A tatabányai József Attila Megyei Könyvtár jóvoltából már a tatai Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtáron keresztül is lehetőség van e-book kölcsönzésére, a május 31-ig tartó Könyvtári Kihívás pályázatnak köszönhetően.

A féléves virtuális tagságra minden 16 éven felüli érdeklődő regisztrálhat, új és régi beiratkozó egyaránt. A kölcsönzés egy egyszerű online rendszer segítségével történik, így kényelmesen, bárhonnan elérhető a könyvtár digitális kínálata. A részvételhez mindössze egy regisztráció, illetve egy okos eszköz (Android vagy iOS alapú rendszer) szükséges, amelyre le lehet tölteni az applikációt, de a rendszer számítógépről is használható. A virtuális olvasói tagsággal így egyszerűen és könnyedén hozzá lehet férni a könyvtár széles digitális kínálatához.

Böngészni itt lehet: link
A regisztrációval és további részletekkel kapcsolatban a tatai könyvtár munkatársai szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére: link

A finn fővárosban 2019-ben adták át az Oodit, a részben a lakosság ötletei alapján épített különleges finn könyvtárat és kulturális központot, ahol nemcsak olvashatunk, de varrhatunk, zenélhetünk, tanácskozhatunk, fűrészelhetünk és filmet is nézhetünk. Az Oodi jelenleg Európában és az egész világon egyedülálló intézmény; a különleges közösségi teret Helsinki nappali szobájaként is emlegetik.

Oodi, azaz óda. Annak felsorolása pedig, hogy kikhez is szól az óda, ott szerepel fehér betűkkel a könyvtár három szintjét összekötő széles, fekete csigalépcső korlátain. A 2018. decemberi megnyitó előtt ugyanis körkérdést intéztek Finnország lakosságához, hogy kiknek ajánlanák az új, számos tekintetben rendhagyó módon működő intézményt.
A vicces-komoly válaszokból négyszázat írtak fel a lépcső szegélyére; várják többek között a lustákat, a papucshősöket, az idegeneket, az árvákat, a koldusokat, a csalódottakat, a félreértetteket, a magányosokat, a bolondokat, az iskolai zaklatókat (ez utóbbit - mondanom sem kell - viccnek szánták), a hősöket, a tanárokat, a szimpatikusokat, az esélyteleneket. Azaz mindenkit.

Az innovációhoz biztonság kell. Bizonytalanság esetén az emberek saját biztonságuk megteremtésével, nem pedig az innovációval foglalkoznak, sőt, gyakran épp ellenzik azt. Nem válnak a változás részesévé, rosszabb esetben keresztbe is tesznek. (Ha valaki a változatlanságot szeretné fenntartani, akkor akár tudatosan tartja bizonytalanságban a munkatársakat - fenntartva saját hatalmi pozícióját.)

Az innováció ráfordítást igényel: olyan képzést, amely csak lassan érik be, ezért nem lehet vele azonnali látványos sikereket elérni, szemben az anyagi jelleg befektetéssel, mint például az épületek korszerűsítése vagy berendezési tárgyak beszerzése.

Az arculat fenntartása érdekében felmerül a fejlettséggel kapcsolatos fogalmak mint a szabadság, biztonság, minőség kisajátítása. Az utóbbi példájával olyan minősítő rendszereket lehet fenntartani, amelyek kevéssé kötődnek a szolgáltatással kapcsolatos explicit eredményességi mutatókhoz, nagyobb mértékben a szakmai / politikai / fenntartói elittől való függőség erősítéséhez.

Ezek a tényezők "biztosítják" a szakma, település, ország, régió teljesítményének tartós és kiszámítható távolságtartását a kevésbé irányítható, befolyásolható, szabadabb innovációs elittel szemben, amely a gyakorlatban további lassú piacvesztést vetít előre - hétköznapiasan fogalmazva: fennmarad a közepes fejlettség. (MG) (Egy éve írtuk.)

A JFK Könyvtár és Múzeum link kedd délután váratlanul bezárt - a szövetségi elbocsátások közepette. Történt ugyanis, hogy az Országos Levéltári és Nyilvántartási Hivatal által felügyelt JFK Könyvtár hatalmas szövetségi elbocsátások kereszttüzébe került, így a könyvtár és múzeum kedden 14 óra körül bezárt mindenfajta magyarázat vagy a lehetséges későbbi nyitásra való utalás nélkül.

Az elnöki könyvtárat és múzeumot támogató nonprofit szervezet, a JFK Library Foundation szóvivője konkrét szövetségi változásokra hivatkozva megerősítette a bezárást.
A szóvivő kérdéseket intézett az Országos Levéltárhoz, amely az elnöki könyvtárak működését felügyeli, de nem volt hajlandó válaszolni mindaddig, amíg be nem jelentik a könyvtár szerdán történő újranyitását. A JFK Library Foundation kedd este megerősítette, hogy a szövetségi alkalmazottakat elbocsátották, ami arra késztette a megmaradt munkatársakat, hogy a bezárják a könyvtárat.

Maura Healey massachusettsi kormányzó a bezárás okaként "Donald Trump és Elon Musk meggondolatlan keresztes hadjáratát" nevezte meg. Az érintett szövetségi bíró nem volt hajlandó megakadályozni, hogy Elon Musk milliárdos és a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (DOGE) elbocsásson dolgozókat.
A Trump-kormányzat leváltotta Colleen Shogant nemzeti levéltárost is. A hivatal azóta került is Trump homlokterébe, mióta 2022-ben felhívta az Igazságügyi Minisztérium figyelmét arra, hogy Trump titkos dokumentumokat kezelt - írja a Reuters.

A JFK Library épülete Dél-Bostonban 1979-ben nyílt meg, miután évekig tartó viták folytak arról, hogy hol helyezzék el a néhai John F. Kennedy elnök feljegyzéseit és hagyatékát. A New York Times akkori beszámolója szerint hetente mintegy 20 ezren keresték fel az intézményt az első hetekben.

A KIT-ben rendszeresen szóltunk a holland közkönyvtárak közvetített oktatási szolgáltatásairól, pl. az Oefenen.nl link portálról. Hollandia alulképzett lakosainak ebbéli támogatása ugyanis államilag támogatott közügy. Így a nemzeti könyvtár kínálta szolgáltatás a legtöbb közkönyvtárban elérhető - optimálisan párosítva a helyi emberek ismeretének készségével. Néhány nagyobb holland könyvtár saját kínálatot alakít ki, így Amszterdam közkönyvtára, az OBA is. Az OBA oktatási oldalán ezt olvashatjuk:

A könyvtár honlapjának oktatási szolgáltatásait bemutató oldalán megtekinthető
- az OBA óvodáknak, általános és középiskoláknak, valamint szülőknek nyújtott tartalmi és pedagógiai-módszertani kínálata;
- az OBA partnerei által készített, az OBA felületein elérhető online oktatási kínálat (pl. olvasástanulás, holland nyelv, digitális készségek)
- felhívják a figyelmet, hogy természetesen mind a 29 OBA-fiókkönyvtárban van lehetőség a tanulásra.
Mint írják: Az OBA speciális programokat, oktatási csomagokat és tanfolyamokat kínál szakemberek számára OBA School néven. Nagy hangsúlyt fektetünk az olvasásösztönzésre, a digitális írástudásra és a kézműves oktatásokra. Tagság nem szükséges. A webáruházakban bő választékot találsz, főleg oktatási intézmények számára. A részletekről a GYIK vagy az ügyfélszolgálat tájékoztat. (ref.: MG)

A KTE már hetedik hete adja ki hétfőnként oktató szóvicceit. Ezen a héten az erekről van szó. Egyrészt ezek funkcióióról, másrészt arról, hogy a könyvtárban az ember a vérkeringés része lehet, vagy éppen rajta tartja a kezét a világ ütőerén.
Melyik erek funkcionálisak? - kérdezzük. A válaszból kiderül a további magyarázat, a vicces videó oktatórésze pedig bemutatja, hogy hányféle helyen, mennyire gazdag tevékenységkínálat van/lehet a könyvtárakban.

Az eddigi videóknak ugyan 200 és 600 közötti a nézettsége, de ettől fontosabb adat, hogy 75-88%-uk a csatorna algoritmusának köszönhetően látta a videót és annak üzenetét, így nagy eséllyel nem könyvtáros irányította a potenciális látogatókat. A fennmaradó százalék a linkről jutott el ide vagy KIT-olvasónk.

Az idei, 31. Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyre 42 településről 78 iskola 185 diákja jutott tovább az országos írásbeli fordulóba az iskolai fordulón résztvett kb. 670 tanulóból. Közülük 160-an jelentek meg 2025. február 24-én az ország 20 könyvtárában, hogy végigmenjenek a feladatlapokon megadott problémahelyzet megoldási útján.

A témacím a kollégák szavazatára: "Elsők a világban" lett, melynek feladatlapjai az Élet és Tudomány című hetilap használatához kapcsolódtak. A 7-8. évfolyamos tanulók feladata az volt, hogyan készülnének fel egy cikk megírására. Először a megadott pályázati kiírásból és a lap jellemzőinek megvizsgálása alapján a formai, tartalmi elvárásoknak kellett utánajárni. Egy ilyen a feladathoz kiemelten fejlett szövegértés és dokumentumismeret szükséges. Ezután témaötletekről kellett adatokat gyűjteni, és közben egy állításban szereplő minden tényt ellenőrizni. A választott témakör: Hugonnai Vilma első magyar orvosnő, akiről szóló műveket kellett keresni. Eközben mi adatbázis- és katalógushasználatot is mértünk. Ezután lexikonok segítségével meg kellett határozni, hogy a diftéria területén - Hugonnai egy kutatási témája volt -, miben változott az orvostudomány.

A 9-10. évfolyamos diákok a pályaválasztási döntésük támogatásához terveztek fiataloknak szóló podcastot a lap segítségével. Fókuszba került a nyelvész, a gyümölcskertész, a tudományfilozófus, a bankár és a keresztrejtvény-készítő is. Szokatlan feladat az volt, hogy nemcsak információt kellett találniuk pl. az MTA Alumni adatbázisában, a MATARKA-ban, egy katalógusban, online szövegekben, hanem tageket és kérdéseket is kellett ezekkel kapcsolatban megfogalmazniuk, hiszen interjúkra készültek. Emellett rejtvényben rejtettük el az első magyar rejtvénykészítőt.

A Versenyen nem a diákok fejében lévő információmennyiséget mérjük, hanem azokat hogyan tudják újabb információk megtalálásához és használatában alkalmazni. Ennek megmutatására kiváló terep a könyvtár, hiszen a régi és új, a nyomtatott és internetes források egyaránt elérhetők.

A feladatlapok már elérhetők a verseny honlapján. A verseny fő támogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Program, szervezője a Könyvtárostanárok Egyesülete és a MNMKK Országos Széchényi Könyvtár. Az ajándékokhoz hozzájárult még a MATARKA és a United Way Magyarország.

A Kinizsi Lakótelepi Tagiskola adott otthont idén is a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny országos írásbeli fordulójának. A megmérettetésen hetedik és nyolcadik osztályos tanulók vettek részt. A verseny immár harmincéves múltra tekint vissza, ám az internet megjelenése óta a könyvtárak szerepe sokat változott. A diákok a verseny során azonban megtanulhatják, hogyan keressenek forrásokat és hogyan tájékozódjanak a különböző információs eszközök segítségével. Az idei megmérettetés különlegessége, hogy a résztvevőknek folyóiratokból kellett dolgozniuk, miközben az internetet és az iskola kézikönyvtárát is használhatták.

A legtöbb résztvevő Pest, Heves és Veszprém vármegyéből vett részt a versenyen. Negyvenkét településről 78 iskola 185 diákja jutott tovább az országos írásbeli fordulóba. Ezeket mindig vármegyénként egy intézmény bonyolítja le: a megmérettetést idén 36 általános iskola és 30 gimnázium fogadta be országszerte, a somogyi fordulóknak évek óta a Kinizsi biztosítja a helyszínt.

Fehérvári Lúcia, a somogyi forduló egyik versenyzője: - Nagyon szeretem a könyvtárakat, rendszeresen használom is tanulmányaim során. Sokkal biztosabbnak tartom a könyvtári információt, mint az internetet, még annak ellenére is, hogy a világhálón gyorsabban elérhető a tudás - tette hozzá a fiatal lány.

A verseny célja, hogy a 7-10. évfolyamos tanulók információs és könyvtárhasználati képességeit fejlessze. A diákoknak nyomtatott és internetes forrásokból kell információkat gyűjteniük, megérteniük és felhasználniuk a feladatok megoldásához, miközben etikusan hivatkoznak a forrásokra.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
2 - hasznos lenne
5 - inkább helyi maradjon
23 - helyi és virtuális is kell
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
A most kapott és a korábbi adatokból a következő diagram állhat elő: link .
Ezek alapján úgy látszik: a válaszadók egyértelműen érdekeltek lennének a jelenleg krónikusan nem létező virtuális tájékoztatásban. Melléktrend, hogy a "vagy helyi, vagy virtuális" kettősségben inkább az előbbi mellett teszik le voksukat.

Üzenet a helyi és országos döntéshozóknak: szükség van virtuális tájékoztatásra. A folyamat kis lépésekben is indulhat. Senki nem tilthatja meg, hogy két könyvtár megegyezzen: mondjuk a természettudományi tájékoztatást (vagy pl. a zárás után, 18.00-tól 22 óráig tartó tájékoztatást) a másik könyvtár nyújtja, pl. online chat-en. Így - helyben legalábbis - nem hárítható az elmaradás országos szintű késlekedésre. (MG)

Az IFLA újonnan megjelent mesterséges intelligenciáról szóló tanulmánya link számos lehetőséget és kihívást is bemutat a könyvtári vonatkozásokkal kapcsolatban.

Lehetőségek az MI alkalmazásában a könyvtárakban:
- Automatizált tartalomelemzés: Az MI segíthet a könyvtári gyűjtemények gyors és pontos feldolgozásában, például az automatikus tárgyszavazásban és metaadat-generálásban.
- Gépi fordítás és szövegfelismerés: A nyelvi modellek segítségével a könyvtárak többnyelvű szolgáltatásokat nyújthatnak, illetve régi dokumentumokat digitális formátumban elérhetővé tehetnek OCR-technológiával.
- Ajánlórendszerek: Az MI-alapú ajánlók segíthetnek a felhasználóknak releváns dokumentumokat találni az olvasási előzmények és érdeklődési körök alapján.
- Chatbotok és virtuális asszisztensek: Automatikus válaszadás a könyvtárhasználók kérdéseire, például nyitva tartás, elérhető források vagy kutatási támogatás témájában.

Automatizált munkafolyamatok példái
- Automatikus katalogizálás: Az MI rendszerek képesek az újonnan érkező dokumentumokat automatikusan feldolgozni és metaadatokkal ellátni.
- Digitális archívumok kezelése: Az MI képes a digitális gyűjteményekben mintázatokat felismerni és rendszerezni, segítve a kutatókat és felhasználókat.
- Plágiumellenőrzés és szövegelemzés: Az MI segíthet a tudományos publikációk hitelességének ellenőrzésében, valamint az ismétlődő tartalmak kiszűrésében.

Kihívások és etikai megfontolások
- Adatvédelem és felhasználói jogok: Az MI által feldolgozott adatok védelme kiemelt fontosságú, különösen az olvasói szokások elemzésekor.
- Elfogultság és algoritmikus torzítás: Az MI-rendszerek döntései gyakran tükrözik a tanulási adathalmazban jelen lévő előítéleteket, amelyek torzíthatják a keresési eredményeket.
- Költségek és fenntarthatóság: Az MI-alapú rendszerek bevezetése és karbantartása jelentős anyagi és technikai erőforrásokat igényelhet a könyvtárak számára.
- Munkaerő átalakulása: Az automatizálás csökkentheti bizonyos hagyományos könyvtári feladatok szükségességét, de új készségek (pl. adatkezelés, MI-modellek finomhangolása) elsajátítását követeli meg a könyvtárosoktól. (folyt. köv.) (ref.: Habók Lilla)

Több hírt közöltünk link a tervezett, épített, átadott Illyés Gyula Megyei Könyvtárról. A néhány hete átadott könyvtárba sikerült több, a tervekben szereplő innovációt beépíteni, de mint minden hasonló helyzetben, számos kompromisszumot is kellett kötni. Az épület Szekszárd geometriai közepe táján, ugyanakkor kiskereskedelmi központok mellett található. Az épületen több intézmény osztozik, így a megyei levéltárral vagy a Nemzeti Művelődési Intézet helyi képviseletével. Mint egy korábbi beszámoló írta: a beltérből elérhető "a ruhatár, a kávéház és a rendezvényterem, ahol akár 200 fős eseményeket is tarthatnak". Így van lehetőség szokatlan szinergiák kihasználására is.

Egy ismertetésben olvasható: a "Tudásközpont L alaprajzra emelt építményének aulája összefűzi a könyvtár és a levéltár részleget. Előbbi helyiséghez kapcsolódik még a ruhatár, a kávéház és a rendezvényterem, ahol akár 200 fős eseményeket is tarthatnak."

Ami 10 perces séta után észrevehető:
- Az épületben is visszaköszönnek a növények: kis zöld fal, beltéri fácskák, zöldített tető.
- Az épületnek van bejárata az áruházak felől is, vendégeket csábító büfé azonban egyelőre nem üzemel. Itt tartózkodásra csábít az épület könyvtár-részével szembeni "lelátó".
- A földszinti gyerekkönyvtár bútorai rögzítettek, róluk a Fájós fogú oroszlán grafikái köszönnek vissza. Az üvegfal mellett munkaállomások sorakoznak.
- A könyvtár háromszintes, melyben a lépcsők nyitottak, a könyvtárat üvegfal választja el a csarnok terétől. A kölcsönzés önkiszolgáló, a falak melletti könyvespolcok a mennyezetig megrakottak. A könyvtáros munkáját könyvlift segíti, A zárt "médialejátszó" helyiség az első szinten található.
A fotókat ld.: link . (MG)

Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a kecskeméti közkönyvtár igazgatója nyilatkozott az intézmény szerteágazó tevékenységéről:
- A könyvtár maga is méri az ügyfél-elégedettséget. Minden egyes fórumon megpróbálják mérni, elemezni, megkérdezni a könyvtárhasználókat különböző szolgáltatásokkal kapcsolatban. A válaszokat elemezve vezetik be, formálják a szolgáltatásaikat. Az utóbbi években ennek látható érzékelhető jelei is vannak, így változott például a nyitvatartás és a felállították a könyvtárba való bejutáshoz szükséges új biztonsági kaput. [vö.: A karácsonyi értékkonfliktus elé link ]
- A központi könyvtárban a beiratkozott olvasószám meghaladta a tízezres létszámot [a város lakossága: 109 e fő], ami kifejezetten nagy szám. Folyamatos növekedést tudnak felmutatni.
- Digitális fotóarchívumon dolgoznak a Katona József Múzeummal közösen. A digitális fotóarchívum Kecskemét és környéke, illetve az egész vármegye területét érintően őrzi majd az emlékeket. Az archívum egyik alaptétele lenne a közelmúltban elhunyt Tóth Sándor fotográfus több évtizedes fotógyűjteménye, a 20. század második feléből. Ráadásul Sanyi bácsi még az aktív korszakában nagy mennyiségű papírképet adományozott a könyvtárnak, és ezeket a papírképeket már feldolgozták, és 2100 kép el is érhető a könyvtár digitális könyvtárában.
- Segítenek digitális téren az olvasóknak. A közelmúltban konkrét technikai segítséget nyújtottak az érdeklődőknek az Ügyfélkapu+ regisztráció kapcsán, a könyvtár berkein belül működő Europe Direct munkatársai segítségével.
- A fotóarchívum adatbázisának létrehozása mellett a kecskeméti tévével van közös projektjük. A régi műsorokból készül digitálisan elérhető adatbázis, melynek első eredményét áprilisban mutatják be.
- Bán János alpolgármester támogatásával, aki maga is sikeres író, olvasást népszerűsítő programot szeretnének indítani, szinte kultúrmisszióként értelmezve, és ezzel a testvérvárosokkal való aktív kulturális kapcsolatot szeretnék még inkább megerősíteni a határon túl is.
- A rendőrséggel együttműködve még több előadást szerveznek a biztonság jegyében a digitális világ veszélyeire, a személy- és vagyonvédelemre fókuszálva.

A Wikipédia számára is hasznos a könyvtárosok közreműködése. Ezt mutatja a 2023-ban indult #EveryBookItsReader kezdeményezés. Célja, a Wikipédia irodalmi tartalmainak fejlesztése, különösen a kevésbé ismert szerzők és művek esetében. A kampány inspirációját az USA betiltott könyvei adták. Ezekről azonban kevés információ található a Wikipédián, ezért kampányt indítottak: könyvtárosokat és olvasókat ösztönöznek a Wikipédia könyves tartalmának fejlesztésére.
Az idegen nyelvű könyvek szócikkei az angol nyelvű Wikipédián is hasznosak lehetnek, például Stieg Larsson "A tetovált lány" című könyvének angol Wikipédia-oldala három hónap alatt 90 ezer megtekintést kapott. De a svéd könyvtárosok célja a gyermekirodalmi cikkek és más nyelveken alkotó szerzők munkáinak bemutatása is, mivel ezek különösen alulreprezentáltak.

Kihívások és tanulságok: A kampány során a könyvtárosok számára kihívást jelentett a Wikipédia szerkesztési szabályainak és relevanciakritériumainak megértése.
- Nem elég egy könyvet nagyszerűnek találni, bizonyítani is kell azt, hogy méltó a közérdeklődésre.
- A szerkesztési folyamat időigényes lehet kezdők számára.
- Fontos az objektivitás: könnyű beleesni abba a hibába, hogy egy könyvről szubjektív véleményt írunk, nem pedig források alapján összegzett információt.

Öt tipp a sikeres Wikipédia-szerkesztéshez könyvtárosoknak:
1. Használj megbízható és releváns forrásokat.
2. Kérj meg valakit, hogy olvassa át a szövegedet, mielőtt publikálod.
3. Ismerkedj meg a Wikipédia relevanciakritériumaival.
4. Merj próbálkozni!
5. Ha új vagy a Wikipédián, kezdd kisebb szerkesztésekkel, mielőtt teljes cikket írsz.

A #EveryBookItsReader kampány egy új lehetőség a könyvtárak számára, hogy az olvasásnépszerűsítést és a médiaműveltség fejlesztését összekapcsolják. Bár a Wikipédia szerkesztése kezdetben kihívást jelenthet, hosszú távon hozzájárulhat az irodalmi tartalmak bővítéséhez és a digitális kompetenciák fejlesztéséhez. (ref.: Habók Lilla)

Elkészültek a felújítással, megszépült a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kálvária téri fiókja, ezzel ismét lehet látogatni a Kálvária téri könyvtárat. A korszerűsítés 3 hónapig tartott, február 3-án nyitott újra ki.

A fiókkönyvtár 1951 óta működik ezen a helyen. Legutóbb a 2000-es évek elején újították fel, a mostani átalakításokkal pedig modernebbé, barátságosabbá, világosabbá vált a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) tagkönyvtára.

Megújultak a terek, a bejáratot kiszélesítették, így bejutni is könnyebb, kényelmesebb lett. A kisgyerekekkel érkezőkre is gondoltak: mostantól a könyvtáron belül is le lehet tenni a babakocsikat, kismotorokat, sőt már a rollereknek is kialakítottak tárolóhelyeket.

A gyerekkönyvtári rész a Pál utcai fiúk grundjának hangulatát idézi, a teret az olvasói igényekhez igazodva bővítették ki. Ide diavetítéseket, papírszínházi előadásokat és kézművesfoglalkozásokat terveznek a gyerekeknek.

Február elejétől régi-új helyén várja az olvasókat az Ipolysági Városi Könyvtár. A részleges felújítás mellett az elektronikus rendszer fejlesztése valósult meg az elmúlt időszakban. Ennek köszönhetően immár a 21. századnak megfelelő könyvtár működik az Ipoly menti város központjában.

A digitális fejlesztést több szinten valósították meg. Először létrehozták az intézmény hivatalos kétnyelvű oldalát. Mindeddig csupán a város honlapján volt elérhető néhány alapinformáció a könyvtárról. Az Ipolysági Városi Könyvtár link címen érhető el.

A mindennapi tájékoztatás mellett az új weboldalon elektronikus formában válik elérhetővé a könyvtár állománya. Az olvasók figyelhetik az általuk kikölcsönözni kívánt könyveket, s részben az intézménnyel való kommunikáció is lehetséges. "A könyvtár intézménye dinamikusan fejlődik, ahol megjelennek a huszonegyedik század követelményei. Minderről nem maradhatunk le. Apró lépésekben végezzük el a fejlesztéseket" - magyarázta Pleva Beáta, az Ipolysági Városi Könyvtár vezetője. Hozzátette még, először a saját honlapjukat hozták létre, ezáltal a közösségi oldalakon is jobban elérhetővé váltak. A legnagyobb újdonság az elektronikus rendszer bevezetése volt a könyvkölcsönzésben.

A Szlovákiai Nemzeti Könyvtár programján keresztül elektronikus módon történik a kölcsönzés. Az olvasók akár odahaza is megkereshetik a számukra érdekes és kedves könyveket. A könyvkölcsönzés szabályai maradtak a régiek, vagyis egy naptári hónap idejéig kölcsönözhetőek a kötetek. Két alkalommal, egy-egy hónapnyi időtartamig van lehetőség meghosszabbítani a kölcsönzést. Ez a meghosszabbítás végbemehet már egyedül a könyvtár rendszerén keresztül is, így nincs szükség a személyes jelenlétre, a telefonálásra. Egyszerre 15 kötet kölcsönözhető.

Pontosan mit takar az újturizmus fogalma?
Kovács Balázs, a Fenntartható Turisztikai Világtanács (GSTC) tagja és az EU Éghajlati Paktum nagykövete: Jobb híján egyelőre munkacímként én kezdtem el terjeszteni a fogalmat, úgy öt évvel ezelőtt, mostanra azonban kezd szakirodalma lenni Magyarországon is az újturizmusnak. Jelen pillanatban nincs rá jobb kifejezés, hiszen egy összetett, komplex jelenség leírására szolgál, amiben benne van a környezeti-, gazdasági, társadalmi fenntarthatóság, olyan megatrendek, mint a digitalizáció, az emberközpontúság, az életminőség javításnak célja, vagy az optimalizált látogatómenedzsment. Mindezekkel együtt egyfajta paradigmaváltást is jelent.

Ebben a megközelítésben a desztináció fogalmát fölváltja az élménytér: olyan tereket kell létrehozni, ahol a helyiek a látogatókkal találkozni tudnak, és a professzionális látogatómenedzsment feladata, hogy ezeket a találkozásokat élettel töltse meg, növelje az interakciók számát, a típusukat pedig mélyítse. Jó gyakorlati példa erre a felső-ausztriai Linz városa, ahol az "idegenvezetőket" átnevezték a "találkozások moderátoraivá", akiknek a feladata, hogy a látogatókat összehozzák a helyiekkel. Az újturizmus logikájának a fókuszban már nem turista vagy látogató van, hanem a helyiek életminősége: tehát nem a GDP-hez való hozzájárulás a legfőbb indikátor, amiben a turizmus gazdaság sikerességét mérni tudjuk, hanem a helyben élők életminőségéhez való hozzájárulása. A helyben lévő problémákat oldjuk meg általa.

Mindezeket a látogatógazdaság segítségével - ugye Ausztriában a turizmust már régóta a kultúrával, a szabadidő egyéb területével együtt szabadidőgazdaságnak hívják. Bécsnek 2019 óta nincs is turizmusstratégiája, hanem látogatógazdaságról beszélnek. Úgy döntöttek, a továbbiakban már nem látogatórekordokat akarnak halmozni évről évre, hiszen az nem fenntartható, az nem lehet cél hosszú távon, helyette a helyi lakosságot állították a fókuszba, a Bécsben élők a fontosak, az ő problémáikra kell keresni megoldást, hogy az ő életminőségüket javítsák az érkezők, ne pedig rontsák.

Társadalmi ügy Ausztriában a turisztikai ipar bevétele. Persze, nem így nyersen értelmezik, hanem azt keresik, hogyan tudna a turizmus a legtöbb értéket nyújtani a helyi lakosoknak. És ezt sem csak az anyagi bevételek mentén, pl. a vendégéjszakák számán (saját analógiánk: a könyvtári beíratkozottak vagy kölcsönzések számának turbózásán) túli tényezőkkel is mérik. Ennél holisztikusabb a szemléletük... Nézzünk az "ügy" minden szereplőjének előnyös példát. (MG)

Az osztrák síterepek üzemeltetői egyre gyakrabban szembesülnek hószegény időjárással és magas működési költségekkel. Hogyan befolyásolják ezek a tényezők a síterepek működését?
Az alacsonyabban fekvő terepek küzdenek, mivel a hóhatár 1500-1700 méteren van. Ez egy valós probléma: időben és térben is koncentrálódnak a lehetőségek, tehát egyre feljebb kell menni és egyre szűkebb az időablak, amelyben jó minőségű pályák elérhetőek.

A turisztikai szervezet fontos feladata, hogy a stratégiák mentén a síterületek négyévszakos hasznosítására felkészítse a vállalkozókat, és hogy ehhez a speciális beruházási igényekhez legyen olyan kockázatvállaló bank, aki ebben partner.

De a szemléletformálás itt is kulcsfontosságú, és része a közoktatásnak is: céltudatosan viszik az iskolás korú gyerekeket tavasszal, nyáron a sípályákra, hogy lássák, hogyan mit lehet hasznosítani, amikor nincs hó. A hüttéket pedig a síszezonon kívül is meg lehet tölteni.

Andrew Perlman, a Suffolk Egyetem jogi karának dékánja, a jog és technológia területének régi tudósa egy érdekes kísérletben a ChatGPT segítségével igyekezett körüljárni azt a kérdést, hogy segítheti-e - és ha igen, akkor milyen módon - a jogtudományhoz kapcsolódó akadémiai tevékenységeket, kutatói munkát a mesterséges intelligencia. A jogászprofesszor arra kérte a ChatGPT-t, hogy "dolgozzon ki egy újszerű elképzelést a jogtudomány jövőjéről". Az így létrejött cikk azt állítja, hogy a generatív mesterséges intelligenciaprogramok "kitágítják" a jogi tudományosság horizontját. Perlman arra a következtetésre jutott, hogy a ChatGPT által készített tervezet "egy kompetens jogtudós kreativitását és nyelvi kifinomultságát mutatja". A professzor promptolása nyomán az LLM által írt tanulmány rámutat arra, hogy az MI különösen alkalmas lesz a jogi érvelések mintázatainak felderítésére, a jogi tevékenységekhez kapcsolódó viselkedési szabályszerűségek felfedésére. Az MI-eszközei emellett "új érvelési irányvonalakat állíthatnak elő, ellenérveket sorakoztathatnak fel, vagy hipotetikus forgatókönyveket tesztelhetnek", és mindezt sokkal gyorsabban, mint az emberi kutatók. A tudósok ezután kurátorként szolgálhatnának, és meghatároznák, hogy mely koncepciók érdemelnek további tanulmányozást, és melyeket kell elvetni. Emellett a technológia segíthetne a tudósoknak a különböző elemzési módszerek, például az empirikus jogi tanulmányok és a gazdasági modellezés integrálásában, hogy "gazdagabb és holisztikusabb" elemzést készítsenek - áll a cikkben.

A technológia ugyanakkor nem helyettesítené a jogászprofesszorokat, akiknek ítélőképessége és etikai felügyelete továbbra is kulcsfontosságú marad - állapította meg a ChatGPT. Perlman a cikk utószavában azt írta, hogy a holnap jogi gondolkodói azok lesznek, akik "újragondolják, mit érhet el a tudomány, ha az emberi bölcsesség irányítja a mesterséges intelligenciát". (So meta. AI-written paper says AI is the future of legal scholarship; ref.: MI Újság)

Hosszú évtizedeken át inkább csak a tudományos fantasztikus irodalom rajongói körében számított szállóigének a robotika három törvénye, melyet 1942-ben a legendás sci-fi szerző, Isaac Asimov a "Runaround" című novellájában mutatott be. Asimov szabályrendszere - amelyet a nem sokkal később kiadott "Én, a Robot" című novelláskötete tett világhírűvé - az emberek és az emberi tevékenységekhez hasonló működésre képes gépek közötti kapcsolat, "együttélés" egyszerű, de világos etikai alapvetése lett. Ha egy pillanatra felidézzük ezeket a vezérfonalakat, akkor jól látható, hogy miért tudták a mai napig meghatározni az emberi értelmet mímelő szerkezetek fejlesztésének, működtetésének kontextusát:
1. törvény: a robot nem tehet kárt emberi lényben, és nem engedheti, hogy emberi lényben kárt okozzanak.
2. törvény: A robotnak engedelmeskednie kell az ember által számára kiadott parancsoknak, kivéve, ha az ellentmondana az 1. törvénynek.
3. törvény: A robotnak meg kell védelmeznie önmagát, kivéve, ha az ellentmondana az 1., vagy a 2. törvénynek.

Ezek a látszólag egyszerű kis szabálymondatok valójában egy komplex és nagyon bonyolultan működő kapcsolatrendszer alapvető filozófiai, etikai elveit fektetik le - meglepően jó hatásfokkal. A meglévő három törvény azonban nem elég. Napjainkban az ember és a mesterséges intelligencia közötti példa nélküli együttműködés korszakába léptünk, amelyet Asimov aligha tudott volna elképzelni. A generatív mesterséges intelligencia képességeinek gyors fejlődése, különösen a nyelv és a képgenerálás terén, olyan kihívásokat teremtett, amelyek túlmutatnak Asimov eredeti, a fizikai sérülésekkel és az engedelmességgel kapcsolatos aggodalmain. Különösen aggasztó a mesterséges intelligenciával támogatott megtévesztés (deepfake, félretájékoztatás) elterjedése. Asimov idejében az emberek még el sem tudták volna képzelni, hogy a mesterséges ágensek hogyan használhatják az online kommunikációs eszközöket és avatárokat az emberek megtévesztésére. Szakértők egy része úgy vélekedik - elsősorban a generatív MI kibontakozó lehetőségeit látva -, hogy ebben az Asimov által előre nem látott mai helyzetben egy újabb, 4. törvénnyel lenne szükséges kiegészíteni a "Robotika törvénykönyvét": "Egy robot, vagy egy MI sohasem téveszthet meg egy emberi lényt olyan módon, hogy embernek adja ki magát". (Asimov's Laws of Robotics Need and Update for AI; ref.: MI Újság)

Szilágyi Márton irodalomtörténész, Jókai Mór 200. születésnapja alkalmából adott interjút.
HVG ... Ez a lassú olvasás adná meg a kulcsot a sokaknak unalmasnak tűnő hosszú tájleírásokhoz, az idegen szavakhoz?
SzM.: Én 9-10 éves koromban Jókai szövegein tapasztaltam meg, hogy bizonyos típusú nehézségekkel érdemes megküzdeni. Azt kellene megtanítani a fiataloknak, hogy nem baj, ha nem értenek valamit, hiszen ha egy idegen nyelvű regényt olvasnak, akkor sem ismernek minden szót, van, hogy meg kell állni. És ez nem kizárólag az irodalomtanításról szól. A matematika- és fizikafeladatok megoldását is nehezíti, hogy a gyerekek manapság nem tudnak figyelmesen olvasni. De ha nem akarjuk, hogy átverjenek bennünket a sajtóban, akkor is célszerű, ha tudunk lassan és figyelmesen olvasni, mert könnyebben észrevehetjük, amikor manipulálni akarnak minket. És az utóbbi időben tűnt fel, hogy a diákok egyre kevésbé értik a nyelvi iróniát, mert megszokták, hogy valami akkor ironikus, ha a végén van egy ­smiley. Jókain az ironikus hangvétel értelmezését is lehetne gyakorolni.

Elindult a köznews.hu híraggregátor platform, amely több mint 30 hiteles híroldal tartalmát gyűjti össze, és mesterséges intelligencia segítségével óránként frissülő, pártatlan összegzésekkel segíti a tájékozódást - írják a sajtóközleményben. Az új szolgáltatás célja, hogy a kommunikációs szakemberek, újságírók és marketingesek számára gyors, releváns és torzításmentes információkat biztosítson. Emellett azok számára is ideális választás, akik a közösségi médián kívül szeretnék kényelmesen, egy helyen követni a legfontosabb híreket, objektív módon.

A távlati tervei között ezek szerepelnek: a hírek közötti keresési lehetőség fejlesztése; notification rendszer, hogy a legfontosabb top témákról értesüljenek az olvasók; új adatforrások bevonása (például YouTube-csatornák, mert úgy látja, hogy a YouTube app egyre zajosabb); regisztráció bevezetése, hogy személyre szabott hírfolyamot hozhasson létre. "Az oldal teljesen magánfinanszírozású, és a jövőben sem szeretném reklámokkal elárasztani. Az üzleti modell még nem végleges, de jelenleg úgy gondolom, a legfontosabb, hogy értéket nyújtsak az olvasóknak."

A köznews.hu kulcsfunkciói, amelyek új irányt adhatnak a hírfogyasztásnak:
- Friss hírek több mint 30 forrásból - A legfontosabb magyar híroldalak folyamatos monitorozása biztosítja a teljeskörű tájékoztatást.
- Óránkénti TL;DR összegzések - Az LLM-alapú technológia segítségével a felhasználók másodpercek alatt megismerhetik a legfontosabb hírek lényegét.
- Tematikus és médium szerinti bontás - Célzott információkeresés kategóriák és források szerint.
- Speciális tartalomszűrők - A zaj kiszűrésére lehetőség van bizonyos témák, híroldalak vagy clickbait pontszám alapján történő szűrésre.
A köznews.hu célja, hogy átláthatóbbá tegye a hírfogyasztást, és egy gyors, pártatlan és megbízható alternatívát kínáljon a szakmai és hétköznapi felhasználók számára egyaránt.

Valamennyire előre jelez számunkra a brit könyvpiac; az ottani sikerkönyvek általában megjelennek magyarul is. A tendenciák is hasonlóak, sőt sok olyan, fiataloknak szóló fordítás van, amely átveszi a brit borítót, ráadásul a cím elsősorban angolul van rajta. A Prospero két legutóbbi podcastjában konkrét könyvekről ritkán beszélnek, de a tendenciákat, témákat alaposan kivesézik.

Könyvek a Királyságból, avagy minden a brit könyvpiacról, 1. rész link - Ebben az epizódban szó volt arról, hogy a magyar olvasó számára azért éppen a UK piac a legfontosabb, hiszen éppen ezek a könyvek jelennek meg a leginkább magyar fordításban és eredeti nyelven is főleg ezeket olvassák itthon. A podcast készítői beszéltek arról, miért más, fejlettebb ez a piac, mint Magyarországon, így többek közt szó volt arról, hogy külön kiadói és kereskedői szervezetek is vannak, sőt a független kiadóknak is van önálló képviselete. Megvizsgálták a brit belső piac méretét, és összehasonlították a magyaréval a költések és példányszámok tekintetében is, és nem tapasztaltak minden tekintetben nagy különbséget a népességre vetítve. Mivel maga a brit gazdaság lényegesen nagyobb a magyarénál, összességében természetesen nagyságrendi az eltérés. Szó esett a könyvpiacok az egész gazdaságon belül elfoglalt helyzetéről, azaz a kulturális fontosságáról, de gazdasági jelentéktelenségéről, ami mindkét piacra igaz volt. A beszélők röviden jellemezték a 2024-es év trendjeit: a fiction, a hangoskönyv és az AI volt itt terítéken. A magyar piacot elsősorban az előbbi érinti már most is. Szó esett különleges könyvesboltokról, sőt szóba kerül egy oxfordi minőségi könyvesbolt magyar tematikájú választéka is, itt konkrét szerzők is szóba jöttek.

Könyvek a Királyságból, avagy minden a brit könyvpiacról, 2. rész link - Szó volt a 2024-es év brit sikerkönyveiről, azokról a tendenciákról, amelyek nálunk is érvényesülnek a szerzők előéletével kapcsolatban. Hasonlóan a magyar piachoz (ahol sajnos nincsenek megbízható számok, csak becslések), a sikerlistát Nagy-Britanniában 2024-ben is olyan szerző vezette, aki nem íróként lett ismert korábbi karrierje során. Az epizódban beszéltek arról, hogy melyek a népszerű, vezető kiadók a brit könyvpiacon; világossá vált azt is, hogy mennyire nagy a különbség ezek piaci súlya és a magyar kiadóké között. (Egyébként Nagy-Britanniában a nagy kiadóknak nincs közük a könyvkereskedelemhez, nem keverik a két műfajt, ez teljesen ellentétes tendencia, mint nálunk.) Szó volt a kiadói jogi részlegek munkájáról és az aukciós jogeladásról is, ennek izgalmas technikájába is belementek a podcast készítői; beszéltek arról, hogy mennyire gazdag és virágzó ilyen szempontból a brit piac, és itt nem is lehetett magyar párhuzamot találni. Szóba kerültek a kiadók terjesztési (disztribúciós) problémái, IT gondok és egy vicces biztonsági jogszabály is, amely alapján azt látjuk, hogy a könyvnek is megvannak a veszélyei, bár nem is egészen azok, amelyekre elsőre gondolnánk... Ebben a részben szó volt a könyvpiaci, elsősorban kiadói fizetések mértékéről, ami jól mutatja a könyvpiac a gazdaságban betöltött szerepét is. Elsőre, a magyar fizetésekhez szokott hallgató számára ezek magasnak is tűnhetnek, de egy londoni lakhatás mellett közel sem azok.

2025. február 17-19. között a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) adott otthont a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett tudományos és emlékkonferenciának.

Rózsa Dávid bejelentette, hogy a nemzeti könyvtár digitalizált gyűjteményében, a Copia nevű virtuális archívumban link elérhetővé váltak a Kézirattárban őrzött Jókai-versek. A költő most felkerült hetvenhárom költeményéből hatvan Nagy Bellához íródott. A hetvenhárom vers - amelyből negyvenhét eddig kiadatlan volt, például a Felségfolyamodvány az én Királynémhoz, a Szent testvérszeretet és A Kenyér Bálban - mostantól szabadon hozzáférhető a nagyközönség számára, lehetőséget adva a szakmai és irodalomkedvelő közönségnek, hogy mélyebben megismerje Jókai lírai oldalát.

Szilágyi Márton irodalomtörténész: ... a regények helyett Jókai elbeszéléseivel lehetne kezdeni. Ezek nagyon változatos tematikájúak, izgalmasak, nyelvileg összetettek, de könnyen befogadhatók, és sokat lehetne szemelgetni belőlük, hiszen hatalmas anyagról van szó, a kritikai kiadása még csak az 1850-es éveknél tart. A novellákon keresztül meg lehetne tanítani, hogyan kell lassan olvasni a szövegeket, egészen a szavak, szintagmák szintjéig lehatolva. Ez azért nehéz, mert nemcsak a fiatalok nem tudják, hanem már a felnőttek sem.

HVG: Jókai megítélése már a maga idejében is szélsőséges volt, hol dicsőítették, hol kritizálták, lesajnálták, és ez a kettősség sokáig élt vele kapcsolatban. Ma már egységesebben, pozitívan értékelik az életművét?

SzM: Jókainak szerencséje volt azzal az olvasásszociológiai változással, amelynek következtében egyre kevésbé olvassák. Így ismét komolyan lehet venni, mert a profi olvasók és az érdeklődők írójává vált, az értékelése is sokkal kiegyensúlyozottabb. A szakmai közösségben nem nagyon látok ma már masszív Jókai-ellenességet, viszont egyre többen vélik úgy, hogy nagyon sok felfedeznivaló van még benne. Jókai nem nyűg, amit cipelni kell a hátunkon, és kényszerrel rávenni az embereket, hogy olvassák, hanem inkább kincstár, amelyből nagyon sok mindent lehet válogatni. Nem mi teszünk szívességet, ha olvassuk, inkább nekünk van rá szükségünk. Ezért a diákoknak sem egyetlenegy regényét mutatnám meg, hanem azt, hogy milyen hihetetlenül sokszínű.