvonót alakítottak ki. Most pedig olyan munkákat végeznek, amiket majd az olvasók is jól láthatnak látogatásukkor. Egy CLLD-pályázat keretében az olvasóterem padlóburkolatát cserélik linóleumról műgyanta padlóra, új polcrendszert alakítanak ki és kifestik az emeleti részt. Az emeleti mosdókat szintén felújítják, azt már a helyi önkormányzat anyagi támogatásával. A beruházás nemcsak a kivitelezőnek adott sok feladatot: a könyvtár dolgozóinak, sőt, az őket segítő Flesch kft. munkatársainak is. Ugyanis az emeleti teret teljesen ki kellett üríteni: mintegy nyolcvanezer könyvet szállítottak le az InfoPontra és a földszinti rendezvényterembe, a bútorzatot pedig az oktatóterembe, a földszintre és a pincébe helyezték át.

"Kétféle férfi van: aki rendszeresen visel öltönyt, és tisztában van annak 'illemkódexével', és aki csak különleges alkalmakkor veszi fel, ezért maga is bizonytalan az öltöny - cipő etikettben. Mai cikkünkkel valószínűleg mindkét tábornak tudunk újat mutatni!"
"A közösség hagyományos értékrendjének megfelelés és az én belső szabadsága közötti választás drámáját ismerheted meg az Anna Karenina regényből, illetve a belőle készült klasszikus filmből. Ennek a tudásnak feltehetően még többször hasznát fogod életed során venni".
- Hangzik a ruházati üzlet, illetve hangozhat a könyvtár hasonló, a termék mellé felhasználói információt szolgáltató üzenete. Mindkettő célja a termékek forgalmának növelése, illetve a termék élvezeti értékének fokozása. Mindez a marketing 4P-jének (illetve a felhasználó szempontjából 4C-jének) eleme; azaz promotion, illetve communication (értékesítésösztönzés és kommunikáció) eleme.
A képgalériát ld.: link (MG)

Az előzőhöz képest minimálisan kisebb elvárásokkal kötötte meg a Magyar Posta Zrt. a második hétéves, úgynevezett egyetemes szolgáltatási szerződését - írja link a Népszava. A magyar állammal december végén aláírt megállapodás január 1-jével lépett hatályba. 2030. december 31-ig lesz érvényben, de évente felülvizsgálják, szükség esetén pedig módosítják.
Az új szerződés a lap szerint engedékenyebb a kézbesítések határidejével, így például az elsőbbségi leveleknek 90 helyett csak 85 százalékát kell a feladást követő munkanapon kézbesíteni.
A sima leveleknél pedig megszűnt az az elvárás, hogy 85 százalékukat három napon belül ki kell vinni. Helyette csak az maradt, hogy 97 százalékukat 5 napon belül kézbesíteni kell. De a szerződés lehetőséget ad a postahivatalok ritkítására is az ezer főnél nagyobb településeken.
A kormány nem indokolta meg, hogy miért enged a színvonalból. A Népszava szerint a létszámhiány épp úgy az okok között lehet, mint a küldemények számának csökkenése, vagy a spórolás a kis posták megmentése érdekében.

Szakmány Tamás orvosprofesszor, Wales: - Azonnal nyilvánosságra hoznám a statisztikákat. Nagy-Britanniában bárki hozzáfér azokhoz a hetente frissülő adatokhoz, hogy hol hányan, milyen életkorban, pontosan miféle alapbetegséggel vannak lélegeztetőgépen, mennyi ideig kezelik őket intenzív osztályon, és milyen a túlélési arány. Ebből az adatbázisból tudom követni a trendeket. Magyarországon a szakmabeliek számára is elérhetetlen az ilyen információ. Azt nincs értelme mantrázni, hogy ma x számú, többségében idős, alapbetegségben szenvedő ember halt meg. Ha ebből kellene dolgoznom, az olyan volna, mintha kikapcsolnák a pilóta műszereit, és azt mondanák neki, hogy a lenti fénysorok valamelyike a leszállópálya, bizonyára megtalálod a megfelelőt. A társadalmat is érdemes lenne másként megszólítani ahhoz, hogy komolyan vegyék a fenyegetettséget. Azt kellene kiemelni, ami engem is megérintett: a vírus közel van, családtagokat, barátokat is veszélyeztet.

Alapvető átalakulásokon megy éppen keresztül a magyar múzeumi világ. A sikereik csúcspontján a legnagyobb múzeumokat is gyakorlatilag nullázta a koronavírus-járvány, de a lehetőségekhez mérten az intézmények tartják magukat. Aktívan terveznek 2021-re, bíznak a tavaszi, nyári újranyitásokban, és az elmaradt tárlatok kezét sem akarják elengedni.

A válság, mint látszik rendkívül nagymértékben sújtotta a múzeumvilágot, ám a kezelésben volt egy meghatározó közös, múzeumokon átívelő pont. Méghozzá a tárlatok online térbe helyezése. Ami ha így folytatódik, nemsokára már állandósult kísérő "programként" hivatkozhatunk majd erre.
Ezek mellett pedig számos, az oktatásban is használható tartalmat lehet találni az intézmények oldalain, így angol nyelvleckét, játékokat, kvízeket, múzeumpedagógiai feladatokat is kínálnak a múzeumok. A Szépművészeti Múzeum és az MNG Facebook oldala pedig naponta kínál új tartalmakat, hogy látogatók otthonukban is élvezhessék a múzeumi élményt. A Szépművészeti Múzeum különleges színházi programja, a Textúra is az online térbe költözött.

A koronavírus-világjárvány tapasztalatiból kiindulva számításba vesszük az esetleges tartósabb karantént, így eleve párhuzamosan tervezünk online és offline
- közölték a Pénzcentrummal. Az internetes tárlatok ilyen mértékű térhódítása - bár eddig is voltak ilyenek - arra enged tehát következtetni, hogy a koronavírus-járvány következtében már-már strukturális múzeumlátogatás-változás fog végbemenni a szektoron. Ami örökre megváltoztathatja az emberek múzeumokhoz fűződő viszonyát.

A már Magyarországon is elérhető DuckDuckGo 2020-ban 62 százalékos növekedést produkált, néhány napja pedig az egy nap alatt indított lekérdezések száma átlépte a 100 milliót.
Létezik több olyan alternatív kereső, amely nem kíváncsi a felhasználók adataira. Ilyen például a már magyarul is elérhető DuckDuckGo nevű kereső is, ami nem épít profilt a felhasználói adatokból. Ennek köszönhetően minden alkalommal, amikor valamire rákeresünk a mögötte dolgozó motorral, olyan, mintha legelőször használnánk a szolgáltatást.
A 2008-ban alapított DuckDuckGo link lassú növekedést produkált az elmúlt bő egy évtizedben, egészen 2020-ig. A keresőmotor felhasználóinak a száma a mérések szerint drasztikusan megugrott az elmúlt egy évben: a napi átlagos keresések száma 62 százalékos növekedést produkált.

Személyes tapasztalat: a DuckDuckGo inkognitóban való keresési előnye mellett hátrányokkal is bír: a magyar találati halmaza jóval kisebb, mint legnagyobb vetélytársáé, amely a használói elégedettség - lényegében a profit - érdekében számos kényelmi szolgátatást épített be kínálatába. (MG)

Ha modern és szupergyors vezeték nélküli hálózatot szeretnénk, akkor már nem feltétlenül kell vagyonokat költenünk egy új routerre - vázoljuk a lehetőségeket a TP-Link és a Xiaomi eszközeivel.
Ma már szinte minden háztartásban alapfelszereltség a wifi router. Addig a család összes tagja örül, amíg a lakás teljes területén az összes kütyüvel gyorsan lehet netezni, de ha lelassul, vagy akadozik a net valamelyik eszközön, akkor garantált, hogy a routerhez legjobban értő családtaghoz perceken belül befut a hibabejelentés.
A routerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hiszen ma már nemcsak mobilok és notebookok lógnak a hálózaton, hanem rengeteg okos, vagy legalábbis kicsit felokosított háztartási eszköz is. Többek közt ebből a megfontolásból született meg a wifi 6 szabvány, mely minden korábbinál nagyobb tempóval és jobb lefedettséggel kecsegtet.
Egy éve még nagyon új volt a szabvány, így csak drága, 100 ezer forint feletti wifi 6 routert tudtunk tesztelni, most azonban már a 20-40 ezer forintos árkategóriából választhat, aki modernizálná az otthoni arzenált.

Mely problémákat látják a legsúlyosabbnak a műemlékvédelem területén? - Klaniczay Péter és Lővei Pál műemléki szakértők...
L. P.: A legalapvetőbb probléma, hogy 2012 óta nincs központi állami szerve a műemlékvédelemnek. Megyénként néhány közigazgatási, régészeti, építészeti végzettséggel rendelkező munkatárs van besorolva a kormányhivatalokba, tucatnyi más szakmával együtt, a gyámüggyel, a növényvédelemmel, egészségüggyel, amelyek szintén elvesztették a központi intézményüket. Ez azt jelenti, hogy ezek a kollégák abszolút politikai vezetés alatt dolgoznak, főnökeiktől gyakran politikai nyomás éri őket, miközben hatóságilag döntenek egy-egy épületről. Nem tudnak a szomszéd megyékkel, az ottani szakemberekkel kapcsolatot tartani, tiltják nekik, hogy megkérdezzék azt a néhány tudományos szakembert, aki még imitt-amott elszórva, műemlékvédelemmel foglalkozik.
Az pedig egy gyakorlati probléma, hogy például az újból felhúzott, rekonstruált épületeket műemléki beruházásnak tartja a kormány. Ez történik most a Hauszmann Terv keretében: a várbeli lovardát, az őrségépületet korabeli dokumentumok alapján visszaépítik.

hvg.hu: Az elmúlt tíz évben hány műemléket bontottak le Magyarországon, lehet tudni, hogy mekkora a veszteség?

K. P.: Azért nehéz erre konkrét számot mondani, mert országosan semmilyen kapcsolat nincs a műemléki hatóságok között. Hivatalosan nem lehet tudni, hogy egy év alatt mit csináltak az egyes megyékben a műemlékekkel, leginkább csak a kastélyprogramról hallani. Megszűntek a szakmai folyóiratok is, amelyek tájékoztattak eddig.

Tudták, hogy mindig, mikor a zenészek kezükbe veszik a hangszerüket, valóságos kis tűzijáték indul be a fejükben? Lehet, hogy kívülről nézve nyugodtak és összeszedettek, nézik a kottát, és pontos, jól begyakorolt mozdulatokat hajtanak végre, de a fejükben buli van.
Honnan tudjuk mindezt? Az elmúlt néhány évtizedben az agykutatók hatalmas áttörést értek el annak megértésében, hogy hogyan működik az agy. Ehhez fMRI és PET szkenner segítségével valós időben figyelték meg az agyműködést. Mikor az embereket felteszik ezekre a gépekre, az olvasás vagy a matematikai feladatok megoldása az agy bizonyos területein jelennek meg. Mikor a kutatók a résztvevőket arra kérték, hogy hallgassanak zenét, a készülékeken kész tűzijátékokat láttak. Az agy különböző területei egyszerre aktiválódtak, mikor a hangokat feldolgozták. A zenét elemeire, például dallamra és ritmusra bontották, majd újra egységes zenei élményként rakták össze. Az agyunk mindezt a másodperc törtrésze alatt végzi el: a hang észlelése és aközött, hogy a lábunk megmozdul a ritmusra.
A tudósok később úgy döntöttek, hogy a zenehallgatók után a zenészek agyműködését is megfigyelik. A kis házi tűzijátékokból ekkor hatalmas fesztivál lett. Míg a zenehallgatás megmozgatja az agyat, és egészen érdekes tevékenységekre veszi rá, a hangszeres játék olyan, mint egy egész testet átmozgató edzés. Az agykutatók látták, hogyan aktiválódnak az agy különböző területei, mikor egy időben dolgoznak fel különféle információkat bonyolult, egymással összefüggő és elképesztően gyors sorban.

Ugye megvan, hogy a könyvtár minősége nem minőségi díjak meglétén múlik. Hanem azon mérhető le, hogy mennyire sikeresek a használói... (MG)

- A kutatási és szervezési készségek fejlesztését is segíti az írásművek készítése, ezért a New York-i Közkönyvtár publikációs, pályázati lehetőséget nyújtó oldalakat gyűjtött össze tinédzserek számára. Ráadásul egy megjelenés a felfedezésüket és egyetemi jelentkezésüket is segítheti - írja a könyvtár. Akár irodalmi, kreatív művészi vagy tudományos érdeklődéssel rendelkeznek a tizenévesek.
Néhány kiemelt példa a válogatásban ajánlott írásos pályázatok közül. A pályázatok angol nyelvűek, de egy részük nemzetközileg is pályázható (és akár jó példát adhatnak hazai listák készítésére is - szerk.):
- Apprentice Writer: 2021. március 15-ig pályázható középiskolásoknak szépirodalom, emlékirat, személyes esszé, vers vagy fotó feltöltésével link .
- Claudia Ann Seaman Awards for Young Writers: április 30-ig pályázható a világ bármely részéről középiskolásoknak, angol nyelvű művekkel. Eredeti, korábban még nem publikált kreatív írások adhatók be költészet, szépirodalom és kreatív nem szépirodalmi kategóriákban link .
- Teen Ink Magazine: a magazin folyamatosan jelenteti meg 13-19 évesek cikkeit, költeményeit, fotóit, videóit és akár regényeit, könyveit is. (link
- Princeton University Ten Minute Play Contest: március 31-ig adhatnak be 11. osztályosok pályaműveket a dramaturgversenyre, amelyet a Princeton Egyetem oktatói bírálnak el link .
- World Historian Student Essay Competition: május 1-ig a diákok legalább ezer szavas esszében mutathatják be, hogy szerintük a történelem hogyan hatott jelenlegi életünkre. (link
- Write the World Competition: minden hónapban más témában küldhetnek be pályázatokat a 13-18 éves diákok. Legközelebb például dalszövegíró pályázatokat várnak, és külön díjazzák a szövegeket és a felvett dalok esetében az előadásokat. link .
- Lloyd Davies Philosophy Prize: június 22-ig küldhetnek be esszét 12. osztályosok 3 filozófiai témában, amelyet tavasszal hirdetnek majd ki. A bírálók figyelnek a gondolatok eredetiségére, a probléma megértésére, a gondolatok bemutatására és az esszé felépítésére link . (ref.: Habók Lilla)

Múlt heti felvezetésünk link folytatásaként...
A tanulókártyák a XVIII. század óta kiegészítő eszközei az oktatásnak, játékosan szolgálják az ismeretszerzést.
A Helikon Kiadó gondozásában több ilyen kártyajáték jelent meg, Ki kicsoda? sorozatcímmel. Lássunk belőle néhányat...

Ki kicsoda? - Világirodalmi társasjáték
- A hatvanas évek nagy sikerű Ki kicsoda... című százlapos kártyajátékát újította meg a kiadó. A kartonlapok egyik oldalán egy-egy neves szerző portréja látható, a másikon rövid ismertető az illető életéről és munkásságáról. A játékosoknak meg kell nevezniük, ki a kérdéses alkotó. Újdonságként minden mestertől egy-egy rövid idézet olvasható, amelynek megfejtéséért jutalompont jár. Az nyer, aki a legtöbb találatot éri el. Az izgalmas kártyacsaták folyamán a résztvevők mintegy észrevétlen "megtanulják" a világirodalmat, Szophoklésztől Franz Kafkáig. A száz laphoz játékszabály-ismertető társul, amelyben a kérdések megfejtései is elolvashatók. (kiadói ismertetés)

Ki kicsoda? Magyar történelmi társasjáték
- A száz kártya egyik oldalán arcképeket látunk, a másikon az emelt szintű érettségi tananyagában is szereplő uralkodók, politikusok ill. költők, írók rövid jellemzését, valamint egy idézetet. A kártyajátékban résztvevők feladata az irodalmi, történelmi és mitológiai alakok megnevezése. A kártyákhoz megoldófüzet tartozik.

A sorozat néhány további része: Ki kicsoda? a görög mitológiában, Ki kicsoda? világtörténelmi társasjáték, Ki kicsoda? bibliaismereti társasjáték, Ki kicsoda? magyar olimpiai bajnokok.
A Ki kicsoda? zenetörténeti társasjátékról következő lapszámunkban szólunk részletesebben. (Stébel Ildikó)