- Közepes fejlettség csapdája - könyvtárra is értelmezhető tünet? link
- Miért fejlődik a magyar könyvtárügy a lehetőségei alatt? link
- Miért éri meg visszafogni a könyvtárak fejlesztését? link
- Polikrízisre: könyvtár segítette polimegoldás - a könyvtárak fejlesztésében is segíthetne link
- Ne higgyünk az MI-rendszereket övező túlzó véleményeknek! link
A KIT egyebek mellett ezekben a hírekben idézte a három közül két friss Nobel-díjas gondolatait.

Acemoglu neve által leginkább fémjelzett könyv a "Why Nations Fail?" (Miért buknak el nemzetek?), amelyet James Robinsonnal közösen írt. A könyv azt kutatja, hogy az intézmények - legyenek azok politikai vagy gazdasági - hogyan befolyásolják a nemzetek sikerét vagy bukását. Acemoglu és Robinson amellett érvelnek, hogy az inkluzív intézmények, amelyek lehetővé teszik a társadalom széles rétegeinek részvételét a gazdaságban és a politikában, kulcsfontosságúak a gazdaság fejlődéséhez.
Ezzel szemben a kizsákmányoló intézmények, amelyek a hatalmat és a gazdasági előnyöket néhányak kezében összpontosítják, hosszú távon a stagnálás és a bukás irányába vezetnek. Acemoglu egy másik jelentős kutatási területe a technológiai változások hatása a munkaerőpiacra és a gazdasági egyenlőtlenségre.

James Robinson a Chicagói Egyetem professzora kutatásai során arra összpontosít, hogy hogyan befolyásolják a politikai intézmények a gazdasági fejlődést, valamint milyen hatásokkal jár az intézményi változás. Simon Johnson a 2008-as pénzügyi válság után szerzett nemzetközi figyelmet, amikor erőteljesen bírálta a nagy bankok és pénzintézetek hatalmát, amelyet a válság egyik fő okaként tartott számon.

Számos esetben láthatunk hallgatólagos akadályokat a befogadó könyvtárhasználatban. Elég például a küszöbfélelmet nem felismerni és aktívan nem tenni ellene. Súlyosbító tényező továbbá, hogy a befogadás ellen a könyvtárak használótábora is fellép - ugyanígy hallgatólagosan.
Ezzel szemben egy hazai könyvtár sokéves projekt keretében tudatosan cigány embert ültetett a tájékoztatópultba - melyet a kisváros lakossága lassan elfogadott, ahogyan az általa bevonzott roma embereket is. A folyamat természetesen lassú. De a könyvtár és az ország versenyképessége múlik az ilyen megközelítéseken. (MG)

A friss Nobel-díjas közgazdász, Acemoglu és társai ezt történelmi példák sorával bizonyították, és azt írták: "... a kulcsszó: a befogadás [melyben nem legyőzendő, hanem partner a mindenkori másik fél]." Acemogluék levezetése szerint ott lehet hosszú távon tartós gazdasági fejlődést elérni, ahol az intézményrendszer olyan társadalmi környezetet teremt, ahol az embereknek kedvük van vállalkozni, ahol merik a hétköznapi üzletmenet részeként kockáztatni a pénzüket, mert nem félnek attól, hogy valamelyik korrupt helyi kiskirály lenyúlja azt tőlük, vagy hogy a politika veszélybe sodorná a megélhetésüket, hanem nyugodtan tudnak a munkával és az üzlettel foglalkozni.

Egy nagyon izgalmas, részben magyar példát is felhoztak, nagyon nem a jelenből, hanem még az 1300-as évekből: a Nyugat- és Kelet-Európa közti hatalmas gazdasági szakadékot a pestisjárványra adott válaszra vezetik vissza. Miután a kontinenst letarolta a pestis, Magyarországon és Lengyelországban a földesurak a hirtelen jött munkaerőhiány okozta problémákat úgy oldották meg, hogy még az addiginál is jobban kizsákmányolták az életben maradt szegényeket. Nyugat-Európában viszont az, hogy kevesebben tudtak dolgozni, ahhoz vezetett, hogy a szolgasorban lévők magasabb béreket vívtak ki maguknak és többen költöztek a városokba. A különbség nem kulturális, hanem az intézményrendszer volt ennyire más: nálunk akadály nélkül tehették a földesurak, amit csak akartak, nyugaton még az elit is korlátokba ütközött. (Euronews)

Daron Acemoglu: A demokrácia nemcsak a közszolgáltatásokat, az egészségügyi ellátást és az oktatást tekintve jobb, hanem elősegíti a gazdasági növekedést is. Egyik újabb munkánkban tisztán kimutattuk, hogy miután egy ország minden tekintetben demokratizálódik, beruházásokba kezd és gazdasági reformokat fogad el, mindezek a lépések egy főre vetítve 25-30 százalékos GDP-növekedéshez vezetnek a következő 20-25 évben. (HVG)

Október 14-16. között a Takáts Gyula Könyvtár ad otthont a Láthatatlan valóság programnak, amely a Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesületével együttműködésben valósul meg. Az eseményre idén közel félezer iskolást várnak.

Idén is tartanak érzékenyítő napokat a Takáts Gyula Könyvtárban "Láthatatlan Valóság" címmel. Három napon át, október 14. és 16. között várják különleges programokkal az érdeklődőket. A könyvtár számára nagyon fontos, hogy bárki hozzáférhessen a kulturális javakhoz. A bibliotékában több, látássérültek számára elérhető hangoskönyv, illetve braille írásos kötet áll rendelkezésre - mondta el Rázsits Veronika igazgató.

- Kaposvár városa minden beruházásnál és fejlesztésnél kiemelten figyel arra, hogy a fogyatékkal élők számára is egyenlő hozzáférést és lehetőségeket biztosítson - mondta az esemény megnyitóján Kárpáti Tímea alpolgármester. Nemesné Kis Gabriella, a Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesületének elnöke pedig arról beszélt: október a látás hónapja, október 15-e a fehérbot világnapja - ebből az alkalomból hozták el a programot a könyvtárba. Beszélt arról is, hogy Kaposváron a látássérültek jó helyzetben vannak, mert a városi infrastruktúra nagy segítséget jelent nekik, ám fontos, hogy a lakosság is figyelmes legyen velük.

A tavalyi év során közel 500 diák vett részt az eseményen, idén hasonló számban várják a fiatal résztvevőket, akiket sötét szobával várnak. Itt megismerkedhettek a látássérült emberek mindennapjaival, de vakvezető kutyás bemutatót is tartanak.

"A Közép-európai Egyetem vezetése felbontotta az ELTE-vel kötött szerződést, amely 1993-tól a Középkori Könyvtár működésének az alapja volt" - írja link Facebook oldalán a CEU-ELTE Középkortudományi Könyvtár.

A CEU vezetése felbontotta az ELTE-vel kötött szerződést, amely a Középkortudományi Könyvtár működésének alapja volt - jelentette be a könyvtár Facebook-bejegyzésben.
A könyvtár idáig az ELTE és a Közép-európai Egyetem közös gyűjteményeként működött: a körülbelül 35.000 tételes gyűjtemény egy része az ELTE Történeti Intézet Középkori Tanszék (az egykori Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék), a másik része a CEU állománya volt. Az ELTE adatlapján az olvasható, hogy a könyvtár kurátora dr. Nagy Balázs egyetemi docens (ELTE, CEU), a könyvtárat pedig a CEU munkatársai működtetik.

A bejegyzés szerint a szóban forgó szerződés 1993 óta biztosította a közös könyvtár működését. A szerződésbontást követően a Közép-európai Egyetem meg is kezdte a könyvei elszállítását, ezek egyelőre a Nádor utcai könyvtárban lesznek elérhetőek. A könyvtárral kapcsolatos további hírekről igyekszünk tájékoztatni a könyvtár használóit és barátait - zárják a bejegyzést a könyvtár munkatársai.

A közigazgatáson keresztül a városok és a közszolgáltatások működtetéséért - egyéb szervekkel, például a hivatalokkal közösen - a politikai szint felel. A városok fejlődési iránya a választott képviselőktől függ, akik jogszabályokon és határozatokon keresztül érvényesítik az akaratukat a javasolt irányba. Ez a fajta felülről vezérelt, "top-down" működés menet közben nehezen követi le a városlakók különböző igényeit, főként nem hangolja őket össze, ehelyett az aktuális csoportoknak kedvez szavazatok reményében. A kereskedelmi televíziók ugyanígy hajszolják az elérést a kettős piac jegyében, hogy a nézettséget bevételre válthassa a hirdetőknél. Ilyenkor a cél az általános igény kielégítése a tömegeket elérő, generális megoldásokkal.

A preferált, nagyobb csoportok szükségleteinek felmérése közvélemény-kutatásokkal, kvantitatív konzultációkkal vagy egyéb olyan eszközökkel történik, amelyek nem képesek mélységében feltárni az adott közösségek kulturális kontextusát és tényleges igényeit. Egy ország vagy város vezetése valós kép híján nehezen képes átfogó és mély, de közben emberközpontú intézkedéseket hozni, amelyek valóban a polgárok érdekeit szolgálnák.

A service designra olyan módszertanként tekinthetünk, amellyel folyamatokat és leginkább szolgáltatásokat tudunk tervezni. Ez a kompetencia nem a magánszféra sajátossága: több országban, nagyvárosban vannak tervezők, akik a közszolgáltatásokat, a belső folyamatokat és az agilis szervezeti transzformációt tervezik és koordinálják a hivatalokon belül.

A service designerek munkájával felmérhetők a városlakók valódi igényei, így ezekre lehet tervezni a különböző közszolgáltatásokat és fejlesztéseket. Emellett segítik a hivatalok működését is a belső folyamatok optimalizálásával, ezzel egyszerűsíthetők a munkafolyamatok, és csökkenthető a redundancia is.

Múlt heti anyagunkra link Balázs László konkrét, dokumentulfeldolgozással kapcsolatos, minőséget és ráfordításokat egyaránt negatívan befolyásoló együttműködési hiány példáival válaszolt a Könyvtárosok Facebook-csoportban:

Néhány adalék:
1. Az oktatásban sem domborítják ki a rekordátvétel megtanítását. A Corvinában át lehet venni a besorolási rekordokat is, de nagyon kevesen tudnak róla.
2. A KözElKat projekt közben az derült ki, hogy még azonos könyvtári rendszert használó könyvtárak között sem megy a rekordátvétel, mert más mezőket másképpen töltenek ki,
3. A könyvtárakban nagyobb értéknek tartják a régi katalogizálási hagyományok folytatását, mint a teljesebb rekordok beépítését
4. Amikor még rálátásom volt a MOKKA működésére, az látszott, hogy a kötelespéldányokra épülő feldolgozás az OSZK-ban nagyon későn tudja elkészíteni a rekordot. A leggyorsabb az FSZEK volt mindig.
5. Nincs egységesen elfogadott magyar nyelvű tárgyszórendszer, bár a MOKKA-ból átvehető az LCSH, LCSH HUN, MESH, Köztaurusz, SZTE tárgyszórendszer.
6. Nincs egységesen elfogadott magyar írókat tartalmazó személynévtér, a VIAF magyar adatait sem tartja karban az OSZK, bár a MOKKA-ból átvehetőek a besorolási nevek.
7. Legalább 10 éve a MOKKA lehetőségeit sem használjuk ki. A legfontosabb a szemléletformálás lett volna, ami talán még az informatikai rendszereknél is fontosabb lett volna.
8. A könyvtári rendszer teljesen atomizálódott, már nincsenek közös projektek, nem dolgozunk együtt semmin, ez 25 éve nem így volt.
9. Sokat ront a helyzeten, hogy még mindig a HUNMARC a szabvány, 20 éve nincs hozzá Ügynökség, így nem követi a Marc21 változásait.
10. Viszont jelenleg még a MOKKA működik és a könyvtárak átveszik, mint mondjuk 25 éve.

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár 2024 szeptemberében indította útjára új szolgáltatását, a Meseládát, amellyel az ovis korosztály könyvek iránti szeretetét, tiszteletét, valamint a korai olvasóvá nevelést szándékozik erősíteni.
A szolgáltatás során a könyvtár vállalja, hogy összeállít az óvodák számára egy-egy Meseládát, ami 25-30 új, vagy újszerű könyvből áll. Előre jelzett igény szerint összekészítenek különféle tematikájú könyvcsomagokat és válogatásokat. A ládákat havonta juttatják el a szolgáltatást igénylő óvodákba. Az így kikölcsönzött könyveket 1 hónapig használhatják az intézmények olyan formában és rendszer alapján, ahogyan a legjobbnak tartják: az óvodapedagógusok felolvashatnak a művekből, a gyermekek nézegethetik, lapozgathatják azokat, történeteket találhatnak ki a színes képekhez, meséket alkothatnak.

A városi könyvtár célja, hogy a könyvek és a könyvtár jelen legyen már a legkisebbek életében is. Szeretnének esélyt teremteni arra, hogy minden óvodáskorú gyermek találkozhasson könyvtárból való mese és ismeretterjesztő könyvekkel.

Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy az óvodapedagógusok örömmel fogadták a kezdeményezést. A szolgáltatás híre már egy helyi bölcsődéből érdeklődés van, és csatlakozni kíván a programhoz. A könyvtárosok bíznak abban, hogy egyre népszerűbb lesz a Meseláda szolgáltatás, és egyre jobban bővülni fog az igénybe vevők köre.

Az IFLA stratégiája szerint 2024-ben mi a legfontosabb? Az egymással kapcsolódó könyvtárak szakmai közössége. A szervezet szerint a közösség tagjain és az önkénteseken múlik, hogy a könyvtárak változásokat érjenek el.

Az IFLA a gyakorlati teendőit így listázza:
Dinamikus és magas teljesítményű önkéntes csoportok támogatása, akik motiváltak arra, hogy hozzájáruljanak tapasztalataikkal és energiájukkal a könyvtári területhez. => IFLA sikere, ha az önkéntesek akciói javítják a terület képességét a változások elérésére.

Aktív és elkötelezett tagság fenntartása és bővítése, amely lehetővé teszi, hogy minden tag megtalálja helyét a munkánkban.
=> IFLA sikere, ha a tagság nő, főleg alulreprezentált részeken. Tagok megosztják az IFLA-részvételük eredményeit, ezzel mutatva a szervezet értékét.

Szabványok és irányelvek létrehozása és fenntartása, amelyek elősegítik a kiváló szolgáltatásokat, a folyamatos fejlődést és a nemzetközi együttműködést. => IFLA sikere, ha a szabványokat világszerte aktívan használják az innováció, a rugalmasság és a kiváló közösségi szolgáltatások érdekében.

Olyan terek biztosítása és fenntartása, ahol a tagok és önkéntesek hatékonyan tudnak kapcsolódni és kölcsönösen hasznos együttműködéseket építhetnek ki. => IFLA sikere, ha a könyvtárosok magabiztosak az értékek és etikai alapelvek meghatározásában és alkalmazásában.

Eredmények és sikermutatók a stratégia időszakában:
1. Az önkéntesek képesek támogatni az együttműködést, változást hozni a közösségben. Mutatók: nő a közösségben a magabiztosság és a képesség a pozitív hatás elérésre. Net promoter score növekedés, azaz nő az IFLA-önkéntesség ajánlásának mértéke.
2. Az IFLA-tagság globális sokszínűsége az önkéntes csoportokban. Mutatók: Regionális sokszínűségi index az önkéntes csoportokon belül.
3. Az önkéntes csoportok által készített erőforrások növekvő használata. Mutatók: Letöltések száma és sokszínűsége. Erőforrás-használat mértéke a tagság körében. Mutatók:
4. Növekvő és egyre sokszínűbb tagság. Mutatók: Tagsági sokszínűségi index (regionális, tagsági típusok között).
5. A döntéshozatali folyamatokban (pl. választások, közgyűlés) aktívabb részvétel. Mutatók: A tagok és társult tagok százaléka, akik élnek jelölési és szavazási jogukkal az IFLA-választásokon és a közgyűlésen.
6. Növekvő tagsági elégedettség és lojalitás. Mutatók: Net promoter score növekedés, azaz nő az IFLA önkéntesség ajánlás mértéke.
7. A tagság értékének növekedése a különböző tagsági típusok körében. Mutatók: Az IFLA-hoz való tartozás érzése. Az IFLA tagságának értéke.
8. Szakmai közösségek növekedése az önkéntes csoportokon kívül. Mutatók: Részvételi aktivitás az IFLA szakmai közösségeiben. Az IFLA-val való kapcsolat értéke a szakmai közösségeken keresztül.
9. Az IFLA-val való kapcsolat növekvő fontossága és értéke. Mutatók: Az IFLA-val való kapcsolat értéke a nemzeti / regionális közösségekben.
10. Az IFLA irányelvek és szabványok ismertségének, használatának növekedése az innováció, rugalmasság és közösségi szolgáltatások minőségének javulására. Mutatók: Az IFLA szabványainak és irányelveinek ismertsége. Letöltési száma. Használata a gyakorlatban.
11. Könyvtárosok növekvő mértékben alkalmazzák az értékeket és az etikai alapelveket. Mutatók: A könyvtárosok gyakorlata az értékek és etikai alapelvek meghatározásában és alkalmazásában.
12. Növekszik a tagok és önkéntesek közötti kapcsolatok minősége és sokszínsége. Mutatók: Események száma és résztvevők száma. Az IFLA események minősége és hasznossága. Az IFLA szakmai szekcióiban regisztrált tagok száma és aktivitásuk.
13. Növekvő elégedettség és az IFLA események értéke. Mutatók: Net promoter score növekedése. Az IFLA események értéke. (ref.: Habók Lilla)

A Reimsi Közkönyvtár - Bibliotheques de Reims, link - üvegablakában tükröződik a híres gótikus katedrális. A könyvtárnak ez az adottsága, amit akár ki is használhat.
Kocsis Dóri képei (ld.: link ) arra utalnak, hogy gondolnak a rövid időre betérő turistákra is.
- Számítanak arra, hogy a földszinti büfé mellett sokan a WC-t is keresik, azért irányát jól láthatóan jelzik.
- A helyi turisztikai könyvek és prospektusokhoz sem kell messzire menni a bejárattól.
- A polcok, bútorok nagy része gördíthető, könnyen áthelyezhető, tehát feltehetően számítanak a gyors átrendezés lehetőségére.
- Leülési, pihenési lehetőséget kínálnak az újságolvasó mellett, sőt ott van a csocsóasztal is.
- Természetes, hogy az önkiszolgáló kölcsönzés eszközei is a bejárat közelében kapnak helyet.
- A kisgyerekesek helye is a babakocsival akadálymentesen elérhető földszint.

Az elmúlt évtizedekben a tabletek egyre gyakoribbá váltak a büntetés-végrehajtási intézetekben. Noha használták is ezeket a bebörtönzöttek, a táblagépek integrálásával kapcsolatban felmerültek az alábbi aggályok, problémák:
- A technológia foyton új kihívásokkal is jár;
- A létesítmény (pl. a börtön) további felügyeletet gyakorolhat a bebörtönzött személyek felett, pl. kommunikációjuk, olvasásuk és minden más, tableten végzett feladatuk követésével;
- A börtönök vezetése úgy tekinthet a tabletekre, amelyek helyettesíthetik a csigapostát, a nyomtatott könyveket vagy a személyes látogatásokat.

A börtöntabletek pénzkereseti lehetőséget jelentenek a büntetés-végrehajtási intézetek és a tableteket biztosító vállalatok számára. A tabletek alapvető funkcióinak használata (pl. az e-mailezés, pénz felrakása a bankszámlára stb.) mégis drága. A helyzetet így foglalja össze egy bebörtönzött személy: "Semmi jó nincs ebben a tabletben azon túl, hogy van egy ilyen" link .

A költségek részben azért szabadultak el, mert nem volt verseny a különböző táblagép-szolgáltató cégek között. A tabletszolgáltatók a rabok és hozzátartozóik révén pénzt keresnek a táblagépek használatáért fizetett díjakból. Ha egy börtön valami kreatív dolgot szeretne csinálni - pl. ingyen hozzáférést adna a könyvtári anyagokhoz -, a táblagépgyártó cég ezt megnehezítheti, elvégre a tablet és a szoftver az övé. Ő szabja meg, hogy mi van az eszközön.

San Francisco szerződést kötött a Nucleos nevű céggel, és a San Franciscó-i táblagépek a felhasználók számára ingyenesek, ahogy az azokon levő összes tartalom is. Egy másik szállító, az Orijinró (korábbi neve: American Prison Data Systems; APDS), jelenleg egy helyi közkönyvtárral dolgozik együtt, hogy a hoopla elérhetővé váljon a tableteken belül. A ViaPath tabletgyártó cég pl. támogatta az OverDrive-hoz való hozzáférést. Bár ez egy másik modell, mint amit a San Francisco Közkönyvtára (SFPL) a hoopla segítségével fejlesztett ki, mégis precedenst teremtett.

Hogyan működnek a börtöntabletek?
- A börtönökben/börtönökben lévő táblagépek nem férnek hozzá az általános internethez. A tartalmakat többféleképpen szűrik. A Nucleos cég fehérlistára veszi a jóváhagyott weboldalakat. Minden olyan URL-t blokkol, ami nincs a listán. A hoopla használata a börtöntableteken úgy alakult, hogy a legtöbb bebörtönzött zenét kölcsönzött: 45%. Mellette tévéműsorokat és filmeket néznek, kisebb mértékben pedig e-könyveket olvasnak és hangoskönyveket hallgatnak. Valószínű, hogy más olyan intézményekben, amelyek nem rendelkeznek jól finanszírozott fizikai könyvgyűjteményekkel, az e-könyveket és a hangoskönyveket szélesebb körben kölcsönöznék.
- A börtönök tartalmi korlátozásai miatt nem tehetik elérhetővé az összes hoopla-t. A könyvtárosok kiválasztják a könyveket és hangoskönyveket a börtönök kisebb hoopla-gyűjteménye számára. Automatikusan letiltották azokat a filmeket és tévéműsorokat, amelyek ütközhetnek a börtönök szabályaival. Az SFPL fizet a hoopla használatáért is. Minden törzsvendég havonta 20 db dokumentumot kölcsönözhet.
- Eleinte a bebörtönzött használók hitelesítése is probléma volt, ugyanis a fizikai könyvtári kártyákat nem engedélyezték a börtönökben, és nehéz lett volna kezelni. A hoopla és a Nucleos segítségével lehetővé tették az IP-hitelesítést a börtönök IP-címének felhasználásával.
- A könyveken kívül a tableteken még olyan börtönszolgáltatásokat kínálnak, mint pl. az áruházi rendelés, panaszok benyújtása, LexisNexis, online tanfolyamok, Pluto TV. Más könyvtári források biztosítását is tervezik, pl. más alkalmazásokat, amelyek e-könyveket és digitális médiát kínálnak, és talán digitális írástudás órákat.
- A táblagépek a felhasználók számára ingyenesek. Szinte mindenki használhatja őket, aki a San Franciscó-i börtönökben raboskodik. San Francisco közkönyvtára fedezi a hoopla kölcsönzésének költségeit.

A bebörtönzött emberek még azokban az intézetekben is el vannak vágva az információtól, ahol van könyvtár. Még azokban az intézetekben is, ahol vannak oktatási programok, még akkor is, ha a család és a barátok rendszeresen látogatják őket. A Mellon Alapítvány támogatta az SFPL-részleget, hogy növelje az információhoz való hozzáférést a börtönben ülők számára. Kéthavonta virtuális találkozókat rendeztek. Online képzések sorozatát hozták létre, amelyek mindegyike a bebörtönzöttek számára nyújtott szolgáltatások egy-egy aspektusával foglalkozik. Rendszeres hírlevelet is kiadnak.

A PEN America weboldalán a 2024-es börtönökben tiltott könyvek hetére (szeptember 15-21.), amely a börtönökben lévő táblagépekre összpontosít, felszólítja a táblagépgyártókat, hogy tegyék ingyenesen elérhetővé a nyilvános könyvtári forrásokat a börtönökben lévő táblagépeken (link .) (Ref.: Szabó Eszter)

(Egy éve írtuk...) A tinédzserek számára nehéz programot szervezni, de Winlockék találtak néhány egyedi - és játékos - módot arra, hogy felkeltsék a figyelmüket. A Nerf-háborúkat (habszivacs lövedékeket használó játékfegyverekkel játszanak) a könyvtár zárása után tarják, és rendkívül népszerűek. "Imádják" - mondja Winlock. "Másnap az emberek bejönnek kölcsönözni és mondják: 'Nézd, találtam ezt a Nerf-labdát a polcok mögött.'" A tinédzsereknek szóló játékrendezvények is népszerűek, akárcsak a parkban vetített filmek is.
A könyvtár befektetett kerti játékokba, pickleball felszerelésekbe (mely lényegében a tenisz, a tollaslabda és az asztalitenisz keresztezése) és röplabda szettekbe. A filmvetítések a közeli parkban játékokkal kezdődnek. Még azokat tinédzsereket is vonzzák, akik általában elkerülik a családi programokat - mondják a könyvtár látogatói.

A könyvtárosok észrevették azt, hogy néhány a tizenévesnek alapvető életvezetési készségekre van szüksége. "Az egyik legnagyobb probléma a higiénia volt" - jegyzi meg Mikalah Lee tájékoztató könyvtáros, "főzőprogramokat szerveztünk, de nem tudtak egy olyan egyszerű dologgal megbirkózni, mint a recept értelmezése."
A tinédzsereknek nincsenek a középiskolában egészségügyi vagy háztartási iskolai órái, és a gyakran nagyon leterhelt szülőknek sincs kapacitásuk a hiányosságok pótlására. "2012 októberében kezdtük a főzés és higiénia oktatását" - mondja Lee. "Az év végére már látványos volt a változás."
A programra mára már külső táplálkozási előadó is eljön a megyétől.

Az elmúlt években a könyvtár ifjúsági elérési lehetőségei meghaladták a korábban elképzelteket. "Voltak olyan tinédzserek is, akik bajba kerültek, és végül itt végezték közösségi szolgálatukat" - mondja Winlock. "Közülük kettőt a Page Könyvtár végső fel is vett munkatársnak, mert jó munkát végeztek. Volt olyan is, aki néhány évig dolgozott a gyermekrészlegen, majd Phoenixbe költözött és ott dolgozott egy könyvtárban" - mondja. "Egy másik alkalmazott most egy másik iskolai kerület könyvtárosa." (ref.: ChatGPT, MG)

A sorozat előző része: link .

A múlt heti kérdésekre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
1 - Több könyvtárost kellene képezni, a sok munka miatt
5 - Kevesebb könyvtáros is elég lesz, automatizálás miatt
0 - Kevesebb könyvtáros is elég lesz, hatékonyságnövekedés miatt
3 - Kevesebb könyvtáros is elég lesz, bezárások miatt
9 - Több könyvtárost kellene képezni, a pályaelhagyás miatt
A kapott válaszok között van gyanúsan megugrott eredmény... Ugyanakkor nagyon tanulságos, hogy a hatékonyság-növekedésre egy szavazat sem jutott. Tehát két elgondolkodtató szempont is felmerül a válaszokkal kapcsolatban. Ha mindezt diagramon szeretnénk látni:
link . (MG)

Érkezett egy megjegyzés is: "Nem az utánpótlás a legnagyobb probléma, hanem a munkaerő megtartása, illetve a jelenben tapasztalt leépülés. Murányi tanár úr adatai nyomán ez nem ma kezdődött, de már ötödére zuhant a szakra jelentkezők száma. Ráadásul évekkel ezelőtt. Sokat segítene, ha nem bérminimumot keresne mindenki korra, végzettségre való tekintet nélkül. Ha olyan lenne a rendszer, ami jutalmazza a továbbképzéseket, intézményi hűséget már elvi síkon önmagában. A jelentős, munkakört meghaladó többletmunkát premizálná, kérdés, kérés nélkül, és erre címzett keret is volna. Nem úgy, mint a kutya vacsorája, hogy jut vagy nem, majd kiderül, de azért mindenki vállaljon többet...

A mai fiatal nem hülye. Nem fog olyan szakmát vagy hivatást választani, ahol 20 éve nincs változás, és hó végén marad 1000 Ft a pénztárcában. Nos, kollégám ez után kezdett másfelé kacsintgatni... és ugye mióta nem vagyunk közalkalmazottak, már nem lehet mutogatni a bértáblára. Szemrebbenés nélkül piaci bérekben lehet gondolkodni, régiós diplomás átlagkeresetben, hiszen az állam mondta, hogy piaci viszonyokat akar, és ez kétélű fegyver, mert akkor már hivatkozási alapnak tekinti a másik fél - munkavállaló - is.

Lábjegyzet: Nem fejeztem be az MA-t, mert nem lett volna értelme. Ezt annak idején megmondtam felfele is: majd akkor, ha a két végzettség között rögzített minimum 30% bérkülönbség lesz, mert a saját időmet, amit a másoddiplomára fordítottam, így árazom be. Nem lett. Tovább megyek: ha jelentősen megemelnék a béremet (duplájára), akkor sem keresném vissza 20 év alatt a BA diploma árát sem, figyelembe véve azt, hogy jelentős - Koroknai Sándor által számolt - mínuszban van az állam minden könyvtáros, levéltáros, muzeológus felé!
Koromból kifolyólag én már maximum 25 éves munkaerőpiaci jelenléttel számolok.

Sőt: egy esetleges kényszerű pályaváltás költségeit sem tudnám kivenni a rendszerből, annak ellenére, hogy 10 éve vagyok már annak eleme. Azért, mert a fizetésem a létfenntartásra is csak megszorításokkal elegendő. Nem erről volt szó 10 éve, sőt, nem erről volt szó 2007-ben, amikor beiratkoztam a szakra. Arról volt szó, hogy a mindenkori minimálbér 1,5 szeresét kereshetem bértábla szerint, felsőfokú végzettséggel. Becsaptak, átvertek, megkárosítottak, és megkárosítanak minden nap, minden hónap 5-én. Az állam ekkor (2008-ban) válságra hivatkozva befagyasztotta a béreket, és ez akkor is így maradt, amikor éppenséggel ment a szekér, és mindent helyre lehetett volna állítani. Ezután jött a 2020-as járványügyi érdekből történő MT alá átsorolás." - Név a szerkesztőségben.

A Biblioteca de Catalunya link épületét 1400-ban kezdték el építeni, amelyet eredetileg még a városon kívül létrehozandó kórháznak terveztek; mára pedig a város közepén található, ahol egy kevésbé gazdag, napközben nyüzsgő, este és éjszaka inkább kerülendő környék lett - ezzel éles kontrasztot alkot a Rambla másik oldalának luxusával, ahol árvaház és leányanyák otthona is működött.

A 20. században kiürített épületben (itt halt meg többek között a villamos gázolta Gaudi is) hozták létre a Katalán Nemzeti Könyvtárat, amely sokáig működött a barcelonai egyetem könyvtáraként is. Rengeteg katalán adományozó érzi kötelességének, hogy gyarapítsa a könyvtár gyűjteményét, így változatos és értékes dokumentumokkal szolgálja a kutatókat és helyieket. (Fotókat ld.: a forráslinken.)

Ez Eurostat Európai könyvolvasás-térképe link azon 16 év felettiek arányát mutatja, akik az utóbbi 12 hónapban legalább egy könyvet elolvastak. Pl.:
- Románia 29%
- Olaszország: 35%
- Magyarország: 52%
- Hollandia: 67%
- Norvégia: 71%
Mindez többé-kevésbé összecseng a könyvtárhasználati statisztikával. (MG)

A Szerbiai Könyvtári Egyesület fellebbezéssel fordult Szerbia kormányához és az illetékes minisztériumhoz, hogy töröljék el a kölcsönzött könyvek utáni szerzői jogi díj fizetéséről szóló határozatot - írja a 021.rs. Ugyanis, a tervek szerint 2025. január 1-től a közkönyvtárak minden kölcsönzött könyv vagy kiadvány kiadása után 15 dinárt kellene hogy fizessenek a szerzői jogok miatt.

A Szerbiai Könyvtári Egyesület levelet küldött Miloš Vučević szerb miniszterelnöknek, amelyben leszögezik, hogy a tarifa megfizetése veszélyeztetné a közkönyvtárak fennmaradását. Hangsúlyozzák, hogy nincs ellenükre a szerzői jogok megfizetése, ami az írókat illeti meg, de ez a finanszírozási mód fenntarthatatlan lenne. Jelena Glišović, a Szerbiai Könyvtári Egyesület elnöke azt állítja, hogy nem egyeztettek a könyvtárosokkal, amikor elfogadták a díjfizetésre vonatkozó szabályt. A díjat eredetileg a könyvtáralapítók fizették, és ez év augusztus elején a vonatkozó rendelkezés úgy módosult, hogy a díjakat a közkönyvtárak fizetik, amire azonban nincs pénzük.

Ha 2025. január 1-jétől bevezetik az új díjfizetést Glišović szerint 530 könyvtár kerül veszélybe. Hozzáteszi, lehetséges, hogy ennek fedezésére alternatív megoldás lehet, hogy a könyvtárak minden egyes kölcsönzött könyv után bizonyos díjat szedjenek be a felhasználóktól.

... "2022 őszén a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy nem zárja be a közgyűjteményeit Budapesten, sem a Budapesti Történeti Múzeumot, sem a levéltárat, sem a könyvtárakat, épp ellenkezőleg, egyfajta befogadó helyként, menedékhelyként hívtuk és vártuk az embereket. Sokan, akik korábban nem is jártak könyvtárba, hallották a hírekben, hogy lehet jönni. És aki otthon nem tudott fűteni, villanyt használni, az itt a könyvtárban, melegben, emberek között lehetett, újságot, hetilapokat, könyveket olvashatott. Most az látjuk, hogy sokan azok közül, akik a 'rezsitél' idején eljöttek, itt is maradtak, s ma is használják a könyvtárat."

A FSZEK kerületi könyvtárai egyébként is igazi közösségi terekként is funkcionálnak. Maga a könyvtár is számtalan programot szervez, de szívesen fogadják különböző csoportok, klubok jelentkezését is, mindazokét, akik "csak" helyet keresnek maguknak. Működik a könyvtárakban például olvasóklub, hímző- és horgolókör, társasjáték- és kártyaklub, mandalafestő csoport is. Rendszeresek a könyvtárakban a kiállítások, ismeretterjesztő előadások, koncertek, báb- és meseelőadások, kézműves foglalkozások, filmvetítések is. Újdonságot jelentenek a programkínálatban a Könyvtár PRO (programozás, robotika, olvasás) foglalkozások, amelyeken a könyvtárosok különböző robotikai eszközök segítségével, a gyerekekkel közösen dolgoznak fel meséket, gyerekregényeket; sőt, van a könyvtárban matematikaikészség-fejlesztő foglalkozás is. Az idősek pedig rendszeres segítséget kaphatnak az okoseszközök és az internet használatához. Egyre gyakoribbak az egész napos családi programok is.

... Régebben általában szerdánként voltak a könyvtárban a forgatások, amikor az olvasók számára egyébként sem volt nyitva az épület. Mint Csoma Éva meséli, egyszer csak mégis arra lett figyelmes, hogy egy olvasó mászkál az épületben. "Odamentem hozzá, és megkérdeztem, hogy nem szólt senki a portán, hogy nem lehet bejönni? Mire az olvasó rám nézett, és azt mondta: a portán? Ott csak egy ló volt. Merthogy a forgatás miatt egy ló várakozott ott. ..."

2024. október 4-én a szentesi könyvtár falai között különleges kiállítás nyílt meg, amely a helyi könyvtárosok kreativitását mutatta be. A "Kreatív könyvtárosok" című tárlatot Szamosköziné Dr. Kispál Gabriella, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának adjunktusa nyitotta meg, aki hangsúlyozta a könyvtárosok sokoldalúságának fontosságát a mai világban.
"A könyvtárosok nem csupán a könyvek és az információ közvetítői, hanem kreatív alkotók is, akik a digitális világ kihívásai mellett továbbra is kiemelkedő szerepet játszanak a közösség életében" - mondta Dr. Kispál Gabriella megnyitó beszédében. A digitalizáció korszakában, amikor az emberek online információs forrásokra támaszkodnak, a könyvtárosok szerepe átalakult: segítik a közösségek közötti kapcsolatot, támogatják a digitális műveltség fejlesztését és továbbra is fenntartják a nyomtatott kultúra iránti érdeklődést.

A kiállításon öt alkotó különböző műfajokban készített műveit mutatták be, amelyek közé tartozott a számfestés, kalocsai hímzés, foltvarrás (patchwork), horgolt mesefigurák és gyémánt kirakó (diamond painting). Minden egyes darab azt a gazdag kreatív világot tükrözte, amelyet ezek az alkotók, a könyvtárosok, a napi munka mellett hoztak létre.

Venesz József szakácskönyvét 1962-ben állami utasításra egységes alapnak hirdették ki, onnantól kezdve az Egységes vendéglátó receptkönyv és technológia c. kötet receptjeiből kellett főzni minden állami vendéglátóipari üzemben. Az Ízfokozó legfrissebb epizódjában Vomberg Frigyes séf is ezt a könyvet említi, mikor a szakácsképzés már évtizedek óta tartó hibáiról és a hazai ízlés hiányosságairól beszélt.

A megdöbbentő mai szemmel mégis az, hogy egy állami döntés mennyire erősen meghatározott olyasmit is, mint a gasztronómia, amelyet amúgy egy organikus, élő, ezer körülmény által folyton formálódó jelenségnek gondolunk. A Magyar Gasztronómiai Egyesület és Molnár B. Tamás aztán 2004-ben ezt a pillanatot és döntést jelölte ki, mint ami a legkárosabb hatást gyakorolta a Kádár-korszak táplálkozására, amelynek lecsengő nyomai még mindig masszívan jelen vannak.

A Venesz-könyvek és azokat talán még tovább rontó utódkiadványaik valóban károsak voltak, bár objektíven tekintve rájuk csupán egy politikai akaratot énekeltek meg receptek formájában - bármilyen furcsán is hangzik ez. Venesz amúgy jól képzett szakács volt, aki francia konyhákat is megjárt, de a műveiben egy feladatot hajtott végre.

Nem csak a városvezetőséget és a közgyűlést, Debrecen polgárait is szolgálja majd. A Polgármesteri Kézikönyvtárat október 10-én adták át. Kossuth Lajos egykori szobájában átadták a Polgármesteri Kézikönyvtárat a Régi Városházán október 10-én, tudatta közleményben a debreceni polgármesteri hivatal.

Mint írták, a debreceni, bár nem a legidősebb városházája az országnak, mégis óriási történelemmel bír. Alighogy elkészült 1843-ban, néhány évvel később, a forradalom és szabadságharc időszakában máris egy nagyon neves lakója volt Kossuth Lajos személyében. Az általa lakott helyiségben kialakított Polgármesteri Kézikönyvtár, emléke előtt tisztelegve, a Kossuth-terem nevet viseli.

Általános tanulság az is, hogy ide vezet, ha citációkban és megjelent tanulmányokban mérik, hogy egy kutató mit tesz le az asztalra. A tudományos teljesítmény elismerése ma sokkal inkább mérőszámokra redukált, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy a jobb kutatóintézetek, egyetemek nagy része a "publish or perish" (publikálj vagy pusztulj) személetet erőlteti, vagyis óriási a publikációs kényszer a kutatókon. Ezt sokszor azért teszik az egyetemek, mert saját magukon is ilyen nyomás van, például, mert így léphetnek előre a különböző rangsorokban vagy javíthatják a finanszírozásukat. Ez pedig növeli a keresletet a papírgyári kamutanulmányok piacán. ... Még az is előfordulhat, hogy egyetlen, bármilyen módszerrel is, de sok tanulmányt és hivatkozást begyűjtő kutató egy egész intézményt felhúz az egyetemi rangsorban - mint azt éppen az Óbudai Egyetem példáján mutattam be link egy két évvel ezelőtti cikkemben.

A papírgyárakat szinte lehetetlen felszámolni, többek közt azért, mert az országokban, ahol aktívak, ritkán sértenek jogot. Így egyre gátlástalanabbul működhetnek: egy ukrán papírgyár nemrég már Nobel-díjasokkal is hirdette magát, miután interjúkat készített néhány jóhiszemű díjazottal, akik nem tudták, milyen célra használják majd fel a beszélgetéseiket. Azt lenne jó valahogy elérni, hogy ne legyen kereslet a papírgyári szolgáltatásokra, de jelenleg a tudományos közélet állapota nem éppen reménykeltő. Az egyik legrangosabb tudományos lap, a Nature idén augusztusban kongatta meg a vészharangot a hamis citációk virágzó feketepiaca miatt. ...

Ha a mostani állapotok maradnak, az egyre sokasodó papírgyári selejt még jobban ki fogja kezdeni a tudomány hitelességét. Nick Wise saját nyomozását összefoglaló cikkének nem véletlenül az a címe, hogy "Bárki indíthat papírgyárat!", mert ma már tényleg könnyű ilyen vállalkozásba fogni. Wise nyáron egy figyelemfelhívó akcióval azt is megmutatta, hogy kutató is bárkiből lehet, amikor egy hallgatójával közösen MI-eszközökkel tanulmányokat generált, majd azokat egy Larry nevű macska nevében feltöltötte az internetre. A két kutató igénybe vette egy papírgyár hivatkozásokat és mérőszámokat növelő szolgáltatását, és két héttel később Larry a világ legidézettebb macskája volt 132 tudományos hivatkozással. Nyilvánvaló, hogy ilyesminek nem szabadna megtörténnie.

Kibertámadás érte az Internet Archive-nak a felhasználókat kiszolgáló wayback (webhely-visszakereső) rendszerét. Hatalmas mennyiségű felhasználói fiók adatait lopták el. Öröm az ürömben, hogy a kereskedelmi szolgáltatásként üzemelő, többek között az EU webarchívumát is tartalmazó Archive-IT szolgáltatásban nem sérültek sem a felhasználói fiókok, sem a tárolt adatok. A helyreállítás alatt azonban nem érhetők el sem az Internet Archive nyilvános és ingyenes szolgáltatásai (webarchívum, digitális könyvtár, filmarchívum), sem az Archive -IT kereskedelmi visszakereső és archiválási rendszere. Utóbbi ügyfeleit plusz archiválási kapacitás rendelkezésre bocsátásával kompenzálják majd. (Németh Márton)

Sajtóhír a témában: link

Tabutémákról, drámai sorsokról író szerzők kaptak elismerést a 10. Terézanyu-pályázat díjátadóján. A női közösségek erejét ünneplő pályázatra idén 400 pályamű érkezett.

Kisgyermekes lét... "Nem tudom, mennyi idő telik így el, de már bizseregnek a lábaim, ahogy az ágya mellett guggolok dúdolgatva. Az érintésem okozta rémület alábbhagy benne. Az ajka, a mindig lefelé biggyedő, reszkető kis vonal egyenessé válik. Tenyeremben érzem ütemes, nyugodt szívverését. Így alszik el, talán életében először biztonságban." A bácsalmási Ágoston Andrea, a Terézanyu-pályázat Kisgyerekes lét kategória fődíjasa elképzelhetetlenül nehéz gyerekkort követően építette fel a saját életét. Gyermek volt maga is, amikor már a húga életét kellett óvnia, és mellette áll azóta is. Ikerlányokat nevelnek férjével, saját sorsa örökletes terhével tudatosan küzd nap mint nap, írása ennek hű tükre.

A kategória 2. helyezettje a kétgyermekes Pitner Bálint. Bátor írásával elképzelhetetlen tabut tört meg: hogyan változtatta meg őt fia születése és mi változott benne akkor, amikor kiderült: nem ő a gyermeke biológiai apja. "Rengeteg kérdés merül fel, hogyan és mit lehet mondani a gyereknek. Engem szólít apának, de mit is jelent ez, amikor én meginogtam az apai minőségemben? Neki két apukája van. Ezt szerettem volna, ha mindenképp tudja. Ha felnő és később szembesül a valósággal, trauma."

A pályázat és a klub 2010-ben jött létre, azóta több ezren írták meg saját történetüket, számos díjazott kapott ihletet és bátorságot ahhoz, hogy rendszeresen publikáljon, sőt, elinduljon írói pályáján: Bibók Bea, Fiala Borcsa, Murinai Angéla, Mészöly Ágnes, Kalapos Éva Veronika, Várfalvy Emőke, Pápai Ildikó, Tóth-Zsiga Borbála és a 2023-ban tragikusan fiatalon elhunyt R. Kelényi Angelika karrierje is innen indult.

Nagy Attila olvasásszociológus a rendszerváltás környékén többször is, reménykedve beszélt arról, amikor majd nem csak egy, hanem több könyvből is tájékozódhatnak az iskolában a gyerekek, hogy minél árnyaltabban alakíthassák ki nézeteiket. Hogy óhaja mennyire vált valóra, azt mindenki elgondolhatja magában. Chimamanda Adichie Az egyetlen történet veszélye c. TED-előadásában hasonlóról beszél. Ha - esetében pl. Afrikáról - nem csak a könnyen elérhető sablonos sztorikat ismerjük. Könyvtárosként pedig döntően van lehetőségünk a többféle forrást beszerezni és kínálni - a kiműveltebb emberfő érdekében. (MG)

- Mindig úgy éreztem, hogy lehetetlen igazán megismerni egy helyet vagy embert anélkül, hogy minden történetet megismernénk róla. Az egyetlen történet megfosztja az embereket a méltóságuktól. Megnehezíti az emberek közti egyenlőség felismerését. Hasonlóságunk helyett azt hangsúlyozza ki, hogy mennyire különbözünk. És mi van, ha a mexikói utam előtt mindkét oldalról figyelemmel követem a bevándorlási vitát, az amerikai és a mexikói oldalról is? Mi van, ha anyám elmondja, hogy Fide [a házi segítő] családja szegény és keményen dolgozik? Mi van, ha egy afrikai tévéhálózat, különféle afrikai történeteket sugároz az egész világ számára? Ezt nevezi a nigériai iró, Chinua Achebe, a "történetek egyensúlyának". Mi van, ha a szobatársam hallott nigériai kiadómról, Mukta Bakaray-ról, a rendkívüli emberről, aki otthagyta banki állását, hogy megvalósítsa az álmát és kiadót alapítson? Az általános vélemény az volt, hogy a nigériaiak nem olvasnak irodalmat. Ő nem értett egyet. Úgy érezte, hogy akik tudnak, azok olvasnának, ha megfizethető és elérhető lenne számukra az irodalom.

Röviddel azután, hogy kiadta első regényemet, Lagoszba mentem egy tévéinterjúra. És a nő, aki küldöncként dolgozott, odajött hozzám, és azt mondta: "Nagyon tetszett a regényed. De nem tetszett a vége. Írnod kell egy folytatást, amiben ez fog történni..." (Nevetés) És részletesen elmondta, mit írjak a folytatásba. Lenyűgözött, és egyben meg is indított. Itt ez a nő, egy egyszerű hétköznapi ember Nigériából, akit nem tartottak olvasónak. De nem pusztán elolvasta a könyvet, hanem magáévá is tette, és úgy érezte, joga van beleszólni, hogy mit írjak a folytatásba. ... (Az eredeti előadás magyar felirattal is nézhető.)