Jól kimutatható a könyvtári tájékoztatási szolgáltatás igény visszaesése. A MI felgyorsítja e folyamatot. A tájékoztató könyvtárosok számukra kevésbé hagyományos területen, a gépbe (még) nem vihető adatok, tartalmak, valamint emberi kapcsolatok szervezése terén maradhatnak még nyeregben. (MG)

Kánai András jövőkutató: A mesterséges intelligencia olyan, mint egy idegen faj. Soha nem volt még ilyen: van benne valami emberi, de a feketedoboz működési elve miatt nem teljesen látjuk át az egészet - a kimeneti oldal viszont elképesztő. Nemcsak arról van szó, hogy mindenféle képeket gyártunk az MI-vel, hanem használni tudjuk a képességeit például a biológiában is, ahol már különféle vegyületfajtákat megjósolt.

Sorra jelennek meg azok az alkalmazások is, amelyekbe beviszik az egyes szakterületek számára legfontosabb szakkönyveket, és ezt követően úgy lehet társalogni ezekkel a botokkal, mint egy tutorral, tanítómesterrel. A beviteli ablakok folyamatosan nőnek, tehát egyre mélyül a tutorok tudása, és egyre inkább emberivé válnak. Ezek már nem egyszerű esszék, ezek az alkalmazások érvelni tudnak, és nagyon színesen írnak. Az MI hihetetlenül felgyorsítja az emberi fejlődést, de közben joggal tartunk attól, hogy mit csinál velünk. Az interneten már most rengeteg mesterségesen generált személy létezik. Esettanulmányok vannak arról, hogyan hackelték meg emberek a versenytársukat úgy, hogy az adott oldal milyen kulcsszavak mentén kereshető, és ezekre a kulcsszavakra a Google elvei szerint írattak több ezer botcikket, és ezzel átvették a vezetést a keresőmotor-optimalizálásban. A mesterséges intelligencia nélkül ezt nem lehetett volna ilyen gyorsan megcsinálni, hiszen meg kellett volna írni a hatalmas mennyiségű cikket.

(Egy éve írtuk...) Kovácsné Koreny Ágnes néhány napja mutatta be Az ötlettől a megvalósításig c. könyvét link . A bemutatón meglepő volt, hogy Bajnok Tamara a könyvtári minőségbiztosítást és az innovációt többször szinte szinonimának tekintette a beszélgetés során.

Megtudhattuk link :
- a szerző még nem használta a ChatGPT-t :)
- a Mennyire vagyunk bátrak? -kérdésre az előadó azt mondta: "Nem vagyunk bátrak."
Okai:
- a munkaadó közintézmény kultúrája
- szervezeti struktúra is gyakran megakadályozza az innovációt (az innováció horizontális, a szervezet viszont hierarchikus)
- önmagunkat alulértékeljük
- gyakran nagy lépéseket gondolunk csak innovációnak
- időhiányra hárítunk.
A beszélgető felek a fentiek ellenére megállapodtak abban, hogy a "mégis"-morál mentén a könyvtárosok hihetetlen munkát végeznek, és nagy kreatív energiák szabadultak fel a covid ideje alatt.

Az előadó ezután az innovációnak megfelelő szervezeti kultúrát szorgalmazta a magyar könyvtárakban, például:
- legyen érték ötletekkel előállni a kollégáknak a szervezetben
- a vezető legyen elkötelezett a könyvtár folyamatos megújulása mellett
- legyünk képesek elhagyni a rutinokat
- a könyvtári csapat pedig minél színesebb legyen
- mindezt támogassa a kutatás, amely által a valósággal szembesülhetünk.
Hát, legyen :)

A streaming platformok meghatározó időt foglalnak el a szabadidőnkből. Az amerikaiak átlag napi(!) 3 órát töltenek el különböző streaming szolgáltatásokkal. 99 százalékuknak legalább egy platformra van előfizetése. Legnépszerűbb film és sorozat kategóriában a Netflix.

Az ún. feliratkozási fáradtság azonban nő, vagyis az emberek összesített költségvetésük egyre kisebb százalékát szeretnék streaming előfizetésre költeni. Így 2022-2023 közt az USA-ban 13%-kal csökkent az egy fogyasztóra jutó streaming szolgáltatások száma. Azaz, ha az emberek új dologra fizetnek elő, akkor inkább egy előzőt lemondanak. Másrészt az ingyenes megoldások egyre népszerűbbek, pl. Amazon Freevee.

A trendnek is köszönhető, hogy a könyvtári streaming szerepe nő. Például a hoopla, a Kanopy vagy a Bibliotheca cloudLibrary streaming videó egyre népszerűbb. Utóbbihoz néhány adat: 2023-ban 3,6 millió új felhasználót ért el, ami 6%-os növekedés 2022 óta (benne: 13 millió óra megtekintés és összesen 24 millió lejátszás). A nézők többsége amerikai, de a növekedés globális.

Az új felhasználók egy részét az újonnan csatlakozó könyvtárak adják. Többek közt a Boston Public Library mindhárom platformot kínálja felhasználóinak. Szerintük a streaming használata lassan nő, de nem éri el a járvány idején tapasztalt csúcsértékeket. Igaz, akkoriban több tartalomhoz engedtek hozzáférést havi szinten a felhasználóknak (pay-per-use licenc alapon).

A használat alapú licenc nehéz műfaj költségvetés szempontjából a Queens Public Library (QPL) szerint. A költségvetések évről évre változhatnak, és a pay-per-use erőforrások használata is ingadozhat, ami mozgó célpont. Így a QPL inkább éves fix díjakért kínált különböző csomagokban gondolkodik, amivel könnyebb költségvetést tervezni. Úgy tűnik, a streaming szolgáltatók is nyitottak rá, hogy a könyvtáraknak kedvező hibrid modelleket találjanak ki.

Az igazi pozitívum, hogy a szolgáltatók partnerként kezdtek tekinteni a könyvtárakra, mert valódi kereskedelmi piacként tartják őket számon, ami nem csökkent más piacokat. Sőt, a könyvtári képviselők már fizetési modellekről szóló tárgyalásokon is részt vehetnek.

Akár eljöhet az ideje annak, hogy könyvtári streamingben is legyenek filmpremierek. Az elérhető filmek általánosságban már egyre frissebbek a könyvtári streaming platformokon, de népszerűek a klasszikusok is, amelyek a hagyományos platformokon kevésbé elérhetők.

A könyvtárak szeretnének odafigyelni arra, hogy ne függjenek a beszállítóktól, mert továbbra is a tartalmat szeretnék előtérbe helyezni, nem pedig a szolgáltatást. Szeretnék alacsonyan tartani az előfizetések árait, és hirdetésmentesen a platformokat. Ez mind olyan előny, ami a felhasználók szempontjai közt is elsődleges. (ref.: Habók Lilla)

Mekkora munkaerő, mikor és milyen megosztásban szükséges a könyvtárba? Vagy akár: kell-e módosítanunk a katalógusunkon a nagyobb kölcsönzési arány érdekében?

- Akkor tudjuk a legtöbbet kihozni az adatainkból, ha mindent egy nagyobb bigdata megoldásba teszünk be, ott végezhetünk analízist, készíthetünk vizualizációt is. Léteznek erre szabadforrású eszközök, de pl. a Microsoft eszközeivel is megoldható. Ha magunk tervezünk hozzá adatbázist, érdemes utánaolvasni az extensible data management tárolási módnak.

Hogy az adataink összekapcsolhatóak legyenek - azaz: a különböző forrásokból származó adatokat egységesen dolgozzuk fel (vagyis pl. a kereső logjait kapcsoljuk a wifi adatokhoz), szükségünk van egy rendszerre, ami megoldja a felhasználók karbantartását, szolgáltatását. Legjobbnak az tűnik, ha az IKR olvasói adataiból indulunk ki, és azokat szinkronizáljuk egy Miscrosoft Active Directory-ba vagy LDAP-ba, az AD adataira tehetünk radius szervert a wifi szolgáltatáshoz és egy single sign on (SSO) rendszert a webes szolgáltatásainkhoz.
Ebben az esetben összekapcsolhatjuk az adatainkat akkor is, ha anonimizálva(!) dolgozunk velük. Tudjuk hogy egy felhasználó melyik rendszerünkben mit csinált. Így például sokkal megbízhatóbb perszónákat tudunk kialakítani a felhasználóink modelezésére. (Az összekapcsolt adatokat a GDPR miatt csak anonimizálva használjuk.)

Ha belépünk az eduID felhasználóazonosítási szolgáltatásba, és a könyvtári rendszerünkben tároljuk az EduID azonosítót is, és megengedjük a rendszereink használatát EduIDvel, akkor még többet megtudhatunk az olvasóról, az mindenképpen kiderül, hogy melyik egyetemhez tartozik (hallgató vagy oktató).

Az így gyűjthető adatok:
- kölcsönzések száma, tartalma
- kölcsönzések hossza, időzítése
- helybenhasználatok száma
- helybenhasználat ideje és hossza
- Wifi csatlakozás (kezdete és vége)
- wifi csatlakozás helye (könyvtár és azon belül terem)
- internethálózaton elért portálok címei
- proxy használat, ideje, internetcímek
- épületbe be- és kilépések ideje (ha van beléptető rendszerünk)
- internetes keresések
- olvasói gépek bejelentkezési adatai (hely, idő)
- keresési stratégiák a Discoveryben (hány lépésben találta meg, amit kikölcsönzött; mire keresett; talált-e valamit, vagy feladta a keresést; hányszor vezetett kölcsönzéshez a találat; mikor telefonáltak a tájékoztatásnak).

Annyi adatot gyűjthetünk, hogy az adat feldolgozása lesz kihívás. - Előző rész: link

Bár Belgiumban nem könyvár szervezi, a könyvtárakban is elérhető szóróanyagként a Vöröskereszt tájékoztatója link , mely összeköti a tanulásban segítségre szoruló gyerekeket önkéntesen segítő mentorokkal. A könyvtár a szervezés mellett helyszínt biztosíthat a tevékenységnek.
Ahogyan a Vöröskereszt honlapján írják:

Az önkéntes támogatja a gyerekeket iskolai munkájukban: Nem minden gyerek számára könnyűek az iskolai órák, és vannak, akik nem számíthatnak segítségre a házi feladatok elkészítésében, ezért ők extra személyes odafigyelést igényelnek. Egy ilyen mentor áthidalja számukra az iskola és az otthon közötti szakadékot, ezzel pedig extra támogatást nyújtunk ezeknek a gyerekeknek a Hídfigurák projektünkkel. Önkénteseink további útmutatást adnak otthon vagy az osztályteremben.

Így segíthetsz: Önkéntesként óvodában vagy általános iskolában segítesz a veszélyeztetett gyerekeknek, ha a házi feladatírás, a tantermi támogatás, nyelvi stimuláció stb. feladatai nem riasztanak el, sőt motiválnak! Természetesen nem vagy egyedül. Az iskola szakemberével együtt minden gyermek számára megtaláljátok a legjobb módszert a fejlesztéshez.

Feltételek: legalább 18 éves vagy, szeretsz gyerekekkel dolgozni, heti legalább 1 órád van arra, hogy önkénteskedj.

"Azt látjuk, hogy útmutatásunk sok gyerek önbecsülését növelheti azzal, ha például segíthetsz nekik egy beszéd tartásának előkészítésében, utána láthatod, hogy teljesen kivirágzanak. S ha jó jegyeket is kapnak utána, akkor joggal nagyon büszkék magukra. Ez az, ami elégedettséggel tölt el." - mondja Christine, bridzs önkéntes.

Segítő tevékenységek:
- Gyerek vagy gyermekcsoport felügyelete az iskolában, például segítség az olvasásban, egyéni felkészítés stb.
- Házi feladat elkészítése iskolában vagy a gyerek otthonában.
- Holland-tanítás játékos formában.
- Szülők bevonása a házi feladat elkészítésébe.

Mit kapsz vissza?
- A jó munkáért, elkötelezettségért járó öröm. A gyerekekkel való munka fiatalon és éles elmében tart.
- Kedvtelés és jó érzés: együttműködés a jó jegyért, teszteredményért.
- Biztosítás a Hídfigurák projekt keretében végzett tevékenységek során.
- Egy professzionális szervezeten belüli munka megismerése.
- Képzés a belga Vöröskereszt-Flandria területén. (ford.: MG)

A közkönyvtárakban a legnagyobb lemorzsolódás a tanulmányi időszakot követően következik be - Belgiumban is, ezért kulcsfontosságúak az ifjúsági könyvtár kötődést hozó szolgáltatásai. Nemrég mutattuk, hogy az egyetemista korosztály ragaszkodik a genti de Krook közkönyvtárhoz. A gyerekkönyvtárat pedig itt mutattuk: link és itt link . A mostani galéria - link az ezt megelőző korosztály helyét mutatja.

Az ifjúsági könyvtár a hang-és videóstúdióval szemben kapott helyet. Talán nem véletlenül. A könyvtárban éppen ifjúsági foglalkozás volt - körbe rakott székekkel -, erről nem készült fénykép. A polcok viszont a standard innovációkat mutatják: kerekesszékről is elérhetők, beépített képernyő (melyek könyvajánlók futnak, részben a TikTok (#BookTok), részben a könyvtár saját szolgáltatásaként, mint "a hónap könyve"), a dokumentumok a shop-koncepciót idéző elvek szerint bemutatva, részben botíróval kifelé, részben gördíthető polcokkal. A könyvtárpultban ülő könyvtáros természetesen nincs elbarikádozva, több irányból is jól látható. (MG)

Szakmai önképünk szerint a könyvtárosok informálják az embereket. Mivel az információ nálunk van, legalábbis mi profi módon férünk hozzá, általunk mennek előbbre. Hitelesek - eszerint - akkor lehetünk, ha az előbbre jutást saját példánkkal is mutathatjuk. Tehát van még mit tennünk.
A hálózathutató szociológus, Mark Granovetter 40 évvel ezelőtti megállapításai az információ keresés és szolgáltatás szempontjából is megfontolandók.

Ha "a központi egységek újító készségét megbéklyózzák az áthagyományozott szellemi érdekek (vagy perspektívák), akkor az új eszméknek a hálózat peremeiből kell származniuk. Továbbá, miként a gyenge kötések erejében az igen kockázatos újításokra vonatkozóan felvetettem, hogy a tudományokban a peremhelyzetűek könnyebben újíthatnak, s az újításokat, ha hasznosak, a központ megszerzi. Az események e láncolata viszonylag láthatatlan, mivel "az átvétel biztosan hat az újító szakmabeli pozíciójára is. A gyenge kötéseket átalakítják; a korábban peremhelyzetű egyén a csoport magjává válhat".

Ha tehát a könyvtárszakmai megújulást hiába keresed a szakmai vezetői grémiumok környékén, nem kell meglepődnöd. Sokkal inkább érdemes a szakma perifériáján lévő - hivatalból nem, vagy esetlegesen támogatott - köröket, gyenge jeleket, kissé elhasznált fogalommal, jó gyakorlatokat megfigyelni és azokból inspirálódni. (MG)

A múlt század ötvenes-hatvanas éveit idéző központosítás híreink szerint nemcsak a szakmában, hanem még fideszes körökben is kiverte a biztosítékot. A kormánypárti városvezetők sem tartják jó ötletnek, hogy a kórházaik és iskoláik után a közgyűjteményeik feletti felügyelettől is megfosztanák őket. ...

A törvény az ötvenes évek szellemiségét idézve létrehozná az "országos kulturális szakmai ellenőrzési rendszert". De vajon milyen alapon dönti el majd a Nemzetit igazgató Vidnyánszky Attila, hogy mit játsszon a békéscsabai színház, vagy Demeter Szilárd, hogy milyen kiállítást rendezzenek Kecskeméten? - teszik fel a kérdést az érintettek. A tervezet erre is "megoldást" kínál: úgynevezett kulturális szakértők járják majd az országot, és ellenőrzik a "tudatos minőségpolitikát". Csakhogy még szakmai tanácsokat, segítséget adni is elég nehéz a művészeti területen, amely nem úgy működik, mint a miniszter által citált példa, az oktatás.

... Hasonlóan központi irányítás várható a könyvtárak esetében is. Az 5 ezer fő alatti településeken például - ezek a Fidesz legfőbb bázisai - a létrehozandó Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium válogatja majd ki, hogy milyen "minőségi értékalapú kiadványok kerülnek" a polcokra.

A törvény tervezetét információink szerint még L. Simon László, a Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója, a PIM élén álló Demeter Szilárd, valamint a művelődésszervező végzettségű Závogyán Magdolna, a minisztérium kultúráért felelős államtitkára kezdték el kidolgozni. Utóbbi a közművelődésben futott be karriert - ezért nem véletlen, hogy az előterjesztés legnagyobb része a közművelődésről szól, és ezt próbálja ráhúzni a többi kulturális ágazatra. Az elképzelés mögött az a fikció áll, hogy a központosítás minőségjavulást hozhat, mivel a kis falvak egyszemélyes intézményei számára bizonyára hasznos a központi szakmai támogatás. Ám míg a megyei könyvtárak esetében akár életképes modell is lehet, hogy azonos sztenderdek szerint, egy csúcsintézmény alá rendelten működjenek, a színházak és az alkotóművészet területén a központosítás nem értelmezhető. Vagyis csak egyféleképpen: a cenzúra eszközeként.

Az olvasói identitás kialakításához a fiataloknak példaképekre van szükségük, pl. szülőkre, pedagógusokra vagy könyvtárosokra. Néhány svéd és egyéb külföldi példa a példaképek identitásképző szerepére:

- Holland tanulmány: a szülők olvasáshoz való hozzáállása erősebb szerepet játszik a tanulók olvasásra való motiválásában, mint az iskola és az iskolai könyvtár.
- A svédországi nem svéd anyanyelvű tanulók igényei sokszor célzott erőfeszítéseket igényelnek az iskolai könyvtárosoktól és pedagógusoktól. Igyekeznek a többségtől eltérő kulturális hátterű szülőket megcélozni (ld. ez előbbi szempontot). Az anyanyelvi (itt: nem svéd) irodalomhoz való hozzáférés legalább annyira fontos az olvasási motiváció és az olvasói identitás szempontjából, mint a svéd nyelvű. A gyerekeket úgy vonják be az olvasóközösségekbe, hogy a diákok a tanulásról az olvasásra(!) térjenek át, ezzel pedig az olvasás majd örömet fog okozni. Az olvasási gyakorlat közösségben alakul ki, miközben a könyvtartalmakat egymással megvitatják.
- Hollandiában digitális olvasónaplót készítenek a diákok. Az olvasáskultúra-fejlesztő nemzeti stratégiára alapozva az iskolai és a közkönyvtárak közösen dolgoznak ki útmutatókat iskolai, könyvtári és otthoni olvasásra, de az olvasást még az iskolai olvasási tanácsadók is ösztönzik.

Olvasásra ösztönzés diákok számára:
- Tematikus könyvbemutató. Pl. LMBTQIA+ témában, a szivárványpolcon.
- Könyvek tematikus besorolása: kaland, fantasy, humor stb. megjelölésével, kifejtésével, beszélgetésekkel, vitákkal. Ez a módszer kritikát is kapott: a gyermek- és ifjúsági irodalom esetében például nehéz a besorolás, mert a gyerekek megkérdezték, hogy a Harry Potter műfaj-e.
- Hasonló témájú irodalom listái a polcokon.
- Az idősebb tanulók könyvklubokat tartanak a fiatalabbaknak.
- Nagyobb projektek tervezésébe bevonják a diákokat, pl. egy könyvvásárba, ahol irodalmi témákat vitathatnak meg velük műhelymunkán (kiscsoportokban) dolgozhatnak.

Pedagógusok számára:
- Digitális platform a közkönyvtárak iskolákkal való együttműködésének támogatására Hollandiában, melyben a diákok olvasási szokásai, a pedagógusok munkamódszerei, iskolai könyvtár médiaszolgáltatásai találhatók.
- Digitális mesemondó platform (pl. Hongkong, Horvátország) irodalmi vetélkedőkhöz, olvasási tevékenységekhez és óratervezéshez.

A cikk szól még az iskola, az iskolai és a közkönyvtár együttműködéséről, az olvasás kétféle (iskolai/effektív és szabadidős/esztétikai) dimenziójában. (Ref.: Szabó Eszter)

Előző rész: link .

Tavaly júniusban a brüsszeli Riches Claires link közkönyvtár új tevékenységet kínált felhasználóinak: a sapkájukra ragaszthatták kedvenc manga-karaktereiket. A foglalkozásokat 7-12 és 12-18 éves korúaknak hirdették meg.

S hogy miért éppen a távol-keleti rajzfilm-figurákat? Mert már hosszú évek óta nagy sikert aratnak a könyvtáraikban a nyomtatott formában kínált mangagyűjtemények a gyerek- és a felnőtt részlegeken egyaránt. Ez egyébként egy körforgásos - újrahasznosítási szemlélet - gyakorlatba öntésének módja a tizenéves közönség számára. Igény tehát volt, foglalkozásvezetőnek pedig Laurent Bruyere illusztrátor személyében találták meg, aki megbízatását a lelkes közönséggel gördülékenyen végre is hajtotta, majd elégedetten távozott az általa készített új fejfedővel.

A sapkákra ragasztott kivágatokat Laurent dekormarkerrel is tovább pimpelte - nagyon menők lettek! A modellként szolgáló illusztrációk persze - könyvtári dokumentumként - helyben elérhetőek voltak.

A sikert jelezte, hogy harmincnégy fiatal vett részt a foglalkozáson. Ennek hatására a könyvtár újból meg kívánja rendezni a foglalkozást a BDtheque-ben. A rendezvény regisztrációhoz kötött. (ref.: MG)

A Felolvasóhét - Voorleesweek link - portál az "olvasótársak" olvasásra ösztönző irányzat kapcsán gyűjt össze történeteket. Így pl. Els Beerten tanár, író tapasztalatait Olvasótárs az osztályteremben címmel.

Els Beerten író és tanár, aki soha nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, hogy olvasson az iskolában. Mint mondja: "Meggyőződésem, hogy a hangos olvasás különleges köteléket hoz létre. Ez messzebbre megy, mint a szöveg. Adsz valamit magadból."

A hangos olvasás révén Els jobban megismeri a tanulókat. "Sok mindent láthatsz abból, hogy kik ők, ahogy reagálnak; mi bűvöli el őket. Vannak, akik már otthonról ismerik a szöveget, mások pedig egyáltalán nem. Például a negyedikben mesékről beszélgettünk, és egy fiú nem tudott meséket. Amikor kiderült, hogy soha nem olvastak neki, az osztály többi tagja aggódott érte. Úgy tűnik, sokuk számára kellemes emlék a hangos olvasás.

Beerten szeret apellálni erre az ismerős érzésre. "Az olvasás során a tanulók kapcsolatba kerülnek valamivel, amit a múltból ismernek, amit szüleik, nagyszüleik, nagybátyáik, szomszédaik vagy más hozzájuk közel álló emberek tettek értük. A felolvasás során olyasmivel foglalkozol, ami valójában már bennük van, és a rendkívül biztonságos érzést motorként használod a nehezebben megbeszélhető dolgokkal való kapcsolatteremtésre. A felolvasással feltársz egy emberi gondolatréteget, amely segít később hivatkozni bizonyos anyagokra." (ref.: MG)

Vannak országok, ahol a könyvtárak fizetnek az íróknak, ha valaki kiveszi a könyvüket.

Az első PLR-rendszert (public lending right - közkönyvtári kölcsönzés után járó jogdíj) 1941-ben állították fel Dániában, de a világháború miatt kicsit csúszott a dolog, így csak 1946-ban lépett valóban hatályba. Norvégia és Svédország is követte a dánokat egy hasonló rendszerrel, és jelenleg már 35 országban működik ilyesmi valamilyen formában. Emellett még nagyjából két tucat ország foglalkozott jogalkotói szinten a témával, de egyelőre nem hoztak konkrét lépéseket az ügyben.

Az egyik megoldás - a ritkábbik, például ami Hollandiában működik - az, hogy maguk a könyvtárak fizetnek. A másik, hogy egy kormányzati szereplő, mondjuk, a kultúráért felelős minisztérium állja a számlát. Angliában például a British Library kezeli a PLR-t. A 2022-2023-as időszakban egy kölcsönzésért 13,69 penny, azaz 62,5 forint járt, de korábban volt az összeg már ennek a duplája is. 2016-ban több mint 6 millió fontot (majdnem 3 milliárd forint) osztottak így ki szerzők között.

Magyarországon az egészet szabályozó rendelet link szerint például azok a könyvtárak, amelyek nem számítógépen vezetik a nyilvántartásukat, ami alapján adatot tudnának szolgáltatni, nem kötelesek fizetni. Ezen felül a jogkezelő (a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület - MISZJE) évente legfeljebb húsz könyvtárból kérhet be adatokat. Ezek között kell, hogy legyen 1 Fővárosi Önkormányzat által fenntartott közkönyvtár, legalább 2 vármegyei;, 3 városi, 2 község és 2 egyetemi könyvtár.

Hétfőn délelőtt tartották Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtárban az egri Bródy Sándor Könyvtár "Végtelen történeteink" című silent book-kiállítás megnyitóját. A silent book-ok, azaz képkönyvek egy új műfajt képviselnek Magyarországon, melyet külföldi példák inspiráltak. A képkönyveket olvasásfejlesztésre, csapatépítésre és kommunikációs gyakorlatokra használják. A könyvekben neves illusztrátorok által készített grafikák találhatók, melyek ezáltal különleges művészeti értéket is képviselnek. A képkönyvek olyan közösségi élményt teremtenek, mint a mozi-film. Képesek a figyelmet tartósan és aktívan felkelteni és fenntartani. Ezek a könyvek minden korosztályt megszólítanak, főleg azokat akik különleges történeteket szeretnének megismerni és szeretik használni a fantáziájukat.

A Békéscsabai Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Technikum és Kollégium grafikus tanulói is részt vettek a programon. A silent book bemutató foglalkozásokat az egri Bródy Sándor Könyvtár munkatársai vezették, Lovas-Szabó Kitti, Pauer Erika és Szabó Eszter. Az eseményre óvodai csoportok, iskolai osztályok, és az érdeklődők is egyaránt becsatlakozhattak.

A könyvtár kézben tartása nem kis feladat, hiszen az olvasás népszerűsítése rendkívül fontos. Milyen ambíciókkal érkeztél a könyvtáros munkakörbe?
Harsányi Péter: Korábban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is dolgoztam, és már korábban is voltak ötleteim, hogy mit lehetne meghonosítani. Amit eddig sikerült elvégezni, az az, hogy a könyvtárnak csináltunk egy közösségi oldalt, ami szerencsére nagyon népszerű, ezen közzéteszünk könyvajánlókat és egyéb tartalmakat. A terveim listája nagyon hosszú, attól kezdve, hogy fölhívjuk a figyelmet a könyvtárra, például plakátok kihelyezésével, azon túl cél az is, hogy az olvasók közösséget alkossanak, megismerjék egymást, beszélgessenek bizonyos könyvekről. Ami az eseményeket illeti: nagyon szeretnék író-olvasó találkozókat szervezni, egy konkrét könyvbemutató tervei már el is kezdtek körvonalazódni. Szívesen szerveznék a könyvtár profiljához illő előadásokat is, ezen túl pedig fontosnak tartom, hogy felhívjuk a figyelmet olyan adatbázisokra, amik a könyvtárban elérhetőek - ilyen például az Arcanum Digitális Tudománytár -, illetve szeretnék egy könyv börzét is tartani. Gyakran megkeresnek minket azzal a helyiek, hogy sok feleslegessé vált könyvük van, amit felajánlanának a könyvtár számára. Nekünk sajnos véges a kapacitásunk, de szerintem ha ezek az olvasók összejönnének, elhoznák azt, ami nekik már nem kell, elkezdődhetne egy cserebere, és mindenki tudna ebből profitálni. Szívügyem - ez egy hosszabb távú terv -, hogy a könyvtárat, elsősorban egyetemista fiatalok számára, tanulótérként is bevezessük a köztudatba. A könyvtár jól felszerelt, az olvasóterem tökéletes helyszín a tanulásra.

... Azt vettem észre, hogy a tizenéves és a huszonéves korosztályban az olvasás egyre népszerűbb. Nagyon komoly és erős gyerekkönyvtári részlegünk van, ott persze az óvodásokat és az alsósokat várjuk, de az a jó, hogy egészen fokozatosan, minél nagyobb egy gyerek, szinte minden évfolyamnak tudunk ajánlani olyan olvasmányt, ami jól passzol hozzájuk, fiúknak is, lányoknak is. Könyvtárosként azt a feladatot tűzöm ki magunk elé, hogy rámutassunk ezekre a lehetőségekre. Ha valakiben megvan az olvasás szeretetének szikrája, akkor a könyvtár számára tényleg egy mennyország. Célom, hogy ezt megmutassam a leendő olvasóknak.

Az antik és a keresztény kultúra időfelfogását bemutató kiállítás nyílt Az idő arcai címmel az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Az OSZK a kultúra és az idő archívuma, gazdag gyűjteménye alkalmassá teszi arra, hogy innovatív kiállításokkal beszélje el az ember és a kultúra viszonyából képződő tapasztalások formáit - fogalmazott a megnyitón Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója. A kiállítás az idő három aspektusának értelmezésén túl arra keresi a választ, hogy miképp gondolkodtak őseink a történelmi és a saját időről, hogyan viszonyultak a jövőhöz, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
1 - Felesleges: jól működnek a szakmai szervezetek
5 - Az ország jelen állapotában úgysem lehet érdekérvényesíteni
37 - Nagyon kellenének, akik jól szervezettek és más érdekvédőkkel együttműködők
4 - Most is jól működnek.

A viszonylag nagy érdeklődést kiváltó kérdésre válaszolók közel 80%-a üdvösnek tartaná az erős szakszervezetet, mely a múlt heti válaszok tükrében link elég logikusnak tűnik. A feltett kérdés nem mutat rá arra a tényre, hogy a kívánt erős szakszervezet tagjait a válaszadók is ad(hat)ják. - Az adatok diagramon: link .

Ha a költészet kultusza nem csak ápr. 11-re vonatkozik, akkor bármely nap átgondolhatjuk: "Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat." Ha szolgáltató intézményt képviselsz, vagy piacra dolgozol, akkor meg pláne. Úgy tűnik a technológiai innovációk terén: nem feltétlenül az a kérdés, hogy mi van a homlokzatra írva, hanem milyen hatékonyan és eredményesen tudunk használói éréket, élményt előállítani. (MG)

A Samsung most azzal a megközelítéssel próbálkozik, hogy külön app helyett egy Galaxy AI az egyes képességeket pont oda építi be telefonjai szoftverébe, ahol a mobilnyomogatók valószínűleg keresik azokat. A képmanipuláció és -generáló képességeket a fotókezelőbe, a felhasználó mondanivalóját szebbé-jobbá tevő (például hivatalos/üzleti stílusra átíró vagy érzelmek mentén áthangoló stb.) lehetőséget az sms-ező vagy e-mailező felületre, a hanghívásokat valós időben fordító képességet a Telefon appba és így tovább.

A barcelonai nyilatkozatok alapján úgy tűnik, ezek a vállalatok valójában nem a telefonokról akarják eltüntetni az alkalmazásokat, csak a felhasználók szeme elől. A háttérben még jó sokáig ott maradhatnak az appok, de arra - vélik - semmi szükség nincsen, hogy a felhasználó sorra nyitogasson meg újabb és újabb programokat csak azért, mert egyik vagy másik feladatra más-más szoftver képes. A mesterséges intelligencia majd felméri, mi mit tud, és a háttérben elvégezteti vele a feladatot. E folyamatból a felhasználó semmit nem vesz észre, csak a zökkenőmentesen előálló eredményt látja, amely jó esetben pont olyan lesz, mintha mindent maga végzett volna el a saját kezével. Vagy még olyanabb.

Jellemzően többen nincsenek szakmai rendezvényeken, mint amennyien vannak. Mi, mint a tájékoztatás szakemberei, ha a bármi okból kimaradtakat tájékoztatni akarjuk, eltűnődhetünk a rövid videók erején. Most már - szerencsére - nagyon snassz fél vagy néhány percnél hosszabb videókat közzétenni. Hacsak nem...
- valaki nagyon (el)ismert személyiség nyilatkozik előadásvideónkon
- vágunk ki / vágunk össze mellette izgalmas rövid részle(ke)t
- teszünk közzé szövegesen néhány mondatot, azt kommunikálva, a pontos helyet belinkelve: itt hangzik el a videóban az az érdekes kijelentés, levezetés, hogy...
- akarjuk a feladatot kipipálva a közzétett anyagot érdektelenségbe taszítani.
Igen, ez nagyobb ráfordítás, mint egyszerűen megadni a linket egy szakmai fórumon. De a szakmai rendezvény célja nem az, hogy az ismeret szétáradjon, netán cselekvést váltson ki?!

Ne feledd saját hitelességedet se... Te rombolod le, ha mulasztásból, megszokásból leminősíted a szakmai rendezvényedet!

Érdekes jelenség, hogy a Google, amelynek az alapvető generatív modellt, a 2017-es Transformert köszönhetjük, lemaradni látszik. Ilyen eddig soha nem történt, az amerikai cég vagy rögtön megvett valamit, vagy maga fejlesztette ki, mint például a Gmailt, és így lett piacvezető. Pedig lenne dolga, hiszen a mesterséges intelligencia a keresések világát is megváltoztatja. Magamon is észreveszem, hogy sokkal kevesebbet használom a Google-t, helyette inkább a Microsoft Copilot chatbotját veszem elő, mert egyrészt pontosabb válaszokat ad, másrészt bonyolultabb kérdéseket lehet neki feltenni, mégis hamarabb kapok választ. Úgy tűnik, hogy a Google-nál a vállalati kultúra az előrelépés akadálya: a fő bevételi forrásuk a digitális hirdetés, emiatt a cég a jelek szerint elkényelmesedett. Ezzel szemben ott van a ChatGPT-t kifejlesztő, növekvőben lévő OpenAI, ahol persze szintén akadnak problémák - például komoly ellentét feszül az igazgatóság és az erős vezető, Sam Altman között -, de egy nagyon innovatív vállalati kultúra jellemzi. Ez az átrendeződés már csak azért is fontos, mert a jelek szerint a Google követő lett egy olyan területen, amiről sokan azt gondoljuk, hogy meghatározó lesz a következő években.

A Scimagojr link szokatlanul korán - 2024. április 12-én - adta közre a 2023-as folyóirat, könyvsorozat, konferencia és kereskedelmi folyóirat listáját. A teljes lista több mint 28 ezer folyóiratot tartalmaz, ami az összes megjelenési felület 97%-át (29 165 darab) teszi ki. Ezt a rengeteg folyóiratot 27 tudományterületre, több mint 300 kategóriára bontotta. A folyóiratok közel felét nyugat-európai országok kiadói jelentetik meg, illetve adják ki. Magyar kiadótól 106 folyóirat szerepel a listán. Ha a visegrádi országok hazai folyóirat-kiadását nézzük, akkor kiderül, hogy lakosságarányosan Magyarország jelenteti meg a legkevesebb lapot. A magyar bölcsész- és társadalomtudományokkal foglalkozó folyóiratok pedig alig vagy egyáltalán nem is részei a Scopus indexelő adatbázisnak. Ennek egyik oka, hogy a folyóiratok nem rendelkeznek technikai minőségbiztosítási protokollal. Első lépésként 16 feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy egy folyóirat felkerüljön a Scopus, később a Scimagojr listájára. Ezek közül az egyik legjelentősebb a DOI-azonosító cikkenkénti használatának a hiánya. Ha a legjelentősebb folyóiratok használnák, illetve bevezetnék a DOI azonosítót, akkor az internetes láthatóság, az idézettség nagymértékben javulna, illetve nagy lépést tennének a Scopus kritériumok teljesülése felé.

A Scopus citációs adatbázis link - főként a közlemények közötti hivatkozási kapcsolatok nyilvántartásának köszönhetően - a bibliográfiai metaadatok mellett bibliometriai adatokat is tartalmaz. A SCImago Journal & Country Rank (Scimagojr) ingyenesen elérhető portál, amely az Elsevier Scopus adatbázisára épülve folyóiratok és országok tudományos mutatóival áll a rendelkezésünkre. Elsősorban arra alkalmas, hogy megmutatja, egy folyóirat az adott szakterületi rangsorban melyik negyedbe esik: az első (0-25%, Q1, az élről számított első negyed, ahol a Q a kvartilist jelöli), a második (Q2), a harmadik (Q3), vagy az utolsó (Q4) negyedbe.