Az előző részben link bemutatott értékteremtő rendszereket (VCS) a Szcenáriótervezési megközelítés egészíti ki. Ez a jelenlegi tényezőket vizsgálja a jövőbeni kihívások szempontjából. Itt nem a katasztrófákra való felkészülésről van szó. Hanem a tervek segítenek másképp gondolkodni a következő történésekről.
A Szcenáriótervezést Royal Dutch Shell tette ismertté, mikor 1973-ban a Yom Kippur háború előtt szcenáriókat (lehetséges jövőbeni helyzeteket) vázolt fel. A hatvanas években a Shell még nem volt jelentős olajcég. De ez a megközelítés segített szembenézni a jövőbeni kihívásokkal. A Shell nem jósolta meg a háborút követő embargót vagy konfliktusokat. De az olajcégeket kartellként viselkedő vállalatoknak képzelte el. Ezáltal hatékonyabb tudott lenni versenytársainál. A szcenáriótervezés akkor működik a legjobban, ha intézményen kívüli szereplők is részt vesznek a tervezésben. Ez nem csak minőséget növeli, hanem szélesebb látókört biztosít.
Az amerikai közkönyvtárakban sokat segített a közösség bevonása a tervezésbe. Olyan dolgokat hoztak szóba, ami a könyvtárosoknak nem jutott volna eszébe. Például egy teljes munkaidős adománygyűjtési menedzser felvételét javasolták. Hogy alakítsa ki a filantróp adományozói kört és kutasson fel kormányzati finanszírozási lehetőségeket.
Ülj az asztalnál, de ne te legyél a menü - szól az Oxford egyik professzorának mondása. A könyvtáraknak is gondoskodni kell, hogyan hívják meg "vacsorára" az embereket. Mutassanak be új, releváns mutatókat. Segítsenek a testületeknek és finanszírozóknak megérteni a könyvtár jövőbeli szerepét. Pl. Új-Zélandon a jóllét témakörét választották a könyvtárak. Segítenek az embereknek, hogy jobban érezzék maguk. Mérik az eredményt és jelentést készítenek belőle. (ref.: Habók Lilla)

Múlt heti lapszámunkban két olyan szolgáltatásra hívtuk fel a figyelmet, amelyek egy csapásra több legyet ütnek, több szervezeti célt valósítanak meg:
1. Virtuális könyvtártúra, 1,49 Euróért link . Funkciók:
- márkaépítés és pr, szükséghelyzetben
- pénzszerzés
- piackutatás: szoftveresen mérhető, mely területek váltanak ki több illetve kevesebb figyelmet (mely hasznos adat a fejlesztésekhez).
2. A könyvtári 3D nyomtató marketingje - és közszolgálat víruskrízis idején link . Funkciók:
- márkaépítés és pr, szükséghelyzetben
- közszolgálat, CSR
- az eszköz kihasználása forgalomhiányos időben, praktikus használatának gyakorlása.
Mindkettő tevékenység jellemzője, hogy
1. vírushelyzet nélkül kevesebb figyelmet tudnának besöpörni, illetve hogy előre, a szükség helyzet utánra (is) begyűjtik a figyelmet, növelik későbbi nyereségüket
2. ilyen, körültekintően megtervezett tevékenységek hatékonyabban bánnak a meglévő erőforrásokkal, mint azok a tevékenységek, amelyet csak egy szervezeti célt teljesítenek
3. a tevékenységek minősége alkalmas arra, hogy egyedülállóságuk, vagy példaértékük miatt reklámozás nélkül is bekerülnek a médiába (reklám helyett pr).

A személyes meseolvasás, kedves, ismert személytől - megvan a varázsa :-) Ma, szükséghelyzetben számos könyvtár ráugrott a témára, s a kínálatot a többi könyvtáros által látogatott Könyvtárosok csoportban is hirdeti, illetve a Könyvtárak.hu is közreadja.
Arról azonban nincs hír, hogy a szolgáltató könyvtárak együttműködnének, kínálnák-e egymás - eltérő természetű, pl. más mese, vagy más téma - portékáját. Mert ha valami könnyen megosztható, akkor az a virtuális szolgáltatás:
Ti olvastok mesét online, mondjuk Kazincbarcikán, mert abban jók vagytok, mi pedig meghirdetjük felületeinken a mi használóinknak a ti szolgáltatásotokat is. Vagy: mi másik mesét olvasunk, és kölcsönösen felhívjuk egymás kínálatára a figyelmet. Ahogyan ti a mi pl. Sepsiszentgyörgyön közvetített járványregény-olvasásainkat (vö.: Tíz regény, járvány idejére link ). S mind meghirdetjük akár a hódmezővásárhelyi könyvtár gyerekeknek szóló barkácsfoglalkozásait (vö.: link ; link ). Ám úgy tűnik, a forrásmegosztás szintjére - annak ellenére, hogy néhány évtizede már téma - még nem jutottunk el.
Persze, az alaptevékenységeikben megszorult konkurenseink sem restek: virtuális kocsmát rendeznek be pl.: link , építve saját márkájukat.
A szemléletbeli váltás azt jelentené, hogy belátjuk: nem én vagyok egyszerre a legjobb a meseolvasásban, a kézműves foglalkozásban, a munka nélkül maradt fodrászok virtuális klubjának szervezésében, vagy a virtuális zene- (vö.: link ), vagy kocsmaszolgáltatásban. Amit persze a szívünk mélyén rég tudunk. De egymás szolgáltatásának kínálatáig még egy mentális lépésre van szükségünk - hogy ezzel is megemeljük saját kínálatunk szintjét. (MG)

1. Hagyományos tevékenység, hagyományos eszközök
2. Hagyományos tevékenység, új eszközökkel
3. Új tevékenység, új eszközökkel
Az első pontot nyilván nem kell magyarázni: legyen pl. könyvek kölcsönzése a fizikai térben, vagy leltározás. A következő, mondjuk, hogy ugyanazt végezzük, de elektronikusan kölcsönzünk, leltározunk. A harmadik lépcső, amikor elektronikus dokumentumokat kölcsönzünk, vagy éppen csak elektronikusan létező ajánlólistákat állítunk össze, vagy állományegészség-vizsgálatot végzünk. Mindebből nem feltétlenül következik, hogy a harmadik szinten eleve feleslegessé válik a korábbi tevékenységek. De az igen, hogy a harmadik szintű tevékenységek nem működhetnének az azt megelőző feltételek között. A gyakorlatban általában együtt él a három forma.
A mai helyzetben a harmadik szint lehet pl. a használóknak, home office-ből nyújtott chat-szolgáltatás, vagy online együtténeklés, amely nem is közvetlenül referensz-szolgáltatás, hanem szociális-rekreációs célú: hogy idős emberek ne érezzék egyedül magukat, vagy a szülők ideiglenes tehermentesítése.
Az ügyes könyvtáros persze a csevegésben "keresztértékesíthet" is, ha beszélgetőpartnerének online vagy később fizikailag igénybe vehető könyvtári szolgáltatást kínál. (Keresztértékesítés: egy szolgáltatás nyújtása esetén egy másik szolgáltatás igénybevételét idézi elő.)
Érdekes kérdés, hogy a szükséghelyzet múlásával mely új szolgáltatások válnak annyira be, hogy azok beépülnek a könyvtár kínálatába... (MG)

A vírus szülte kényszerhelyzet miatt kiderülhet: a könyvtári tevékenységek egy része nem kötődik a könyvtár fizikai tereihez: azok a felhasználástól 10, 100 vagy akár 1000 km távolságban is elvévezhetők. Sőt, annak sincsen fizikai akadálya, hogy e tevékenységek - dokumentumfeldolgozás, katalógusépítés, a tájékoztatás jelentős hányadát a témához értő szakemberek egyidejűleg, távolról több könyvtár számára szolgáltassák. Akár külső megbízott státuszban. - Már amennyiben sikerül legyőzni az ezzel kapcsolatos mentális akadályokat.
E folyamatokat a koronavírus közvetett hatása katalizálhatja. Sőt, hatással van a könyvtári terekre is: tovább zsugorodhatnak a feldolgozás terei a használók által közvetlenül igénybe vehető terek és szolgáltatások javára. Felértékelődik a beépített könyvtáros feladatköre - ha van hozzá innovatív szellem. A vírus áttételes hatására tehát növekedhet a hasznos használói tér. (MG)

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hétvégenként videóbeszélgetést közvetít a település illetve Udvarhelyszék kultúrájában ismert emberekkel. A projektet vezető és benne beszéltető Szőcs Endre a KIT-nek elmondta:

Az ötlet már hónapokkal ezelőtt megszületett, és valamikor április végén indult volna, de a körülmények egy picit megsürgették, hisz most mindenki ráér...
- felszerelés: két laptop (egyik a felvételhez, másik a diavetítéshez), négy Logitec 922-es webkamera, három 20W-os led reflektor, egy 124 cm képátlójú televízió, reflektor- és kameraállványok.
- 4 kameraállás van, a beköszönő külön kamerával készül.
- a kamerák Full HD minőségre képesek, de csak HD-ben rögzítünk 30 fps-el (képek száma másodpercenként)
- sajnos hiába van megfelelő hangeszközünk, a laptop képességét meghaladja a kamerák és a digitális hang egyidejű kezelése
- a Facebook és a Youtube valóban rontja a minőséget, de ha jó felbontásból indulunk ki, akkor a kép nem lesz élvezhetetlen még egy nagyobb képernyőn sem
- nem elő az adás, mert a használók kedvelte esti időpontban nehezebb a felvétel készítése.
A vágás élő; vagyis a kamerák képét én váltogatom a bal kézzel. Jobb kézzel a vendég által hozott képeket váltom.
A végén egy program segítségével ellátom az anyagot feliratokkal, kivágom az esetleges hibákat, elkészítem a kis előzetest, mely után jöhet a pr-munka (pl. a könyvtári Facebook-oldalon link ).
Az alanyokkal néhány nappal előtte egyeztettek. Megkérem, hozzanak magukkal 15-20 fényképet, de javasolhatnak egy könyvet, vagy ajánljanak egy könyvszerzőt is.

Az a cél, hogy olyan személyekkel beszélgessek - a tervek szerint a projektben 50-60 fővel -, akik meghatározó személyiségei Udvarhelyszéknek (itt nem a politikára gondolok...); emberközelivé tegyem őket. Nem utolsó sorban: ezek a beszélgetések évek, évtizedek múlva kordokumentumnak fognak számítani, részét fogják képezni a helytörténeti gyűjteményünknek - fejtette ki Szőcs Endre.

Kapcsolódó: Neves udvarhelyiek emberközelben link

A hithű zsidók legszentebb helyén, az egykori jeruzsálemi templom megmaradt nyugati falánál könyvkölcsönzés is folyik. A Siratófal Örökség Alapítvány a tér több pontján helyez el üveges szekrényeket, melyekben héber nyelvű imakönyvek sokasága található. Persze adódik a kérdés, hogy mivégre a sokféle imakönyv. A helyi önkéntes "könyvtáros" elmagyarázta, hogy a világ sok országából érkeznek ide imádkozni vágyók, ami egyben azt is jelenti, hogy a zarándokok kultúrájukban erősen különbözők. Másképpen gondolkodik egy etiópiai, mint egy dél-amerikai vagy éppen svédországi (zsidó) ember. Így a könyvtár igyekszik minden érintett kultúra, irányzat számára megfelelő imakönyvvel szolgálni. (Van ugyan egységesített imakönyv-verzió is, ám ez - feltehetően a benne lévő szemléletbeli kompromisszumok miatt - a gyakorlatban nem vált be. Pontosabban egy helyet kivéve: az izraeli hadseregben, ahol - a "könyvtáros" elmondása szerint - nem tenne jót a túlzott különbözőség.)
A "könyvtár" önkiszolgáló, de az alapítvány munkatársai szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére, a héberen kívül több nyelven. Fotókat ld.: link .
A Siratófal két oldalán található helyiségekben - a női és férfi oldalon egyaránt - van lehetőség kisebb helyiségekbe elvonulni, és imakönyvvel vagy anélkül ott is imádkozni, elmélkedni. (MG)

- kérdeztük a múlt héten. A kapott, erősen tájékoztató jellegű válaszok szerint:
11 - Jó, mert a kistelepülések könyvtárai is hozzájutnak dokumentumokhoz, felszerelésekhez, rendezvényekhez.
8 - Rosszabb lett. Akkor csak a fenntartóval kellett megküzdeni, most pedig azt tesznek velünk, amit akarnak.
0 - Se jobb, se rosszabb. Vagyunk, ahogy vagyunk.
5 - Hosszútávú lehetőségek vannak a KSZR-ben.
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
A válaszok szerint nem egyértelmű a KSZR előnye a korábbi rendszerhez képest. Érdemes még figyelembe venni, hogy az összehasonlítás a hazai viszonyokra koncentrálódik: a válaszadók nyilván nem a külföldön működő rendszerek hatékonyságához viszonyítanak. Így fel sem merül a lebegő könyvtár gondolata, vagy a platform jellegű működés lehetősége. A válaszadók 54%-a szerint így is még van mit, többet / kevesebbet javítani a rendszeren. Az eredményeket mutató diagramot ld.: link (MG)

A digitális kultúra elsődleges fő funkciója az emberiség történetében az, hogy a városokba beáramló, ott sűrűn élő, naponta ezernyi interakcióba, információszerzésbe kényszerülő emberiség automatizáltan, könnyedén tudjon egymással együttműködni. Lehetővé tette, hogy barátok, idegenek, sőt lassan emberek szoftverekkel és gépekkel azonnali módon, a kívánt hatást elérve (legyen az akár egy információ, egy ideiglenesen használt autó, egy lakás bérbevétele vagy ételvásárlás) együtt tudjanak működni. A digitális kultúra a városi életminőség biztosításának rendszere.
Napjainkban a koronavírus krízise határozza meg a közbeszédet, társadalmi alrendszereinket. Látnunk kell, hogy a jövőben többször is lesznek hasonló járványok, egy nagyon összekapcsolt, összezsugorodott bolygónk (egy nap alatt körbe tudjuk utazni), ilyen lélekszám mellett ezek elterjedése megakadályozhatatlan. Az emberiség azonban kifejlesztette a digitális kultúrát, a szenzorokat, az e-egészségügyet, a távmunkát, távoktatást, a hatékony digitális együttműködéseket. A digitális kultúra második fő funkciója az emberiség történetében az, hogy növelje védettségünket, rugalmasságunkat, megnövelje eszköztárunkat arra, hogy katasztrófák, járványok, rendkívüli események idején is közel hasonló életminőségben éljünk, mint azelőtt. Dolgozhatunk, szórakozhatunk, kapcsolatot tarthatunk, működtethetjük gazdaságunkat, a világ beköltözött a lakásunkba, hogy akkor és azt használhassuk, amire szükségünk van - mondja Rab Árpád Szörény.

A magyar szóhasználatban ismert közkincs mindazt jelöli, amit a múzeumban, könyvtárban, levéltárban, filmarchívumban és egyéb közintézményekben gyűjtenek és megőriznek a köz javára, de az angolszász verziója Public Domain Mark (PDM) egy licenc nevét jelöli, amit a Creative Commons (CC) elnevezésű non-profit szervezet ad ki. Ez a visszavonhatatlan licenc teszi lehetővé, hogy a múzeumok a művek másolati példányait korlátozás nélkül elérhetővé és felhasználhatóvá tegyék online is. Akkor alkalmazható, ha a szerzői jog elévült, vagyis a szerző halálát követő bűvös 70 év lejárt, lsd: Rejtő Jenő összes műve vagy a szerző ismeretlenségének esetében, az első nyilvánosságra hozatala óta telt el 70 év, lsd: Milói Vénusz, vagy nem tartozik szerzői jogi védelem alá, pl.: a folklór kifejeződései. De létezik olyan verzió is, ahol a szerző mond le minden jogáról és így műve korlátozás nélkül felhasználható lesz: ez a Creative Common 0, avagy CC0. A magyar szerzői jogi szabályozás, Szjt, viszont nincsen ezzel harmóniában, mint azt az újonnan megjelent, közgyűjteményi digitalizáció kisokosa, a FEHÉR KÖNYV is írja: "A CC0 licenc azon művek esetében használható, amelyek jogtulajdonosa lemondott a művéhez fűződő minden vagyoni és személyhez fűződő jogáról, vagyis a mű szerzői jogi oltalom alatt áll, de szerzője a szerzői jogait (vagyoni, illetve személyhez fűződő jogait) nem kívánja érvényesíteni. A magyar szabályozás szerint a szerző személyhez fűződő jogairól nem mondhat le lsd.: Szjt. 9. §(2) bekezdés, így közkincsek felhasználása az előző, PDM licenc alatt engedélyezhető." ...

A Németh László Városi Könyvtár Kreatív Kuckója újabb videóval jelentkezett, hogy ötleteket adjon a közös, élménydús alkotáshoz az ünnep előtt.
A videó itt link megtekinthető.

Hollandiában is vita tárgya, hogy a könyvtárak kölcsönözzenek-e házhoz szállítással. (A könyvtárak zárva tartását most hosszabbították meg ápr. 6. helyett ápr. 29-ig - legalábbis a jelen helyzet figyelembe vételével.) Vannak, akik megoldják a kölcsönzést, más könyvtárak elzárkóznak tőle. Már csak azért fontos kérdés, mert a holland könyvtárak a lakosság 80%-a által látogatott, azaz a leglátogatottabb közintézmények. Vannak, akik úgy látják, hogy óvintézkedések betartása mellett ez járható út.
A forráslinken elérhető videóban egy groningeni könyvtáros számol be saját gyakorlatukról [hollandul]. Óvintézkedések [a nálunk is ismertek mellett]:
- legalább 1,5 m széles kiszolgálópult [pl. visszahozatal esetén]
- papírtasak használata (a papíron rövidebb a vírus élettartama, mint műanyagon)
- a kiszállított könyvet gyakran a lábtörlőre helyezik
- a visszahozott könyveket néhány napos karanténba helyezik.
A kormány bezárást előíró határozata a nagyobb jót - életvédelmet, a vírus továbbadási lehetőségének megszüntetését - szolgálja. Kisebb, de szintén méltányolható jó, hogy az emberek az otthonukba zárva nem maradnak életminőségüket növelő olvasmányok nélkül. Dilemma, hogy akik a fenti eljárást nem tartják bármilyen okból megfelelőnek, azoknak meg kell magyarázniuk ettől való elzárkózásukat. Másfelől a kölcsönzést végzők tevékenységének hatását rontja, hogy tevékenységük kommunikálható úgy, hogy az az ország egészére kiterjedne - ami komoly társadalmi tőke lenne.
Mark Deckers könyvtári tanácsadó a könyvkölcsönzésen kívüli lehetőségekre is felhívja a figyelmet, bár megjegyzi: azok sem tökéletesek. A felnőtt könyvtárhasználók 23%-ának van ugyan emailfiókja, de alig használja azt. [Más kérdés, hogy a könyvtárnak megvan-e ez a kontaktforma, és van-e szabályozott lehetősége ezt használni.] Emellett adott a lehetőség, hogy a könyvtárak Skype-on vagy Zoom-on keresztül keressék meg használóikat.
Vannak könyvtárak, amelyek minden 70 / 80 éven feletti használójukat felhívják, hogy megkérdezzék tőlük: miben, hogyan segíthetnének. Ne feledjük: a választól függetlenül az érdeklődés önmagában is nagy jelentségű.
Legbiztonságosabb megoldás persze az otthon elérhető (e)könyvek olvasása. (ref.: MG)

Leginkább idegen nyelvek fikciós gyerekkönyveknél láthatjuk, hogy olvasási képességek - pl. ismert szavak száma szerint - jelölnek könyveket. A rendszer célja, hogy a könyvet olvasó gyerekeket ne érje kellemetlen élmény a túl sok idegen szó, vagy a nehéz nyelvtani szerkezetetek miatt. E szándék azonban visszájára is fordulhat: kísérletek szerint a túl kevés szövegértési "stresszel" szembesülő gyerekek fejlődése lelassul - szemben azokkal, akik nem e szintek szerint választják ki olvasmányaikat. (ref.: MG)

A budavári királyi palota a II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek. Sokáig vita volt arról, hogy mire használják a hatalmas épületet, felmerült a teljes elbontása, de állami, illetve pártcélokra való hasznosítása is, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden belső díszítést eltüntettek, lecsupaszítottak. Az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a palota krisztinavárosi szárnyába.
A könyvtár, amely sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, már a XIX. században kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ezért az I. világháború előtt is szó volt arról, hogy a könyvtárnak önálló, saját épület kell. A II. világháború előtt és után sem sikerült saját épületet emelni a könyvtárnak, így a helyhiányt úgy oldották meg, hogy több épületben kapott helyet az 1949-től önálló, a Nemzeti Múzeumból kivált intézmény.

- Gyakorlatilag bármit elhisznek, ha azt Trump mondja,
- ha szembesítik őket az adott állítás hamis voltával, az nem változtat az elnökbe vetett bizalmukon,
- az állítás cáfolata gyorsan törlődik az emlékezetükből, és nagyjából egy hét múlva hajlamosak azt újra tényként elfogadni.
(Igen, most végig Donald Trumpról és követőiről beszéltünk.)
Daniel Gilbert: az információkat az agy két lépésben dolgozza fel: amit hallunk vagy olvasunk, azt először elfogadjuk igaznak, hogy egyáltalán meg tudjuk érteni, aztán a felhalmozott tudásanyagunkra támaszkodva lefut egy mentális ellenőrzés, és ennek az eredményétől függően vagy elhisszük, vagy nem.
A gond az, hogy a kétlépcsős folyamatból csak az első megy feltétel nélküli reflexként, automatikusan, a második már energiabefektetéssel jár, és könnyű megzavarni benne az agyunkat. "Ha túl kevés a feldolgozáshoz az idő, az energia vagy a rendelkezésre álló bizonyíték, hajlamosak vagyunk nem elutasítani az adott állítást. Ha pedig túl vagyunk terhelve hamis, vagy potenciálisan hamis kijelentésekkel, az agyunk úgy reagál, hogy egyszerűen nem is futtatja végig mindegyiken a kétlépcsős ellenőrzést" - írja Gilbert. Vagyis a sok hazugság feldolgozásába belefásulunk, és a végén már nem is érdekel, hogy az adott kijelentés igaz-e, inkább elfogadjuk.
Itt pedig bejön a képbe pár másik pszichológiai jelenség, a megerősítési torzítás, és a kognitív disszonancia, ami - jócskán leegyszerűsítve persze - annyit tesz, hogy az ember természeténél fogva jobban szereti a megnyugtató hazugságokat a kényelmetlen igazságoknál.
A rossz hír az, hogy ez a módszer csak gondolatok megerősítésénél működik, a cáfolatuknál nem. És ezzel el is értünk Trump igazi titkáig: hogy mindig ő adogat.

Feltételezhető, hogy a sikerkönyveket áruló automaták csökkentik a könyvtári könyvek forgalmát az adott témában. Erre vonatkozó felmérés még nem ismert. (MG)
- Kecskemét kulturális életének új színfoltja egy új könyvautomata a város szívében. Egyre többen osztják meg az internetes közösségi oldalakon, hogy a Hírös Agóra oldalánál belebotlottak egy könyvautomatába, ami nemrég került kihelyezésre. Hogy is került oda? Mire jó egy könyvautomata? Utána jártunk mindennek.
Ezek az egyszerű de összetett konstrukciók, teljesen hasonlóan működnek, mint az ital vagy étel automaták. A vásárló kinézi az üvegezett vitrinen keresztül a számára kedves terméket, majd az ellenértékét bedobja készpénzben, vagy a megfelelő összeget a bankkártyájával lecsippantja és már a kezében is tudhatja Szerb Antal - Utas és holdvilág, vagy Esterházy Péter - "És mesélni kezdtem...", vagy Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk, vagy Rejtő Jenő: Csontbrigád c. könyveinek egyikét, de még sorolhatnánk hiszen eddig összesen 33 kiváló minőségű kötetet dobtak piacra.

Az oroszokról mindig tudtuk, hogy találékonyak, s azt is sejtettük, hogy nem vetik meg a szeszt. Néhány szentpétervári vállalkozó ismét bebizonyította, hogy a nemzetkarakterológiában van valami: sorra nyitnak a virtuális bárok, ahol - a mobilon vagy számítógépen futó appba épített konferenciaalkalmazás segítségével - az otthon ülő, s maguknak italt töltő "vendégek" beszélgethetnek, ismerkedhetnek egymással. A fejlesztők egy egész "utcát" létrehoztak már, s így az "ökör iszik magában" mondást komolyan gondoló emberek válogathatnak is a bárok között: míg a pubok többségét oroszok, vagy legalábbis oroszul tudók látogatják, vannak angol nyelvű helyek is. "Bár a határok záródnak, mi mindenkit szeretettel fogadunk" - olvasható a virtuális bárokat bemutató internetes oldalon. Egészségünkre!
A választékról és a bárokról itt tudhatnak meg többet: link .

Jelen pillanatban a legnagyobb harc nem a vírus ellen, hanem az emberiség jövőjéért folyik, ha ugyanis a járvány hatására nagyobb lesz a bizalmatlanság, akkor a vírus nyert - írja Yuval Noah Harari.
... a történelem azt tanítja, hogy az igazi védelem a megbízható tudományos információk megosztásából és a globális szolidaritásból származik. Amikor egy országot járvány támad meg, készen kellene állnia arra, hogy őszintén megossza a járvánnyal kapcsolatos információkat, anélkül, hogy gazdasági katasztrófától kéne tartania. Eközben pedig más országoknak képesnek kellene lennie arra, hogy bízzon ezekben az információkban, miként arra is, hogy segítő kezet nyújtson az aktuális áldozatnak, ahelyett, hogy kirekeszti. Ma Kína sok fontos leckét tud adni az egész világnak a koronavírusról, de ez nagyfokú nemzetközi bizalmat és együttműködést követel.
A nemzetközi együttműködés szükséges a hatékony karantén-intézkedésekhez. A karantén alapvetően szükséges ahhoz, hogy meg lehessen állítani a járványok terjedését. De amikor az országok nem bíznak egymásban, és minden ország úgy érzi, hogy egyedül maradt, akkor a kormányok hezitálnak meghozni ilyen drasztikus intézkedéseket. Ha, tegyük fel, felfedeznénk száz koronavírusos esetet az országunkban, azonnal lezárnánk egész városokat és régiókat? Ez nagyrészt azon múlik, hogy mire számítunk a többi országtól. A saját városaink lezárása gazdasági összeomláshoz vezethet. Ha azt gondoljuk, hogy más országok a segítségünkre sietnek, akkor nagyobb eséllyel vezetünk be ilyen drasztikus intézkedéseket. De, ha azt gondoljuk, hogy a többi ország magunkra hagyott bennünket, akkor addig hezitálunk, amíg már késő nem lesz.
Az elmúlt néhány évben, felelőtlen politikusok szándékosan aláásták az emberek tudományba, hivatalos szervekbe és a nemzetközi együttműködésbe vetett bizalmát. Ennek eredményeként most úgy nézünk szembe egy világméretű krízissel, hogy nincsenek olyan vezetőink, akik képesek lennének inspiráló, szervezett, globális választ adni a fenyegetésre.

A streaming (élő videóközvetítés) a mostani kényszerdigitális, de tartaloméhes világban könnyebben elérhetővé és fogyaszthatóvá tudja tenni könyvtári kultúrmissziót. Békeidőben az e-kultúra elterjedése évtizedeket vehetne igénybe. Ez az ismeret most piaci rést segít betölteni. Szeifert Dezső ajánlása:
- A mai technika képes arra, hogy egy notebookal, akár egyedül is, szerkesztett streaming "adást" (vidópartit / videóhírlevelet) csináljunk. 2-3 kamera mehet rajta, ugyanakkor nem a rögzítés az érdekes, hanem az élőzés: azonnal kiteszi a szerkesztett adást a Youtube-ra vagy a Facebookra. Nekem 2015 óta működik.
Eszközigény: fiatalabb notebook, kamerák, legalább 1 külső mikrofon. A kamera lehet "kölcsönbe" is - a videójele kell igazából. Ha van saját kamera és annak van mikrofon csatlakozója, akkor egy pár száz forintos "dróttal" 2 mikrofont lehet rátenni, tehát a beszélgetők hangja sem lesz doboz. Egyébként a beépített kameramikrofonokat is lehet hasznosítani.
Szabadon használható szoftverekkel pedig a szerkesztett adás elkészítése sem gond, mi több, a streamelése sem. Facebook-ra vagy Youtube-ra egyaránt. Sőt, bejátszásokkal is lehet feldobni valós időben.
Erős notebook esetén az "adást" rögzíthetjük is, bár a fent nevezett webes szolgáltatások ezt amúgy is megteszik.
De senki ne gondoljon stúdióminőségre! Nagyon alacsony (vagy 0+ forint) költségvetéssel 480p-nél nem nagyon megy ki nagyobb felbontású stabil adás (régen VHS közelinek mondtuk volna)! A feltöltésnél fontos a szóba jöhető valódi feltöltés sebessége és folyamatos rendelkezésre állása is. Ez gyakran okoz akadozást, még kábelen csatlakozva is. Ez "hagyományos" PC-s környezeti lehetőség.
Kameraállványok és lámpák jó, ha vannak, de megoldhatók másként is.
A felhasználókat igen gyakran nem az adásminőség, hanem az egyedi tartalom érdekli. A mobilok képernyőjén meg szinte "mindegy", mert úgyis kicsi a vetítő felület.
Egy kicsit jobb netre feltöltési sebességnél ugyanezzel az eszközparkkal megcélozhatjuk a tévéket is. Ha műsorként kínáljuk az adást, akkor a Youtube a jó megoldás. Ugyanis elég sok okostévé van már a lakásokban, amelyeknek van Youtube lejátszója. Ha a csatornánknak jó a neve (jó a promója), akkor könnyen megtalálhatnak. Tehát - némi malíciával - rendes, "nagy képernyős", de "kisipari" műsorokat lehet csinálni egy személyben, akár egy konyhából is.
Feltétel: sok háttérismeretre, tapasztalatra és főleg gyakorlásra van szükség az első adás kiküldése előtt. Nem csak annyi a feladat, hogy megnyomunk egy gombot, mint pl. a mobiltelefonokon. Ez a sokszázezres vagy milliós "videóstúdiós" beruházás elkerülésének az ára.

A karantén sokak figyelmét ráirányítja saját könyvespolcára. Ezt mutatta Twitteren és Instagramon a #ShowUsYourShelves hashatg népszerűsége. A felhasználók büszkén mutatták saját gyűjteményüket.
- Sok felhasználó színek szerint rendezi könyveit. Ez jól mutat a közösségi médiában. De egy bibliofilnek nem elég.
- Az elrendezés megkezdése előtt érdemes kérdéseket feltenni magunknak. Pl. Mennyire gyakran használom ezeket a könyvet? Elég sok könyvem van, hogy egy rendszer kelljen a rendezésükhöz? Hová fogom tenni a könyveket, ha különböző szekciókra választom szét? Elég polcom van? Milyen műfajokat szeretnék kiemelni?
- A cikk további része Amerika könyvtárainak legnépszerűbb osztályozási rendszerét, a Dewey-féle tizedes osztályozást (DDC) mutatja be. Megjegyzi, hogy a rendszer tükrözi Dewey előítéleteit. Ettől független jó kiindulási alap az információkról és nem kitalált történetekről szóló könyvek rendezéséhez. Összesen 10, egyenként 3-3 számjegyből álló kategóriából áll. Mind elég általános egy otthoni könyvtár rendezéséhez. (Pl. 300 Társadalomtudomány, 400 Nyelv, 500 Tudomány, 800 Irodalom).
- Ha valakinek elég sok könyve és sok polca van, akkor tovább is mehet a kategorizálásban. (Pl. 510 Matematika, 520 Csillagászat, 530 Fizika). Sőt akár a harmadik jegyig.
- A szekciókat érdemes egymástól valahogyan elválasztani. Akár könyvvégekkel, papírnehezékekkel vagy saját alkotásokkal.
- Az otthoni könyvtárban nem kell ragaszkodni a könyvtári rendhez. Érdemes saját megfontolás alapján kialakítani a rendszert. Ami a legjobban reflektál a gyűjteményre. Ha Dewey rendszere nem megfelelő, akkor meg lehet nézni például a Library of Congress vagy a BISAC rendszerét (link ). A LibraryThing pedig egy hosszú távú projekt lehet a saját online adatbázis kialakításához. (ref.: Habók Lilla)

A krízis idején a múzeumok visszatérnek az egyik legfontosabb és legalapvetőbb feladatukhoz: megmutatják, hogy a művészet, a kultúra segítenek minket eligazodni a világban, reményt adnak a mindennapjainkhoz, és megmutatják: nem vagyunk egyedül. Egy kis zen következik a világ múzeumaiból.
Ha nehezen is, de lassan meg fogunk barátkozni a gondolattal, hogy egy ideig múzeumot és műtárgyakat csak virtuálisan fogunk látni. Az online elérhető digitális tartalmak ilyenkor mérhetetlenül felértékelődnek, hiszen megkapjuk napi fejadagunkat a kultúrából, ráadásul kis időre kizárhatjuk a ránk zúduló apokaliptikus hírek áradatát és elmélyedhetünk egy-egy tárgy, alkotás szépségében, különlegességében.
Míg nem fogadhatnak hús-vér látogatókat, a múzeumok addig is gondolnak közönségükre, és fókuszba helyezik azt, amiért a művészet fontos számunkra: megmutatja a helyünket, legalábbis segít értelmezni helyzetünket a világban. Érzelmi támaszt jelent, közösséget, reményt, és legfőképpen nyugalmat.
A Twitteren a #MuseumFromHome (Múzeumok otthonról) után a Museum of the City of New York elindította a #MuseumMomentofZen hashtaget, amihez később nem csupán művészeti gyűjtemények, hanem természettudományi múzeumok, botanikus kertek, és egy könyvtár is csatlakozott, eddig összesen több mint 25 ezren. Egyszerű, de jó ötlet, ami bevált.
A békét sugárzó képek között vannak tájképek, harmóniát, egységet tükröző minimalista festmények, de találunk kutyát, lajhárt, barátokat, természetet ábrázoló fotókat is- kinek mire van épp a legnagyobb szüksége, hogy jól érezze magát testben és lélekben. Rémes közhelynek tűnik, de azért érdemes elgondolkodni azon, mik láthatók a legtöbb képen: tengerpart és fantasztikus tengeri lények, fák, virágok, fények. Hajó, zongora, gyerek. Valahogy egy képen sem látunk kütyüt vagy drága dizájnercuccot.
Íme, néhány példa a Twitterről. Ezzel a képpel kezdődött minden: ...

Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ könyvtárának weboldala: link . A könyvtár a begyűjtött információkat a következő bontásban kínálja: Adatok és forrásaik, Magyar nyelvű források, Külföldi források. Aki tehát eszerint szeretne tájékozódni, annak ez a felület a kánaán.
- A Facebook azzal igyekszik elősegíteni, hogy felhasználói pontos információkhoz jussanak, hogy a hírfolyam tetején elhelyezett egy koronavírus információs panelt [Coronavirus (COVID-19) Information Center link ], amely valós időben közvetíti a WHO és a helyi hatóságok (Magyarországon a koronavirus.gov.hu ) részéről érkező információkat.
- Kapcsolódó: Tájékoztatásminőség, közszolgálatiság, bizalomépítés... (WDR vírushírek) link

A diákok, hallgatók, kutatók és olvasók legnagyobb örömére megnyílt a szükségállapot nagykönyvtára, a National Emergency Library, a projektet az Internet Archive valósította meg.
Az oldalon közel másfél millió könyvhöz lehet hozzáférni a lektűrtől a szakkönyvekig, az eddig is ingyenes, az Internet Archive által digitalizált kötetek mellett olyanokhoz is, amelyekre korábban várni kellett, vagy legfeljebb kalózpéldányokként keringtek a neten.
A javarészt angol nyelvű könyvek az Egyesült Államokban meghirdetett szükségállapot lezártáig lesznek várólista nélkül hozzáférhetők. Azok az anyagok, amelyekre korábban várni kellett, ezután visszatérnek ebbe a státuszba, a lejárt jogdíjas digitalizált irodalom pedig továbbra is ingyenesen hozzáférhető marad.
Az Internet Archive blogbejegyzésében közölte, hogy céljuk az univerzális hozzáférés a tudáshoz, ebben segít most sokat az online könyvtár. Ahogy írják, az Egyesült Államokban és a világ más tájain is sorra zárnak be a könyvtárak és az egyetemek, az élet viszont folyik tovább, a most közzétett anyagokkal pedig a távoktatást és a kiesett könyvtárak pótlását tűzték ki célul.

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre tekintettel az Akadémiai Kiadó ideiglenesen ingyenesen elérhetővé tette a 36 különféle szótárat tartalmazó szolgáltatását és a helyesírási szabályzatot. A felsőoktatásban leginkább használt tankönyveket és jegyzeteket tartalmazó online könyvtár távoli elérése pedig egyszerűbbé vált.
Az elmúlt hetekben kialakult új helyzethez nemcsak a diákoknak, de a szülőknek is hozzá kell szokniuk, hiszen a koronavírus-járvány következtében akár a teljes tavaszi félévet távoktatásban kell elvégezni. A KSH adatai szerint jelenleg a közoktatásban több mint 1,5 millió diák, a felsőoktatásban pedig közel 300 ezer hallgató tanul. A digitális átállás tehát összesen 1,8 millió diákot érint.

Megannyi növényhatározós app közül lehet szemezgetni, igaz, magyar nyelvű kevés van, és nem is olyan nagyon jó minősítéssel. De azért akad válogatnivaló: azok, akik nem akarnak szótárazni, használhatják például a PlantSnap, Miféle virág is ez? alkalmazásokat, az angolt beszélőknek pedig egészen elképesztő kínálat áll rendelkezésre: ajánlom a PictureThist, a PlantNetet és a Blossomot.

Az alább olvasható újdonságok nemcsak a szakmabeliek, hanem minden történelem iránt érdeklődő számára érdekesek lehetnek.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete ma új online Kiadványtárt tett közzé, ahol több mint harminc kötet várt elérhetővé a középkortól a jelenkorig, változatos témákban. A Kiadványtár ide kattintva érhető el.
Montázs az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete kiadványainak borítóiból. Kép forrása: a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapja (link
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ma mutatta be új kiadványhonlapját link . Az önálló oldalon valamennyi eddig megjelent könyvük szabadon kutathatóvá vált, ami összesen 34 önálló kötetet jelent. Ezek a tartalmak az intézet profiljából adódóan az 1945 utáni történelemre vonatkoznak. A honlap ide kattintva érhető el.
Az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport március 24-én adott hírt link arról, hogy majdnem az összes kiadványát, több mint 12000 oldal terjedelemben elérhetővé teszi az érdeklődők számára. A Kutatócsoport honlapján megjelent hír, benne a kiadványokra vonatkozó linkekkel ide kattintva érhető el.
Mindhárom szervezet azt ígérte híreiben, hogy a most közzétett anyagokat folyamatosan bővíteni fogja a jövőben. Honlapjaikat tehát megéri rendszeresen böngészni a történelem iránt érdeklődőknek.
A megnyíló és ingyenesen elérhetővé tett tartalmak listája minden bizonnyal még bővül a következő napokban, hetekben. Igyekszünk minél több lehetőségről értesíteni olvasóinkat.