A hatvani Ady Endre Könyvtár link olyan réteget csábított rendezvényével falai közé, akik - országos tapasztalatok szerint - nagyon ritkán lépik át a könyvtári küszöböt. Varga Zsuzsa beszámolója...

Olvasóink két évvel ezelőtt vehették birtokba a hatvani Ady Endre Könyvtár felújított, átépített épületét, melynek előadótermében 2022 szeptembere óta rendszeresen rendezünk kisebb kiállításokat. A nyári időszakra egy formabontó, de könnyed tárlat ötlete öltött formát.

Az 1990-es években nagy hagyománya volt a rockkoncertek szervezésének Hatvanban. Az akkori ikonikus helyszínek (rockkocsmák, klubok) hangulatát próbáltuk felidézni korabeli plakátokkal, fotókkal, belépőjegyekkel, újságcikkekkel, tárgyakkal. A kiállítás anyaga külsős kezdeményezésre, egy közösségi felhívás alapján érkezett a könyvtárba. A magánszemélyek által felajánlott tárgyak, jellegzetes ruhadarabok, kazetták, szkennelt dokumentumok és a könyvtár témához illő könyvei, folyóiratai felidézték az akkori hatvani szubkultúrák képviselőit, a megrendezett koncerteket, eseményeket.

A kiállítás megnyitója is rendhagyó volt. Az 1990-es évek hatvani kötődésű punk-rock-blues zenekarainak zenészeivel való beszélgetés, közös múltidézés képezte a program alapját, amit egy helyi punkzenei feldolgozásokat játszó együttes fellépése követett a könyvtár melletti külsős helyszínen. A megjelent közönség száma és összetétele azt bizonyítja, hogy igény van a közelmúlt eseményeinek felidézésére, a köztünk élők megszólításával. A vonatkozó fotókat ld.: link .

A rendezvényen megjelentek közkívánatára újabb rendezvény készül a témában. A folytatásban a 2000-es évek hatvani könnyűzenei életét fogják feldolgozni.

Tíz könyvtár csatlakozott Maine állam próbaegészségügyi programjához, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést igazságosabbá tegyék. A program főleg az egészségügyi problémákkal jobban küzdő településeket indul, ahol nem férnek hozzá otthoni eszközökkel a távolból kezdeményezett egészségügyi ellátáshoz. Számukra könyvtári telemedicina szolgáltatást indítottak.

Ugyanis a pandémia korai szakaszában sok orvos bezárta rendelőit, és ekkor kezdtek el a betegek a könyvtárhoz fordulni információkért. A könyvtárak nélkülözhetetlen egészségügyi központokká váltak. Saját indíttatásból szereltek fel termeket a távgyógyításhoz szükséges eszközökkel, pl. számítógép, kamera, fények. A szolgáltatás jórészt szabálytalan, de sok esetben életmentő volt.

A különböző községek könyvtárai eltérő felhasználói statisztikákról számolhatnak be az elmúlt évekből. Előfordult, hogy mg senki nem vette igénybe a lehetőséget, viszont máshol egy év alatt 31-szer használták a telemedicina termet.

Az állam most 50 ezer dollárral finanszírozza a programot, egy 2021-es Amerikai Mentőterv törvényből származó forrásból (American Rescue Plan Act). A könyvtárak így tovább népszerűsíthetik a telemedicina szolgáltatást, és ezzel bemutathatják, hogy az egészségügyi területen is létfontosságú a jelenlétük. (ref.: Habók Lilla)

A Page Public Library link , Észak-Arizona határán nemcsak egy könyvtár, hanem a közösség központja is. Lynn Cormier, Page város több szervezetéért, így a könyvtárért is felelős igazgatója elmondta, hogy bármi is a lakosok igénye, először a könyvtárat hívják segítségül. "Ha azt mondom, 'Inkább hívjátok fel a Városházát,' azt mondják, 'Nem, inkább a könyvtárat hívjuk.'"

A Page Könyvtár tevékenysége részben hagyományos, például könyvek és média kölcsönzése, gyerekeknek és tinédzsereknek szóló bővített szolgáltatások, valamint találkozóhely a helyi idősek központja számára. Az utóbbi években újabb igényekre is reagálnak.
- A könyvtár segített a drogsegély-szolgálatnak kommunikálni egy Naloxone-automata felállítását a város közösségi központjában.
- Bevezette a dolgok könyvtárát: biciklit, kemping- és pickleball-felszerelést, konyhai eszközöket is lehet kölcsönözni.
- A Coconino Community College is a könyvtárat kéri fel arra, hogy segítsen ügyfélszolgálati tanfolyamokkal vagy APA vagy MLA formátumokban történő oktatással.
- A könyvtár, a főiskola és a helyi Marriott együttműködik egy munkaerőpiaci börzén, amelyet legutóbb 45 vállalkozás és több mint 400 álláskereső látogatott meg.

"Page Könyvtárát csak úgy lehet leírni, hogy a városunk szívét nevezzük!" - mondja Cormier. "Elengedhetetlen intézmény, amely folyamatosan adja az létfenntartó oxigént a városnak és a környező szervezeteknek, bele értve az üzleteket, közösségi szervezeteket és városi intézményeket." A hasonlat találó; a kilenc fős könyvtár nélkülözhetetlenné vált: felnőttek, diákok és vállalkozások számára kreatív és kritikus módokon nyújtja szolgáltatásait. A Page Könyvtár a Library Journal 2023-as Legjobb Kis Könyvtára Amerikában díj nyertese. (folyt köv.) (ref.: ChatGPT, MG)

Célravezető-e a könyvtáros üzleti modell? - Az ugye megvan, hogy az emberek 11 százaléka kéri ki a könyváros olvasmányajánló tanácsát link ? Ez nem túl nagy arány ahhoz képest, hogy az olvasmányajánlást a könyvtárosok tanulják is képzésük során. A helyzet okáról nem ismert nyilvános felmérés. A kérdésben támpontot jelenthet az internetes böngészés és újabban a MI is, amely egyre inkább képes testre szabott válaszokat adni, részben a kérdés - vagy a prompt - minőségének, részben a használói keresési előzmények segítségével.
További lehetséges válasz lehet, hogy a könyvtáros hajlamos terjedelmesebb olvasnivalókat ajánlani, melyre azonnal visszacseng a könyvtárhasználati felmérések slágerválasza: azért nem járok könyvtárba, mert nincs időm. Kissé máshogyan fogalmazva: a könyvtárban kapott források, még ha azok megfelelőek is, túl nagy időráfordítást, azaz olvasási időt kívánnak a befogadótól.
'A könyvtáros nem könnyíti meg a munkámat, hanem fáradságos feladatokat ad' - mondhatja a használó, mielőtt élete hátra lévő idejére búcsút mond a könyvtáhasználatnak.

Könnyen lehet, hogy a könyvtárosoknak, vagy könyvek bűvöletében élő romantikus lelkek számára idegen a fenti gondolatmenet, de jó tudatosítani, hogy Magyarországon 10-12% körüli a könyvtárhasználati arány, amely évtizedek óta kitartóan csökken (vö.: Mikor éri el a nullát az aktív könyvtárhasználók száma? - Esetleg radikális stratégiaváltás?! link ).

A könyvtárosok nem vesznek tudomást a könyvtárhasználat folyamatos csökkenéséről. Némi reményre ad okot, hogy a könyvtári küldetéshez kötődő rendezvényszervezés és néhány nem hagyományos könyvtári tevékenység a könyvtárakban indult növekedésnek.

Egyelőre nem látszik olyan szakmai gondolkodás, ami a pl.
- könyvtárak nem üzleti jellegéből eredő bizalomfaktorára
- a hálózat potenciális erejére
- más szolgáltatókkal való szokatlan együttműködésekre építene
- (te mit tennél még hozzá)?
De: nincs még itt a vég :) MG

A Norvég Könyvtárosok Egyesülete hivatalosan is bejelentette link , hogy bojkottálják a jövő évi IFLA konferenciát. A cenzúrázott programba az LMBTQ témák biztosan nem kerülhetnek be, így súlyos diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés éri a könyvtárosok egy csoportját. S ki tudja még, hogy milyen szólásszabadsággal, a könyvtár demokratikus közösségépítő funkcióival összefüggő témák szorulnak majd ki. A témát övező társalgásból kiderült, hogy a nonprofit szakmai szervezetként működő IFLA páratlan módon eladta lelkét az Arab Emirátusokból jövő pénz láttán. S az sem valós érv a norvégok szerint sem, hogy sokan nem kaptak vízumot Ázsiából az európai IFLA eseményeknek. Ebből semmiféleképpen nem következik az, hogy pénzzel megvásárolt elismerésre vágyó diktatúra mögé kell állni. Amúgy az EU mellett a norvég állam költi a legtöbbet a harmadik világ támogatására. Nem lehet őket érzéketlenséggel vádolni az Ázsiában élők problémái iránt. (...) (Németh Márton posztja)

Egy, a könyvek betiltását szorgalmazó konzervatív mozgalom nyomást gyakorol az amerikai könyvtárak szakmai szervezetére, az Amerikai Könyvtárosok Egyesületére (ALA). Ennek hatására számos könyvtár elhagyta az ALA-t. Wyoming állam Campbell megyéjében a helyi könyvtári testület új irányelvekkel állt elő, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára károsnak vélt könyvek eltávolítását és a gyűjteményekből való törlését. Emellett Campbell megye kilépett az ALA-ból, és hasonlóan más államok és könyvtárak is. Több állam, köztük Arizona, Georgia, Illinois, Louisiana, Mississippi, Pennsylvania, South Carolina, South Dakota és Wyoming jobboldali törvényhozói hasonló intézkedéseket követelnek.

Az ALA-t évek óta érték kritikák azért, mert kiáll a vitatott - gyakran LMBTQ és rassz-ábrázoló tartalmú - könyvek mellett. Az is felszította a kedélyeket, hogy elnöke tavaly egy tweetben önmagát "marxista leszbikusnak" nevezte. Az állítás szerint az ALA politikai irányt követ, míg a szervezet tagadja, hogy bármilyen politikai program irányadó lenne számára. Az ALA tagsága csökkent az utóbbi években, és egyes könyvtárak kiléptek a szervezetből az irányelvekkel való nézeteltérések miatt.

Azokban a könyvtárakban, ahol politikai vezetők az ALA-tól való szakítást követelik, gyakran eltávolítják az ALA által támogatott "Library Bill of Rights" irányelvet, amely a könyvtárhasználók hozzáférési jogait védi, függetlenül a dokumentumok eredetétől, korától, hátterétől vagy nézeteitől. A könyvtárak egyre gyakrabban hivatkoznak arra, hogy az "erkölcsileg szexuálisan explicit vagy grafikus tartalmakat" tartsák távol a fiatalok szekciójából.

Az ALA-t bírálók alternatív szervezeteket is létrehoznak, mint például a World Library Association, amely más könyvtári irányelveket vall. Ezek az események hatással vannak a könyvtárak és az olvasás jövőjére, miközben a politika beavatkozik a könyvtárak működésébe és gyűjteményeik összeállításába. Az ALA szerint e törekvések csökkentik a közösségi jót, és meg kell védeni az információs erőforrásokat a közkönyvtárakon keresztül. (ref.: ChatGPT, MG)

Egyre több hazai könyvtár jelenik meg automatikus kültéri kölcsönzőberendezéssel. Miközben a különféle küldeményszolgáltatók is elárasztják a városokat (a kistelepüléseket nem!) postaboxokkal. Felmerül ezért a kérdés: a könyvtárak használói és a könyvtárak számára melyik megoldás lehet a kedvezőbb? Mindkét megoldás mellett és ellen is szólnak érvek. Arról azonban nincs hír - legalábbis nyilvános - hogy melyik megoldás a kedvezőbb a használói élmény szempontjából, anyagilag, logisztikailag. Ha mégis tudsz ilyet, írd meg! (MG)

Új szolgáltatásokkal tette még kényelmesebbé és gyorsabbá az online rendelések kiszolgálását az Euronics. A vásárlók otthonukba, az Euronics üzletekbe és immár csomagautomatákba is kérhetik a kiválasztott termékeiket. Budapesten belül ráadásul már aznap megérkezhet a rendelésük.

A cég azt is közölte, hogy azokat a kis vagy közepes méretű rendeléseket, amiket délelőtt 11 óráig leadnak a webshopon a vásárlók, már délután - 13 és 20 óra között - kiszállítja a cég az MPL-lel partnerségben. A vásárlóknak ehhez a szállítási információk megadásakor be kell jelölniük az aznapi kiszállítás opciót - mindezt kis csomag (maximum 15 kg és 60x60x60 cm) esetén 1990 Ft-ért, közepes csomag (maximum 30 kg és 60x60x60 cm) esetén pedig 2490 Ft-ért tehetik meg. (Pénzcentrum)

Somorjai Noémi (LMBTQ Könyvtári csoport): A gyűjteményfejlesztés legyen kontrollált folyamat. Próbáljunk közelíteni afelé - bármelyik kisebbséget tekintve -, hogy milyen arányban fordul elő azon a környéken, tájékon, városban az adott populáció, vagy kisebbség, az LMBT embereket is ideértve. Tehát ha van egy egymilliós vagy százezres állomány, akkor - úgy gondolom - hogy közelíteni kell az állományadatokat, hogy ott megjelenjen minden kisebbség információs ellátása a szakirodalomban és a szépirodalomban egyaránt.

Források gyűjtése: Nagyon természetes, hogy gyűjtsünk vonatkozó könyveket, folyóiratokat, magazinokat, folyóiratcikkeket (ahol nem tudunk folyóiratokat gyűjteni, ott gyűjtsünk folyóirat-cikkekből adatbázist), filmeket, DVD-filmeket. Online forrásokat is próbáljunk beszerezni. Ha nincs saját forrás erre, ott gondoljunk a MEK-re, melyből rengeteg anyagot lehet letölteni. Open access folyóiratokat is lehet használni. A Háttér Társaságnak link van könyvtára, melynek 8000 kötete illetve dokumentuma van. Ennek elég nagy százaléka fulltextes anyagot tartalmaz, tehát abból is lehet építeni elektronikus gyűjteményt, ha nincsen pénze a könyvtárnak megvásárolni a könyveket.

Láthatóság a honlapon: Nagyon fontos kitenni a honlapra ezen források elérhetőségét, linkjét; a Háttér könyvtár forrásait, szolgáltatásait, lelkisegély-szolgálattól segítő szolgálatig; telefonos szolgálat, chat-szolgálat, HIV-szolgálat... Annyiféle információt lehet megtalálni, hogy ha a könyvtárak saját forrásból nem tudnak, vagy nincsenek felkészülve arra, hogy az LMBT-embereket jól tájékoztassák, akkor tegyék oda a Háttér Társaság honlapját, mint ugrópontot. (...)

Szakozás: (Az OSZK Könyvtári Intézetében az LMBT-irodalom a beteg olvasók alatt szerepelt még 10 évvel ezelőtt. Órákat és napokat töltöttem el azzal, hogy rátaláljak erre az anyagrészre, amíg aztán fülbesúgásos alapon az egyik kolléganő elárulta nekem, hogy rosszul keresem, mert a beteg olvasó alatt kellett volna keressem. Ami gyakorlat szerintem megszűnt, de lesznek még dolgaink meg problémáink.)
Ha a könyvtáros nem ért hozzá, hogy milyen tárgyszavakat, szakozást alkalmazzon, akkor forduljon az LMBT Könyvtári csoport link munkatársaihoz, akik tanácsot fognak adni.

Elhelyezés az állományban: 15 évvel ezelőtt a könyvtárak Angliában arról vitatkoztak, hogy csoportosan helyezzük el az LMBT gyűjteményt, vagy osszuk szét az állományban, hogy ne lehessen látni, hogy valaki pont annál a polcnál áll. Azt javaslom: legyen ilyen is és olyan is. Az olvasó eldönti, hogy melyiket szeretné használni.

Bátorítás: A tájékoztató szolgálatba pedig ki kellene tenni a táblát, hogy a könyvtárosok képesek és hajlandóak LMBT-információt is adni. És így az olvasók bátrabban fognak hozzátok fordulni. Nem csak személyesen, hanem emailen, chat-ben, telefonon, kinek mi a kényelmes.

KIT: A könyvtárosság és az írói tevékenység között milyen logikai, szemantikai kapcsolatot találsz?
Istók Anna link (igh., Gödölői Városi Könyvtár): Semmilyet. A könyvtárosságomból nem következik az írói tevékenységem és fordítva sem, bár nyilván hatással vannak egymásra. A könyvtárosság egy szakma, melyet kitanul az ember, az írói tevékenység pedig alkotói folyamat. Ha viszont a könyvtárosságot és íróságot mint szakmát nézzük, akkor az írás is egy tanulható szakma, nincs benne semmi ördöngösség, a született tehetségekben nem hiszek.

KIT: A könyvtáros attitűd mennyiben segíti az olvasókkal való kapcsolatteremtést?
Minden utamba akadó olvasónak felhívom a figyelmét egy tehetséges, hazai szerzőre, akit ugyanúgy hívnak, mint engem. :-) Egyébként mivel a könyvtárosi munkám része a rendszeres író-olvasó találkozók moderálása, reklámozása, így ez sok segítséget jelentett számomra, rutinos voltam már a saját első bemutatómnál is. Tudom azt is, hogyan érdemes egy ilyen beszélgetést szervezni, hogy ne unatkozzon a közönség, hogyan kell interaktívvá tenni.

KIT: Segít-e a könyvtároslét abban, hogy könyveid - pl. könyvtárakban - terjedjenek?
Hát erről sajnos nincs megbízható információm, nyilván sokan ismernek, mert sokat publikálok és oktatok a szakmában, de a tapasztalatom az, hogy azért nem mindig kötik össze a nevemet az íróéval. És azért be kell lássam, bár rendszeresen megjelenek irodalmi lapokban, és kiadták már három regényemet, nem vagyok a fősodorban, így nem sértődöm meg, ha valaki még nem hallott rólam, mint íróról. (Persze, ha valahol könyvtárban járok, az első dolgom mindig annak lecsekkolása, hogy ott vagyok-e a polcokon. Ez eddig még egész jó arányt mutat.)

Kapcsolódó: Fomo poeticus link

Németül két szó van a könyvtárra: a hivatalos Bibliothek Schleswig-Holstein tartományban, más intézmények nevében a Bücherei szerepel. A tudományos, szakkönyvtári és felsőoktatási könyvtári szférában és a szakmai kommunikációban is a Bibliothek használatos.

Németország szövetségi, decentralizált államszervezetét a könyvtárügye is tükrözi. Szövetségi fenntartásban a nemzeti könyvtár két helyszínen (Majna-Frankfurt és Lipcse) működik, de a Bajor Állami Könyvtár és a Berlini Állami Könyvtár is nemzeti könyvtári rangban és feladatkörrel rendelkezik. A szövetségi állam közösen finanszírozza a tartományok összességével a három országos hatókörű szakkönyvtárat, illetve számos fejlesztési projektet.
Az egyetemi és főiskolai könyvtárakat fenntartói a felsőoktatási intézmények, finanszírozó azonban a tartományi költségvetés.
A közkönyvtárakat az adott települések tartják fenn, és a Covid előtt összesen mintegy 120 millió látogatást regisztráltak évente. A lakosság tizedének van olvasójegye.
A közkönyvtárak szolgáltatásában egyre hangsúlyosabbak a rendezvények, kiállítások a helyi közösséget segítő információszolgáltatások, sőt többször felmerült már a vasárnapi nyitva tartás kívánalma is. Ezek a könyvtárak a demokratikus társadalmi diskurzus alapintézményei, mert fel vannak vértezve ismeretterjesztő funkciókkal is, sőt egyre több bibliotéka már makerspace-ként működik.
A nagyvárosi közkönyvtári hálózatok száma mintegy kétszáz, a közkönyvtári hálózat működését a tartományi könyvtárak koordinálják. A közkönyvtári hálózatok tartományokon átnyúló regionális szövetségekbe is tömörülnek, melyek ellátják az adott régió közkönyvtárainak közös katalogizálási teendőit s számos egyéb szakmai feladatot. A katolikus és evangélikus helyi nyilvános könyvtári hálózat is elég kiterjedt melyeket teológiai szakkönyvtárak egészítenek ki.

A közkönyvtárak vezetőitől jellemzően egyetemi alapképzettséget (BA) várnak el, ennél magasabb elvárást a nagyobb városi, tartományi könyvtárak vezetéséhez kívánnak. Mester, illetve doktori fokozattal rendelkező szakemberek jellemzően a tudományos, felsőoktatási és szakkönyvtári szférában dolgoznak.

Az iskolai könyvtáraknak ugyanakkor semmilyen szervezetrendszere nincs, és a szabályozási, szabványos működési keretek is hiányoznak! Általában ott működnek eredményesen, ahol az anyaintézmény pedagógiai programjába való beágyazottság mellett az adott település közkönyvtárával is sikeres együttműködést alakítanak ki. (folyt. köv. az országos közkönyvtári szolgáltatásokkal a következő számban)

Előző rész: link

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
27 - A könyvtárosnak minden formáját kell használnia
0 - A papírforrások között legyen bajnok a könyvtáros
4 - A telefonon és közvetlenül emberektől származó inf. nem a könyvtáros asztala
0 - Egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu.
Ha a kapott adatokat összevetjük az utóbbi 10 évben kapottakkal, akkor a következő diagramot kapjuk: link . A lényeg: szinte semmi nem változott, a válaszadók egyenrangúnak kezelik az információszerzés eszközeit.
Mindez örömtelinek tűnik, ám, ha elgondoljuk, hogy a telefonos információszerzés gyakorlata (ld.: link ) és annak szerepe a könyvtárosképzésben meglehetősen hiányos, már kevésbé szép a helyzet. (MG)

A digitális gyűjtemények számának növekedésével egyre nagyobb figyelmet kell kapnia az etikai kérdések vizsgálatának, tehát nemcsak arra kell figyelnünk, hogy milyen információkat tartalmaz az adott gyűjtemény, hanem arra is, hogy az információkat hogyan választjuk ki, tesszük hozzáférhetővé, és miként tudják hasznosítani a felhasználók. Ezeknek a kérdéseknek egy részére az információetika ad választ, amely az etika egyik részterületeként a digitális gyűjtemények szerepét is vizsgálja.

Ezek a kérdések korántsem új keletűek, viszont a tágabb értelemben vett digitális adatok növekvő szerepe sajátos komplexitást ad megközelítésüknek. A digitális gyűjteményeknek ugyanis tükrözniük és szolgálniuk kell az érdekelt felek igényeit és szükségleteit, miközben egyensúlyt kell teremteniük az általános hozzáférés és a megőrzés között. Azokat a döntéseket, hogy bizonyos információkat bemutatunk, míg másokkal nem foglalkozunk, befolyásolhatja a politika, a kulturális preferenciák és a társadalmi értékek. Mint minden könyvtári gyűjtemény, a digitális gyűjtemény is alkalmas arra, hogy elősegítse tartalmának intellektuális felfedezését, és lehetővé teszi az is, hogy az intézmények azonosítani tudják az olvasóik számára értékes műveket, formálva egyúttal a felhasználói prioritásokat is. Az információ kiválasztása, létrehozása, kezelése, terjesztése és megőrzése során hozott döntések ugyanis visszahatnak arra, hogy az információt hogyan és hol fogyasztják, értik és használják. Fontos, hogy támogassuk és megerősítsük a digitális dokumentumok leírásával és hozzáférhetőségével kapcsolatos kritikus gondolkodásunkat a kisebbségi társadalmi csoportok reprezentációja vagy például a látás- vagy hallássérültek hozzáférése szempontjából. (Az etika és a digitális gyűjtemények: a kialakulóban levő komplex jelenségek szelektív áttekintése; ref.: Koltay T.)

Legalább 40-50 ember várt hiába hétfő reggel a szegedi Somogyi könyvtár előtt, akik azért érkeztek, hogy regisztráljanak a Csillagbörtönbe meghirdetett októberi sétára. Mint Olvasónk, Kata elmondta számunkra, amikor a könyvtár munkatársai közölték, hogy nincs már hely az eseményre, kitört a balhé, és többen kiabálva adtak hangot nem tetszésüknek. "Nagyon sokan voltunk, legalább 40-50 ember, én fél 9-re érkeztem a szabadnapos párommal. A könyvtárosok olyan arcot vágtak, mint akik azt se tudták, hogy lesz egy ilyen program. Szerintem nem számítottak rá, hogy ilyen sokan leszünk. Állítólag 30 emberre kalkuláltak, amikor közölték az ott lévő tömeggel, hogy nincs hely, kitört a balhé, voltak páran akik kiabáltak" - idézte fel a reggel történteket Kata.

Megkeresésünkre a történtekkel kapcsolatban az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek a Somogyi-könyvtár:
A Somogyi-könyvtár elnézést kér minden érdeklődőtől, aki a Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Szegedi Fegyház és Börtön, köznapi nevén Csillagbörtön látogatási lehetőségéről - a korlátozott létszám miatt - lemaradt. A könyvtár honlapján előzetesen közzétett jelentkezési feltételek között, az intézmény felhívta a figyelmet az erősen korlátozott létszámra. Valamint felhívta a figyelmet a jelentkezésekre megadott időpontokra is, amelyek között már a szeptember 15-e, péntek is szerepelt, egyéb más későbbi időpontokkal egyetemben.
Sajnálattal szembesültünk, hogy a könyvtár honlapján megjelent információ a különböző csatornákon módosult, így néhányan abban a hiszemben érkeztek szeptember 18-án, hétfőn reggel regisztrálási szándékkal a könyvtárba, hogy a jelentkezési lehetőség ekkor veszi kezdetét, azonban a férőhelyek egy része már betelt, így nem minden érdeklődő fért bele a biztonsági okokból korlátozott keretbe.
Elnézést kérünk mindenkitől, aki a Csillagbörtön látogatási lehetőségéből a fenti okok miatt kimaradt!
A Szegedi Fegyház és Börtön vezetésének pedig ezúton is köszönjük, hogy a megadott keretek között, kulturális céllal lehetővé teszi az intézmény meglátogatását!

A romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány költségcsökkentő tervei: a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61 százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni - közölte memorandumában a múzeumok országos hálózata.

A szakmai szervezet beadványából kiderült, hogy szinte valamennyi székelyföldi színház, múzeum, táncegyüttes elveszítené jogi önállóságát, ha a Ciolacu-kabinet jelenlegi formájában fogadná el a költségcsökkentő sürgősségi kormányhatározat-tervezetét. Ezek ugyanis 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, és a jogszabálytervezet összevonást vagy megszüntetést javasol számukra.

A jogszabálytervezet számos megyei és városi könyvtárat is érint, de olyan kulturális kiadványokat is veszélybe sodor, mint a marosvásárhelyi Látó vagy a kolozsvári Művelődés folyóirat. (via ReMeK-e-Hírlevél)

"Úgy döntöttünk polgármester úrral közösen, tekintettel arra, hogy 250 darab könyvet ajándékoztam a Polgármesteri Hivatalnak ingyenes adományként, még egy másik kolléganő 80 könyvet, hogy létesítünk itt a hivatalban egy könyvtárat a hivatali dolgozóknak, akik törzsmunkaidő előtt, tehát fél 8 előtt, illetőlég fél 3 után vehetik ezt igénybe, ingyenesen kölcsönözhetik a könyveket, olvashatnak is itt a törzsmunkaidő után. Ezzel tulajdonképpen az a célunk, hogy a könyveknek a hagyományos szeretetét tovább ápoljuk. Sokrétű a könyvkínálat, bárki megtalálhatja a maga ízlését. Vannak idegen nyelvű könyvek is, angol, német, hogyha valaki ilyen szinten áll, azt nyugodtan tudja olvasni. Nagyon bízom benne, hogy a kihasználtsága jó lesz" - mondta dr. Almási Csaba jegyző.

Több mint 300 darab könyv közül válogathatnak a dolgozók, ezzel is visszatérve a hagyományos olvasás izgalmaihoz. A régi vászonkötéses könyvektől kezdve, a történelmi és életrajzi műveken keresztül eljuthatunk egészen a mai, könnyű irodalmi olvasmányokig. "Összességében nagyon örülök, hogy egy olyan munkahelyen dolgozhatom, ahol az irodalom szeretete, az irodalom is fontos és előtérbe kerül, hiszen összességében egy eléggé stresszes munkahelyen dolgozunk, bármennyire is családbarát, nagyon sok problémát kell megoldani. Ha mellette tudunk egy kicsit olvasgatni, vagy az otthoni könyvtárunkat ki tudjuk egészíteni olyan formában, hogy hazavihetünk egy-egy könyvet, akkor én azt gondolom, hogy egy picit jobb kedvvel látunk az elkövetkezendő feladatoknak" - nyilatkozta Szaka Attila, köznevelési és művelődési referens.

A kölcsönzés módja egy hagyományos könyvtáréhoz hasonlít, aki igénybe szeretné venni a könyvtár szolgáltatásait, előre jelzi az igényét, kiválasztja az aktuális könyvet, amelyről jegyzőkönyvet készítenek. A mai megnyitó után - figyelembe véve azt, hogy mennyire veszik igénybe ezt az új szolgáltatást a dolgozók - lehetőség lesz a könyvek számának bővítésére is.

A félreinformálás, a dezinformáció és az információk tág értelemben vett manipulációjának elméletei lehetővé teszik a "dezinformációs detoxikálást", amelynek lényege, hogy fejlesztjük az ún. ökológiai műveltséget és az állampolgári szerepvállalást, miközben konstruktív információs gyakorlatokat és digitális tartalomkészítési készségeket alakítunk ki.

Ehhez két New Jersey-i egyetem alapképzéses hallgatói számára kidolgoztak egy 15 hetes kurzust, amely az információt, a félreinformálást és a dezinformációt interdiszciplináris megközelítéssel egy komplex társadalmi-technológiai ökoszisztéma összefüggésrendszerébe helyezi, különös tekintettel a hatalom és az elnyomás struktúráira. A kurzus bemutatja a félreinformálás és a dezinformáció felismerésének eszközeit és terjedésük megállításának formáit.
A hallgatók megtanulják, hogy mi jellemzi a felelős információs magatartást, például a források és a tartalom hitelességének értékelése, valamint a tartalmak használata, kurátori kezelése és megosztása során, beleértve a megszerzett ismeretek alkalmazását munkájukban és mindennapi életükben egyaránt.

A kurzus másodlagos oktatási céljai közé tartozik az is, hogy a hallgatók megismerjék a félreinformálás és a dezinformáció forrásait, terjedésük néhány okát és következményét.
A hallgatóknak saját maguk számára is meg kell fogalmazniuk, hogy az információforrások szakszerűsége milyen szerepet játszik a tartalom megbízhatóságának biztosításában, és miként működik a tudományos ismeretek előállítása és kommunikálása, ideértve a szakértői bírálatot is. (Dezinformációs detoxikálás: tanítás és tanulás a félreinformálásról és dezinformációról a társadalmi-technológiai rendszerkutatás perspektíváinak felhasználásával; ref.: Koltay T.)

Szakmailag is fontos, hogy a könyvtárosok jól érezzék magukat - erről is szólt a továbbképzés Egerben. - Az egri könyvtárban mindig jelentős szerepet kapott a könyvtárosok továbbképzése. Fontosnak tartják ugyanis, hogy a továbbképzéseken a könyvtárszakmai ismeretek, a könyvtári szaktudás, valamint az innovációk átadásán túl hangsúlyosan legyen jelen a munkatársak önismeretének fejlesztése, magabiztosságának és önbecsülésének támogatása, és a könyvtáros szemléletformálása is.

Az élménykönyvtár projektet 2020-ban dolgozták ki innovációként a Bródy Sándor Könyvtárban link , tudtuk meg Komló-Szabó Ágnes könyvtárostól.

- Távoktatással indult a projekt, majd lehetőség nyílt rá, hogy Élménykönyvtár címmel egy könyvet is megalkossunk, és hogy szervezzünk egy országos konferenciát, melynek az első napja májusban volt. Tavasszal a fákat hívtuk segítségül ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk lévő világot, most pedig a vízen és az áramlatokon keresztül próbáljuk megtenni mindezt - mondta el portálunknak Komló-Szabó Ágnes könyvtáros, akitől azt is megtudtuk, mi köze van ezeknek a dolgoknak a szakmájukhoz.

VR-szemüvegeket vittek idősek otthonába egy speciális kecskeméti programban dolgozó szakemberek, hogy a bentlakókat néhány percre fantasztikus utazásokra küldjék. A Kecskemét-Petra túra ingyenes, biztonságos, és ugyan rövid, mégis hosszú ideig emlékezetes marad.

A fenti mondatok a kecskeméti Margaréta Otthon ápolási osztályán fekvő Magdi néni szájából hangzottak el. Amikor a szobájába lépünk, a fején VR-szemüveg, a modern technológia épp Jordániába repítette; hat és fél perces interaktív videón Petra romváros sziklatemplomát és a hasonlóan lebilincselő környéket nézegeti. A készüléket egy speciális idősödésügyi program részeként próbálhatják ki az otthon lakói, de erről majd később, most térjünk vissza Magdi néni szobájába. Az ágy egyik oldalán keresztrejtvény, a másikon okostelefon - van nyitottság a hi-tech felé.

Az otthon lakója forgatja a fejét, és közben kommentálja a látottakat: "Micsoda sziklák! A valóságban megnézni sem lenne rossz." Rákérdezünk, melyik volt a kedvenc helye a valóságban.

Kapcsolódó: link .

Már az 1980-as végén megjelent egy módszer, az ún. LBD (Literature-Based Discovery), amely az információkeresés folyamatát a tudományos adatbázisok szövegeiben való implicit kapcsolódások felfedezésére irányította. Ez a mai lehetőségek mellett újabb kutatási kihívásokhoz vezet. Az információk sokszor számos tudományos folyóiratban szóródnak szét, összekapcsolásuk nehézkes.

A chicagói egyetem könyvtárosképző intézetének dékánja, Don R. Swanson a kérdéssel foglalkozva 1986-ban fedezte fel, hogy egy ritka betegség, a Raynaud-szindróma esetén a tünetek változásai összefügghetnek a halolaj fogyasztásával. Információs szakemberként mielőtt továbbadta volna az információt, ellenőrizte orvosbiológiai adatbázisok cikkeiben. Rájött azonban, hogy a szindrómáról és a halolajról szóló cikkek egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz: nem talált olyan tudományos cikket, amely a két dolgot összekötötte volna. A két témakör még a hivatkozásokban sem volt összekapcsolható, azaz két, diszjunktív halmazt alkotott. Ha a különböző szakirodalmi halmazokban a halolaj és a Raynaud-szindróma kifejezésekre keresett, nem jutott eredményre, nem volt találat. Ha azonban közbeiktatta a vérlemezkék vagy vérsűrűség kérdését, akkor a köztes elem segítségével eljutott a következtetéshez. Az "A okozza B-t" és "B okozza C-t" állítások alapján megfogalmazható a hipotézis: "A okozza C-t" (ún. ABC-modell). Az orvosi cikkek a hipotézist később kísérletileg igazolták. Két év múlva Swanson azzal a feltevéssel állt elő, hogy a magnézium gyógyíthatja a migrénes tüneteket. Az első esethez hasonlóan diszjunktív információs halmazokat azonosított a szakirodalomban, amelyek között logikai "közvetítőket" keresett (pl. stressz, érrendszeri tónus, kalciumcsatorna-blokkoló). Publikációja nyomán hipotézisét ebben az esetben is megerősítették a kísérletek. (Az LBD mint az információs szakemberek új kompetenciája a tudástársadalomban; ref.: Prókai M.)

A kecskeméti parasztság abban a kritikus időszakban mozdult meg, amikor azt a hatalom nem nézte jó szemmel. Az Asztalos-mozgalom Kecskemét alig ismert, mára elfeledett története. 1) Nem illik abba a diskurzusba, ahogyan elbeszélik a kiegyezést követő dualizmus, avagy a Nagy-Magyarország gyors gazdasági növekedésének, kulturális fejlődésének és polgárosodásának kiemelkedő időszakát. 2) Az agrárkérdés elvesztette aktualitását, mert Kecskemét az utóbbi évtizedekben megszűnt évszázadok után agrárvárosként élni, és már alig kevesek kötődnek életvitelszerűen a földhöz. 3) Az ilyen irányú történetírói érdeklődés azért is merült feledésbe, mert azt az 1990 előtti marxista történetírás saját politikai érdekeire igyekezett felhasználni, s ezzel jó időre kiüresítette az utókor szemében.

A parasztság műveltségi színvonala igen alacsony fokon állt a 19. század derekán. Az írni és olvasni nem tudók aránya a 6 évesek feletti korosztályban országosan 51 százalék volt, néhány alföldi városban azonban ennél is megdöbbentőbb adatokat találunk. Kecskeméten a lakosság 54, Szegeden 62, Félegyházán pedig 74 százaléka nem tudott írni és olvasni.

Asztalos, a korát megelőzve, modern tömegpártot szervezett Kecskeméten a Szélsőbal párthoz kötődő demokrata körökből, amit elméletileg és szervezetileg is igyekezett kiszélesíteni. A város tizedeiben (a város akkori tizenegy közigazgatási egységében) olvasóköröket alakított, amelyeknek élére elnököt és alelnököket állított. A körnek belső és külső tagjai voltak, a belső tagok évi tagdíja 2 forint, a külsőké 48 krajcár. A belső tagoknak központi helyiségük volt, ahol gyűlésezhettek, a külső tagok részére pedig "olvasdát" tartottak fenn, ahová hírlapok jártak. Az olvasni alig, vagy egyáltalán nem tudó lakosok számára a Magyar Újság és a Nép Zászlója egyes cikkeinek felolvasása mellett előadásokat is tartottak.

Mi mindent rejt a legnagyobb forgalmú fővárosi könyvtárnak helyet adó palota épülete? Ki volt a névadó Szabó Ervin? Hogyan alakult könyvtár(hálózat) története? Pesti mesék cikksorozatunk legújabb darabjából minden kiderül.
Az 1848. március 15-i eseményekről szóló közemlékezetnek nem igazán része az az információ, hogy a forradalom legfontosabb helyszínének számító Nemzeti Múzeum ekkoriban még a város szélén feküdt. A mögötte elterülő mai Palotanegyed (azaz a VIII. kerület Nagykörúton belüli részének) kiépülése csak a 19. század második felében zajlott le, akkor viszont meglehetősen gyorsan. Az itt álló épületeket szinte mind 1860 és 1890 között húzták fel, ezért is mutat olyan egységes képet ez a városrész.
Ezek az épületek pedig eredetileg a korabeli elit, vagyis arisztokraták és gazdag polgárok lakhelyéül szolgáló paloták voltak, ezért is viselte sokáig a közbeszédben a Mágnásfertály nevet a környék, amiből aztán a szalonképesebb Palotanegyed lett.

Ilyen palotaként épült meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mai főépülete is a mai Baross, Reviczky és Szentkirályi utcák által közrefogott, háromszög alakú területen. Az építtető Wenckheim Frigyes gróf, a tiszántúli vármegyékben százezer holdas nagyságrendű birtokokkal rendelkező földesúr és országgyűlési képviselő volt, akinek ókígyósi kastélyát maga Ybl Miklós tervezte. A család fővárosi tartózkodásainak idejére szánt palotát is Ybl tervezésében akarták megvalósítani, de az idős mester élete utolsó éveiben már nem tudta vállalni a munkát, így a hazai neobarokk építészet egyik jelese, Mening Artúr életművének csúcsa lett a Wenckheim-palota.

A gróf halála után, 1927-ben az örökösök eladták a fővárosnak a palotát, amibe négy évvel később költözött be a Fővárosi Könyvtár. Az épület utoljára 1998 és 2001 között esett át jelentős átalakításon és felújításon, amit a könyvtár megnövekedett látogatószáma indokolt, és aminek az eredménye egy nemzetközi színvonalú, impozáns könyvtárpalota lett.

A Science főszerkesztője, Holden Thorp: "A Facebook már olyan hatékony munkát végezhetett abban, hogy a vágyaikat kielégítő feedhez szoktassa a felhasználókat, hogy azok már megváltoztathatatlanul szegregálódtak."

Petter Törnberg, aki a közösségi média, a politika és a mesterséges intelligencia határait vizsgálja: nem az a baj a közösségi médiával, hogy buborékba terel minket és elzár a különböző véleményektől, hanem épp az, hogy összekapcsolja az embereket. Az internet előtt ugyanis a fizikai térben, lokálisan osztódtak csoportokra az emberek, mindenféle társadalmi mutató alapján, ami kevesebb lehetőséget adott a politikai-ideológiai konfliktusokra: lehet, hogy Sanyi fideszes, Kornél pedig baloldali, de ha mindketten nagy fradisták és szeretnek horgászni, ráadásul a gyerekeik is egy osztályba járnak, szívesebben félretették a pártpolitikai nézeteltéréseiket, mint ha csak egy profilkép és egy név lennének egymásnak a Facebookon, akiről semmi mást nem tudnak, és csak egymás túlfűtött kommentjére reagálnak. Ha valakinek csak az oltásellenes posztjaival találkozunk online, miközben mi büszkén beadattuk a covid boostert is, az első pillanattól olyan ideológiai törésvonal alakul ki, ahol aztán már nem számít, hogy éppen mindkét oldalon szerető férj, családapa és megbízható munkaerő áll, akiknek még a zenei ízlésük is hasonló, és jót tudnának beszélgetni a 80-as évek magyar filmjeiről is - a kezdeteknél eldől, hogy egymás esküdt ellenségei, akiknek élni sincs joguk, csak mert egy dologban nem értenek egyet.

Az interakciók azért fontosak a Facebooknak, hogy legyen miből megállapítani, milyenek a felhasználók, mit szeretnek, hova sorolják magukat - vagyis milyen hirdetéseket lehet rájuk hatékonyan targetálni. Ahogy Törnberg mondja: "Ezért van minden önkifejezésként keretezve. Ez egy identitásalapú politikát eredményez, ami pontosan olyan környezet, amilyet akkor teremtenénk, ha növelni akarnánk a polarizációt."

A Magyar Elektronikus Könyvtár állománya egy olyan irodalomtörténész, műfordító életművével gazdagodott, akinek Zalaegerszeg több kulturális egyesülete és intézménye viseli nevét.
Keresztury Dezső Széchenyi-díjas író, költő, irodalom- és művészettörténész akadémikus, műfordító és egyetemi tanár születésének 119. évfordulója alkalmából az életművének dokumentumait tette elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár.

Keresztury Dezső monográfiában feldolgozta Arany János életművét, de Batsányi János és Madách Imre műveinek kritikai és népszerűsítő kiadásaiban is részt vett, illetve átdolgozott néhányat műveik közül. Buzási Ádám jogörökös véleménye szerint "minden túlzás nélkül művelődéstörténeti jelentőségű pillanat ez; példa a nemzeti kultúra örökségét ápoló intézmények és magánszemélyek számára egyaránt."