Múlt heti hírünkben szerepelt link , hogy a könyvtároshallgatók közel fele nem a közszférában helyezkedik el. Ez veti fel a címbeli employer branding - munkavállalói márkaépítés - kérdést. (MG)

A fizetés a legfontosabb munkavállalói igény, de sokan elégedetlenek a munkáltatójuk rugalmasságával is, legyen szó akár a munkaidőről, akár az otthoni munkavégzés lehetőségéről. A magyarok háromnegyede szerint a munka fontos vagy nagyon fontos része az életének, de csak 55 százalék érzi magát elkötelezettnek a jelenlegi munkáltatója mellett - derül ki a Randstad 2024-es munkaerő-piaci felméréséből.

A fiatalabb, Z és Y generációs munkavállalók valamivel törekvőbbek, mint idősebb kollégáik, de ez nem magyar sajátosság, sőt itthon kisebb a nemzedékek közötti eltérés, mint Európa-szerte. Arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb szempont munkahelyválasztáskor, nem meglepő választ ad a felmérés: a munkavállalók túlnyomó többsége, 95 százaléka fontosnak tartja, hogy mekkora fizetést kap.
- Legalább 90 százalék nevezte meg az állás biztonságát, a munkahely és a magánélet egyensúlyát és az éves szabadság mértékét is a meghatározó tényezők között.
- Ezenkívül sokan mondták lényegesnek a rugalmas munkaidőt (83 százalék) és az egészségügyi juttatásokat (82 százalék) is.
E tényezők fontossági sorrendjében nincs érdemi eltérés a generációk között, de általánosságban az idősebb munkavállalók minden juttatást fontosabbnak tartanak, a leglátványosabb ilyen különbség - érthetően - az egészségügyi szolgáltatások megítélésében mutatkozik.

"Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is" - vallja Kiss László. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa iskolák közötti nemzetközi programba nevezte be a Mikes-iskola hetedikeseit, akik az angol nyelv gyakorlása mellett azt is megismerik, mit jelent a környezettudatos élet Olaszországban, Lengyelországban, a távoli Jordániában, de még olyan libanoni diákokkal is barátkoznak, akiknek iskolája mögött nemrég bomba robbant. 2024. november 13-án a mikeses diákok a Pacén gyűjtötték a szemetet.

Lezajlott a Móra Kiadó és az Azolo program őszi játéka, és már megkezdődött a téli is. A Móra Kiadó sokrétű, az olvasóit, a szülőket és a pedagógusokat megszólító kezdeményezései közé került egy újabb elem. A kisdiákokat célzó játék eredményeként az iskolájuk könyvtára ajándékhoz juthat a kiadótól. A kiadó az értő olvasást segítő "eszköz", az Azolo link lehetőségeit használja a játékban.

Az első forduló résztvevői megismerték a felület lehetőségeit. Mindenki a maga pontszámait gyarapította az általa olvasott könyvekhez kapcsolódó kérdésekre válaszolva. Az osztály tagjait a tanító vagy a könyvtáros egy általa gondozott csoportba hívta be, és az eredmények diákonként és összesítve is megjelentek előtte. Ezzel, a program által anonimizáltan létrehozott összesítéssel vettek részt a versengésben. Volt, aki a diákjai által teljesített magas átlageredménnyel, más a játékba bevont diákok számával nyújtotta a legtöbbet (az utóbbi könyvtáros volt). Külön értékelték a Móra Kiadó könyveinek olvasását.

A program folytatódik, mert a visszajelzések szerint növelte a kedvtelésből, a maguk örömére való olvasást a diákok körében. Az újabb fordulóra itt olvasható a felhívás: link .

Múlt heti hírünkre link reagálva... - A Pázmány BTK könyvtára link elvileg több mint 200.000 kötettel rendelkezik, a katalógusban több mint 160.000 rekordunk van. A BTK-t 2021-ben Piliscsabáról beköltöztették Budapestre, a könyvtár töredékének jutott hely, alig 15.000 kötet kapott helyet a Mikszáth Kálmán téren, amelyeket kölcsönözni is tudunk. A hallgatók többsége a BME-től bérelt épületben tanul a Duna túloldalán, de már kevesen látogatják a könyvtárat, ezért arra kezdtem koncentrálni, hogy a katalógust minél több online tartalommal gazdagítsuk. Az egyetem közel 40 adatbázist fizet elő, idén indult egy repozitórium rendszer is link .

Egy discovery rendszer bevezetése egyelőre pénzügyi és egyéb problémák miatt halasztódik. Ezt csak nagyobb könyvtárak engedhetik meg maguknak, ezért "gyalogosan" kezdtük el a katalógus rekordjainkat online forrásokkal gazdagítani. Először is "URL forrás" néven az összetett keresőben kereshetővé tettük a 856-os mezőbe bevitt URL adatokat. Most több mint 1500 URL-lel rendelkezünk, köztük van olyan rekord is, amelyhez kettőt is kapcsoltunk link .
A katalógusban elérhetővé tettük a repozitóriumba felvett alábbi tételeket:
- Doktori disszertációk, mind a REAL-PhD címeket, mind a saját repozitórium címeinket. A nyomtatott változatokat nem tudjuk kézbe adni, az említett költözés miatt link .
- Kari digitális kiadványok linkjeit rögzítjük a katalógusban. Más kiadványokat - amelyeket nyomtatva nem kapjuk - katalogizálunk az online változatok alapján link .
- Folyamatosan rögzítjük a régi könyveink cédulakatalógusát. Ahol megtaláljuk ezek digitalizált változatait, azokat is rögzítjük a 856-os mezőben, így a több mint 2000 rekordhoz 978 URL-t is rögzítettünk külső forrásokból.
- Alkalmanként elkezdtük az előfizetett SZAKTÁRS adatbázisainkban meglévő digitális kiadványok rögzítését a nyomtatott könyveink rekordjaiban. Főként olyan esetekben tesszük ezt, ahol a nyomtatott kiadványt nem tudjuk biztosítani.
- Alkalmanként rögzítjük a nyomtatott könyveink rekordjaiban azok online forrását, amelyek nyilvános adatbázisokban elérhetőek, pl. MEK, REAL.

Lehet-e független a társadalmi strukturális bajoktól a kulturális szféra, pláne annak része, a könyvtárügy? Máshonan közelítve: van-e esély saját hatáskörben kivédeni a negatív jelenségeket? (MG)

"Kettészakadt a társadalom, hiányzik a párbeszéd, ami csak lecsúszáshoz vezethet" - véli Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki a Pénzügykutató Zrt. körül csoportosuló, sokszínű szakértői csapat gazdaságpolitikai programját szerkeszti.
- A kormányzat jövő évi célja 3,4 százalékos növekedés. Ennek akkora esélyt adok, mint a 2024-es négy százalékosnak. Már az is jó, ha egy százalék megvalósul; a reális várakozás inkább 0,5 százalék. ... Ha szárnyalna az akkumulátorgyártás, még rosszabb lenne a helyzet: súlyos energia-, esetleg vízhiánnyal járna, és nagy a környezetszennyezés veszélye is. Az energiahiányra a kormány is utalt, zajlik három gázerőmű építése. Szabad munkaerő sincs, azt is importálni kell.

HVG: A Pénzügykutató tanulmánya Az európai Magyarország gazdasági és szociálpolitikai minimuma címen fut. Ez mit jelent?
KT: A konszenzus minimumára gondoltunk, arra, hogy szükség van mindenki számára elfogadható szakpolitikai programokra. Kettészakadt a társadalom, hiányzik a párbeszéd, ami csak lecsúszáshoz vezethet. A mai, egységes szemléletű uniós mutatókat 1995 óta számolják; akkor még a térségünkben a harmadikak voltunk Szlovénia és Csehország mögött. Most viszont a legtöbb gazdasági mutatót tekintve az utolsó háromban - az EU egészét tekintve négyben - vagyunk a válság miatt lecsúszott Görögországgal, Romániával és Bulgáriával. ... Az Orbán-kormány egyik erős embere 2010 nyarán azt mondta, hogy a lojalitás legalább annyira fontos, mint a szakértelem. Ma viszont már csak a lojalitás számít. ... a jövedelmi pozíciók valós megváltoztatását javasoljuk. Azt nem tekintjük annak, hogy bejelentik, két vagy három éven belül egymillió forint lesz az átlagkereset. Ha nem 500 forint egy euró, és nem két számjegyű az infláció, akkor ez irreális. A gazdaság mai teljesítménye nem bírná el. A béreket csak a teljesítmény javulásától függően lehet emelni, különben beindul az ár-bér spirál.

Demeter Szilárd: Bruttó 482 ezret keresnek a muzeológusok, ezért sokan inkább tanárnak mennek. Négy hónap alatt összesen 123-an távoztak a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) dolgozói közül, de jött a helyükre 91 fő - derül ki abból a válaszból, amit a Telexnek adott Demeter Szilárd, a hat intézményt tömörítő központ elnöke. Azután kerestük meg, hogy hétfőn Legelőből hazát címmel bemutatta a sajtónak a hat múzeumból összeolvadt MNM KK fejlesztési stratégiáját. A Hvg tudósítása szerint Demeter többek között arról is beszélt, hogy 2,53 milliárd forintot kér a kormánytól a fizetések rendezésére, és már készül - az általa vezetett Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) szerinte bevált - életpályamodell kidolgozása.

A brüsszeli Muntpunt könyvtárban gyerekek szintjén, de külön találgató meg a játékkölcsönző részleg - Spelpunt (játszópont). Mint honlapjukon írják:

"Itt kezdődik igazán a könyvtár: itt található a piros pult és a kölcsönző számítógépek. De ez egyben a fiatalok szintje, a hangulatos meseszínház, a Duikboot (azaz tengeralattjárónak nevezett mesélő helyiség), és egy igazi kézműves paradicsom, a Het Honderdhandenhuis (szó szerint: a száz kéz háza).

A Muntpunt Spelpuntban a legújabb és legnépszerűbb játékaink találhatók 4 és 104 év közötti játékosok számára. Variálj, fedezz fel, nyerj, veszíts, morogj és szurkolj... anélkül, hogy te vásárolnál egy hegynyi játékokot, amelyek nemsokéra a szemétben végzik." Játékok a katalógusban: link
Fotókat ld.: link . E helyről karnyújtásnyira van az ifjúsági könyvtár.

A többségi társadalomban az egyik periférikus közösség az LMBTQ+ emberek. A többféle peremhelyzetnek azonban nemritkán vannak átfedései is. A kisebb-nagyobb szintű előítélet önmagában is nehéz helyzetbe hozza az érintetteket.
A könyvtár számára lehetőség a saját gyakorlatának és érzékenységének felmérése, ugyanis:
- a könyvtár célcsoportja a lakosság 100%-a,
- minden (potenciális) könyvtárhasználó kisebbség valamilyen szempontból, s kisebbségi identitásain keresztül - bármelyek legyenek is azok - erősebb kötődés alakítható ki,
- az egyik közösség kapcsán megszerzett készségek konvertálhatók más közösség elérésében is,
- a könyvtári hozzáadott érték a kiszolgáltatott közösség eseteiben a legnagyobb jelentőségű,
- az egyes közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése a célcsoport 100%-ának hasznát szolgálja.

Hamarosan elérhető lesz az "IFLA Survey of LGBTIQ+ Library Resources and Services" azaz IFLA felmérés az LMBTIQ+ könyvtári forrásokról és szolgáltatásokról magyarországi környezethez igazított kérdőív. A hazai Könyvtári LMBTQ-munkacsoport által elkészített, 62 kérdésből álló űrlap kitöltése kb. 25 percet vesz igénybe.

A cél annak megismerése, hogy hogyan ismerik fel a könyvtárosok és miként gondoskodnak a könyvtárak az LMBTQ csoportok szükségleteiről, hogyan segítik őket információval és erőforrásokkal.

A Magyar Orvosi Bibliográfia MOB napjainkban (2024. november) 469 találatot közöl "öngyilkosság" tárgyszóval. Szakirodalmi forrásokból, mint például az ingyenesen elérhető PubMed, a National Institue of Health (USA) orvosi adatbázisából gyűjtött szakirodalmi beszámolók szerint a szexuális és nemi kisebbségek (LMBT személyek) körében 3-5-ször, extrémebb esetekben 3-7-szer nagyobb az öngyilkossági kísérletek esélye. A Magyar Orvosi Bibliográfiában feltárt és fent említett 469 találatból mindössze egyetlen cikkfordítás foglalkozik az LMBT személyek öngyilkossági tényezőinek feltárásával, 468 találat pedig említést sem tesz ennek a csoportnak a létezéséről.

Vajon célravezető-e, ha a tudomány nem veszi szemügyre a kapott kutatási eredményeket, ami ráadásul ingyenesen elérhető? Van-e szerepe az információs és könyvtári szakszemélyzetnek, hogy a figyelmet az anomáliákra felhívja, segítve az AI (mesterséges intelligencia) eszközeivel a feltárást?

Hazánkban az öngyilkossági adatok egyébként kifejezetten kedvező képet mutatnak, mivel a rendszerváltás óta az évi kb. 4200 főről nagyjából 1600-1700 főre csökkent az öngyilkosságot elkövetők száma. A pandémia alatt bár volt egy kis ingadozás, de a csökkenés egyértelműen kimutatható. A mentális egészségügyi szakma nem hangsúlyozza kellően a kimagasló eredményeket, mi viszont helyettük is elismerjük azokat.

A könyvtár tehet az öngyilkosság visszaszorításéért
- a hazai helyzet megismerésével
- a közvetlenül érintettek és hozzátartozóik, valamint könyvtáros kollégák tájékoztatásával
- beleértve a vonatkozó bibliográfiák kiegészítését is. - Lásd még: Global Burden of Disease link

Az amerikai közkönyvtárakat elsősorban helyi önkormányzati támogatásokból tartják fenn, ezeket pedig általában egy - megválasztott vagy kijelölt - helyi könyvtári bizottság felügyeli. A következő lépés lehet, hogy a bizottságok tagjainak összetételét befolyásolják, illetve az általuk támogatott embereket ültetik oda. Egy wyomingi városban a könyvtári rendszert felügyelő igazgató nem volt hajlandó eltávolítani 17 darab, LMBTQ+ témájú könyvet, amelyek ellen panasz érkezett. Egyik bejelentést sem olyan szülő tette, akinek a gyereke hozzáfért a kötetekhez vagy olvasta volna őket. A döntést támogatta a felügyelőbizottság, ennek tagjait azonban leváltották és helyükre új tagokat neveztek ki, akik elbocsátották az igazgatót.

Az elvek és indulatok fényében a tömeges betiltás hozadékaként az Amerika legjobb kiskönyvtárának megválasztott intézmény igazgatója lemondott, miután a cenzúrát követelők fegyverekkel és Bibliákkal felszerelve jelentek meg az otthonánál. Az aktivisták közel 400 könyv eltávolítását követelték az intézménytől. A felsoroltak közül azonban egyetlen egy sincs a gyűjteményben.
Az aktivista csoportoknak több fegyver is van a kezükben. Ha a fentiek egyike sem válik be, akkor egyszerűen elérik, hogy megvonják a könyvtártól az anyagi támogatást.

Egy jamestowni könyvtár bizottsága egyszerűen leszavazta a támogatását arra hivatkozva, hogy a könyvtárban groomingolják [szexuális célból becserkészik - szerk.] a gyerekeket és LMBTQ+ propagandát terjesztenek. Az intézmény 67 ezres állományából mindössze 90 példány érint nemi identitással kapcsolatos témákat.
A szavazás hatására a könyvtár éves támogatásának 84 százalékát elvonták ezzel a bezárás küszöbére sodorva azt. Az egyik ott dolgozó könyvtáros a bizottság következő ülésén a betiltások hosszútávú következményeire hívta fel a figyelmet. "Megdöbbent, hogy az emberek meglepődtek azon, hogy bezár a könyvtár. Nem szavazhatnak arra, hogy elvonják a támogatást és jelentsék ki, hogy nem akarják, hogy bezárjon" - fogalmazta meg érzéseit a dolgozó. "Nem jelenthetik ki, hogy csak üzenni akartak és nem számolnak a tetteik következményeivel. Ez nem egy jelképes tett, hanem egy halálos ítélet."

A könyvtárak olvasóinak száma folyamatosan csökken. Ha ezen változtatni akarunk, akkor valószínűleg szükségünk lesz új szolgáltatásokra. Kézenfekvő lenne elektronikus szolgáltatásokban gondolkodnunk, és esetleg nem csak közvetítenünk az információt, hanem az előállításban is részt vennünk. Ma a szakirodalom esetében egyre kevésbé olvasunk 200 oldalt amiatt, hogy valahol benne lesz az az oldal, ami érdekel. Talán érdemes elgondolkodnunk, hogy a szépirodalomban nincs-e erre igény. Nagyon sok, nagyon fontos verseskötet felszabadult már a szerzői jog alól. Ezeket a Guttenberg projektben és a MEK-ben találhatjuk meg, már digitalizálva.

De vajon csak ebben a formában van rájuk szükség? Esetleg lenne-e igény arra is, hogy a katalógusban egyesével szerepeljenek a versek? Ne csak a "Petőfi összes"-re, hanem az Anyám tyúkjára is lehessen keresni, és jelenjen meg önálló rekordként. Ezt könnyen el tudnánk készíteni, csak dolgozni kell vele - egyszer, egyvalakinek. A könyvtárakban általában rendelkezésre áll egy digitális archívum, amibe egyesével be tudjuk tölteni a verseket, és a könyvtár Discovery rendszerébe automatikusan bekerülhetnek a versek metaadatai, hasonlóan a DIA adataihoz. Ilyen módon feldolgozhatóak a novellás kötetek is.

De mondhatjuk azt is, hogy nincs erre igény, ezt már megoldotta helyettünk az Arcanum. - Szerinted?
1. Látsz-e ilyen rekordokban fantáziát?
2. Könyvtárak oldják meg, vagy csak építsék be a megoldást?

A National Literacy Trust (NLT) angol jótékonysági szervezet az idén 76 131, öt és 18 év közötti gyermeket és fiatalt kérdezett meg az éves olvasási készségfelmérés részeként. Az NLT szerint a 8-18 évesek mindössze 35%-a olvas szívesen a szabadidejében. Ez az eddig mért legalacsonyabb érték azóta, hogy a szervezet 19 évvel ezelőtt elkezdte felmérni a gyerekek olvasási szokásait.
Az idei felmérés szerint csak minden harmadik fiatal olvas szívesen a szabadidejében. Az olvasás gyakorisága is történelmi mélyponton van: a nyolc és 18 év közöttiek 20,5%-a szabadidejében naponta olvas (tavaly: 28%). A nemek szerint is nőtt a különbség: a lányok 40,5%-a szívesen olvas szabadidejében, a fiúknak 28,2%-a.

A kedvtelésből olvasó (ill. általában az olvasó) gyerekek számos előnyt élvezhetnek a nem, ill. alig olvasó társaikkal szemben. A felméréssel is igazolt előnyök:
- szabadidejükben szívesen olvasók közül kétszer annyi gyereknek van átlagon felüli olvasási készsége (34,2%), mint azoknak, akik nem szeretnek olvasni (15,7%).
- a havonta legalább egyszer szabadidejükben olvasók azt mondták, hogy az olvasás segített nekik:
-- kikapcsolódni (56,6%)
-- boldognak érezni magukat (41%)
-- új dolgokat tanulni (50,9%)
-- megérteni mások véleményét (32,8%)
-- megismerni más kultúrákat (30,4%).

A középiskolásoknál csökkent a legmeredekebben az olvasás élvezete. Tízből hármuk mondta azt, hogy szabadidejében szívesen olvas, szemben az általános iskolás korúak több mint felével. Az elemző szerint egy egész generáció jövője kerül így veszélybe. A jótékonysági szervezet felszólította a kormányt, hogy hozzon létre egy olvasási munkacsoportot és készítsen cselekvési tervet is, továbbá a tanterv és az értékelés felülvizsgálatánál az örömszerző olvasást helyezze előtérbe. (Ref. Szabó Eszter)

A kapott tájékoztató jellegű eredmény:
24 - Alapvetően határozza meg a használók elérésének sikerét
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
5 - Némileg befolyásolja a használók elérését
6 - Nincs köze a használók eléréséhez.
A most kapott adatokat összevetve a két korábbi hasonló kérdésre kapott válaszokkal, a következő diagramot kapjuk: link .
Úgy tűnik, nagy elmozdulás nincsen, továbbra is 70% körül van a szoros kapcsolatot érzékelők száma. Ugyanakkor halványan növekszik a kapcsolatot nem látók száma. (MG)

(egy éve írtuk.) Gent város Krook Könyvtárának link legfelső szintjére felmászva meglepve látja a betérő, hogy a nagy teret szinte teljesen megtöltik az egyetemisták. A csendet szinte harapni lehet. A könyvtár számos pontján hirdeti: foglalj helyet magadnak! A célra a könyvtár erre a célra helyfoglaló alkalmazást link nyújt az olvasóinak. A nagy terem szélén üldögélő könyvtárost kérdezve megtudhatjuk, hogy a foglalás ingyenes és a jelek szerint kimondottan kedvelt. Ha valaki 15 percet késik, foglalása semmissé válik.

A hallgatók könyvtárost is igénybe vehetnek tevékenységeikhez, de inkább az jellemző, hogy a könyvtárat nyugodt és csendes tanulóhelynek veszik igénybe. A 2017-ben átadott könyvtár egyébként a városközpontban helyezkedik el, és kitűnő panoráma nyílik belőle. A földszinten természetesen a büfé link is igénybe vehető, akár ebédelésre is.

A helyek elérhetők a nyitva tartási időben, ami hétfőtől péntekig 10.00-19.00, szombaton 10.00-18.00, csütörtök: 10.00-21.00; melyből az utolsó két óra: önkiszolgálás. (MG)

Az ősz folyamán Csíkszeredán mesés kézműves foglalkozást szervezett a Pro Libris Könyvtári Egyesület a Kájoni János Megyei Könyvtárral együttműködve. Az óvodás gyermekeket megszólító tevékenység fő támogatója a Communitas Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt. A program elsődleges célja, hogy felhívja a gyerekek figyelmét a környezetvédelemre és a hulladéknak vélt tárgyak újrahasznosítására. A tevékenységre a város óvodáiból érkeztek 15-17 fős csoportok.

"A Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően biztosítani tudtuk a gyerekek számára a szükséges eszközöket, mindez hozzájárult ahhoz, hogy élmény legyen az alkotás. A tevékenységet színesítette a mesehallgatás, az interaktív tábla használata. A kis résztvevők figyelmét csoportos, mozgalmas játékkal igyekeztük fenntartani. Élmény volt látni, ahogy a nagyobbak segítik a kisebbeket, hiszen van, akinek az olló használata jelentett kihívást, másoknak a ragasztgatás hozott sikerélményt. Az újrahasznosított papírokból, kartonokból ceruzatartónak is alkalmas dísztárgyak készültek, melyek katicabogár- és pillangóformát öltöttek magukra, mosolyt csalva a kreatív gyermekek arcára." (via ReMeK-e-Hírlevél)

A tagállamok a kultúrához való hozzáférés javításáról és előmozdításáról fogadtak el tanácsi következtetéseket, amelyeknek célja, hogy segítse azokat a vidéken élő fiatalokat, vagy azokat a speciális helyzetben lévőket, akik számára korlátozott a kulturális tevékenységek és lehetőségek elérése - tájékoztatott a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára Brüsszelben kedden.

A könyvtárak helyzetéről folytatott szakpolitikai vitával kapcsolatban az államtitkár elmondta, a könyvtárak a koronavírus-járvány ideje alatt az elsődleges információforrássá váltak, sőt, a hamis információ elleni kűzdelem meghatározó intézményei voltak. "A könyvtáraknak a dezinformáció elleni fellépésben betöltött szerepét erősíteni kell, szolgálniuk kell a médiatudatosságot, és abban kell segíteniük úgy a fiatalokat, mint a felnőtteket, hogy minél tudatosabb médiahasználók legyenek" - fogalmazott Varga-Bajusz Veronika, majd hozzátette: ez azt jelenti, hogy a könyvtáraknak multifunkcionális tanulási központokká kell válniuk.

10 éve dolgozik a Vachott Sándor Városi Könyvtárban, két éve már igazgató-helyettesként Balog Judit, aki a képviselő-testület döntése értelmében 2025. január elsejétől látja el az igazgatói feladatokat. Mint elmondta: a korábbi vezetőktől, Farkas Istvántól és Sennyei Máriától is sokat tanult, olyan alapokat vezettek be, amelyeket érdemes lenne folytatni.

A kihalófélben lévő állatokkal együtt lassan a taxonómusok is kihalnak, pedig most volna rájuk szükség igazán. Az állatfajok pontos leírásával, rendszertani kategorizálásával, egymástól való megkülönböztethetőségével foglalkozó, taxonómusoknak nevezett biológusok száma vészesen lecsökkent az elmúlt fél évszázadban. Ahogy a fajok elterjedését, élőhelyeik változását kutató faunisztika művelőiből is csak mutatóban akad néhány a mai Magyarországon.

Mindez azért aggasztó, mert miközben egyre többet hallani és olvasni a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséről, a klímaadaptációhoz elengedhetetlen biodiverzitás fenntartásáról, illetve a korábban az adott ökoszisztémában ismeretlen betegségeket terjesztő inváziós vektorfajokról, nem is sokára nem akad aki pontosan meg tudja mondani például egy légyről, pókról, földi gilisztáról, vadméhről, atkáról vagy ormányosbogárról, hogy mely faj képviselője.

... Páll-Gergely szerint a hazai taxonómus és faunista szakemberek diverzitásának - tehát hogy mely állatcsoportokhoz mennyi szakember ért - és a publikációk csökkenő trendjének hátterében számos okot lehet felfedezni. Ezek között szerepel például, hogy faunisztikai publikációkat főleg olyan, helyi érdekeltségű folyóiratokban lehet megjelentetni, amelyek alig számítanak a kutatók előmenetele során. Így a korábban elsődlegesen faunisztikával foglalkozó kutatók átálltak egyéb tudományterületek, például az ökológia művelésére. ... "a körülöttünk lévő természetről meglévő tudásunk csak akkor maradhat fent és akkor gyarapodhat, ha az élőlényeket ismerő kutatóknak állása, megélhetése, jövője biztosítva lesz".

November és december környéke minden évben fontos időszak egy magamfajta etológusnak. De nem a karácsony közeledte, és nem is a közelgő vizsgaidőszak miatt (igen, ezt nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók is félik), hanem mert ilyenkor tarjuk a Magyar Etológiai Társaság (MET) éves vándorkonferenciáját link . Idén - a kollektív emlékezet szerint - 27. alkalommal a veszprémi Pannon Egyetem adott otthont az eseménynek Seress Gábor és csapata főszervezésével.

A név kicsit csalóka, mivel nemcsak etológusok mutatják be itt a munkájukat, hanem minden hazai és határon túli magyar viselkedéskutató, neurobiológusoktól kezdve pszichológusokon át egészen az ökológusokig, ami már önmagában is mutatja azt a gyönyörű sokszínűséget, amit a konferencia képvisel. És ez nemcsak a témák változatosságában nyilvánul meg, de a vizsgált állatfajok tekintetében is. A gerinctelenek képviseletében előkerült a barlangi vízi- és gömbászkák személyisége, a hangyák rabszolgatartása és a szúnyogok link hangalapú azonosítása. Továbbá szó volt géb/póc konfliktusról, békák nemváltásáról, rákosi viperák visszatelepítéséről link , az örvös légykapó kultúráról, a vadlovak kapcsolati hálózatairól link , a vadmacska-házimacska nászról és a robotviselkedésről link is, hogy csak néhány példát említsek. Bár a megjelenő hírek alapján gyakran úgy tűnhet, hogy a magyar etológia egyenlő a kutyák viselkedését vizsgáló kutatásokkal, a fenti felsorolásból kiviláglik, hogy ez egyáltalán nincs így. Persze kutyás témákban sem volt hiány, sőt az ilyenkor kiosztott Év Ifjú Viselkedéskutatója díjat idén Shany Dror kapta a különlegesen tehetséges szótanuló kutyákat felkutató projektjéért link .

A magyarok járnak a legtöbbet orvoshoz Európában, mégsem látszik meg az egészségükön. Magyarországon a lakosság átlagosan több mint tízszer fordult orvoshoz 2022-ben személyesen vagy online, és ezzel élen járunk az európai országok között. Ez a gyakori orvoslátogatás mindenesetre nem köszön vissza az egészségi állapotunkban: az ország évek óta vezeti a rákhalálozás listáját, magas az öngyilkossági ráta és az egészséges életéveink is mindössze néhány hónappal növekedtek 2000 és 2021 között.

Többek között ezek derültek ki az OECD Health at a Glance: Europe című, idei jelentéséből, amelynek legfrissebb adatai múlt héten jelentek meg, és amely minden évben átfogó képet nyújt az európai térség egészségi és egészségügyi állapotáról.

A jelentésből kiderül, hogy a magyarok szeretnek orvoshoz járni: 2022-ben átlagosan 9,5 alkalommal kerestünk fel orvost személyesen és 1,3 alkalommal vettük igénybe a telemedicinát, ezzel élen járunk az európai országok között. Ezt az adatot 16 európai országban mérték fel, és az így keletkezett átlag évente 6 alkalom. Legkevésbé a svédek szeretnek időt tölteni az orvosnál, ők 2,3 alkalommal mentek el személyesen és 0,8 alkalommal vettek igénybe online vizitet.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász két éve azt mondta link a Qubitnek, hogy mindez annak ellenére van így, hogy a magyarok évente mintegy 280 milliárd forintot költenek rákellenes terápiákra, rendelkezésre állnak a legmodernebb gyógyszerek, és a magyar onkológusok szakmai felkészültsége világszínvonalú. Viszont sem a lakosság tájékoztatása nincs megszervezve, sem a szűrésre járás fontossága nincs kiemelve, sem az időben kiszűrtek gyors és megfelelő kivizsgálása, hatékony terápiás kezelése nincs megoldva. Ez utóbbit jelzi az alábbi ábra is, amely szerint az utolsók között kullog Magyarország bizonyos kiemelt rákszűrés-típusokat tekintve.

Eltávolították Lázár minisztériumától a Partizánnak kitálaló műemléki referenst. Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens a Partizánnak tálalt ki arról, mennyire lazán kezeli a kormányzat a műemléki ügyeket. A médium egy történetet emelt ki a sokból: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújítását. Ezzel a sztorival élesítették vasárnap a kedvcsináló videót, és ahogy Bátonyi elmondta a Telexnek, hétfőn már nem dolgozott az ÉKM-nek.

Bátonyit sikerült elérnünk hétfőn, ő pedig azt mondta, legtöbb kérdésünkre választ fog adni a Partizán teljes, szerdán megjelenő anyaga. Bátonyi eltávolításáról is beszélt: pénteken eljött a munkahelyéről, de akkor még hivatalban volt (ez alapján nem tudtak az interjúja október közepi elkészültéről). Az említett vasárnapi előzetesből látták, hogy szerepelni fog a Partizánon, hétfő reggel pedig már meg is jött az ügyfélkapujára a felmentéséről szóló döntés. "Erre számítottam, nem lepődtem meg" - mondta Bátonyi, aki azt hitte, munkaadói legalább megvárják a szerdai adást. (Telex)

A történet folytatása: Ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés és hamis vád miatt tett feljelentést az Építési és Közlekedési Minisztérium, miután a tárcától időközben kirúgott Bátonyi Péter a Partizánban rántotta le a leplet az állítása szerint jogsértő módon lepapírozott műemléki felújításokról. Emellett a minisztérium sajtóosztálya elküldte lapunknak a reakcióját is, amiben Lánszki Regő országos főépítész Facebook-posztjára hivatkozva magyarázzák az álláspontjukat. Ezekről az állításokról megkérdeztük Bátonyi Pétert is. (HVG)

A mesterséges intelligencia nagyon sok időt tud megspórolni, ami pályázatírásnál is fontos momentum. A Nature 1600 kutatót megkérdező felmérése szerint, 25 százalék használja az MI-t az írás segítésére és 15 százalék a tényleges pályázat elkészítéséhez (Parrilla 2023). Szerintük az MI előnyei: gyorsabb adatfeldolgozás (58%), időt és pénzt takarít meg (55%). Egy konkrét példa szerint a ChatGPT a 3 napos munkát 3 órásra egyszerűsítette.

Gyakori alkalmazási területek a pályázati folyamatban: szövegösszegzés, vázlatkészítés, kutatási protokollok létrehozása, a zsargonnal teli bekezdések egyszerűsítése, a tervezetek érthetőségének és tömörségének javítása, nyelvi fordítás. Valamint beleegyezési nyilatkozatok, e-mailek, támogató levelek, jelentések és egyéb dokumentumok megfogalmazása.

De fontos, hogy az MI ne írja meg helyetted a pályázatot, és ne feledkezz meg a hagyományos intelligenciáról. Néhány összefoglaló szabály az MI használatához:
1. Ellenőrizd a finanszírozó ügynökség iránymutatásait az MI használatáról. Nem mindenhol megengedett, vagy lehet nyilatkozathoz kötött.
2. Figyelj az adatvédelmi korlátokra. A kidolgozott ötleteket ne töltsd be a nagy nyelvi modellekbe (pl. ChatGPT), mivel ezeket a versenytársak is felhasználhatják, vagy irányelveket sérthet. Intézményed érzékeny adatait semmiképp ne töltsd fel.
3. Ne használj MI-t a teljes pályázat megírására. Technikai pontatlanság és etikai megfontolás miatt sem. A pályázat így akár plágiumnak minősülhet. A Nature és a Science már kijelentették, hogy az MI nem lehet társszerző publikációkban. Viszont az APA már dolgozott ki rá hivatkozási formát link .
4. Használj egyedi promptokat a konkrét visszajelzésekhez. Legyen benne a pályázat témája, a finanszírozó és a terület véleményvezérei. Fogalmazz nagyon pontosan.
5. Ellenőrizz minden információt. Az MI is tévedhet, kérj forrásinformációkat és eredményeket, ellenőrizd.
6. Ne másolj-beillessz; használd az MI által generált szöveget inspirációként. Így kerülheted el többek közt a plagizálást, de a pályázat minősége miatt is lényeges lehet.
7. Használd ezt az iteratív folyamatot arra, hogy jobb pályázatíróvá válj.
8. Használd az MI-t ábrák kidolgozásának inspirációjaként. Segíthet diagramkészítésben, adatok értelmezésében.
9. Ne felejts el emberekkel együttműködni. Vonj be kollégákat, külső véleményezőket is az olvasásba.
10. Kísérletezz! A felelősségteljes MI-használat javíthat a pályázat minőségén. Folyamatosan finomítsd a megközelítésed.
11. Tanulj folyamatosan. Számos eszköz van különböző funkciókkal és hibákkal. Például a ChatGPT és a Copilot jobban alkalmas képgenerálásra, míg a Google Translate és a DeepL a nyelvi fordításokhoz. Mindig a feladathoz válassz eszközt. Érdemes megnézni Seckel GitHub-ját az általa gyűjtött és rendszerezett forrásokkal link . (ref.: Habók Lilla)

Képszerkesztő alkalmazásokat mutatunk be, amelyek megoldást kínálnak mindazok számára, akik szeretnének kreatívan dolgozni, de nem kívánnak előfizetésekkel, vagy magas licencdíjakkal bajlódni: GIMP, Pixlr X, Luminar Neo, Photo Pos Pro, Krita.

Mintegy négy órát töltenek telefonjuk képernyője előtt egy átlagos napon a 16-35 évesek, ennek csaknem felét közösségi médiumok alkalmazásai teszik ki - egyebek mellett ez derült ki az NMHH friss kutatásából.

A fiatal felnőttek digitáliseszköz-használati szokásait vizsgáló reprezentatív tanulmány online kérdőíves felmérésében több mint ezer fiatal vett részt (...). Az eredmények alapján a 16-35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik. A vizsgált telefonokat általában 22 óra környékén használták a legtöbben - ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt. A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki: a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.

A 16-19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek. A tinédzserlányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték - ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és "csupán" 15 százalékát a TikTok. Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16-24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25-35 éveseknél a Facebook a favorit. Az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken. Négy fő felhasználói csoport:
- 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába
- 25 százalékuknál a böngészőhasználat
- 22 százalékuknál a mobiljátékok
- 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód.

Van értelme kiállítást rendezni a post-truth korában az igazságról? Vagy akár a hamisításról? Azt már régóta tudjuk, hogy a vélemény olyan, mint a segglyuk, de a posztigazságok beköszöntével már ez is kevésnek tűnik: udvariasan rá kell hagyni mindenkire, hogy legyen szó akár a holdraszállásról, akár a covidjárványról, higgyen csak, amit akar. Egy ilyen világban már nem is lehet hamisítani, hiszen nincs is mit - vagy éppen itt lehet igazán nagy hülyeségeket beszélni, hiszen senki sem ellenőrzi. Donald Trump az oltásellenes ifjabb Robert F. Kennedyt jelölte az egészségügyi minisztérium élére, az egyre gyanúsabb tüneteket produkáló Elon Muskot is miniszternek jelölte, Oroszországban mindenki, aki háborúnak nevezné az Ukrajna elleni háborút, valamiért kizuhan az ablakon, Magyarországon meg már lassan lehetetlen követni, hogy ki hallgat le kit, és hogyan manipulál mit.

A kiállítás hat lépésen keresztül mutatja be a hamisítványok történetét, több országon és több nézőponton keresztül - ahogy a megnyitó meghívójában olvasható volt, "transzeurópai nézőponton" keresztül. A kiállított tárgyakban - középkori ereklyetartókban, térképekben, a második világháború alatt zsidóknak kiállított útlevelekben, marketingdumákban, Cion bölcseinek jegyzőkönyvében, az orosz-ukrán háborúról szóló híradásokban és a Fidesz brüsszelező plakátjaiban - az a közös, hogy mind hamisak, csak nem ugyanolyan mértékben, és nem ugyanolyan okoknál fogva. A kiállításon helyet kapott Han van Meegeren, a hamisítók szupersztárja is: ő volt az, aki műkincskereskedőként "eredeti" Vermeer-képeket adott el a náciknak, ám amikor perbe fogták emiatt, bevallotta, hogy mindet ő festette, így egy csapásra nemzeti hős lett - hamisítóként.