Április elején a semmiből tűnt fel az Indexen a hazai kulturális világ teljes centralizálásáról szóló törvénytervezet link , amiről néhány nappal később L. Simon László kijelentette: fizikai képtelenség lenne megcsinálni, azt pedig károsnak tartja, hogy a javaslatot az akkori formájában eljuttatták a sajtóhoz.

A könyvtárak kínálatát szűkös keretek közé való szorításáról, a kulturális élet szereplőinek munkáját nemzetstratégiai intézmények felügyelete alá való helyezéséről, illetve a kormány a Nemzeti Kulturális Tanács által létrehozott stratégiájába való beillesztéséről szóló dokumentum körül ezzel természetesen nem ült el a por - írja link az Index, hiszen Óbuda-Békásmegyer kulturális alpolgármestere, Béres András kezdeményezésére most egy sor fontos önkormányzati szereplő, illetve szakember közös nyilatkozattal állt elő a témában.

A lap szerint az egyébként egy új, független kulturális alap, valamint egy kulturális kerekasztal létrehozását is kezdeményező aláírók attól tartanak, hogy az "Egységes módszertani szerveződésnek" nevezett,
- több ponton saját magának is ellentmondó, gyakorlatilag kivitelezhetetlen, sőt, a kultúra természetével is teljesen szembemenő tervezetet egyeztetés és társadalmi párbeszéd nélkül viszik az Országgyűlés elé, a nyilatkozattal pedig az a céljuk, hogy módot találjanak a függetlenség megőrzésére, hiszen most mindenki tart a belengetett központosítástól.

A dokumentumban hozzátették: a tervezetből kiolvasható a centralizálás folytatása, a források pazarlása, a hozzánemértés térnyerése és a politikai kontroll lehetősége.
A jelenlegi aláírók a következők: ... (ld. a forráslinken.) A nyilatkozatot eddig már közel két tucatnyian írták alá.

Vörös és barna - Adalékok az európai diktatúrák könyvtárainak történetéhez (Szovjetunió, Német Birodalom, Magyar Népköztársaság) - A kötet írásai a kezdeti bolsevik-szovjet (1917-1941), a nemzetiszocialista (náci) időszak (1933-1945), valamint a Rákosiról elnevezett korszak (1945-1956) könyvtári világát elemzik.

A totalitárius rendszerekben a nyílt erőszak mellett a propaganda volt meghatározó: a sajtó és film elsőbbségét nem veszélyeztetve a könyvtáraknak is komoly szerepet szántak. A könyvtárak a kirekesztés klasszikus példáit mutatják: ez kiterjedt a könyvtárosokra, az állományra és az olvasókra egyaránt. Mindkét országban fontos impulzust kínált a XIX. század végétől a sikeres amerikai public library (ld. a kötet egy-egy írása az orosz és német előtörténetetről; mikor az 1830-as évtizedtől, szakmánk modernizációjától).

- A kezdeti bolsevik időszak elején, a húszas években viszonylag szabadabb útkeresés érvényesülhetett (még kaliforniai tanácsadót is meghívtak), az évtized végétől, Sztálin végleges hatalomátvételétől kezdődően a merev ideológia-vezérelt, mindenre kiterjedő durva cenzúra időszaka kezdődött el. Ez a megmerevedett modell lesz azután mintakép hazánkban is.
- A náci "modell" is lényegi elfordulást jelentett az angolszász public library demokratikus jellegétől, s a könyvtár is egyszerű szolgáló szerepre lett kárhoztatva. Az első években ugyanakkor még valamilyen felemás építkezés (hálózatfejlesztés, néhány új könyvtárépület) is folyt, de a háborús években már csak a tiszta agymosás (és alárendelten a szórakoztatás) funkciója érvényesülhetett.

A szerző sok eredeti szöveggel dolgozott, közülük különösen kiemelhető a Krasznij Bibliotyekar (1923-1941) és a Die Bücherei (1934-1944) című folyóiratok, de korabeli lexikonok is górcső alá kerültek.
- Sonnevend Péter Gondolat Kiadónál megjelent kötetét Kovács Katalin (aki Könyvtári Figyelőben megjelent írások gondozója is volt) és Rácz Ágnes szerkesztette egységes kötetté (Rácz Ágnes a névmutatót is gondozta).

A KIT-műhelyben célunk, hogy valós tudásáramlás működjön, és az elhangzottak alakítsák a hallgatóság és az előadók gondolkodását. A július 18., csütörtöki (15.00-17.30)rendezvényén több oldalról közelítjük a MI-t és aznap este még KIT-kocsmába is várjuk az érdeklődőket. A program:

- Stoptábla és jelzőszalag: Hallgatók támogatása MI-tájékoztatással (online kapcsolással: Dr. Hajnal Ward Judit, Rutgers Egyetem, USA) OK, boomer... Mit tehet a könyvtáros, amikor a TikTok-függő hallgatókat próbálja az MI értelmes, hasznos és etikus használatába bevezetni? Segíthetünk-e az MI rejtelmeinek kibogozásában?
- A mesterséges intelligencia a diszkrimináció elleni küzdelem szolgálatában (Hanzli Péter, Háttér Archívum és könyvtár - program-vezető, a Könyvtári LMBTQ Munkacsoport tagja) Azonosítható a MI-vel a diszkrimináció és a gyűlöletbeszéd. Tehát hozzájárulhat a különböző kisebbségi csoportokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez. Ugyanakkor maga az MI is diszkriminál. Áttekintjük, hogyan...
- Mennyit ér a könyvtári adat? Teljesítményadatok automatizált elemzése (Pancza János, portfóliómenedzser, Monguz Információ-technológiai Kft.)
A könyvtári adatok értéke, hogy rengeteget tudnak az olvasókról és a könyvtári teljesítményről. Ha műveljük, szabályozottan kihasználjuk ezeket, sőt bevételt szerezhetünk belőlük, így szolgáltatásunk értékesebbé válik, ezzel pedig megőrizhetjük őket, mielőtt egy globális vállalkozás teszi meg ugyanezt.
- 5 praktikus MI-alkalmazás a könyvtáros számára (Balázs László, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
Bár a MI-vel kapcsolatban a fejlesztések sebessége miatt gyakorlatilag nem lehet naprakészen lenni, használata elengedhetetlen - amellett, hogy szó lesz arról is, hogy mire ne használjuk.
A bemutatandó alkalmazások és fogások - képfelismeréstől a kivonatkészítésig - egyaránt alkalmasak a könyvtáros munkájának végzésére, a használók képzésére, valamint otthoni praktikus tevékenységek segítésére.

Közhely, hogy a betűk tanulása előtt már sok minden eldől. Nem mindegy például a gyerek szókincsének nagysága, mely szorosan összefügg társas kapcsolatainak minőségével vagy a mesehallgatással. Ennek minősége alapozza meg a fluenciát, mely ahhoz segíti a tanulót, hogy agyi kapacitását már ne a betűk, szavak észlelése és (szöveg)értelmezése kösse le, hanem legyen lehetősége az olvasásstratégia - fejti ki Steklács János, Pécsi Tudományegyetem Nevelés és Oktatáselméleti Tanszékének olvasási szövegértés, fluencia kutatócsoport-vezetője. Gyakran felhozott példája, hogy a vízilabdázáshoz alaposan el kell sajátítani az úszást, hogy a labdázás játékát ne akadályozza az úszás rutinművelete.

A szakember a KIT-nek elmondta: a fluencia elérését e tevékenységet mérő szoftverek is segíthetik, pl.: link és link .

A beszélgetés során elhangzik majd, hogy minden pedagógus olvasást (is) tanít, hiszen pl. a biológiatanár óráján az alkalmazott olvasásra épít. E szinthez szükséges az ún. jelentéskonstrukció. (A jelentéskonstrukció azt jelenti, hogy a jelentést beszéd közben alakítjuk ki, ez pedig teljes mértékben ellentmond annak a szemléletnek, hogy a nyelvi kifejezések előre meghatározottan hordozzák a jelentést.)

E szövegértelmezési képesség gyakorlása során merül fel, hogy miért írja a szerző ezt? Hogyan kapcsolódik a frissen olvasott a korábbi, vagy máshonnan ismert konstrukciókkal? Az előzetes ismereteink az érzelmekkel, tapasztalatokkal együtt befolyásolják a megértés eredményességét - ez pedig már a metakogníció szintje.

Ennek lépcsői:
- fluencia
- jelentéskonstrukció és
- metakogníció.
melyek révén juthatunk el tudásszerzés tovább motiváló öröméhez. Megtudni valamit: jó! Öröm... (összeáll: MG)

(frissítve) "Az aktív használók száma 2015-ben még 1 739 626 fő, 2019-ben 1 511 576 fő volt, majd 2020-ra visszaesett 1 134 361 főre. A 2021-ben éppen csak kezdődő növekedési tendencia meredeken folytatódott 2022-ben: 1 319 459 főre emelkedett az aktív használók száma, ami 12%-os bővülést jelent az előző évihez képest. Ez alapján kijelenthető, hogy egyre inkább kezdenek visszatérni az olvasók a könyvtárakba." - Olvashatjuk a Könyvtári Intézet Könyvtári trendjelentések 3. - A könyvtárhasználók c. kiadványában.

Ennek 3. oldalán, A regisztrált és az aktív használók számának alakulása c. diagram a korábbi csökkenési trendek folytatódását mutatják, bele értve a Covid-időszak ideiglenes, nagyobb arányú csökkentő hatását. A trendvonal továbbra is 2033-ban éri el a nulla használót link . Szakmai stratégiáról ugyanakkor egyelőre nem érkezett hír.

A könyvtárak térvesztésére az IFLA is felhívta a figyelmet: link .

A következő, A könyvtári regisztrált és aktív felhasználók arányának alakulása a népességen belül c. diagram megerősíti ez előbbi trendet: 2015 és 2022 között 17,7-ről 13,7-re csökkent az aktív használók aránya. (MG)

Nő a tanárhiány és az egyházi iskolák térnyerése, csökken a tanulók eredményessége. Egyre több a korai iskolaelhagyó, akik közül sokan nemhogy nem tanulnak tovább, de nem is dolgoznak. Egy friss tanulmánykötet számokban írja le a magyar közoktatás nyomasztó valóságát.

Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 2010 és 2020 között nemhogy csökkent volna, még növekedett is: a teljes 20-24 éves népességben 10,8 százalékról 12,4 százalékra - derül ki a nemrég bemutatott A közoktatás indikátorrendszere - 2023 link című kötetből.

A tankötelezettség felső korhatárának lecsökkentésekor Orbán Viktor azt mondta, arra azért van szükség, mert van egy csomó fiatal, aki nem akar már 16 évesen tanulni, de így mostantól lehetősége lesz dolgozni. ... Az adatok szerint viszont emelkedett azok aránya, akik iskolába már nem járnak, de nem is dolgoznak. A 20-24 éves korcsoportban ez az arány 2022-ben már 15,3 százalék volt.

A nem dolgozó, nem tanuló fiatalok százalékaránya a 16-19 évesek között egyébként komoly területi különbségek mutatkoznak. A 20-24 éves népesség Budapesten a legiskolázottabb, és itt a legkisebb a korai iskolaelhagyók aránya is.

Súlyos pedagógushiány van szinte minden, de különösen a természettudományos szakokon. ... Hatalmas különbségek vannak a területi elhelyezkedéseket tekintve. 2022-ben a Nógrád megyei óvodákban a pedagógus-álláshelyek 13, az általános iskolákban a 12 százalékát nem töltötték be (!). ...
A legutóbbi, 2022. évi adatok szerint egyértelműen a magyar pedagógusok relatív kereseti helyzete volt a legrosszabb Európában minden oktatási szinten, mind a 25-64 éveseket, mind a pályakezdőket (25-34 éveseket) tekintve.

Milyen volt gyereknek lenni 2023-ban? Az idén 8. alkalommal megjelenő gyermekjogi jelentés erre a kérdésre keresi a választ több, mint 90 oldalán át. A jelentés elkészítéséhez öszegyűjtöttünk minden elérhető adatot, információt, kutatást és publikációt, amelyekből kirajzolódnak a nagy folyamatok és a kisebb, gyerekek egy-egy csoportját jellemző helyzetek is. Bár a jelentés sok nehéz témát dolgoz fel, de mindenképp érdemes elolvasni, hiszen így egy pontosabb képet lehet kapni a gyerekek jelenlegi helyzetéről és fontos, elgondolkodtató adatokat és trendeket lehet megismerni.

2023-ban elképesztően nehéz volt gyereknek lenni és gyereket nevelni. Az infláció miatt minden kiadás közel ötödével többe került a családoknak, miközben a gyerekekre egyre többet kellett költeni az egészségügyben, az oktatási rendszerben, és a képesség-fejlesztéseknél is. Ennek fő oka, hogy az ingyenes, helyi szolgáltatások sok helyen már nem elérhetőek vagy nem megfelelőek.
Tünetek:
- Korlátozott óvodai férőhelyek
- Akadozó egészségügyi ellátás
- Krónikus betegséggel küzdő iskolás gyerekek
- A gyerekek átlagosan kevesebbet aludtak 2023-ban mint 2018-ban
- Romló egészségkárosító magatartások
- Mentális problémák egyre nagyobb számban fordulnak elő
- Jelentősen több gyermekpornográfiai áldozat. (Hintalovon Alapítvány)

A könyvtár feladata a használóinak stratégiai céljait támogatni.

Kis-Ádám László észrevételét közöljük múlt heti "Ezek rombolják az innovációt a magyar könyvtárakban - továbbra is" anyagunkra link .

- Igen. Sajnos igen. Felismerem ezeket, mint tapasztalt körülményeket. Ráadásul ez a könyvtárban dolgozó nem könyvtárosokra is vonatkozik (informatikusok például). Ez persze érthető, hiszen a közszférában eleve sajnos a kevésbé képzett, kevésbé tehetséges kollégák maradnak meg.

Örökre beleégett az agyamba az a példa, amikor egy informatikus kolléga feldúltan mondta nekem, hogy azért lesz úgy, ahogy ő mondja, és nem úgy, ahogy én, mert már 15 éve így csinálja, és eddig jó volt. (Abban a szakmában, ahol 3-5 évente gyakorlatilag minden megváltozik).
Aztán arra panaszkodott, hogy ő feszült lesz a vitáktól, ezért nem szereti őket. Én voltam a negatív szereplő, mert jobban szerettem volna csinálni a dolgokat. Később ezt az illetőt emlegette a vezetőjének a vezetője mint jó szakembert egy beszélgetésben. Bevallom nehezemre esett nem kinevetni.

Egy könyvtáros kolléga pedig azt mondta, hogy ő csak azt csinálja, és csak úgy, ahogy mondják, és még gondolni sem mer másra, mert különben baj lesz belőle. Az ilyen megalvadt, megcsontosodott viszonyokra mondtam én többször, hogy az egyetlen megoldásnak azt látom, ha teljes minőségi cserét viszünk véghez. Ezt azért gondolom, mert egy ember gondolkodása nagyon nehezen változtatható meg - ha egyáltalán ez lehetséges, és főleg idősebb korban, amikor huzamosabb ideig arra nevelték őt, hogy ne is gondolkodjon, majd az okos vezetők megmondják neki, hogy pontosan mit kell csinálni. ...

Mindenesetre nyilván szürreális, hogy egy nap kirúgunk mindenkit, utána pedig újraépítjük a szervezetet, mert hát nincs is utánpótlás, ahogy írod, Gábor a cikkben.
Azt lehet tenni, hogy megpróbáltok olyan könyvtárosokat képezni, akikben megpróbáljátok elhinteni az innovatív gondolkodás magvait, és bátorítjátok őket az újításra. Aztán így szép lassan évtizedek alatt lehet ezt a gondolkodásmódot megváltoztatni.

Addig azt lehet csinálni, hogy ha van erre igény, akkor egy-egy innovációs kis szigetet lehet építeni, és remélni, hogy ezek inspirálnak.

Amerika elnöke, Joe Biden aláírta a TikTok betiltásáról szóló törvényt az Egyesült Államokra vonatkozóan. A librarymarketing.com link szerzője, Angela Hursh a hír kapcsán egy YouTube videóban elemezte a hírt, és hogy mit jelent ez a könyvtári marketing szempontjából.

Az aláírt törvény értelmében a TikTok-ot tulajdonló ByteDance-nek 9 hónapon belül el kell adnia a céget egy amerikai tulajdonosnak, különben érvénybe lép az országos szintű kitiltás. Ez a kilenc hónap azonban kiterjeszthető az amerikai elnök által, amennyiben az adás-vétel még nem történt meg, de már látszódik vevőjelölt a láthatáron. Másrészt a törvényt is sokan bírálják alkotmányellenesség vádjával, ami miatt perekre lehet számítani.

Ami most történik, az elég fontos a könyvtárosok szempontjából is, mivel sokuk használja marketingre a TikTok-ot, legalábbis az USA-ban. A videó azt mutatja, hogy a kitiltás nem jelentené azt, hogy a telefonokról törlődnek a már letöltött TikTok appok, hanem csak azt, hogy új felhasználók már nem tudnák letölteni azt az alkalmazásboltokból az Egyesült Államokban, illetve a már letöltött és használt appok többé nem kapnának frissítést.
Érdemes elgondolkodni, hogy a könyvtár maradjon-e így fenn TikTok-on új tartalmakkal, vagy érdemesebb migrálni a tartalmakat YouTube Shorts-ra vagy Instagram Reels-re.

A TikTok főleg olyan emberek elérésére jó, akik nincsenek a könyvtár közelében. Érdekes kérdés, hogy megéri-e majd így energiát fektetni olyan emberek elérésébe, akik valószínűleg sosem fognak betérni az adott könyvtárba.
A ByteDance mint tulajdonos közölte, hogy nem szándékozik eladni a TikTok-ot. Ennek értelmében az Egyesült Államok könyvtárainak érdemes elgondolkodni a könyvtári csatorna költöztetésén. (ref.: Habók Lilla)

Az IFLA jelentkezett még hasonló, széles közönségnek szánt, egyszerűsített szóróanyaggal, pl.: link . Most a biztonságos email-kezelés mellett szól. A szórólap kitehető könyvtárakban. Pontjai, szokás szerint kis kifejtéssel és grafikával:
- Ellenőrizd a válasz-emailt
- A személyes címzés még nem jelen semmit
- Óvatosan a csatolmányokkal
- Figyelj a linkekre
- Állíts be spam-szűrőket rendszerszinten
- Kis eltérések a megszokottól
- Nyelvi hibák
- Kérnek-e személyes adatokat? (ref.: MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
10 - Igen, technikai és kommunikációs szempontból egyaránt
5 - Rutin karbantartással
4 - Anyagi ráfordítást nem/alig érintő intézkedésekkel
15 - Ugyan; nincs pénz rá
1 - Nem akarjuk hogy hűsölőhely legyen a könyvtár.
A válaszokban kitűnik (a diagramot ld.: link .), hogy az EU-ban sok helyütt működő zárt közteres hűsölés a nyári melegben a hazai költségvetés miatt akadályokba ütközik. Kevesen vállalták, hogy a tartózkodás egyben az elesett emberekkel szembeni tartózkodás is. Szűk egyharmad viszont készül, technikai és kommunikációs szempontból is, ami biztató. (MG)

Folytatjuk a múlt héten megjelent link hírt a legkisebb gyermekek nyelvfejlődésére irányuló Baby babble (Bababeszéd) projektről. Így működik egy találkozó:

1. Minden találkozót egy dallal kezdenek és zárnak.
2. Felolvasnak egy könyvet. A Muuu, mondja a tehén link címűt azért választották, mert igazodik a nyelvfejlesztő céljaikhoz, pl. sok hangutánzó szót tartalmaz. Sőt ez volt a legelső ajándékkönyvük is. A gyerekek már az első találkozón hazaviszik. Gyakran használnak kellékeket olvasás közben vagy a szavak megerősítésére is: ugyanazt a szót többször ismétlik, és ilyenkor a gyermek is irányíthatja a beszédet.
3. Könyvrágó szünet van kb. a foglalkozás felénél. Egy halom képeskönyvet tesznek a gyerekek köré. Hagyják, hogy a kicsik azokat minden érzékszervükkel "olvassák" és vizsgálják. Ekkor a felfedezéssel vannak elfoglalva, s ilyenkor a könyvtárosok megragadják az alkalmat arra, hogy a felnőttekkel a gyermekek nyelvi fejlődéséről beszélgessenek. Minden találkozón más-más szempontot érintenek, pl. az olvasás fontosságát a jó szókincs érdekében, vagy a szájüreg és a hangképzés fejlődése stb. Ilyenkor kérdezni is lehet. A szünetet szappanbuborékok fújásával szokták befejezni.
4. A találkozók végén a szülők gyakran kérdeznek és könyvajánlásokat is kérnek. A könyvtárosok terveznek még további néhány percet utóbeszélgetésekre, és ilyenkor adnak elvihető anyagot részben emlékeztetőül, részben ösztönzésképpen a szülőknek.

A szakértői szerep eleinte szokatlan volt. Eleinte óvatosabban fogalmaztak, mert nem akartak tudálékosnak, riasztónak tűnni. Ám rájöttek arra, hogy passzívabb szerep esetén a résztvevők kevesebbet kaptak a projektből. Pedig ők azért jöttek, mert érdekelte őket a gyermekek nyelvi fejlődése. A könyvtárosok ezért elkezdtek többet beszélni a könyvválasztás mögötti gondolataikról, kutatásokról, és a gyermekek nyelvi fejlődése szempontjairól. Ezekre a változtatásokra nagyon pozitív visszajelzést kaptak.

Csoportonként négy találkozót tartottak. A találkozók közt értékelték a tapasztalatokat és beépítették a változtatásokat a következő alkalmak programjába. Bár a résztvevők értékeléseit figyelembe vették és megvitatták, néha más, a találkozó céljának jobban megfelelő utat választottak, pl. a több dal, rím és vers helyett az olvasásra helyezték a hangsúlyt. A programot már a város más óvodáinak is kínálják. (Ref.: Szabó Eszter)

A Pinterest link amerikai közösségi képmegosztó weboldal. A regisztrált felhasználók témák szerint rendezetten fényképeket oszthatnak meg egymással. Passzív használóként a tag napi e-mailt kaphat, benne az őt érdeklő témákkal. Akár könyvtári építészettel kapcsolatban, melyből kis galériát mutatunk: link .

A találatok között vannak valós, létező enteriőrök, alaprajzok, ugyanakkor MI-által készített képszülemények. Ez utóbbiak általában irreálisak, ugyanakkor támogatják a kreatív fantáziát, hogy egy könyvtár berendezése ne konfekcióbútorokkal és megoldásokkal legyen telerakva. (MG)

Őszre, feltehetően október elejére csúszik a Magyar Információbróerek Egyesülete által tervezett Coworking office/közösségi iroda - tapasztalatok és lehetőségek c. Budapesten rendezendő konferencia. A közintézményi, valamint üzleti és kamarai közösségi irodák helyzetét, lehetőségeit is tárgyaló rendezvény bemutatja azt a friss felmérést, amely a helyet szolgáltatók, illetve az ügyfelek szempontjait is felméri.

E kérdőívet - pl. könyvtárként - te is kitöltheted!

1. Gondolkodsz-e közösségi iroda (coworking office) működtetésében?
Ha felmerült a lehetőség, vagy a kíváncsiság, töltsd ki az alábbi, 5 perces, anonim felmérést, mely tapasztalattal rendelkező vagy lehetséges szolgáltatóknak szól.
Szolgáltatói oldali kérdőív: link

2. Ha a közösségi iroda (coworking office) szolgáltatás tényleges vagy lehetséges igénybe vevőivel kapcsolatban vagy - pl. bt., kft., civil szervezet, stb. -, bátran küldd nekik tovább ezt a linket, hogy az ő igényeik is nagyobb figyelmet kaphassanak a szolgáltatás fejlesztése érdekében.
Ügyféloldali kérdőív link

Vitézy Dávid szerint probléma, hogy a múzeumi, könyvtári nyitvatartási idők nem igazodnak a munkanapokhoz; a fürdők teli vannak zsúfolva turistákkal; a külső kerületek kulturálisan sivárak. Utóbbit úgy orvosolná, hogy az Európa Kulturális Fővárosa mintájára létrehozná az Év Kulturális Kerülete kezdeményezést, melynek keretében minden évben más és más kerület kulturális örökségét, kínálatát, programjait helyeznék reflektorfénybe, és ehhez támogatást adna a Fővárosi Önkormányzat. Elképzelése szerint az új városrészek, lakónegyedek fejlesztésénél pedig arra próbálnák meg rávenni a beruházókat, hogy "az adott negyed kulturális kiszolgálásához szükséges létesítményekkel", például új fiókkönyvtárak, előadótermek és közösségi házak felhúzásával is kalkuláljanak.

Az elmúlt öt évben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) néhány tagkönyvtárát felújította a főváros, ez a program Karácsony mostani ígérete szerint folytatódna. Szentkirályi Alexandra ezen a ponton megint csak nem előre tekint, hanem a múltbeli teljesítményével hozakodik elő: emlékeztet, hogy korábban a Fidesz-vezette főváros jelentős támogatásával nőtt nagyobbra a Margó fesztivál és jött létre a Margó-díj, amely egy kezdő szerzőt jutalmazott.

Vitézy a másik két jelölthöz képest átfogó könyvtárfejlesztési programot tervez, amelynek keretében ütemesen felújítanák, akadálymentesítenék, klimatizálnák a FSZEK tagkönyvtárait. Ezen kívül a Városháza épületében létrehozná a Budapest Tudásközpontot is, amely "az ország legnagyobb urbanisztikai szakkönyvtáraként működne". Mint ígéri: ebbe csatornáznák be az FSZEK Budapest Gyűjteményét is, melynek fotóanyagát ingyenesen hozzáférhetővé tennék a Fortepan felületén. (HVG)

Az örvendetes, hogy Vitézy és Karácsony is foglalkozik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral (FSzEK), és fejleszteni akarják. Utóbbi legelőször is a fiókhálózatot, a központi épületre majd később kerülne sor. Vitézynél pedig inkább a könyvtár korszerű, sokoldalú funkcióit hangsúlyozzák, de csak általánosságban. (Qubit)

Merker Dávid fővárosi képviselőjelölt, városiséta-szervező:
- Már nemcsak Bécs, hanem Varsó és Pozsony is elhúz mellettünk, Budapest lakossága pedig folyamatosan csökken. Miközben a város tele van kihagyott lehetőségekkel, ezek nem a pénzen, hanem az odafigyelésen múlnak.
- Mondjon néhány példát!
- Budapesten több százezer ember nézeget online régi városképeket, ez komoly közösség. Eközben fővárosi intézmények, a Kiscelli Múzeum és a Szabó Ervin Könyvtár kezében sok százezer fotó van, amik nem láthatók. Ezeket kellene digitalizálni, és a Fortepanon közzétenni.

"Új tér, ami összeköt" címmel május 28-án délután hat órakor kerül sor a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban link a Hamvas-terasz megnyitójára. Az eseményen beszédet mond Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere és Tóth Máté, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója.

Az önkormányzat és a könyvtár együttműködésében kialakított terasz megnyitásával új kulturális színtérrel, szolgáltatással bővült a könyvtár repertoárja. A képviselő-testület döntése értelmében a könyvtár főbejárata előtti 300 négyzetméteres terület a könyvtár használatába került. Az ünnepélyes megnyitóra minden érdeklődőt szeretettel várnak a város, illetve a könyvtár vezetői a Pátriárka utca 7. szám alatt.

Néhány éve már, hogy a Justh Zsigmond Gyermekkönyvtárban link lehetőség van arra is, hogy a gyerekek Xbox-szal játszanak. A könyvtár 75. születésnapja alkalmából május 24-én egy igazi különlegességgel készültek, megrendezték az első Just Dance versenyüket. Ezzel kapcsolatban Sebők Dalma segédkönyvtáros elárulta, a nyertesek még egy kis ajándékot is kaptak.

Több bátor jelentkező érkezett a Justh Zsigmond Városi Könyvtár első Just Dance versenyére május 24-én. A gyerekeknek már nem volt ismeretlen a játék, mely során a kivetítőn megjelenő táncos mozdulatait kell utánozniuk minél pontosabban. A könyvtárban egyébként már pár éve lehetőség van Xbox-szal játszani, a verseny pedig a 75. évforduló kapcsán fogalmazódott meg a szervezők fejében.

- Minden pénteken délután 2 és 6 óra között játszhatnak a gyerekeknek Xbox-szal a könyvek olvasása mellett. A mai esemény egy kicsit különlegesebb, hiszen egy izgalmas versennyel készültünk számukra. Mivel idén 75 éves a könyvtár, így egy Just Dance versennyel színesítjük az egész éves programok listáját. A gyerekek előre is jelentkezhettek, de azok is csatlakozhatnak, akiknek esetleg menet közben tetszik meg a program - árulta el Sebők Dalma segédkönyvtáros.

A LinkedIn saját felmérése szerint a válaszadók 82%-a jobban megbízik egy olyan márkában, amelynek vezetői csapata aktívan jelen van a közösségi médiában.

A művészek életében a TikTok, az Instagram és a Facebook az általánosan használt felületek, de az accountok kezelésében, a posztokban, a stratégiában sokféle modell létezik. A Z generációs előadók rutinosan mozognak a közösségi médiában, saját kézben tartva profiljaikat, közvetlenül kommunikálnak a közönséggel, segítséget nem kérnek hozzá. Az "idősebb" generációk a klasszikus modellben gondolkodnak, tehát menedzsmentjükön belül van dedikált kommunikációs szakember ezen felületek kezelésére - szemlélteti a különbségeket Nagy Adrienn. Hozzáteszi: jól látható tendencia, hogy a népszerű előadók posztjai egyre spontánabbak, kevesebb beállítással, profi trükkök nélkül készülnek, mert "minél trashebb, annál kúlabb".

Liptay Gabriella szerint van még tere a munkájuknak, hiszen a szakértők sokszor inkább a magvas gondolatok megfogalmazásában erősek, terjesztésükben kevésbé. Épp ezért a kommunikációs csapat nem avatkozik be, pusztán segíti őket.
A közösségi média használatában két nagy veszély van: ha túl nagy a közlésvágy és túl nagy a közléskényszer - véli Iglódi Csaba. Nem szerencsés, ha valaki túlmozgásos és akár a cégbranddel szemben is kommunikál, de az sem, ha valakit rákényszerítenek arra, hogy folyamatosan jelen legyen. Jó példaként Gazsi Zoltánt, az Eisberg ügyvezetőjét említette, aki teljesen önazonosan, ösztönösen posztol, valamint Sárospataki Albertet (Billingo), aki a Cápák között jelenlétét hatékonyan összekötötte a linkedInes jelenlétével.

Oprah Winfrey volt az első híresség, aki könyvklubot alapított, Emma Watson feminista témában próbálkozott, Reese Witherspoon vállalkozása a saját stemplijével ellátott művek filmes adaptációját váltja sikerre (vagy épp bukásra), de erősen jön fel a GenZ. Dua Lipa és Kaia Gerber első látásra csupán ügyesen pózol a szépirodalommal, de könyvklubjaik több százezres követőbázissal rendelkező, online irodalmi klubéletet teremtenek Z generációs módon. Megkérdeztük Oláh Andreát is a külföldön nagyot menő celeb-book-club jelenségről.

Oláh Andrea 30 éve rádiózik, ebből már több mint 20 éve csakis könyves témában "utazik". A könyvajánló interjúk készítését még a Klubrádióban kezdte, a Könyvben utazom podcast és rádióműsor 2017-ben indult a Trend Fm-en, és hallható már a radiocafén is. Szerzőkkel, műfordítókkal, szakemberekkel beszélget az adott kötetről. Ő főállásban olvas hetente minimum 2 könyvet, és van olyan év, amikor akár 100 könyvet is elfogyaszt. Szerinte az amerikai hírességek imázsépítésében is szerepe lehet egy saját könyvklubnak. "Lehetőségük van a krémek és a szépségápolási szerek mellett olyat hirdetni, ami értéket közvetít". És egy egyedülálló kapcsolódási pontot teremtenek. "Szerintem a rajongók egy jelentős része nem feltétlenül a könyvek miatt kezdi el követni a híres emberek könyvklubjait, hanem mert így közelebb érzik magukat hozzájuk, jobban megismerik őket. Az is fontos, hogy maga a híresség is felvállalja azt, hogy az ajánlott kötetek által mutat magából valami személyesebbet" - teszi hozzá Oláh Andrea. "Aztán, ha folyamatos a kommunikáció, előbb-utóbb elkezdenek érdeklődni az olvasmányok iránt is, így ez egy jó irány."

Könyv jelent meg Betiltott könyvek címmel, melyet kis sorozatban ismertet a HVG.

Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása - csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve, a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét - külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is.

A sorozat eddigi részei:
- Betiltott könyvek 1. rész: "Nincs oly tisztességtelen dolog, mely tisztes szavakkal elmondva bárkinek botránkozására lehetne" (Dekameron, Canterbury mesék, A Wycliffe-biblia)
- Betiltott könyvek - 2. rész: A nácivá tett Piroska és a sci-fi horror születése. (Grimm-mesék, Frankenstein, avagy a modern Prométheusz, Mary Prince története, Fűszálak - Walt Whitman)

Online elérhetővé teszik a szegedi Móra Ferenc Kollégiumban az 1980-as évek elejétől megrendezett előadások, író-olvasó találkozók felvételeit, a páratlan irodalom- és eszmetörténeti értékű hanganyagok a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtár Médiatékájában hallgathatók meg - tájékoztatott az SZTE.

Az egykori József Attila Tudományegyetem (JATE) - majd SZTE - Móra Ferenc Kollégiumában az 1980-as évek elejétől kezdve rendeznek irodalmi, társadalomtudományi és filozófiai előadásokat, találkozókat, esteket. Résztvevőik között olyan írók, filozófusok, történészek szerepeltek, mint Faludy György, Határ Győző, Kányádi Sándor, Kallós Zoltán, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Kosáry Domokos, Ilia Mihály, Losoncz Alpár, Katona Tamás, Kristó Gyula, Benda Kálmán, Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Visky András, és közülük egyesek háromszor vagy többször is visszatértek az évek folyamán. ... Az esteken a különböző politikai irányzatok, a nemzeti oldal, a demokratikus ellenzék és a reformkommunisták képviselői jelentek meg, közöttük például Elek István, Tölgyessy Péter, Géczi József Alajos, Kőszeg Ferenc, Pozsgai Imre.

A szegedi egyetemet jellemző sokszólamú értelmiségi diskurzust a rendszerváltozáshoz vezető, és azt követő időszakból egy ládányi kazetta és CD őrizte meg. A 2010-es évekig terjedő teljes anyag 400 órányi hangfelvételt tesz ki. A hangfelvételek arról árulkodnak, hogy a rendszerváltozás fordulójának éveiben tartott előadások beszédmódját a dialógus, az érvelő reflektálás, egy új értelmiségi útkeresés jellemezte. A felvételek között maradt fenn például Benda Kálmán történész Ferencesek a csángók művelődésében című utolsó nagy előadása vagy Engel Pál, Kristó Gyula késői előadásai, amelyek sehol máshol nem fellelhetők, illetve Varga László történész Egy nagytőkés karrier. Weiss Manfréd életpályája című előadása is, amely a szerző halála miatt publikálatlan maradt, és nincs is más előfordulása. Az SZTE Móra Szakkollégium által a könyvtárnak adományozott felvételek közül 109 hanganyagot már a közönség is elér.