A Big Ten Academic Alliance (BTAA) 11 északi és közép-nyugati független amerikai egyetem konzorciuma, mely még 1958-ban alakult. Több mint 60 év együttműködés után, január közepén jelentették be következő lépésüket: a BIG Collection keretein belül, mindegyik intézmény könyvtári gyűjteményét egy nagy gyűjteményként fogják kezelni.
A BIG gyűjtemény hozzáférést biztosít majd a BTAA iskolák dolgozói és hallgatói részére a tagintézmények teljes könyvtári gyűjteményéhez, beleértve az archívumokban és speciális kollekciókban megtalálható anyagokat is.
A dékánok és igazgatók 2019 szeptemberében írták alá a megállapodást, miszerint fejleszteni fogják a gyűjtemény létrejöttéhez szükséges stratégiát, infrastruktúrát és szolgáltatásokat.
3 területre fókuszálnak: a rendszerekre, melyek szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjön az együttműködés a gyűjtemények között; a stratégiák megvalósítására, melyek igazodnak az intézmények már meglévő stratégiáihoz; és a folyamatban lévő munkára, melynek célja egy mindenki által használt gyűjtemény létrehozása.
Mivel mindegyik könyvtár más technológiákat használ a katalógusához, nehéz feladat lesz egységesíteni őket. A jelenlegi elképzelés egy közös rendszer, mely együtt tud működni a különböző technológiákkal, így nem kellene lecserélni mindent egy új, közös rendszerre.
A kollaboráció jelentős területei lesznek a katalógusok, metaadatok, leírások, valamint a tudományos kommunikáció körüli döntések, a kollektív engedélyek, tantestületi publikációk, nyílt ösztöndíjak és a nyílt tudomány.
A munka a COVID előtt is fontos projekt volt, azonban a járvány miatt sürgősebb lett. Nyilvánvalóvá vált, hogy jelen helyzetben nagyobb szükség van az egyesített gyűjteményre, mint korábban bármikor. (ref.: Salamon Sára)

A maszkviselés az épületen belül 2020 márciusától kötelező. Már akkor az volt, amikor még az - sok helyütt - nem volt elvárt. A használók előtt zárt intézményben a munkatársak azonnal lehetőséget kaptak az otthoni munkavégzésre. Az igazgató elmondása szerint kétféle munkatársi csoport alakult ki. A karanténidőszak kezdetekor kiderült:
- vannak, akiknek az otthoni munkavégzés a lakás alapterülete, az otthon tartózkodók száma vagy infrastrukturális okok miatt igen nehézkesen oldható meg. De vannak, akik lelkileg nehezen viselik a négy fal közötti létet, és szívesen ki is mozdulnak otthonról. Volt, aki jelezte, hogy hiányzik otthonról a munkavégzéshez szükséges (irodai) környezet - pl. a megfelelő ülőalkalmatosság vagy íróasztal-felület -, ami valójában elengedhetetlen a komfortos munkavégzéshez.
- Mások döntően otthon dolgoznak, az elvégzett feladatok napi írásos rögzítése mellett. Van, aki ezt csak késő este írja meg, ami jelzi: a munkatársaknak a hagyományostól egészen eltérő időbeosztása is lehet.
A vezetők a kapcsolatot nemcsak e-mailben, de telefonon is tartják a munkatársakkal: ez fontos a szervezet kohéziója miatt, ill. hogy azok se "csússzanak szét", akik nehezebben viselik a megváltozott helyzetet.
Az intézményben érvényes előírásokat a munkatársak elfogadták, és be is tartják, vonatkozzon ez a konyha- vagy a mellékhelyiség használatára. Esélyes, hogy a végiggondolt intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy bár volt megbetegedés, de nem történt továbbfertőződés. (összeáll: MG)

A rendszer kizsigereli, megalázza, kizsákmányolja a tanárt, a szociális munkást ..., a könyvtárost link - írtuk egy éve.
Akkor a 444 cikkét idéztük: David Graeber szerint ... a társadalom által létrehozott érték kb. felét olyanok állítják elő, akik a munkájukért nem is kapnak komoly pénzeket: akik a háztartást vezetik, fontos önkéntes munkát végeznek, vagy olyan más módon hoznak áldozatot, hogy azt a jelenlegi gazdasági rendszerben nem jutalmazzák. Szerinte továbbra is fizetni kell a fontos mérnöki, orvosi vagy tudományos munkáért, de fel kell ismernünk a valódi értékeket, és elfogadnunk, hogy sokféle módon járulhatunk hozzá a társadalomhoz, nem feltétlenül csak azzal, amit ma "munkának" tekintünk. ... [Occupy Wall Street mozgalomban] sokan felismerték, hogy valami nem stimmel, ha pedagógus vagy szociális munkás leszel, rosszul bánnak veled, és keveset fizetnek. Szerinte a "gondoskodó osztály" forradalmára van szükség: rá kell jönni, hogyan lehet átalakítani, milyen értékeket tartunk fontosnak a munkában és az életünkben. (444)
Ma hozzátehetjük: Ez az életen át tartó küzdelem hatalmas terhet rak az emberre, és sokan észre sem veszik, de ez a szemlélet meghatározó abban is, ahogy aztán a gyerekeik neveléséhez is viszonyultak. Petersen számos tanulmányt idézve ír arról, hogy ez lehet az egyik fontos töréspont az úgynevezett boomerek, azaz azok között, akik nagyjából valamikor 1945 és 1964 között születtek, illetve az utánuk következő generációk között, amelyek tagjai számára sokkal kevésbé meghatározó ez a középosztálybeli státusz.
Elsősorban azért, mert maga ez a státusz jóval törékenyebbé vált: az elmúlt években sokat lehetett olvasni arról, hogy világszerte számos fejlett országban évtizedek óta hogyan zsugorodik össze a középosztályok mérete a társadalmak egészén belül. A stabil munkahelyek megszűnése, a jóléti szolgáltatások visszaszorítása, a társadalombiztosítás és a szociális ellátás privatizációja miatt egyre többen és többen lettek, akiknek odalett a kiszámíthatóság és a tervezhetőség az életéből. (tldr.444)

Rendkívüli, egyben tanúságos eset történt a legutóbbi KIT-szavazáson. A Katalisten meghirdetés napján hirtelen 2-ről 75-re emelkedett "A minőségirányítási szemlélet elterjedtsége a hazai könyvtárakban" kérdésre az "átjárja a rendszert"-re leadott szavazatok száma. Ilyen szavazási minta a KIT-szavazások történetében több szempontból (szavazatok száma, időbenisége, eloszlása) is példa nélküli. Meglepne, ha meggyőzhető lenne bárki is arról, hogy a minőségirányítás hívei ne tudatosan, összehangoltan alakították volna szájaízük szerint a szavatokat. Ilyenek lennének a hazai minőségirányítás hívei...?
Megfontolandó, hogy inkább nyíltan lenne érdemes beszélni a helyzetről, adott esetben a problémákról. Pláne, ha tényleg a minőség a szempont. Milyen hiteles lehet eszerint a hazai minőségirányítás?

"A minőségirányítási szemlélet elterjedtsége a hazai könyvtárakban" - a fentiek figyelembe vételével kapott eredmények:
14 - jelképes szintű
81 - átjárja a rendszert
7 - ha számonkérik, alkalmazzuk
4 - olyan természetes, hogy már nem is beszélünk róla.
Mivel a szavazási mintázat időbeni változását az utóbbi 10 évben nyomon követjük, ezért a meglepő eltéréseket lényegében szinkron rögzítjük. A meghirdetés előtti és utáni diagramok itt láthatók: link .
Az eset megítélését olvasóinkra bízzuk. (MG)

... állapították meg a magyar múzeumokat felmérő "Múzeumok Ma 2020" projektben (melyről itt írtunk: link ) - Ha a könyvtárak esetében nem készítünk hasonló felmérést, nem kell szembesülni a helyzettel ;-) (MG)

A kérdőíves felmérésből kirajzolódott az a középvezetői gyakorlat, miszerint a munkatársak 58%-a nem kap visszajelzést a munkájáról, ugyanakkor a középvezetők szerint a munkatársak 73%-a megfogalmaz javaslatot és/vagy módosítást a munkahelyi elvárások kapcsán.
Arra is választ kerestünk, hogy a vezetők szerint a munkatársak számára mennyire egyértelmű az elvárt éves teljesítmény. A múzeumigazgatók 57%-a, a középvezetők 44%-a gondolja, hogy a munkatársak számára teljesen egyértelműek a munkahelyi elvárások. Az is kirajzolódik, hogy igazgatói perspektívából a nagyobb intézményméret nagyobb tisztázási igényt valószínűsít, ugyanis a fenti arány az országos múzeumok igazgatóinak körében 40%.
A mélyinterjúkban rákérdeztünk a munkatársi elvárások pontosítását szolgáló bevált gyakorlatokra. Az alábbi néhány válasz is szemlélteti, hogy milyen széles skálán mozog a vezetők hozzáállása:
"...munkaköri leírása, ami abban van, ... az egyfajta elvárás..."
"Szerencsére mondhatjuk azt, hogy megy magától a történet."
"Nem szoktam erről meggyőződni ..., de most, hogy így mondja, majd a jövőben erre oda fogok figyelni."
A pontos feladatkiadás, az írásbeli megerősítés, az egyéni beszélgetés lehetősége, a csoportos megbeszélés és a mentori támogatás biztosítása a 17 válaszadóból összesen 8 középvezető gyakorlatában jelenik meg. A munkatársi elvárások pontosítását többen a munka elvégzését követően ragadják meg: jelentést kérnek, számonkérnek, visszajelzést adnak.

Valamennyi településen biztosítaná a kormány a napi fogyasztású élelmiszerek, mindennapos alapcikkek helyi beszerzését a Magyar falu programban nemrég meghirdetett, 45 milliárd forintos pályázat támogatásaiból - jelenleg mintegy háromszáz kistelepülésen nincs semmilyen bolt. Az új és meglévő üzleteket szolgáltató központokká alakítanák át postával, patikával - vázolta a terveket lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.
- Nagy örömmel vettük, hogy jelentős pénzkeretet különített el a kormány a kistelepülések lakosságmegtartó erejének növelésére, ezen belül arra, hogy támogassa az ott működő kiskereskedelmi egységek megújítását, hosszú távú működtetését. A vidéki kisboltok programjának előkészületeiben más szakmai szervezetekkel együtt három éve együttműködünk a kormányzattal, és most elérkezett az ideje annak, hogy meghirdessék a vidéki ellátási lánc megerősítéséről szóló, példátlanul nagy programot - közölte a Magyar Nemzettel Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.
Zs. Szőke Zoltánt azért kérdeztük, mert Gulyás Gergely nemrég bejelentette: a Magyar falu program egyedi pályázati rendszerében összesen 45 milliárd forint támogatást biztosítanak a kétezer lélekszám alatti települések kisboltjainak megújulására,

A kiadók a pandémia alatt megemelték az e-könyvek árát az Egyesült Királyságban. A diákok otthon ülve kénytelenek e-könyveket olvasni. Sok könyvből viszont nincs elektronikus változat. Az egyetemi könyvtárak pedig nem tudják megfizetni az e-könyveket, ami mostanra ötször drágább lett a papírkönyvnél.
Több mint 3 ezer könyvtáros, egyetemi dolgozó és hallgató írt alá egy nyílt levelet, amely nyilvános vizsgálatra szólítja fel a "megfizethetetlen, fenntarthatatlan és elérhetetlen" akadémiai e-könyv piacot link .
Egy könyvtáros szerint a kiadók manipulálják a piacot és az árakat a Covid miatt. Például az Integrated Play-based Curriculum for Young Children tankönyv nyomtatásban 37 font (15 ezer forint), míg e-könyv formájában 480 font (196 ezer forint) és egyszerre csak egy olvasónak kölcsönözhető.
Utóbbi "újítás" a kiadóknál 2020-ban kezdődött, mikortól az áremelés mellett a könyvtáraknak nem engedik a többfelhasználós kölcsönzést. Tavaly március elején még sok kiadó engedélyezte az ingyenes e-könyv használatot, de ezt júniusra visszavonták. A kiadók kiállnak amellett, hogy nem akarnak profitot szerezni az egyetemeken a pandémia alatt. Szerintük az árazás fair, hiszen az e-könyv több funkcióval rendelkezik egy nyomtatott könyvhöz képest, és több módon használható.
A könyvtárosok szerint viszont az akadémiai kiadványok eleve nagy, kb. 40 százalékos haszonkulccsal rendelkeznek. A kutatóknak a kiadók gyakran nem fizetnek, mert eleve szükségük van a publikációkra. Ezért aránytalannak tartják az egyetemistáktól a kiadványokért elkért árat. Nem tudják megmagyarázni, miért kerülhetnek az e-könyvek ennyivel többe. A könyvtárosok gyakran előfizetéses csomagban, több száz fontért juthatnak hozzá a szükséges digitális kiadványokhoz, de a csomag nagy része azon a pár e-könyvön kívül felesleges.
Úgyhogy az oktatók elkezdték felülvizsgálni a kurzusokat. Az alapján adják a kötelező olvasmányokat az otthonról tanuló diákoknak, hogy mi elérhető számukra távolról is. Mit tudott a könyvtár megfizethető áron beszerezni. Az egyetemek körében elindult a szervezkedés, hogy nyílt hozzáféréssel elérhetővé tegyék a náluk lévő szövegkönyveket, amelyeket a saját munkatársaik írtak. (ref.: Habók Lilla)

Kedden lesz a díjkiosztó, már megtekinthető az összes pályamunka. 2016 óta hirdeti meg kétévente a Berzsenyi Dániel Könyvtár a Máskép(p) helytörténeti fotó- és filmpályázatot, mely a járványhelyzet ellenére 2020-ban sem maradt el.
A pályázaton általános, középiskolás, valamint felsőoktatásban tanuló diákok indulhatnak, amelyet ezúttal a H+ Média és Kulturális Egyesülettel és a Szombathelyi Szépítő Egyesülettel együttműködve hirdette meg a szombathelyi könyvtár.
Az első alkalommal Szombathelyt bemutató mozgóképeket, fényképeket vártak, 2018-ban viszont már kibővült a pályázat, ekkor már egész Vas megyéből várták a filmes, fotós alkotásokat. A diákok feladata az volt, hogy bemutassák közvetlen környezetüket, felhívják a figyelmet a változásokra, ezzel kapcsolatban esetlegesen negatív vagy pozitív véleményt fogalmazzanak meg. Elvárás volt az is, hogy a megszületett film vagy fotó tükrözze az alkotó egyéniségét. Kreatív, egyedi, speciális nézőpontú alkotásokat vártunk, és nem volt ez máskép(p) most sem - olvasható a könyvtár közleményében.
Ezúttal 86 darab alkotás érkezett a pályázatra. Fotó kategóriában 18 alkotó 68 képet nevezett, míg filmes kategóriában 12 tanuló és 2 alkotóközösség (Rum-Kastély EGYMI és Gór Filmes Műhely) pályázott 18 filmmel.

A Nyugat újságírója könyvtári kutakodás közben bukkant anno az erről szóló dokumentumokra.
Rogán Vas megyei származású, a Szentgotthárd közelében fekvő Szakonyfaluban nőtt fel, és a szentgotthárdi Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. Bő 13 évvel ezelőtt a szentgotthárdi könyvtár link helytörténeti gyűjteményében bukkantunk rá az egykori Szentgotthárd című városi újság egyik érdekes cikkére.
A 2. évfolyam 3. számában jelent meg a "Diákmozgalom a gimiben" című írás, ami a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium diákmozgalmi helyzetét értékeli. Később megfogalmazza, hogy miközben a KISZ válságba került, az iskolai KISZ szervezet jelentősége nem csökkent. Beszámol az 1988. novemberi Országos KISZ Értekezleten (OKÉ) történtekről, ahol szigorították a belépés feltételeit.
Üdvözli, hogy az OKÉ nagyobb szabadságot ad a helyi alapszervezeteknek, és bemutatja az Iskolai KISZ Bizottság programját. Ez utóbbi alapvetően a középiskolás fiatalok igényeire épül a diákszínpadtól az iskolarádióig, de megemlíti a Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedőt, az érdekképviselet eredményessége érdekében a tantestülettel és a gimnázium (MSZMP) pártalapszervezetével való együttműködést. A cikket Rogán Antal, az Iskolai KISZ titkár írta alá.

Nemzetközi nagyágyúkat igazolt le az MCC címmel jelent meg a Mandineren egy cikk a kiváló Veczán Zoltán barátomtól. link
Mivel kutatóként nemzetközi nagyágyúk tudománymetriájával is foglalkozom, gyorsan meg is néztem, kiket sikerült megnyerni. Főként, mert a cikkből kiderül az is, hogy "a minőséget tűztük zászlónkra", célunk pedig, hogy "a világ legjobb egyetemein meglévő színvonal legyen elérhető".
Mutatom a profiljukat a Scopus-ban, a legerősebbtől kezdve (szakmai ártalom). Strang, Lee 10 dokumentum 4 H-index; Gladden Pappin 7 dokumentum 0 h-index (Pappint annyira nem hivatkozzák, hogy a mindent látó google scholar effective 8 idézést lát hozzá). link
Cséfalvay, Zoltán 4 dokumentum, 3 H-index; Rodrigo Ballester 1 dokumentum 1 H-index; Hahner Péter 0 dokumentum 0 h-index; Bauer Bence 0 dokumentum 0 H-index; Patrick Grey 0 dokumentum 0 h-index; Werner Patzel 0 dokumentum 0 h-index; Chris Buskirk - ilyen néven van pár természettudós, ezek közül egyik sem ő, illetve van 10-20 ilyen néven futó kutató a Scopusban, mindegyiknek 1 doksija van illetve 0 vagy 1-es h-indexe; Tibor Fischer 0 dokumentum 0 h-index.
A 10 nemzetközi nagyágyúnak összesen sincs annyi nemzetközi cikke, mint nekem (29) és mindenkinek kisebb a h-indexe is (nekem 7, ami nem annyira jó azért, de a Scopusban azért nem is annyira rossz). Azt is olvasom, hogy több mint 100 jelentkezőből választották ki őket. Van egy barátom, aki jelentkezett (41 Scopus cikk, 8-as H-index). Nem kellett. Ha jövőre is lesz nagyágyúvadászat, szívesen segítek! - írja Demeter Márton, kommunikációkutató.

Tóth Emese könyvtárostanár (DE Kossuth Gyakorló Gimnáziuma és Ált. Iskolája, Debrecen) Katalisten közzétett társasjáték-gyűjtése által inspirálva mutatom be a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola link társasjátékos gyakorlatát.
Mivel a zeneművészeti képzés és az érettségire felkészítő középiskolai képzés és oktatás összetett és igen időigényes, a növendékeknek nagyon kevés szabadidejük van. A könyvtárban naponta sűrűn megfordulnak, ugyanis a kórus, kamara, zenekar, zeneirodalom, szolfézs, főtárgy, zongora kötelező, gyakorlás stb. feladataihoz könyvtárba is kell menniük. Ld.: kotta, zenehallgatás, szakirodalom stb.
Óraközi lazítás céljára zenei társasjátékok (bővebben: link , link ) találhatók az intézmény könyvtárában, könnyen elérhető módon.
A tapasztalatok szerint főként a Ki kicsoda sorozat kedvelt. A kártyákon szereplő személyek, események felkeltették a további érdeklődést is. Kérték a róluk, vagy általuk írt műveket, bővebb ismeretek szerzése végett.
Sőt, többi társuknak is felhívták a figyelmét a társasjáték érdekességére.
Először a Ki kicsoda- zenetörténeti társasjáték ragadta meg figyelmem, és ezzel tudtam a többi kártyajátékra is az érdeklődést felkelteni.
Könyvtárunk további játékai: dominó, marokkó (Mikádó), sakk,
scrabble. (Stébel Ildikó)

Nemek aránya a 25 év feletti 2019-2020-ben aktív olvasók között: 80% nő, 20% férfi. Ez statisztikai értelemben nagyjából megállja a helyét, már ha a vidéki közművelődési könyvtárakat nézzük.
A könyvtári statisztika ezt nem kéri, de bármely IKR-ből lekérhető lenne a nagyobb minta érdekében.
- A könyvtári rendezvényeken - nem dokumentált adat! -, zömében nők ülnek, kb. 9:1 arányban.
- A sikerkönyv-kiskiállítások zöme nők számára készült. (A könyvtárban jól fogyó könyvek alapján)
- Ma a magyar eladási sikerlistákat nő írók adják. (Erre mérget nem vennék, mert nem jártam utána.)
- A Nincs időm olvasni kihívás / Van időm olvasni csoport!-hoz 2021-ben csatlakozottak (ez egy 700 fős minta) 4,9%-a férfi.
- Egy jóval kisebb 100 fős mintán, a Moly.hu-n is nagyjából 80-20% lehet az arány, de 2016-ban 92:8-at mértek (ld.: link )
- A könyves youtuberek aránya: 27 lány és 3 fiú
- Más kérdőíves vizsgálatok ettől jobb arányokat szoktak mutatni: 70:30. De az önbevallás alapján azok torzíthatnak a férfiak javára.
- A könyvtárosok között is legalább 80:20 vagy 90:10 a nők aránya.

Konklúzió lehet: az olvasás női tevékenység / kiváltság / hobby? Hova tűnnek a férfiak?

Járványügyi szempontból biztonságosan, a könyvtárakba való belépés nélkül lehet majd előzetesen igényelt könyveket kölcsönözni szerdától a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) könyvtári cserepontjain. Olvasóbarát intézkedésként az FSZEK hétfőtől ideiglenesen ingyenessé teszi az előjegyzést a leendő olvasók számára.
Az FSZEK Központi Könyvtára és valamennyi tagkönyvtára 2020. november 11. óta zárva tart, mivel a kormány a járványügyi veszélyhelyzet miatt megtiltotta a könyvtárakban való tartózkodást - emlékeztet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közleménye.
Az intézmény meghosszabbította a több mint 200 ezer aktuális kölcsönzés lejárati idejét, emellett Könyvtár otthonról címmel tanulástámogató információs szolgáltatást indított telefonon, e-mailben és Skype-on.
A FSZEK elérhetővé tette adatbázisait is a könyvtári tagok számára, akik pedig nem rendelkeznek tagsággal, online regisztrációt követően használhatják ezeket. Az online szolgáltatások azonban nem helyettesítik a legnépszerűbbet: a könyvkölcsönzést, ezért a könyvtár könyvtári cserepont elnevezéssel könyvkölcsönzési szolgáltatást indít.
A könyvtári cserepontokon a bibliotékák zárva tartása mellett - ajtón vagy ablakon keresztül - lehetségessé válik a kölcsönzés. Kizárólag előzetesen megrendelt könyveket lehet elvinni, ezért a FSZEK olvasóbarát intézkedésként átmenetileg ingyenessé teszi az előjegyzést.

Közlemény: Az Iskolai könyvtárak világhónapjához kapcsolódva 2020 októberében a Könyvtárostanárok Egyesülete Közelítés-Közvetítés címmel videósorozatot szervezett. Akkor arra kértük a vállalkozó szellemű könyvtárostanárokat, hogy élő videós bejelentkezéssel mutassák be a könyvtárukat, az ott folyó könyvtárpedagógiai munkát, a könyvtár hangulatát, életét. Tíz könyvtár életébe pillanthattunk be: általános iskolák, gimnáziumok, szakképző intézmény és kétszer az OPKM-ből is volt élő beszélgetés.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy összefoglaló anyagot szerkeszthettünk a 724Pictures videós cég közreműködésével. A kisfilm összegzése az őszi sorozatnak, de szándékaink szerint az iskolai könyvtárakról egy kis körképet is ad. A videó felkerült a KTEiskolaikonyvtar Youtube csatornánkra: link Szeretettel osztjuk meg a Katalist olvasóival!
Természetesen külön-külön is megnézhetőek az egyes bejelentkezések, elérhetőek ugyanezen a csatornán.
A KTEiskolaikonyvtar csatornára fel is lehet iratkozni, így legközelebb közvetlenül is küld értesítést a rendszer a friss tartalmakról. Reméljük lesz folytatás, lesznek még videós tartalmaink.

Az időnk vált az egyik utolsó igazán értékes és még értékesíthető erőforrásunkká. Épp ezért is megy olyannyira öldöklő harc a figyelmünkért: a fejlett országokban lassan már minden kereskedelmi szempontból értékes felhasználó az interneten van, így ezeken a piacokon bővülni már csak úgy lehet, ha ezeknek a felhasználóknak az idejéből és figyelméből sikerül minél többet lekötni. Ebben a küzdelemben minden egyes továbbkattintás, lejjebbgörgetés, egy megnézett videó után elinduló újabb videó megnézése sikernek számít, és rengeteg technológiai fejlesztés történik azért, hogy még nehezebb legyen otthagynunk az online felületeket: tavaly Shoshana Zuboff nagy hatású könyvében éppen arról írt, hogy a techcégek közötti igazi verseny már arról szól, hogy ki tudja pontosabban előre jelezni és alakítani a jövőbeli viselkedésünket.
A figyelemgazdaság [ld. még: link ] hátrahagyása egyáltalán nem adja magát könnyen: ma már elég pontosan lehet tudni, hogy a közösségi oldalak algoritmusai mögött mennyire tudatos tervezés lapul, melynek célja, hogy a figyelmünk újabb és újabb görgetésekben és frissítésekben horgonyozzon le. És semmi nem köti le úgy a figyelmet, mint a felháborodás és a félelem.

A tér rendkívül fontos eleme Jenny Odell koncepciójának, sokat ír arról, hogy párhuzamosan azzal, hogy hogyan terelődik át egyre több tevékenységünk az online térbe, hogyan veszítjük el fokozatosan azokat a közös hús-vér tereinket is, ahol még nem a fogyasztás logikája érvényesül. Könyvében a közparkok és a könyvtárak e tértípusok utolsó bástyái, és bemutatja azt is, hogy világszerte hogyan szorulnak vissza ezek a terek a kereskedelmi alapon szervezett terek javára.

Eddig is volt házhoz szállítás. Használó orientáltabb helyeken beépített könyvtáros - ld.: link - is. És lehetnek olyan szolgáltatási funkciók, amelyek nem állnak messze a könyvtárosok képességeitől. Pl.: házi könyvtár felmérése, kialakítása, korrepetálás, ismeretterjesztő "műsor". Melyek - a járvány idején max. 10 főig - háznál is megvalósíthatók. (MG)

A séfet is házhoz szállítja pár magyar topétterem, hogy átvészeljék a járványt. "Ha a vendégeink nem tudnak idejönni az éttermünkbe, akkor mi megyünk, amíg mehetünk. És nyitottak is vagyunk rá, hogy menjünk." - meséli Tiago Sabarigo, a Michelin-csillagos Costes Downtown egykori séfje, aki idén nyáron nyitotta meg saját éttermét, az Essenciát. A koronavírus elleni intézkedésként Magyarország összes étterme zárva tart január 11-ig, csak házhozszállításra vagy elvitelre maradhat nyitva. A helyek állami támogatást kapnak, de fizetniük kell a személyzetet és a rezsiköltséget is. Minél tovább kell zárva maradniuk, annál több alternatívát kell kitalálniuk a fő bevételi forrásra, arra, hogy emberek beülnek enni. Az első hullámból ismert webshop, ajándékutalvány, a különféle csomagok (az ünnepekre való tekintettel most karácsonyi, szilveszteri) a második hullámban is megjelentek, de az egyre szoruló hurok újabb fordulatot hozott a fine dining-éttermek életébe. A degusztációs menü élménye a kiszállítással elvész, ezért néhány étterem inkább a séfet is házhoz szállítja, hogy a vendég konyhájában készüljön el az, amit egyelőre az étteremben nem lehet felszolgálni.
A Séf házhoz megy elnevezésű programról három top étterem, a natúr- és fine dining-vonalon mozgó Salt, a fővárosi Essencia és a Michelin-csillagos séffel dolgozó tatai Platán csapatával beszélgettünk. Kiderült, hogy degusztációs menü szinte bármelyik konyhában elkészíthető, az se baj, ha nincs szuvidáló gépünk otthon. Viszont az is biztos, hogy nem belőlünk fog meggazdagodni az étterem, még ha naponta élnénk is a privát vacsora lehetőségével.

Nem látja a modellváltás előnyeit Deák Dániel, az első alapítványi fenntartásba került egyetem, a Corvinus kutatóprofesszora.
Deák Dániel kifejti a cikkben:
- Németországban alulról felfelé történik a szabályozás.
- A hazai egyetemi érintettek semmiféle érdemi információval nem rendelkeznek.
- Folyamatosan romlanak a hazai egyetemek helyezései a különböző nemzetközi listákon.
- Megszűnik a formális állami kontroll, de az informális felügyelet ugyanúgy megmarad.
- Az intézmény számára sokkal kevesebb mozgástér marad. Az egyetemtől elvonták a maradék autonómiát.

DD: A magánosításnak pont az az egyik oka, hogy hatalmas pénzek jönnek a kutatás-fejlesztésre és a humán szférára a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban. Sokkal több pénzt kapnak majd az egyetemek, és a kormányzat szeretné ezt a pénzt az utolsó forintig ellenőrizni.
- Nem új épületekben és eszközvásárlásban kell gondolkodni - a kormányzat fantáziája általában csak eddig terjed -, egy egyetem értékét ugyanis nem az épületei, ingatlanjai, eszközei adják, hanem 99 százalékban a tudás és az a reputáció, amit a benne dolgozó értelmiségiek megteremtettek. Nem a rektor, nem a kancellár, hanem az a professzor, aki sikereket ért el belföldön és külföldön. És ez adódik össze abban, amit úgy hívunk, hogy az egyetem hírneve. A kapitalista gazdaságban ez az érték, ez a reputáció pénzben is mérhető. A magyar egyetemek azonban nincsenek kitéve ennek a fajta mérésnek, mert nincsenek versenyhelyzetben. Ennek következtében az, hogy egy adott hely mennyire sikeres, hány hallgató szeretne oda menni, azt nem az ott dolgozók munkája határozza meg, hanem döntő mértékben minisztériumi döntéstől függ.

HVG: Mi segíthetné az egyetemek nemzetközi felzárkózását?
DD: Az autonómia, az önszerveződés. Mert az egyetemi munkatársak, akik összerakják az egyetem reputációját, maguk tudják a legjobban, hogy milyen reális terveik lehetnek, fölmérhetik azt, hogy milyen eszközökkel rendelkeznek, mit tehetnek meg és mit nem. Nálunk azonban semmi ilyesmi nem történik. A sikeres egyetem ugyanakkor nagyon komplikált viszonyban van a társadalom más alrendszereivel. Azt, hogy miképp lehet hasznára a társadalomnak, nem szabad, hogy például a gazdaság, a politika vagy a vallás mondja meg. Ennek az egyetem önértékelő képességén kell múlnia. Ehhez persze bölcsesség és demokratikus kultúra kell.

Az ülő munkavégzés csak a legritkább esetben történik a megfelelő testhelyzetben, ennek pedig hosszú távon derék-, nyak- és hátfájás az eredménye. A Duorest On okos ülőpárna érzékelők segítségével elemzi ki a testtartást, és utasításokat ad a korrekcióra vonatkozóan.
A napi több órás állva végzett munka mellett a gerincet kímélő ülés is a feltétele annak, hogy megtakarításaink egy részét a jövőben ne csontkovácsra és gyógytornászra költsük. Megfelelően ülni azonban egyáltalán nem egyszerű, és eleinte nagyon oda kell figyelni arra, hogy ösztönössé váljon. A Duorest On sokkal kevesebbe kerül, mint egy profi szék, de megfelelő támaszt nyújt a medencének és egyenesen tartja a hátat, ideális szögben tartja a lábakat. Nagy sűrűségű poliuretán habbal készül, egyenletesen oszlatja el a súlyt, csúszásmentes szilikonrétege pedig nem hagyja elmozdulni, bármilyen ülőalkalmatosságról is van szó, írja a cég közleményére hivatkozva a Newswire.com link .
Az érzékelők megtalálják azokat a területeket, ahol ülés közben legnagyobb a nyomás, és ezeket az adatokat továbbítják a Duorest On gépi tanulórendszerébe. A rendszer elemzi az adatokat, majd a Duorest alkalmazáson keresztül elküldi a felhasználó okostelefonjára. Meghatározza, éppen melyik pózban ül rosszul a 6 különböző ülőhelyzet közül, és utasításokat ad a korrekcióra vonatkozóan.
Az app egy sor, csontkovácsok által kidolgozott nyújtógyakorlatot is tartalmaz, amelyek segítenek a már kialakult nyaki, hát- és derékfájdalmak csillapításában. Figyelmeztet, ha ideje beiktatni egy kis szünetet, felállni és tornázni egy kicsit.

A skandi rejtvény és a szudoku is nagyot ment a lezárások alatt. Megugrott a kereslet a logikai fejtörők és keresztrejtvények iránt, olyannyira, hogy bevétel tekintetében 2020-ban közel tizedével bővült a rejtvénylapok piaca az előző évhez képest.
A Lapker Zrt. 2020-ra vonatkozó összesített, éves terjesztési adatai alapján az újságárusoknál egyedül a rejtvénylapok tudták növelni szeletüket a lappiaci forgalomból a Ringier Axel Springer (RAS) Magyarország rejtvényfejtők napjára időzített közleménye szerint.
A 2019-es értékesítési eredményekkel összevetve, a korlátozások ellenére tavaly 7 százalékkal több rejtvénylap fogyott és a több mint 200 különböző rejtvénykiadványból álló hazai kínálat mintegy 11 millió példánya talált gazdára. A tavalyi évben minden tizedik, újságárusnál elköltött forint rejtvénylaphoz kapcsolódott.

"A társadalmi gondolkodás az interneten történik, ami ma még beláthatatlan következménnyel járhat. Ezekben az idősek nem vesznek részt. Ez egy ömlesztett információcunami, amit mindenkinek szűrni kell." -így indokolta az állami Kossuth Rádió mai, Vasárnapi Újság című, reggeli műsorában Földi László, állandó kormánypárti "biztonságpolitikai szakértő" azt, szerinte miért kellene "lekapcsolni az internetet." A beszélgetést az Index vette észre és kivonatolta oldalán.
Földi fejtegetéséhez hozzátette, nyilvánvalóan ez nem fog megtörténni, de ő "nem lát más logikát.": "Ezt egy szűk csoport irányítja, a gépek pedig másodpercek alatt bárkit képesek befolyásolni."
A Kossuth rádiós beszélgetés a Médiaklikk archívumában 6.42-re kattintva meghallgatható, az inkriminált kijelentések 6.51-nél vannak.
Az interjúban beszélt még arról, kifejezetten aggályosnak tartja azt is, hogy "a társadalmi kommunikáció" jelenleg a világhálón zajlik, de ebben a fiatalabbak sokkal aktívabban részt tudnak venni, mint az idősebbek, ez pedig a közbeszédet darabokra szaggatja.

Varga legutóbb arról beszélt, a lépésre éppen a Facebook által jobboldali szereplők ellen szerinte alkalmazott "politikai cenzúra" miatt van szükség. Arról a hivatalos kormánykommunikációban szó sem volt azonban, hogy a közösségi médiát üzemeltető cégeken kívül más módon is korlátoznák az internetet.
Ez utóbbi lépés valószínűtlennek is tűnik, mégis vannak országok, ahol mindezt meglépték: a tüntetések alatt tavaly nyáron például rendszeresen korlátozták országosan az internetelérést az Alekszandr Lukasenka által irányított Belaruszban, de legutóbb a Mianmarban történt katonai puccs után rövid időre így cselekedett az új, katonai junta ott is.

Nem túlzás azt állítani, hogy a gyerekirodalom aranykorát éljük. Akár az eladásokat nézzük, akár a kínálat sokszínűségét, panaszra nem lehet ok: a gyerekkönyvek iránti kereslet és a Young Adult-irodalom presztízse is egyre csak nő. De mi történt a 2010-es években a gyerekirodalomban, mik voltak a legmeghatározóbb trendek és mennyiben követte ezeket a magyar piac? Cikkünkben ennek járunk utána.
A globális trendek a magyar piacot is áthatják: sosem volt még jellemző, hogy ennyi kortárs nemzetközi sikerkönyv legyen elérhető fordításban, ezzel együtt pedig a magyar gyerekirodalom is nyitottabbá vált. A kiadóink egyre merészebben kísérleteznek a műfajokkal, a témákkal és ami még jobb, hogy friss, szokatlan, divatos skatulyákba besorolhatatlan hazai hangok is megjelentek. Összeállításunkban bemutatjuk, mely gyerek- és ifjúsági könyveket tartjuk a legfontosabbnak, de kitérünk arra is, mely területeken mutatkozik hiány, mi az, amit az elkövetkezendő tíz évben látni szeretnénk.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete nemrég nyitotta meg Hangarchívumát a nagyközönség előtt, és ezzel 12 ezer órányi felvétel vált elérhetővé.
A hangadatbázis páratlan a maga nemében, ugyanakkor számos más, szintén felfoghatatlan mennyiségű adatot tartalmazó néprajzi adatbázis létezik még ezen kívül, amelyek között akár rokonainkról készült archív felvételek is megbújhatnak.

Ledőlnek az intézmények korlátjai. Számos olyan tematikus adatbázisban is kereshetünk, melyek túllépik a fizikai gyűjtemények korlátait, és intézményi keretek helyett téma szerint merítenek az adathalmazokból. Az első világháború magyarországi múzeumokban fellelhető tárgyi emlékeit például a Néprajzi Múzeum rendezte online adatbázisba link . A digitális adatbázisok révén ugyanakkor akár egy múzeumon belül is átláthatóbbak lesznek a különböző típusú, ám mégis összetartozó anyagok. A Györffy István és Bartók Béla Fekete-Körös völgyi néprajzi gyűjtéseit bemutató online adatbázis link kvázi online kiállításként funkcionál. A felület Györffy a területen végzett munkásságához, fotókhoz és tárgyi emlékekhez rendeli hozzá a Bartók-hangtár egy-egy releváns elemét, így lehetőséget kínál arra, hogy az érdeklődők audiovizuális eszközökkel fedezzék fel a térség kultúráját.

"Amikor beléptem, nem tudtam elhinni, hogy ilyen létezik. Kultúrsokk volt, Orwell írt ilyesmiről. Olyan volt, mint egy negatív utópiában, de valójában így működik" - mondta az orosz trollgyár egy volt dolgozója.
A fizetés nem volt rossz, de sokat kellett dolgozni: egy 11-órás műszakban napi 120 kommentet kellett posztolni csevegőszobákba és egyes orosz nyelvű médiumok, például a Novaja Gazeta vagy a Szabad Európa orosz oldalának közösségi média profiljain.
"Voltak kollégák, akik szárnyaltak a lelkesedéstől, mások pedig rádöbbentek, hogy micsoda nonszenszbe keveredtek" - meséli Szergej K, az "orosz trollgyárként" hírhedté vált cég egykori dolgozója a Szabad Európának.
"Putyin séfje" áll a háttérben. Ilyen volt az élet az Internet Research Agency (Internetes Kutató Ügynökség) néven bejegyzett szentpétervári cégnél, amely azzal érdemelte ki gúnynevét, hogy dezinformációt, konetókat és féligazságokat ontott magából és a közösségi média platformokon trollkodott.
A "Putyin-elnök séfjeként" is emlegetett szentpétervári üzletember, Jevgenyij Prigozsin tulajdonában lévő vállalat azután tett szert nemzetközi hírnévre, hogy név szerint említette egy, a 2016-os elnökválasztás befolyásolására tett orosz kísérletekről készült amerikai hírszerzési anyag.