Tanulás, kutatás és egyéb tevékenységek helyszíneként jelenlegi könyvtáram a New Jersey állambeli Rutgers egyetemen szintén új kihívásokkal néz szembe. Egy sikeres együttműködés keretében 2018-ban "A tervezés társadalmi és kulturális aspektusai" c. kurzus bennünket választott féléves munkájuk célpontjaként. Képzeletbeli szakértőkként negyvennégy alapképzésben résztvevő hallgató gyűjtött adatokat a könyvtárról, annak használóiról és szolgáltatásairól előre megadott szempontok alapján. A jelen helyzetet a részvételi-közösségi tervezés témájában olvasott szakirodalomra és a meglévő forrásokra vagy lehetőségekre építve elemezték év végi dolgozatukban. Megfigyeléseiket részletes tevékenységi diagramokon is ábrázolták. A folyamat nem állt meg itt; később a hallgatók további könyvtárakat is értékeltek. Tapasztalataikat felhasználva 2023-ban a több Rutgers-könyvtár is eredményesebben szolgálja a használók igényeit.

Mit gondolsz erről? Észrevételeidet elmondhatod, kérdéseidet felteheted a "Szolgáltatunk, de kinek? Használóközpontú szemlélet egy amerikai egyetemi könyvtárban" (Hajnal Ward Judit, Rutgers Egyetem Könyvtára, New Jersey) előadás után, az MKE vándorgyűlésén; 2023. július 14., 13.00-16.00; KIT-műhely: Fókuszban: szolgáltatás helyett a használó rendezvényen.

Folytatva az Orsós László Jakabbal készült interjú közlését 23'50"-től...
Partizán: Mi volt a leginkább bükokratikus élményed?
OLJ: Iszonyatosan el vagyok kényeztetve, mert a csapatomban van egy adminisztrátor, három ember, akik ezt csinálják, és szeretik csinálni. Le kell ülni mindig, és akkor elmagyarázzák nekem, hogy mi történik most. És többen védenek engem - nagyon jó fejek.
Amióta itthon vagyok - egyrészt nem veszik tudomásul, hogy nem vagyok ott; folyton készenlétben kell állnom -, csak az elmúlt tíz napban pont két adminisztrációs határprobléma volt, amibe bele kellett állni.
Az egyik a város kulturális alpolgármestere, akivel most fogunk valamit csinálni, ami nagyon fontos politikailag, és ő nagyon otthonos ezeken a tájakon. Kicsit követelőző hangon kérte, hogy magyarázzam el neki, hogy mi fog történni. Abban volt egy kis izgalom; éreztem, hogy mégiscsak a polgármester-helyettes asszonnyal fogunk beszélni... De pillanatok alatt ráérzett, hogy ez így rendben van, és nagyon meg is változott az egésznek a dolga.
A másik pedig egy költségvetési probléma két nappal ezelőtt, amitől iszonyodok. Ami nagy gáz lehetett volna, ha nem veszi észre az ún. line producer a csapatomban (aki a napi szerződési rendszereket intézi) a gikszert. Ám, ahogyan egy normális csapatban kell lenni, ahogyan észrevettük a gikszert, felhívtam a gazdasági igazgatót, hogy valami baj van, de nem érzékelem a kiutat ebből, mert nem ez a terepem. Tudunk-e beszélni, és tanácsra van szükség. Egy óra múlva Zoom-on ült az csapata és az én csapatom, és így indított Amadou (aki ghanai): Értem, nagyon kellemetlen a helyzet. Az a célja ennek az órának, hogy megtaláljuk a kivezető utat. Gyűrjük fel az ingujjunkat, és találjuk meg, mert azt akarom, hogy sikeresek legyetek. Ettől mindenki megnyugszik, és - köszi, Amadou - akkor nézzük. Akkor ő kérdez, válaszolunk... Fél óra múlva elkezdett kinyílni az egész dolog. Befejeztük, írtam neki egy emailt, hogy "szeretlek, Amadou!" Erre visszaküldött egy virágot. (...)
Ez [mármint az előbbi ügy - szerk.] a polgármester-helyettes projektje, és tudni akarja, hogy mi van, mert fogalma sincs. De most tudja, és most megnyugodott, és kész.

Hogyan tudnánk még több használót a könyvtárakba bevonzani? Ehhez meg kell ismernünk, hogy
- mi jár a könyvtárba nem járók fejében.
- mit gondolnak a könyvtárról, hogy látják azok szolgáltatásait?
- mi a távolmaradásuk oka?
- milyen szolgáltatások érdekelnék őket annyira, ami miatt érdemesnek tartanák a könyvtárba járást?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ hazai felmérésünk, amelynek eredményeit a tatai MKE Vándorgyűlésen ismertetjük 2023. július 14-én link , a KIT-műhelyben. Többek közt a "Mit szeretnének a könyvtárhasználók, és (még) nem-használók?" előadáson. Az alábbiakban a részletesebb elemzés előtti gyorselemzésből található néhány kiragadott részlet, leíró statisztikai adatokkal.

A kérdőíves felmérésünkre 2 hét alatt 275 kitöltés érkezett (a felmérés 2023. június 20. óta kitölthető, jelenleg is). A válaszadók 28 százaléka egyszer sem látogatott el az elmúlt egy évben könyvtárba, további 13,8 százalék pedig egy-két alkalommal. Tehát a kitöltőink több mint fele a felmérés szempontjából rendszeres könyvtárlátogatónak számít, azonban a több mint száz fős nem-könyvtárlátogatói minta így is különállóan elemezhető minta.

Az online könyvtári szolgáltatásokat igénybe vevők sem térnek el jelentősen arányaiban a fizikailag könyvtárba járókhoz képest. A kérdőív kitöltőinek 30 százaléka egyszer sem használt online könyvtári szolgáltatást az elmúlt egy évben, további 19 százalék pedig csak egy-két alkalommal.
Kérdésünkre, hogy mi korlátozta a több könyvtárhasználatot, a legtöbben az időhiányt választották (56% jelölte be). A második egy ehhez kapcsolódó elem, ugyanis a nyitvatartási vagy egyéb szolgáltatás elérhetőségi időpontokat sem tartják sokan megfelelőnek (29%). A harmadik helyen már egy ennél elgondolkodtatóbb tényező szerepel 24,8 százalék szerint: számukra érdektelenek vagy nem relevánsak a könyvtárban elérhető szolgáltatások.

Hasonlóan problémás területet jeleznek a szolgáltatásvezéreltség alapelveit (ITIL guiding principles) firtató kérdésekre adott válaszok. A kérdéscsoportot 258 fő töltötte ki. Abban nagy részük egyetért, hogy a könyvtár különböző értékekre fókuszál (pl. társadalmi, kulturális), ez a kitöltők 88 százaléka szerint jellemző. Azonban 35 százalék szerint a könyvtárak nem építenek a felhasználói visszajelzésekre, és 30 százalék szerint nem is fejlesztik folyamatosan a szolgáltatásaikat.

A KIT-műhelyben további részleteket tudhatsz meg arról is, hogy milyen szolgáltatások lehetnek érdekesek a használók számára. Külön a nem-használók esetében! (Habók Lilla)

A közkönyvtár küldetése célcsoportjának 100%-ára vonatkozik. E közösség egy része gyerek, egy része a felvégen lakik, vannak, akik gyerekesek... És közülük nagyjából 5% LMBT+-ként azonosítja magát, és vállalja is ezt. Másik 5%-uk nem azonosítja magát LMBT+ emberként, de a viselkedése és szokásai miatt orvosi szempontból az LMBT+ rizikócsoportba tartozik. Szakmai kérdések tehát:
- Mi hárul az említett adatokból az információterjesztést végző könyvtári szakemberekre?
- Elegendő mennyiségű és minőségű-e a könyvtárakban és a világhálón fellelhető információ ahhoz, hogy az önazonosságot kereső LMBT+ fiatalok megtalálják az utat az egészséges felnőtt élethez?
- Hogyan segíthetünk az érintetteknek, szüleiknek és ellátóiknak könyvtári szolgáltatásaink segítségével?
- Mit tehetünk, ha nincs az állományban megfelelő információ a referenszkérdések megválaszolásához?
Ezeket a kérdéseket járjuk körül a tatabányai MKE vándorgyűlés link KIT-műhelyében, Somorjai Noémi előadásával: "Amit a használók kívánnak egy közösség példájával".
Az LMBTQ+ példa alkalmas arra is, hogy a célcsoport más látható, vagy külön nem létható csoportjait behelyettesítsd és átgondold könyvtári stratégiádat irányukban.

Az utóbbi évek hazai könyvtáros rendezvényein többször visszaköszönt a "partnerség" kifejezés. Hogy a kifejezés mögött a gyakorlatban ki mit értett, arról többféle elképzelés él. A kifejezés ugyanakkor megtalálható Arnstein létráján (ld.: link ), ráadásul a 6. szinten, amely már érdemi részvétel. Lássuk:

"ÉRDEMI RÉSZVÉTEL (cél: érdemi részvétel)
6. Partnerség: a hatalom megosztja a tervezéssel és a döntéshozatallal kapcsolatos felelősségeket. Eszközök pl. közös szakpolitikai testületek, a tervezési bizottságok. Miután az alapokat valamilyen adok-kapok formájában megteremtették, a feltételek nem egyoldalúak."

Eszerint: ha megosztott az információ a közös tervezéshez, akkor közös felelősség is; mindez a könyvtár munkatársaival, használóival, fenntartóval és más szervezetekkel (beleértve a könyvtárszakmai szervezeteket) kapcsolatban egyaránt értelmezhető.

Gyere el a részletekért! - Mikulás Gábor beszél a témáról az MKE tatabányai vándorgyűlésének KIT-műhelyében link / KIT-műhely.

Mit ér az a szakmai rendezvény, ahonnan nem feltöltődve távozunk?! Amelyen addigi gondolatainkat nem éri kihívás... Netán olyan, amely hatására nem kezdünk korábban nem tervezett cselekvésbe?!

Frissítettük a "Konferenciára készülve" link pontjainkat, melyeket könyvtári és információs szakmai közlemények alapján állítottunk össze. Három irányból közelíti a szakmai rendezvényeket:
A. Résztvevői felkészülés
B. Előadói felkészülés a közösségi média korában
C. Néhány szervezői szempont.
A három oldalas anyag jól használható a MKE vándorgyűlésén való részvételhez is.

Ne feledd: a könyvtárosok - küldetésük szerint - a tájékoztatás szakemberei. (MG)

Minden évben a Region Skane Könyvtárfejlesztése megrendezi a SUD - Nagy Fejlesztési Napot, amikor a helyi könyvtárak lehetőséget kapnak az egymástól való tanulásra, inspirálódásra, az év során végzett különböző projektekről, fejlesztésekről.
Az idei találkozó témája a párbeszéd volt. Egy műhelymunkán a résztvevők kipróbálhatták a "kollegiális tanulás a beszélgetésben" módszert.

Visszatérő probléma, hogy sok könyvtáros jár előadásokra és konferenciákra, de nem osztja meg az ott elhangzottakat a kollégáival, ennélfogva nem alakulhatott ki a tudás- és információmegosztás kultúrája. Meg lehetne beszélni, hogy mit érdemes kipróbálni a könyvtárban az újdonságok közül, és ehhez természetesen vezetői szinten is támogató struktúra szükséges. Tehát az információmegosztásnak nem szabadna puszta beszámolóvá válnia vagy teherként tekinteni rá.
Az tudásmegosztás természetes része a könyvtárnak, így a tapasztalatmegosztásnak is ugyanígy kellene működnie. Nem kell feltétlenül külsős előadókat meghívni, mivel a szervezet eleve nagy tudást képvisel.
Lehet egy előadás szabadabb: aki részt vett egy konferencián, elmondhatja azt, mi volt számára a legérdekesebb, mi az, amit szerinte érdemes megosztani.

Egy másik lehetőség az "ability spotting", melynek során felfedezik a munkafolyamathoz szükséges kompetenciákat, és kiderül, hogy a könyvtár mit tud és mit nem tud, megoldható-e úgy a hiányzó tudás, hogy valaki más a munkahelyen belül megtanítja a kollégáknak?

Általános tapasztalat, hogy a könyvtárosok gyakran félénkek a saját munkájuk bemutatása során. Azt mondják: "Ó, nekem kell bemutatnom... Miről beszéljek? Semmi különleges nincs ebben!" Ez a hozzáállás nem szerencsés, mert igen is szükséges lenne bemutatni a könyvtárosok tevékenységét a fenntartóknak és a politikusoknak méghozzá kiemelve azt, hogy ez miért értékes és hasznos.
A műhelymunka végén, a kiscsoportos megbeszéléseket követően zárókört tartottak az alkalomról. Megbeszélték, hogy ki mit visz magával a munkahelyére a beszélgetésből. Magukkal vihetnek valamilyen módszert vagy gyakorlatot, pl. kompetenciatérkép készítés. Esetleg, hogy felfedeztek magukban valami olyan kompetenciát, amire eddig nem gondoltak.

A kollegiális tanulás más megvilágításba helyezi a kollégáinkat, mert ennek segítségével jobban kiismerjük egymást, és hatékonyabban tudunk egymás tudására építeni. Mindenkinek fontos az érzés, hogy hozzá tud járulni valamivel a közös munkához. (ref.: Habók Lilla, ChatGPT fordítással)

Az American Library Association (ALA, link ) 1 millió dollárt oszt szét a szellemi szabadsággal kapcsolatos kezdeményezések támogatására és bővítésére, mivel a nemzet a cenzúra növekvő kihívásaival küzd, és az olvasáshoz való jog védelmére újabb forrásokat keres. Az egyesület a pénzből támogatni fogja tagjait, a könyvtári dolgozókat és a könyvtárosokat mindenütt, csakúgy, mint az általuk kiszolgált közösségeket. Ezzel az ALA megduplázza a szellemi szabadságért felelős irodájának (OIF link ) létszámát. Az iroda feladata a könyvtárakhoz és a könyvtári anyagokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint a szellemi szabadság fontosságának tudatosítása a könyvtárakban. Az OIF igazgatója elmondta, hogy sok könyvtári dolgozó állását, személyes jólétét fenyeget veszély.

A Lawyers for Libraries (Jogászok a könyvtárakért) és Law for Librarians (Könyvtárosoknak szóló jog) programokat is bővítik. E programok képzései mind a jogi szakemberek, mind a könyvtári szakemberek számára biztosítják a cenzúra kihívásainak elhárításához szükséges szakértelmet. 2022-ben rekordot döntöttek a könyvekkel kapcsolatos kihívások. Megjegyzés: az ALA 2022-ben összesen 1269 követelést naplózott a könyvtári könyvek és források cenzúrázására, erről és az Illinois-i törvényjavaslatról ld. pl.: link .

A finanszírozásból támogatják még a szellemi szabadsággal kapcsolatos helyi segélyvonalakat; az OIF weboldalán link levő források frissítését; a nemzeti cenzúra kihívásainak digitális térképét a nyomon követés érdekében; a szellemi szabadsággal kapcsolatos kihívásokra való reagálásra vonatkozó utasításokat tartalmazó eszköztárat.

Az ALA tervezi, hogy az Együtt a könyvtárakért részlegük felügyelete alatt elindítja a könyvtári igazgatótanácsok kampány iskoláját, és létrehozza az ALA Érdekképviseleti Akadémiát. Washingtonban 2024-ben összehívják a szellemi szabadságról szóló nemzeti csúcstalálkozót. Ez arra ösztönöz, hogy megvitassák a könyvek betiltására koncentráló félretájékoztatást, dezinformációt és cenzúrát, ill. hatékony, összehangolt választ dolgozzanak ki. Egyéb kezdeményezések: új kutatás a szellemi szabadsággal kapcsolatban, egy börtönkönyvtári családi műveltségi kezdeményezés, egy finanszírozási alap az OIF-kezdeményezések támogatására, 2024-ben egy szellemi szabadságot népszerűsítő, országjáró buszos körút. (Ref.: Szabó Eszter)

A gyűjtésre, feldolgozásra és hozzáférhetővé tételre összpontosító könyvtármodell helyébe napjainkban a szociokulturális központként funkcionáló könyvtár lép, amelynek fő célja a helyi közösségek integrálása, illetve a találkozásra és vitára alkalmas hely biztosítása (...írtuk egy éve). A könyvtárnak a helyi közösségben játszott társadalmi szerepe és az általa képviselt értékek alkotják az intézmény úgynevezett társadalmi tőkéjét, melynek az egyik legfontosabb eleme a bizalom. Jelen tanulmány a könyvtárosok által tanúsított bizalmat vizsgálja egy 2018-tól 2022-ig tartó, a könyvtárosok egyéni társadalmi tőkéjére irányuló nemzetközi összehasonlító kutatás részeként.

A társadalmi tőkének sokféle megközelítése ismert (ld. pl. Robert Putnam, James Coleman, Pierre Bourdieu, Francis Fukuyama); a fogalmat ezek nyomán úgy lehet meghatározni, mint az egyének képességét, hogy csoportokat és hálózatokat hozzanak létre, melyek alapja a bizalom és a kölcsönös támogatás a közös célok elérése érdekében. A társadalmi tőkét az egyének és a csoportok/intézmények szintjén is lehet értelmezni. Két dimenzióval rendelkezik:
- strukturális társadalmi tőkéről (kapcsolatok, hálózatok)
- normatív (más néven kulturális vagy kognitív) társadalmi tőke (értékek, társadalmi normák, bizalom).

A társadalmi csereelmélet szerint a bizalom kialakulása a haszonnal járó, kölcsönös tranzakciók ismétlődésének eredménye. Ha megbízunk a másik fél szándékaiban, igazában és képességeiben, illetve magas a társadalmi szintű bizalmi index, akkor alacsonyabb kontroll mellett is működőképesek az intézmények, ami idő- és költségmegtakarítást jelent. Az észszerű bizalom az élet minden területén előfeltétele a produktív kapcsolatoknak - így van ez a könyvtárakban is, ahol egyebeken kívül az intézményi célok között szerepel a helyi közösségek integrálása és fejlesztése. A könyvtárak jellemzően magas közbizalmat élvező intézmények, amelyek felé küldetésnyilatkozatuk szerint a társadalomból kirekesztettek és elszigeteltek is bizalommal fordulhatnak. A bizalom az intézményi elveken, eljárásokon és szabályzatokon, de a munkatársakon is nyugszik: minden intézményi döntés és minden munkatárs egyaránt képes építeni és rombolni is a könyvtárba vetett bizalmat. A bizalom nemcsak a külső partnerek és a könyvtárhasználók viszonylatában, de a munkahelyi légkör és a szervezeti hatékonyság szempontjából is előnyös, ezért a könyvtárvezetőknek mindenképpen érdekében áll a bizalom kultúrájának megteremtése és építése. (A bizalom mint a kognitív társadalmi tőke építésének tényezője a könyvtári munkatársak és a használók között: vonatkozások a könyvtárvezetők számára; ref.: Szabó P.)

Hírforrás: Humanus

Ha úgy érzed a helyi vagy országos szakmai közösségekben:
- nem mindenki tudja kibontani (szakmai) képességeit
- akadozik az információáramlás, félnek kifejteni gondolataikat, az információgazda inkább befolyást épít
- csökken a szolgáltatásaitokat vonzónak tartó használók száma
- nagy a fluktuáció, elapad a szakmai utánpótlás, kiégés, depresszió, reménytelenség üti fel a fejét,
komolyan gondolkozz el a szociodrámán. (MG)

A szociodráma módszere Magyarországon egyre népszerűbb. Olyan tudományos és terápiás eszköz, amely a pszichodrámával ellentétben nem az egyént, hanem létező közösségeket és ezek problémáit állítja középpontba, ezek feldolgozását és az adott társadalmi csoport konstruktívabb társas működését segíti elő bizonyos kitalált történetek, mesék színre vitelével.

A szociodráma elsősorban létező közösségek - például gyermekotthonokban élő gyerekek vagy egy faluközösség - problémáinak feltárásában és megoldásában nyújt segítséget. Mivel nem az egyént, hanem a közösséget állítja középpontjába, vagyis a csoport tekinthető alapegységének, ezáltal a mai korra jellemző individualizálódással is igyekszik szembemenni: az egyén jólléte nem elválasztható annak a csoportnak a kiegyensúlyozott és demokratikus működésétől, amelybe beágyazódik, ahogyan az egyéni változások is folyamatosan visszahatnak az adott csoport folyamataira. A Kék Egyenlőség podcast adásában Horváth Katát kérdezte Fáber Ágoston a szociodráma működéséről, céljairól és emberképéről, illetve arról a történelmi korról, amelyben létrejött.

Fiáth Titanilla, börtönökben tapasztalatokat szerzett klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus (ELTE):
- Amerikában minden fogvatartottnak meg kellett írnia az élettörténetét - ez mindkét programban, a drogterápiás körletben és a szexuális bűnözők részlegén is így volt, és erről aztán rendszeresen beszélgettek.
Az élettörténeti narratíva így társas produktummá vált, és a csoport és a csoportvezetők kérdései és kommentárjai alapján egész furcsa interpretációk és megfejtések adódtak. Egy emberölésért elítélt szerfüggő fogvatartott például azt mesélte, hogy ő a gyerekkorában nagyon szégyenlős volt, és rengeteget olvasott. Itt az olvasás aktusa úgy értelmeződött, hogy az a valóságtól való elmenekülés lehetett, tehát ahelyett, hogy szembenézett volna a problémáival és a szégyenlősségével, ő inkább elmenekült. (Qubit)

Fiáth Titanilla a példa után kifejti a neoliberális hozzáállás káros mivoltát: nem vezet célra az elítéltek egyéni felelősségének hangsúlyozása a társadalmi hatások figyelmen kívül hagyása helyett.
Mindez felvetheti a könyvtáros lehetőségét, aki adott helyzetben az olvasmány mellett (helyett?) az adott helyzetben valódi cselekvést is ajánlhat.
Emellett felveti a könyvtáros közösség, könyvtárosképzők, könyvtáros szervezetek felelősségét abban, hogy az olvasásról alkotott kép jóval összetettebb legyen; a könyvtár céljainak pedig ne a szolgáltatásokat (benne pl. az "olvasásnépszerűsítés", vö.: Elvi és gyakorlati gondok az ún. 'olvasásnépszerűsítéssel' link ), hanem a használói stratégiai célok teljesülését tekintse küldetésének. (MG)

A korai olvasók jobb eredményt értek el a memória, a beszéd és a szóbeli információk feldolgozásának képességét vizsgáló standard teszteken, a szülők beszámolói alapján kevesebb viselkedési problémájuk volt, és kevesebb depresszióra utaló jelet mutattak. A kutatók meglepetésére az MRI-felvételek is alátámasztották az eredményeket: a korai olvasóknál nagyobb volt a szövetek térfogata az olvasással kapcsolatos folyamatokban, valamint a figyelemben és a viselkedésben érintett agyterületeken.
"Az olvasás nem csak kellemes élmény, széles körben elfogadott, hogy inspirálja a gondolkodást és a kreativitást, növeli az empátiát és csökkenti a stresszt. De ezen felül jelentős bizonyítékot találtunk arra, hogy a gyerekeknél fontos fejlődési tényezőkkel áll kapcsolatban, javítja a kognitív képességeket, a mentális egészséget és az agyi struktúrákat, amik a jövőbeli tanulás és jólét sarokkövei" - mondta Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem neuropszichológia-professzora.

A korai olvasóknál más fontos mintákat is kimutattak a tanulmányban: kevesebb időt töltöttek képernyők (tévé, telefon, tablet) előtt, és egészségesebb alvási szokásaik voltak - ezek mind hozzájárulhatnak a gyerekek jobb teszteredményeihez és mentális jólétéhez. (Qubit)

És egy rövid Vekerdy-videó arról, hogy miért nem feltétlenül mérvadó, ha valaki később, a saját tempójában tanul meg olvasni: link .

"Ha van kerted és könyvtárad, mindened megvan, amire szükséged van" - mondta Cicero egy Kr.e. 46-ból származó levelében. Sőt, egyes fordítások még hangsúlyosabb idézetet sugallnak: "Ha van kerted a könyvtáradban, minden teljes lesz!"
És az sem meglepő, hogy - főként nyáron - kertbe, zöldbe vágyunk, könyvtárosként és használóként egyaránt. Jó esetben árnyas helyet találunk a hőségben is. Néhány képes példa a link oldalon:
- A Belga Királyi Könyvtár udvara, Brüsszel
- Kis játszótér Celje Közkönyvtára előtt (a kert nem látszik) (Szlovénia); lényegében megszüntették a könyvtár falát: szabad a büfé felől a ki-bemászkálás
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Török utcai fiókkönyvtár, ahol egyelőre elképzelések vannak az épület előtti tér kihasználására
- Titkos olvasókert a Cincinnati könyvtárban (forrás: link
- A témában talán legkiemelkedőbb Varsói Egyetemi Könyvtár (források: link és link ). Korábban itt írtunk róla: link
- A Václav Havel Könyvtár Párizsban tudatosan igyekszik bevonni a környék hátrányos helyzetű lakosait, s ebben egyik eszköz a kert. Itt írtunk róla bővebben: link (képforrás, videó: link ).

Kapcsolódó Facebook-poszt, ahová feltöltheted a Te könyvtárad példáját: link

A Művelődés c. folyóirat 2023. májusi számának Vélemény rovatában Benkő Levente főszerkesztő az erdélyi magyar központi gyűjtőkönyvtár szükségességét említve hivatkozik a Szabadság c. napilapban megjelent interjúra, amely Gaal György irodalom- és helytörténésszel készült.
"Erre reagálva, május elején, szintén a Szabadság hasábjain, Gaal György kolozsvári irodalom- és helytörténész néhány olyan szempontot villantott fel, amelyeken nem ártana elgondolkodni, de inkább: amelyek figyelembevételével nem ártana cselekedni. Nem akarok vészharangot kongatni, mégis hozzáteszem: lehetőleg szaporán, amíg nem késő. Például abból a szempontból, hogy addig volna jó tető alá hozni - a szó minden értelmében - egy ilyen létesítményt/intézményt, amíg le nem szokunk teljesen a nyomtatott kiadványokról s magáról az egész Gutenberg-galaxisról."

Erdélyben 1990 óta él az igény egy magyar központi gyűjtőkönyvtár és dokumentációs központ létrehozására. Helyi, megyei, körzeti, illetve szakmai tékák léteznek ugyan, és folyamatosan zajlik az átfogó digitális tartalmak létrehozása, fejlesztése, építése, de még mindig nincs egy olyan intézmény vagy hely, amely - Bárdi Nándor helytálló szavával élve - olyan értékeket gyűjt, őriz meg és állít az érdeklődők szolgálatába, amelyek sem Budapesten, sem Bukarestben nem állnak a fontossági sorrend elején. (via ReMeK-e-Hírlevél)

2019 elején a texasi Sam Houston Állami Egyetem (SHSU) úgy határozott, hogy felújítja a campuson lévő egyetlen könyvtár, a Newton Gresham Könyvtár (NGL) 1960-as évekbeli épületét. Mivel az új létesítménybe egyéb tanszékek is beköltöznek, továbbá jelentősen növelni kívánják a csoportos és egyéni tanulásra alkalmas tereket, a Könyvtárnak nem volt más választása, mint a nyomtatott gyűjtemény méretének radikális csökkentése. Mérlegelve a lehetőségeket a másfél milliós gyűjteményből a nyomtatott időszaki kiadványok (több mint 100 ezer kötet) apasztását kezdeményezték az alacsony kihasználtság okán.

Annak érdekében, hogy továbbra is biztosítsák a hozzáférést az állományból kivont anyagokhoz, bekapcsolódtak a Texas A&M University System link és a University of Texas System link közös raktározási programjába (Joint Library Facility, JLF), amely 2017-től nyitva áll külső partnerek előtt is. A JLF projektje a külső raktárak létesítése, a digitalizáció és a felhasználó-központúság trendjébe illeszkedve 2012-ben indult azzal a céllal, hogy három fázisban felépítsenek egy közös tárhelyet hárommillió nyomtatott kötet befogadására, amelyek elérhetőek a részt vevő felek számára a Resource-in-Common (RIC, kb. "közös források") modell szerint.
Amely könyvtár beadja a saját köteteit, vagy igényt tart a már a rendszerben lévő közös forrásokra és törli a saját példányait, rengeteg helyet takaríthat meg. Az észszerűség és a költséghatékonyság jegyében a JLF-en belül tilos a duplikáció.

A projekt sikerét jelzi, hogy 7 év alatt 13 különböző könyvtárból összesen több mint egymillió kötet került a kollaboratív raktárba. (Hogyan nyerjünk helyet és megkönnyebbülést a közös raktározási modell kiaknázásával a régi nyomtatott gyűjtemény apasztásakor?; ref.: Szabó P.)

A tájékoztató jellegű válaszok:
0 - Szép, szép, de nagyon macerás lenne a betanításuk
0 - Volt ilyen programunk, de nem vált be
9 - Lépésről lépésre ki kell tanulnunk mikéntjét
8 - Minőségi feladatvégzés szakemberektől várható
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.

Magánba érkezett megjegyzés: "Én a szakemberes választ jelöltem, mégpedig azért, de természetesen nem azt gondolom, hogy mi, és csak is mi tudnánk elvégezni a könyvtári feladatokat. Lehetséges betanítás, vannak intelligens, lelkes civilek. De ha általános lesz, (ahogy sajnos a fejekben már kezd formálódni), hogy ezt bárki meg tudja csinálni, akkor majd a fenntartó is azt mondja: minek ide könyvtáros. Ha belefogunk, nagyon okosan kell, hangsúlyozva, hogy szakember kell, hozzáértés ehhez a munkához."

Úgy tűnik: megosztó a kérdés. Az is előfordulhat, hogy a válaszadók kevés példát hallottak a témában eddig. A témában a KIT eddig közel 30 hírt közölt link , és Magyarországon is van sikeres példa a témában. Emellett nem egyszer ez adja a versenyképességi különbséget - akár könyvtári szolgáltatással szemben is. Emellett munkahelyféltő aggodalom is állhat a háttérben: ha civilek végzik a könyvtáros munkát, akkor a megszorítások közepette nem kap-e vérszemet a fenntartó?
A vonatkozó diagramot ld.: link . (MG)

A könyvtárak szerepe a kutatásban egyre kisebb jelentőséggel bír, mert a nyílt hozzáférés, a nyílt tudomány és a nyílt adatok hatására csökken a hagyományosan megvásárolt vagy licencek útján elérhető könyvtári források száma, ezért újra kell gondolni a tevékenységüket, sőt az egyetemi szolgáltatások és a szervezeti modellek felülvizsgálata is szükséges lehet.
A Calgary Egyetem (Alberta, Kanada) könyvtárában az Andrew W. Mellon Alapítvány támogatásával többéves, bizonyítékokon alapuló kutatást végeztek azzal a céllal, hogy a kutatói igényeket tükröző kutatástámogatási platformot dolgozzanak ki.

Első körben 2015-ben 15 szakterület 50 kutatójának részvételével műhelynapokat tartottak az igények felmérése érdekében. A megkérdezettek úgy látják, hogy szükség van az adatok kurátori gondozására, megosztására, elemzésére és vizualizációjára, a metaadat-szolgáltatásokra, a digitalizálásra, az adatokkal és a dokumentumokkal kapcsolatos jogkezelésre, valamint együttműködést szolgáló terek kialakítására.

Több tudományág kutatóival együttműködve 2017 és 2020 között 12 interdiszciplináris projektet valósítottak meg. Egyebek mellett a helyi településekhez kapcsolódó nyílt adattárat hoztak létre az okos városok adatinfrastruktúrájának megteremtése céljából, de foglalkoztak az urbanisztika, az egészség és a szocioökonómiai változók kapcsolatával is.

Egy digitális bölcsészeti projekt a korai tudományos-fantasztikus irodalmi gyűjtemény adatgazdagítására irányult, egy másikban a viktoriánus művészek kapcsolati hálóit tárták fel. A 3D-s digitális objektumok segítségével Alberta állam kulturális örökségének megőrzését támogatták.
Sőt elérhetővé tettek időjárási és környezeti adatokat is.
(Új szerepek kialakítása a könyvtárak számára az egyetemi kutatásban: a Calgary Egyetemen megvalósult kutatások, 2015-2020; ref.: Koltay T.)

Épp tíz éve, hogy új, mai helyére költözött a veszprémi Eötvös Károly Városi Könyvtár, s annak is tíz esztendeje, hogy elindult a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, melybe már a kezdetektől bekapcsolódott a pápai intézmény. A KSZR a magyar könyvtári rendszer átfogó alrendszere: az ötezer fő alatti településeken élő lakosság számára biztosít egységes, magas színvonalú közösségi, könyvtári ellátást, információs szolgáltatást.
Az országos program koordinátorai a vármegyék székhelyén levő könyvtárak, ám munkájukat segítik a városi intézmények is. Veszprém vármegyében a pápai könyvtárhoz tartozik a legtöbb kistelepülési könyvtár, összesen 48.

A jubileumot szakmai találkozóval ünnepelte a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár a Hagyományok Hegyén. A rendezvényre meghívást kaptak a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár szakemberei, a pápai könyvtár kollégái és a kistelepülések könyvtárosai is. Ahogy Polovitzerné Antal Mónika szakmai vezető elmondta, a KSZR helyi szíve és lelke Vargáné Takács Mónika, aki nagyon jó kapcsolatot alakított ki a járás falvainak polgármestereivel és könyvtárosaival is.
Oros Sándor, a veszprémi Megyei Könyvtár szervezési igazgatóhelyettese is elismerően szólt a pápaiak munkájáról.

65 évig működött, most bezár a Szombathelyi Siker Könyvtár, mert hiába pályázott, nem kapta meg az igényelt 11 millió forintos állami támogatást - írja a nyugat.hu. A különleges szombathelyi intézmény jogelődje az 1958-ban alapított megyei szakszervezeti könyvtár volt, a Szakszervezetek Országos Tanácsa hozta létre a Széchenyi utca 4-6. alatt. A munkahelyek ellátása volt a feladata, Vas megyében több mint száz vállalatnál működtetett letéti könyvtárat.

A rendszerváltozás után, ahogy megszűnt a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a könyvtár helyzete is bizonytalanná vált. Ekkor országos hatókörű egyesületet alapítottak a fenntartó nélkül maradt művelődési intézmények, Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete néven, úgy működtek tovább. Ez a szombathelyi gyűjtemény esetében azzal is járt, hogy 1991-től megnyílt a városi közönöség előtt, Siker Könyvtár néven. Miután 1997-ben elkelt a szakszervezeti székház, új helyet kellett keresni, és ebben a helyi önkormányzat segített, felajánlott egy 240 négyzetméteres épületrészt, amelyet támogatók segítségével sikerült felújítani és használatba venni.

Az intézmény 2003 óta működött alapítványi formában, de a Területi Művelődési Intézmények Egyesületén (TEMI) belül. Ez utóbbi egyesület idén a Kárpát Medencei Művészeti Népfőiskola tagintézménye lett, és az állami pályáztatás joga is a népfőiskolához került. A Siker Könyvtár így oda pályázott, de április 25-én megérkezett az elutasításról szóló levél. A könyvtár megkeresett egy országgyűlési képviselőt is - nem derült ki a neve -, hátha tud segíteni kapcsolatai révén, de nem tudott. A Siker Könyvtárnak július 30-ig ki kell pakolnia az épületből. Erre készülve már májusban elkezdte a könyvek, továbbá a polcok, asztalok, szekrények, számítógépek, nyomtatók, virágok kiárusítását, hogy ki tudja fizetni alkalmazottait. Június 26-tól már száz forintért kínált minden kötetet.

Örömmel jelentjük be, hogy a Boston Public Library a Certified Languages Interpreters (CLI) rendszeren keresztül elindította a videótolmácsolási szolgáltatásokat.
Mostantól igény szerinti videótolmácsolási szolgáltatásokat nyújtunk azoknak a látogatóknak, akik siketek, nagyothallók vagy LOTE-t (az angoltól eltérő nyelvet) beszélnek. Ha beszél ASL, perzsa, haiti kreol nyelven vagy több mint 200 másik nyelv valamelyikén, most az idő 100%-ában kiszolgáljuk! Mostantól minden BPL-helyen van kijelölt Chromebook, amelyet a személyzet használhat, ha videótolmácsolást kérnek.

Hamarosan megkönnyebbülhetnek, akik eddig - esetleg némi lelkifurdalással - olvasatlanul írták alá vagy ikszelték be az "Elolvastam és egyetértek az általános szerződési feltételekkel" kezdetű rubrikát egy honlapon, egy vásárláskor, vagy valamilyen szerződésen. A Portsmouthi Egyetem jogi karának kutatói azon dolgoznak, hogy a mesterséges intelligencia (MI) képes legyen ezeket az általában sokoldalas, apró betűs szövegeket gyorsan értelmezni a fogyasztók számára. És például kiemeli a rengeteg, bikkfanyelven fogalmazott jogi kitétel közül azokat, amelyek kellemetlenül érinthetik a vásárlókat, mondjuk mert nem felelnek meg bizonyos jogszabályi előírásnak. De az MI képes lehet egy szempillantás alatt összehasonlítani az adott szöveget más, hasonló szerződésekkel, és jelezni, ha valami szokatlant észlel. A kutatók jelenleg különféle MI-modelleken tesztelik az alkalmazásukat, hogy kiderüljön, melyik tréningezhető legjobban erre a feladatra. Az első fordulók után a Google Bertje tűnik nyerőnek, de még az is csak nagyjából 80 százalékos pontossággal leplezi le az apró betűs "csapdákat". Bár más fejlesztők korábban alkottak jogiszöveg-értelmező MI-eszközöket, azok nem voltak alkalmasak ilyen komplex szövegelemzésre. A feladat azért is nehéz, mert az algoritmusnak ismernie kellene a különböző országokban a vásárlásokra vonatkozó, gyakran csak nüanszokban eltérő jogi szabályozást.

... olvasható ki a Könyvtári Intézet nemrég közreadott statisztikájában: link . Pontosabban: 574-ről 478-ra csökkent, azaz 96 a pontos csökkenés. A trend egyértelmű, lineáris, így a mai napig további csökkenés feltételezhető. Az okokat egyelőre találgatni lehet. Egyik ok lehet a sok egyetemi összevonás, kutatóintézeti bezárás. Emögött meghúzódhat, hogy a könyvtárak teljesítménye nem egyértelmű a döntéshozók előtt, nem sikerül(t) kellő bizonyítékokkal szolgálni számukra. (MG)

Az első két valamire való felmérésen máris kitűnően szerepelt az AI. A Microsoft és a GitHub kutatói 95 szoftverfejlesztőt vontak be az OpenAI-GitHub duó által fejlesztett kódolási AI-segéd, a Copilot tesztelésébe, és a februárban közzétett tanulmány szerint az AI-asszisztált programozók 55,8 százalékkal rövidebb idő alatt végeztek megadott a feladataikkal, mint a hagyományos módszerekkel dolgozó kontrollalanyok. Az MIT közgazdász kutatói március elején már kifejezetten a ChatGPT hatását mérték fel: írásos munkákkal bíztak meg 444 felsőfokú végzettségű dolgozót, és arra jutottak, hogy nemcsak a produktivitásuk nőtt a chatbot használatával (37 százalékkal gyorsabban végeztek a feladatukkal), hanem az írásaik minősége is javult, de még a munkájukkal való elégedettségük is nőtt azáltal, hogy a gépre hárították a munkafolyamat unalmas részeit.

Ahogy telt az idő, egyre nagyobb merítésből válogathattak az AI munkahelyi produktivitást növelő hatását vizsgáló kutatók. A Stanford Egyetem és az MIT közgazdászainak felmérésébe egy nagy amerikai vállalat 5179 ügyfélszolgálati alkalmazottját vonták be: mint kiderült, azok, akik AI-eszköz segítségével végezték a munkájukat, 14 százalékkal több problémát oldottak meg sikeresen.

"Az elmúlt 40 évben a fizikai munkások voltak a vesztesei, a szellemi munkát végzők pedig a nyertesei a technológiai fejlődésnek. Most ez megfordul, és a szellemi munkákat lehet majd könnyebben automatizálni" - mondta Anton Korinek, a Virginiai Egyetem AI-szakértő közgazdásza. Ő szintén rövid távúnak látja a megszűnő munkahelyek okozta munkaerő-piaci felfordulást, és úgy véli, idővel helyreáll az egyensúly az új munkakörök megjelenésével, ráadásul a szakadék is csökken a képzett és a képzetlen munkaerő között, mivel gyorsabban és könnyebben lehet majd beletanulni az AI-munkákba - ebben is maguk az AI-eszközök segítenek majd.

Az angol székhelyű Tesco áruházlánc sikeresen megállapodott a 2023/24-es üzleti évre vonatkozó bérfejlesztésről a Tesco-Global Áruházak Zrt.-vel, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ), valamint az Egyenlő.hu - a modern szakszervezettel. A cég 2023-ban 5,7 milliárd forintot különített el az áruházakban és logisztikai központokban dolgozó munkatársai bérébe, amely így a tavalyi bérmegállapodáshoz képest átlag 15 százalékkal emelkedett március 1-jétől. Emellett 4,3 milliárd forint értékben számos béren felüli juttatásban részesíti a dolgozóit, szintén március 1-jétől datálva.
Az intézkedések hatására a 2022. december 31-én érvényben lévő bruttó 275 000 forintos alapbér 16,4 százalékkal bruttó 320 000 forintra emelkedett. A toborzás szempontjából kihívást jelentő áruházakban - országszerte üzleteik felében - az alapbér emelése mellett megemelték a lokációs pótlékot is. Így a pótlékkal együtt a bruttó alapbér végül 360 000 forintra nőtt. (Pénzcentrum)

Kapcsolódó: "Nem tudom, hogy lehet az oktatás helyzetét megoldani úgy, hogy nem emelik radikálisan a fizetéseket. Ez viszont a kormány számára politikailag kockázatos, hiszen a fizetések alacsonyan tartása minden autoriter rendszer egyik nagyon fontos jellemzője. Annak nem csak az a gazdasági előnye van, hogy másra lehet a pénzt költeni, vagy élénkíti a gazdaságot, hanem politikai is: így a társadalom nagy tömegei vannak kiszolgáltatott helyzetben. Ha viszont megemelik a közoktatásban dolgozók fizetését, a felsőoktatásban dolgozókét is meg kell, ami így együtt már egy nagyon nagy értelmiségi réteg, amely elmozdulhatna/visszaállhatna egy stabilabb középosztályosodás felé.
Az erős és egzisztenciálisan nem kiszolgáltatott középosztálynak viszont karakteresebb a politikai véleménye, kevésbé fél és kevésbé kooperatív, ha hatalmi jászmákkal néz szembe. Tehát a kormánynak döntenie kell, hogy a politikai és részben gazdasági előnyt veszélyezteti vagy az oktatást. Határon túlról sem tudnak magyarul beszélő tanárt idecsábítani, mert ők már többet keresnek a környékbeli országokban. Sakk-matt." - mondja Kalmár Melinda történész, Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa

A nyolcadikosok több mint háromnegyede - 76 százalék - ötös átlag felett teljesített a képességvizsgán [Romániában 10-es a legjobb, az 5-ös átmenő - szerk.], tavalyhoz képest romlott az arány. Ez az arány az óvások előtti eredményeket mutatja. A magyar diákoknak idén is a román vizsga jelentette a nehézséget, Hargita megyében a diákok csupán 49,6 százaléka, Kovászna megyében pedig 55,75 százaléka érte el az ötös osztályzatot románból.
Hargita megyében siralmasak a román eredmények. Románból csak 49,6 százalék az átmenési arány a megyében. A legjobb eredmények magyar nyelv és irodalomból születtek, a vizsgázók 88,27 százaléka ért el 5-ösnél magasabb osztályzatot. Ugyanez a matematika esetében 75,11 százalék. A Hargita megyei főtanfelügyelőség szerdán közzétett adatai szerint a megyében 2823 tanuló iratkozott be a nyolcadik osztályosok képességvizsgájára. A beiratkozott diákok közül 2763-an teljesítették a próbákat, míg 60-an nem jelentek meg. A megjelent vizsgázók 72,6 százaléka, 2006 diák ért el összesítésben ötösnél nagyobb átlagot, azaz teljesítette sikeresen a próbát. A tízes átlagos senki sem érte el, 9-9,99 közötti átlagam 91 tanulónak lett. (Maszol)

Szőcs Endre (Székelyudvarhely) az okokat elő sorban a tanügyi rendszerhez köti. Ebben a románt anyanyelvként, nem mint idegen nyelvet tanítják, a magyar anyanyelvűeknek is. "Ebből fakadóan soha nem indulnak a magyar ajkú gyerekek azonos esélyekkel sem a képességfelmérő, sem pedig az érettségi vizsgákon..." - nyilatkozta a KIT-nek a könyvtárigazgató.