A szerbiai Ada városában működő Szarvas Gábor Könyvtárban link nagyjából 60 ezer könyv van [az IFLA ajánlása ekkora lakosságszámra 21 ezer dokumentum - szerk.]. Az állomány nagyobb része a gyermekrészleghez tartozik. A meglévő könyvek száma minden évben gyarapodik, így szükségessé vált a bővítés.

Maksó Éva, a Szarvas Gábor Könyvtár igazgatója a következőket mondta el a szabadkai székhelyű Pannon RTV munkatársának:
- Egy nagy álmunk válik itt valóra a könyvtár bővítésével, ugyanis a gyermekrészlegünk évek óta egy kis helységben volt elhelyezve, ahol olyan bútorzatunk volt és olyan lehetőségeink, amiket mi már kinőttünk. Így jött az ötlet, hogy bővítsük a könyvtárat. A színes álmainkhoz viszont anyagi fedezet nem volt, viszont a Magyar Nemzeti Tanács meghallgatta mindezt és segítettek álmaink valóra váltásában.

A Magyar Nemzeti Tanács az új gyermekrészleg kialakításához mintegy 400 ezer dinár értékben járult hozzá.

A könyvtár a gyermekhét alkalmából pályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy a 11-15 éves tanulók megtervezhessék az új részleg logóját. A megnyitón a pályázat díjátadóját is megtartották.

Az egyetemi könyvtárak szabványosított felmérésekkel összesíthetik az eredményeiket és elemezhetik a tendenciákat szolgáltatási témák, programtípusok és időbeli változások szerint, így összevethetik eredményeiket a Carnegie-osztályozás link és az ország (itt: USA) eredményeivel. Minél többen használják a Project Outcome for Academic Libraries (POAL) link eszközkészletét, annál több benchmark-adat áll rendelkezésre bárki számára.
Az ACRL főiskolai és kutatókönyvtári szervezet 2024-es POAL-jelentése: link .

A POAL 2019-ben indult a Közkönyvtári Szövetség (PLA) által fejlesztett Project Outcome eszközkészlet alapján. Hét szolgáltatási területen négy szempontból mérik vele az ügyféleredményt: ezek az ismeretek, bizalom, alkalmazás vagy viselkedésváltozás és tudatosság.

A POAL-ban a témák a szakkönyvtárakhoz igazodnak: digitális és különleges gyűjtemények, oktatás, helyiségek, rendezvények/programok, oktatástámogatás, könyvtári technológia és kutatás.
A következő három felméréstípus van használatban:
1. Azonnali felmérések: közvetlenül a program vagy szolgáltatás befejezése után osztják ki a hét kérdésből álló kérdőíveket, amelyeken a látogatók által bejelentett tanulást 4 kérdésből álló Likert-skálán, és 2 nyílt végű kérdéssel mérik. Az azonnali felméréseket a könyvtárak max. három egyéni kérdéssel bővíthetik. A mért eredmények minőségi vagy mennyiségi jellegűek.
2. Utólagos felmérések: négy-nyolc héttel a program vagy szolgáltatás befejezése után. Célja, hogy a könyvtárak jobban megértsék, hogy a vendégek viselkedése megváltozott-e vagy javult-e.
3. Eredménymérési irányelvek: négy területre összpontosítanak - az eredménymérések kidolgozására, az alternatív adatgyűjtési módszerekre, az eredményadatok időbeli mérésére és a partnerekkel való együttműködésre - tekintettel a hosszú távú, közös hatás kimutatására.

A beépített adatvizualizációval bemutatható a programok hatékonysága, érvelhetnek a finanszírozás mellett. A leggyakoribb felmérési téma az oktatás volt. Öt év eredményei:
- Az indulás óta világszerte 971 tudományos könyvtár készített felmérést.
- Az ACRL Assessment and Advocacy: Using Project Outcome for Academic Libraries (Értékelés és érdekérvényesítés) kiadványa hozza a POAL-esettanulmányok gyűjteményét link , mely mutatja a COVID-korszak leállásainak hatását is. Közzétették, hogyan lehet mérni a virtuális programokat.
- Az adatok széles körben használhatók, pl. egy floridai iskola felmérése szerint a diákok a kényelmetlen ülőhelyekkel ellátott tanulószoba helyett inkább az egy délután alatt átrendezett, hosszú asztalokhoz ülnek le a könyvtárban, amelyeken már a taneszközeiket kényelmesen szétteríthetik. Talán soha nem tudták volna ezt meg, ha nem használják ezt az eszközt. (Ref.: Szabó Eszter)

Egy csapat munkájának megtervezése nem könnyű, de mégis vannak erre bevált módszerek. Az agilis szoftverfejlesztők gyakran alkalmazzák a sprintekben gondolkodást, amiből a könyvtárosok is tanulhatnak. (Sprintek: egyrészt olyan egységnyi időtartamok, amelyekben gondolkodunk, pl. 5, 10 napos, de egy hónapnál nem hosszabb időszakok, amelyeknek a végére működő terméket, prototípust kell előállítanunk. Másrészt a rendezvényszervezés, leltározás megtervezése szintén sprintek - szerk.)
Ennek során egy sprinttervező ülésén (planning) a csapat meghatározza, milyen üzleti értékre fog koncentrálni a következő időszakban, milyen feladatokat ki fog elvégezni.
Egy sprint átlagosan 2 hét, de lehet 1 hét vagy 3 hét is, de a lényeg az, hogy mindig azonos legyen a tervezhetőség érdekében.

A sprinttervezés egyszerre igényli a teljes kép átlátását és a taktikai célok eléréséhez szükséges részletek kidolgozását.
A következő tényezők segítenek a hatékony tervezésben:
- Vízió: A terméktulajdonos (Product Owner) bemutatja a kontextust és az előzetesen megfogalmazott sprintcélokat miközben teret hagy a csapatnak, hogy átgondolják a megvalósíthatóságot és a módszereket.
- Korlátok és prioritások: A csapat figyelembe veszi az eszközöket és a korlátokat, pl. az új csapattagok betanítása.
- Kapacitás: Az előző három sprint alapján megállapítják a kapacitást, figyelembe véve a következő időszak szabadságait.
- Sprint backlog: A csapat közösen kiválasztja a feladattárból (backlog), ami szükséges a sprintcéljaik megvalósításához. Ideális esetben ezek jól megfogalmazott ún. user story-k, amelyek az üzleti értéket magukban foglalják (kinek a részére pontosan mit kell megcsinálni, és főleg miért - szerk.).
- Jól definiált sprintcélok: konkrét és egyértelmű célok meghatározása, amit minden szereplő egyformán értelmez.
- Meghatározott időkeret: Egy 2 hetes sprint tervezését maximum 4 óra alatt el kell végezni.

Ha a sprinttervezés hatékony volt, akkor minden csapattag megértette a célt, a prioritásokat és az általa választott feladatokat. Ha a csapat már több tervezésen is túl van, akkor a meglévő adatokból egyre pontosabban tudja előrejelezni, hogy mennyi feladatot bír elvégezni egy sprint alatt.

Fontos továbbá a nyílt kommunikáció és a kockázatvállalás támogatása is, hogy a csapat tanuljon a hibákból, és merjen új módszereket kipróbálni. A módszer segíti a kommunikációt a csapat és az érintettek között, valamint lebontja a komplex feladatokat kezelhető méretű egységekre. (ref.: Habók Lilla)

Egyik leggyakoribb szöveg, amikor könyvtáros munkatársak kerülnek szóba, hogy "a Józsi" bizony nem jár be mindig pontosan, ráadásul van, hogy korábban megy el a munkából. Nagyon hosszú cigiszünetet tart, és rendszeresen beszélget munkaidőben nem feladatköréhez tartozó dolgokról.
Volt "szerencsém" többször azt is tapasztalni, hogy a munkatársak egymásról is elmondják e vádakat.

Márpedig ez a típusú szóbeszéd leplezi a nyilatkozó belső, ún. csendes felmondását. Ellenkező esetben ugyanis arról beszélnének, hogy "szegény Józsi, valami miatt nem érzi jól magát a munkájában"; "talán kevés elismerést kap... hiszen, ha kevesebbet tölt a munkájával, akkor kevésbé tud kiteljesedni, nem?!; valahogyan segíteni kellene neki, hogy örömét lelje munkájában..."

Tehát ezekben a diskurzusokban a saját frusztráció és tapasztalatok nyilvánulnak meg. Szerencsés helyzetben ilyen szövegek hallatán el tudunk kapni egy "beszédes" tünetet, ami a változási folyamat első lépése lehet. (MG)

(Egy éve írtuk.) A könyvtárpolitika, a könyvtári programok és szolgáltatások fejlesztése mögött a hagyományos modellben kizárólag a könyvtári alkalmazottak kreativitása és szellemi erői állnak.
A szolgáltatások a könyvtár, a könyvtárosok és az intézményi prioritások és az igények (szinte kizárólagos) figyelembevételét tükrözik, az értékelésük pedig egy "házon belüli" tevékenység, amelynek fő eszközei a részvételi statisztikák, a kitöltött kérdőívek és a forgalmi statisztikák.
Ezek az értékelési eszközök nem jelzik azonban a közösség valódi, őszinte, átgondolt reflexióit a könyvtár működésével, a szolgáltatásokkal, a programokkal kapcsolatban.

A közösségvezérelt szolgáltatásfejlesztés ezzel szemben a közösséggel való együttműködésre fókuszál: a kapcsolatok és a partnerségek kiépítése, különösen a konzultáció a közösséggel - ez utóbbi ugyanis a modell alapja.
A közösség szükségleteinek megértése és kezelése, ahogyan ő artikulálja és priorizálja azokat, alapvető fontosságú minden fejlesztéshez.
A közösségvezérelt megközelítés azt biztosítja, hogy a nem könyvtárhasználók, illetve a társadalmilag kirekesztett közösségi tagok ugyanúgy reprezentálva legyenek a könyvtári tervezés, a szolgáltatások és a működésfejlesztés tekintetében, mint a könyvtári tagok és a közösség fő sodrába tartozó emberek.

A demográfiai trendek és a könyvtárhasználat összefüggéseinek megértése a közösségvezérelt modellben is fontos, mert segítik a könyvtárosokat abban, hogy jobban megértsék a helyi közösség gazdasági, pénzügyi helyzetét, s meglássák, kik azok, akik nem jelennek meg a könyvtári statisztikákban és a felmérések adataiban.
A hagyományos módszerekkel őket nem lehet elérni és nem lehet megkérdezni sem.
Az egyetlen működő módszer, ha a könyvtáros a könyvtárból kilépve az ő közegükben találkozik a közösség tagjaival, ahol jól érzik magukat.

Folytatva link múlt heti hírünket...

Néhány tipp, hogyan kezdhetik el a könyvtárak a mesterséges intelligencia beépítését a szolgáltatásaikba, a Floridai Egyetem George A. Smathers Könyvtárának ajánlása szerint:

1. Tanulmányozzák és értékeljék a már meglévő kutatási alkalmazásokban megjelenő MI-hez kapcsolódó fejlesztéseket, például az irodalomkutatás során is látható, hogy az adatbázisokban már sok MI-funkció megjelent.
2. Vizsgálják meg, hogyan alkalmazhatók a rendelkezésre álló eszközök a jelenlegi feladatokra. Az egyetemi könyvtári kutatási támogatás egyéb területein, vagy akár a hagyományos kapcsolattartói szerepben is elkezdhetik az MI beépítését a meglévő feladatokba.
3. A könyvtári orientációs programokban a diákokat és kutatókat már korán meg lehet ismertetni az MI kutatási technikákkal.

Hogy csinálja ezt a Floridai Egyetem a gyakorlatban?
A könyvtárban alkalmazott MI-könyvtáros segítségét más könyvtárosok is ajánlják a hallgatóknak az MI-t igénylő kérdések felmerülésekor. A könyvtár weboldala is hirdeti a segítséget mindenkinek, aki a mesterséges intelligenciára rákeres, továbbá az egyetem MI-könyvtárosa workshopokat és kredites kurzusokat is tart hallgatóknak.
Bár a könyvtár nem indíthat saját kurzust, de a Neveléstudományi Karon hamar elérhető volt olyan oktató, aki a könyvtárossal közösen nyitott volt az MI technikai kurzus elindítására, amire aztán 68 hallgató jelentkezett 10 különböző karról. Az MI használata iránti érdeklődés és a megfelelő könyvtári szolgáltatások fontossága ebből is látható. (ref.: Habók Lilla)

Szoktak hivatkozni a Willkommenskultur németországi végére. Igen, feltehetően van elmozdulás, szűkebbé váltak a korábban szélesebbre nyitott ajtók. A szűk és tág azonban nem egzakt fogalom, mert ugye: mihez képest?

Akármerre járunk Németországban, rendre visszaköszönnek a tudatos, vagy inkább zsigeri befogadás hol kifejezettebb, hol természetessé vált, ezért külön nem hangsúlyozott jelei. Ilyenek a könyvtában pl.:
- Beszélőórák (Sprechstunden), amelyeken jellemzően önkéntesek beszélgetnek friss bevándorlókkal, akik gyakorolhatják a nyelvet és segítséget kaphatnak hétköznapi dolgaik intézésében.
- Egyszerű nyelvű szövegek, pl. a könyvtár működéséről (rövid mondatok, ismeretlenebb kifejezések nélkül).
- Irodalom, anyanyelven: a polcokon rátalálhatunk urdu, magyar, spanyol, arab nyelvű kötetekre is, főként a gyerekrészlegen.
- A bevándorló gyökerű könyvtárosok a létükkel is bátorítják a nem helyben születetteket a betérésre.
- Rendezvények és kiállítások: a különböző hátterű emberek közötti kapcsolatokat segítenek generálni, a helyben születettek és a bevándorlók kölcsönös hasznára.
- Kifejezett, buzdító feliratok: "Üdvözlünk minden méretet, minden színt, minden kultúrát, minden nemet, minden hitet, minden vallást, minden életkort, minden típust, minden embert" (szék felirata Trier közkönyvtárában). (A fotókat ld.: link )

S hogy mindez extra ráfordítás?! Akár így is megközelíthető, de akár úgy is, hogy az ilyen akadálymentesítés a túlélés kérdése vagy közérdek is lehet: ami a speciális helyzetűeknek jó, az a közösség egészének is jó!
Fontos azt is tudni, hogy a felsorolt befogadó tevékenységek egy részében nem könyvtári munkatársak illetve költségvetés áll, hanem a könyvtár biztosít helyszínt, publicitási, reklámozási és szervezési hátteret.

Tágabb, közgazdasági összefüggést tekintve e tevékenységek a jövőbeni nagyobb versenyképesség előrejelzői. mármint, ahol csinálják ezeket. (MG)

Az indoklás szerint a "kulturált és biztonságos könyvtárhasználat" érdekében bevezetik az ingyenes és kötelező regisztrációt a kecskeméti Katona József Könyvtárban november 19-től, enélkül viszont csak az előtérbe és a kávézóba lehet majd bemenni. Az egész változtatás leginkább arra vezethető vissza, hogy sokan nem olvasni, hanem mosdózni jártak be az intézménybe - ami talán valahol érthető is, hiszen a megyeszékhelyen egyetlen nyilvános illemhely van közterületen.

A könyvtár tájékoztatása szerint november 19-től, keddtől vezetik be a biztonsági kapun belépő látogatók ingyenes és kötelező regisztrációját.
A fontosabb tudnivalók:
- Az érvényes olvasójeggyel rendelkezők nyomtatott olvasójegyük vagy napijegyük vonalkódjának leolvasásával továbbra is használhatják a könyvtár nyilvános tereit.
- Akinek nincs érvényes tagsága, ezentúl már csak a regisztrációt követően mehet át a beléptetőkapun.
- A regisztráció csupán 2-3 percet igényel: be kell mutatni a személyi igazolványt, és meg kell adni az alapvető azonosítási adatokat (név, születési név, születési idő, lakcím).
- A regisztrációs kártya egy évig érvényes, ám kölcsönzésre nem jogosít.

A felnőtt-, illetve gyermekcsoportok esetében egy főnek (a csoportvezetőjének / pedagógusnak) kell regisztrálnia.
Ha a kávézó vagy a nagytermi rendezvények vendégei szeretnének mosdóba menni, a kávézó személyzetétől vagy a ruhatárban kérhetnek rendezvénylátogatói kártyát.
A könyvtár belső tereiben zajló programok résztvevőinek regisztrálniuk szükséges.
Ha otthon maradt/nincs meg az olvasójegy, illetve a regisztrációs kártya, akkor a kölcsönzési ponton - a személyi azonosítás után - kérhető napijegy. (KecsUp)

A KIT több eddigi anyagában mutatott olyan hazai és külföldi tapasztalatokat és lehetőségeket, amelyek könyvtárhasználóvá konvertálják a rászorulókat. (MG)

A kapott, nem reprezentatív válaszok megoszlása:
21 - Naná, új célcsoportot lehet a könyvtár felé terelni
17 - Naná, eddig nem létező szinergikus szolgáltatásokat találhatunk ki
4 - Nem, elveszi a figyelmet alapszolgáltatásainktól
1 - Méltatlan dolog felhígítani a könyvtári szolgáltatást
3 - Nem kell bedőlni külföldi divatoknak.
Az eredmények arra utalnak, hogy a válaszadók több mint 80%-a szerint érdemes házon belül nem könyvtári funkciókat tudni és az így lehetséges szinergiákat kihasználni, új használókat nyerni. Szűk 10% tart a hagyományos szolgáltatások háttérbe szorulásától. A diagramot ld.: link .
Eszerint érdemes figyelni az egyelőre főként külföldi jó példákat, pláne, ha lassan, de kitartó ütemben csökken a könyvtárak látogatottsága, és ezt csökkentő szakmai közös gondolkodásnak, netán stratégiának egyelőre híre sincs. A KIT többször szólt vendéglátóhely, posta, játékbolt, uszoda, sportolásra szolgáló helyiség és könyvtár kapcsolatáról. (MG)

Mozgókönyvtárakká alakulnak a marosvásárhelyi autóbuszok. A Maros Megyei Könyvtár fennállásának 111. évfordulója alkalmával könyvvel teli dobozokatat helyeznek el a városi járatok leghosszabb távon közlekedő autóbuszain.

Agyagási Hajnal főkönyvtáros a Maszolnak elmondta, azokat a buszjáratokat választották ki erre a célra, amelyeknek hosszabb az útvonala, így az utasoknak van ideje belelapozni a könyvekbe, sőt amennyiben megtetszik valamelyik, magukkal is elvihetik.
A főkönyvtáros elmondása szerint fele-fele arányban vannak román és magyar könyvek, amelyek zöme adományként került a Maros Megyei Könyvtár állományába, és több példány is van belőlük.

A mozgókönyvtár egy hétig áll rendelkezésre. Ez idő alatt amennyiszer kiürülnek a dobozok, annyiszor újratöltik azokat. Ezidáig minden évben elfogytak a könyvek - mondta a főkönyvtáros azzal az indoklással, hogy a könyvtár célja népszerűsíteni az olvasást és a könyveket.

111 éves a Maros Megyei Könyvtár a marosvásárhelyi Kultúrpalota 1913-as átadásakor az épület egyik szárnyában kapott helyet. Jelenleg több, mint egymillió leltári darabot őriznek, és a szakirodalom mellett különféle érdeklődési területeket is lefed a könyvállomány.

Jean-Paul Triaille, az Európai Bizottság Kutatóközpontjának (EC JRC) munkatársa a mesterséges intelligencia szerzői jogairól és a könyvtárakról tartott előadása érdekes áttekintést nyújtott erről az összetett témáról, különös tekintettel a közelmúltbeli fejleményekre.

Amikor a jogalkotók ki akarták terjeszteni a szerzői jog alóli mentességet az adatbányászaton alapuló kutatásokra, nem látták a generatív mesterséges intelligencia megjelenésének hatásait. Megnőtt a kiadók által létrehozott licencek jelentősége, és megjelentek a kiadók ellenőrzési igényei. Az AI-eszközök használata könyvtári anyagokon szinte mindig a sokszorosítás valamilyen formáját jelenti, ami szerzői jogi szempontból releváns cselekmény, és a kiadók előzetes engedélyét igényli. Az AI tudományos kutatási célú felhasználását egy uniós irányelv értelmében a kiadóknak el kell ismerniük, másrészt kormányzati célú felhasználás esetén megakadályozhatják, hogy tartalmukat AI-eszközökkel használják fel. Ez természetesen a digitális könyvtári tartalmak bármely olyan fajtájára is igaz, amelyet mesterséges intelligencia-eszközökkel lehet felhasználni. A kimenetek és a generatív mesterséges intelligencia-eszközök szerzői joga manapság nyitott kérdés, az Egyesült Államokban és az EU-ban számos bírósági ügy formálhat némi gyakorlatot ebben a kérdésben - számolt be a KIT-nek Németh Márton tegnapi konferencia-tapasztalatáról.

Úgy tűnik, az egyetemi polgárok között is előfordul, hogy alulbecsülik szállítási kapacitásaikat. Rajtuk segít a Corvinus Egyetem könyvtárának kölcsönzőpultjára akasztott szatyor, mely térítésmentesen igénybe vehető. A könyvtárosok azonban visszavárják az táskát, hiszem az egyedi; egy nadrágból alakította ki készítője. Felirat a szatyor mellett: No bag for books? - Take one and bring it back (Nincs táskád a könyveknek? - Vigyél egyet és hozd vissza). (MG)

Az EU intézmények könyvtárai által szervezett szemináriumon konkrét esettanulmányok is elhangoztak a mesterséges intelligencia könyvtári használta kapcsán. Az Európai Központi Bank könyvtárában olyan új eszközt fejlesztettek ki, amely mesterséges intelligencia felhasználásával támogatja az általuk előfizetett, illetve a Bank munkatársai által kínált információforrásokban a keresés relevanciájának növelését, a kutatók számára végzett témafigyelés hatékonyságának kiterjesztését, illetve a referátumok készítésének egyszerűsítését. Az MI által kínált eszközök nem varázsszerek, de növelik a könyvtári információs munka hatékonyságát, s megkönnyítik a közgazdász, bankár kutatók munkáját is. Az MI arra is lehetőséget kínál, hogy szorosabbra vonják a könyvtár által előfizetett - illetve kínált - információforrások közötti kapcsolatokat, egységesebb szolgáltatási portfoliót kínálva felhasználóik felé.

Az Európai Parlament Könyvtárában link az MI-t olyan új eszköz fejlesztésére használják, mely hosszabb dokumentumok, vagy jelentős irodalmi bázissal bíró tágabb témakörök indexelését és osztályozását könnyíti meg. Egyaránt szolgálja a tapasztalt és kevésbé tapasztalt munkatársak munkáját is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szolgáltatás mögött álló generatív mesterséges intelligencia modell pontosságát a betáplált információk rendszeres bővítésével, illetve frissítésével lehet fenntartani. Első tapasztalataik szerint számos esetben hasznos, ha egy hosszabb anyagot szegmentálva tesznek elérhetővé az MI eszköz számára, így növelve az indexelés pontosságát.

Megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához, jelentette be Raluca Turcan művelődési miniszter. Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja jóváhagyott egy 140 millió eurós kölcsönt a román kormány számára.

A Kulturális Alapok (Temelii Culturale) néven futó projekt összértéke 280 millió euró, célja több olyan jelentős romániai műemlék épület felújítása, restaurálása, amelyek kulturális intézmények székhelyéül szolgálnak. A megvalósításhoz szükséges összeg felét az említett hitelből biztosítják, míg a másik felét a román állami költségvetésből állják, számolt be pénteken a szaktárca közleménye alapján az MTI.

A Román Nemzeti Könyvtár fiókintézményeként működő gyulafehérvári Batthyáneum restaurálása is a nagyszabású projekt keretében valósul meg. Raluca Turcan februárban, a gyulafehérvári látogatásán jelentette be, hogy az általa vezetett tárca az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának támogatásával újítaná fel a Batthyáneumot, ami - mint fogalmazott - prioritást képez a szaktárca számára. A miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy a támogatás összege 16 millió euró körüli volna.

A gyulafehérvári várban található Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak - tételesen a római katolikus egyház - visszakérnek a román államtól.

A linkelt videó bemutatja azt a fizikai és szoftveres eszközkészletet, mely a Brooklyn Public Library fiókkönyvtárainak tereiben segíti a rugalmas térhasznosítást. Az eszközök között találunk térelválasztó karnisokat, mobil asztalokat, gördíthető polcokat és ülőalkalmatosságokat, hálózati kábelrendszereket, vetítővásznat és hangterelő paneleket. Mindezek könyvtárépületen belül és azok között is mozgathatók, tehát nagyban megnövelik a rendezvényszervezés és általában a térhasználat rugalmasságát. (MG)

Mint írják: - A "Making Space" alkatrészekből álló építészeti rendszer, amely Brooklyn évszázados könyvtárait a kortárs felhasználási módokhoz igazítja. Míg a Brooklyn Public Library-ban (BPL) az elmúlt évtizedben megnövekedett a látogatók és a rendezvények száma, az épületek egyre kevésbé voltak alkalmasak e sikerek befogadására. A terek közül sok a 20. század elején és közepén épült, a számítógépek vagy a légkondicionálás elterjedése előtt. Időközben a rámpák is mindennapos berendezési tárgyakká váltak. A Making Space-t ennek a kihívásnak a kezelésére terveztük.

Ferenc pápa dekrétumot adott ki a Vatikáni Apostoli Levéltár és az Apostoli Könyvtár bővítéséről. Ebben megerősítette az Egyház elkötelezettségét, hogy megőrzi történelmi dokumentumait és hozzáférhetővé teszi a globális kulturális közösség számára.

Ferenc pápa dekrétummal engedélyezte a Vatikáni Levéltár és Könyvtár bővítését, amelynek célja a javaik kezelésének és megőrzésének javítása, valamint további terek biztosítása az intézmények kulturális küldetésének támogatására. A 2024. október 29-én aláírt kirográfban (saját kezűleg aláírt rendelkezés) a pápa megismételte a Vatikán régóta fennálló elkötelezettségét az egyház kormányzása szempontjából központi jelentőségű iratok megőrzése, valamint a kulturális fejlődés és a tudás terjesztése mellett. Megjegyezte, hogy a Vatikáni Levéltárat és Könyvtárat bízták meg olyan értékes dokumentumok megőrzésével, amelyek az egyház szerepét és fejlődését írják le. A pápa szerint ez a megőrzésre irányuló törekvés a Római Egyház ókori Scriniumáig nyúlik vissza. Most felszólítja a Levéltárat és a Könyvtárat, hogy tegyenek további lépéseket e rengeteg információ hozzáférhetővé tétele érdekében. A dekrétum részeként Ferenc pápa engedélyezte a Levéltár és a Könyvtár bővítését a Vatikán területén kívül található Lateráni Szent János bazilika épületegyüttesének területén található Pápai Római Nagyszeminárium egyes részeinek rendelkezésre bocsátásával.

A dekrétumban Ferenc pápa hangsúlyozta a különböző vatikáni intézmények közötti együttműködés fontosságát, buzdítva azokat, hogy dolgozzanak együtt, tiszteletben tartva a jelenlegi szabályozást és eljárásokat. A bővítés összehangolt erőfeszítéseket igényel ennek a projektnek a zökkenőmentes és hatékony végrehajtása érdekében, amelyre a pápa úgy hivatkozott, mint elengedhetetlen szolgálatra az Egyház és a kultúra világa javára.

Az idén 120 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetének különös fejezetére emlékezünk, a villamos-mozgókönyvtárakra. A külföldi tudósítók már jóval a 2. világháború előtt beszámoltak egy különleges járműről, amelyet nem csak a közforgalom, de a közművelődés szolgálatába is állítottak. Az Uj Nemzedék című lap 1929. szeptember 21-én, címében öles betűkkel arról számolt be, hogy "A müncheni városi könyvtár könyvtár-villanyosokat járat a munkásnegyedekben", az alcím pedig nem kevesebbet állított, mint azt, hogy "A statisztika szerint így leszoktatták a munkásokat a ponyvaregényekről és helyes irányba terelik az olvasóközönség ízlését."

... 1945 tavaszán Vas Zoltán, Budapest főpolgármesterként - a romok eltakarítása közben némileg váratlanul - felkarolta a kezdeményezést, pontosabban az élére állt, és tulajdonképpen parancsba adta a BSZKRT-nak, hogy két villamoskocsit könyvtárrá alakítsanak át.

E villamosok azonban más "koreográfia" szerint működtek, mint bajor elődeik. Míg Münchenben a villamosok egy bizonyos vonalon haladtak, és megálltak a megállóhelyeken, addig budapesti villamosok inkább "lecövekeltek" egy-egy forgalmasabb helyen, heti két alkalommal 3-3 órán át. A 1-esnek a Bosnyák téren és az angyalföldi Béke téren, a 2-esnek Kőbányán, a Liget téren és a kispesti villanytelepnél, a 3-asnak pedig a farkasréti Lejtő úton, a Török utcában, illetve Albertfalva kitérőnél voltak a "megállói".

2023 novemberében az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok bejelentette, hogy az MI biztonsággal foglalkozó intézeteket (AI Safety Institutes, AISIs) hoz létre. Öt másik ország követte a példájukat, és várhatóan továbbiak is csatlakozni fognak a kezdeményezéshez. Az "Understanding the First Wave of AI Safety Institutes" című jelentés ezeknek az intézeteknek az "első hullámát" elemzi, amely Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok intézeteit foglalja magában. Emellett összehasonlítják az első hullámot az EU, Kanada, Franciaország és Szingapúr más hasonló intézményeivel. A kutatás szerint az első hullám intézetei több alapvető, közös jellemzővel rendelkeznek: technikai jellegű kormányzati intézmények; egyértelmű megbízatásuk kizárólag a fejlett MI-rendszerek biztonságával kapcsolatos, azaz nincs általános, mindenre kiterjedő feladatlistájuk; nincs szabályozási hatáskörük. Tevékenységük középpontjában a biztonsági értékelések állnak. Ezek olyan technikák, amelyekkel a mesterséges intelligencia rendszereket tesztelik, hogy ezáltal megértsék viselkedésüket és képességeiket a releváns kockázatokkal, például a kiber-, vegyi és biológiai visszaélésekkel kapcsolatban.

Az intézeteknek három alapvető funkciójuk van: kutatás, szabványok kialakítása és együttműködés. Továbbá aktívak a tudományos konszenzus kialakításában és az MI biztonsággal kapcsolatos alapkutatásokban is. Kritikák is megfogalmazódnak tevékenységükkel kapcsolatban: túlságosan egy részterületre specializálódnak és más területek (pl. nemzeti versenyképesség és innováció, vagy a méltányosság és az elfogultság) problémáihoz nem kapcsolódnak. A meglévő intézményekkel, például a szabványalkotó testületekkel sok átfedést lehet találni a feladatok tekintetében, valamint az iparral való kapcsolatuk szorossága befolyásolhatja pártatlanságukat. (ref.: MI Újság)

Mit tehet a sajtó azok után, hogy a bizonyító erejű felvételek immár nem bizonyító erejűek? Ha nem lehet hinni egy hangfelvételnek, mert lehet, hogy a mesterséges intelligencia módosította, akkor hogyan leplezhet le a sajtó egy hazugságot?

Teljesen mindegy, kicsoda Vogel Evelin, nevezhetjük a továbbiakban V. E.-nek vagy X.Y.-nak is. Nem tényező, lényegtelen a személye. Lehet, hogy be lehet itt még számolni erről-arról, beszélgetésekről, amiket felvett, de totálisan nem számít, hogy mi van azokon a felvételeken. V. E. hiteltelenné vált már az első kamuszagú videóval; minden, amit ezt követően mondott, lejátszott vagy elénekelt, az ebből következően ugyanúgy hiteltelenné vált. Nem lehet már vele semmit eladni, még egy Tefal serpenyőt sem, pedig abban tényleg nem ragad le a tojás.

De innentől kezdve mégis milyen hangfelvétel, videó lesz megbízható? Hogyan kezeljük Csárdi Antal állítólagos bizonyítékát, amit annyira nem akar megmutatni, hogy ki is törölte? Mondjuk ezek után kábé ugyanúgy, mint bármilyen más videót, képet vagy hangot. Innentől kezdve minden ilyen anyag értelmetlenné és hiteltelenné válik. Mert bármire azt lehet mondani, hogy AI, és bármire azt lehet mondani, hogy nem az. És nem lehet megmondani, hogy kinek van igaza. Ha az őszödi beszéd most kerülne nyilvánosságra, el lehetne intézni annyival, hogy AI. Nem is azt mondtam, hogy kurva ország, hanem drága ország, és nem végig hazudtuk, hanem végig dolgoztuk az elmúlt négy évet, és hát nyilván nem kúrtunk el semmit. Hanem eltúrtuk azt a nagy halom szart, amit találtunk a szekrényben.

Megérkezett a PocketBook Verse Pro továbbfejlesztett testvérmodellje: kipróbáltuk a legfőképp a színes kijelzője révén újdonságot hozó PocketBook Verse Pro Colort.

Tény, hogy az elektronikus könyveknek nincs meg a sokak által kedvelt papírillata, és lapozási élmény fronton is nagyon más világot képvisel az olvasás ezen modern formája, mint amit a nyomtatott könyvektől az elmúlt sok száz esztendőben az emberiség megszokott, megszeretett. Ennek ellenére szépen lassan egyre többen váltanak át e-könyv-olvasóra, hiszen ez a zsebből bármikor előpattintható kompakt kütyü több ezer digitális könyvet képes eltárolni, a legtöbb már sötétben is tud világítani, és akkor sem esik baja, ha esetleg vízbe pottyan.

Az eladási mutatók beszédesek: míg idén mintegy 8,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le a szektorban, addig 2035-re várhatóan közel 17 milliárd dollárra nőnek az eladások.

A piac egyik legkomolyabb szereplője a 2007 óta több tucat e-könyv-olvasó modellel előrukkolt PocketBook, melynek most a legújabb színes kijelzős termékét mutatjuk be részletesen. (Folyt. a forráslinken.)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai UX szakmai Meetup keretein belül mutatták be közös könyvüket, a "UX kutatási módszerek" című kötetet. A szakkönyv a felhasználói élmény (user experience, UX) elméleti hátterét és gyakorlati kutatási módszereit mutatja be.

A UX tervezés napjaink egyik legkeresettebb munkája, amely elvégzését egészítik ki és támogatják a különböző UX kutatási feladatok. A használható módszerek palettája rendkívül színes, a kutatás elvégzése elméleti háttér és megalapozottság tekintetében változatos, és sokféle az eredmények prezentálása is: sok esetben csak pár diagramot mutatnak be és néhány bullet pointos felsorolást, más esetekben viszont részletes és alapos, olykor tudományos megalapozottságú elemzések készülnek. Láthatóan nincsen egységes irányelv, elvárás.

A könyvben a szerzők nem csak az elméleti alapokat tisztázzák, hanem esettanulmányok, gyakorlati példák segítségével igyekeznek felmutatni kívánatos mintákat, adott esetben a kutatás elvégzéséhez sorvezetőként is működni. A szerzők - Herendy Csilla, Hercegfi Károly, Szabó Bálint és Tóvölgyi Sarolta - célja az volt, hogy közérthető nyelven, de tudományos megalapozottsággal szóljanak minden olvasóhoz. Ennél fogva a könyv egyszerre íródott UX kutatóknak, UX szakmával találkozó vezetőknek, fejlesztőknek és megrendelőknek, termékmenedzsereknek, valamint a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatóknak és általános kutatóknak, illetve az informatika fejlődésének felhasználó-központú trendjei iránt érdeklődőknek.

Jelenleg több mint négyezer határon túli, de magyar vonatkozású objektum egy térképen a Határesetben: link