Ha kritikusan akarom nézni, akkor a következőket látom:
- A beszerzéseket egy adminisztrátor, ügyintéző simán tudja kezelni
- A szolgáltatások (tartalmi, formai feltárás, tudománymetriai szempontú feldolgozás, tájékoztatás) nagy része megfelelő eszközök (dinamikus és teljes szövegű tartalmakat kezelő alkalmazások, arra épülő mesterséges intelligenciával dolgozó megoldásokkal, ld. még a LibraryThing új, de még ChatGPT3-ra épülő kísérleti megoldása link ) megoldható emberi erőforrás nélkül is
- A helyben használat nagyszerűen megoldható RFID/NFC chipekkel, amelyek a regisztrációt, beléptetést, dokumentumok megtalálását, használatát és visszavételét tökéletesen megoldják, akár teljesen automatizáltan is (... ha már egy pici bicskei gyógyszertár is meg tudja ezt oldani, akkor igazán nem lehet nagy kihívás egy országos vagy akár csak városi hatókörrel rendelkező intézmény számára sem)
- A távoli használat esetében (és itt elsősorban az adatbázisokra gondolok) igazából sok esetben úgy kell már most is bizonygatni, hogy de könyvtári szolgáltatásról van szó (legalábbis az ELTE-n, ahol kari vagy egyetemi szintű VPN ...)
- Az öncélúan túlbonyolított szoftvereket és azok felületeit már a könyvtárosok sem tartják olyan jó ötletnek, mint egykor, de még mindig ragaszkodunk ahhoz, hogy csak és kizárólag a 66 $xy mezőben lehet a szerző lábméretét megadni, mégpedig a születési anyakönyvi kivonat 3. lábjegyzetéből csak, és kizárólag (és ehhez képest csapnivaló a könyvtári katalógusok tartalma) - előbb-utóbb kikerülhetetlen lesz, hogy ergonomikus, könnyen kezelhető felületek legyenek, ha ugyan ezeket nem gépi interfészek fogják váltani
- Tudomásom szerint nemigen, vagy csak nagyon kevés mérés van arra, hogy az iszonyat mennyiségű munkával létrehozott meta-/bibliográfiai adatbázisok tartalma mennyire és milyen módon vannak kihasználva, azaz hogy a végtelenül precíz, részletes és pontos leírások tényleg érdekelnek-e bárkit is a könyvtárosokon kívül, ha egyébként a felhasználók megtalálják a keresett információkat
- És akkor van az az érv, de hogy a könyvtárossal lehet beszélgetni.

Tudom, hogy ez egy elég pesszimista megközelítés, de egyrészt a közelmúltbéli válságok sorozatára adott megszorítások és azok valószínűsíthető preferenciáira (ahol a kultúra kifejezetten hátul áll a hát-ezt-muszáj-megmenteni sorrendben - jöhetne ide is akár az obligát Móra-idézet a fociról és a könyvtárakról), az USA-ban jelenleg is zajló, és cseppet sem szívderítő tendenciákra (lásd még ostoba bigottok, cenzúra, könyvbetiltás és könyvtárak bezárása címkék) gondolva, másrészt még csak tanácstalan kérdés formájában sem találkoztam eddig azzal, hogy mégis, mit tudunk mi, mint könyvtárak kezdeni a Fortepan-Arcanum jelenséggel.

2023. ápr. 19. (szerda), 17:30., Stex Ház - a részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött. Itt jelentkezhetsz

A Chat GPT 3.5 és a GPT 4 mindannyiunk számára rámutat szinte emberi tartalomalkotási képességeikre. Ez minden szöveggel foglalkozóra kihat, legyen jogász, a tanár vagy az információs tanácsadó. Kérdésünk:
1. milyen területeken, 2. milyen gyorsan és 3. milyen módon hoznak változást? - Korlátok, fejlődési irányok és alkalmazási területek. Aki vendégünkként a jövőt fürkészi:

Ződi Zsolt jogász, jogi informatikus
Tapasztalatai: 20 év jogi kiadói, 15 évet a jogi, gazdasági és közigazgatási felsőoktatási. Az NKE kutatója. Kutatási területei: az információs társadalom szabályozási kérdései, benne a platform- és mesterségesintelligencia-szabályozás. Rövidesen megjelenő könyve: "Platformjog".

Itt jelentkezhetsz: link

Ha fel akarsz készülni a klubra izgalmas kérdésekkel:
- Az érzelmi intelligencia felértékelődik link
- Chat GPT és a könyvtárosok link
Továbbiak: ld. a forráslinken.

- hangzott el a mondat a polgármester szájából, miután felmerült, hogy a település könyvtára kinyitná kapuit a rászorulók előtt a rezsikrízisben. Dacára annak, hogy normál teleken is sokan megfagynak akár saját lakásukban is, a könyvtárak - bár hasznosnak, innovatívnak is mutatkozhatnának így a társadalomban - számos akadályba ütköznek a legrászorultabbak megsegítésében. Ezek az akadályokat a fenntartó, a könyvtárosok, a költségvetés, a fizikai adottságok és a többi olvasó is görgetheti a könyvtár stratégiájából, illetve a legelemibb emberiességi szempontokból is következő befogadás elé. Felmérések szerint (vö. pl.: link ) főleg vidéken volt hatásos volt az országos szolidaritáscsökkentési propaganda (vö.: IFLA: A könyvtárak a szolidaritás hordozói link ). További gond, hogy e szakmai szégyent joggal kiváltó témáról nincs szakmai diskurzus. Az alábbiakban egy közkönyvtárvezető tapasztalatát közöljük - név nélkül. S bár vannak jó példák is, feltehetően sok más településnél is hasonló a helyzet.

- A rezsikrízis elején a szociális osztályt, a családsegítőt és a helyi jótékonysági szervezeteket kereste a település könyvtárvezetője. Ekkor hangzott el a 'Nehogy a könyvtár legyen a melegedő!!!' polgármesteri figyelmeztetés.
- A könyvtárosok elbeszélgettek betérő rászorulókkal. Ennek alapján állásajánlatra is felhívták tisztelettel egyikük figyelmét. Egy másikukkal nagyobb volt a baj, aki kezeletlen pszichiátriai beteg. A rászorulók a könyvtárban természetesen jogszerűen tartózkodnak, beiratkozásra csak kölcsönzés esetén van szükség.
- Gondot is jelent az esetleges kölcsönzés, tapasztalat szerint higiéniai okokból: ilyen esetben a könyvtárosok inkább odaajándékozzák a könyvet. Ilyen célokra korlátozott számú, más olvasó által adományozott könyv áll rendelkezésre.
- A könyvtárosok nincsenek kiképezve a rászorulók segítésére. Kommunikációs szempontból gondot jelentett például, hogy hogyan lehet megkérni a melegedni vágyót a zárásnál a távozásra. Ilyenkor ráadásul már csak egy (hölgy) könyvtáros tartózkodik a könyvtárban.
- A probléma a könyvtárak és a társadalom számára akkor tekintett megoldottnak, ha az adott ember is segítséget kap. Az, hogy "kitoljuk" a könyvtáron kívülre az csak látszatmegoldás. De éppen az a nehéz, hogy ezekre az emberekre egyre kevesebb a szakember, a forrás. Egy jól működő rendszerben a településnek lenne erre stratégiája, és a könyvtár akár még szociális munkást is felvehetne, vagy szállást is biztosíthatna - de ez már megint nem könyvtári küldetés, szimplán emberi.
- Győzd meg a kollégádat, hogy a "büdös" olvasó is ember, és talán aznap éppen vele van a legfontosabb küldetésünk. És az olvasó sajnos nem csak idézőjelesen büdös.
- A magasabban szituált olvasókat elriaszthatják a rászorulók. Olyan könyvtárak esetében, ahol egy tér van, és nincs hová menekülni a szag ellen, mindenkinek nagy teher. Nem túlzás, hogy mindenhol érezni. Ha olyan üvegpalotát építünk, ahová be se mer jönni a hajléktalan, a rászoruló, megint csak lábon lőjük magunkat - fejtegette a könyvtárvezető.

A könyvtár küldetése tehát ellentétbe kerül a mérhetően sikeres állami sugalmazással áldozathibáztatással. Más országokban ugyanakkor a könyvtárak alapfunkciójának, illetve túlélésük egyik zálogának tekintik a közszolgálat e formáját. A hazai helyzet ellehetetleníti, netán még cinkossá is teszi a lehetséges segítőket. Azaz: strukturális erőszak esete áll elő: a rendszer azokat a segítőerőket hozza lehetetlen helyzetbe, akik segíthetnének a bajban. (összeáll.: MG)

A centrum-periféria elméletet nem szakmákra, hanem országokra fogalmazta meg Immanuel Wallerstein, de senki nem tiltja meg, hogy elképzeléseit más dimenzióban is értelmezni lehessen. Szakmánkban látjuk, hogy a társadalmi áttörések nem köreinkből indulnak, hanem inkább vonzáskörzetünkből. Pl. az internet, mint információs eszköz. Informatikus könyvtáros szakon 30 évet az is tanultuk, hogy az internet nem a könyvtárosok világa. Ahogyan most is találkozhatunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lenéző vagy tartózkodó könyvtárosi viszonyulással is. Az információs szektorban tehát vannak jelentős áttörések, melyeket előbb-utóbb a könyvtárosok is használnak. Éppenúgy, mint a (könyvtár)használók. Mely által egyre kevésbé függenek a könyvtártól. Túlontúl nehézkesek vagyunk ahhoz, hogy a folyamatok élére álljunk. Ehelyett valamekkora lemaradással követők vagyunk.

Ahhoz, hogy a könyvtári innováció erőre kapjon, s elkerülje a közepes fejlettség csapdáját (vö.: link ), két dologra van szükség:
- a képzettségi szint emelésére
- a szakmai információmegosztás radikális javítására.

Kérdés persze, hogy a társadalomban uralkodó kedvezőtlen folyamatoktól mennyire függetlenítheti magát a könyvtár. (Ha valaki arra vállalkozik, hogy megreformálja a felsőoktatást, tulajdonképpen azt mondja, hogy ki akarja vonni a társadalom többi részének a működési logikája alól; ld.: link ) Feltehetően a könyvtár is hasonló cipőben jár: semennyire nem vonhatja ki magát a negatív hatások alól. Esetleg könyvtárvezetők húzhatnak valamelyest védőhálót könyvtáruk felé. Amely még inkább kiemeli személyes felelősségüket és vezetői minőségük szintjét.

Mivel az illiberális-neoliberális gazdaságpolitikában a segítő- és támogatószakmák különösen alulértékeltek, gyenge főnök esetén (vö.: Főnöke miatt mond fel a legtöbb munkavállaló link ) a már csak a szakmán kívüli alacsony szintű versenyképesség vagy a személyes elhivatottság tartja a munkatársakat pozíciójukban. (MG)

A könyvtárak az elsők közt kezdték használni a közösségi médiát a helyi közösségek összefogására, és az elsők közt vettek 3D nyomtatót is közösségi használatra. Ugyanígy a fiatalok körében nagyon népszerű, rövidvideós formátumról ismert TikTokon is fenn vannak a könyvtárosok. Az Info Today a kanadai Grande Prairie közkönyvtár gyerekkönyvtári szolgáltatások részleg vezetőjét, Bailey Randolphot kérdezte a TikTok könyvtári használatáról.

A fiatal könyvtáros korábban a tinédzserekkel való kapcsolattartáson dolgozott, és így keresett új platformot. A könyvtár 2020. decemberében kezdte használni a TikTokot. Hamar rájöttek, hogy nem csak a tizenévesekhez tudnak így szólni. Főleg, hogy a platform nem csak azoknak a videóit mutatja a felhasználóknak, akiket követnek. Ezáltal nagyon sok felhasználóhoz elérhetnek a népszerű videók. Be lehet mutatni, hogy miről szól valójában egy könyvtár.

Vannak, akik könyvajánlókat tesznek közzé rendszeresen. Mások a programjaikat mutatják be. A kanadai könyvtár pedig a könyvtári sztereotípiák ellen igyekszik harcolni. A videókkal edukálni próbálja azokat, akik nem látogatnak el a könyvtárba, hogy miért lenne mégis érdemes. Például milyenek a speciális gyűjtemények, úgy mint videójáték kölcsönző, játékok könyvtára, Library of Things (kölcsönözhető tárgyak) részleg. De készítettek már közös kihívást a helyi iskolával és szervezettel is, pl. kisebbségekről, nélkülözőkről.
Fontos: mindenki találja meg, milyen egyedi üzenete van a saját profiljának. Utána a TikTokon lévő kihívásokhoz, trendekhez ezen az üzeneten keresztül kapcsolódjon. Pl. a meddig bírod a hidegben kabát nélkül kihívás a könyvtári melegedő falat népszerűsítette.

Ugyan a videók népszerűsége a TikTokon gyorsan mulandó. De az előnyei közé tartozik az alkotók szempontjából, hogy egyszerre bármennyi vázlatot betárazhatnak, és szerkeszthetnek folyamatosan, míg el nem készül. Randolph tapasztalata szerint egy átlagos videó elkészítése 5 perc. Nem kell hozzá drága kiegészítőket venni, inkább a kreativitásra van szükség. Igaz, nem könnyű úgy elkészíteni a videókat, hogy legyen üzenete, ugyanakkor szórakoztasson is. A felhasználók a platformon alapvetően szórakozásra, nem okoskodásra vágynak.

Bár a nézők többsége azonban valószínűleg nem is Kanadában lakik. Azonban több olyan látogató is akadt már, aki a TikTok miatt nézett be a könyvtárba, hogy lássa azt a valóságban is. Ráadásul a videók erősítik a könyvtár felhasználóinak közösségtudatát is. Büszkék a saját könyvtárukra. Új szolgáltatásokat is megismernek. A könyvtár TikTok csatornája itt elérhető: tiktok.com/@gppubliclibrary (ref.: Habók Lilla)

A könyvtárosok kiégésének egyik oka az intézmények krónikus létszámhiánya. A túlzott munkaterhek rossz közérzetet, alacsony munkamorált és elégedetlenséget okozhatnak, ami a munkahely egészére rossz hatással van. A munka és a magánélet egyensúlya nem könnyen megfogható fogalom: sok tényezőtől függ, és a határ a kettő szféra között gyakran elmosódik. Az idő- és összpontosításigényes munkát a könyvtáros szakemberek gyakran hazaviszik, ezzel megkurtítva saját szabadidejüket.

E kutatás az USA felsőoktatási könyvtárak különgyűjteményeinek kutatószolgálattal (is) foglalkozó könyvtárosaira irányult. (...) A munkaköri feladatokon felüli teendők hatása megjelenik a munkaidőn túli munkaórák kényszerében, a befejezetlen vagy késedelmes feladatteljesítésben, a rövid és hosszú távú munkák közti kétes eredményű egyensúlyozásban, a frusztráció, stressz, szorongás, kimerültség érzetében és a gyakornokok, munkatársak, hallgatók által végzett munka időigényes ellenőrzéséből fakadó nyomásban. (Ezek mindegyikére szemléletes példák olvashatók a résztvevők válaszaiból.) A többletmunka csökkentését legtöbben a vezetői felelősség körébe sorolják, megoldását több munkatárs, több adminisztratív segítség, magasabb fizetés megadásával képzelik el.

Létezik pozitív stressz is. Ez azoknál jelentkezik, akik az új feladatokat kihívásként értékelik, szívesen tanulnak új dolgokat. Ám jellemzőbb a kihasználtság érzése, mely kiégést és gyenge munkamorált eredményezhet. Munkahelyi EDI (Equity, Diversity, and Inclusion - egyenlőség, sokszínűség és befogadás) kezdeményezésekről a válaszadók 84%-a számolt be, 78% már részt is vett ilyenben. Saját részvételükkel kapcsolatban sokféle akadályt soroltak fel, melyek közül 42%-ban az időhiányt jelölték meg legfőbb tényezőnek.

Nagyon sok intézmény küzd létszámhiánnyal. A vizsgálat nyomán felmerülő kérdések: hogyan tudják a könyvtárvezetők orvosolni ezt a problémát? Képesek lennének-e az érintett intézmények és szakemberek a szolgáltatások csökkentését elfogadni a kiégés elkerülése érdekében? (Túlzott munkaterhelés a különgyűjtemények kutatószolgálatain: kihívások, érzések és hatások; ref.: Fazokas E.)

Folytatva múlt heti könyvbemutató-ismertetésünket: link megtudhatjuk Koreny Ágnestől, hogy a könyvtári csapat összetétele befolyásolja az innováció lehetőségét. A vezető felelőssége a csapat színességének biztosítása. Az a jó, ha a könyvtárosok különbözőek tapasztalat, nemek, korosztályok szempontjából. Ugyanis a színesebb csapat színesebb ötleteket tud generálni.

Az innovációs kutatás akkor jó, hogy ha a felhasználókról szól. Emellett méri a mi saját hozzáállásunkat is. Ilyen úton válhatnak világossá a kihívások és az elakadások, amelyek megmutatják az innováció helyét.

A felhasználóbarát működés már nem elegendő. Közösségvezérelt szolgáltatásra van szükség. Nem elég, ha a könyvtárosok fejlesztenek a használók számára. Ehelyett a használókkal együtt kell a könyvtárról gondolkodni. Azaz: a fejlesztési ötletek a felhasználóktól jöjjenek. Ugyanis párbeszéd és kutatás mentén láthatjuk meg az innovációs területeket. A kutatásba persze nem elég a könyvtárhasználók bevonása. Csak a könyvtárakat nem használók által ismerhetjük ugyanis meg távolmaradásuk. Az így azonosított küszöbfélelmek mutatnak rá az innovációs területekre. (ref.: MG)

A Gödöllői Városi Könyvtár link rendszeresen "foglalkoztat" olvasókat plakátarcként reklámkampányaiban. Első ilyen jellegű akciója 2009-ben volt, Az én könyvtáram című reklámkampányára (Nem azonos a későbbi Az én könyvtáram című EFOP pályázattal) kértek fel olvasókat, hogy adják arcukat a könyvek, az olvasás és a gödöllői könyvtár népszerűsítésére - mondja a KIT-nek Istók Anna, igazgatóhelyettes, aki néhány hete (később az IFLA által is elismert link ) előadáson ismertette egy hasonló kampányukat is. (A vonatkozó fotókat ld.: link )

Ez a plakátarcos kampány akkor az Ünnepi Könyvhétre készült, a cél az volt, hogy ne maga a könyvtár mondja, hogy milyen vonzó hely, hanem használói hitelesítsék az intézményt, saját arcukkal. A könyvtár azóta is rendszeresen felkéri olvasóit ilyen és hasonló jellegű szereplésekre, a különböző célcsoportokat mind megszólítva: a családokat, idősebbeket, fiatalabbakat. Ezek az emberek főként a hozzánk közel álló olvasókból, klubtagjainkból, Év olvasóiból kerülnek ki, és büszkén vállalják a feladatot, megtiszteltetésnek érzik.

A 2009-es akciót követte 2013-ban a gödöllői Művészetek Házával közös projekt, a GIKSZER reklámkampánya. Ekkor egy ifjúsági klubhelyiséget rendeztünk be közösen a MUZA-ban, a klubot népszerűsítő reklámfotózáson a mi fiatal olvasóink vettek részt.

Az "arcos" kampány sikerének egyik mutatója, hogy 2022-es Bookatlon kihívásunknál már nem kellett keresni a reklámarcokat, amint megtudták az olvasók, futótűzként terjedt a hír, és mi nem győztünk válogatni a jelentkezők közül, a végén így jó sok plakátunk lett, amit egyébként egyáltalán nem bánunk. (A Bookatlon olyan könyvtárpromóciós vetélkedő volt, melyet a 20 éves születésnapunk megünneplésére találtunk ki: a vetélkedés során a játékosoknak a nem ismert könyvtári szolgáltatásokat kellett kipróbálniuk és pontokat gyűjteniük a végső győzelemért.) A kampányhoz tehát itt is minden korosztályból jöttek "vállalkozók". Voltak, akik már a 2009-es plakátokon is szerepeltek, de jöttek újabb és újabb arcok is. A hús-vér emberek mellett plakátarc lett Petőfi Sándor is, illetve a könyvtár által "örökbe fogadott" Rezső a (lap)tapír is - mondta a KIT-nek Istók Anna, igh. A projektekben munkatársak munkáján túl csak nyomdaköltség merült fel.

Gyakran felmerül kérdésként, hogy a színházak beengedhetnek-e 18 éven aluliakat olyan előadásra, ami kapcsolatba hozható homoszexualitással, a transzneműséggel, vagy például a könyvtárosokat megbüntethetik-e, ha nem veszik le a polcról a homoszexualitást, a transzneműséget megjelenítő műveket. A közművelődés, a kultúra és a művészet területére is igaz, hogy a törvény egyáltalán nem határozza meg egyértelműen, hogy mi számít a "homoszexualitás megjelenítésének" vagy "népszerűsítésének", és azt sem, hogy milyen következményekkel jár, ha valaki így cselekszik.

Itt is igaz tehát, amit a törvény általános szabályainál részletesebben is leírtunk, itt pedig rövidebben összefoglalunk. Nagyon fontos, hogy ezeknek az előírásoknak a megsértéséhez a jogszabály nem kapcsolt semmiféle szankciót. Nem mondja ki tehát a törvény, hogy milyen következményekkel kell szembenéznie annak, aki a "homoszexualitást", a transzneműséget "megjeleníti", "népszerűsíti". Nincs olyan büntetőjogi vagy szabálysértési tényállás, amit ki lehetne meríteni a törvény megsértésével. Senkinek sem kell attól sem tartania, hogy pl. kiskorú veszélyeztetése miatt eljárás indulna ellene és az sem elképzelhető, hogy a gyerek védelmében eljárás indul azzal szemben, aki a "homoszexualitást", a transzneműséget "megjeleníti", "népszerűsíti". A Gyermekvédelmi törvény szerinti eljárásokat (Gyvt.) közösségi, kulturális intézményekkel vagy a dolgozóikkal szemben nem lehet megindítani. Ha ennek ellenére ilyen eljárást indítanának veled szemben, haladéktalanul jelezd jogsegélyszolgálatunknak a jogsegely@tasz.hu emailcímen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassunk!

A Könyvtári LMBTQ Munkacsoport könyvtárosok, könyvtári szakemberek informális csoportja, akik a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) témát kívánják használóarányosan megjeleníteni a könyvtári közegben. A munkacsoport nemcsak LMBTQ embereket foglal magában, hanem olyan támogató könyvtárosokat, könyvtári szakembereket is, akik aktívan szeretnének foglalkozni a témával.
A most már a Facebookon is megtalálható munkacsoport a jövőben egyebek mellett
- kutatást kíván végezni LMBTQI témában a hazai és határon túli magyar könyvtárosok körében
- gyűjteni és megosztani a témával kapcsolatos legújabb szakirodalmat, ajánlott olvasmánylistákat
- bibliográfiákat összeállítani az LMBTQI emberekkel kapcsolatban könyvtárosok, LMBTQI fiatalok, szülők és más hozzátartozók, iskolapszichológusok, orvosok, védőnők, szociális munkások, mentális egészségügyi ellátók, lelkészek és más segítő szakmák képviselői számára
- érzékenyítő és gyakorlatorientált képzéseket tartani könyvtárosok, könyvtári szakemberek számára
- hozzájárulni inkluzív, napjaink szóhasználatának megfelelő tárgyszórendszer és osztályozás megalkotásához.

A munkacsoport elérhető a konyvtarilmbtq@gmail.com email-címen, valamint Facebook-oldalán keresztül, ahol rendszeresen közzétesz a témába vágó bejegyzéseket, magyarországi és külföldi újságcikkeket, tanulságos statisztikai adatokat, jó gyakorlatokat a világ minden tájáról, valamint tájékoztatja az érdeklődőket programjaikról, saját kezdeményezéseikről. A Könyvtári LMBTQ Munkacsoport várja az érdeklődő könyvtárosok, könyvtári szakemberek csatlakozását is, akik részt szeretnének venni a szakmai munkában.

A munkacsoporttal a Könyvtárostanárok Egyesületének Tavaszi Szakmai Napján link is lehet találkozni, április 26-án a CEU-ban.

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
5 - Minden áramlatból gyűjtünk irodalmat - függetlenül az olvasói igénytől
6 - Az eddig megtapasztalt igények szerint válogatunk
1 - Adott esetben tanácsot kérünk szakemberektől
3 - Megbízunk a beszerzési könyvajánlókban; nagyot nem tévedhetünk
12 - Értéket hordozó, minőségi tartalmak kínálatához szerzeményezünk.
A kérdés kapcsán felmerülhet a minőségirányítás alfája és omegája, mely szerint a használó határozza meg a minőséget. A válaszok azonban - minőségirányítási tanfolyamok ide, minősített könyvtárak oda - nem erről tanúskodnak. Bár reprezentativitásról nem beszélhetünk,
- komolykérdések merülnek fel a könyvtárak használóközpontúságával kapcsolatban
- tanulságos a könyvajánló hitelességének relatív alacsony mivolta is
- a könyvtáros által meghatározott minőség miatt nem zárható ki a burkolt információvisszatartás is.
Mindezek kimutatásához azonban alaposabb felmérésre lenne szükség.

Korábbi felmérés hasonló témában, némileg eltérő válaszlehetőségekkel:
link . (MG)

A postaforgalom több olyan tevékenységgel bír, amely csak arra betanított emberrel végezhető. És vannak olyan tevékenységek is, amelyek anélkül. Az előbbiek időpontokhoz kötése, az utóbbiak
- automatizált elérése (pl. pénzbefizetés és kiadás, csomagfelvétel stb.
- fizikai hely, illetve betanított szintű tájékoztatással, a használók segítségével
mindhárom fél számára nyereséget hozhatna. Hozhatott volna, megelőzve vagy lassítva a könyvtári, illetve a postai hálózat együttes zsugorodását, a kistelepülések élhetőségének további csökkenését. (MG)

- Itt a módosítás: nemcsak községekben, már a városokban is jöhetnek a postabezárások. - Nagy Márton április elején beszélt arról, hogy a Magyar Postát rendbe kell tenni, olcsóbbá kell tenni a működtetést, azt azonban nem árulta el, hogy miként gondolja ezt megvalósítani. Most viszont felkerült a kormányzati portálra a postatörvény módosításáról szóló javaslat, amelyből már körvonalazódik, hogy mi a szándék az ezer sebből vérző állami vállalattal - írja az mfor. Az apró módosításnak jelentős következményei lehetnek.

A jelenlegi törvény szerint a Postának 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium úgy módosítaná a törvényt, hogy a Postának 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania. Ez rengeteg posta bezárását teszi lehetővé.

Bár minden partnerség más és más, van néhány általános alapelv és kérdés. Pl. egy közelgő közösségi esemény, kulturális ünnepség vagy támogatási határidő esetében kihasználhatjuk a lehetőséget a közös munkára akkor is, ha új a kapcsolatunk. Lényeg: a lehetőség mindkét szervezet számára időszerű legyen. A kicsiben kezdés - pl. kis szívességet kérni - akkor lehet hasznos, ha el kell nyernünk a másik csoport bizalmát. Ehhez kis projektekkel kezdünk. Kérdéseink:
1. Pontosam mit kérek? Mi a cél?
2. Milyen előnyökkel járna a kérés teljesítése a könyvtár, a partner és a közösség számára?
3. Miért éppen ezt a szervezetet kérem?
A projektet akkor indítjuk, amikor már van együttműködő partnerünk. Kezdésnek meghatározzuk elvárásainkat, lehetőleg írásban, a kölcsönös egyértelműség érdekében (projektcél, ütemezés, szerepeik, feladatok és erőforrások, felelősök. Mindezt a kommunikációs tervvel és a siker feltételeivel.

A kommunikáció a partnerség legfontosabb eleme. Ha egy projekt akadozik, a problémát gyakran a félreértett kommunikáció okozza. Minden kultúra, szakma, szervezet és egyén egyedi. A kulturális alázat segíthet a könyvtárosoknak. Főleg akkor, amikor olyan partnerekkel dolgozunk, akiknek a megélt tapasztalatai nagyon eltérnek a könyvtárosokétól. Ne feltételezzük, hogyan zajlanak majd a beszélgetések. A projekt charta részeként kommunikációs tervet készítünk. Tartalma:
- Gyakoriság: Milyen gyakran fogják megbeszélni a projektet?
- Módszer: Hogyan érik el egymást? Telefonon, e-mailben stb., személyesen vagy virtuálisan?
- Milyen típusú információkat osszunk meg? Új vagy váratlan dolog esetén mikor kell jelentkezni? Miről dönthetnek maguk az egyes szervezetek? Mely döntéseket kell közösen meghozni? (Ref.: Szabó Eszter) (folyt. köv.)

- Végzel-e olyan munkát, aminek nem látod az értelmét?
- Gyűjtesz-e olyan adatokat, amelyeknek kétes a haszna?
- Tudnál-e a szervezet tényleges céljának megfelelő munkát végezni látszattevékenység helyett? (- Kérdeztük egy éve.)

Egy felmérés szerint az emberek körülbelül egyharmada érzi úgy, hogy felesleges a munkája, és ha megszűnne a munkahelye, az senkinek sem tűnne fel.
Azokra a nem nehéz, de részben vagy egészében haszontalan munkákra, amelyek haszontalan látszattevékenységgel töltik ki a munkaidőt, David Graeber Bullshit munkák c. könyve link hívta fel a figyelmet. Elterelik a figyelmet, ráfordításokat a tényleges, hasznos munkáktól. Nem csak a vállalkozásokban, hanem a közszférában is.
Jellemző motívum, hogy a kapitalizmus működését imitálják - adminisztratív, bürokratikus eszközökkel. Többnyire fehérgalléros és adminisztratív tevékenységeket végeznek. Fajtáik pl.
- a felettesek udvartartását adó szárnysegédek
- a szervezet külső reprezentációját szolgáló emberek
- a lényegi tevékenység helyettesítő funkciókat végzők
- az egyéni lelkesedést "kiváltó" munkafelügyelők.
Minőségirányításra hivatkozva például leplezni lehet azt a tényt, hogy a könyvtárak használói tábora lassan csökken, azaz az erőfeszítések nem a könyvtárak tényleges küldetésére összpontosítanak.
A vonatkozó podcast meghallgatható a forráslinken. (MG)

Az alábbi Chome-bővítmény lehetővé teszi, hogy ha böngészés közben eszünkbe jut valami, akkor érdeklődjünk róla valakitől (valamitől), amelynek igen szerteágazó a tudása: a mesterséges intelligenciától.

A kifejezetten arra hivatott weboldalakon egy ideje már próbálgathatjuk a mesterséges intelligenciát (feltéve, hogy odaférünk hozzá), azonban a Merlin nevű Chrome-bővítmény ennél jóval közelebb hozza az MI-t. Szinte bármelyik (de nem mindegyik) weboldalt meglátogatva ugyanis egyetlen kattintással behívhatjuk a ChatGPT-t, pontosabban Merlint, a GPT-alapú chatbotot, amelynek azután kérdéseket tehetünk fel (akár az oldalon látottakkal kapcsolatban), vagy csak úgy elbeszélgethetünk vele. Merlin olyan műveleteket is végezhet, mint a keresési eredmények összefoglalóinak generálása, YouTube-videók átírása, írások készítése, sőt válaszok generálása a GPT-4 modell segítségével, amely jelenleg csak a ChatGPT Plus és a Bing AI chatbot felhasználói számára érhető el.

Ha ki szeretné próbálni Merlint, le kell töltenie a Chrome-bővítményt innen. A modul csak Chromium-alapú böngészőkkel működik (pl. Chrome, Vivaldi, Opera), viszont hiába Chromium-alapú a Microsoft Edge, azzal nem használható.

Abban egyelőre bízom, hogy a művészeti szakmákban még szükség van az emberre, de a pszichológusokat már simán helyettesíthetik az ilyen, fejlett programok. A robotok a 4.0 iparban tökéletesen alkalmasak arra, hogy kiváltsák az emberi munkaerőt, sőt akár még jobban is: a robot nem fárad el, nem lesz beteg, nem megy szabadságra. De a mindennapi életünkbe is egyre inkább behatolni látszik a robotika. A magyar kórházakat nem fenyegeti ez a veszély, de Németország egyes helyein már képesek kiváltani a rutinápolási folyamatokat. Az intelligens, hálózatosodott, természetes nyelven programozott robotok nemcsak a manuális munkákat, de a középszintű értelmiségi munkákat is kiválthatják. Amit a robotok reményeim szerint soha nem fognak kiváltani, az az igazi alkotás. A szuperagyban ugyan rejtélyes folyamatok mennek végbe, de az alkotás ezeknek sosem lesz része.
Véleményem szerint az individuum és a szabadság hosszútávon verhetetlen. (...) Sosem volt még ilyen fontos az élethosszig való tanulás: ezáltal ugyanis egy tartalmas, rutinmunkáktól mentes életnek nézhetünk elébe - mondja Csepeli György, szociológus.

OK, de ki az értelmiségi? És a könyvtáros értelmiségi-e?
Íme, egy értelmiségi-definíció: Notóriusan tudásmegosztó emberek - ők az értelmiségiek? link .
Lehetséges-e független (könyvtáros) értelmiséginek lenni? link

Életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka, holott az olvasás pozitívan hat a szellemre, lélekre. Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka. Az adatok szerint Romániában kevesen olvasnak, annak ellenére, hogy a könyvfogyasztásnak pszichológiai, neurobiológiai és szociológiai szempontból is számos pozitív hozadéka lehet. Olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene könyvet lapozni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagy mértékben csökkentse a stressz-szintet.

Az Eurostatnak, az Európai Unió statisztikai hivatalának kutatása során a romániai lakosok viszonylag nagy hányada úgy nyilatkozott, soha nem olvasott el egy könyvet sem, és a lakosok zöme kevesebb mint napi 5 percet szán olvasásra - idézte a Digi24.ro hírportál a kutatás eredményét. A romániai lakosságról az elmúlt években több ízben is hasonló adatokat mutattak a kultúrafogyasztást vizsgáló felmérések: évről-évre az derült ki, hogy egyre kevesebbet olvasnak az emberek, nem járnak könyvtárba, és a digitális világ egyeduralma sem kedvez a hagyományos olvasás térnyerésének.
A pandémia időszaka alatt, a bezártság miatt 2020 és 2022 között viszont világszerte megugrott az olvasás népszerűsége. A bukaresti székhelyű Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) 2020 év végén készített felmérése szerint a 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében végzett, Kultúrafogyasztás világjárvány idején elnevezésű romániai kutatásból többek közt kiderült, hogy míg 2019-ben a megkérdezettek 22 százaléka olvasott rendszeresen, a pandémia kezdetének évében ez az arány 35 százalékosra nőtt.

A könyvtáros tanult tájékoztató szakember. A minőségi tájékoztatás így a Könyvtárosok csoportban listatagság feltétele. Újdonság a csoportszabályokban az élő közvetítés közzétételének szabályozása. A lényegen nem változtató apró értelmező módosítások a posztok használói élményének, akadálymentességének növelését szolgálják, még egyértelműbb fogalmazással. (MG)

1. Tagok - Kinek szól a posztod? A csoport olvasói a könyvtárszakmai közösség tagjai, ezért könyvtárad használóinak NE itt üzenj.
2. Ide való témák - Könyvtárakkal, könyvtári tevékenységekkel (szolgáltatás, technológia, menedzsment, munkaügy stb.) kapcsolatos, vagy szakmai kapcsolatba hozható, a közösség számára tanulságot, épülést adó tartalmakat osszál meg. Önmagában csak a szöveg / odavetett néhány szó / csak az illusztráció - ritka kivételtől eltekintve - kevés!
3. Nem ide való témák I. - A 2. ponton kívüli tartalmak; szépirodalmat, könyvet és szolgáltatást ismertető bejegyzések, könyvtárosok nem könyvtári dolgai, könyvtárközi kérések...
4. Nem ide való témák II. - Ha nem feltétlenül egyértelmű, hogy ide tartozik-e a téma, akkor fejtsd ki röviden és egyértelműen, hogyan kapcsolódik a posztod a szakmához.
5. Kommunikáció - Legyél udvarias! Kerüld a nem szakmai politizálást, illetve a trágár kifejezéseket, pozitív vagy negatív minősítő jelzőket, hangulatfestő kifejezéseket.
6. Bejegyzés írása előtt tájékozódj - Ellenőrizd, hogy a megosztani kívánt tartalmat az utóbbi időben más nem posztolta-e már itt. A legelső posztoló bejegyzését tartjuk meg.
7. Idegen nyelvű tartalmak megosztása - A szimpla megosztás nem elég! Fordítsd le a tartalom címét, vagy lényeges gondolatait. Így sokkal több embert érhetsz el, és többen tudnak reagálni rá.
8. Reklám - A bevételszerzés célú termék, szolgáltatás kommunikálása nem engedélyezett.
9. Kötelező a szakmai szempont, tanulság, érdekesség leírása. Megosztásához mellékelj egy vagy max. néhány(!) illusztrációt. Élő közvetítés közreadója vállalja mindkét alábbi pontot: 1. Témamegjelölés a közzétételkor 2. Az adás befejezése után legkésőbb fél órával legalább egy fontos szakmai tudnivaló, megjegyzés közzététele - a meglévő posztot módosítva.
10. A szabályok megsértése - A szabályok minden (könyvtári / egyéni) listatagra egyöntetűen vonatkoznak. A szabályokat megszegő posztokat töröljük. A csoport szabályainak háromszori megszegése kizárást von maga után.

A horvát bormárka, a Stina üvegei üres címkékkel kerültek a boltokba, hogy a vásárlók maguk fessék meg a címkéket. Borral.

Nem volt jobb ötletük, vagy ez volt a legjobb ötletük. A horvát Bruketa&Zinic&Grey úgy döntött, a Brack szigeti bormárka, a Stina üvegeit üres címkékkel küldi forgalomba, mert szerintük a boros címke jó vászon lehet, főleg, ha az első töltés után menetrendszerűen lecsöppenő borcseppeket felhasználják a fogyasztók.

A különleges, tiszta fehér, de többrétegű (a meredek, sziklás borvidéket idéző) címkét így a vásárlók maguk festhetik meg, minden alkalommal egyedire. A kitalálók szerint az üres vászon a fogyasztók számára így kreatív kihívást is jelent arra, hogy magát a bort ne csak ivásra, de festésre is felhasználják. "Mindenkinek, aki vállalkozik erre a kis kihívása, egy feladata van: legyenek kreatívok és próbáljanak figyelni a címke négy rétegének a lejtésére, így visszaadva a borászat hegyes-dombos vidékét."

Máté Tóth András (teológus, valláskutató, egyetemi tanár) gondolatai ismerősen csenghetnek a könyvtárosok számára is. Az egyházak és a könyvtárak is lemorzsolódó használói táborral szembesülnek. Olyan emberekkel, akik nem fordítottak hátat a spirituális világnak (a szerző nones-nak, kb.: nemet mondóknak nevezi őket), vagy az információkeresésnek, hanem csak ezek hagyományos intézményinek szolgáltatásaiból nem kérnek. (MG)

- A nem hívőkkel, ateistákkal folytatott párbeszéd az egyház részéről korábban elsősorban a vallási igazságokra koncentrált, és egyfajta hitvédelmi alapon állt. Az újabb dogmatikai és pasztorális szemlélet azonban az emberiség legfőbb kérdéseivel kapcsolatos különböző állásfoglalások és kezdeményezések mentén gondolja el a párbeszédet. Ennek a szemléleti fordulatnak az egyik jele volt, hogy a Vatikánban korábban működött Nemhívőkkel való Párbeszéd Pápai Tanácsát beolvasztották a Kultúra Pápai Tanácsába. Ez a döntés azt jelzi, hogy az egyház elsősorban nem a nem hívőkkel áll szemben, hanem azokkal a kihívásokkal, melyek a mai kultúrában megjelennek.

Miközben Közép-Európában a társadalmi viták és a politikai ütközések a nemzeti érdekek, az oligarchák és a múlt terhes örökségének feldolgozása körül folynak, az egyháznak, elsősorban is a katolikus világegyház helyi képviselőinek kiemelt feladatuk az átfogóbb kihívásokra emlékeztetni. A rendszerváltást követő három évtizedben csak ritkán lehettünk tanúi annak, hogy az egyházak aktívan részt vettek volna a teremtésvédelem, a globális igazságosság és biztonság kérdéseivel foglalkozó társadalmi vitákban. A helyi egyházak hivatalos megnyilatkozásai még mindig alig látnak túl a nacionalista ügyek keretein. Számos törekvés tapasztalható a szegények és krízisben lévők körében végzett pasztoráció területein (öregek és betegek, árvák, börtönben lévők stb. között). Annak, amit a pasztorális gondoskodás ezeken a területeken megtapasztal és elvégez, a kategoriális szintről a centrális szintre kellene jutnia. Ne csupán a betegek és börtönlakók között legyen képes az egyház gyógyító és vigasztaló módon jelen lenni, hanem azok számára is, akik a nones rétegébe tartoznak, sőt az egész társadalomhoz is tudjon így viszonyulni.

Ma már közismert tény, hogy a ChatGPT-hez és a Microsoft Bing AI-hoz hasonló mesterséges intelligencia chatbotok által generált szövegek gyakran tartalmaznak hallucinációkat, azaz hihetőnek hangzó valótlan állításokat, félinformációkat, tévedéseket vagy akár fenyegetéseket is. A jelenség máris életre keltett egy új foglalkozást, a "prompt engineering"-et. A "prompt engineer" (magyar fordításban: prompt mérnök) - ellentétben a hagyományos informatikusokkal, akik programkódokkal tesztelik a modelleket -
- hétköznapi nyelven beszélget ezekkel a chatbotokkal és
- a beszélgetés során olyan módon teszi fel a kérdéseket a rendszernek, hogy az minél inkább releváns és megbízható válaszokat adjon.

A "súgó" mérnökök megpróbálják azonosítani a problémákat és feltárni, hogy az MI miért generál téves információkat, majd visszaterelni a chatbotot a helyes útra. Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy a prompt engineering valóban megbízható, hosszú távú karrierlehetőséget jelent-e vagy csak egy múló hóbort lesz, amely hamarosan el fog tűnni. A szakértők egy része mindemellett megkérdőjelezi a prompt engineering hatékonyságát a mesterséges intelligencia modellek tesztelésében, szerintük ugyanis lehetetlen megjósolni előre, hogy egy chatbot mit fog mondani. (via: MI Hírlevél)

A kastélyok után az állami tulajdonú műtárgyak is elveszthetik közkincs jellegüket: Lázár János most a műtárgyvédelemnek megy neki. Úgy kedvezne a történelmi arisztokráciának, hogy a NER elitjét is helyzetbe hozza.

A jelenleg a Lázár János építési és közlekedési tárcájánál működő Műtárgyfelügyeleti Hatóság és az élén álló Buzinkay Péter - bár a területet az utóbbi években egyik tárcától a másikig dobálták - mindvégig képes volt megőrizni autonómiáját. Nem túlzás azt mondani, hogy a hivatal és vezetője volt az egyik legbiztosabb pont a magyar örökségvédelemben. A HVG azonban megtudta, hogy Buzinkayt leváltották, utóda az aukciós házak világából érkező Tűzkő Péter művészeti tanácsadó, igazságügyi szakértő lett. Információnkat a tárca sajtóosztálya megerősítette. Úgy tudjuk, hogy a hivatal mellett működő szakmai tanácsadó testületet, a Kulturális Javak Bizottságát pedig szétzavarják.

A NER újsütetű arisztokráciája egyre intenzívebben érdeklődik a műkincsek után, elsősorban befektetési célból. Annyira már nem csinálják nyíltan, mint 2015-ben, amikor a Kieselbach Galéria árverésén Martonyi János és Giró-Szász Krisztina társaságában Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István is személyesen emelgette a tárcsákat, de a műtárgykereskedelmet ismerő forrásaink szerint a NER-es elit igen aktív a piacon. Mivel a legkelendőbb XIX. század végi és XX. századi festészet kiemelkedő alkotásai egyre kisebb számban cserélnek gazdát, már ráfanyalodtak a kortársakra, mostanában pedig a nemzetközi piacon is jól teljesítő magyar neoavantgárdra is. Egyik forrásunk legutóbb a nem éppen NER-kompatibilis Ladik Katalin müncheni kiállításán találkozott NER-es cégek műtárgyak vásárlása után érdeklődő vezetőivel. De állítólag könyvekbe, sőt már levéltári anyagokba is előszeretettel fektetnek. Így aztán a restitúció jóvoltából a közgyűjteményekből kikerülő műtárgyak, könyvek, iratok etetik majd a műtárgypiacot. Mások szerint azért is áll a bál a műtárgyak védelme körül, mert a magántulajdonba vagy vagyonkezelésbe adandó kastélyokról szóló törvénytervezet alapján a múzeumok által kölcsönzött berendezési tárgyak is gazdát cserélnének.

Életünk során bármelyikünkkel, bármikor előfordulhat, hogy valamilyen engedményre, szabály alóli kivételezésre, támogatásra vagy segítségre méltányossági alapon rászorulunk - ezekben az esetekben szükség lehet egy méltányossági kérelem leadására. Tudd meg, mi az a méltányossági kérelem, hogy néz ki egy méltányossági kérelem minta, mit érdemes tudni a méltányossági kérelem megfogalmazás kapcsán! A cikkben eláruljuk, mi az a méltányossági kérelem, milyen esetekben adható be méltányossági kérelem, milyen típusai vannak a méltányossági kérelmeknek (pl. mi az a dékáni méltányossági kérelem). Milyen a jó méltányossági kérelem, hogy néz ki egy fizetési méltányossági kérelem minta vagy egy NAV méltányossági kérelem minta? Járjunk utána, hogyan működik a méltányossági kérelem elbírálására, milyen végeredményre számíthatunk!

A méltányossági kérelem elkészítése kapcsán három járható alternatíva közül választhatunk, ha van rá lehetőségünk:
1. Méltányossági kérelem formanyomtatvány kitöltése: adóhivatali, banki ügyintézés, egyéb hivatalos ügyek intézése tekintetében általában megtalálható az adott intézmény honlapján az ingyenes méltányossági kérelem minta, ami specifikusan az adott ügykörre vonatkozik. Amennyiben erre lehetőségünk van (az adóhatóság, pénzintézet is valószínűleg ragaszkodni fog a formaságokhoz) töltsük ki az adott formanyomtatványt és ügyeljünk a méltányossági kérelem indoklás gondos, részletes, de nem túlzó megfogalmazására.
2. Saját méltányossági kérelem megfogalmazása: amennyiben az adott ügyintézés kapcsán nincs bárki számára fellelhető, előre megfogalmazott, kitölthető méltányossági kérelem, magunknak kell a dokumentumot megfogalmazni. Ne ijedjünk meg a feladattól, a méltányossági kérelem egy egyszerű, letisztult hivatalos dokumentum, amit egy kis energiaráfordítással bárki el tud készíteni.
3. Ügyvédi méltányossági kérelem: amennyiben úgy érezzük, hogy a méltányossági kérelem megfogalmazása túl nagy falatnak bizonyul nekünk, laikusként nem szeretnénk ilyen jellegű szövegszerkesztésbe bonyolódni, tartsuk észben, hogy mindig fordulhatunk ügyvédhez! Ügyvédi segítséggel bármilyen ügyben készíthető hivatalos méltányossági kérelem (akár fizetési méltányossági kérelem minta, akár NAV méltányossági kérelem minta szükséges), ráadásul így az indoklásunk megfogalmazása is kifogástalanul pontos lehet.