A tinédzserek számára nehéz programot szervezni, Winlockék találtak néhány egyedi - és játékos - módot arra, hogy felkeltse a figyelmüket. A Nerf háborúkat (melyet habszivacs lövedékeket használó játékfegyverekkel játszanak), a könyvtár zárása után tartanak, különösen népszerűek voltak. "Imádják" - mondja Winlock. "Másnap az emberek bejönnek kölcsönözni és mondják: 'Nézd, találtam ezt a Nerf labdát a polcok mögött.'" A tinédzsereknek szóló játékrendezvények is népszerűek, valamint a parkban vetített filmek. A könyvtár befektetett kerti játékokba, pickleball felszerelésekbe (mely lényegében a tenisz, a tollaslabda és az asztalitenisz keresztezése) és röplabda szettekbe. A filmek a közeli parkban játékokkal kezdődnek. Még a tinédzsereket is vonzzák, akik általában elkerülik a családi programokat - mondják a könyvtár látogatói.

A könyvtárosok észrevették, hogy néhány a tinédzsernek alapvető életvezetési készségekre van szüksége. "Az egyik legnagyobb probléma a higiénia volt" - jegyzi meg Mikalah Lee tájékoztató könyvtáros, "főzőprogramokat szerveztünk, de nem tudtak egy olyan egyszerű dologgal megbirkózni, mint a recept értelmezése." A tinédzsereknek nincsenek a középiskolában egészségügyi vagy háztartási iskolai órái, és a gyakran nagyon leterhelt szülőknek sincs kapacitásuk a hiányosságok pótlására. "2012 októberében kezdtük a főzés és higiénia oktatását" - mondja Lee. "Az év végére már látványos volt a változás." A programra mára már külső táplálkozási előadó is jön a megyétől.

Az elmúlt években a könyvtár ifjúsági elérési lehetőségei meghaladták a korábban elképzelteket. "Voltak olyan tinédzserek is, akik bajba kerültek, és végül itt végezték közösségi szolgálatukat" - mondja Winlock. "Közülük kettőt a Page Könyvtár végső fel is vett munkatársnak, mert jó munkát végeztek. Volt olyan is, aki néhány évig dolgozott a gyermekrészlegen, majd Phoenixba költözött és ott dolgozott egy könyvtárban" - mondja. "Egy másik alkalmazott most egy másik iskolai kerület könyvtárosa." (ref.: ChatGPT, MG)

A sorozat előző része: link .

A KIT-klubban vetődött föl a téma. Balázs László kifejtésében: a jobb kiszolgálásuk érdekében többet kellene tudnunk az olvasókról. Míg a Google számára a telefonjaink elküldik, hogy hol vagyunk, mit csinálunk a telefonjainkon, a könyvtárakhoz nem jutnak el ezek az adatok. Mit tehetünk mégis? Hogyan szerezhetnénk információt arról, hogy az olvasók merre járnak a könyvtárban, milyen programokon vesznek részt? Elmennek-e valóban, vagy csak regisztrálnak? Ott maradnak-e végig?

- Ha a könyvtári wifihez mindenkinek saját loginneve van, és a rendszer segíti a legközelebbi AP-hoz (Wifi elérési ponthoz) csatlakozást - a roamingot - és elég sok AP áll rendelkezésre, akkor figyelhetjük, hogy mikor melyik AP-ra csatlakozik az olvasók telefonja.
- Gyűjthetjük, hogy merre jár a könyvtárban, ha a rendezvények adatbázisban vannak, akkor az azokhoz a közeli AP-kat is automatikusan hozzárendelhetjük. Az azokhoz az AP-khoz csatlakozó olvasók pedig, valószínűleg részt vesznek a programon. Az is lehetséges, hogy könyves nagyrendezvényekre is viszünk AP-t, és megnézzük, hogy az olvasóink kilátogatnak-e ezekre.
- Az adatokat adatbázisban eltárolva és elemzéseket végezve megtudhatjuk, kinek-kinek az érdeklődési körét. Az így előállított adatokat a kölcsönzési adatokkal együtt használhatjuk az olvasók profilozására, és személyre szabott ajánlók készítésére.
- Az adatokat automatikusan feldolgozva, és csak feldolgozott állapotban felhasználva nem sérül a személyes adatok védelme.
A mérések lehetséges előnyei pl.: ha egy területen túl keveset töltenek, ott javítandó az állomány mennyisége, minősége. Akár két (fiók)könyvtár között összehasonlítva az arányt... De lemérhetjük egy könyvtári foglalkozás hatását is.

(Egy éve írtuk...) A legtöbb könyvtár értékesnek tartja a bírságok részleges vagy teljes elengedését a használók számára, például a késedelem esetén. Akkor is, ha ezáltal jelentős jövedelemtől esik el. 2017-ben a könyvtárak 92%-a élt a pénzbírság eszközével, mostanra viszont csak 36%. A változást nagy részben a COVID hozta, és a könyvtárak közül sokan kitartottak a büntetések elengedése mellett. A díjak elengedői pozitívumként élik meg, hogy az olvasók akár több éves késéssel, de visszahozzák a könyveket - derül ki a Library Journal idei könyvtári büntetési és egyéb díjakról szóló jelentéséből.

És hogy miből van mégis könyvtári bevétel a díjak helyett?
- Nyomtatás: vezette a listát 2017-ben és idén is. A könyvtárak 94-95 százaléka szed ezért díjat.
- Másolás: az arány valamelyest csökkent az öt évvel ezelőtti kereslethez képest, de ugyanúgy több mint a könyvtára 90 százaléka szed ezért összegeket.
- Faxolás: a 2017-es évből erről nincs adat, de érdekes módon 2022-ben a könyvtárak 61 százalékának van ebből származó bevétele.
- Elveszett vagy sérült dokumentumok cseréjének díja: nagyjából folyamatosan 53-54 százaléknak hoz bevételt.
- Az olvasójegy cseréje: 2017-ben még a könyvtárak 77 százaléka szedett érte díjat, idén csak 52 százalékuk.

Összességében a bevételek csökkentek 2017-hez képest, míg akkoriban átlagosan egy könyvtárnak havi 400 dollárra származott a szolgáltatási díjakból. Addig 2022-ben havi átlag 250 dollár egy könyvtár szolgáltatásból származó bevétele.
Néhány könyvtár úgy nyilatkozott, hogy a bevételek miatt nem engedheti meg a késedelmi díjak elengedését. Átlag havi 3 ezer dollár származik ugyanis ebből. Emellett egyébként a késedelmek kezelésének és begyűjtésének is költsége van, ami nagyjából havi 200 dollárba kerül egy könyvtárnak.

A büntetések elengedői nem csak a pénzzel érvelnek. Megállapították, hogy a büntetések nincsenek összhangban a könyvtár céljaival: korlátozzák a hozzáférést, növelhetik az egyenlőtlenséget, konfliktust teremtenek könyvtár és használók közt. A válaszadó könyvtárak negyede szerint kifejezetten a díjak elengedése miatt nőtt a kölcsönzések száma.
Módszertan: A Library Journal a kérdőív kitöltőit az Egyesült Államok könyvtári email listáin keresztül érték el. 2022. május 26. és június 16. között 320 könyvtáros töltötte ki a kérdéssort. Az elemzők a kitöltéseket a könyvtárméret szerint csoportosították és az eredményeket összevetették a 2017-es adatokkal. (ref.: Habók Lilla)

Az egyetemi könyvtárakat nem fenyegeti a könyvbetiltás. A Betiltott könyvek hetén az intellektuális szabadság és a bármilyen olvasnivalóhoz való szabad hozzáférés azonban a felsőoktatásban is előtérbe kerül. A Rutgers Egyetem könyvtárai link helyszíni és virtuális kiállításokkal, eseményekkel, információs és közösségi média-kampánnyal csatlakoztak az Amerikai Könyvtár Szövetség (ALA) idei, október 1 és 7 között tartott Banned Books Week kezdeményezéséhez, a könyvtárosok és könyvtári alkalmazottak kis csoportjának köszönhetően.

A 2023-as év részleteivel frissített Banned Books LibGuide link foglalja össze a tudnivalókat. A használókat néhány képpel invitáljuk, hogy tekintsék meg a mini kiállításokat három könyvtárban a legnagyobb kampuszon: Carr, Chang, and Douglass.
A helyi adottságokat figyelembe vevő kiállításokon a máshol betiltott könyvek példányai mellett az ALA által ingyenesen közre bocsátott link és saját készítésű infografikák tájékoztatják a látogatót az ijesztően növekvő kifogásolások okairól és fajtáiról. A kiállított könyvek mindegyike kölcsönözhető vagy, mint a gyakori klasszikusok, akár e-könyv formájában is olvasható.
A katalógusban szereplő rekord megtalálásához segítséget nyújtanak a korábban hallgatók által, könyvtárismereti órán készített, könyvajánló mini-poszterek, amelyek között nagy számban találhatók az ALA-listáin link vagy a PEN listán link szereplő művek, minden előzetes instrukció nélkül is.

Ez utóbbi adta az ötletet arra, hogy a Betiltott könyvek mini kiállításai az idei könyvtári órák és bemutatók szerves részét képezzék, és az órán szerzett elméleti tudást az egyetemisták a fenti listákról választott könyveken gyakorolják. A váratlan meglepetés: a kiállított könyvek és mini-poszterek előtt kialakuló párbeszéd az elsőévesek számára új lehetőségeket teremtett hasonló gondolkodású társak felfedezésére. (A magyarított képeket ld.: link )


Panasztétel folyamata, könyvtár szerepe

link

Hajnal Ward Judit cikke a 3K 2021/9-es számában (áttekintés, összefoglalás, panaszkezelés és személyes élmények a könyvtiltásokról)

Tiltunk, tűrünk, támogatunk? Betiltott könyvek hete az USA-ban. link

Mesterséges intelligenciára építő megoldás felvásárlását jelentette be a Clarivate, amely a könyvtárosok számára főként a Proquest és az ExLibris tulajdonosaként lehet ismert. A frissen akvirált megoldásuk pedig a diákok oktatását generatív MI-vel segítő Alethea.
Az online platform lényege, hogy a diákokat adaptív útmutatással támogatja az angol nyelvű akadémiai és órai szövegek, illetve feladatok mélyebb megértésében. A megoldás a diákokon kívül az oktatók és könyvtárosok munkáját is szeretné támogatni, hogy a diákoknak minél személyre szabottabb segédanyagokat javasolhassanak.

A hosszabb távú célok közt szerepel a tanulási eredmények javítása, és hogy a diákok még több tudományos tartalmat fogyasszanak, amelyhez nyilván a Clarivate szeretne a legfőbb platform lenni. Másrészt a tudományos tartalmakkal foglalkozó vállalat szeretné azt is elkerülni, hogy saját szolgáltatásai helyett a diákok inkább a ChatGPT-től szerezzenek válaszokat a kérdéseikre.

A felvásárlással a Clarivate az oktatás és kutatás területén szeretne még nagyobb piacra szert tenni. Nem véletlenül ezzel egyidőben jelentette be a vállalat egy Akadémiai és Kormányzati Innovációs Inkubátor létrehozását is. Az inkubátor elsősorban az akadémiai felhasználókat ösztönözné az MI használatára. (ref.: Habók Lilla)

A tudományos, szak és felsőoktatási könyvtárakban az ún. teaching library koncepció szerint a fő hangsúly a felhasználók információs műveltségének, médiaműveltségének, adatműveltségének fejlesztésén van.

A könyvtárpedagógiai alapú kurzusok, programok mára már az egyik legfontosabb elemét alkotják a német közkönyvtárak szolgáltatási kínálatának. A szolgáltatások tervezésében az egyik fő hangsúly az iskolákkal, óvodákkal, illetve egyéb oktatási, képzési intézményekkel való együttműködésen van.

A kultúraterjesztő funkciók (koncertek, kiállítások, könyvbemutatók) is szervesen társíthatók különféle pedagógiai tevékenységek mellé. A közkönyvtárakban bármely korosztály lehet oktatási, képzési tevékenységek célcsoportja, de leginkább a gyermek és ifjúsági korosztályra irányul a figyelem.

A német könyvtárosegyesületek és nemzetközi partnereik publikációi, ajánlásai segítik a pedagógiai munkát, központi stratégiai szinten a könyvtárak oktatási, képzési feladatai nincsenek meghatározva. Az egyes intézmények maguk fogalmazzák meg, hogy kik a célcsoportjaik, s milyen kompetencia területek fejlesztését tartják fontosnak. Bevándorlóknál, illetve hátrányos helyzetű fiataloknál a nyelvi kompetenciák fejlesztése is előtérbe kerülhet. Emellett az olvasáskultúra fejlesztése, irodalmi műveltség bővítése, a különféle digitális erőforrások használata, az emellé társuló információs kompetenciák, a médiaműveltség különböző elemeinek fejlesztése vázolják fel azt a széles palettát melyre a könyvtárak támaszkodhatnak.

Néhány példa a különféle hagyományos információs kompetencia fejlesztő tevékenységekre: képeskönyvekhez kötődő filmvetítés, japán papírszínház, játékos szókincsfejlesztés kisiskolásoknak, játékos költészet, olvasóklubok, könyvek éjszakája, kreatív írás workshopok, slam poetry (saját rövid költemények előadása, majd a szerzők értékelik egymást. Ugyanilyen formában ajánlhatják is egymásnak kedvenc könyveiket, rövid humoros összefoglalók formájában, ezt book slamnek hívják). A médiakompetencia fejlesztés történhet játékokon keresztül, filmek, YouTube klipek segítségével. Lehetőség nyílhat podcastok és videóanyagok készítésére, kipróbálni azt, hogy mit lehet művelni virtuális valóságot tükröző szemüvegek segítségével, robotika foglalkozásokat lehet tartani, programozást tanítani gyerekeknek, workshopokat tartani a táblagépek kreatív használatáról.

Az információs kompetenciák bővítése történhet tematikus workshopok szervezésével feltárva az online világban található információkat, játékos könyvtárbemutatókkal iskolai osztályok részére, kép, hang, szöveg, video használatával. A helyi körülmények, igények, pénzügyi lehetőségek szabják meg, hogy e tág palettáról mit válogatnak az egyes intézmények.

Egyéni és csoportos foglalkozásokon általában szerencsés, ha minél több az interaktív elem. Tevékenysége válogatja, hogy valami konkrét dolog elkészítése a cél, vagy valamiféle eredmény, megoldás kimunkálása, inspirálni lehet a résztvevőket úgy is, hogy a tevékenységek elvégzése által tanulnak. Kihívások állíthatók pl. kvízjátékokkal. De fontos cél lehet a fiatalok kreatív önálló tevékenységekre nevelése is. A módszertani eszköztár is széleskörű tehát. A különféle elemek alkalmazásához persze pedagógiailag megfelelően képzett könyvtárosokra, illetve tanárok, óvónők és könyvtárosok közös gondolkodására, együttműködésére van szükség. (ref.: Németh Márton)

A tudományos folyóiratok idejekorán reagáltak arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) eszközei hatást gyakorolhatnak a szerzőségre és a tudomány integritására. Továbbra is hiányoznak azonban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jogi irányelvek és a tudományos folyóiratoknak az ilyen eszközökhöz való hozzáállása sem egyértelmű.

A 2023. április 1-jén 300 folyóiratot vizsgáltak meg. Ezek közül 176-nak (58,7%) volt online közzétett, a MI eszközök használatára vonatkozó szabályzata. Ebből a 176 szabályzatból 170 (96,6%) periodika engedélyezte a ChatGPT használatát a kéziratok minőségének javítására, míg 6-an (3,4%) tiltották ennek bármilyen használatát. Szinte minden szabályzat (98,9%) kifejezetten megemlíti, hogy ezek az eszközök NEM szerepelhetnek a szerzők listáján.

Huszonhat folyóirat több olyan helyet is említ, ahol ezek az eszközök használata lehetséges, azonban erre leggyakrabban (43.6%-ban) a módszerekről szóló fejezeteket jelölték meg. Míg az irányelvek mintegy 10%-ában volt egy új, speciális szakasz, ahol a ChatGPT és hasonló eszközök használatát fel kell feltüntetni, azonban gyakran meg sem engedték, hogy a MI eszközöket szerzőként szerepeltessék.

A kapott válaszok legoszlása:
6 - A megújulás lehetőségét hordozza magában
17 - A szakma lassú megszűnését vetíti előre
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
5 - Nem is öregszik a szakma
4 - Nem tudom, de kíváncsi vagyok
9 - Rokonterületekkel való együttműködésre biztat
Az egy szóbeli vélemény Szatmári Erikától: "Bevallom, nem jártam körül a kérdéskört olyan részletesen, mint ahogy azt Önök tették, csak személyes és ismerősi kör tapasztalataira hagyatkozom. Ezek alapján pedig az a tapasztalatom, hogy sok könyvtárba bekerülni csak akkor lehet, ha az intézményből egy kolléga elmegy nyugdíjba. Akkor lehet helyette felvenni új embert, és a pozícióra nyilván többen is jelentkeznek... Egyetemről kikerülve pedig sokan nem tehetik meg, hogy éveket várjanak egy állásra, elhelyezkednek máshol, más területen, aztán a biztos állást már nem hagyják ott. Ezáltal, ha a fiataloknak viszonylag kevés esélyük van könyvtárban elhelyezkedni, természetesnek tűnik, hogy a szakma lassacskán elöregszik.
Természetesen ez főleg a vidéki könyvtárosokra vonatkozik, Budapesten gyakrabban kerülnek fel álláshirdetések, de az is érthető, ha valaki nem tervez vidékről a fővárosba költözni.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez személyes, egyéni véleményem, amit azért gondoltam megosztani Önökkel, hátha kicsit árnyalja az elöregedéssel kapcsolatos képet."

Az öt évvel ezelőtti és a mostani adatokat bemutató diagram: link . Eszerint úgy tűnik, a válaszadók...
- kevésbé bíznak a fiatal könyvtárosok megújító képességében
- ha az idősebbek távoznak, az a szakma elsorvadását jelenti
- inkább más szakmákkal kellene együttműködnünk a továbbélés érdekében. (MG)

Karikó Katalint és munkásságát bemutató tárlatot rendezett be a kaposvári Takáts Gyula Könyvtár. A tudósnak Drew Weissmannal megosztva ítélték oda a 2023-as orvosi-élettani Nobel díjat.
Az intézmény Facebook-oldalán emlékeztetett arra, hogy nem csupán a tudóst, hanem Magyarországot is nagy megtiszteltetés érte. A legmagasabb rangú tudományos elismerést az mRNS-alapú vakcina kifejlesztéséért vehetik át, ami minden másnál hatékonyabbnak bizonyult a COVID-19 vírus ellen. A könyvtárban Karikó Katalin eddigi életét és munkásságát bemutató dokumentumokat állítottak össze, melyeket ki is kölcsönözhetnek az érdeklődők.

A COST E-READ kutatói tanulságokat 2019-ben a stavangeri állásfoglalásban tették közzé. Többek között megállapították: a digitális szövegek kiváló lehetőséget adnak szövegek bemutatására diákok részére, ha azokat a tanuló egyéni képességeihez igazítják. Emellett a digitális készségek elsajátítása, a digitális írástudás számos élethelyzetben nélkülözhetetlen. Ugyanakkor a több mint 170 ezer résztvevő adatain alapuló, 54 tanulmányból álló metaelemzés "képernyőhátrányról" is ír: a hosszú információs szövegek megértése mélyebb, ha azokat papíron olvassák, nem pedig képernyőn.
A digitális olvasás kevésbé koncentrált, felületes, töredezett, ugyanakkor szövegértés tekintetében túlzottan magabiztossá teszi az olvasót. A hosszabb formátumú szövegek olvasása ugyanakkor felbecsülhetetlen jelentőségű több kognitív funkció szempontjából, például koncentráció, szókincsbővítés, emlékezet. A kutatás által egyik felvetett kérdés: ez a túlzott magabiztosság felerősíti-e az álhírekre, elfogultságokra és előítéletekre való fogékonyságot?

Az ajánlások szerint az iskolákban a tanulóknak olyan stratégiákat kell megtanítani, amelyek segítségével elsajátíthatják a magasabb szintű olvasást a digitális eszközökön. Fontos, hogy az iskolák, iskolai könyvtárak továbbra is motiválják a diákokat a papíralapú könyvek olvasására, és erre időt is szánjanak a tantervben. Ugyanis visszavethetik a gyermekek olvasásértésének és szövegértésének fejlődését, ha a digitális tanulási eszközöket nem gondosan kidolgozott stratégiák szerint használják az oktatásban.

Mi az az információ, amit még mindig érdemes a könyvtárban keresni?
Tóth Máté: Ha valaki el szeretne merülni egy témában, mélyebb és sokrétűbb ismeretanyagra van szüksége, akkor mindenképpen érdemes könyvtárba menni. Jellemzően a kutatók számára hasznos ilyen szempontból a könyvtár, de hallgatók, diákok is ugyanúgy igénybe veszik a bibliotékákat. A könyvtár nem csak passzívan elérhetővé teszi az adott dokumentumot, hanem egyrészt rendszerez, másrészt a dolgozó által segítséget nyújt az információkeresésben, megtanít keresni. A ma embere Google-használó, napi tevékenységeink közé tartozik a keresés, a böngészés. Viszont a webes keresők találatait nem ellenőrzi igazán senki, nem tudhatjuk, az információ hiteles forrásból származik-e, továbbá azt sem tudjuk, hol kell keresni azt.

Mi az az információ, amit még mindig érdemes a könyvtárban keresni?
TM: Ha valaki el szeretne merülni egy témában, mélyebb és sokrétűbb ismeretanyagra van szüksége, akkor mindenképpen érdemes könyvtárba menni. Jellemzően a kutatók számára hasznos ilyen szempontból a könyvtár, de hallgatók, diákok is ugyanúgy igénybe veszik a bibliotékákat. A könyvtár nem csak passzívan elérhetővé teszi az adott dokumentumot, hanem egyrészt rendszerez, másrészt a dolgozó által segítséget nyújt az információkeresésben, megtanít keresni. A ma embere Google-használó, napi tevékenységeink közé tartozik a keresés, a böngészés. Viszont a webes keresők találatait nem ellenőrzi igazán senki, nem tudhatjuk, az információ hiteles forrásból származik-e, továbbá azt sem tudjuk, hol kell keresni azt.

Mivel az információ valóban kiszabadult a könyvekből és a könyvtár már nem kizárólagosan tölti be azt az eredeti funkcióját, amit az internet elterjedéséig betöltött, ezért ezek az intézmények igyekeznek közösségi terekként is szolgálni. Ebben sok minden összpontosul, például a szentendrei könyvtár névadójának, Hamvas Bélának a bútoraiból rendeztünk be Hamvas-olvasósarkot - mesélte a könyvtáros. - Nem kell azt gondolni, hogy ez egy irodalmi emlékhely, bárki használhatja, sőt, szeptemberben tartottunk ott bórkostolót, hiszen a szerző egyik legnépszerűbb könyve, A bor filozófiája remek keretet adott az eseménynek.

Annak, hogy a magyar társadalom nagyobb hányada nem vesz könyvet a kezébe, a 2020-as felmérés adatai szerint több oka is van. Az egyik a funkcionális analfabetizmus. A másik a nagyarányú digitálisszöveg-fogyasztás.
Egy nap alatt annyi információt kell feldolgoznunk, mint egy Shakespeare-korabeli embernek egész életében. Ekkora adatmennyiség feldolgozására a megfelelő olvasási stratégia a skimming, azaz a pásztázó olvasás.
Nyáry Krisztián:
- Van egy másik fajta információfeldolgozás is, egy ennél jóval összetettebb tevékenység, ez a fókuszált olvasás: amikor elmerülünk egy szövegben, és a mély értelmét is megpróbáljuk feltárni. Ez egy nagyon régi emberi tulajdonság, hogy képesek vagyunk ilyen elmélyült figyelemmel koncentrálni valamire, és ezt veszítjük el akkor, ha túlságosan sok szöveges információ ömlik ránk, és csak ezt a pásztázó információfeldolgozást alkalmazzuk.

Nemzetközi kutatások igazolják, hogy ez nem csupán azért baj, mert ha az ember nem képes a fókuszált figyelemre, nem fog szépirodalmat olvasni, hiszen már nemcsak a magamfajta bölcsészek mondják, hanem természettudósok is, hogy az elmélyült olvasás három nagyon fontos dolgot tart karban.
1. Az egyik az empátia - végül is mi az irodalom? A másik ember bőrébe bújás képességének gyakorlása. Gyakran magunkat képzeljük a hős helyébe, így tanuljuk meg a legegyszerűbben, mit érezhet, hogyan gondolkodhat a másik ember.
2. A másik, amit erősen meghatároz az olvasás, az a kreativitás - arra tanít az irodalom, hogy lehet-e új típusú kérdéseket föltenni, vagy a régi kérdésekre új válaszokat adni, és ez nagyon szoros kapcsolatban van a kreativitással. Azt pedig nem kell hangsúlyozni, hogy ez a mai világban mennyire fontos a mindennapokban. Mert empátia és kreativitás nélkül nincs sikeres kereskedő vagy szoftverfejlesztő sem.
3. A harmadik tétje az olvasásnak az intelligenciával függ össze - különböző neurológiai kísérletekkel igazolták, hogy az olvasás bizony az agy edzése. Valószínűleg ezért is fejlesztette ki az emberiség, mert egy nagyon olcsó és hatékony módja az agy edzésben tartásának. És hogyha erre nincsen időnk, akkor ez az agyi kapacitásunk hanyatlásához vezet. Lehet, hogy egy ember esetében az intelligenciahányados nem változik, de azt látjuk, hogy az elmúlt húsz évben az emberiség átlagos intelligenciahányadosa évi néhány tizedszázalékkal csökken.

Ami egy-egy évben nem számottevő, de húsz év alatt már igen. És ennek valószínűleg az az oka, hogy készen kapunk gyors információkat, és nem kell annyit gondolkodni. Azt pedig - különösen a közösségi média korában - nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kritikai gondolkodás mennyire szükséges.

A digitális tartalmak mennyivel hasznosabbak a papíralapú műveknél? Mekkora költségekkel jár az olvasás? Egyáltalán, miért is olvas(s)unk?

Kezdjük az olvasással: a legtöbb ember véleménye szerint a világ legszebb és az egyik legtartalmasabb hobbyja, mert egyrészt fizikailag és szellemileg ellazít, ezzel stresszlevezető funkcióval bír, másrészt az újonnan szerzett ismeretek fejlesztik a műveltséget és a kreativitást, és még választékos kifejezőeszközökkel vértezi fel az olvasót. Olvasni szinte bárhol és bármikor lehet, várakozáskor vagy hosszabb utazáskor, esetleg az otthoni kényelemben is elmerülhetünk a mű virtuális világában. Az olvasás szinte megszólítja a gondolatainkat, és segít megérteni a bennünket körülvevő világot, hiszen abból indulunk ki, hogy az egyensúlyt szeretnénk teremteni magunkban, illetve a környezetünkkel.

Modern olvasás, avagy hogyan olvasunk ma?
Napjainkban a legkülönfélébb megjelentési formában vannak jelen attól függően, hogy digitális vagy papíralapú könyvekről beszélünk. Egyik sem tűnhet el a másik mellett, hiszen az előnyök és hátrányok vetületében minden olvasó megtalálja magának a megfelelő típusú olvasmányát. Az új könyvek ár tekintetében a digitális típusok lehetnek előnyben, amennyiben az e-könyvolvasóval rendelkezik a használó, és nagyobb mennyiségű könyvet szeretne fájlok formájában begyűjteni magának. Az e-könyvolvasó típustól függően többféle beállítást és összetett keresést tesz lehetővé a kényelmes használathoz. A nyomtatott könyvek esetében pedig az antikvár példányok lehetnek olcsóbbak az újakkal szemben.
A digitális olvasás világában már újra keresik a valódi könyvolvasás feeling-jét, amikor a könyv látványa, illata és tapintása, a sercegő lapozás élménye mind-mind a testi-lelki ellazulást és a tudás gazdagítását szolgálják. Ne hagyjuk ki! (Ref.: Vincze Anett)

A magasabb szintű olvasás a leghatékonyabb eszközünk az elemző és kritikai gondolkodáshoz. Enélkül nem vagyunk felfegyverkezve a populista leegyszerűsítésekkel, az összeesküvés-elméletekkel és a dezinformációval szembeni ellenálláshoz, következésképpen a manipuláció áldozataivá válhatunk" - áll többek között a kiáltványban, amely végül Margaret Atwood figyelmeztetését idézi: "Ha nem lesznek fiatal olvasók és írók, nemsokára nem lesznek idősebbek sem. Meg fog halni az olvasó, és a demokrácia? Az is meg fog halni." További infó a link oldalon.

A magasabb szintű olvasási tevékenység a figyelem és a kognitív türelem gyakorlata, a szókincs és a fogalmi kapacitás bővítése, mely aktívan próbára teszi az olvasók előzetes elvárásait. Különösen a hosszabb formájú szövegek - például könyvek - csiszolják a magasabb szintű olvasási készségeket. Arra tanítanak, hogy különböző értelmezéséket próbáljunk ki, észrevegyük az ellentmondásokat, torzításokat és logikai hibákat; emellett ahhoz, hogy létrehozhassuk a bonyolult és törékeny kapcsolatokat szövegek és kulturális hátterük között, az emberi ítéletek és érzelmek cseréjére van szükségünk.

A magasabb szintű olvasás a leghatékonyabb eszközünk az elemző és kritikai gondolkodáshoz. Enélkül nem vagyunk felfegyverkezve a populista leegyszerűsítésekkel, az összeesküvés-elméletekkel és a dezinformációval szembeni ellenálláshoz, következésképpen a manipuláció áldozataivá válhatunk. Mindezek ellenére az oktatók egyre inkább a multimodális médiára fókuszálnak a szöveges információban való elmélyülést feláldozva.

A tárgyban végzett felmérésre vegyes válaszok érkeztek:
anekdotikus visszacsatolás; olvasótermi forgalom; kiállításlátogatók adatai; jegyeladások; hagyományos kérdőívek; interjúk; dokumentumkérések és -előkészítések száma; digitális felületek mutatói; médiamegjelenések és közösségimédia-analitika; publikációkban mérhető hivatkozások; jövőbeli kutatások ösztönzése.
Volt, aki szabadon hozzáférhető értékelőrendszereket használt (pl. Making Digital Work - Arts Council England), de az ISO 16439-es szabványt (Információ és dokumentáció. Módszerek és eljárások a könyvtárak hatásának felmérésére) nem említették a válaszadók.

A tapasztalatok szerint a különgyűjtemények a kapcsolatrendszerüknek köszönhetően jellemzően inkább tudatában vannak a belső, az intézményen belül kiváltott, mint a külső projektekre gyakorolt hatásoknak. Utóbbiak felkutatása sokszor nem hatékony. Végkövetkeztetések:
1. a hatás elektronikus mérési eszközeinek alkalmazása, együttműködésben más (pl. informatikai) részlegekkel
2. módszerek kidolgozása a publikációkban való hivatkozások begyűjtésére, különösen külső projektek esetén
3. a közös nyelv és szabványosított megoldások keresése (pl. repozitóriumokra való szabványos hivatkozás)
4. a "civil" és a tudományos szférára gyakorolt hatás elkülönített mérése, különös tekintettel a hosszú távú hatásokra.
Mindezek mellett elengedhetetlen, hogy a könyvtárosok szakértelme és bővülő feladatköreik is nagyobb hangsúlyt kapjanak, amihez a digitális kompetenciák fejlesztése és a kutatásokba, kutatási tervekbe való bevonódás is szükséges. (A különgyűjtemények és archívumok hatásának mérése a digitális korban: lehetőségek és kihívások; ref.: Szabó P.)

Középkori szabadulószobával indult a délelőtt a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézményben link .

Délelőtt tíz órától megnyitotta kapuit az Országos Könyvtári Napok egyik legizgalmasabb programja, a középkori szabadulószoba. Az izgalmakkal teli játékban a látványos díszletek között logikai feladványokat kell megoldani és kódokat, titkosítást kell megfejteniük a játékosoknak. A könyvtár gyermekrészlegén továbbá kincsvadászatos szabadulószoba segítésével ismerkedhetnek meg jobban a résztvevők Böszörményi Gyulával.

Százhuszonhárom könyvet kölcsönzött és olvasott ki Kurucz Lászlóné a félegyházi könyvtárból link az elmúlt egy évben. Ezzel Marika néni érdemelte ki az Év olvasója díjat Kiskunfélegyházán. A könyvtárhasználói "Legeket" az országos könyvtári napok kiskunfélegyházi eseményeinek zárórendezvényén köszöntötték.

A turisztikai cégek által legfontosabbnak tekintett Y generációhoz - az 1981 és 1996 között születettek közé - tartozó utazók 85%-a a közösségi médiumok segítségével szervezi meg útjait, 34 százalékuk a más felhasználók által írt vélemények alapján választ szállodát, s 43%-uk nem megy olyan helyre, ahol nem biztos, hogy folyamatosan meg tudja osztani a nyaralásról készült képeket és videókat. A forgalom gyors és látványos visszaesésére számíthatnak azok a turisztikai vállalkozások városok és országok, amelyek nem fektetnek a közösségi oldalakon való jelenlétbe:

- Az idegenforgalom résztvevői fizetett hirdetéseket helyeznek el az oldalakon (Facebook, Instagram).
- Jól használható információik vannak a felhasználókról.
- A reklámokat úgy helyezik el, hogy azok leginkább a kiszemelt célközönséget érjék el.
- A reklámkampányok után pedig a közösségi oldalakon pontosan lemérhető, mi sikerült jól, s mi fulladt kudarcba.
- Naponta milliószám születnek az idegenforgalmi szolgáltatásokat értékelő kommentek. A vállalkozások pedig különféle akciókkal, illetve nyereményjátékokkal igyekeznek növelni a kedvező tartalmú vélemények számát.
- A vállalkozások éjjel-nappali tájékoztató szolgálatot tartanak fenn, rendszerint chatbotok bevonásával (a foglalási oldalakon szörföző érdeklődők négyszer nagyobb valószínűséggel választják az azonos árkategóriába tartozó szállások közül azokat, amelyeknek magasabb a korábban ott tartózkodók által adott pontszámuk).
- Válaszolnak az utazók bejegyzéseire: azon szállások, amelyek a kommentek több mint ötven százalékára reagáltak, átlagosan 6,4 százalékkal jobb kihasználtsági mutatót értek el, mint a közösségi oldalakon passzív vetélytársak.

Egyre többször hallani az ökoturizmus, a fenntartható idegen­forgalom, illetve a felelősségteljes turizmus kifejezéseket, s bár sokan szinonimaként használják ezeket a meghatározásokat, a valóságban eltérő tartalmat hordoznak. - Az etikus utazás lépcsőfokai:

- Ökoturizmus: a célpontok leginkább az egzotikus, gyakran veszélyben lévő természeti csodák közül kerülnek ki, s a vendégek az utazás idején igyekeznek minimális szinten tartani a környezeti terhelést.
- Fenntartható utazás. Mivel a fenntarthatóság jóval több, mint a környezetvédelem - a cél nemcsak a természet oltalmazása, hanem egyben a társadalmak élhetőbbé tétele is -, az így utazók nem csupán a környezetre figyelnek, hanem arra is, hogy tiszteletben tartsák az adott vidék hagyományait, szokásait. A látogatás hasznából valamennyi érdekelt fél egyenlően részesedjen, azaz az idegenforgalmi cégek ne zsákmányolják ki a helyieket, illetve az alkalmazottakat.
- A legmagasabb szint a felelősségteljes turizmus, amikor a látogatók nem elégszenek meg azzal, hogy ne okozzanak kárt és ne rombolják a hagyományokat. A cél az, hogy a vendégek jelenléte pozitív hatást fejtsen ki az adott régióra, illetve az ott élő emberekre. A szakértők szerint az is a felelősségteljes turizmushoz tartozik, hogy a látogatók ne csupán megfigyelők legyenek az adott térségben, hanem átmenetileg váljanak az ottani közösség aktív tagjaivá is. Az effajta turizmus a látogatóknak is többet ad, mint egy hagyományos látogatás, ezen a módon sokkal jobban megismerhetik az adott vidék kultúráját és szokásait.

Nagyon emlékezetes volt olyan emberrel találkozni, aki beszélgetésünkkor pont akkor és pont azt, pont úgy mondta, ahogyan én azt megtudni szerettem volna. Az egyik ilyen vagy 20 éve az Országgyűlési Könyvtár (mára nyugalmazott) munkatársa volt. Csak ámultam ösztönös vagy tanult(?) tájékoztatási képességén.

Hasonló élményem volt egy német városban, ahová a vasúti társaság jelentős késéssel juttatott el. Csatlakozás ezért már nem volt. A társaság helyi szállodájában felkínált szoba felé tartva gondoltam: most kellene egy egyszerű térkép a városról, hogy tartalmas legyen esti sétám. A szobába érkezve szempillantás alatt megkaptam a választ: az ágy felett tapétaként volt látható a környék térképe, ahol a tartózkodási hely is jól látható volt. - Csettintettem :) (MG)

Kutyapisi, hányás és káosz az Ikea új kampányában. Az élet ezen oldaláról készített reklámokat az Ikea. A Try Oslo készített új kampányt az Ikeának "Life is not an Ikea catalog" vagyis "az élet nem egy Ikea katalógus" címmel - írja az Ad Age.

A kampány első videójában az látható, ahogyan egy kislány játszik a nappaliban, majd a kellemes aláfestő zenével körbenézünk az átlagos Ikea otthonban, csak éppen a körbenézés végén a kislány beteg anyukáját látjuk a kanapén, aki éppen egy vödröt hány tele. Becsületére - és minden szülőére, aki átélt hasonlót - legyen mondva, hányás közben is kedvesen válaszolgat a gyereknek.

Méregdrága és szuperrészletes - ez a két dolog teljesen biztos a Harry Potter Varázsalmanach című, J. K. Rowling nevével fémjelzett könyvről. Megnéztük, mi is ez a kiadvány valójában, és kinek érdemes megvennie. Vagy legalábbis megpróbáltunk rájönni.

Ha nem lenne mára mérhetetlenül elkoptatva, és nem hangzana annyira modorosan, épp a Harry Potter Varázsalmanach lenne az a könyv, amire érdemes lenne használni azt a kifejezést, hogy minden is benne van. Olyan hihetetlenül sokrétű, annyira sok mindent zsúfoltak bele, hogy minden negatív állításra biztosan jut egy pozitív is, vagy máshogy mondva: ha nem is jó benne minden, végül is tök mindegy, mert biztosan mindenki talál benne valami olyat is, ami tetszeni fog neki. A Varázsalmanach olyan, mint Hermione Granger tértágító bűbájjal kezelt táskája: minden belefér. Minden is. (Az meg pont ebből a könyvből derül ki - vagy csak nem emlékeztem rá a Harry Potter-regényekből? -, hogy Hermione egyébként illegális tevékenységet folytatott, mert a muglik holmijainak megbűvölését tiltja a varázslótörvény.)