18 év, 25.000 hír.
Időnként megkérdezik: miért érdemes saját zsebből készíteni a KIT-et. Megértem, hogy kívülről nézve fura lehet. A válasz többrétű:
1. könyvtár--magyar szakosként végeztem; s bár utána még számos papírt szereztem, nem tudok elszakadni a könyvtáros szakmától; izgalmas, érdekfeszítő egyszerre kívülről, belülről és felülről látni; 18 év hazai és külföldi szakirodalmának segítségével
2. a KIT a heti legalább 2 napnyi szerkesztési munka során elolvasott és feldolgozott könyvtári és azon kívüli szakirodalom tárolója is számomra: a munka során 1 helyett 3 impulzus segíti az ismeretek rögzülését: olvasás, feldolgozás, kombinálás; azaz: szakmailag frissen tart
3. nagyon jó érzés, ha van lehetőség másokkal megosztani, akár megvitatni az egyes témákat; öröm, hogy szerkesztő-kollégákkal dolgozhatok együtt - Balassáné Margó, Bérczy Ildikó, Habók Lilla, Kocsis Dóri, Salamon Sára - akik szintén önkéntesen járulnak hozzá a könyvtáros szakma képviselőinek tájékoztatásához, a legtöbbek által olvasott szakmai orgánumban - azaz, a KIT Hírlevélben. A 25.000 tételben természetesen benne van Mészáros Anikó, Sonnevend Péter, Káldi Emese, Hajdu Katalin, Hajnal Ward Judit, Kovács-Ördög Éva, Kelemen-Molitorisz Anikó és W. Kovács Ágnes keze munkája is. Köszönöm mindannyiuknak!
- Mikulás Gábor

Soha nem késő olvasójegyet csináltatni - a könyvtárak bármely életkorban szolgálhatnak hasznos forrásokkal, tömegkommunikációs eszközökkel, programokkal.
Igaz, hogy a járvány miatt sok könyvtár még mindig zárva van, azonban előfordulhat, hogy online is lehet regisztrálni. Ha ez sikerült, bármilyen szolgáltatáshoz hozzáférhetünk otthonunkból is. Ezek közül emelném ki az 5 leghasznosabbat:
1. Rengeteg könyv ingyen. A krimiktől és képregényektől kezdve a szakácskönyvekig és életrajzokig, a könyvtárak minden olvasó számára tudnak ajánlani valamit. A papír alapú kiadványok mellett online hozzáférést biztosítanak az ingyenes e-könyvekhez és hangoskönyvekhez.
2. Filmek, zenék, magazinok. Sok könyvtárban a könyveken kívül elérhetőek a magazinok, újságok online verziói, ezenkívül videókat is nézhetünk, zenét hallgathatunk. Ezek a lehetőségek sok pénzt spórolhatnak meg nekünk.
3. Adatbázisokhoz való hozzáférés. A könyvtárak elektronikus forrásokat kínálnak tanulóknak, vállalkozóknak, munkakeresőknek vagy akár a hobbijuk iránt érdeklődőknek.
4. Spórolás a múzeumi belépőn. Néhány könyvtárban elérhetőek ingyenes vagy kedvezményes belépők helyi múzeumokba, nemzeti parkokba és más kulturális attrakciókhoz.
5. Mindenki számára elérhető információ - ez a könyvtárak célja. A legegyszerűbb módja, hogy támogassuk őket az, hogy olvasójegyet csináltatunk. Ha regisztrálunk, segítünk bizonyítani, hogy a könyvtárak fontosabbak, mint valaha. (ref.: Salamon Sára)

Folytatva megkezdett link anyagunkat: Appok kiegészítései is megjelentek, hogy segítsenek a könyvtáraknak az egészségügyileg biztonságos szolgáltatások kialakításában:
- Communico: Lehetővé tette a látogatók appon belüli önálló kölcsönzését. Kiegészült naptári és eseménykezelővel. Létrehozott egy teremfoglaló szolgáltatást.
- Engage: A használók a digitális kártyájukkal bárhonnan hozzáférhetnek az elektronikus tartalmakhoz. Folyamatosan frissülő információt kapnak a könyvtári szolgáltatásokról.
- Roam: A könyvtári pult helyett a dolgozók bárhonnan megnézhetik a felhasználók fiókját, hosszabbításait, kereséseit.
- Reserve: A könyvtár részei lefoglalhatók egyéni használatra. Szintén igényelhető könyvtári szaktájékoztatás.
- Capira: A kölcsönzőmodullal megoldott a felhasználók önálló kölcsönzése kamerával és scannelő pulttal támogatva. Engedi a könyvtári kártya regisztrációt és megújítást. Azonnali értesítést küld a könyvtár zárásáról, a megszokott időn kívül is.
- myLIBRO: A pickup szolgáltatásban az olvasók mobilon kiválaszthatják a könyveket. Ha a látogató közeledik, akkor a könyvtárosok értesítést kapnak, hogy adják ki a dokumentumokat. (link ) (ref.: Habók Lilla)

Célok:
1. a használók és munkatársak biztonságának megteremtése, fenntartása
2. a meglévő munkafolyamatok stratégiai átgondolása, alakítása, digitális megújítása
3. a hozzáférés azonos esélyű biztosítása.

Eszközök:
1. Munkaszervezés
- munkafolyamatok átszervezése, mindenkinek legyen munkája, ha nem is pontosan az eddigi
- a kiszervezhető munka menjen távmunkába home office-ba
- szűkített nyitvatartás (szükség és előírások szerint korlátozott idő és hely)
2. A legrászorultabbak támogatása
- térítésmentes maszk kínálása - akár könyvtári marketing-üzenettel
- hotspot kölcsönzése
- wifi-hozzáférés biztosítása a könyvtár falain kívülre
3. Személyes higiénia
- távolságtartás és az egyidejű fizikai jelenlét korlátozása
- fertőtlenítő gél kötelező használata a bejáratnál
- orrot-szájat takaró maszk viselése kötelező elvárásként
4. Érintés- és fizikai találkozás-mentes megoldások
- könyvtári mobil-applikáció készítése és fejlesztése (keresés, kölcsönzés, kommunikáció céljára)
- chat-referensz (Skype, chatbox a weblapon, Messenger, telefon, email, Viber)
- tájékoztatási kérdések elektronikus érkeztetése, megosztása a lehetséges válaszadók között, dokumentálva (pl. az OTRS alkalmazás a DEENK-ben)
- dokumentumok digitalizált változatának szolgáltatása zárt könyvtári hálózaton
- használó általi kölcsönzés (vonalkódos megoldás pl. a Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa; ha van: kölcsönző automata)
- könyvbedobó lehetőség (pl. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata; Balázs József Városi Könyvtár, Vásárosnamény), vagy: nyílás a falon
- a rendezvények tilalma, vagy nagyon körültekintő, személyes távolságot tartó megszervezése
- ügyviteli számlák igazolása papír helyett, elektronikus rendszerben
- dokumentum-előrendelés vagy raktári kérések polcra helyezése
5. A böngészés digitalizálása (tapasztalat: addig nem vittek ki könyveket az olvasók, ameddig nem tudtak bemenni a polcokhoz)
- katalógusba borítók, ismertetők integrálása: fizikai böngészés csökkentése
- dokumentumok véleményezésének, értékelésének lehetővé tétele
- használói, saját dokumentumok katalógusba vitelének lehetővé tétele (LibraryThings)
6. Kommunikáció
- a szűkített nyitvatartás értelmének és lehetőségének kommunikálása felhasználók számára
- tudatosítás befelé és kifelé: az ideiglenes állapot hónapokig eltarthat
7. Stratégia
Új szolgáltatások kifejlesztése, melyek járvány után is működhetnek. Állandó szolgáltatásokat kell bevezetnünk, amelyek most is tudnak működni. Kaptunk egy lehetőséget a járvánnyal, hogy előre lépjünk, előre meneküljünk, bizonyítsuk nélkülözhetetlenségünket.
Stratégiai kapcsolatok más olyan szervezetekkel - bloggerekkel, influenszerekkel, könyvtárakkal -, amelyek segítik a ráhordást szolgáltatásainkra, illetve megoszthatjuk velük ráfordításainkat. (összeáll: László Balázs, MG)

... látható a három holland tartomány könyvtári teljesítményét mutató diagramon link a március-május intervallumot mutatva 2019-ben, illetve 2020-ban. Narancs színnel a kölcsönzések, képpel a hosszabbítások láthatóak (Észak- és Dél-Holland tartományokban nincs bontás).

A kulturális terület dolgozóinak is dönteniük kell, folytatják-e hivatásukat más munkaviszonyban. A tárca mintha perekre készülne.
Szakmai körökben terjedő becslések szerint a kulturális szféra jelenlegi közalkalmazottainak akár húsz százaléka is úgy dönthet, hogy nem lép át november 1-től a Munka Törvénykönyvének hatálya alá, inkább új állást keres magának. A mostani, nagyjából 12 ezerből így nem sokkal több, mint 10 ezren maradhatnak. A héten már minden múzeumban, könyvtárban, levéltárban és művelődési házban tudni fogják, ki az, aki nem akarja folytatni a munkát az új feltételekkel. A tavasszal nagy vihart kavart, de a fideszes képviselőkön gyorsan átfutott átalakulási törvény értelmében a munkáltatóknak augusztus 15-ig minden közalkalmazottal írásban kellett közölni új munkaszerződése tartalmi elemeit, a dolgozóknak pedig ma estig kell eldönteni, hogy elfogadják az új foglalkoztatási feltételeket vagy sem.
A döntés nem könnyű, és ráadásul a törvény szövege hevenyészett, nem egyértelmű, és nem készült el a végrehajtási rendelete, ami miatt munkajogászok és az ágazat szakszervezete szerint is hátrány érheti a munkavállalókat. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Dobrovits Orsolya szerint nem tudható, hogy a kormány hosszú távon több digitális szakembert akar-e foglalkoztatni, vagy a mostani létszámban szükség lesz régészekre, történész-muzeológusokra is, holott ezek a központi tervek alapvetően befolyásolnák a dolgozók mostani döntését.

A tájékoztató jellegű szavazás eredménye:
12 - Eddig is nyitottak voltunk
4 - Kellene, de nem vagyunk rá eléggé felkészülve
4 - Igen, közülük lehet új használókat nyerni
0 - Inkább a műveletlenebbeket érdemes céloznunk
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
A korábbi hasonló kérdésekre adott válaszokkal összevetve a következő diagramot kapjuk: link .
A kultúrakutatás szerint alacsony versenyképességet előrevetítő "eddig is nyitottak voltunk" 50% körüli értéke maradt. Bár a arányú válaszadás miatt nem érdemes következtetéseket levonni. (MG)

Az ezen a linken link elérhető pályázat írója, Mikulás Gábor második lett a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatói pályázatán, amelyen ketten indultak. A linken a leadott változat érhető el, azaz nem szerepelnek benne a leadás utáni, döntés előtti kiegészítések. Az érintett könyvtár közalkalmazotti tanácsa és a Kiss Gábort tagjai között tudó szakmai bizottság döntése nyomán a közgyűlés is Tóth Máténak szavazott bizalmat. Így 2020. novemberétől ő vezeti az intézményt. (MG)

A Design Thinking-sorozat korábbi híreiben is a használói élmény növeléséről esett szó. link és link
A könyvtárak használói először gyakran virtuálisan találkoznak az intézménnyel, amikor tájékozódnak róla.
A hatásos weblap egyedi, de mindenképpen figyelemfelkeltő (valami nem megszokott) és hívogató, akár a már meglévő olvasóink, akár a leendő olvasók számára. Az oldal felhasználóbarát, hamar áttekinthető, könnyen felidézhető információval segít (a szokatlanra jobban emlékszünk). A Design Thinking szerepe ebben a weboldalak felépítése, elrendezése. Ez kutatások alapján is alakítható. A Seyens angol nyelvű oldalán részletesen kifejti:
- az emberek 65%-a vizuális típus: emlékezetesebb számára egy találó kép, mint egy mondat. Tovább megmarad emlékként egy emberi szem (ld. a Seyens oldalát), amire visszatükröződik a monitorról akár az egész bolygó, mint annak szöveges részletezése, miért vagyunk jobbak a képek felidézésében.
- A képe(ke)t tartalmazó hir(detés)ek 43%-kal meggyőzőbbek, mint a csupán szövegesek. (A betett kép lazítja, kényelmesebben olvashatóvá teszi a szöveget, illusztrál, azaz segít a szöveg megvilágításában, irányítja a figyelmet - ahogyan a link oldalon a szemkamerás felvételek is jelzik.
Érdemes akár külföldi, akár hazai design cégek oldalaira
link kattintani, hogyan jelennek meg ők a weben, milyen első benyomást tesznek partnereikre.
Nézz szét a link oldal galériájában futó képek között: melyekre emlékszel jobban? Eltűnődhetünk, milyen legyen, vagy hogyan fejleszthető könyvtárunk vagy intézményünk virtuális főbejárata? (Kocsis Dóri)
(A szemkamerás fotó forrása: neilpatel.com)

... hallja az ember kollégák között félig viccesen, félig komolyan. De hogyan is állunk ténylegesen a megszakításokkal?
- Egyre több kísértés vagy zavaró tényező akadályozza a folyamatos, elmélyült munkát, ám kutatások szerint ezek korántsem mindig frusztrálók. Nem árt azonban az óvatosság, különösen a home office-ban.
Manapság átlagosan negyven másodperc nyugtuk van a dolgozóknak két megszakítás között, ami jelentős romlás a kétezres évek bő három percéhez képest. Még aggasztóbb, hogy a kizökkenést csak az esetek felében okozzák külső ingerek, ötven százalékban maguk a dolgozók csábulnak el, hogy - ha csak rövid időre is - valami mást csináljanak.
A feladatukat ilyen vagy olyan okokból gyakran megszakító munkavállalók egy része gyorsabban végzi el ugyanazt a tennivalót, mint a nagyobb nyugalomban dolgozók, de az elvesztegetett idő miatti kompenzálásnak ára van - emlékeztet Gloria Mark.
Publikálás előtt álló vizsgálatukban elektronikus kütyükkel körülvéve dolgozó embereket kérdeztek arról, hogyan élték meg, amikor valami vagy valaki megzavarta őket a munkájukban. Érdekes módon az esetek legalább harmadában ez izgalmat, sőt örömöt váltott ki belőlük. ... Igen fontos például az időzítés, hiszen az emberek akkor örültek egy váratlan értesítésnek, telefonnak vagy betoppanó kollégának, ha épp nem voltak nagyon belemerülve a munkába, mondjuk ebédszünet előtt.
Gyakori megszakítás mellett - hangsúlyozza a kutató - képtelenség elmélyülten dolgozni, átélni a flow-élményt, vagy bármiféle innovatív gondolatra jutni. Ezért vezették be az Intelnél már 2012-ben azt, hogy minden dolgozónak legyen hetente négy olyan órája, amikor semmiféle zavaró tényező nem szakítja meg a munkáját. A munkahelyi vezetőknek legalább akkora a felelősségük a zavartalanságot illetően, mint maguknak a dolgozóknak.

Elsőre fura, hogy mi köze van a múzeumoknak (vagy éppen a könyvtáraknak) a klímaügyhöz. Pedig több szempont is felmerül:
- érzékenyítés (a bemutatott műtárgyakkal, programokkal, dokumentumokkal)
- példamutatás (környezetstratégiailag helyesen épített, illetve fenntartott létesítmények)
- kutatás (a speciális ismeretekkel rendelkező szakembergárda együttműködhet a téma kutatóival.)

Talán nem kell külön mondani, hogy e három pont nem csak a klímahelyzetre vonatkozik, hanem számos egyébre, beleértve a közbiztonság, mezőgazdaság, klímakertek telepítése, a társadalom mentális állapotának javítása stb., stb. Ami azt is jelenti, hogy a könyvtárnak (és múzeumnak) megvan a helye azokban a projektekben, pályázatokban, fejlesztésekben, ahol nem közvetlenül a saját területeik - múzeum, könyvtár - fejlesztése, hanem bármilyen más, társadalmilag hasznos ügy támogatása a cél. Ahogyan a küldetésükben szerepel. (MG)

- A múzeumok szakértői a hosszú távú gondolkodásnak. Ezért kell vezetniük a zöldebb jövőért folytatott küzdelmet - mielőtt túl késő lesz. Nick Merriman, a Horniman Múzeum igazgatója szerint a múzeumoknak élni kell befolyásukkal, hogy a látogatókat környezetvédelmi aktivistákká tegyék. Véleménycikk a múzeumi ökogondolkodás egyik éllovasától az Artnet oldalon. (OMMIK Hírlevél)

Gunpei Yokio - Nem értette jól az iskolában az elektronikát, ezért meg kellett elégednie a karbantartói feladatokkal egy kyotoi kártyajáték-vállalkozásban. Rájött, hogy nem elég jó ahhoz, hogy az élvonalban dolgozzon. De a könnyen, több felől hozzáférhető információt feldolgozva kombinálásba fogott. Úgy, ahogyan arra mások nem voltak képesek. Egyesítette a számológép-ipar néhány jól ismert technológiáját a hitelkártya-ipar ismert technológiájával, és elkezdett elektronikus kézi játékokat készíteni, amelyekkel sikert aratott. És a fa portálos, 19. században alapított kártyajáték-céget játéküzemmé változtatta. Lehet, hogy hallottál róla; Nintendonak hívják a vállalatot.
Kreatív filozófiája: jól ismert technológia + újszerű felhasználás. Eredmény: Game Boy. Technológiai vicc minden szempontból. A Saga és az Atari színes termékeivel egyidőben jelent meg. Legyőzte őket, mert Yokoi tudta, hogy mi érdekli az ügyfeleit: nem a színek, hanem a tartósság, a hordozhatóság, a megfizethetőség, az akkumulátor élettartama, a játékkínálat. (TED)
- A legtöbb könyvtárosi álláshirdetésben alap a könyvtáros végzettség. Szakmai körökben gyakran keltenek félelmet a bár könyvtári alapértékeken nyugvó, de nem hagyományosan könyvtári, könyvtárosi megközelítések, ezért nem ritka ezek elutasítása, sőt, akár büntetése is. Ami akár végzetesnek is bizonyulhat olyan környezetben, amelyben a hagyományos megközelítések gyakorlatilag egyre kevesebb elismerést hoznak. (MG)

"Az év fiatal könyvtárosa" cím különdíjasával, Bessenyei Ágnessel beszélgettünk a könyvtáros szakma izgalmairól, a Nemzeti Színház 1800-as éveinek szövegkönyveiről, a példányokban felbukkanó firkákról és a digitalizálásról.
B.Á.: ... eleinte sajtóanyagokat rendeztem, és napi négy órában elláttam az olvasószolgálatot. Ez utóbbit a mai napig nagyon szeretem. Ám hamarosan kiderült, hogy a szövegkönyvtárat gondozó kolléga nyugdíjazása után nincs, aki átvegye a feladatait, elkezdtek felgyűlni a katalogizálatlan anyagok. Évtizedekkel a rendszerváltozás után is kerültek be a színházaktól újabb dokumentumok, amelyet az intézmények nem tudtak tovább tárolni. Megkaptuk a Budapest Bábszínháztól az Állami Bábszínház teljes anyagát, hozzánk került a József Attila Színháztól 2001-ig minden dokumentáció és számos kisebb anyag. Megtanítottak szövegkönyvet katalogizálni, és azóta én foglalkozom ezzel.
Kultúra.hu: Mennyi időt szán egy-egy szövegkönyvre?
B.Á.: Egy-két napnál többet nem tudok. Ha elakadok, félreteszem, megjelölöm a magam számára, de sokat nem szöszmötölhetek, hiszen hatalmas anyagról van szó. Előfordul, hogy valami hiányos adatokkal kerül be a katalógusba. Ha bejön új anyag, ellenőrzöm, nem segíthet-e ezek feltérképezésében. Volt, hogy olvasónk szólt: ő tudja, ez honnan van. Utánajártunk, igaza volt, így kiegészítettük az anyagot. De nekünk az a feladatunk, hogy a kutatók számára áttekinthetővé, kereshetővé tegyük a dokumentumokat, nem írunk színháztörténeti kutatást minden példányról. Már ez is nagyon babra munka: másfél év alatt 300 szövegkönyvet sikerült katalogizálnom.

Kutatók tiltakoznak az ellen, hogy a wellingtoni Új-Zélandi Nemzeti Könyvtár profiltisztítást végez állományában. Izgalmas dilemma: a küldetése szerint az adott ország nemzeti könyvtára megszabadulhat-e az eddig nála őrzött, de nem országspecifikus dokumentumoktól más gyűjtemények javára vagy értékesítés céljára? Mindezt azért, hogy kapacitásait a küldetésének megfelelő dokumentumokra összpontosíthassa. Az érintett 600 ezer kötet között számos ritkaság, köztük 2.200 első kiadás is található.
Úgy tűnik, Új-Zéland nemzeti könyvtára ügyetlenül kommunikál a témában, ugyanis tudósok, történészek, kutatók és oktatók az irodalom ellen elkövetett bűntettet emlegetnek, melyet a vírushelyzet ideje alatt terveznek végrehajtani. Szorgalmazzák, hogy a döntésbe az érintett könyvtárosokon kívül külső szakembereket is vonjanak be. (ref.: MG)
Példával: a hungarikák körébe nem tartozó értékes technikatörténeti dokumentumokat Magyarországon bátran őrizhet a műszaki szakkönyvtár - az OSZK helyett. (MG)

Az olvasás világnapjának holland kampányanyagát (fotókat ld.: link ) nézegetve feltűnik:
- az olvasás praktikus eseteit mutatják be, nagyon egyszerű képvilággal
- a szövegek majdhogynem primitív egyszerűségűek (az értse meg, akinek szól, azaz a gyengén olvasó)
- a fotók a célcsoport tagjait ábrázolják; egyszerű embereket
- a kérdések jellemzően nemlegesek, melyek azonban igenlést váltanak ki a befogadóban.
A képsorozat feliratai:
1. Ha gyógyszert szedsz, képes vagy elolvasni a betegtájékoztatót?
2. Nem akarsz elalvás előtt olvasni gyermekednek?
3. Nem akarod magad elolvasni a munkahelyi biztonsági szabályokat?
4. Szeretnéd magad intézni saját pénzügyeidet?
5. Magad keresgélsz online? Magad keresgélsz az interneten?
6. Magad akarod megtalálni az utat?
Reklámszöveg: Jobban olvasni és írni? Jogod van hozzá! Sokaknak gond az olvasás és írás. Olyanok, mint te. Kellemetlen helyzet. De szerencsére van megoldás. Tanulj meg most jobban olvasni és írni. (ref.: MG)

A nyílt hozzáférésű publikálás gyakorlata leegyszerűsítette a tudományos publikálást, az eredmények könnyedén hozzáférhetővé váltak. Az open access modell alapja, hogy a cikk megjelentetési költségeit a szerző állja, a közlemény pedig ingyenesen olvasható online.
Az Impakt Faktort mindig a Journal Citation Reportsban link kell ellenőrzni, de biztos vagyok benne, hogy a könyvtáros is tud segíteni, ha a folyóirat megbízhatóságát kell megítélni. Ne félj kérdezni!
A folyóirat általában büszke arra, ha megbízható adatbázisokban szerepel a címe. A predátor folyóiratok jellemzően dobálóznak nagy nevekkel, ezek valóságalapját egyszerűen leellenőrizhetjük. Megbízható adatbázisok a Directory of Open Access Journals link , Scopus link , Scimago link , Journal Citation Reports link , Web of Science link . Ha ezek valamelyikében szerepel a kiszemelt újság, megkönnyebbülhetsz. ...

Yves Winkin, a párizsi Musée des Arts et Métiers korábbi igazgatójának cikke arról szól, hogyan változtatja meg a múzeumok arcát a világjárvány: miért nem minden a magas látogatószám, milyenek lesznek a jövő múzeumai és múzeummá tesz-e egy róka látogatása egy épületet?
- Az új ökológiai és pandémiás korlátok következtében felmerülő gazdasági korlátok a múzeumi szféra újrakonfigurálásához vezetnek: ezt lehet passzív módon, mivel az állami források csökkennek (részleges vagy teljes bezárás, konszolidáció, magáncsoportok általi átvétel, franchise-értékesítés), vagy legalább részben megelőzhető és ellenőrizhető.
Mindenekelőtt fontos lenne a meggyengült kulturális intézmények között a szolidaritási hálózatok létrehozása, ami lehet múzeumok, színházak, operaházak és független mozik összeolvadása. A cél az, hogy a közönség körbejárja az egyes intézményeket, az intézmények megosszák a tapasztalatokat, és erősítsék a kapcsolatot a városi közösségi mátrix-szal.
Másodszor, ahol csak lehetséges, elő kellene segíteni a könyvtár-levéltár-múzeum egyesüléseket, különösen az egyetemeken belül. Az utóbbi években az egyetemi könyvtárak új tapasztalatokat szereztek a közönség fogadása terén, és ez a múzeumokban is alkalmazható lenne. Végül felül kellene vizsgálni a raktár/ állandó gyűjtemény / ideiglenes kiállítás klasszikus hármasát, ami minden szinten túl költséges. A raktárak a látogatók számára is nyitva állhatnának, a kiállításokat össze lehet vonni, és az állandó gyűjtemény számára elkülönített termek lehetnek többfunkciósak, ezáltal maximalizáljuk a rendelkezésre álló forrásokat, miközben erősítjük a kollektív öko-felelősségvállalást.

A megye 54 kistelepülésén látja el a szolgáltatást könyvtárbusz, mely kéthetente látogat el újra egy adott településre. A "Jó kis hely" projekttel együttműködve először az úgynevezett nagy könyvtárbusz is jelen lehetett egy kistelepülési programon.
Ládbesenyőben az elhalasztott gyermeknapot pótolták be, és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár különleges járműve azzal a nem titkolt szándékkal ment el a helyszínre, hogy népszerűsítse a könyvtárbuszt.
Az Edelény környéki községet minden második héten csütörtökön délután fél 2 és 3 óra között keresi fel az említett busz, ám most kivételesen szombaton is ott volt, az intézmény munkatársaival együtt.
Az esemény szervezője, a "Jó kis hely" projekt folyamatosan igyekszik a könyv, az olvasás szeretetére rávezetni a fiatalságot, hiszen a kultúra közvetítése a könyv által számos fejlesztést rejt magában. A könyvtárral való közös munka még gyermekcipőben jár ugyan, de a könyvtári dolgozók hozzáértése, együttműködésre való nyitottsága folytán mégis sikerült rövid idő alatt több közös programot, tevékenységet is megvalósítani. A könyvtár korábban a projekt által szervezett napközis táborba is meghívást kapott, hogy tevékenységével színesebbé tegye a programokat, ami el is érte célját.
Első lépésként a Jó kis helyre járó gyerekekkel csoportosan látogatták meg a buszt, és felfedezték az ott dolgozó szakemberekkel az ebben rejlő lehetőségeket. Ez a közös program eredményezett is néhány beiratkozást, kötelező olvasmányhoz való könnyebb hozzáférést. A településen élő gyerekek ugyanis így jobban megismerhették azokat a felnőtteket, akikkel találkozhatnak akár a könyvtárbuszon is. A legutóbbi, augusztusi közös programon a könyvtár munkatársait a fiatalok már ismerősként köszöntötték, amit igazán jó érzés volt látni, megélni.

Írók, színészek, zenészek nyilatkozatai szerint a vírushelyzet nagy kihívás elé állítja a szakmájukat. Tavasszal mindenkinek lemondták a fellépését, és támogatást sem kaptak a kormánytól. Grecsó Krisztián elkeseredett felhívást tett közzé a Facebook oldalán, tartva attól, hogy újra előáll az akkori helyzet, amely a megélhetésüket veszélyezteti. (link ):
"Kedves könyvtáros kollégák, szervezők!
A kultúra nem vírus, nem egy ótvaros betegség, kultúra nélkül nem érdemes élni, ezért (értünk és az olvasókért) dolgoztatok egész életetekben, hát most se feledjétek, mi nem vagyunk se rosszabbak, se kevesebbek egy vőfélynél vagy egy fürdőmesternél, nem vírusosabb a lélek gondozása, mint egy bőrlabda lusta kergetése, és amíg bepálinkázott, többszázas tömeg táncoltathatja a menyasszonyt, amíg napi 8 ezer(!) fő mosakszik Hajdúszoboszlón, és 20 ezer ember tombolhat majd egy focimeccsen, addig mi sem jelentünk semmiféle külön kockázatot.
Ne dőljetek be, ne cenzúrázzátok a rendezvényeket, ne hunyászkodjatok meg!
A kultúra NEM fertőz!"
A könyvtári programok, bár sok könyvtáros inkább a dokumentumokra összpontosít, több szempontból pozitívak:
- közösségépítő ereje van
- bevonzza az olvasókat a könyvtárba
- ami sokak számára talán fel sem vetődik: a szerzők bevételének kiegészítése.
A könyvek jogdíja Magyarországon nagyon alacsony, nem biztosítja az írók megélhetését. Az író-olvasó találkozók és előadások egészítik ki a jövedelmüket, és ennek elmaradása nagy érvágást jelent, amelyet sajnos nem igyekezett a kormány pótolni. (Balassáné Margó)

A közvélemény-kutatások ismételten azt mutatják, hogy a múzeumok azon szervezetek egyre csökkenő csoportjába tartoznak, amelyek élvezik és megőrzik a nyilvánosság bizalmát. Jelentős vonzerejük van: önmagában az Egyesült Királyságban a világjárvány előtt évente több mint 85 millió látogató járt a múzeumokban és galériákban - ez több, mint a focimeccseken számolt összes résztvevő. A múzeumok hosszú távú intézmények, amelyek gyűjteményeiket a közvélemény bizalmát élvezve őrzik meg a jelen és a jövő generációi számára.
Legtöbbször ez azt jelentette, hogy a múzeumok úgy döntöttek, elfogadják azt, amit a kanadai Robert Janes múzeumológus "tekintélyes semlegességnek" nevez. A múzeumok úgy cselekedtek, mintha teljesen semlegesek és pártatlanok lennének minden tevékenységük során, ám amikor ezt teszik, tévesen azt feltételezik, hogy a meglévő status quo nem az egyenlőtlen hatalmi struktúrák eredményeként jött létre, amik a neoliberalizmus felé tendáltak, és egyre távolabb kerültek a szélesebb közönség érdekeitől.
A tekintélyes semlegesség nem tartható fenn tovább, ahogy félkábán a Föld hatodik tömeges kihalási hullámához közeledünk. Világossá kell tennünk, hogy a környezeti és társadalmi kérdések elválaszthatatlanul egymáshoz kapcsolódnak: a globális délen élők és a hátrányos helyzetű északiak érintettek a legrosszabbul.
A múzeumoknak, mint a hosszú távú emlékezetet őrző intézményeknek, fel kell használni a pozíciójukat a rövid távú politikai és finanszírozási ciklusokon túlmutató kérdések megvitatására, amelyek mindannyiunk számára egzisztenciális fenyegetést jelentenek. Ez két fő területen hoz változást: a múzeumok és a galériák működési modelljeiben, valamint a nyilvánossággal való kapcsolataikban.

Közösségben olvasni azért is jó - mondja az Analóg olvasó link bloggere, Kormos Lili -, mert "nem csak kiküldöd az üres térbe, amit az adott olvasmányról gondolsz, hanem más véleményekkel ütköztetve új impulzusokat kaphatsz, rálátván, hogy ugyanazt a szöveget mások hányféleképpen értelmezhetik". A közösségi véleménymegosztás persze nem mindig egyszerű, olykor lassan indul be a vita. Kormos Lili úgy látja, sokan először csak szemlélődnek, és kommentelés nélkül élvezik az egy-egy könyvre fókuszáló beszélgetéseket, és később kerülnek eggyel beljebb a körbe, saját véleményük vállalásával. Vegyenek részt bárhogyan, egy ilyen közeg abban is segíthet, hogyan olvassunk. Mankót vagy ötletet adhat, mások mire figyelnek a szövegben, megtaníthat arra is, mennyi rétege lehet egy jó könyvnek. Minél több aspektussal találkozik valaki, annál többféle szűrője lesz. Nincs ciki hozzászólás, nincs kínos kérdés.
- A blogger TED-előadása: link

A koronavírus-járvány kitörése óta elővigyázatossági okokból rengeteg cégnél álltak át az otthoni munkavégzésre. Ugyan a home office nagyobb népszerűségnek örvend, mint korábban bármikor, fontos tudni, hogy nem azonos a távmunkával.
A távmunkáról a Munka törvénykönyve (Mt.) rendelkezik, melynek értelmében egy rendszeresen otthonról folytatott tevékenységről van szó, ellentétben a home office-szal, amely átmeneti időszakra vonatkozik. Utóbbit csak 44 napra rendelheti el egyoldalúan a munkáltató, az ennél hosszabb home office-ban történő foglalkoztatáshoz a munkavállaló beleegyezése is szükséges.
A koronavírus-járvány első hulláma és az ezzel járó kijárási korlátozások azt eredményezték, hogy a vállalkozások körében minden eddiginél népszerűbb lett a home office, különös tekintettel azokra a munkakörökre, ahol a napi munkavégzés számítógép előtt zajlik.
A home office jellegű munkavégzés feltételeit érdemes szabályzatba foglalni és ezt előre egyeztetni a munkavállalóval. Fel kell hívni a munkavállaló figyelmét az otthon történő biztonságos munkavégzés szabályaira is. Abban is érdemes a munkavállalóval előzetesen megállapodni, hogy a munkáltató által a munkavállalónak a home office munkavégzéshez biztosított eszközök használhatók-e magáncélra vagy sem, és hogy azokat hol és milyen módon kell tárolnia, hogy az adatbiztonság biztosítva legyen - mondta Kiss Marianna, a MASC Kft. ügyvezetője.

A Szépírók Társasága szeptember 8-án könyvajándékozási demonstrációt szervezett az egyetem polgárai számára. (link ) Ezek a dokumentumok a későbbiekben az egyetem könyvtárába kerülnek, egy külön gyűjtemény keretében. Különleges bélyegző került az első oldalra, egy kéz, benne a felirat: #freeSzFE
A könyvek személyes üzeneteket is tartalmaznak, amely mementóként szolgál majd a jövő nemzedéke számára.
Néhány üzenet:
"Az egyik kedvenc könyvemet hoztam el nektek, címében is, tartalmában is a helyzetetekhez illő. Mindenben, mindenhol és minden módon támogatlak benneteket. Kérlek, ne adjátok fel!"
"A bátor egyetemistáknak, hogy az unokáim is élvezhessék még a játékukat. Csak bátran tovább."
"Őszinte szeretettel Nektek, egyszerűen csak azért, mert ez egy jó könyv."
"SzFE bizonyítvány: sok-sok csillagos 5-ös, és sok piros szív"
"Ha ti nem lennétek ilyen (...) lehet, hogy nem is maradnék ebben az országban".
Vannak, akik a címekkel is üzenni akartak: A miniszter félrelép, A barbárokra várva, Boldog vesztegzár, Így lettünk bajnokok, Szép új világ.
Képek az akcióról: link
Az egyik szervezőt, Kemény Zsófit üzenetben megkérdeztem, hogy lehet-e még adományozni. Azt válaszolta, ha valaki szeretne részt venni ebben a kezdeményezésben, a Vas utcában bármikor le lehet adni az erre szánt könyveket. (Balassáné Margó)

"Egy esemény elképzelhető okait, a bekövetkezésének valószínűségét, illetve annak gyakoriságát sokszor az alapján ítéljük meg, hogy milyen könnyen jutnak eszünkbe hozzá kapcsolódó emlékek és tapasztalatok. Hányszor sétálok el úgy az utcán, hogy egyáltalán nincs szemét? Milyen mértéktelen hulladékmennyiségről beszélnek mégis? Mi bajom származik abból, hogy olvad a jég? Nem is ismerek olyat, akinek bármi baja lett attól, hogy olvad a jég" - hívja fel a figyelmet Újszászi Bogár László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, meggyőzés és befolyásolástechnikai szakértő.
"Ahhoz, hogy az agyunk ne így torzítson, azaz, hogy másképpen gondolkodjunk erről, nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a téma a médiában és a véleményvezérek által is" - folytatja a kutató.
További, gondolkodásunkat torzító tényező: "Szeretjük azt hinni, hogy a bajok másokkal történnek és nem velünk: Afrikában, Ázsiában lehet, de nem itt" - magyarázza.

Talán már mindenki által ismert tény, hogy a vírust leginkább a szájból kiáramló pára, illetve nyálcseppek közvetítik. Ha tehát van szájmaszk, a lehetséges fertőzés másoknak való átadását (lehetséges, mert általában nem tudjuk, nem lappang-e bennünk a betegség) jelentősen csökkenti. Ami távolságtartás kombinálásával lényegében 0% körüli értékre csökkenti azt, hogy megfertőzzük embertársunkat.
Az alant linkelt videó a szájmaszk hatását mutatja. (YouTube)
- Nézzük át újra: hogyan kell bánni a maszkokkal? link (Napi)
- Amit a koronavírusról mindenkinek tudnia kéne link (Fülöp Hajnalka - Tudatos Digitális Szülő portál ellenőrzött ajánlása)

Hogyan lehet eligazodni a COVID-ról szóló információk között? A TED megkérdezte Alanna Shaikh közegészségügyi szakértőt. A tippeket 6 pontban foglalta össze.
1. Az életed érintő hírekkel foglalkozz. Nincs értelme mélységében beleásni magad a vírusinformációiba. A vakcina tesztelése például érdekes, de részleteiben nincs értelme megismerni.
2. Megbízható forrásokat válassz. Pl. a Nature lektorált természettudományi folyóirat. A Wired vagy a The New York Times teljes állású újságírókat alkalmaz, akik ellenőrzik a híreket. Sok más folyóirat félreérti a tudományos eredményeket. Nem ellenőrzik, pl. túl korai fázisban lévő kutatást ismertetnek. Másrészt átpolitizált téma: sok véleménycikk születik a tudományos tartalmak helyett.
3. Ellenőrizd, honnan jön az információ. Biztosan lektorált folyóiratból érkezett? Intő jel, ha egy forrás csak pozitívumokról vagy csak negatívumokról ír. Az újságíró kötelessége elmagyarázni, hogy egy adat honnan érkezett és hogyan számították. Óvakodni kell a cikkektől, amelyek bonyolult problémára egyszerű választ adnak. Például még nem lehet biztosan tudni, mikor lesz a vírusra orvosság.
4. Téged szolgáló híreket keress. Például twitteren lehet olyan szakértőket követni, akik az adott szakterületen megbízható források. Érdemes figyelni a helyi hivatalos egészségügyi híreket. Például a Think Global Health értelmes, de nem kutató emberek közössége (link ). A Johns Hopkins Egyetem közérthetően magyaráz el technikai részleteket (link ). Érdemes olvasni a Vox magyarázatait is (link ).
5. Légy kész változtatni szokásaidon az új információk alapján. Nincsenek biztos lábakon álló hírek. A kutatás, ahogy maga a vírus is, kevesebb mint 1 éves. Folyamatosan új tények derülnek ki, amelyek cáfolhatják a korábbiakat. Lásd például a maszkhordás kérdése.
6. Fordítsd az energiád inkább másra, mint hogy a tényeket tagadókkal vitatkozol. (ref.: Habók Lilla)