A tatabányai vándorgyűlés KIT-műhelye utolsó programpontja az egyórás kerekasztal volt, ahol mindenki mindenkit kérdezhetett. A részben online beszélgetésből most Hajnal Ward Judit: Books we read (Könyvek, melyeket olvasunk) felvetését emeljük ki. (Fotók a KIT-műhely kerekasztaláról: link )

HWJ: - [...] Egyszerűen könyvekről írunk, amiket olvasunk, biblioterápiai ihletésű eseményeket rendezünk, és jó dolgok sülnek ki belőle. Például az ősszel írtam Javier Zamora új könyvéről link . Az író 1999-ben jött az USA-ba Salvadorból a nem létező falon (magyarán: zöld határon) keresztül, kilencévesen, egyedül (közösség médiában @jzsalvipoet). A blogposzt hatására meghívta az egyetem. A múlt szerdán volt az esemény és fantasztikusan jó visszhangja volt. Az eredeti területem az addikciókutatás, és a memoár nemcsak az illegális bevándorlásról szól, hanem sok más vonatkozása is van: alkoholizmus, terápia, mentális egészség. Ilyen témákkal be lehet hozni az embereket a könyvtárba, biztosan érdekli őket. Zamora könyve szerepel a New York Times bestseller listáján keménykötéses és papírkötéses változatban, vagyis olvassák. A könyvek kapcsán lehet beszélgetni témákról, kényes témákról.

Akár már politikai állásfoglalás lehet, hogy tavaly meghívtuk Natalie Diaz mojave indián / amerikai őslakos származású költőnőt, vagy a családon belüli erőszakkal foglalkozó Carmen Maria Machado írónőt, aki az LMBT-csoportba tartozik. Fantasztikus sikere volt mind a kettőnek. És ez mind ott kezdődött, hogy írtunk a könyvükről, hogy beszélgettünk a történeteikről, hogy ajánlottuk a diákoknak. Én nem vagyok különösebben bátor, de ezeket az ember fontosnak tartja, és sikerült keresztülvinnünk mindezt. Az egyetem hajlandó volt fizetni, meghívni, rendezni az egészet. Megnyitottuk külső résztvevőknek is ezeket a programokat. Ez például egy dolog, amit tudok csinálni, mint könyvtáros.

Hajnal Ward Judit a könyvtári blogjában - Books we read link - jelenteti meg az olvasmányélményeit, ahova más könyvtárosokat és könyvtárszakos hallgatókat is gyakran meghív.

A könyvtárak szolgáltatásmenedzsmentjével kapcsolatban is kérdeztünk könyvtárhasználókat és nemhasználókat kérdeztünk az MKE 54. Vándorgyűlés KIT-műhely apropójából. (Habók Lilla előadását ld.: link ) A felmérésben szereplő kérdéskörhöz az ITIL v4 (IT Infrastructure Library) vezérelveit vettük alapul. Kérdőívünket 405 fő töltötte ki az elemzésig.

Minden szolgáltatásmenedzsment-vezérelv kapcsán kérdést tettünk fel a válaszadóknak: mennyire tartják jellemzőnek, ha a könyvtárakra gondolnak. A következő listában az inkább jellemző és teljes mértékben jellemző értékeket jelölők arányát mutatjuk. Tehát a könyvtár:
- 78% szerint jól ismeri a közösség igényeit
- 73% szerint épít a felhasználói visszajelzésekre
- 78% szerint együttműködéseket alakít ki (pl. más intézményekkel, szervezetekkel)
- 89% szerint értékekre fókuszál szolgáltatásaiban (pl. oktatás, kultúra, információhoz való szabad hozzáférés)
- 73% szerint folyamatosan fejleszti a szolgáltatásait
- 67% szerint jól érthetőek a szolgáltatásai (pl. weboldalon, plakátokon, hírlevélben ismertetett módon)
- 65% szerint jól átlátja egészében, hogy milyen szolgáltatásokra van szüksége a közösségének

Problémás területnek az utolsó két szempont látszik. Ugyanis ebből következően 33 százalék szerint a könyvtár nem kommunikálja jól a szolgáltatásait a különböző felületeken, így azok nem érthetők a látogatók számára.
Sőt, 35 százalék úgy látja, hogy a könyvtár nem igazán érti, milyen szolgáltatásokat lenne érdemes bevezetni. Esetleg, ha vannak szolgáltatások, akkor azokat hangsúlyosabban kommunikálni a célközönség felé.
Az eredményeink kiértékeléséből jól látszik, hogy a könyvtárat kevésbé használók rosszabb véleménnyel vannak a könyvtárak szolgáltatásmenedzsmentjéről, mint a könyvtárat használók. Ebből levonható a tanulság, miszerint a könyvtárat nem használók elérésére, véleményének javítására nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. (Habók Lilla)

A World Development folyóirat 2019-ben kutatást tett közzé, melyben az LMBT polgárok társadalmi befogadása és egy adott ország gazdasági fejlettségének kapcsolatát vizsgálták. A kutatáshoz 132 ország jogi és gazdasági adatait használták fel 1966-2011 között. Az eredmények korábbi tanulmányokkal együtt bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az LMBT emberek jogainak korlátozása gazdasági károkat is okoz, mint a munkaidő-kiesés, a termelékenység-csökkenés és az emberi erőforrások kihasználatlansága. A homoszexuális személyek jogainak globális indexe, az un. GILRHO skálán elért egyetlen további pont az egy főre jutó reál-GDP-ben kb. 2000 dolláros növekedéssel jár. A jelentések arra utalnak, hogy az LMBT befogadás és a gazdasági fejlődés kölcsönösen erősítik egymást. További becslések valószínűsítik, hogy nagyjából a GDP 6-22%-a tükrözi az LMB emberek egészségügyi és munkaerőpiaci megbélyegzésének költségeit.

A fenti adatokat a könyvtárakra vetítve az LMBT emberek és szülők könyvtári integrációja vajon mekkora megtérülést jelenthet az esélyteremtést tekintve? - Somorjai Noémi az MKE-vándorgyűlés KIT-műhelyében ezt a kérdést is felvetette előadásában: link .

Székelyudvarhely közkönyvtárában link már több éves gyakorlatnak számító tematikus év meghatározása és kijelölése komoly kihívások elé állítják a kulturális intézményeket. Nem az a cél, hogy látszólagos programokkal letudjuk ezeket, hanem minden alkalommal valami újszerűt, addig még nem alkalmazott, vagy nem használt közösségépítő programmal álljunk elő. Az ilyenekből akár évente visszatérő, már hagyományápoló esemény is lehet a későbbiekben.
A puzzle egy olyan játék, amit nagyrészt magányosan, esetenként kis csoportokban (pl. család) játszanak. Rendszerint több órás, de inkább több napos tevékenység. Mi több, nem is igazán tudjuk, kik, akik ezt a játékot űzik, hisz legtöbbször a négy fal között, elszigetelten "dolgoznak"...

A 48 órás puzzle kirakó egy kísérletnek indult, mely azonnal sikerré változott! Az érdeklődőket egyszerűen beszippantotta a játék! Sokan néhány turnusra jelentkeztek (egy turnus 2 órából állt), de többen töltöttek 20-25 órát is az asztaloknál. A 33.600 darabból álló játék már csomagolásából fakadóan 10 kisebb egységre volt osztva, ami lehetővé tette, hogy egyszerre 10 különböző asztalnál 6-8 személy egyszerre játszódjon.
A játék viszont egyáltalán nem volt magányos! Az asztalok körül azonnal beszélgetések, célok, stratégiák alakultak ki. Az emberek ismerősként köszöntötték egymást, közösen gondolkodtak és cselekedtek! 594-en kapcsolódtak be a játékba (ennyi egyedi regisztráció volt), 42 két településről és 4 országból.

Az 5,70 méter hosszú, 1,57 méter széles 33600 darabból álló puzzle-t nem sikerült ugyan 48 óra alatt kirakni, de ennek ellenére senki sem volt csalódott, szomorú vagy csüggedt, hanem legfeljebb kimerült. Viszont azon asztalokat, ahol még folyt a munka, sátor alá tettük és lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a következő napokban befejezzék az apró részek összeillesztgetését.
A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvánnyal együtt szervezett program azonnal hatalmas népszerűséget ért el, és ezt pedig kötelezően folytatni kell! (Szőcs Endre)

A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár link a hazai könyvtárak közül elsőként kapta meg az Acces4you tanúsítvány ezüst fokozatát link . Az Access4you egy védjegy, amely az épített környezet akadálymentességéről nyújt részletes és megbízható információt mozgás, látás, hallás és kognitív speciális igénnyel élő emberek számára. A cél az, hogy mindenki számára elérhetőek legyenek a szolgáltatásaink, minden társadalmi réteg a könyvtár használójává válhasson. A tanúsítvány megszerzéséhez maga a tanúsító szerv is tud segítséget nyújtani, de a leghasznosabb és legfontosabb az érintett társadalmi rétegekkel való személyes kapcsolat, hiszen ők tudják legpontosabban meghatározni az igényeiket és problémáikat.

Felvettük a kapcsolatot a helyi és országos szervezetekkel, majd az egyeztetések tapasztalatain kívül a tanúsító szervezet elvárásait is felhasználtuk. Így egyrészt a mozgásukban korlátozottak számára biztosítottuk a könyvtár minden részlegének elérését, másrészt a siketek és nagyothallók számára a Kontakt jelnyelvi szolgáltatást, mobil indukciós hurkot, harmadrészt a vakok és gyengénlátók számára a Braille-írásos tájékoztatókat, az üvegfelületeink érzékelhetővé tételét, továbbá a kognitív zavarral élők számára pedig egyszerű, grafikus információs táblákat készítettünk, illetve biztosítjuk nekik az elvonuláshoz szükséges tereket és eszközöket.
Bár nem minden könyvtár és intézmény számára van lehetőség az összes igényelt szolgáltatás bevezetésére, azonban lehetőségeihez mérten mindenki tehet lépéseket a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat biztosítására, miután felvette már a kapcsolatot a helyi szervezetekkel.

A tanúsítvány megszerzése térítéses ugyan, de általa lépésenként valóban felhasználóbaráttá válhatunk. Az eszközök beszerzése is költséges, de odafigyeléssel, a reális igények felmérésével fokozatosan minden könyvtár tud tenni a hátrányos helyzetű lehetséges használóiért.
Ennek érdekében bíztatunk mindenkit, hogy ismerje meg a környezete igényeit, és együtt igyekezzenek mindenki számára kedvező megoldást találni. Már néhány apróság is nagy segítséget jelenthet, mellyel új új használókat nyerhetünk, ezzel pedig a társadalom számára még inkább hasznosabbá válhat a könyvtár.

Friss OECD jelentés kimutatja azt, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon alakítja át a munkaerőpiachoz szükséges készségeket, és milyen akadályai vannak az MI terjedésének. A szervezet szerint a felnőttképzési rendszereknek gyorsan alkalmazkodniuk kell a változásokhoz.
A technológia egyre több készség reprodukálására lesz képes; akár manuális, akár pszichomotoros képességek, kifejezés, megértés, tervezés, tanácsadás készségeiről van szó. A ChatGPT nyelvi feladatokban elért eredménye jó példa a fejlődés ütemére.
Ugyanakkor egyre fontosabbá válnak új, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek:
- MI fejlesztéséhez és fenntartásához szükséges készség.
- MI alkalmazásához, használatához, interakcióhoz szükséges készség.

Ehhez alapvető digitális és adattudományos készségek kellenek: adatelemzés, adatvizualizáció, felhőszámítással és programozással kapcsolatos ismeretek.
Néhány más esetben pedig speciális MI-készségek, mint például AI modellek ismerete: úgy mint döntési fák, mélytanulás, neurális hálózatok.
Továbbá MI eszközök ismerete: Tensorflow, Pytorch.

A jövőben az MI terjedésével a munkavállalóknak egyre inkább el kell sajátítaniuk a saját területükön működő MI rendszerek fejlesztésének, illetve az MI-vel való együttműködésnek a készségét.
A munkaspecifikus készségeket a felsőoktatásban és a munkahelyeken is tanítani kell. Az általános MI-vel kapcsolatos készségfejlesztést pedig már az iskolai tanmenetbe be kell(ene) építeni.
A képzést nem csak sérülékeny csoportoknak - különösen alacsony képzettségű és idősebb munkavállalóknak - kell biztosítani, hanem magasabb képzettségűeknek is szüksége van az MI fejlesztéséhez szükséges készségre.

A vállalatoknál egyelőre kevésbé figyelhető meg az MI-képzés. Ennek oka főleg az információs hiány, mivel nincsenek tisztában a képzéssel járó előnyökkel. A terjesztést állami szabályozással is érdemes lenne támogatni.
A jobb MI-használat támogatja a képzés tervezését, célcsoportokra szabott oktatást és megvalósítást. Erre több példát is lehet látni, de számuk még mindig szerény. Az előnyök mellett a kockázatokat is érdemes kielemezni és kezelni a szélesebb körű elterjesztés előtt. (ref.: Habók Lilla)

Mivel bárkiből lehet író, és lesz is, mondhatnánk, hogy semmiféle kapcsolat nincs az íróság és a könyvtárosság között. Ha mégis van, az mindig az adott ember sorsában formálódott ki, vagy valamivel való nem véletlen egybeesés. Könyvtárosként az ember nap mint nap megélheti, hogy mit jelentenek a könyvek az embereknek.
A könyvek közötti életnek kétféle hozadéka lehet egy író pályájára: egyrészt megérzi a fenségességét annak, hogy sorait mások őrzik, másrészt mivel a könyvek, mint tárgyak között él, látja esendőségüket. Megtapasztalja, hogyan öregszenek, esnek szét.

Egy bizonyos ponton a könyvek végtelen sokasága ahhoz az érzéshez is vezethet, hogy végre mi írunk, hiszen annyi, de annyi könyv megíródott már... Mégis írunk, mert a ránk bízott üzenet, a történet utat tör magának, elmesélésre vár.
És megnyugtató, hogy pontosan tudjuk, a könyvtáros kollégák mindig is az irodalom iránti végtelen alázattal végezték a dolgukat, újabb és újabb generációkba simogatják, mondókázzák bele az olvasás szeretetét.

A könyvtárosságot és az írást link (Facebook: link ) azon a ponton a legnehezebb szétválasztani, amikor egy-egy író-olvasó találkozón könyvtárba látogatok. Nem tudok kívülállóként nézni az állományra, a helyet nem csupán olvasóként, íróként szemlélem. Szakmai szemmel nézek szét, figyelem a kollégák munkáját, a kínálatot, a polcelrendezést...

Eddig bármelyik könyvtárban voltam, nem csak a könyveimről link , hanem közös, szakmai kihívásainkról is szó esett. Mindig magamra és a kollégáimra ismerek, bárhová látogatok.
Egyformák vagyunk mi, könyvtárosok: hiszünk az olvasás értékében, és még akkor is nap mint nap teszünk érte, ha úgy érezzük, a világ éppen más felé tart.

Napjainkban gyakran elhangzik az a tétel, hogy az internet korában nincs többé szükség tárgyi tudásra, és a lexikális tudás megszerzése fölösleges időpocsékolás. Nem biflázni kell, hanem kreatívnak lenni, és mindehhez "kompetenciaalapú oktatásra" van szükség. De vajon mi igaz ebből?

Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? című könyvében... "Azokat, akik a memória internetre való kiszervezését ünneplik, félrevezette egy metafora.
Figyelmen kívül hagyják a biológiai memória alapvetően szerves természetét. [...] Mihelyt egy explicit, hosszú távú emléket visszajuttatunk a munkamemóriába, újból rövid távúvá válik. Ismételt megerősítésekor új kapcsolódások alakulnak ki, egy új kontextus. [...] A biológiai memória az örökös megújulás állapotában van."

Philip Zimbardo és Nikita D. Coulombe: Nincs kapcsolat című könyvében... "Minél több információt "szervezünk ki", annál kevesebbet őrzünk meg az emlékezetünkben, így pedig annál csekélyebb lesz a tudásunk. [...]
Létezik tehát ez a potenciális illúzió: a tudás illúziója. És ez annak a veszélyét hordozza magában, hogy miközben felületes ismeretekkel rendelkezünk a dolgokról, azt hisszük, minden tudás a birtokunkban van."

Aki tudatlan, az gyakran azt sem tudja, hogy mit nem tud, minek is kellene utánanéznie. Ezeket Donald Rumsfeld ismeretlen ismeretlen (unknown unknown) dolgoknak nevezte el.
A fenti egészségügyi példában a páciense életét veszélyeztető orvos ismert ismeretlennel (known unknown) állt szemben: tudta, hogy mit nem tud, így megkérhette a kollégáját, hogy nézzen utána az interneten.
Az ismeretlen ismeretlen állapotában viszont nem is keresünk információt, mivel nem vagyunk tudatában saját tudatlanságunknak.

Aláírták, de még nem nyújtották be a módosítást:
Ez a Ház elismeri annak fontosságát, hogy a gyerekeket már kiskoruktól kezdve hozzá kell segíteni a könyvek szeretetéhez, illetve az iskolákban az olvasást megszerettetve ki kell kialakítani annak kultúráját.
Bizonyított, hogy az iskolai könyvtárak jobb műveltséghez és oktatási eredményekhez, magasabb végzettséghez, jobb jóléthez segítenek, és hozzájárulnak egy átfogó oktatáshoz.
Megjegyzi továbbá, hogy az iskolai könyvtárak szerepet játszhatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek eredményeinek javításában.

Aggodalmát fejezi ugyanakkor ki amiatt, hogy a Great School Libraries (Nagyszerű Iskolai Könyvtárak) kampány 2023-as jelentése szerint az Egyesült Királyság általános iskoláinak 14%-a nem rendelkezik könyvtárral, miközben a legtöbb általános iskola más célokra használja könyvtárát még ott is, ahol van ilyen szolgáltatás.
Aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt is, hogy ugyanezen jelentés szerint 2019 óta 10%-kal csökkent a könyvtárral rendelkező brit középiskolák száma. Az Egyesült Királyságban jelentős eltérések mutatkoznak az iskolai könyvtári ellátása terén, és ez a gyermekek olvasási lehetőségeinek korlátozottságához vezet.
Úgy véli, hogy az Egyesült Királyságban sürgősen tenni kell annak érdekében, hogy az iskolaigazgatók fejlesszék az iskolai könyvtárakat, hogy a tanulók kihasználhassák a tanulás, az olvasás, az írás, a jólét és a boldogság terén nyújtott előnyöket. Továbbá úgy véli, hogy az Egyesült Királyságban minden iskolának rendelkeznie kell olyan könyvtárral, amely professzionális könyvtárost, könyvtári személyzetet vagy iskolai könyvtári szolgáltatást biztosít. (ford.: MG)

Emberképünk eltorzítása nem a második világháború után kezdődött. Rutger Bregman e kérdést kutatva egyes fejezetekben visszanyúl az emberiség letelepedéséhez, a magántulajdon kialakulásához és a felvilágosodás korához is. Mindezek mellett a 21. századot érintő jelenségekről is beszél, például az emberképünk befolyásolásáról a média és a hírfüggőség által.
A médiában szívesen jelentetnek meg negatív, tragikus vagy szenzációhajhász híreket, mert több kattintást szereznek vele. Ez viszont oda vezet, hogy a magát tájékozottnak hitt embernek egyre irreálisabb képe lesz a világról és az emberiségről. Nem véletlen, hogy a kriminológia is foglalkozik e kérdéssel, hiszen a média torzítása miatt az emberekben kialakult veszélyérzet és a bűnözéstől való félelem teljes mértékben eltérhet attól, amit a statisztika mond, és ami a valószínűbb veszélyforrás.

"A Daily Mailhez hasonló napilapok egykor vérszomjas hunokról szóló rémhíreket terjesztettek, manapság enyveskezű idegenekről, rablógyilkos migránsokról és lányokat megerőszakoló menekültekről szólnak a híradásaik, akik - fölöttébb érdekes módon - egyszerre elveszik a munkánkat és túl lusták is ahhoz, hogy dolgozzanak, miközben a szabadidejükben azzal szórakoztatják magukat, hogy brutálisan lerombolják évszázados hagyományainkat és értékeinket."

Bregman említ egy kutatást, amelyben a tudósok arra az eredményre jutottak, hogy akik rendszeresen hírfolyamokat görgetnek, cinikusabbak és pesszimistábbak lesznek, mint azok, akik nem bújják a híreket napi többször, és nem figyelik a hírportálok értesítéseit.

Erre természetesen a média radikális megreformálása is lehetne a válasz, viszont Bregman azt tanácsolja, hogy a folyamatos hírfigyelés helyett olvassunk kevesebb, de mélyebben elemző cikket. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy az "emberek közti távolság kialakulásának napjainkban az egyik legerőteljesebb forrása a média".

Egy éve írtuk... Először egyetemi hallgatók körében vették észre, hogy tartózkodnak a könyvtárba járástól. Amikor az okát kezdték kutatni, rájöttek, hogy ennek oka a félelem az ismeretlentől, egyfajta lelki gátlás. Mindez a gyakorlatban az olvasó és az információ közti korlátot, akadályt jelenti, mert az olvasó/hallgató információkeresési jártassága nem kielégítő, és ezt szerintük szégyellni kell.

Félelem a könyvtáraktól és a könyvtárosoktól, hogy előttük tudatlannak tűnik a kezdő olvasó. Gyakori az érzés, miszerint "másoknak nincs könyvtári szorongása, csak nekem van" és ezt titkolni kell. Mindennek irodalma is van: Bostick, S.L. 1992. disszertáció és mérőeszköz: Könyvtári szorongás skála. ... Hangzott el a kaposvári vándorgyűlésen, Somorjai Noémi Hogyan mozdíthatjuk elő könyvtári módszerekkel az olvasók küszöbfélelmének leküzdését? c. előadásán.

Ha a fentieket továbbgondoljuk, világossá válhat a könyvtárak szóbeli elismerése és a tényleges használat, a gyakorlati elismertsége közötti különbség, és ez pedig jelenjen meg az akár a fenntartó, akár a használók részéről. A magyarázat: a kompenzáció.
Ha fontosnak ismerem el a könyvtárat (szóban!), akkor elterelem a figyelmet saját takargatni való kulturális-információs hiányosságaimról. Így magyarázhatóvá válik a fenntartó könyvtáráról mondott elismerő nyilatkozata és a finanszírozottsága közötti különbség. Ami viszont ténylegesen fontos - azaz: evidencia -, azt nincs értelme verbálisan külön is megtámogatni. (MG)

A kapott válaszok megoszlása:
1 - A szakmai kiállítás, kiállítók megtekintése
3 - Csak pofavizit az egész, inkább a várost nézem meg
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
7 - Nem járok, számomra nincs ott semmi érdekes
6 - Sörözés, beszélgetés kollégákkal, néhány szakmai program
3 - Szakmai tapasztalatok szerzése.
A válaszolók száma meglepően visszaesett. Ha a 2011-től évente feltett kérdés válaszait diagramon ábrázoljuk, ezt kapjuk: link . Az utóbbi két évben a válaszok kissé hektikusok, de a távolmaradás erősödni látszik, a szakmai tapasztalatszerzés pedig csökkenni. Az előbbi oka lehet talán a szakmai rendezvényeken való megjelenés külső nehézségei: link . A szakmai tapasztalatok és a sörözés... egymás inverzének tűnnek. A tényleges helyzet megismeréséhez azonban alaposabb és elfogultságot kizáró nagymintás felmérésre lenne szükség. (MG)

A kis egyetemi könyvtárak referensz könyvtárosai korlátozott erőforrásokkal és a kisebb szervezetekben rejlő egyedi lehetőségekkel szembesülnek.

Az Illinois Wesleyan Egyetem Ames Könyvtárának (1600 fő) egyetemi könyvtárosa és szerzői jogi felelőse szerint egy kicsit mindenki mindent csinál, ezért könnyű észrevenni feladataik kapcsolódásait. Könyvtáruk 2020-ban egy új ILS-re (Integrated Library System, itt: integrált menedzsment rendszer, stratégia) állt át, több mint 125 tudományos és speciális könyvtárral együtt az Illinois-i Tudományos és Kutatókönyvtárak Konzorciumában. Ez az állam felsőoktatási hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak több mint 90 százalékát szolgálja ki.

A Seattle Central College (SCC) referensz és intézeti könyvtárosa az alábbi változásokat tapasztalta: egy újonnan érkezett könyvtárigazgató határozott lépéseket tett a "silók" lebontására (azaz: a tudás bespájzolása, elzárása helyett annak közkinccsé tételére) és a dolgozók közösséggé kovácsolására, ill. fokozott demokratizálódására. Átképzéssel biztosítják a tartalékot a kölcsönzőpultnál. A könyvtárbemutatókon, jelenléti egyetemi rendezvényeken végzett munkát rotálják a teljes személyzetben.

Átképzések a rugalmasságért: a személyi kiadások korlátai miatt is alkalmazkodni kellett a hosszabb ideig távol lévő dolgozók, ill. a leépített vagy betöltetlen állások miatti helyzethez. Nyitvatartásukat csökkenteni kellett, pl. nyáron az esti hallgatók, de főleg az iskolai nyelvtanulás és a menekültprogramok hallgatói szenvednek a hozzáférés hiányától. Minden könyvtári dolgozó részt vett több képzésen a rasszizmusellenes könyvtár kialakításáról.

Szűkös költségvetés: sohasem volt elég pénz az oktatási programjaik igényeihez. A folyóiratok és az adatbázisok költségei annyira megugrottak, hogy előfizetéseket kellett megszüntetniük, így a könyvtárközi kölcsönzés és a dokumentumküldő szolgáltatások kiegészítik az SCC saját gyűjteményeit.

Létesítmény: a hallgatók számának növekedését nem követi fizikai elhelyezésük bővülése. A Dél-Karolina Egyetem (USC Aiken) könyvtárában a nyomtatott folyóirat-gyűjteményt teljes egészében eltávolították. Most már van hely a korrepetálásnak, a tanácsadásnak és a hallgatói médiakészítésnek. Kihívás a hallgatók számára megfelelő, modern terek biztosítása.

Kreatív programok: A szabadulószoba-szerű programokban gondolkodik a Doane Egyetem Perkins Könyvtárának online tanulási könyvtárosa. Bár nem volt ideje vagy költségvetése egy ilyen program oktatáson alapuló változatára, a Google Forms segítségével kidolgozott egyet. A továbbjutáshoz a rejtvény-űrlap minden egyes kérdését meg kellett válaszolnia a diákoknak. A célja az volt, hogy a hallgatók kutatási rutinfeladatokat gyakoroljanak (pl. keresés online katalógusban, adatbázisban, LibGuide használat stb.). Az elektronikus kincskereső vadászattal később a könyvtárat mutatta be az összes elsőéves hallgatónak. A USC Aikenben észrevették, hogy a diákok küszködnek a hivatkozásokkal. A könyvtár a saját kézikönyvei után áttért a YouTube oktatóprogramok készítésére. Az APA 7. kiadásának idézéseiről szóló videót május végéig 227.723-an nézték meg. (Ref.: Szabó Eszter)

A link interjúrészlet folytatása...
Partizán: (26'50"-től) City employee-ként [a város alkalmazottjaként] kell vizsgákat tenned?
OLJ: (...) Nem, semmi ilyen nem volt. (...) Nekem az elején elmagyarázták, hogy mi micsoda. A költségvetési év... januártól decemberig. De New Yorkban máshogyan van: június 30-a a költségvetési év vége. Hogy költünk előre? Tulajdonképpen olyan nyugalmasan. Én voltam a teljes kívülálló. Mindig mondták: Jakab, ez így van, így kell csinálni. És lassan megtanultam.
Partizán: Ez azért van így, mert a New York-i közigazgatásban sok a kívülálló? Vagy a rendszer fel van készülve, hogy megtanítsa az újakat? Vagy a te pozíciód...?
OLJ: Szerintem az én pozícióm különleges pozíció. Én vagyok a művész a könyvtárban. Az én csapatom a furcsa stáb. Mi vagyunk a "cool" csávók; "a Jakab, meg a csapata". De közben bírják is. És más fordulatszámon is dolgozunk. Ők bejönnek reggel kilencre, tízre, és hazamennek... Én meg délben esetleg bejövök, de előtte volt már egy megbeszélésem, és ott vagyok éjfélig, vagy hajnalig, ha kell. Más rendszerben dolgozunk. Kívülállók is vagyunk, meg nem csinálnak olyan nagy ügyet abból, hogy ez egy közigazgatási intézmény.
Nagyon transzparensnek kell lenni. Ez a követelmény. Minden világos legyen. Ne legyen arra alkalom, hogy valaki simlis.
Ez a költségvetési ügy pont ez volt, hogy valaki simlizni akart, egy kívülről bejövő, velünk szerződni akaró figura. Egy kicsit simlizni akart. Ami nagyot szól egy ilyen világban. Hogy mi vaaan?! Én is annyira megdöbbentett... Olyan, mint ha... Uramisten... Mondtam is a többieknek, hogy ez elmebeteg? És tényleg az volt. És ennek most kihúztuk a méregfogát.
Partizán: Teljesen ledöbbentett, hogy a könyvtár költségvetésének 70%-át fizeti a város, de 30%-át magának kell összeszednie.
OLJ: Igen, 10 dollár azt hiszem, ha valaki első kártyáját kiváltja. Az nem egy összeg, az csak egy szimbolikus dolog.
Ahhoz, hogy a villany fel legyen kapcsolva, azt a város fizeti, arra nem fundraisingelsz. Funkcióra nem. Hanem minden másra.
Van egy pénzcsináló csapat, és minden aligazgató szerződésében van, hogy folyamatosan fundraisingelnünk kell. Én ugyanúgy pályázok alapítványokhoz, megyek kávézni gazdag emberekkel, prezentálom a programokat minden héten szinte, amit kell.
És hogyha nagyobb szabású ügy van, ami sokkal drágább mint amire bármikor is lehetőséget ad a költségvetésem -, akkor azt tudom már ez elejétől, és mondom is a többieknek, hogy figyeljetek, ez egy nagyobb ügy.
Nézzük meg, menyi az, amit ki tudunk sajtolni a költségvetésből, ez általában töredéke. És tudom, hogy a követkető félévben az az én feladatom, hogy ezt a 80%-ot hozzáimádkozzam.

A Szekrénykaland címmel megszervezett ötnapos tábor kifejezetten kamaszoknak szólt. A szervezők (a Lilatinta csapat) célja az volt, hogy Vészits Andrea Boszorkánysziget 2873 című regényét közös élmények, beszélgetések segítségével, valamint a regény helyszíneinek és szereplőinek megismerésével, önállóan választott projektek elkészítésével, s nem mellesleg az olvasást élményként megélve dolgozzák fel.
A tábori regény egyik főszereplője maga Móra Ferenc, aki Bór Teklával, egy szegedi kamasz lánnyal részese lesz a tizennyolcadik századi boszorkánypereknek, de megtapasztalják az 1970-es évek szegedi mindennapjait is - mindezt mélységes humorral, nyitottsággal, okos tervezéssel.

A július közepén megrendezett táborban számos meglepetés várta a táborlakókat: egy esti vezetett sétán megismerkedhettek egy praktizáló boszorkánnyal.
Nagy örömükre egy teljes napot tölthettek Vészits Andrea írónővel, aki nem mellesleg Móra Ferenc dédunokája.
Szegeden bejárták a regény helyszíneit, s ellátogattak Móra Ferenc munkahelyére is, a róla elnevezett múzeum állandó kiállítására.
Utolsó délután a projekteket mutatták be a szülőknek és egymásnak.

A változatos programokkal tarkává és élményszerűvé tett tábor hatalmas előnye volt, hogy a táborlakók az olvasást mint természetes tevékenységet élhették át. Legalább hét helyszínen olvastak maguknak, egymásnak, fennhangon, hol narrátorként, hol pedig a szereplők bőrébe bújva: vonaton, játszótéren, pincében, a Gellért hegyen, egy parkban, és még folytathatnánk.
A tábori képes beszámolókat a szervezők Facebook odalán link lehet megtekinteni.

Hargita megye közkönyvtárainak állapotáról, azok szakmai irányításáról és a hiányosságok lehetséges pótlásáról Bedő Melinda, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezetője nyilatkozott.

Hargita megyében ötven községi közkönyvtár van, amelyekből huszonöt működik, emellett van hét városi és egy megyei könyvtár. Eszerint a megyében levő városok 88 százalékában és az összes község 43 százalékában működik közkönyvtár, illetve a megyeszékhelyen működik a megyei könyvtár. Ezekben az intézményekben - a megye harminchárom közkönyvtárában - összesen majdnem egymillió kiadvány található. Bedő Melinda elmondása szerint a vidéki könyvtárak többségében nagyon "öregek" a könyvek. (...) Rámutatott, hogy a megoldás egyszerű lenne, hiszen a könyvtárosoknak ki kellene válogatniuk azokat a kiadványokat, amelyeket nem szükséges megőrizni, és újakat kellene beszerezniük. Ezt támasztják alá a következő adatok is: míg 2021-ben a megyeszékhelyen az állomány 33 százalékát kölcsönözték ki az olvasók, addig a községi könyvtárak esetében ez az érték csupán 6 százalék, a városokban pedig 22 százalék.

2021-ben közpénzből a megyében lévő könyvtárak összesen 7 millió 271 ezer lejt kaptak, amely a következőképpen oszlik el: 31 százalékát kapta a megyei könyvtár, 49 százalékát a hét városi könyvtár és a maradék 20 százalék a huszonöt községi könyvtár között oszlott el. Látható tehát, hogy a községi közkönyvtárak jóval kevesebb anyagi támogatást kaptak, mint a városi vagy a megyei társaik. Ha továbbmegyünk, és a közkönyvtárak látogatottságát figyeljük meg, akkor a felmérés adataiból kiderül, hogy a 17 409 könyvtárhasználó 21 százaléka a megyeszékhelyen van, 59 százalék a többi városban, és mindössze 20 százalék van a községekben. Eszerint négyszer több városi lakos jár könyvtárba, mint vidéki. Bedő Melinda hozzátette, hogy a törvényesen meghatározott standard szerint az adott település - község vagy város - lakossága 5-10 százalékának kellene könyvtárhasználónak lennie. A megyében a megyei és a városi könyvtárak eleget tesznek ennek az elvárásnak - a megyeszékhelyen ez az arány 10, míg a városokban 12 százalék -, de a községi könyvtárak esetében ez mindössze 4 százalék.

... a meglévő digitális eszközöket (szoftvereket és hardvereket) kell célszerűen használni és bővíteni, a megyében ugyanis a közkönyvtárak 82 százalékának van internetelérése és használható digitális eszközei, de csak 24 százalékuknak van weboldala. Mint mondta, az online szervezett események, vetélkedők növelik a virtuális látogatottságot. (...) A községi könyvtárak úgy is javíthatnak a statisztikai adatokon, ha csatlakoznak a megyei könyvtár online szolgáltatásaihoz, legyen szó vetélkedőről vagy adatbázis-elérhetőségről. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Az Aranyszabály szerint: azt add meg a másiknak, amit magadnak is kívánnál. Ez egyben a könyvtáros hivatás egyik kulcsa is. A könyvtáros szakmának az esélyegyenlőség megteremtése mellett a kölcsönös tisztelet és az együttműködés az alapja.
"A COVID-19 hatása a könyvtári menedzsmentre - a járványhelyzet hatása a könyvtári munkafolyamatokra" alapszakos szakdolgozatom megírása során arra jöttem rá, hogy az alábbi technikák a leghatékonyabbak egy szervezet (jelen esetben: könyvtár) életében, ha egy krízishelyzet kezeléséről van szó:

- A 0. lépcsőfok a szervezeti önértékelés. Általa választ kaphatunk a változást megalapozó kérdésekre: Hol tart a szervezet (jelen esetben: könyvtár) a minőségmenedzsment terén? / Milyen a könyvtár épületének az infrastruktúrája (itt az egyik legnagyobb segítség lehet a versenytársfigyelés)? / A szervezet tagjai (a könyvtár munkatársai) milyen személyes és szakmai kompetenciákkal rendelkeznek, s az intézménynek milyen mértékű anyagi erőforrás áll rendelkezésére ahhoz, hogy az intézmény munkatársai szakmai kompetenciáikat fejleszteni tudják (pl. konferenciák megtartásának vagy konferenciákon való részvételnek a finanszírozására van-e anyagi keret, megoldható-e a könyvtár munkatársai számára önköltséges szakirányú továbbképzéseken, vagy szakmai továbbképzéseken való részvételnek a finanszírozása, stb.)? / Milyen anyagi forrásokra van szükség a fejlesztések végrehajtásához (pl. pályázatok megpályázása, lobbitevékenységek)?
- Változásbiztonság (VUCA modell; ld. korábban pl.: link ) megteremtése a szervezeten belül. A szervezet vezetője éreztesse a beosztottjaival, hogy a változás nem fenyegető körülmény, hanem lehetőség a fejlődésre és a megújulásra.
- Lean menedzsment link . Lényege, hogy a gazdasági megszorítások ellenére is a színvonal fenntartása vagy továbbfejlesztése a cél. Ez gazdasági szempontból azért bizonyult hasznosnak, mert ennek a filozófiának az értelmében a könyvtárvezetők az anyagi megszorítások ellenére is ugyanúgy biztosítják a szervezet fejlesztéséhez szükséges anyagi erőforrásokat.

Kívánom minden kollégámnak, hogy ezekben a bizonytalansággal terhelt időkben is találják meg a könyvtáros hivatás szépségét, a szakmai és személyes kompetenciáikkal kapcsolatos fejlődés irányát, valamint a változásban rejlő lehetőségeket!

Miközben a céges továbbképzések ritkulásában is érezhető a megszorítások hatása, új fejlesztési irányok is megjelentek. Egyre gyakoribb, hogy a képzés a vállalati well-being csomag része. Tavaly még első helyen szerepelt a hibrid (otthoni és jelenléti) munkavégzéssel kapcsolatos kihívások kezelése, mostanra viszont ez a kérdés háttérbe szorult, és a reziliencia, azaz a váratlan új helyzetekhez történő alkalmazkodásra való felkészülés lett a legfontosabb - derül ki az [eureka] Consulting & Games 2023-as vizsgálatából.

Az új slágertéma a vezetők képzése, a vezetői készségek fejlesztése: a válaszadók kétharmada ezt a területet az idén várhatóan beemeli a képzési stratégiájába. Ez azoknak a készségeknek a fejlesztését foglalja magában, melyek a csapatok és a szervezet hatékony vezetését, irányítását teszik lehetővé.
- Ilyenek a vezetői kommunikációs készségek, a visszajelzés, a vezetői attitűd, az együttműködés megalapozása.
- Az előrejelzések szerint egyre fontosabb fejlesztési területté válik a stresszkezelés is.
- Megjelentek emellett olyan új tematikák, melyek a jövőben várhatóan még népszerűbbek lesznek, mint például a sokszínűség, a befogadás, valamint az érzelmi intelligencia.
- A cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a csapatok eredményes együttműködésére is: a változás kezelésének eszközeire, valamint a kulcsemberek készségeinek fejlesztésére.

Az eredeti szoborcsoport 3D-s nyomtatóval készült másolata látható a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár előcsarnokában. A nagyváradi születésű világhírű szobrász, Wagner Nándor alkotását az idei Szent László Napok alkalmával helyezték ki. Az eredeti szoborcsoporton Wagner Nándor húsz éven át dolgozott, 1977 és 1997 között, majd Budapestnek ajándékozta, ma a Gellért-hegyen áll. A mű egy variánsa Japánban látható.

A kompozíciót nyolc egészalakos szobor alkotja. Középen, egy kör peremén, öt nagy vallásalapító, Ábrahám, Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó, Jézus, Buddha és Lao-Ce áll, valamennyien a kör középpontja felé néznek. A körön kívül, egyvonalban három másik kultúrhéroszt sorakoztatott fel az alkotó: Assisi Szent Ferencet, a buddhizmust Kínába elvivő, a csan- és a zen-buddhizmus alapítójának számító Bódhidharmát, valamint az erőszakmentesség modern apostolát, Mahatma Gandhit.

A Wagner Nándor főművének tartott Filozófiai kert augusztus végéig a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár előcsarnokában látható, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt hétfőtől péntekig 8 és 19 óra között, illetve szombaton 9 és 13 óra között szabadon látogatható.

Könyveket venni és aztán nem elolvasni őket, olyan szokás, amelyre a japán nyelvnek saját kifejezése van. Ez a tsundoku, amely a "tsumu", azaz felhalmozás, valamint a "doku", vagyis olvasnivaló szavak összefonódásából keletkezett valamikor az 1800-as évek végén. A jelenség tehát nem új keletű. De vajon mi áll a hátterében?

Maria Popova esszéíró az antikönyvtár fogalmának értelmezése során még ennél is továbbmegy. Szerinte az el nem olvasott könyvek emlékeztetnek minket arra, hogy mennyi minden van a világban, amit még nem tudunk. Vagyis a könyvfelhalmozás egyfajta mentális önvédelem, egyben önismereti utazás: nyitottságra, kíváncsiságra és önmérsékletre int minket mindennap.

Jessica Stilmann író ugyanezt a nemtudás által indukált fejlődni vágyást intellektuális alázatnak nevezi, mely folyamatos tanulásra és döntéshozási mechanizmusaink javítására ösztönöz minket. Szerinte a Dunning-Kruger-effektus - vagyis hogy a legkevésbé kompetensek bíznak a legjobban a képességeikben, míg a legintelligensebb emberek folyton tele vannak kétségekkel - éppen azért működik, mert azok, akik nem hiszik, hogy mindent tudnak, könnyebben, többet és hatékonyabban tanulnak.

Christina Burmeister pszichológus megközelítése ezekkel szemben ennél lényegesen prózaibb: szerinte a könyvvadászat hátterében a legjobb esetben is a gyűjtögetés vágya áll. A lehetséges okok közé sorolja továbbá a sznobizmust. Mint mondja, az emberek egy része csak azért szerzi be a mindenkori bestsellereket, mert azok birtoklása egyfajta bizonyítékot jelent mások szemében a műveltségre.

Korábban két részletben közreadtuk a Zöldkönyvtári Kiáltványt, most az alábbi linken egészben is olvasható: link . És érdemes is ismételni. Ha tudsz a kiáltvány magyarországi alkalmazásáról, írd meg!

A Green Libraries Manifesto (Zöldkönyvtári Kiáltvány) kezdeményezője a CILIP, együttműködve a következő szervezetekkel: Arts Council England, British Library, Libraries Connected, Julie's Bicycle . Minden egyesült királyságbeli könyvtárat szeretettel várnak, hogy írja alá és ossza meg az alábbi dokumentumot.

Mivel egyes kutatások szerint mintegy 4 százalékban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához a digitális világ, a Ringier Hungary kiadó mérni és csökkenteni kezdi digitális médiaportfóliójának karbonkibocsátását - közölték még szerdán. A Blikk.hu-val indítják a tesztet, együttműködve a 2022 őszén indult, már a MasterCarddal és az EON-nal is dolgozó Carbon.Crane csapatával.

A kiadó már 2021-ben készített karbonlábnyom-felmérést, majd a kiadó üzemeltetése, energiahatékonysága, a csomagolóanyagok és a remittenda-gazdálkodás terén vezettek be változtatásokat. ... A Blikk.hu mérése után a Kiskegyed.hu, a Sportal.hu, a Glamour.hu és az Egészségkalauz.hu monitorozására is sor kerülhet. A Carbon.Crane Website Karbon Monitorjával mérik majd az adatfelhasználást és ezáltal a kibocsátást, valamint megoldásokat is kínálnak a csökkentésre. A vége elvileg egy jobb, gyorsabb és környezetbarátabb webhely lesz.
Huszics György, a Carbon.Crane ügyvezető igazgatója szerint minden egyes oldalletöltés szerverek közti adatforgalmat, az pedig energiafelhasználást generál. Egy Blikk méretű site monitorozása szerinte nagy feladat. Huszics hozzátette: "A nagyméretű vizuális elemek számának csökkentésével, méretük optimalizálásával, rendszerfontok használatával és programozói beállítások módosításával sokat tehetünk annak érdekében, hogy az oldalbetöltések kevesebb energiafelhasználással járjanak, így a weboldal környezetkímélőbbé váljon."

Ahogy a Twitter, úgy a Threads is alapvetően rövid személyes sztorik és hírek megosztására és ezek nyilvános megbeszélésére szolgál. Például a Facebookkal ellentétben itt a rövid, tömör megfogalmazás áll fókuszban. Egy Threads-bejegyzés legfeljebb 500 karakteres lehet. Van mód kép, GIF vagy legfeljebb 5 perc hosszú videó csatolására is. Egy poszthoz maximum tíz képes tartalom kapcsolható. (A Twitter a legfőbb megkülönböztető jelzőjévé vált 140 karakteres limittel indult. Ezt később 280-ra emelték. Az Elon Musk-érában négy-, majd tízezer karakter lett az új maximum, de aki ilyen hosszú bejegyzést szeretne közzétenni, annak már elő kell fizetnie a Twitter Blue prémium szolgáltatásra.) (HVG)

Lepkehálókkal megy a Threads-felhasználók után a Meta. A fergeteges rajtot követően érezhetően veszített a lendületéből a Meta új közösségi platformja, az Instagramra épülő Threads, mely a megjelenést alig pár nappal követő csúcs után máris elvesztette aktív felhasználói bázisának több mint felét. Tegnap egy, a cég dolgozói előtt tartott, a Reuters által szemlézett beszédében maga Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója is elismerte, hogy a hónap elején indult, a Twitterhez nagyon hasonló felépítésű Threads közösségi platform a kezdeti napokban mért csúcsot követően jelentősen veszített lendületéből. A július 5-én élesbe állt platform a kezdeti napokban sorra döntögette a rekordokat, így az indulást követő órákban már több felhasználója volt, mint az összes többi korábbi Twitter-alternatívának összesen, nem egészen egy hét alatt pedig sikerült átlépni a mérföldkőnek számító százmilliós felhasználószámot.

Az IT-sok és a recruiterek között meglévő káros szakadék megszüntetéséhez párbeszéd, és kölcsönös változás szükséges. A friss kraftie adásban hídépítésbe kezdtünk.
Az első érdeklődők ugyanakkor amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan távoztak is, legalábbis Zuckerberg szerint a Threads még "nincs ott", hogy akár csak a kezdeti felhasználói bázis felét megtartotta volna. A Meta első embere ugyanakkor kiemelte, hogy az ügyfél lemorzsolódás még így is jobban alakul a vártnál, illetve teljesen normálisnak tekinthető ilyen fokozott érdeklődés esetén. (HWSW)

Az AI (magyarul: MI) a tanítás és tanulás területén főleg két területen tud sokat segíteni az oktatóknak: interaktív tartalom létrehozása és az értékelési stratégiák.

1. Bing image creator link : szavak vagy kifejezések alapján képeket hoz létre.
2. Padlet - I can't draw link tartalomgyártás és megosztás közös felülete. A "Nem tudok rajzolni" menüpont is, ahol kellően részletes leírás alapján fantasztikus minőségű képeket generál.
3. Canva - text to image link : szöveg képpé alakítása, pl.:
- bannerek, poszterek és más marketinganyagok létrehozásához
- oktatási anyagok, pl. táblázatok és diagramok
- kreatív projektek, pl. kollázsok és illusztrációk
- személyre szabott ajándékok, pl. születésnapi kártyák, köszönőlevelek.
4. Magicschool.ai link : több mint 40 AI-eszköz a tanári tervező munkához - a leírás szerint heti 10 munkaóra könnyítés; pl. óraterv készítése, dalírás egy kollégáról, csapatépítő feladatok, szövegek rekreálása szint szerint; több mint 25 nyelven!
5. Memecam link : fotóból mémek.
6. Google Bard link : segít
- a diákoknak az új fogalmak elsajátításában, kérdésekre adott válaszok generálásával vagy feladatok lépésenkénti bemutatásával
- egyéni szükségletekhez igazítja a tanulási élményt, személyre szabott tananyagok vagy feladatok létrehozásával
- a diákok értékelésében, visszajelzést ad az előrehaladásukról
- a tanári munka adminisztratív munka automatizálásában, pl. jegyzetkészítés, e-mailek küldése.
7. Animated Drawings link : életre kelthetők a gyerekek rajzai.
+1 : nem a tanári munkát szolgálja, de ha a kedves Olvasóknak is meggyűlik a bajuk a főzéssel a nyári szünetben: AI Recipe generator.

Az elismert Montessori-pedagógusok olyan szokások megalapozásában segítenek, amelyeket minden korosztálynál, a családi élet legkülönbözőbb területein alkalmazhatunk. Részlet A Montessori-szemlélet a mindennapokban című könyvből...

A Montessori-elvek gyakorlati megvalósítása az otthonunkban a tanulást is megkönnyíti a gyerekek számára.
- Az otthonokban fontos szerepet játszik a tapasztalati tanulás. A szülők tisztában vannak vele, hogy a gyerekek által elsajátítandó készségek és fogalmak nagy része túl elvont, és a tankönyvek sem teszik őket érthetőbbé. A magolás és memorizálás helyett abban segítenek, hogy a gyerekek saját tapasztalataik alapján értsék meg és használják a fogalmakat.
- A családok felismerik a könyvek fontosságát. Könyvtárba viszik a gyerekeket, illetve az offline és az online térben egyaránt arra törekednek, hogy megismertessék őket a minőségi irodalommal és a hiteles információforrásokkal.
- A Montessori-szemléletű családok fontosnak tartják a közös szabadtéri tevékenységeket, mint a kertészkedés, a természet felfedezése és gondozása, a túrázás és kirándulás.

Fiatalok tömegei kerülnek ki úgy az iskolából, hogy valószínűleg felnőttként sem lesznek képesek betanított munkán kívül másra - írta az e heti HVG link a friss kompetenciamérés eredménye alapján. Amióta 2008-ban sztenderdizálták a méréseket, egyetlen vizsgált évfolyamon sem volt annyira gyenge eredmény, mint 2022-ben, a nyolcadikosoknál és a tizedikeseknél ezen belül is különösen nagy volt a visszaesés.

A kutatás szerint:
- a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában;
- a tizedikesek egyharmada nem érte el az alapszintet;
- matematikában is hasonló a helyzet, a természettudományokban viszont nyolcadik és tizedik osztály között sokan behozzák a lemaradást;
- a regionális különbségek pedig óriásiak: Budapest is visszaesett ugyan, de így is sokkal jobb eredményeket hoz, mint az ország többi része;
- a 174 vidéki járás közül 71-ben a nyolcadikosok átlaga nem éri el azt a szintet sem, ahol országos átlagban hatodikban kellene tartani.
Az oktatásban tapasztalt problémák és az új státusztörvény miatt hónapok óta tiltakoznak a tanárok, népszavazási kezdeményezésüket azonban elkaszálta az Alkotmánybíróság:

Egy átlagos napon a tíz legnépszerűbb pornográf tartalmú weboldal közel 620 ezer magyar figyelmét köti le, egy hét alatt pedig mintegy 1,7 millió felhasználóét - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb kutatásából. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. május 16. és június 16. között a tíz, magyar viszonylatban legpopulárisabbnak számító, felnőtt weboldalt követte figyelemmel. A Gemius online közönségmérési adataiból kiderült, hogy ezek egy hét alatt mintegy 1,7 millió felhasználó figyelmét kötik le. Ez az érték nem sokkal marad el a legnépszerűbb magyar híroldalakétól, amelyek egyenként közel kétmillió embert érnek el hetente.

A top tíz leglátogatottabb felnőtt oldal tartalomfogyasztási trendjeit tekintve jelentős szabályszerűség nem tapasztalható, csupán minimálisan emelkedik meg a látogatók száma a hét közepén: kedden, szerdán és csütörtökön általában 4,7 százalékkal többen lépnek fel a vizsgált oldalakra, mint a pénteki és a hétfői napok között.

A vizsgált egy hónap alatt közel 2,5 millióan látogattak el ezek valamelyikére, ennek a számnak jelentős részét, közel hetven százalékát pedig a férfiak tették ki. Mindez azt jelenti, hogy az internetező magyar lakosság körében minden második férfi legalább egyszer egy hónapban fogyaszt valamilyen szexuális tartalmat, míg a nők esetében tízből csak ketten - írják. Az is kiderült, a vizsgált időszakban a tíz pornográf oldalra fellátogató 2,5 millió felhasználónak a fele a 18-29, illetve a 30-39 éves korcsoportba tartozott, egyötöde pedig 40-49 év közötti netező volt.
Az NMHH kiemelte, hogy a pornográf tartalmak fogyasztásának vizsgálata során felelőtlenség lenne azok káros negatívumait figyelmen kívül hagyni. Mint emlékeztetnek, számos egészségtelen következménnyel és az életminőség romlásával járhat a mértéktelen pornófogyasztás, melynek egyik megnyilvánulási formája lehet a felnőtt oldalak rendszeres, hosszú időtartamú látogatása.