A könyvtár egyik küldetése a közösségi funkció. Kistelepüléseken ez még fontosabb lenne, ha a könyvtárak képesek lennének összefogni a szintén bezárni készülő más, a közösségi életet valamilyen szempontból támogató létesítményekkel. Egyre biztosabb: szoros együttműködés hiányában mind bezárnak. A könyvtári küldetést félredobva, mégsem jelennek meg a hibrid intézmények idehaza. Pedig van külföldi minta. (MG)

- Kilométereket utazhatunk falvakon keresztül, mire találunk egy kocsmát, ami még nyitva van. A kocsmaépületek ott porosodnak a templomok mellett, belül minden úgy áll, ahogy az utolsó vendég hagyta évekkel ezelőtt. A még megmaradt kocsmákban is zuhant a bevétel, és bár vannak lelkes törzsvendégek, sokan csak a telefonjukat nyomkodják odabent, és nagyokat hallgatnak.

Nem az ital fogy kevésbé, hanem az emberek változtak meg.
Az ott élők is azt mondják, amióta a presszó bezárt, megváltozott az élet. Nem az ital fogy kevésbé, az emberek távolodnak el egymástól, ha nincs hely, ahol beszélgethetnek. Ezért épített az önkormányzat a bolt mellé egy teraszt, amely legalább nyáron szolgál találkozó helyként a falu lakosságának.

Amikor megérkeztünk egy ismeretlen faluba, két biztos pontunk volt: a templom és mellette a kocsma. A kocsmaépületek még mindig ott porosodnak a templomok mellett, belül minden úgy áll, ahogyan az utolsó vendég otthagyta évekkel ezelőtt. Kilométereket utazhatunk falvakon keresztül, mire találunk újra egyet, ami még nyitva van. Az okostelefonok ugyanis kiszívták a szociális életet a kocsmákból.

Jobban keres most egy felmérés szerint az, aki agresszív gyerek volt, és egyébként is sok klinikailag igazoltan személyiségzavaros, a köznyelvben pszichopatának nevezett ember megy közgazdaságtant tanulni - mutatták ki.

Clive Boddy kimutatta, ha a vállalat élére egy pszichopata kerül, akkor ott lehet rövid távon szép növekedést elérni, de már középtávon kevesebb bevételt ér el a cég, mint egy rendes vezető irányítása alatt, és egyre több betegszabadságot vesznek ki a dolgozók. Arról nem is beszélve, hogy amint azt a játékelmélet nagy kutatói már évtizedek óta tudják, a hétköznapi közgazdaságnak az egyik legfontosabb alapja az emberi együttműködés.
Rövid távon előrejuthat valaki úgy, hogy másokon átgázol, de szinte minden játékelméleti modellre igaz az, hogy minél többször ismételtetik meg a játékot, annál nagyobbat nyernek az egymással kooperáló résztvevők. Vagyis még ha önérdekkövető is az ember, a legjobb stratégiája gyakran azt választani, hogy együttműködik másokkal.

- A tudomány- és szakterületek határain nagyobb a kreatív súrlódás lehetősége.
- A központosítás önmagában redukálja az atipikus gondolkodás lehetőségeit.
- A központosított kompetenciafejlesztés nyomai - pláne, ha azok interaktív helyett frontális események, vö.: link ) önmagukban, de főként hatásukban inkább pótcselekvésnek hatnak. (MG)

Vass Vilmos oktatáskutató:
- Valóban nincs nagy mozgástér a mai centralizált rendszerben, de elszigetelten, egymástól függetlenül számos helyen vannak pedagógiai innovációk, amit kiváló, kreatív pedagógusok csinálnak. Egy kreatív fecske azonban nem csinál nyarat. Ezeknek valahogy hálózatba kellene szerveződniük. ...
Felértékelődik a kritikus gondolkodás, az innováció, az együttműködés. Ez előbb-utóbb olyan nyomást gyakorol az oktatási rendszerre, hogy mese nincs, ebbe az irányba kell fordulni.

(Egy éve írtuk...) Mindenségit! podcast:
- Már most is ott tartunk, hogy nem szükséges tárgyi tudás a mai ember számára. A lényeg, hogy jól tudja kezelni a számítógépet, tudjon írni olvasni, releváns kérdéseket feltenni, a választ megtalálni. Lehet, hogy matematika oktatása sem lesz idővel szükség, hiszen a MI mindent el fog végezni az ember helyett.

Rab Árpád, jövőkutató:
- A [feltett] kérdésnek eleve bennünk kell megfogalmazódnia. Szerintem sokkal nagyobb probléma az, hogy nem vagyunk kíváncsiak, mint az, hogy a gép válaszolja meg [a kérdést] (vagy én keresem ki a nagy zöld könyvből, vagy az, hogy nem is tudom a választ). A kíváncsiság mértéke csökken. Anno optimistán azt mondtuk, hogy terjed a tudásszerzés lehetősége, meg a tudás iránti igény. Mert a legelső 10% pont olyan emberek voltak, akik nagyon kíváncsiak voltak az infóra, én hirtelen könnyebben tudtak infót szerezni. És azt éreztük, hogy kitágul a világ.
Mindenségit!: És akkor maradtak a cicás videók?

RÁ:
- Igen. Amikkel amúgy nincsen semmi baj, és sok más mindennel sem. De azzal igen, hogy nagyon sokszor tapasztalom azt, hogy elvégezzük az oktatást, és azt mondom: Jó; tessék, itt a világ? Google-keresés? - De mire keressek rá?
- Mondom: amire kíváncsi vagy? De nem kíváncsi? A szegénységben csak egyik tétel az anyagi szegénység. Ez az egyik legfontosabb; azt érezzük nagyon tisztán.
De a másik például a szellemi szegénység; hogy hogyan élem meg a világot. Azért is szeretem a digitális kultúrát, mert azt éreztem, hogy el tudok vinni az embereknek olyan dolgokat, amelyekkel felébresztem bennük a vágyat, és rájönnek, hogy szegények ezen a téren. Például a Google Maps-en nézed azt, hogy ott van Párizs, hogy ott az emberek mászkálnak az utcán, vagy hogy másfél órára van valami, ahová nem gondoltam, hogy elmegyek. Nem akartam oda elmenni, pedig van autóm, de most felébred bennem a kíváncsiság, mert annyira könnyű látni, hogy ott van valami jó. És van a szellemiizgalom-jóllét szegénysége.
Amikor nem kíváncsi valaki, és ez az egyik legnehezebb. Hogy ébresszél valakiben kíváncsiságot, egy olyan világban, ami élményipar alapú, és abból él, hogy megmondja előre, hogy mire vagy kíváncsi.

A mesterséges intelligencia pont filozófiai és pszichológiai szinten érdekes, és nem technológiain. Tehát hogyha művészetről azt mondom, hogy az eredménytermék a lényeg, akkor kialszik a kíváncsiságom. A számosság csökkenti azt a lehetőséget, hogy kifejezzük önmagukat. Ugyanez van a tudás keresésnél is. Rengeteg információ megjelent az interneten, és ahelyett, hogy az emberek egyre jobban megtanulnak keresni a sok infó között, egyre inkább a bennük levő igazság mellé megkeresik a neten talált igazságot, és azzal igazolják a fejükbe levő igazságot. Tehát ellenhatás jött létre.

A tágabb értelemben vett generatív mesterséges intelligencia egyre nagyobb figyelmet kap a könyvtárosok és az egyetemi hallgatók körében. Tudnunk kell azonban, hogy a ChatGPT-rendszerek nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy helytelen információkat generálhatnak, bár képesek definíciókat, vázlatokat, összefoglalókat és vitaanyagokat készíteni.
Az ACRL Információs műveltségi keretrendszerében (Framework for Information Literacy for Higher Education) megfogalmazott információ-visszakeresési, kutatás-módszertani és kommunikációs kompetenciák vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy a ChatGPT-t új, ígéretes eszközként kezeljük, amely hozzáadott értéket képvisel az információs műveltség oktatásában. Ugyanakkor az ezekből a rendszerekből nyert információk elfogultságának vizsgálatáról szóló viták korlátjaira is rávilágítanak.

Amikor például a keretrendszernek az az állítása, hogy a tekintély konstruált jellegű és kontextuális arra int, hogy szkeptikus hozzáállással kell néznünk az eredményeket. Mindenesetre nyitóképernyőjén a ChatGPT egy nyilatkozatban tudatja a felhasználókkal, hogy az általa nyújtott információk előítéleteket tartalmazhatnak és a rendszer korlátozott ismeretekkel rendelkezik az aktuális eseményekről. Ez arra figyelmeztet minket, hogy a ChatGPT használatának gyakoribbá válása megköveteli, hogy az így létrejött (létrehozott) információk hitelességét értékeljük. Ez például azért is fontos, mert a ChatGPT kizárólag a világhálón elérhető információkhoz fér hozzá. (Ref. Koltay Tibor)

Intellektuális szabadság és sokszínűség, igazságosság és inklúzió. Egyaránt fontosak. Nem egyik vagy másik, hanem ezek mindegyike. Erről szólt a 2024. április 3-5. közt Columbus-ban (Ohio) tartott Public Library Association (PLA) konferencia.

Egy panelbeszélgetés például a könyvtilalommal foglalkozott. A résztvevők megállapították, hogy az ellenkönyvtári törvényekben a nyelv egyre szofisztikáltabbá válik, annak érdekében, hogy bizonyos kifejezéseket megkerüljenek. Így például a pornográfia helyett a szexuálisan explicit anyagok szóhasználat jelent meg, ami - a csökkentett egyértelműség miatt - kevesebb jogi akadályba ütközik.
Arizónában pedig a grooming (röviden szexuális behálózás link ) kifejezést vezetnék be. A könyvtári szövetség igyekszik elérni, hogy megvétózhassa a törvényjavaslatot.

A proaktív szemlélet többször szóba került a konferencián. De a könyvtárak csak oktatásra és nem (politikai célú) orientációra jogosultak. Szervezhetnek például jelölti beszélgetéseket, fórumokat, megvitathatják a helyi kérdéseket. A résztvevők szerint cselekedni kell, nem állhatnak a könyvtárak a háttérbe, azt gondolva, hogy más fogja megtenni helyettük. Ösztönözni lehet az embereket, hogy hallassák a hangjukat azért, amiben hisznek.

Másrészt a döntéshozókat tájékoztatni kell arról, ami a könyvtárban történik. Továbbá biztosítani, hogy a munkavállalók is értsék, mit miért tesznek. Meg kell győződniük arról, hogy megvan minden szükséges felszerelésük. Emellett támogatni kell őket, hogy nehéz dolgokról is tudjanak beszélni a látogatókkal, például politika, intellektuális szabadság, faji kérdések.

Külön előadások is foglalkoztak a kisebbségekkel. A Közösségi Wellness Központokat 2022 novemberében indították el három helyszínen, amely afroamerikai lakosoknak 114 programot kínál, pl. jóga, egészséges táplálkozás témájában. Orvosi ellátást nyújtó szolgáltatókkal és szociális szolgáltatásokkal is kapcsolatban állnak.

A probléma másik része a fekete könyvtárosokat érő atrocitások. Találkoznak nyílt rasszizmussal, kevésbé nézik el hibáikat, és úgy érzik, nem vihetik bele teljes valójukat a munkájukba. A helyzeten a mentorálás, példamutatás segíthet. (ref.: Habók Lilla)

Talán nem véletlen, hogy a CILIP is lényegében e témában hirdetett konferenciát: link .

A szépirodalmi könyvespolcra ragasztott táblácska szövege és a mellette lévő qr-kód arra biztat, hogy keressem meg az adott író máshol lévő műveit is. Vulgo: felülértékesítést akar elérni a könyvtár = kölcsönözzön többet a használó. A Padova közkönyvtárában link talált felirat kódja a könyvtár katalógusába visz. A link képein a táblácskát automatikus magyar fordításban is mutatjuk, akárcsak a katalógus belső felületét. (MG)

A tájékoztató jellegű eredmények:
4 - Leginkább választások környékén
15 - Nem, a szakmai, baráti kötődések erősebbek
14 - Sokakról tudható, melyik szekértáborhoz húz.
11 - A szakmai elképzeléseket gyakran felülírja a politikai hovatartozás.
Ha a most kapottakat összevetjük a 120 évvel ezelőtt feltett hasonló kérdésre, a következő diagramot kapjuk: link . Alapvető elmozdulás nem tűnik fel. A válaszok alapján úgy tűnik, a könyvtárosok között a szakmai kapcsolatokra hatással van a politika. (Amivel feltehetően nem tér el jelentősen a társadalom más csoportjaitól.) (MG)

Mai adásunkban Jenőfi Gábor, a szegedi Somogyi-könyvtár Informatikai és Digitalizáció Osztályának osztályvezetője lesz a vendégünk. Az informatika folyamatosan változóan, fejlődően, sokrétűen van jelen a mindennapjainkban. Az osztályvezető úgy látja, hogy a könyvtár lényege, hogy tudást adjon át és nem csak a fizikai értelemben vett könyvekkel, hanem egyéb eszközökkel, technológiákkal is.

Sokszor úgy tekintenek a rendszergazdákra, mint a cyber-tér felelőseire, akik a számítógépek előtt töltik a munkaidejüket. A könyvtárban azonban sokrétűek a feladatai - e sokszínűség miatt szeret ebben a munkakörben, a könyvtárban dolgozni. A különböző informatikai eszközök üzemeltetési feladatai mellett rengeteg feladattal találkozik, amik az informatikához kapcsolódnak. A rendszerinformatikus végzettsége mellett van egy számítástechnika tanár és egy könyvtárkezelői végzettsége is, így oktatói és könyvtáros szempontból is átláthatja a feladatokat, amikkel találkoznak a mindennapokban a könyvtáros munkatársakkal.

Jenőfi Gáborral nemcsak a rendszergazdai teendőkről beszélgetett Hornyik Anna Viola, hanem az is szóba került, hogy milyen hatással van a könyvekre a digitalizáció, milyen módon lehet robotokkal megjeleníteni például a Pál utcai fiúk című regény cselekményét és mik azok az mTiny robotok.

A könyv és a szerzői jogok világnapja alkalmával "kilépnek" a könyvtárból és az olvasókhoz "mennek" a könyvek. A Maros Megyei Könyvtár és a Marosvásárhelyi Közszállítási Vállalat közös szervezésében április 23-tól, keddtől egy hétig "tart nyitva" a könyvtár az autóbuszon. Agyagási Hajnal főkönyvtáros a Maszolnak elmondta, tíz vonalon helyeznek el könyveket tartalmazó dobozokat. Azokat a buszjáratokat választják, amelyeknek hosszabb az útvonala, így az utasoknak van ideje belelapozni a könyvekbe, sőt amennyiben megtetszik nekik, magukkal vinni valamelyiket. A 4, 10, 12, 17, 18, 19, 20, 23, 30 és 43-as járatokon találhatóak könyvekkel tele dobozok.

Agyagási Hajnal közölte: fele-fele arányban vannak román és magyar könyvek, jobbára olyanok, amelyeket adományként kapott a Maros Megyei Könyvtár és több példány van belőlük. A mozgókönyvtár egy hétig áll rendelkezésre, ez idő alatt amennyiben kiürülnek a dobozok, újratöltik azokat. Ezidáig minden évben elfogytak a könyvek - mondta a főkönyvtáros. Közölte, a könyvtár célja népszerűsíteni az olvasást és a könyveket.

Ezzel egyidőben a Teleki-Bolyai Könyvtár ismét megrendezi a lassan hagyománnyá váló Tékás Könyvturit. Az árkádok alatt felállított Nyitott Könyvespolcukra szintén adományból származó, több zsáknyi könyv kerül ki. Kortárs szerzők, háziolvasmányok, ponyva, gyerekkönyvek és lexikonok egyaránt bekerültek az elmúlt hónapokban a vásárhelyi polcokról a Téka kapuja alá, ezekből lehet most ingyen válogatni.

Egy coloradói könyvtár nemrég váratlanul visszakapott egy könyvet, amelyet már 1919-ben vissza kellett volna kapniuk - tehát 105 év után vitték vissza a könyvet. A könyvet visszajuttató nő elmondta, hogy azt a bátyja találta meg édesanyjuk holmijai között. A könyvtár szerencsére nem számolt fel késedelmi díjat.

Az érintett Poudre könyvtárak 2020-ban megszüntették a bírságok kiszabását a régi könyvek esetében. A könyvtár képviselője elmondta a Fox Newsnak, hogy nagyon örülnek a visszakerült kötetnek, és arra biztat minden későt, hogy hozzák vissza a könyveket, nem kell tartaniuk a büntetéstől. A most visszakerült Ivanhoe nem lesz kikölcsönözhető, hanem vagy az archívumba vagy egy kiállításra kerül.

A piacvezető streamingszolgáltató tavaly októberben az új előfizetők becsalogatása és a platformon eltöltött órák növelése miatt vágott bele a hangoskönyvbizniszbe: máig hat országban (Magyarországon egyelőre nem) lehet havi 15 órányi könyvet hallgatni, majd a limit elérése után fizetni lehet újabb órákért. A Spotify szerint link brit, amerikai és ausztrál előfizetőinek negyede azóta már elkezdett hangoskönyvet hallgatni, a limiten túl vásárolt órák száma 2024 első negyedévére megduplázódott, ráadásul a formátumot kipróbálók 57 százaléka a 18-34 éves korosztályból került ki.

Hogy a meztelenkedés árt-e vagy használ a könyvtár ügyének, nem lehet gyorsan eldönteni. Volt már hazai közkönyvtárban pornófilm-készítés, írtunk más könyvtárosok által készített
könyvtári aktnaptárról link , de összegző tanulmány eddig nem ismert. (MG)

Bors: Biztos gyakrabban járnának az emberek könyvtárba, ha a regények kutatása során két sor között olyan dögös Onlyfans-modelleket lehetne látni, mint Eva Elfie és kebelbarátnője Lena The Plug. A lányok ugyanis úgy döntöttek a hét elején, hogy közös erotikus fotózásukat most nem egy stúdióban, vagy az utcán szeretnék letudni, inkább be mennek kicsit rosszalkodni a los angeles-i könyvtárba. Szerencsére egy fotós is elkísérte őket, aki lencsevégre kapta az egzotikus szépséget Lenat, és a hófehér porcelántündért Evat a könyvespolcok mellett fehérneműben.

(frissítve) Könyvtárunk teljesítménye mérhetetlen, összehasonlíthatatlan - hangzik el időnként kimondva is könyvtárosok szájából. Nem zárható ki, hogy emögött a megmérettetéstől való félelem áll, ami merev hierarchikus rendszerben megszokott jelenség.

A Direkt36 a Mossuk kezeinket - az eltitkolt kórházi fertőzések nyomában c. videójukban beszámolnak a fertőzésgyakorisági lista mellett az adatok előállításáról is. Eltérő nagyságú, osztály-összetételű és súlyosságú esetekkel találkozó intézmények teljesítményeit hasonlítják össze. Ahogyan az egyik kórházi higiénés főorvos mondja: az almát körtével hasonlítják. Klasszikus érvelés az adatok kiadását megtagadó adatgazda részéről, hogy az adatok félreértelmezhetőek. Az oknyomozók biostatisztikussal megerősített csapata azonban standardizálta link az adatgazdáktól nagy nehezen megszerzett adatokat.
- Kórházszintű adatokról a szakmacsoportok szintjén vizsgálták az adatokat. Így pl. szemészetet szemészettel tudtak hasonlítani.
- Beszámították a betegösszetételt is - a kapott esetek súlyosságát jelző súlyszámot tartalmazó case-mix indexet (CMI) vették alapul
- Egy hipotetikus kórházhoz (azonos osztályok, azonos súlyú esete, azonos esetszám, azonos CMI az adott évben) hasonlították a valós kórházakat, hogy azok tényadatai mennyiben térnek el, majd az így kapott értékeket állították sorba.
Az eredmények azt mutatják, hogy jellemzően egységesen jobbak vagy gyengébbek az osztályok, az egyes osztályok szintje a kórház szintjéhez idomul.

Ilyen kalkulációs minta alkalmazásával a könyvtárak teljesítménye is összehasonlítható. (MG)

Az MI-pszichológus Character.ai oldalt naponta 3.5 millió ember látogatja, hogy az ott elérhető, mesterségesen generált személyiségek valamelyikével beszélgessen. ... Közülük a legnépszerűbb a "The Psychologist", amit egy új-zélandi pszichológushallgató, Sam Zaia készített - eredetileg saját maga számára.

Ezzel párhuzamosan több tízezer, kifejezetten a mentális jólléttel foglalkozó alkalmazás jelent meg, amelyeket milliószám töltenek le okostelefonokra. Léteznek appok a hangulat vagy az alvásminőség figyelésére, mentális betegségek kezdeti diagnosztizálására, gyászfolyamatok enyhítésére, a mentális egészséggel kapcsolatos edukációra, de a legnépszerűbbek itt is a terápiás alkalmazások. Ezek egy része valós terapeutával köti össze a pácienst, miután felmérte, hogy milyen típusú és mélységű problémával küzd, és milyen szakembert preferálna. A program ilyenkor a felhasználó válaszai alapján igyekszik osztályozni, milyen segítségre van szüksége az illetőnek, s ennek alapján ajánl pszichológust vagy pszichiátert, személyes vagy online alkalmat, férfi vagy női szakembert.
Az alkalmazások egy másik része azonban kizárólag mesterségesintelligencia-alapú MI-terapeutákat kínál, közülük a legnépszerűbbek a Wysa, a Woebot, a Youper és az Earkick.

Használói előnyök:
- könnyebbséget jelent számukra, hogy nem érzik úgy, terhére vannak valakinek a problémáikkal
- nem untatnak egy valóságos embert a gondjaikkal, hiszen egy chatbot nem ítélkezik és sosem türelmetlen, nem ásít egy hosszú nap végén
- komoly szorongással járó mentális betegségeknél még az is problémát okozhat a pácienseknek, ha fel kell öltözniük és el kell menniük valahová egy fizikai találkozóra
- elsősorban a 30 alattiak körében aratnak sikert; ez a korosztály a chatben történő, írásbeli kommunikációt érzi a legkomfortosabbnak
- 5 napon belül "terápiás szövetség alakul ki a chatbot és a páciens között.
Hátrányok:
- ha olyasmit tanácsol, ami nincs kedvünkre, szabadon alakíthatjuk, ami olyanná alakíthatja a programot, hogy mindig komfortot kínál
- könnyen kialakulhat a függőségi viszony
- leértékeli a valós emberi kapcsolatokat.

A közösségi média a screentime - képernyő előtt eltöltött idő - bajnoka. A rövid tartalmak jobban szolgálják a szolgáltatók profitját, ugyanis a sok kis impulzus kínálatára adott használói reakciók által tudja egyre részletesebben és pontosabban profilírozni a használót, akit végül értékesíteni tud a reklámozóknak vagy fizetőképes kíváncsiaknak.
Egy hosszú, elemző cikk olvasásakor kapcsán viszont a használó kicsekkol a screentime-ból, ezért a közösségimédia-szolgáltató számára nem éri meg a mélyebb tartalmakat előnyös helyzetbe hozni a felületein.
Vulgo: felszínességre nevel, miközben értékesíti használóinak adatait - juthatunk ilyenekre Ződi Zsolt jogász szavait hallgatva.

Dilemma:
- használja-e a fenti módszert, pl. kösse-e használóit a könyvtári felülethez, katalógushoz - pl. színes ajánlásokkal?
- maradjon az egyre kisebb érdeklődést lekötő tartalmas olvasmányok birodalmában?
- harmadik út...? (MG)

Vass Vilmos oktatáskutató: - A finn kollégák azt mondják, az a jó iskola, ahol jó lenni. Ugyanis az, hogy jól érzed magad, jelentős mértékben befolyásolja a tanulási eredményességet. Gondoljunk csak bele: miről van szó egy 20-30 éves osztálytalálkozón? Nem a tantervekről, tankönyvekről, nem az oktatási törvényekről, nem a bemagolt tananyagdarabkákról, mert azokat pillanatok alatt el lehet felejteni. A kalandokról, élményekről, közösen megélt sztorikról van szó. Ezek pedig a tanár-diák és a diák-diák kapcsolatból építkeznek. Óriási szerepük van tehát az iskolában az emberi tényezőknek, és ezek ráadásul egyre inkább felértékelődnek.

Attól professzió a pedagógia, hogy minden gyermeki rezgésre figyel. A tanítás művészete és tudománya címmel írt könyvet Robert J. Marzano, és ez témánk szempontjából nagyon találó. A kreatív iskolában a pedagógia művészetén van a hangsúly, azon, hogy a tanár megtalálja azt, amivel "működik" a gyerek, amivel meg tudja őt fogni.

Mennyire értékeli a hagyományos iskola azt, hogyha valaki jól kérdez? Sokkal inkább azt szereti, hogy ne kérdezzen senki, mert "le kell adni az anyagot". Ha pedig valakinek netán eredeti kérdése lenne, az csak zavart okoz. A mesterséges intelligencia viszont felértékeli, hogy tudunk-e jól kérdezni, mert eleve úgy jutok hozzá gyorsan az információhoz, ha jól kérdezek. Az óvodások egyébként még elképesztő nyitottan kérdeznek, nagyon érdeklődők. Mire egyetemisták lesznek - bár sok esetben hihetetlen, miket produkálnak, de - alig vannak kérdéseik. (HVG)

Emlékeztető: A legszükségesebb képességek 2020-ban a World Economic Forum szerint:
1. Komplex problémamegoldás
2. Kritikus/kritikai gondolkodás
3. Kreativitás
4. Emberek menedzselése
5. Együttműködési készség
6. Érzelmi intelligencia
7. Döntéshozatali képesség
8. Szolgáltatásorientáció
9. Tárgyalási képesség
10. Kognitív rugalmasság.

Régi szokásunkhoz híven idén is kikértük a Fővárosi Törvényszéktől, hogy melyik sajtótermék mennyi sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi pert vesztett a múlt évben. A bíróságtól kapott adatok szerint a legtöbb, összesen 7 sajtópert a Magyar Nemzet vesztette el, személyiségi jogi perek tekintetében pedig a Mediaworks lett a negatív rekorder 25 elmarasztaló ítélettel. Az Átlátszó, az RTL és a Telex az ellene indított perek mindegyikét megnyerte, a Pesti Srácok viszont az összes ügyét elbukta.

A bíróság a korábbi gyakorlatától eltérően a sajtó-helyreigazítási keresetekhez hozzácsapta a képmás- és hangfelvételhez való jog érvényesítése miatt indított pereket is. Utóbbiból azonban mindössze kettő volt, és csak egy végződött elmarasztalással, a másik pedig még folyamatban van, így ezek az ügyek érdemben nem befolyásolják a "rangsort". Helyreigazítási keresetből ugyanis összesen hatvanegy volt tavaly, amiből huszonöt zárult elmarasztaló ítélettel.

2023-ban összesen 22 pert vesztettek el a kormánypárti médiatermékek, a legtöbbet a Magyar Nemzet bukta. A bíróságtól kapott adatok szerint a független sajtótermékek mindössze 4 pert vesztettek.

A mesterséges intelligencia technológiákkal kapcsolatos veszélyek latolgatása mára erősen központi kérdés lett és belátható, hogy nem is teljesen indokolatlanul. A MIT (Massachusetts Institute of Technology) két tudósa most arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek néhány - társadalmi szempontból - óriási ígérettel berobbanó technológiájának sorsából érdemes lenne tanulni és a tapasztalatokat figyelembe venni az MI-szabályozások kialakításánál. Az analóg példa, a közösségi média szabályozatlan fejlődése az elmúlt évtizedben, számos olyan tanulságot tartogat, amelyek közvetlenül alkalmazhatók a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokra és technológiákra. Ezek a tanulságok segíthetnek elkerülni, hogy a mesterséges intelligenciával ugyanazokat a hibákat kövessük el, mint a közösségi médiával.

Alig másfél évtizede még a demokratikus kibontakozás eszközrendszerének eljövetelét vizionálták a közösségi médiában. Ma a híradásokban a dezinformáció, a mentális problémák, az üzleti összefonódások, a manipuláció, valamint a különböző jogellenes cselekmények hordozójaként jelennek meg a közösségi platformok. Hasonlóan a közösségi médiához a mesterséges intelligencia is képes sokféleképpen megváltoztatni a világot, némelyik a demokrácia számára kedvezően, de ugyanakkor megvan a lehetőség arra is, hogy hihetetlen károkat okozzon a társadalomnak.

A szerzők a közösségi média öt olyan alapvető jellemzőjét emelik ki, amelyek véleményük szerint ártottak a társadalomnak és ugyanezekkel a sajátosságokkal a mesterséges intelligencia is rendelkezik. Ezek a következők: 1. reklámozás, 2. megfigyelés, 3. viralitás, 4. addiktivitás/rászoktatás, 5. monopolizálás. A kutatók megjegyzik, ezek a sajátosságok nem eredendően gonoszak, mindegyik kétélű kard, amely jóra vagy rosszra is képes. Mind a közösségi média, mind az MI esetében a megoldás a technológia használatának korlátozásában rejlik. (ref. via MI Újság)

Ugyanaz a munka gyorsabban elvégezve kevesebbet ér? Vagy minden az eredményről szól? Van értelme még manapság bármit órabérben számolni? Az MI használata a munka értékéről is vitát generál.

A mesterséges intelligencia átlagosan heti 30 percet takarít meg az Otto Group munkatársainak, és egy felmérés eredményei szerint az intenzív felhasználók akár három órát is megtakarítanak. És feladatköröktől és az MI-hez való hozzáértéstől függően bizonyára még ennél is nagyobb lehet az időnyereség. 30 perc, három óra - sok, de még fontosabb kérdéseket vetnek fel a mesterséges intelligencia révén elért termelési nyereségről szóló jelentések. A szolgáltatások olcsóbbá válnak, mert a szolgáltatók a mesterséges intelligencia révén munkaidőt takarítanak meg? Aki bevezeti versenyelőnyre tesz szert, mert a konkurensek ára alá tud menni? Vagy az MI úttörői és korai alkalmazói úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna?

Ha egy egyéni vállalkozó (legyen az jogász, fordító, grafikus vagy bármi egyéb) a ChatGPT segítségével öt perc alatt elvégezheti azt, ami korábban félórát vett igénybe, számára egyértelmű a nyereség, hiszen a megmaradt idejében pihenhet vagy szórakozhat. És ha továbbra is ugyanannyi munkát számlázhat ki az még jobb. De vajon hogy kezelik majd az emberek azt a tényt, hogy az MI-nek köszönhetően kevesebb időre van szükség egy megrendelés teljesítéséhez? Továbbra is ugyanannyi órát számláznak ki, mint korábban? Vagy kevesebben kell fizetni ugyanazért az eredményért? A munka a teljesítményről és a minőségről szól, vagy arról hogy valaki milyen eszközzel dolgozik?

Az órabér fogalma így vagy úgy, de teljesen elavult...

Új törvény védené a szerzői jogok tulajdonosait a mesterséges intelligenciát (MI) fejlesztő cégektől az Egyesült Államokban. Az MI-ben érdekelt vállalatok közül többen úgy látják, "méltányos lopás" nélkül egyszerűen nem tudják betanítani modelljeiket.

A Generative AI Copyright Disclosure Act nevű törvény előírná a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek számára, hogy pontos listát készítsenek arról, mely szerzői joggal védett tartalmakat használták fel a rendszereik betanítására. A törvényjavaslat támogatja az innovációt, de megvédi a szerzői jogokat is. Az olyan szervezetek, mint például az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége már be is állt a törvényjavaslat mögé. A jogszabály tervezete szerint nemcsak visszamenőleg kell feltüntetniük a cégeknek az adathasználatot, de 30 nappal előre be is kell jelenteniük azt. A törvény hatása globális lehet.

Magyarország tele van szebbnél szebb helyekkel és a gazdag történelmi múltunk miatt egészen elképesztő épületekkel lehet találkozni. Sok egyéb remek lehetősége mellett hazánk egy hobbi űzésére kifejezetten alkalmas: ez pedig az Urbex. Igen nagy népszerűségnek örvendő időtöltésről van szó, amelynek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, ezek bármelyikének megszegése a közösségből való kizárást vonja maga után. Az egyik ilyen, hogy akármennyire is csábító, a helyszínekről semmit sem szabad elvinni és a felfedezett helyszínek pontos helyét és koordinátáit nem szabad felfedni.

Most egy újabb különleges helyszínről kerültek fel felvételek az internetre, mely szintén Magyarország egy titokzatos részén van. A pontos címet természetesen most sem tudjuk, de a felvétel felrobbantotta az közösségi oldalakat. Egy elhagyatott könyvtár és annak teljes berendezése van a fotókon: a látvány pedig szívszorító. A földön több száz, vagy ezernyi darab tudástól duzzadó tárgy van szétszórva. Könyvek és folyóiratok borítják a padlót, az ember szíve pedig összeszorul a látványtól.

(Mint később kiderült, a helyszín az Inotai Hűerőmű irodaépülete.)