A francia kormány az esti és vasárnapi nyitva tartásra ösztönzi a könyvtárakat. A bevezetendő "könyvtári terv" célja kibővíteni a könyvtárak nyitvatartási idejét.
A terv célja, hogy visszacsábítsa a könyvtárhasználókat - közölte a Kultúra minisztere, Rima Abdul Malak szeptember 6-án. "Létrehoztunk egy könyvtári tervet, és most továbbfejlesztjük, hogy továbbra is támogathassuk a könyvtárakat" (Emmanuel Macron elnök 2017-es kampányában is támogatta a nyitvatartási idők kibővítését.)

A miniszter nem mondott összeget, de a támogatásban lesz reklámkampány és audiovizuális tartalmak is. A Kultúra minisztériuma, amely Franciaországban 15 500 "könyvtárat és olvasópontot" tart nyilván, 2022-ben több mint 120 millió eurót nyújtott a helyi önkormányzatoknak a könyvtáraikra.
A kérdésre, hogy a könyvtárak hogyan vonhatnák be az olvasástól eltávolodott fiatalokat, Rima Abdul Malak elmondta: azokban bízik, akik ismerik őket. "A helyi emberek tudják ezt megtenni: az egyesületek, a könyvtárosok, az ott dolgozó művészek, akik ezekben a ott élnek és elérik a helyi fiatalokat. Ezért is fontos, hogy a könyvtárak esténként és vasárnap is nyitva legyenek. Minél több könyvtár lesz nyitva esténként és vasárnap, annál több lehetőségük lesz ezeknek a fiataloknak találkozásra, csendes munkára, olvasásra és zenehallgatásra" - tette hozzá. Néhány könyvtár szerdai programokkal próbálja visszacsábítani a lakosságot. [Franciaországban szerda kivételével egész nap iskolákban vannak a gyerekek, kivéve szerda délután (és hétvégén). Szerda délután a szülők felelőssége a gyerekek elhelyezése. - szerk.]

Mintegy ötven könyvtár sérült meg a közelmúltban, melyek leégtek vagy megrongálták őket, miután Nanterre-ben egy rendőr lelőtte a 17 éves Nahelt, és zavargások törtek ki.
"Az égő könyvek látványa az emberi történelem legsötétebb oldalaira emlékeztet, és elfogadhatatlan" - mondta a miniszter. "Nem hiszem, hogy kifejezetten a könyvtárakat célozták. Nem volt céljuk feltétlenül könyveket elégetni. Vak harag és dühös erőszak volt a tombolásában, a könyvtárak pedig az útjukba kerültek" - tette hozzá. (ref.: ChatGPT, MG)

Hajnal Ward Judit, Rutgers Egyetem:
- A szakmai szervezeteknek hihetetlen fontos szerepe van. Egy könyvtár, egyedül nem fecske, és nem fog semmiféle új évszakot csinálni. Szerintem úgy lehet bármi újat létrehozni vagy bátor lépést megtenni, ha a szakmai szervezet a könyvtárosok mögött áll.
Az is fontos, hogy az ALA-nak van egy könyvsorozata, az ALA Editions (drága, 50 dollár körüli könyvekkel). Ha azt megnézi valaki, akkor látható, hogy minden fontos témát lefednek vagy lefedtek.

Az idén volt szerencsém együttműködni egy developing editorral (ez a szerkesztő, aki végig segíti az embert a könyv megírásában az ötlettől a publikálásig), amikor a Biblioterápia útmutató könyvtárosoknak c. könyvet írtuk (ősszel fog megjelenni link ) Ők nemcsak inspirálják, hanem ügyesen navigálják is a szerzőket. A miénk rákérdezett egyszer: hol van ebben a DEI (Diversity-Equity-Inclusion) tartalom. Ami ma már sokkal szélesebb: EDISJ, vagyis Equity, Diversity, Inclusion, and Social Justice (méltányosság, sokszínűség, befogadás és társadalmi igazságosság). Vagy kisegít abban, hogy mi a megfelelő nyelvhasználat, amit az ALA elfogad és közvetít, tehát formálja a nyelvet is. (Elhangzott a MKE tatabányai vándorgyűlésének KIT-műhelyében)

Balázs Nándor mesélte róla: "Mikor együtt kezdtünk dolgozni, azt kérdezte, hogy tudom-e ezt vagy azt, mire azt mondtam, ez nem probléma, utánanézek a könyvtárban. Az értelmetlen dolog' - mondta - 'az ember órákat veszít vele.' Elővette a kis noteszét, amelyikben címek és telefonszámok voltak - 'Ki lenne az ismerősök közül aki ezt fejből tudja?' Végignézett a noteszben pár oldalt, majd odament a telefonhoz, telefonált az illetőnek, valahol az Egyesült Államokban, és két perc múlva, öt perc múlva megvolt a válasz.
'Na látod' - mondta - érdemes három órát a könyvtárban ülni? Szóval ő határozottan kihasználta a barátait ilyen szempontból, nem mintha a barátai ettől kétségbeestek volna." (Zsidó Kiválóságok Háza)

Most olvasom a nemrég tragikus hirtelenséggel meghalt Szedlák Ádám újságíró nekrológját, melyben kollégái hasonló motívumot írnak:
"A kollégák számára talán végtelen önzetlensége hagyja a legmélyebb nyomot. Hatalmas személyes kapcsolati hálóját boldogan osztotta meg bárkivel - mindig örömmel közvetített az ismerősei és barátai között. Pályakezdőknek pedig rengeteg tanáccsal, ajánlással, közvetítéssel egyengette a karrierjét." (HVG)

Erősebb lehet a befogadás, ha az a könyvtáhasználói és munkaerő irányában is működik. Mindez egyben hitelességet is biztosít (vö.: SEXI modell). Ha mi ki tudunk egymással jönni, akkor kifelé is ilyet tudunk sugározni. (MG)

Orsós László Jakab, kulturális és művészeti igazgató, Brooklyn Public Library:
- A könyvtárban van egy folyamat. Minden évben kétszer. Egy sorozat, ahol a könyvtárosok ajánlhatnak, megversenyeztethetik az ötleteiket a struktúrán belül. Erre fel lehet készülni. Van egy adott, nagyon kis mennyiségű pénz, azon belül ki lehet találni, hogy mi az, ami szerintük az ö fiókkönyvtárában, közegében működhetne, mint program. Nem feltétlenül csak olvasás. Sőt, arra ösztönözzük a könyvtárosokat, hogy ezen túlmenve. A szűkített ötletlista ismertetése nyilvános esemény a könyváron belül. Iszonyatosan jól működik, és nagyon inspiráló tud lenni. Az emberek egyszer csak elkezdenek gondolkozni ezen. Úgy hívják nálunk, hogy Power-up. De lehet bármi; ötletbörze, vagy micsoda. És elkezdenek egymással versenyezni a könyvtárosok. Egyébként zseniális ötlet. (Elhangzott a MKE tatabányai vándorgyűlésének KIT-műhelyében)

A Humboldt Egyetem Könyvtár és Információtudományi tanszéke számos közkönyvtárral, felsőoktatási és szakkönyvtárral együttműködve szeptember első két hetében kétszer három napos ingyenes tanfolyamot szervez a német könyvtárügy különféle szegmenseinek, illetve a könyvtári munkaerőpiac ismertetése céljából német nyelven. A tanfolyam beszédes címe Brückenkurs, mivel hidat kíván képezni a résztvevők különféle szakmai kompetenciái és a német könyvtári rendszer bemutatása, s az abba történő esetleges beilleszkedési lehetőségek felvázolása között. Kiemelt célcsoportként szerepeltek a Németországba menekült ukrán szakemberek, de a képzés mindenki számára nyitott, az IFLA levelezőlistáján is meghirdették. Az online továbbképzésnek a Zoom platformja ad otthont, ám a kapcsolódó Moodle e-learning felületen érhetők el a prezentációk, illetve a kapcsolódó segédanyagok.

A német könyvtári rendszer általános áttekintése után előbb a közkönyvtári rendszer felépítését, szolgáltatásait, főbb aktuális kihívásait mutatják be. Ezt követi a német könyvtárakat érintő jogi környezet áttekintése, majd a tudományos és szakkönyvtári világban alkalmazott formai és tartalmi feltárási módszerek, szabványok kerülnek ismertetésre, különös tekintettel az RDA szabvány német nyelvterületen történő alkalmazására. A tanfolyam utolsó két napján a tudományos és szakkönyvtári szféra felépítéséről, szolgáltatási palettájáról, főbb kihívásairól szóltak, ezek után a nyílt hozzáférés, nyílt tudomány német könyvtári vonatkozásai kerülnek terítékre. Zárásként a közkönyvtári szférában elérhető különféle tartalomhordozó formátumok szolgáltatásának sajátosságai kerülnek terítékre, illetve a könyvtárhasználat különféle formáit, trendjeit, az azokból leszűrhető következtetéseket mutatják be. A tanfolyam feleletválasztós teszttel zárul, melyet nyolcvan százalékos eredménnyel kell kitölteni ahhoz, hogy papíralapú oklevelet kapjanak postai úton a résztvevők a tanfolyam elvégzéséről.

A KIT hírlevél a következő hetekben szemelvényeket közöl majd az előadások kapcsán levonható legfontosabb következtetésekből.

14 éve dolgozom a tatai városi könyvtárban, ahol felnőtt és gyerekeknek szóló programok szerzésével, többek közt író-olvasó találkozók lebonyolításával foglalkozom. Mindig nagy hatással voltak rám a vendégként érkezett írók, általában rögtön megtaláltuk a közös nevezőt. Moderátorként, beszélgetőtársként vettem részt ezeken a programokon, és a végén mindig jó ismerősként váltunk el. Sőt, később is jó kapcsolatot ápoltunk.

2016-ban súlyos betegségben veszítettem el fiatal férjemet, aki után hatalmas űr maradt az életemben. Öngyógyításként fordultam az írás felé, amikor novellákat vetettem papírra, melyeket a közösségi médiában meg is osztottam ismerőseimmel. Tasnádi Istvánt kerek-perec megkérdeztem, szerinte van-e létjogosultságom az írással kapcsolatban, azt mondta: "Zsuzsi, mindenképp foglalkozz az írással." Majd a könyvtárba érkező íróktól, pl. Lackfi Jánostól, Dragomán Györgytől, kértem véleményt írásaimról. Pár napon belül megírták véleményüket, javaslataikat. Háy János felajánlotta, hogy szóljak, ha az írással kapcsolatban segítségre van szükségem. Ezek biztattak, hogy tovább foglalkozzam az írással, és komolyan vegyem.

Tücsök, fekete házimacskánk ragaszkodott férjemhez. Egész betegsége alatt különösen nagy gondot fordított arra, hogy kimutassa felé szeretetét, hízelgésével enyhítse fájdalmait. Férjem halála után fiaim mellett Tücsök macskáról is én gondoskodtam. Rémtetteiről és mókás kalandjairól egy kedves feldolgozó könyvtáros kolléganőm minden nap meséltetett. Nem is vettem észre, hogy ezzel az volt a célja, hogy megnevettessen. Hiszen, amíg az ember mulatságos macskalandokat mesél, nem szomorkodhat, nem sírdogálhat. Segítségével átvészeltem a legnehezebb hónapokat.

A vírushelyzetben, otthon, azon kaptam magam, hogy történeteket szövök a cicánkról és Fortélyos Emerenciáról, a jó boszorkányról, aki segíti a környezetében élő gyerekeknek. Tulajdonképpen gondolkodnom sem kellett a mesén, hiszen annyi emlékem volt Tücsökkel kapcsolatban, hogy már csak le kellett írnom.
Eszes Rita és Trux Béla írók - akiket szintén munkám során ismertem meg - a szárnyaik alá vettek, és tanítottak, törődtek kéziratommal. Béla írásban, hiszen távol élünk egymástól, Rita személyesen, mert Tatán él. Hálás vagyok nekik. Csakúgy, mint kötetem remek illusztrátorának, Bodonovich Mártának. Az ő akvarelljei a mesém lelke. Meseregényemmel - Boszi és Tücsök, avagy két jó barát a Karéjosból, az olvasást igyekszem megszerettetni a gyerekekkel.

Munkám során megismerem a gyerekek és szüleik könyvekkel kapcsolatos igényeit. Szeretik, elfogadják könyvajánlásaimat, megbíznak tapasztalatomban. Ez segített könyvem megírásakor is, hiszen naponta találkozom azzal a korosztállyal, akiknek írok. Visszajelzéseik, gazdagodásuk felemelő érzést ad!
Mivel sokan ismernek a környékbeli könyvtárakban, falvakban, így gyakran hívnak író-olvasó találkozókra, beszerzik mesekönyvemet, ezáltal a megyei és iskolai könyvtáraikban is kölcsönözhető a kötetem.

A tájékoztató jellegű válaszok:
9 - Ha a fenntartótól lesz rá pénz
3 - Ha a könyvtári stratégiában lesz helye
10 - Minden eszközzel, meglévő forrásaink átcsoportosításával
8 - Nem, elveszi a könyvtáros energiáit.
Ha a most kapott eredményeket összevetjük a 10 évvel ezelőtti és a 2018-as válaszokkal, a következő diagramot kapjuk: link .
Ennek alapján úgy tűnik, a hazai könyvtárosok lelkesedése alábbhagyott a témában az utóbbi 10 évben. A "Minden eszközzel, meglévő forrásaink átcsoportosításával" 10 év alatt 60-adára csökkent, a "Nem, elveszi a könyvtáros energiáit" viszont 10-szeresére nőtt. Lehet, hogy elfáradtak és leginkább túlélésre játszanak a könyvtárosok? A kérdésre a választ alaposabb felmérések adhatják meg. Ha lesznek olyanok. (MG)

A Human Library (Emberi Könyvtár) egy nonprofit szervezet. Küldetése, link , hogy biztonságos teret adjon a párbeszédhez, leszámoljanak a megbélyegzéssel és megkérdőjelezzék a sztereotípiákat. A könyvek élő emberek, azaz minden "emberi könyv" egy-egy önkéntes, aki személyesen tapasztalta a témáját. A Human Library a világ több mint 85 országában "adta ki" emberi könyveit, azaz virtuális felolvasásokat és személyes rendezvényeket tartanak könyvtárakban, múzeumokban, fesztiválokon, konferenciákon, iskolákban, egyetemeken és a magánszektornak is.

Jelmondatuk: Ne ítélj meg egy könyvet a borítója alapján! Egy 2021-es, az alapítóval készült CNN-interjú link idéz egy transznemű nőt, aki önként vállalta, hogy könyv formájában megosztja történetét a Human Libraryben azért, hogy empátiára ösztönözzön.
Szerinte egy nyílt és őszinte beszélgetés áthidalhatja az előítéleteket, növelheti a megértést. Az emberek éles, sarkos véleményt alkotnak az alapján, amit mások mondanak, vagy amit a tévében hallanak. Amikor az ember eléjük kerül, az néha olyan, mint egy körömreszelő, amivel le lehet reszelni ezeket a durva éleket.

A Human Library a sokszínűség előmozdításával megkönnyíti a beszélgetést a marginalizált csoportokat képviselőivel. Sok felsőoktatási és nyilvános könyvtárban az "élő könyvtár" célja változhat, pl. szakértőkkel találkozhatnak a használók (pl. Illinois Egyetemi Könyvtár, link .). A Peterborough-ban működő projekt célja, hogy megossza a bevándorlás és a beilleszkedés sokszínű emberi történeteit. Forrásai: podcast, videósorozat és a sokféle országból való előadók listája, ahonnan előjegyzésre foglalhatnak előadót link . A Torontói Közkönyvtárban a kisvállalkozók konzultációt foglalhatnak a könyvtárosoknál. Ezek a szakértők abban is segíthetnek nekik, hogy többet tudjanak meg a célpiacukról, a konkurenciáról, a humán erőforrásról, a közösségi médiáról, az adókról stb. link .

Az alapítók a nyilvános könyvtár szerepéből indultak ki, azaz a könyvtár valóban a korunk befogadó intézménye. Eric Klinenberg szociológust idézik, aki szerint a könyvtárak kritikus társadalmi infrastruktúrát jelentenek link .
A könyvtárak nemcsak azért fontosak, mert szolgáltatnak és információkat nyújtanak, hanem azért is, mert biztosítják a környék életképességét és elősegítik a társadalmi kapcsolatok erősödését. Andrew Carnegie-től, a könyvtárak nagy támogatójától kölcsönözte könyve címét: Palaces for the People (Paloták az emberekért) (Ref.: Szabó Eszter)

Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár link és a Magyar Nemzeti Múzeum helyi egységeinek szervezésében egy interaktív kulturális programsorozat indul szeptemberben, és minden hónap második keddjén a város szépkorú lakosai megismerhetik a könyvtárak és múzeumok belső világát, beleértve a munkatársakkal való találkozásokat is. A szervezők célja a tanulás, azaz a munkájukról kialakult korábbi kép és a város múltjáról szóló programokon szerzett élmények megismerése. (Ref. Vincze Anett)

A világ vezető globális információszolgáltatója, a Clarivate link először vizsgálja dinamikus, interaktív adatvizualizációkkal a G20 tagországainak kutatási teljesítményét éves jelentésében. Itt elérhető az Institute for Scientific Information (ISI, a Tudományos Információs Intézet) szakértő elemzői és adattudósai által összeállított éves G20-értékelőlap - Kutatási teljesítmény, 2023 link .

A G20-ak eredménytáblája megmutatja az egyes G20-országok kutatási ökoszisztémájának erősségeit és kihívásait. A világ tudományos fejlődésének trendjeibe enged betekintést. Fontos mutató pl. a kutatási teljesítmény, az idézések, az együttműködési hálózatok és az innovációs potenciál.
Megjegyzések:
- Az egyes országok eredményeit vizsgálva feltűnt, hogy Kínában háromszor annyi az új szabadalom, mint bármely más G20-tagállamban.
- Az USA-ban az elmúlt évtizedben mind a kategória szerinti normalizált idézettségi hatás (CNCI), mind a kollaboratív CNCI csökkent, kivéve az orvostudományt.
- Szaúd-Arábiában a legmagasabb az átlagos CNCI, de a kollaboratív CNCI itt is alacsony. Ez a kutatási együttműködés vonatkozásában vet fel kérdéseket.
- Argentína hozzájárulása az orvosi kutatáshoz több mint másfélszeresen meghaladja a globális átlagot. Ez a nagyobb nemzetközi együttműködésnek köszönhető, s egyúttal kiemeli a globális együttműködés fontosságát.

Szintén meglepő, hogy Brazíliában a humán tudományok területén a G20-ak átlagánál háromszor nagyobb valószínűséggel publikálnak nyílt hozzáférésű (OA) folyóiratban. A bölcsészettudományok terén ez hatással lehet a tudáshoz való hozzáférésre és a kutatási eredmények terjesztésére.
[A "nyílt hozzáférés" kulcsszóra a KIT-ben 120 találatot kaptam link ].

Gordon Rogers, a Clarivate ISI vezető adatelemzője szerint a G20-ak eredménytáblája egy adatgazdag platformként működik a globális kutatás helyzetének megismeréséhez, az együttműködéshez és a stratégiai döntések irányításához a tudományos életben, az iparban és a kormányzatban. Az új, dinamikus online formátum fontos forrása lesz a politikai döntéshozók és kormánytisztviselők, kutatók és intézmények, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, továbbá az ipar és az innováció vezetői számára világszerte. (Ref.: Szabó Eszter)

Az alsó-szászországi Cuxhaven városában a Német Könyvtárszövegség (dbv) a városvezetéssel együttműködve szervezte meg a 2. Nemzetközi Könyvtárbuszkongresszust (IFKB) 2023. szeptember 8-9-én, amelyen Németország szerte működő könyvtárbuszokon kívül Finnország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg és Svédország járatai mutatkoztak be. Az esemény egyik kuriózuma a Berthold Brecht Német-Nicaraguai Könyvtár volt, aminek buszjárata Managuában havonta mintegy 1500 gyermekolvasót ér el link úgy, hogy 17 iskolát és 10 óvodát látogat meg. A könyvtárbusz hatalmas lehetőséget nyújt az elmaradott térségekben, mert az embereknek alig van lehetőségük könyvhöz hozzáférni.

A kongresszus mottója két célkitűzés köré épült fel: egyrészt a szakmai információcsereprogramok bemutatása, másrészt a szakkönyvtárak sokfélesége és modernitása a social media eszközeivel hogyan szolgálja a demokrácia értékeit.

A szakmai tapasztalatcsere a demokratikus értékek és nyilvánosság helyszíneiként határokon belülről és túlról egybekötve számos élménydús programokkal ez az elgondolás vezérelte a Német Könyvtárszövetséget (dbv), amikor megszervezte másodszor is több ország toborzásával a kétnapos rendezvényt. (Ref.: Vincze Anett)

A gyakran introvertált könyvtárosok előnyben részesítik az írott anyagból való információgyűjtést, noha a közvetlenül emberektől - praktikusan telefonon - szerzett információ értékesebb, tehát nagyobb elismerést lehet szerezni vele a használó részéről. (MG)

A Kanada keleti partján, Halifaxban élő Mary Jane Copps ma már coachként és facilitátorként határozza meg a munkakörét, de többnyire csak The Phone Lady néven mutatkozik be. Ezen az általa választott, magyarul is rögtön érthető fantázianevén jegyeztette be 2006-ban a vállalkozását, amely elsősorban cégeknek nyújt segítséget abban, hogy megtanítja telefonálni a távbeszélgetéstől szorongó alkalmazottaikat.

Az első hallásra átverésszagú üzletben az az érdekes, hogy a XXI. század egyik mélyen gyökerező problémájára kínál megoldást. Copps ugyanis alighanem az elsők között volt, aki - még évekkel az okostelefonok elterjedése előtt - ráérzett, hogy a felnövekvő generációk tagjainak egyre kevésbé akaródzik felvenni a kagylót, ha el kell intézniük valamit, inkább szöveges üzenetekben próbálnak kommunikálni. A probléma súlyosságát mutatja, hogy a millenniumi és a Z-generációba tartozó fiatalok (vagyis az 1980 és 2015 között születettek) közül ötből négyet szorongással tölt el, ha telefonálnia kell, és már ahhoz is bátorságot kell gyűjtenie, hogy megnyomja a hívás gombot.

A szaknyelven telefóbiaként emlegetett jelenség hátterében pszichológusok szerint az érintetteknek elsősorban az a szorongása áll, hogy mivel nem látják beszélgetőpartnerük arcát, nem tudják, mit gondol róluk. De az is szerepet játszik a telefonálástól való ódzkodásban, hogy a fiatalok sokszor "időrablónak" érzik a nem csak a tárgyra szorítkozó hívásokat, és kerülik a kellemetlen, nyafogó, lerázhatatlan partnereket, illetve nyilvános helyeken nem szeretik, ha mások belehallgatnak a magánéletükbe.
Az üzleti szférában pedig sokan attól rettegnek, hogy telefonálás közben váratlanul feltesznek nekik egy olyan kérdést, amire nem tudnak válaszolni - teszi hozzá Copps.

Attól érdemes tanulni, akitől csak lehet. Akár egy bútoráruháztól. Pláne, ha a maguk műfajában kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Az IKEA-ban jártunk, azt figyelve, hogy a látottak hogyan "fordíthatók le könyvtárra". Céljuk nem is annyira érthetetlen: minél nagyobb forgalom - hosszú távon. A fotókat ld.: link .
1. Termékek, a maguk kontextusában, így a vevőnek könnyen beugrik, hogy egyik tárgyhoz érdemes lenne a másikat is megvásárolni (keresztértékesítés). - Ha magamnak vittem könyvet a könyvtárból, lehet, hogy páromnak is jól esne, és akkor majd együtt olvashatunk.
2. Megtörik a raktárrendet a fentihez hasonló okból: fontosabb a használó logikája, mint a miénk. - Ideiglenes polcrend és kiemelések a könyvtárban.
3. Játszósarok a gyereknek, mely elemek meg is vásárolhatók. - A könyvek mellé a könyvtári plüssöket is érdemes kölcsönözni(?)
4. Kirakós játék a szüleire vásárlás miatt várakozó gyereknek - rímelve a termékek összerakós jellegére. - Hasznos lehet, ha a felnőtt részlegből rá lehet látni a gyerekrészlegben játszó gyerekre.
5. Bevásárlótáska: "megkönnyítem, hogy többet vásároljál". - Egyik-másik hazai könyvtár is kínál kosarat.
6. Önkiszolgáló kioszk - könyvtári OPAC
7. Az áruházi katalógus a terméken kívül azt is megmutatja, hogy hol található a polcon az áru. - A könyvtáron belüli navigálás (pl. lelőhely-meghatározás a mobiltelefon segítségével) még gyerekcipőben jár.
8. Áruminta - pl. kisméretű kaktusz - pl. ha még bizonytalan vagy benne, hogy gyűjteni szeretnéd őket. - Bevezetés a nagyobb olvasmányokhoz, vaskosabb könyvekhez, témákhoz.
9. Felhívjuk figyelmedet a zöld, fenntartható megoldásokra. - Ha kölcsönzöl, ugyanannyi dokumentum elegendő több embernek is, kevesebb a hulladék.
10. Alkalmazkodunk hozzád: ceruzával és mobil-applikációval egyaránt dokumentálhatsz. - Író- és jegyzetelőeszközt is kínálhatunk a könyvtárban, az egyre kihasználatlanabb számítógépek mellett.
11. Megmutatjuk, hol vagy a nagyobb épületen belül, melyik irányban mit találsz. - Egyszerű nyilak, színkódok és feliratok is segítik a könyvtáron belüli tájékozódást.
12. A gondolják, polcok pillanatok alatt áthelyezhetők, cserélhetők, utántölthetők. - A görgős könyvtári polcok még nem terjedtek el hazánkban.
13. A mérőszalag fontos eszköz a megfelelő termék kiválasztásához. - Elérhetők-e könyvajánlások, kritikák a könyvespolcok mellett?
14. Különlegességeket is kínálunk; akár impulzusvásárláshoz. - Biztatunk olyan olvasmányok megismerésére is, amelyekre eddig nem gondoltál. (MG)

Alig lézeng néhány érdeklődő Veszprém mellett, a római villagazdaságot bemutató Baláca Régészeti Parkban. Ami a turistának akár kellemes is lehet, bevételi oldalról kellemetlen s tulajdonos Magyar Nemzeti Múzeumnak. A nagyobb bevételhez több használó kellene az egyébként érdekes és igényes részben szabadtéri helyszínre.

Ha azonban a feliratokat nézzük, visszahőkölhet a várt látogatók nagy része: "A stukkómintás festéssel imitáló mennyezet kazettáinak közepét stilizált, nyolclevelű rozettával díszítették." (E szövegkiválasztás természetesen önkényes, de más feliratok is hasonlóan pontos - ezáltal sokak számára nehezen értelmezhető - szöveget használnak.) Praktikusan minden második szó idegen. A befogadó a kazetta szót talán értheti, de akár jobb is lenne, ha nem...

Félő, hogy a célcsoport művészettörténetben kevéssé jártas
95%-át megviselik a hasonló tartalmak, és hosszabb távon tekintenek el hasonló helyek meglátogatásától.

A könnyített nyelv használata KIT-címkékkel link olyan híreket hoz a KIT Hírlevél, amelyekben tudatosan demokratizálják a közgyűjtemények kincseit, minél szélesebb rétegek számára elérhetővé téve azokat, javítva a széles közönség műveltségi szintjét. (MG)

Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.

A termelékenység növelésének eszközei jól ismertek, a GKI fel is sorolja őket: az oktatás (beleértve a továbbképzést is), az egészségügy, a kultúra, a szociális szféra mellett a termelő/szolgáltató infrastruktúra (pl. telekommunikáció) fejlesztése lenne a követendő irány.

Szerintük nem kétséges, hogy a humán infrastruktúra fejlesztése fajlagosan a legolcsóbb és leghamarabb jelentkeznek az eredményei is, ennek ellenére a gazdaságpolitika továbbra is az extenzív növekedésben látja a kiutat (akkumulátorgyártás erőltetése, amelyhez vendégmunkásokat hozna be). Habár ez rövid távon erőteljesen képes növelni a GDP-t, tovagyűrűző hatása kicsi, ami a korábbi gumiabroncs-gyártás felfuttatása után már kiderült. Ez viszont konzerválja a hazai jövedelmi szinteket, ezért az életszínvonal jelentős javulása sem várható hosszabb távon, áll a GKI friss jelentésében.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közösségi Régészeti Programja öt évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy a terepi és a tudományos munkába bevonja a régészet iránt érdeklődőket. A korábbi egyéni kutatások összefogása céljából 2017. január 17-én dr. Tomka Gábor főigazgató-helyettes döntése alapján jött létre a Magyar Nemzeti Múzeum Műszeres Lelőhely-felderítési Csoportja. A múzeum munkatársait az alábbi feladatokkal bízta meg: az MNM önkénteseinek segítségével új régészeti lelőhelyek azonosítása; az MNM által korábban kutatott lelőhelyeken további vizsgálatok elvégzése; az MNM éppen zajló feltárásainak segítése fémkeresős leletfelderítéssel. Feladatuk lett az önkéntesekből álló közösség megszervezése, munkájának irányítása is.

A kezdeti, néhány főből álló csapat gyors növekedésnek indult, mára több mint 150 segítőre számíthatunk, noha sohasem törekedtünk nagyobb számú önkéntes bevonására. A program híre eleinte szájról szájra terjedt, de a Facebook-oldalunk keltette figyelem, az ennek köszönhető érdeklődés és a sorozatos megkeresések meggyőztek bennünket arról, hogy a szélesebb közönség felé is célszerű, sőt szükségszerű nyitnunk. E nyitás tapasztalatai rendkívül kedvezőek voltak, és az új típusú együttműködés sikere megmutatta, hogy a régészeti örökség széles körűen támogatott témává, közösségi üggyé válhat.

A régészek munkáját sokan szeretnék megismerni. Vannak, akik gyermekkorukban régészek akartak lenni, de az élet másfelé terelte őket. Mások azért csatlakoztak hozzánk, mert szűkebb pátriájuk múltja iránt érdeklődnek, és tudásukat a terepi kutatások során szerették volna bővíteni és kamatoztatni. Felkészültségüket jól mutatja, hogy számtalan esetben sokkal inkább a régészek tanultak tőlük.

Toborzással és távmunkával kapcsolatos kérdéseket megválaszoló, chatalapú mesterséges intelligencia asszisztenssel rukkolt elő a globális munkaerő-foglalkoztatási Oyster platform. A megoldás a Pearl nevet kapta, és nemzetközi szinten képes a távmunka szabályozás HR-es kérdéseit értelmezni és megválaszolni. A közlemény szerint az asszisztens több mint 180 országban vethető be, hogy segítsen a toborzásban. Kipróbáltuk, magyarul is képes válaszolni a kérdésekre (szerk.). (A cég magyarországi információs oldala: link )

A Pearlt leginkább a nemzetközi cégek tudják kihasználni, akik nincsenek tisztában minden ország aktuális szabályaival, ahonnan éppen munkaerőt szeretnének toborozni. Legyen szó akár például juttatásokról vagy adókról. A cég tervei szerint az asszisztenst a jövőben minden Oyster kötődésű weboldalba szeretnék beépíteni.

Az Oyster Pearl chatbotja egy újabb példa arra, hogy az MI hogyan segíthet a vállalatoknak a könnyebb eligazodásban a bonyolult jogi szabályozások és információgyűjtés közepette. Így az MI és általánosságban véve a technológia egyre nagyobb szerepet játszik az információs szakmában. Jól mutatja, hogy mikor a Pearlt arról kérdeztük, hogyan segíthet a könyvtárosoknak, a következő válaszokat adta: segít az információk keresésében, dokumentumok összefoglalásában, adatbázisok kezelésében, kutatások támogatásában, nyelvi támogatásban. (ref.: Habók Lilla)

Olvasást népszerűsítő kampányt indít és a Pluhár István Sporttelep öltözőfolyosóján 125 kötetes könyvtárat alakít ki a BEAC, az idén százhuszonöt éves egyetemi egyesület. A kezdeményezés arcául a Ferencváros korábbi bajnok futballistáját, a Soroksár 35 éves kapusát, a könyvszeretetéről is ismert Holczer Ádámot nyerték meg.

Nemzeti Sport: Küldetésének része az "egyszerű labdarúgókkal" kapcsolatos sztereotípia visszaszorítása is?
PI: Mint minden általánosítás, ez is veszélyes és torz, de azt sem lehet tagadni, hogy némiképp rá is szolgáltunk. Éppen ezért felemelő, ha olyat tapasztal az ember, hogy egy idegen társaságban bunkó focistaként fogadják, viszont egy-két órányi beszélgetés után azt mondják, hogy "ezt se gondoltam volna".

Nemzeti Sport: Szokott könyvet ajánlani csapattársainak?
PI: Igen, többnyire pénzügyi tanácsadás, férfi öltözködés témájú kötetekre vevők, a szépirodalom ritka. Ám éppen a közelmúltban adtam kölcsön egy játékostársamnak az 1984-et.

Lehet, hogy néhány, "gyermekvédelmi" okokból befóliázott könyvből tényleg többet adnak el, de a kereskedők így is rosszul járnak a szabályozással. Ami viszont egy dolgot biztosan nem ér el: nem védi meg a gyerekeket semmitől.
Napi szinten azért dolgozom és dolgozunk, hogy az emberek olvassanak, és ezek a dolgok nem segítik elő az olvasásra buzdítást, nevelést. De alkalmazkodunk mi is, és büszkén mondhatom, hogy azóta (hogy be vannak fóliázva - a szerk.) jobban viszik ezeket a könyveket, tehát kicsit kontraproduktív lett a döntés - nyilatkozta a könyvfóliázásról Szabados Ági a napokban a Telexnek adott interjújában. Szabados Libertine nevű könyvesboltja már három üzlettel működik. (...)

Viszont abban nagyjából biztos vagyok, hogy ha a Meseország mindenkié körül nincs a könyvdarálás és a tüntetések - itt a boltunk előtt is volt egy, meg átvettem nem tudom, hány aláírást -, meg általában ez a felhajtás, akkor tizedannyit adtunk volna el belőle valószínűleg. Ez a faktor biztosan létezik - mondta el lapunknak Szakács János (Írók Boltja). A Líra könyvesbolt-hálózat kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián egyenesen úgy fogalmaz, a Meseország mindenkiéből nemzetközi bestsellert csinált a daráló.

"Abból lehet kiindulni, hogy mit tart be a törvényből az állam. A büntetési gyakorlat jelenleg azt mutatja, hogy olyan könyvekért jár büntetés, amelyek gyermek- vagy ifjúsági könyvek, és könyvesbolti forgalomban lehet őket kapni" - hangsúlyozza a Líra vezetője, szomorú tapasztalatból: a Heartstopper miatt épp azért kaptak büntetést, mert a kötet a gyerekkönyvek között volt, amiből azt tanulta meg a könyvszakma, hogy a könyvek elhelyezésének milyen fontos szerepe van. A legtöbb kereskedő épp így próbálja megúszni a fóliázást: egyszerűen átpakolja máshova azokat a köteteket, amelyekről úgy véli, büntetés járna értük. - A Meseország mindenkiét már két éve elkülönítve és befóliázva áruljuk a gyerekrész mellett, egy tárolónak a tetején. Egyébként szerintem ezzel még ki is van emelve, de tény, hogy nincs a gyerekkönyvek között - mutatott rá az Írók Boltját vezető Szakács János.

Aktuális cikk tavalyról.
... Nem attól kell félni, hogy nehéz témákról, betegségről, halálról, gyászról, válásról, bántalmazásról beszélünk a gyerekkel. Attól kell félni, hogy hallgatunk róla, közben ő maga megéli, és nem kap segítséget a feldolgozásához. Ha pedig elhallgatunk, tabusítunk, terelünk, kegyesen hazudunk, azzal ártunk a legtöbbet a gyereknek, aki kedvünkért ugyanígy megtanul hazudni, terelni, elhallgatni. Márpedig a rettentő titok, a szekrényben lapuló csontváz a legártalmasabb pusztító betegség egy családban.

Szerencsére mára már nincs ebben semmi újdonság. Zalka Csenge mesemondó kezdett el a blogján egy feminista mesegyűjteményt link , ahol erős, önálló nők a mese hősei. A világ minden táján élnek ilyen történetek. Gondoljunk csak az Okos lányra! Akit érdekelnek hasonló karakterek, olvassa el a Ribizli a világ végén című könyvet, ami a blogon szereplő meséket gyűjti egybe. De a rajzfilmek hősei között is egyre több a vezetői erényekkel bíró, céltudatos, problémamegoldó női figura, akár Vaiana, akár Anna a Jégvarázsból. Nekem lányom van, könnyebb lányokról írnom, ahogy a felnőtt regényeimben is inkább tudok női narrátorok hangján női történeteket elmesélni.

"Útnak indítjuk a könyveket" - ez a mottója annak az akciónak, amivel 15 éve hívják fel a figyelmet az olvasás fontosságára a Burgenlandi Népfőiskolák az Osztrák Könyvklubbal közösen. Ez alkalomból várják az érdeklődőket szeptember ötödikén Kismartonba, másnap, hatodikán pedig Felsőőrre egy közös könyvcserére.

Napjainkban egymillió osztrák felnőttnek nincs elegendő olvasási és íráskészsége, ennek ellenére sokak számára ez még minidig egy tabutéma. A Burgenlandi Népfőiskolák ezért kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a nyilvánosság felvilágosítására és az emberek ösztönzésére, hogy leküzdjék az olvasási és írási nehézségüket.

Épp 15 éve annak, hogy az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napján minden évben szimbolikusan útnak indítanak számos könyvet. A "BookCrossing" nevezetű akcióba bárki bekapcsolódhat. A könyveket az akció honlapján lehet regisztrálni, majd valahol egyszerűen otthagyni: akár egy parkban, akár egy étteremben. A könyv megtalálója azután az azonosítószám alapján regisztrálni tudja a helyszínt. Ezáltal folyamatosan lehet figyelni, hogy az elhagyott könyv éppen hol jár.

A "BookCrossing" akció keretében szeptember ötödikén Kismartonban, másnap hatodikán pedig Felsőőrben kerül megrendezésre egy közös könyvcsere. A program mottója "Nézz be és válassz egy könyvet".

Az orvostudomány cserben hagyta a nőket. [A Szenvedő nők, Elinor Cleghorn könyvének ismertetője] A túlnyomó többségben férfi orvosok a nők testét bonyolultnak és félelmetesnek látták, és ha nem találtak magyarázatot szenvedéseik okára, akkor a tüneteiket könnyen lelki eredetűnek, hisztériának, vagy később pszichoszomatikus hátterű fájdalomnak minősítették. Cleghorn olvasatában a szenvedő nők mindazok, akiknek fizikai fájdalmát nem vették komolyan, egyáltalán nem vagy félrekezelték őket, és akik emiatt hosszú ideig kínlódtak és korán meghaltak.

A Szenvedő nők az orvostudomány megalapítójának tartott, ókori görög orvos, Hippokratész feltételezésével indul, amely szerint szexuális élet és gyermekvállalás nélkül a nő méhe felfelé "vándorol" a mája irányába, és akár a légzését is elzárhatja. Később az ő vándorméhelmélete alapozta meg a már említett hisztéria fogalmát (a görög hysteria kifejezésből, ami méhet jelent), az elsősorban nőknek tulajdonított izgatott, szorongó mentális állapotot. Cleghorn szerint a tudomány rendkívüli fejlődése ellenére egészen a XIX. század végéig a hisztéria "minden olyan női betegség diagnózisa volt, amelyet az orvosok nem értettek meg".

Az 1990-es évekig kivonták a nőket a klinikai kísérletekből és tanulmányokból, ezért a kutatók nem vizsgálhatták meg, hogy a szívbetegségek, egyes rákfajták és az AIDS/HIV mennyire jelennek meg másképpen a női testben. Mivel a diagnosztikai szempontból kihívást jelentő, egyelőre gyógyíthatatlan betegségek aránya a nők között az egész világon növekszik, itt az ideje, hogy "a mellőzés kultúrája" véget érjen.

Az "Ame Panzh" (=mi, öten) öt harmincas roma fiatalból álló kollektíva, akiknek mondanivalójára érdemes odafigyelni mindannyiunknak. Fedorkó Boglárka, Farkas László, Ignácz Judit, Márton Joci és Suha Nikolett úgy érezték, véleményük nem kap figyelmet a magyar médiában és értelmiségi közbeszédben, ezért maguk szerveztek formabontó és tabudöntögető beszélgetéseket barátaikat is bevonva. Radikalizmusuk a beszélgetések személyességében és intellektualitásában rejlik.

Az Ame Panzh podcastja, melyre a könyv épül: link

Orsós László Jakab könyvtárosoknak ajánlja a könyvet (élőbeszéd, KIT-műhely): - Öt, húszas évei végén járó, Magyarországon, vagy Európában élő cigány értelmiségi podcastsorozatából készült. Komoly szinten, elképesztő intellektuális rétegzettséggel beszélnek a legfájdalmasabb problémákról (nem csak a cigányságról), s hogy ezek hogyan szűrődnek le Magyarországon: mik vagyunk mi, a cigányság szempontjából? Témákba rendezve. Mind az ötük fényes intellektus. Nagyon ajánlom a figyelmükbe, figyeljenek rájuk. Meg lehet őket hívni; hármukat, kettejüket. (...) Valamelyiküket, aki egy híresebb íróval jön, vagy a helyi közegből egy olyan közösségben felismerhető emberrel, aki kódolni segíti ezeket a dolgokat a közönség számára. link

Kapcsolódó: link

A könyvborítón Zsigó Jenő szeméből néma szemrehányás árad. De a vele tavaly készült életinterjúban - amelyet a kérdező Neményi Mária 16 fejezetes monológgá szerkesztett - megállíthatatlanul és fájón ömlik szájából a szó. Az önvizsgálatra is késztető, kényszerítő kérlelhetetlen vádirat. A 71 esztendejét szociológusként, népművelőként, zenészként, az Ando Drom együttes vezetőjeként és legfőképp a magyarországi cigányság szószólójaként le­élő Zsigó brutális nyerseséggel beszél népe zaklatott múltjáról, jelene elviselhetetlen helyzetéről, jövőbeli magyarországi lehetőségeiről, pontosabban kilátástalanságáról.

Legfőbb mondandója az, hogy a rendszerek változnak, az egymást váltó hatalomgyakorlók cigánypolitikája viszont változatlan: a magyar lakosság többségének elő­ítéletességét kiszolgálva céltudatosan tartja fenn a romák esélytelenségét. Diagnózisát, prófétai pesszimizmusát a valóság sajnos, nemigen cáfolja, legfeljebb "csak" árnyalja.

Józan ésszel felfoghatatlan, hogy miközben a leszakadás folyamatos és rohamos, a romák kiugróan magas munkanélküliségi rátáját közmunkával takarják el, miközben mind gyakoribb az iskolai szegregáció, a hazai cigányságnak változatlanul nincs politikai képviselete, érdekérvényesítő szervezete. Helyette - Zsigó maró szavaival - "párthű lakájok", "cigánykápók" bólogatnak "apró" pénzekért. Mindezt az évtizedeken át tevékeny roma aktivista testközelből, a saját bőrén is megtapasztalta, szót is emelt ellene. Meg is kapta miatta néhány küzdőtársával, Bari Károly költővel, a szintén "sok műfajú" Daróczi Ágnes kisebbségkutatóval egyetemben az összeférhetetlen, a radikális jelzőt. És ezen az alapon hatalmi praktikákkal szisztematikusan felszámolták mindazt, amit évtizedeken át civil kurázsival teremtett, köztük az egyik fő művet, a Tavaszmező utcai, a mostoha körülmények ellenére is igen kiválóan működő cigány kulturális központot. Talán lesz olvasó, akiben e megrázó számvetés lelkiismeret-furdalást kelt, ám fájó, hogy azok lesznek többen, akik Zsigó "összeférhetetlensége" bizonyítékaként hivatkoznak majd e mindenképp megkerülhetetlen kötetre.