A 2020-2025 közötti időszak éghajlat-változási stratégiájában és cselekvési tervében a Hampshire Megyei Tanács minden egyes szolgálata, így a Kulturális, Közösségi és Üzleti Szolgáltatások (CCBS) osztálya is részt vesz. A Hampshire-i könyvtárak a CCBS része. A CCBS prioritásai:
1. Az ingatlanok és szolgáltatások környezeti hatásának csökkentése
2. Környezeti nevelés , a személyzet és a felhasználók bevonása a környezetvédelembe
3. A könyvtárak mint a közösségi rugalmasság központjainak fejlesztése.

A Hampshire-i könyvtárak a legtöbb könyvtárról összegyűjtötték a környezeti hatásra vonatkozó adatokat és elemzik ezeket. Kidolgozzák a mutatókat és egy kiindulási alapot a fejlesztéshez. Kiszámítják a teljes könyvtári állomány szén-dioxid-kibocsátását. Az iskolai könyvtári szolgálat elindította a "Könyvtárfelújítás" honlapot, hogy újrahasznosítsa az iskolák és a nyilvános könyvtárak által nem igényelt állományt és bútorokat. Egyéb kezdeményezések:
- együttműködés egy helyi bútor-újrahasznosító hálózattal;
- készletszállítók környezetvédelmi referenciáinak felülvizsgálata;
- plasztikkártyák használatának csökkentése egy mobilalkalmazásra váltás lehetőségét adva;
- éghajlatváltozással kapcsolatos program márka- és kommunikációs stratégiájának kidolgozása.

2021-ben a nyári olvasási kihívás részeként tették elérhetővé a gyerekeknek szánt Föld Hősei könyvgyűjteményt. Egy környezetvédelmi témájú digitális kiadványsorozatot indítottak nagyobb gyermekek, tizenévesek számára, továbbá egy felnőtteknek szóló könyvgyűjteményt. 2022-ben a Hampshire Libraries Earth Matters March közösségi médiakampánya naponta adott tippeket a munkahelyi vagy otthoni apró változtatásokhoz link .

2023-ban is terveznek környezetvédelmi beszélgetéseket a gyerekekkel és családokkal. A Green Libraries Grants link program keretében kis összegű támogatást kaptak a 40 könyvtárban a gyermekeknek, fiataloknak és családoknak szervezett környezetvédelmi, oktatási tevékenységek fejlesztésére, pl. a Southampton Scrapstore-ral, egy helyi újrahasznosító jótékonysági szervezettel közös tanulási foglalkozásokra.

A megyei könyvtár célja, hogy a könyvtárak a közösségi reziliencia központjai legyenek. Három könyvtár már helyet ad közösségi hűtőszekrényeknek és éléskamráknak. Ezeket a helyiségeket könyvtári tanulási programokra is használják. Számos (ingyenes és fizetős, online és személyes) tanfolyamot kínálnak mindenféle témában, pl. hulladékmentesség, ruhajavítás, főzés maradékokból. A Natural England-del közösen három könyvtárban próbálják ki a Nature Visuals kísérleti projektet. Célja: a városi területeken élő, főleg hátrányos helyzetű közösségeket térképezéssel összekötni a természettel. A könyvtárak munkatársai a Wildlife Trust által szervezett képzésben részesülnek. A munkatársak elkötelezettek a változtatások mellett, legyenek azok bármilyen kicsik vagy nagyok. Pl. Aktívan népszerűsítik a Minden apró változás számít kampányukat. (Ref.: Szabó Eszter)

2023. ápr. 19. (szerda), 17:30., Stex Ház - a részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött. Itt jelentkezhetsz

A Chat GPT 3.5 és a GPT 4 mindannyiunk számára rámutat szinte emberi tartalomalkotási képességeikre. Ez minden szöveggel foglalkozóra kihat, legyen jogász, a tanár vagy az információs tanácsadó. Kérdésünk:
1. milyen területeken, 2. milyen gyorsan és 3. milyen módon hoznak változást? - Korlátok, fejlődési irányok és alkalmazási területek. Aki vendégünkként a jövőt fürkészi:

Ződi Zsolt jogász, jogi informatikus
Tapasztalatai: 20 év jogi kiadói, 15 évet a jogi, gazdasági és közigazgatási felsőoktatási. Az NKE kutatója. Kutatási területei: az információs társadalom szabályozási kérdései, benne a platform- és mesterségesintelligencia-szabályozás. Rövidesen megjelenő könyve: "Platformjog".

Itt jelentkezhetsz: link

Ha fel akarsz készülni a klubra izgalmas kérdésekkel:
- Az érzelmi intelligencia felértékelődik link
- Chat GPT és a könyvtárosok link
Továbbiak: ld. a forráslinken.

Számít, hogy milyen szövegkörnyezetben beszélünk a mesterséges intelligencia (MI) eszközök felsőoktatást támogató funkcióiról, mint például a manapság hatalmas népszerűségre tört ChatGPT-ről. Egy friss felmérésben 125 felsőoktatási könyvtáros véleményét kérdezte a Helper Systems a témáról. Az eredmények szerint csak 8% gondolja, hogy a diákok csalnak, ha MI termékeket használnak kutatáshoz, míg 42% úgy véli, hogy kicsit csalnak.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az MI alkalmazásának elfogadhatósága az esetek körülményeitől függ, és döntésüket az esetek egyedi körülményeire alapozzák majd. Például az MI-t alapul lehet venni az ötletelésben, iterálásban, bizonyos mértékben a kutatásban és a kritikában. Azonban teljes tanulmányok vagy dolgozatok írása MI segítségével elfogadhatatlan lenne, különösen, ha nem lenne feltüntetve a dolgozat készítésekor. Egyes professzorok szerint elfogadható, ha az MI-t az első vázlat elkészítéséhez használják. Vagy például nagyméretű, strukturálatlan adatok elemzéséhez.

A könyvtárosok 52 százaléka szerint etikátlan a munkahelyen MI-terméket használni, 33 százalék szerint valamennyire etikátlan, és csak 14 százalék szerint nem az. Utóbbiak szerint a lényeg, hogy a kutató mindig tüntesse fel, hogy a munkához MI-t használt. És zárja ki az MI elfogultságának lehetőségét. Az MI nem gondolkodhat helyettünk. Nem szabad lustává válni.
A könyvtárosok úgy vélik, hogy az MI-t nem kellene kötelezően bevezetni az egyetemi oktatásba, mert az intellektuális szabadság korlátozása lehetne, és nem minden kurzus esetében lenne megfelelő az alkalmazása. Azonban az MI segítheti az egyéni tanulást, megválaszolhat referensz kérdéseket, hivatkozhat a könyvtár katalógusára. A későbbiekben, ha az MI fejlődik, akkor támogathatja például az adaptív tesztelést, a kutatók adatelemzését, például mintázatokra hívhatja fel a figyelmet az adatok közt.

A válaszadók aggodalmaik között szerepelt az AI csalási lehetősége, a kritikus gondolkodás, az eredetiség és úgy általában a gondolkodás csökkenése. A válaszadó könyvtárak 13 százalékban kínálnak már jelenleg is MI eszközöket az olvasóknak, 24 százalék fontolgatja a lehetőségét, míg 63 százalék egyelőre teljesen elzárkózik ettől a lehetőségtől. (ref.: Habók Lilla)

Barbara Lison IFLA-elnök az MKE-konferencián a világszervezet trendjeit taglalta. Kiemelte a legfontosabbakat, mármint amelyeket a könyvtárosok nemzetközi szavazás alapján jelöltek meg. Alább a 20 pont (melyről korábban itt írtunk: link ), melyek közt megcsillagoztuk a kiemelteket.

1. Előre a nehéz időkben!
*2. Virtuális jelenlét
3. A fizikai terek visszatérése
4. A puha készségek növekvő szerepe
*5. A másságot komolyan kell venni
*6. Környezeti tényező tekintetbe vétele
7. Mobil népesség
8. A türelmetlen ügyfél
9. Analóg visszahatás
10. Mérési ügyek
11. Adaturalom
12. Átalakított keresés
13. Verseny a szélsőségekig
*14. Élethosszig tanulók
16. Egyetlen, globális gyűjtemény
17. Képesítések ügye
18. Információs írástudás elismerése
19. A "nyitás/nyílt" megkérdőjelezi a könyvtárak egyedülálló előnyét
*20. Az egyenlőtlenségek mélyülnek. (Az előadáson készült fotókat ld.: link )

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.

Referenciák: közkönyvtárak, építő- és élelmiszeripari társaságok, nyelvtechnológiai fejlesztő vállalkozás, kiberbiztonsági cég, elektronikai összeszerelő üzem.

Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

Nincs sok új a nap alatt. 1831-től olvasható, ráadásul magyarul: "Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!" Bár Kölcseyt ritkán nevezik menedzsment-teoretikusnak, Huszt-beli megállapítása napjainkbeli felméréssel is alátámasztott. Ha egy szöveg a múlt dicső tetteiről szól, akkor az nagy eséllyel alacsony versenyképességet vetít előre. Ha a mából kiindulva a jövő terveit taglalja, akkor azon túl, hogy jövőben gondolkodásáról tesz tanúságot, magasabb jövőbeni versenyképességi szintre ad reményt. Ezt azért jó tudni, mert ezek mentén könnyen azonosítható az önigazolásra törekvés.

Talán nem kell külön magyarázni: a saját teljesítményem sokkal inkább akkor tűnik valósnak, ha azt egy tőlem független fél mondja ki, lehetőleg adatokkal alátámasztva.

Ha egy szakmai előadásban gyakran hangzik el a "fontos", "jelentős" kifejezés, vagy ezek szinonímái, akkor az nagy eséllyel arra utal, hogy a nyilatkozó akár tudat alatt úgy érzi: az általa elmondott tartalom nem önmagában nem kiemelkedő, ezért azt hozzáadott verbális eszközökkel kell kelendőbbnek láttatnia.

Ezek nyelvi tünetek, egy-egy elhangzásuk nem felétlenül bír tartalommal. Ám joggal erősödik fel gyanúnk, ha e tünetek X vagy Y előadónál rendszeres motívumként - vagy: bizonyos témák esetén - jelennek meg. (MG)

(Egy éve írtuk...) Vagy 20 éve, a BOBCATSSS konferenciák egyik budapesti rendezvényén a főszervező Ruud Bruyns így kezdte megnyitóját:
- A tavalyi konferencia után összegeztük visszajelzéseiteket, és azt találtuk, hogy legyen kevesebb előadás és több büfé. Jó hírem van: a mostani konferenciánkra megfordítottuk az arányt.
Mindezt nyilván nem szó szerint kell értelmezni, de az egyértelműen kiderült, hogy a szakmai rendezvények gondolkodást változtató és cselekvésre késztető céljainak előfeltétele, hogy a témaadó előadásokat bőven kövesse a részben kötött, részben kötetlen szakmai beszélgetések lehetősége. S ez sokkal fontosabb, mint az előadások mennyisége. A "Sajnos kollégák, elfogyott az időnk..."-szólam az egyirányú kommunikációt szolgálja, nem pedig a bevonás és a két- vagy többirányú párbeszéd gyakorlatát. Mindez pedig szembe megy az IFLA fenntartható fejlődési célok (SDG) 17. "Partnerség a célok eléréséért" pontjával is. A diskurzus hiányával mi magunk rontjuk le jelentősen az előtérbe helyezni kívánt előadások hatását is. De nézzük a válaszokat...

Tehát a válaszok tájékoztató jellegű megoszlása a "Szerinted kell-e kérdésekre időt biztosítani egy könyvtárszakmai konferencián?" kérdésre:
0 - Nem lényeges szempont: a kollégák úgysem kérdeznek
19 - Lehetőleg minden előadás után: a közös gondolkodás hoz változást
11 - Valamennyi kell; legalább a nap, vagy blokk végén
4 - A konferencia = ismeretszerzés; beszélgetésre ott a büfé.
Mindebből látszik, hogy igenis van érdeklődés a konferenciákon a kérdésekre. Feltehetően az előadások számának rovására is (mennyiség helyett inkább a minőség számít). Az adatok diagramon: link . (MG)

Sokat írtunk az utóbbi években a méltán világhírű Oodi könyvtárról link . Ezért most egy híradásból csak egy, korábban nem hangsúlyozott témát emelünk ki (egy éve):

A közel 70 fős személyzet öt feladatcsoportba szerveződve végzi a munkáját (tartalomszolgáltatás, a gyermek- és ifjúsági korosztály ellátása, olvasói elégedettség, terek és integráció, digitális kínálat), de minden munkatársnak alapismeretekkel kell rendelkeznie a szolgáltatások összes ágáról. (Az Oodi Könyvtár - keletkezéstörténete és társadalmi jelentősége; ref.: Murányi L.) S hogy ez miért érdekes? Pl.:
- rugalmasabb munkaszervezés: bár a munkatársaknak vannak speciális ismereteik, nem okoz nagyobb gondot a helyettesítés
- nagyobb kollegialitás: kisebbé válik a "fegyvernemi sovinizmus", pl.: "mi feldolgozók - szemben a tájékoztatókkal"
- stratégiai tudatosság: a munkatársak fejében jobban összeáll a könyvtár egészének funkciója, jobban képes a közös célokért dolgozni
- minőségirányítás: a munkafolyamatokban a munkatársak jobb minőségben tudnak egymás keze alá dolgozni, azaz hatékonyabb lesz a munkafolyamat egésze. (MG)

A pszichológia felfutott kifejezése a reziliencia, magyarul: rugalmas ellenálló képesség a hétköznapi, vagy éppen kritikus változásokkal, váratlan akadályokkal, meglepetésekkel szemben - vagyis a reziliencia azt jelenti, hogy mentálisan mennyire vagyunk képesek megbirkózni az akadályokkal, nehéz élethelyzetekkel. A kifejezés többször elhangzott a MKE múlt heti konferenciáján is, mint egyedül üdvözítő hozzáállás. Kritikájáról nem esett szó. Ami azért gond, mert így akár többször is elkövethetjük ugyanazon hibákat. Például amikor az a szólás járta: "szilárd, mint a béketábor". Amely egyrészt kétes alapokon nyugodott, másrészt nem rezonált "az idők jeleire", praktikusan: összeomlott a béketábor.

Szakmánkban senki sem gondolja már például az évszázadokon át elfogadott könyvtár kifejezést a könyvek tárának. Öröm, hogy sok szempontból vettük a lapot, és az MKE-konferencián sem e régi értelmezésben hangzottak el az előadások. Mindebből nem következik, hogy mindent el kellene vetni. A definícióban említett rugalmas ellenállás helyett a rugalmas alkalmazkodásnak is bőven megvan az értelme. Aki a magyar szellemi tőkére esküszik, annak is befogadható Selye János stresszkutató javaslata a témában: "Harcolj mindig, ha a cél nemes, De ne állj ellen, ha nem érdemes." Azaz: a reziliencia helyzettől függően hol nyerő, hol meg nem.

Ld. más megközelítésben is: Könyvtári hagyományőrzés - perverzió vagy sem? link .

Újabb elismeréssel gyarapodott a Kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtár link . A közelmúltban derült ki, hogy az intézmény sikerrel pályázott és elnyerte a Kezdő kerékpárosbarát munkahely címet az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. Mint arról korábban beszámoltunk az ünnepélyes díjátadón Kiskunhalas több kategóriában is érdekelt volt.
A közlekedésért felelős tárca 2006-ban indította útjára a Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatát, amelyet 2022-ben tizennegyedik alkalommal hirdetett meg települési önkormányzatok, kis- közép és multinacionális vállalatok, valamint közintézmények számára. A pályázattal elnyerhető címmel az Építési és Közlekedési Minisztérium a kerékpározás elterjedését szolgáló, feltételeit javító önkormányzati és munkáltatói intézkedéseket ismeri el, a rendszerszerű fejlesztéseket jutalmazza. E mellett a pozitív példák, előremutató megoldások felkutatására, tapasztalataik feldolgozására és megosztására törekszik.

Kiskunhalas évek óta sikerrel szerepel az aktuális pályázatokon. A közelmúltban megtartott díjátadó ünnepségen "Kerékpárosbarát Település" címet nyert el, a "Kerékpárosbarát Munkahely" kategóriában pedig a Krausz és Társai Műszaki áruház kapott elismerést. A "Kezdő Kerékpárosbarát" elismerést 12 önkormányzat és 17 munkahely kapott utóbbiak között volt a Kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtár is.

A német könyvtárak már évek óta digitalizálják régi újságjaikat, és egyre inkább teljes szövegként is elérhetővé teszik azokat. Régóta óhaj egy olyan portál megléte, amely egyesíti a digitalizálás eredményeit, és lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy egy kattintással a teljes anyagban keressen. A Német Hírlapportál (link 2021. október 28-i indulásával megtörtént az első lépés. A Német Digitális Könyvtár (Deutsche Digitale Bibliothek, DDB) új alportálja ingyenes hozzáférést biztosít több mint 600 000 digitalizált, 1671 és 1950 között megjelent újsághoz.

A portálon elérhető lapszámok 252 különböző címet képviselnek, és 9 intézménytől származnak. Ezek a Badische Landesbibliothek (BLB), a Staatsbibliothek zu Berlin - Preußischer Kulturbesitz (SBB), a Sächsische Landesbibliothek - Staats- und Universitätsbibliothek Dresden (SLUB), a Staats- und Universitätsbibliothek Hamburg Carl von Ossietzky, az Universitäts- und Landesbibliothek Düsseldorf, a Landesbibliothek Oldenburg, az Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt, a Bibliothek der Friedrich-Ebert-Stiftung és a Deutsches Exilarchiv 1933-1945. A portál fejlesztését a Német Kutatási Alap (DFG) finanszírozza és négy projektpartner valósítja meg: a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) projektvezetőként, valamint a SLUB, az SBB és a FIZ Karlsruhe - Leibniz-Institut für Informationsinfrastruktur.

A hírlapportál központi funkciója a teljes szövegű keresés: a lapok 83%-a teljes szövegként érhető el, így kereshetünk bennük nevekre, helyszínekre vagy egyéb kifejezésekre. A keresés három szinten alkalmazható: a portál teljes anyagában, egy újság összes számában vagy egy adott lapszámban. A találatok mind a szkennelt oldalon, mind a teljes szövegű átiratban színessel kiemelve jelennek meg. (A Német Hírlapportál - új központi hozzáférés a régi újságokhoz; ref.: Murányi L.)

A múlt heti kérdésünkre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
9 - Nem a hatékonyság számít, csak a pénz eltapsolása
6 - Igen, a használók kedvelik, a könyvtárak neve jól forog általa
8 - Nem oszt, nem szoroz
8 - Az internetet a népek nem a könyvtárból tanulják
A több évre visszamenő hasonló kérdésekkel való összevetésben a következő diagramot kapjuk:
link . Az adatok alapján úgy tűnik, a rendezvény kifáradt, új, hatékonyabb koncepcióra van szükség. (MG)

Az Igazi Férfiak Olvasnak (Real Men Read) kezdeményezés célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a Pre-K-6 osztályos [4-12 éves] kisiskolásoknak, különösen a fiúknak arra, hogy olyan férfi mentorokkal találkozzanak a William Paterson Egyetem közösségéből, akik szeretik az olvasást és a tanulást. A mentorok életkoruknak megfelelő könyvekből olvasnak fel Észak-New Jersey iskolai körzeteiben a Pre-K-6 osztályosoknak [nagycsoportosoknak és 1-6. osztályosoknak]. A kezdeményezést a David és Lorraine Cheng Könyvtár szervezte, és az egyetem pedagógiai főiskolájával együttműködve mentorokat kerestek és helyeztek el a közeli iskolákban. A sikeres projekt a mentorokat különböző iskolákba vitte, és pozitív visszhangot váltott ki az összes érintett általános iskolai osztályból. (Az Igazi Férfiak Olvasnak: egy könyvtár által vezetett olvasásnépszerűsítő program; sajnos csak autoref.)

A Székelyföld Televízió programkínálatában Könyvpercek címmel szerepel a napi könyvajánló, amelynek közreműködő partnere a Kájoni János Megyei Könyvtár. A könyvtárosok röviden, egy-két percben mutatnak be érdekes olvasmányokat, kortárs és klasszikus szépirodalmat, frissen megjelent magyar vagy világirodalmi sikerkönyveket, gyerekkönyveket, tudománynépszerűsítő vagy helytörténeti kiadványokat, szakkönyveket.
A Könyvpercek ajánlói (eddig közel 150) elérhetők a Kájoni János Megyei Könyvtár YouTube csatornáján is: link . (via ReMeK-e-Hírlevél)

A Berlini Központi és Tartományi Könyvtár (Zentral- und Landesbibliothek Berlin, ZLB) már több mint tíz éve szeretné gyűjteményét egy fedél alatt tudni. Telephelyei a jelenlegi körülmények között is nagy népszerűségnek örvendenek mint közösségi irodák (coworking space) és nyilvános nappalik. A közösségi projektek terén végzett kísérletek után a könyvtárban 2018 óta szisztematikusan dolgoznak a kínálat bővítésén: szükség van olyan régi kedvencekre is, mint a közösségi iroda, és olyan kísérleti területekre, mint az új részvételi programformátumok.

Az ideiglenes épület belső kialakítását egy másik projektből fedezik, amelyre forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozta Bibliotheken im Stadtteil (BIST) programból kaptak; a támogatást bútorok és rendezvénytechnika tervezésére és készítésére, beszerzésére fordítják. A nagyteremben Agora bútorok és a különböző rendezvények lebonyolítására alkalmas széksorok, valamint a szükséges fény-, kép- és hangtechnikai eszközök lesznek. A csoportmunkaszobák berendezésekor figyeltek arra, hogy a bútorok a lehető legrugalmasabbak legyenek, támogatva a különböző munkamódokat (munka ülve, állva, a padlón), továbbá az egyes helyiségek összekapcsolása is megoldható legyen. A berendezést mobil és fix rögzítésű médiatechnológiai eszközök egészítik ki. (A tervezés során arra törekszenek, hogy legyen mozgástér a módosításokhoz az építkezés befejezése után is.)

Egy másik, szintén a BIST által finanszírozott projekt a külső területet érinti: a két épület közötti udvart rekreációs és zöldövezetté alakítják. Az AGB-t az ideiglenes épülettel ösvény köti össze, kétoldalt kültéri bútorokkal és növényzettel. A tervezésért a Kreuzbergben működő Schmidt-Seifert Landschaftsarchitekten iroda felel. (Kísérletezés és közösségi iroda a kocsiszínben: a ZLB bővíti az Amerika-Emlékkönyvtárat; ref.: Murányi L.)

Az idén tavasszal jár le a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatójának dr. Horváth Sándor Domonkosnak határozott idejű vezetői megbízása. Az intézményvezetés folyamatosságának biztosítása érdekében az Önkormányzat az igazgatói állás betöltésére a polgármester pályázatot írt ki, melynek közzététele az Önkormányzat és a Könyvtár honlapján történt meg.

A szakmai bizottság véleményében megállapította, hogy dr. Horváth Sándor Domonkos pályázata reálisan és hitelesen mutatja be az intézmény vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programot, melynek megvalósítására a közel 40 éves szakmai, 20 éves vezetői tapasztalata, valamint szakmai rátermettsége és elismertsége, továbbá innovatív tevékenysége nyújthat garanciát.

A pályázat véleményezésére felkért, jogszabályban meghatározott személyi összetételű szakmai bizottság a pályázó személyes meghallgatásával és a pályázatban foglaltak véleményezésével, melyet követően a bizottság egybehangzóan javasolta, hogy Győr város polgármestere dr. Horváth Sándor Domonkos öt évre szóló határozott időtartamú vezetői megbízására szóló előterjesztését terjessze a Közgyűlés elé.

Éjjel-nappal, 0-24-ben, tehát bármikor és bárhonnan elérhető könyvtárban gondolkodik Juhász Zoltán, akit a városi közgyűlés nemrég tartott ülésén április 1-jétől öt évre neveztek ki a Békés Megyei Könyvtár igazgatójának. Lényegesnek mondta, hogy a hagyományos könyvtári funkcióra alapozva fejlesszék az intézmény tevékenységét.
- A városi közgyűlésén ülésén azt mondta, hogy 0-24-ben elérhető könyvtárban gondolkodik. Mit értett pontosan ez alatt?
- Semmikép sem azt, hogy éjjel-nappal nyitva lesznek fizikailag is az ajtók, és lehet jönni bármikor olvasni, könyvet kölcsönözni, mert ez a kapacitásokat figyelembe véve lehetetlen - még ha olvasói igény lenne is rá. Azokra az online lehetőségekre, virtuális platformokra gondoltam, amelyeket a könyvtár használni és szolgáltatni tud az érdeklődők számára a nap 24 órájában. Ha hozzáférést biztosítunk az elektronikus könyvekhez, magazinokhoz, folyóiratokhoz, vagy akár virtuális kiállításokat teszünk elérhetővé, akkor lényegében az intézmény 0-24-ben elérhető. A digitális technológiákkal kiszélesíthető a könyvtár nyitva tartása, bárhonnan és bármikor elérhetővé válik. Emellett továbbra is hangsúlyos és elengedhetetlen funkció marad a könyvek kölcsönzése, a tanulás és a munka segítése, a személyes találkozási alkalmak biztosítása a helyiek számára.
- Milyen további újdonságokat, terveket fogalmazott meg?
- Országosan egyedülállók azok a szolgáltatási platformok, információs technológiák, amelyekkel rendelkezünk. Gondolok itt a Digilabor alkotóműhelyre, a séta alkalmazásra, de lehetőség van digitális tananyagot is létrehozni, illetve itt van például a tizenöt éve működő online enciklopédia, a BékésWiki. Ha a jelenleg is meglévő szoftverekre, infrastruktúrára tervszerűen és célzottan nagyobb hangsúlyt fektetünk, akkor még intenzívebben ki lehet elégíteni az igényeket. Tehát a meglévő szolgáltatások bővítése az egyik fő feladat. Emellett figyelni kell a szakmai újdonságokra, együttműködési lehetőségekre. Most, a Petőfi emlékév kapcsán egy olyan idővonal-készítő szoftverkomponenst vásárolt meg a könyvtár, amely felhasználható helyismereti tartalmak bemutatására, népszerűsítésre. A Békési gyűjteményre, azaz Békés vármegye legnagyobb helyismereti gyűjteményére alapozzuk az újabb könyvtári szolgáltatásokat, széles körben elérhetővé téve az információkat.

A Budapest Könyvfőváros 2023 programsorozat keretében rendhagyó makettpályázatot hirdet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár április 2-án a gyermekkönyvek nemzetközi napja alkalmából.
A könyvtár MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye szerint a pályázatra tetszőleges technikával és anyagokból készülő makettel, installációval lehet jelentkezni, amely egy nyomtatásban megjelent mese vagy gyerekregény konkrét jelenetét ábrázolja. Mint írják, óvodás, alsós (1-4. osztály), illetve felsős és középiskolás (5-12. osztály) korcsoportokban egyénileg vagy maximum 3 fős csapatban lehet a felhívásra jelentkezni, valamint családok is pályázhatnak. A makettek maximális mérete 600x400x400 milliméter lehet.

A makettekből összeálló Fantázia-sziget május 28-án lesz megtekinthető a margitszigeti Kristály Színtérben, ahol aznap ingyenes gyereknapi családi rendezvényt szervez a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, többek között a Kaláka együttes és Szalóki Ágnes fellépésével és számtalan kísérő programmal. Az esemény keretében a szakmai zsűri bírálatát követően, a legjobb makettek készítőit élményajándékokkal díjazzák - hangsúlyozzák a közleményben. Az elkészült maketteket május 2. és 12. között hétköznapokon személyesen lehet leadni a Budapest Könyvfőváros 2023 projektirodájában.

A kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár 2004 óta csatlakozik az Internet Fiesta országos programsorozatához, amelyet az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervez. A könyvtár többször kapott oklevelet a sikeres részvételéért.
- A március 23. és 30. között tartott tematikus hét alapvetően az elektronikus könyvtárhasználatra fókuszál. Ennek érdekében sok online programot szerveztünk és igyekeztünk népszerűsíteni az elektronikus szolgáltatásainkat - mondta Molekné Kőrösi Beatrix, az Egressy Béni Városi Könyvtár intézményvezetője. - Közösségi oldalunkra pedig a könyvtári katalógussal kapcsolatos tájékoztató anyagokat töltöttünk fel. A kisebbeknek arra hívtuk fel a figyelmét, hogy hogyan kerülhetik el a káros tartalmakat és mi módon védekezhetnek az internetes zaklatás ellen. Időseknek is tartottunk irodalmi klubfoglalkozást, ahol bemutattunk egy-két érdekességet könyvtárunkkal és az internethasználattal kapcsolatban. A mi könyvtárunk viszonylag sok új könyvet tud vásárolni. Többen éppen ezért látogatnak el hozzánk. Azt tapasztaljuk, hogy az emberekből még nem veszett ki a papír alapú könyvek és az olvasás iránti szeretet. A fiatalok is kezdenek visszatérni ehhez. Az e-könyvek olvasásához speciális eszközök és kompetenciák szükségesek. Ugyanakkor könyvritkaságok gyakran csak fizetség fejében tölthetők le az internetről, vagy egyáltalán nem elérhetők.

Az egy helyen, egy szakmában való sokáig dolgozás kétoldalú:
- nagy tapasztalat az adott területen
- kis tapasztalat más területeken.
Változásmentes időkben az előbbin, napjainkban pedig, amikor minden a változásról szól, már a másodikon van a hangsúly. A szűklátókörűséggel járó gyenge minőségű szakmai döntések elkerülése érdekében tehát érdemes tehát minél több területen tapasztalatot szerezni, így tehát a könyvtárban sem csak könyvtári képzettséggel lehet rendelkezni, illetve rendszeresen felülvizsgálni és korrigálni a régről hozott és a mai szakmai tapasztalatainkat - olvashatjuk pl. a Sokoldalúság c. könyvben. (MG) A zene területéről hozott példákkal...

A velencei Ospedale della Pietá Figlie del coro tagjainak tehetsége messze földön híres volt a 17. században. Nem volt kimondottan kemény a képzésük, de felváltva több hangszeren játszottak. "Nagyon világosan látszik - írta John Sloboda zenepszichológus -, hogy pusztán a gyakorlás mennyisége vagy a zeneórák száma nem tekinthető indikátornak a kivételes zenei teljesítmény tekintetében." Ami pedig a strukturált zeneórákat illeti: akik már egészen kicsi koruktól ilyen foglalkozásokon vettek részt, kivétel nélkül mind az "átlagos" kategóriákba kerültek, egyet sem nyilvánítottak közülük kivételes képességűnek. "Ez erősen arra utal, hogy nem válik senkinek sem hasznára, ha korai életszakaszban túl sok zeneórát látogat." - állapították meg a kutatók. ...
Az iskolában kivételesnek tartott gyerekek azok közül kerültek ki, akik egyenlőbben osztották el az idejüket három hangszer között.

Nemrégiben írtuk, hogy egy onkopszichológiai vállalkozás tájékoztató munkára fogta a ChatGPT-t_ Tematikus chatbot! Helyismereti gyűjteményre, bármilyen tartalmú szaktájékoztatásra! link .

Az OpenAI API-nak köszönhetően bizonyos keretek között könnyen testre szabható, hogy miként is működjön a chatbot, milyen válaszokat adjon, és ami a legfontosabb, milyen válaszokat ne adjon. ... Kritikus kérdés ezen túl az is, hogy ezekben a testreszabási szövegekben szerepeljenek például az ügyvédi irodával kapcsolatos legfontosabb információk köre, beleértve az elérhetőségi adatokat, szakterületet stb. Ez utóbbi azért is létfontosságú, mert a legtöbb ilyen kifinomult nyelvi modell hajlamos "hallucinálni", és többségük nem végez önállóan internetes keresést. ... Lényegében ez tehát csak reklám és marketing célú felhasználás.

Emellett a chatbot képes ügyvédnek kiadni magát, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy jogi kérdéseket tegyenek fel a chatbotnak anélkül, hogy az ügyvédi irodának előre meg kellene határoznia minden lehetséges kérdést és a helyes választ (ahogyan ez a chatbotok korábbi generációinál szükséges volt). Természetesen ehhez a felhasználási feltételeknek egyértelművé kell tenniük, hogy mindez a látszat ellenére sem jogi tanácsadás, és nem is szabad valódi célokra használni. Fontos tehát, hogy éles különbséget tegyünk a szórakoztatási cél és az ügyvédi iroda (és nem a chatbot!) által ténylegesen adott jogi tanácsadás között.

Az ügyvédi iroda az OpenAI API alkalmazást pr, marketing, chatbot, fordítás, szövegstílus-javítás, és szöveggenerálás célokra használja.

Reneszánszát éli az analóg zenehallgatás és filmnézés, tömegek mégsem tekerik vissza az idő kere­két. A lelkes audiofil fiatalok és a horrorfanatikusok sem taszíthatják le a streamingszolgáltatásokat az élről, de a letűnt technológiák felfuttatását éppen az újabbak terjedése idézi elő.

A szabad szemmel láthatóvá hízott használati adatok mögött különös jelenség áll: a bakelit újjáéledése egybeesik a zenei streamingszolgáltatások felfutásával. "Az igazi zenerajongók, a különleges megjelenéseket kutató gyűjtők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a vinylkiadványok iránt. Vannak, akik a gazdagabb analóg hangzás varázsát keresik a hanglemezek beszerzésében és lejátszásában. Vannak azonban olyan rajongók is, elsősorban fiatalok, akik relikviaként, már-már dekortárgyként tekintenek a vinylre, s akár úgy is vásárolnak, hogy nincs otthon lemezjátszójuk." - részletezi Szűts László, a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetségének (Mahasz) elnöke.

A magyarországi VHS-gyűjtők egy Facebook-csoport adatai alapján körülbelül 3 ezren lehetnek. - Azok az emberek érdeklődnek a videókazetta iránt, akik már éltek a VHS-korszakban, gyerekként vagy tinédzserként látták az első filmeket. Míg a vinylformátum minőséget jelent a vájt fülűek számára, addig a VHS-en lévő filmeket tényleg csak a fanatikusok nézik meg, annak képi technológiája ugyanis messze elmarad minden ma elérhető alternatíváétól. Tóth Gyula szerint a VHS ezért sem fogja túllépni nosztalgikus szerepét, és nem várható olyan reneszánsza, mint amilyennel a bakelit mentette át magát a XXI. századba.

Így erre a műfajra is igaz, hogy a gyűjtés leginkább birtoklást jelent, a tartalom fogyasztása marad digitális, azon belül is egyre inkább streaming.

1995-ben az UNESCO április 23-át A könyv napjává nyilvánította, katalán javaslatra. Ezen a napon halt meg a világirodalom két óriása, William Shakespeare és Miguel de Cervantes. A nemzetközi akciónap célja, hogy az emberek felfedezzék az olvasás szépségét, és ösztönözzék egymást a könyvek lapozására. Ez alkalomból megvizsgálták azt is, mennyit olvasnak az európaiak.

Az olvasás 2005 óta most a legkevésbé népszerű az Egyesült Királyságban. A kilenc és tizennyolc év közötti gyerekeknek kevesebb mint a fele, mindössze 47,8 százaléka mondja azt, hogy örömét leli az olvasásban. A kép Európa más országaiban sem sokkal kedvezőbb. Az EU rendre kiszámolja, mennyit költenek lakosai olvasásra: 2021-ben az átlagos európai összes bevételének 1,1 százalékát fordította könyvekre, újságokra és folyóiratokra. De Európán belül vajon melyik országban költik az emberek a legtöbbet könyvekre? A listát az elmúlt 5 évben folyamatosan Szlovákia vezeti, jelenleg 1,9 százalékkal, de volt ez már 2,1 százalék is. A könyvekre legtöbbet áldozó országok között Horvátország, Németország, Észtország, Lettország és Izland követi őket a rangsorban. És ki van a lista alján? Fejenként a legkevesebbet Cipruson költik, az emberek bevételüknek csupán 0,4 százalékát. A lista végén ott van még a Görögország, Románia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia is, ők mind 0,5 százalék körül áldoznak erre. Ezek az adatok a pénzbeli ráfordítást jelzik, de mi a helyzet az olvasásra szánt idővel?

Erről sajnos csak régebbi, 2008 és 2015 közötti adatok állnak rendelkezésre, ezek szerint Észtországban töltenek napi szinten a legtöbb időt olvasással. A 20 és 74 év közöttiek ebben az országban naponta átlagosan 13 percet olvasnak. Őket követi (még tíz perc feletti átlagos olvasási idővel) Finnország, Lengyelország és Magyarország. A lista legalján a franciák állnak, náluk mindössze 2 perc az átlag, de a románok, az olaszok és az osztrákok sem olvasnak sokkal többet.

Miért alakul ki az emberek többségében félelem az orvosi és egészségügyi dolgozóktól? Miként alakul át a testről szerzett tapasztalat az egészség vagy a betegség szemszögéből tekintve? Egyáltalán mit értünk pontosan kultúrorvostan, illetve orvosbölcsészet alatt, és milyen gyökerei vannak? Többek között ezeket a témákat érintették a Glossza podcast februári adásának meghívott vendégei, Ureczky Eszter, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusa, a Medical Humanities / Kultúrorvostan link oldal szerkesztője, valamint Imolya Patricia orvos, az Esetlapok - Kórháznovellák című kötet szerzője. Imolya Patricia önkéntes mentős tevékenységet folytatott egyetemi tanulmányai során, és kötetében az ezzel kapcsolatos élményeit osztotta meg az olvasókkal. Novelláiban szó esik többek között arról, hogy miként látják az orvosok a segítségre szoruló betegeket, vagy hogy néz ki pontosan egy covid- vagy általában egy sürgősségi osztály.

Imolya Patricia ötödéves egyetemistaként kezdett komolyabban foglalkozni az írással, elsősorban azzal a céllal, hogy az önkéntes mentőápolóként átélt traumatikus eseteket képes legyen feldolgozni. Az írás számára tehát önterápiaként, traumafeldolgozásként funkcionált. Nevét az olvasók egy covidosztályon szerzett tapasztalatait megörökítő novellájának köszönhetően ismerték meg. Megjelent kötetének egyik legnagyobb értéke szerinte az, hogy segít közelebb hozni egymáshoz a laikusokat és az egészségügyi dolgozókat. Erre hatalmas szükség van, hiszen a betegeknek egyrészt megvannak a saját, nem feltétlenül pozitív tapasztalataik az orvosokról, másrészt gyakran megfeledkeznek arról, hogy az orvos is egy ember.

Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából mintegy ötszáz, a költőhöz kapcsolódó kézirattal bővült 2023. március 22-étől az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) internetes tartalomszolgáltatása, a Copia link .

Az online adatbázisban elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték legmarkánsabb részei, köztük a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének, Szendrey Júliának a naplója - hangzott el az esemény alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Budapesten. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója felidézte, hogy a nemzeti könyvtár 2021-ben indította el Copia nevű digitális tartalomszolgáltatását. A legnagyobb magyar digitális kéziratgyűjtemény mindenki számára hozzáférhetővé teszi a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött, kiemelkedő értékű kéziratokat. Eddig a Babits-levélhagyaték mintegy 2500 és a Kölcsey-fond 115 kézirata volt hozzáférhető a szolgáltatásban. (MTI)