John Garand, digitális könyvtáros és független tanácsadó összegyűjtött pár példát a könyvtári technológiahasználatra. Az innovatív könyvtárak digitális eszközöket használnak a szolgáltatások egyszerűbb hozzáféréséhez és használatához, az ötletgyűjtéshez, a felhasználó készségek tanításához.
1. Digitális alkotóműhelyek: segítenek elérni a legmodernebb technológiát. Pl. 3D nyomtató, számítógéppel vezérelt CNC router, póló nyomtató, lézervágó. Ezek az Egyesült Királyságban sincsenek minden könyvtárban, de már elég gyakoriak.
2. Kódoló klubok: megtanítják, hogyan használjuk úgy a technológiát, ahogy mi akarjuk. A BBC Microbits, az Arduino és a Raspberry Pi használható vagy kölcsönözhető a brit könyvtárakból. Megtanítható a gyerekeknek a kódolás, és hogyan oldjanak meg egy problémát.
3. Digitális történetmesélés: A könyvtáraknak mindig fontos volt az írott szó. Most már írókkal és kódolókkal dolgoznak együtt az interaktív történetek létrehozásához.
4. Virtuális valóság: Egyre több brit könyvtárban elérhetőek VR-sisakok, mely a könyvtárból elvihet más virtuális helyekre. Vagy a könyvtárat is közelebb hozhatja, virtuális eseményeket és képzéseket lehet tartani.
5. Mobil alkalmazások: A felhasználók már több időt töltenek mobil appokban mint mobil böngészőkben. Kiterjesztheti a könyvtári fizikai kapcsolatokat. Lehet az appban könyvtári katalógus, interaktív naptár az eseményekkel, kölcsönzés és elektronikus könyvtár.
6. Nyitott könyvtár: A technológiát gyakran a nyitvatartási idő kiterjesztésére használják. De nem lesz tőle kevesebb a munkaóra. Skandinávián kívül még viszonylag szokatlan koncepció.
7. RFID technológia: A könyvtári idő meghosszabbításával az önkiszolgáló megoldások új formái is elterjedtek. Például készletnyilvántartó, bírságok kifizetésére használható eszköz vagy a visszahozott dokumentumok kezelését segíti.
8. Felhős nyomtatás, másolás, szkennelés: Már nem akarnak az emberek sok dokumentumot nyomtatni, hanem csak egy-egyet. Emiatt nem akarnak saját nyomtatót. Ebben is segít a könyvtár. A felhős eszközökkel lehet fizetni és nyomtatni mobilról, tabletről, laptopról is.
9. Robotok: Különböző automatizált technológiákat lehet bevezetni, akár tárolásra vagy könyvvisszavételre.
10. Kinetikus bicikli: A pedálmeghajtással tölthető például a telefon vagy letölthető az e-könyv.
11. Egyszerű (single sign on) bejelentkezés a forrásokhoz: Egyetlen kattintással be lehet jelentkezni minden elektronikus forráshoz. Angliában a Bournemouth Libraries nyújtott először ilyet. A felhasználók elérhették egyszerre a referensz információkat és az újságokat is.
12. Streaming szolgáltatások: A DVD kölcsönzés megszűnésével elterjedt a streaming. West Vancouver könyvtárai Netflix-előfizetést adnak. Queensland állami könyvtára pedig 30 ezer filmhez ad hozzáférést a Kanopy streamingen keresztül. A felhasználók havonta tíz filmet érhetnek el. (ref.: Habók Lilla)

Úgy tűnik, nagyobb könyvtárak trendje, hogy a könyvtár bejárata környékén nem, hanem szolgáltatási ponton folyik a kölcsönzés, legyen az önkiszolgáló vagy asszisztenciát igénylő. A bejáratnál csak beiratkozás és a tagsághoz kötődő tevékenységek folynak. Ezzel feltehetően munkaerő-költséget takarítanak meg.
Példák fotókon itt: link :
- Muraszombati Közkönyvtár emeleti tájékoztató pultja
- Amszterdam (OBA) központi közkönyvtár; az automata kölcsönzési pontok némelyike mellett tájékoztatópont is található
- Nagykanizsa, Halis-könyvtár: tájékoztató pult - funkcióbővítés előtt.
Az nagykanizsai eset specialitása, hogy nem önkiszolgálásban gondolkodnak, hanem éppen ellenkezőleg, a könyvtáros--használó interakciót szeretnék mélyíteni. Így a könyvtárosnak több alkalma nyílik a kimondott és kimondatlan használói igények azonosítására, többlet szolgáltatások nyújtására (felülértékesítés). A Halisban nyári az újítás, ezért még csak a kezdeti eredmények látszanak: szeretnék, ha mind több használó venné igénybe a tájékoztató pontokra telepített kölcsönzést és visszavételt - mondta Czupi Gyula igazgató. Felirattal már jelzik, hogy a pultnál a technikai berendezések beszerzése után kölcsönzés is lesz. (MG)

2010-ben, 2011-ben és 2017-ben követéses felmérés készült a hazai könyvtáros hallgatók pályaképéről. Habók Lilla és Szabó Gábor tanulmánya alapján kiderül, mely könyvtárak a hallgatók elhelyezkedésének tervezett célpontjai.
A hallgatók szabad szöveges formában gépelhették be válaszaikat, mivel az online űrlapon nem volt lehetőség az összes könyvtár felsorolására és listás kiválasztására. Az előzetes várakozásainkkal ellentétben viszont ilyen formában a hallgatók vegyesen írtak be konkrét könyvtárakat és kategóriákat, ahol szívesen elhelyezkednének, sok esetben pedig egyszerre több kategóriát is írtak. A legnépszerűbbnek a lehetőségek közül a felsőoktatási könyvtár bizonyult, amelyet 39 fő említett, és a városi könyvtár, amelyet 37 fő írt be. A válaszadók közül nagyon sokan ebben az esetben is csak a tágabb kategóriát jelölték meg, de emellett voltak, akik név szerint említették a könyvtárat, amit végül besoroltunk a nagyobb kategória alá.
A feltételezéseink közé tartozott, hogy a hallgatók várhatóan nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező, budapesti könyvtárakat fognak megjelölni, ami bizonyos szempontból igazolódott, hiszen név szerint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár kapta a legtöbb említést. A mobilitásra vonatkozó feltételezésünk viszont nem teljesült, mivel a vidéki egyetemek hallgatói jellemzően a saját felsőoktatási intézményüket vagy a városban lévő egyéb könyvtárat jelölték meg, esetleg feltételezhetően a lakóhelyükhöz közel eső könyvtárat nevezték meg. Más esetben pedig csak kategóriát említettek, amiből a költözési hajlandóság nem derült ki.

A könyvtárakban nincs botrány, mert... - adtuk a kiegészítendő kérdést a múlt héten. A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
0 - max. korábban voltak, ill. máshol vannak
5 - megvédjük a mundér becsületét
14 - nem jellemző a botrány
6 - vannak, de feldolgozzuk őket.
Összevetve a kapott adatokat a hasonló, 2014-ben végzett kérdéssel ezt kapjuk: link .
Őszintén szólva nincs ötletem a változó adatok magyarázatát illetően. Ha Neked van, kérlek, írd meg. (MG)

Múlt heti lapszámunk cikkére - 2.0 és a 'Közös tudás, közös hozzáférés' - végre felébredünk, vagy újabb porhintés? link - a benne megemlített Paszternák Ádám válaszolt emailben. Levele:
"A KIT hírében megnéztem a Könyvtári napokra mutató hivatkozásokat. Mivel az asztali naptáramat elfelejtettem kicserélni és még mindig 1996-ot mutat, a könyvtári napok reklámszpotja link nagyon tetszik, különösen a végén lágyan kifuttatott (értsd: elharapott) zene -- magas szakmaiságot és vizuális kultúrát, modern minőséget sugárzó alkotás. Egyértelműen pozitívum benne a szereplők mosolya, a megjelenített közösség, melynek összetartó erejét a videó szemlélteti... jaj, elnézést, időközben véletlenül átkattintottam Melbourne-re (link Szóval a dinamizmusa kiemelkedő... bocs, most meg Michiganre ugrott (link ). Sebaj.
Az oldalt link is sikerült megnéznem (bár kicsit nehézkes volt: csak a mobilom volt nálam és vagy mikroméretűek voltak a betűk, vagy belenagyítottam és görgethettem jobbra-balra; értem én, hogy még csak 2018 van, nehéz még weblapokat mobilra is optimalizálni - ja, nem).

Egyszóval igazat kell adnom neked: a "közös", mint hívószó, itt köszönő viszonyban sincs azzal a "közössel", amire sok-sok éven át a FIKSZ-en hivatkoztam. A programokat elnézve ismételten azt játsszák a résztvevő könyvtárak, mint ezelőtt sok évvel: amúgy is megrendezett programjaikat (foltvarró szakkör, Nagy Aranka nyugdíjas "festőművész" kiállítása, csipkeverő vagy baba-mama klub, esetleg játszóház) ilyen-olyan, de főleg kitekert indoklással behúzzák a "Közös tudás, közös hozzáférés" szlogen alá (mely szlogen - hála az égnek - kellőképp semmitmondóan és tágan értelmezhetően lett megfogalmazva. Elbűvöltek továbbá az olyan programok, amelyeknek sem célját, sem tematikus besorolását nem értem [a konkrétumot kihagytam - szerk.].

Úgy vettem észre, hogy a programok szervezői a "közös" alatt (még mindig) azt értik, hogy sok ember összeül egy helyen és elvannak egy-másfél órát (majd hazamennek, ki-ki a saját lakásába persze). Azt, hogy hogyan használjuk fel programjainkat egy valóban kidolgozott, középhosszú-hosszú távú stratégia (például: valódi közösségek építése, használói elköteleződés erősítése stb.) megvalósítása érdekében, még mindig nem értik, még mindig nem tudják. Tisztelet a kivételnek persze.
Viszonylag régen olvastam utoljára kedvtelésből könyvtárak stratégiai terveit (nem is biztos, hogy akarom), de most gugliztam egyet. Nagyrészt továbbra is semmitmondó, üres dokumentumok jönnek elő, van bennük SWOT (mert kell), ami még mindig ugyanazt mondja, mint 12 éve, van bennük helyzetértékelés ("felértékelődik az elektronikus formában szolgáltatott információ" - no shit, Sherlock), vannak benne semmitmondó humánpolitikai megállapítások ("fontos a munkatársak folyamatos képzése és önképzése" - aham)... Mutatok egyet, random: link

Hogy ne szaporodjanak tovább a szavak: még mindig nem mennek sehová a dolgok. Még mindig ugyanazokat a köröket futják. Még mindig ugyanazokat a programokat erőltetik. Még mindig nem tudják, hová is akarnak eljutni. Még mindig úgy tekintenek a rendezvényeikre, mint kipipálható checklistre - amit utána megmutathatnak a fenntartónak: "lám, tavaly 127 rendezvényt szerveztünk".

Az iskola utáni színes-szagos foglalkoztatók nem köteleznek el - kikopnak a résztvevők, ha kinőnek a kifestőből. A nyugdíjasklub pont azokat nem vonzza, akik hosszú időn át alkotnának könyvtári közösséget. A csipkeverés biztosan nagyon szép - de hány ember akar csipkét verni, vagy csipketerítő-kiállítást nézni? Pontosan mi az, amivel az élethosszig tartó tanulás mintájára élethosszig tartó elköteleződést akarnak építeni? Ki lesz az, aki majd élőlánccal kiáll a könyvtáráért, ha be akarják zárni (link

Hol van a könyvtári közösségépítés, a társadalmi felelősségvállalás és integráció? Ez például az: link (biztosan ismeri, aki tájékozódik a szakma berkeiben - még én is ismerem, holott hány éve is már? Sok.)
Nem vezet ez sehová. Never mind.

Sajnos kevés izgalmas, új gondolat található az évente megrendezett Országos Könyvtári Napok rendezvényein. Az inspiráció alacsony szintjéről előző lapszámunkban link írtunk. Programsablonok: író-olvasó találkozó, ingyenes beiratkozás, megbocsátás hete, kézműveskedés, meseelőadás stb. - amelyek persze nem rosszak, de aligha alkalmasak a nagyérdemű figyelmének felkeltésére, a leginkább rászorultakat pedig messziről elkerüli az ilyen üzenet. A rendezvény régóta kiált ráncfelvarrásért és megújult szemléletért. Válogatás a sajtótükörből, az érdekesebbeket kiemelve:
- Raktártúra, titkok a könyvtári napokon Fehérváron link
- Épek és fogyatékkal élők közös munkáit mutatták be a Berzsenyi Dániel Könyvtárban link
- Számos programmal készül a Békés Megyei Könyvtár link
- Holnap kezdődik az Országos Könyvtári Napok programsorozat [Tolna megye] link

Az e-könyvek elterjedtsége nem a technikai preferencia miatt van, nem is a vásárlások miatt, hanem az illegális letöltési lehetőségek éltetik ezt a műfajt. Gondoljuk bele, hogy egy bestseller általában 4000 Ft körül kapható, viszont a megjelenést követő pár héten belül a torrentoldalakról három másodperc alatt letölthető. Az ingyenes könyv-alternatíva tehát már nem a könyvtár, hanem az illegális letöltés. Ezt korábban megéreztük már a filmeknél és a hangfelvételeknél is. Ez a könyvpiacot is sújtja, amíg rá nem jönnek, hogy ha jóval olcsóbban, pár száz forintért adják az e-könyveket, akkor a technikai minőségre tekintettel jobban veszik, mint a sufnituning digitalizációkat.
De ehhez fel kell oldaniuk azt a lelki ellenállást, ami azt súgja nekik, hogy saját maguknak csinálnak konkurenciát, ami valójában nem igaz, de a kiadók és a terjesztő hálózatok nagyrészt integrálódtak, így újra kellene gondolniuk a jelenlegi fizikális terjesztés jövőjét is. Ami a könyvtárat illeti: ha csak kölcsönzésben gondolkodik, akkor befellegzett neki.
Betegségdefinícióval élve: jelenleg a tagadás fázisában vagyunk.
- A szomszédos Ausztriában pl. nemcsak e-könyvek, hanem e-napi- és hetilapok könyvtári konzorciumai is működnek közkönyvtárakban, ld. pl.:link . (MG)

Megújultak az Állatorvostudományi Egyetem Hutyra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum link olvasói terei. A nyáron elkezdődött felújítás alapját az új stratégiai tervhez készített felújítási javaslat adta, amelyet az egyetem vezetése támogatandónak ítélt.
A javaslat részben az elégedettségméréseken felmerült problémákra igyekezett választ adni, mint az, hogy
- a szolgáltatási pont zavarta az olvasóterem csendjét
- nem volt megfelelő a wifi
- az asztalokhoz magasak a székek.
Az első lépcsőben elkészült az olvasótermek bútorzata. Az új fogadótér kialakítása folyamatban van, ahol szeretnénk megmutatni az egyetem és könyvtárának múltját.
Csökkent az olvasótermi állomány, a régebbi, tartalmilag elavult könyvekből raktárba küldtünk. A férőhelyek száma 10-zel csökkent és elosztásuk módosult, a statikusi szakvélemény alapján. A szolgáltatási pont elköltözött, a korábbi 1 bejárat helyett kettő lett.
A tervezett technológiai fejlesztések egyeztetése zajlik, aminek keretében RFID és az erre épített önkölcsönző és könyv visszaadó rendszert vezetnénk be. Videó az olvasói terekről: link . (Winkler Bea)

Pénteken adták át a Kisfaludy Károly Könyvtár link modernizált kölcsönző-részlegét.
Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester elmondta, az első emeleti helyiség megújításának 15 millió forintos költségét az önkormányzat állta. "Modernizálni kell az olvasószolgálatot, ez már a program második része, s a felújítás folytatódik a könyvtárban" - jelezte. Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató is ezt erősítette meg, már készül egy pályázati anyag, mely ha támogatást kap, a Herman Ottó utcai könyvtár és közösségi tér fejlesztésére költik.

Megkezdődik a könyvtár link átfogó felújítása, bizonytalan ideig zárva lesz az intézvény, de a rendezvények nem maradnak el. A következő napok során csak október 4 én, csütörtökön 9-17 óra és 6-án, szombaton 9-12 között lesz látogatható az intézmény. Az előre meghirdetett rendezvények nem maradnak el, azokat más helyszíneken tartják meg.

Az UCLA-val (Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem) együttműködve digitalizálják a Szent Katalin Kolostor sok évszázados kézirat-tárát. A 548 és 565 között épült Szent Katalin Kolostor a legrégebbi még ma is működő kolostor. A festői helyszínnek köszönhetően - a Sinai-hegység lábánál fekszik - és gyönyörű bizánci falainak és épületeinek köszönhetően 2002 óta az UNESCO Világörökség része.
Az egyik legfontosabb értéke a jól megőrzött bizánci falakon belül található: a világ legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára. Legalább 600 év óta működik. Ősi pergamenek és középkori kéziratok gyűjteménye, beleértve a 160 palimpszeszt-gyűjteményt (ősi kéziratok, amelyekben a legutóbbi szövegek régebbieket írnak felül), mely a Vatikáné után a második legnagyobb.
Most először lesz mindenki számára elérhető a kolostor évszázados gyűjteménye, a kolostor, az UCLA Könyvtára, a Early Manuscripts Electronic Library és az Arcadia Alap (a kulturális megőrzésre összpontosító brit filantróp csoport) együttműködésének köszönhetően.
A projekt során körülbelül 400 000 képet fognak készíteni. Ezek szíriai szövegek, a Szíriában használt ősi nyelven, és példaképpen néhány, a 8. században megjelent arab keresztény mű. (ref.: MG)

Új, lakótelepi fiókot nyitott 2018 szeptemberében a Kolozs Megyei Könyvtár, és az állomány kialakításában a magyar anyanyelvű olvasókra is gondolnak. A közel 40 könyvespolcból kettő magyar nyelvű könyvekkel van tele, ezen kívül szótárakkal, lexikonokkal és többnyelvű filmekkel, rajzfilmekkel várja olvasóit Kolozsvár legújabb könyvtára. A Makovecz-féle törökvágási református templomtól a központ irányában a második épületben, a Donát út 138. szám alatt, három helyiségben nyílt meg az Octavian Goga Kolozs Megyei Könyvtár legújabb, ötödik kolozsvári fiókja.
A 7000 dokumentumot kínáló könyvtárat az alkalmazottak három hét alatt készítették elő. Először nyílik könyvtár a Donát-negyedben - mondta a megnyitó ünnepségen Sorina Stanca, az Octavian Goga könyvtár igazgatója. Említette a könyvtárbuszt, amely több mint három éve minden szerdán a rádióstúdió udvarán várta olvasóit, és a kezdeti 7 látogatótól az idén már eljutottak oda, hogy négy óra alatt több mint negyvenen jöttek el a buszos könyvkölcsönzőbe. Ez igazolta számukra, hogy a lakótelepen vannak olvasni vágyó emberek.
Sorina Stanca igazgató szerint teljesíthetetlen, hogy a Donát úti iskolások szinte két órát utazzanak a könyvtár Mărăti negyedi főépületéig. Ezért van most a Donát úti könyvtárban hangulatos kis gyerekszoba olvasnivalókkal, játékokkal, többnyelvű szabályleírást tartalmazó társasjátékokkal, és ezért vannak a polcokon a kötelező háziolvasmányok - többségük egyelőre inkább román nyelven. A magyar polcon látható viszont több Stephen King-könyv, Agatha Christie-sorozat, Dragomán Györgytől A fehér király is többek között, de van Proust és Orhan Pamuk is. Az igazgatónő a Szabadság napilapnak elmondta, nemcsak a helyszínen látható kötetek kölcsönözhetőek, hanem lesz egy raktárhelyiségük a városban, onnan is szállítanak kérésre könyveket. Az új helyiség mintegy 85 négyzetméter, egy alaposabban ellátott könyvtárhoz az igazgatónő szerint legalább 150 négyzetméterre lenne szükség, ám Kolozsváron nehezen lehet hozzáférhető ingatlant találni. (via ReMeK-e-Hírlevél)

1918. szeptember 30-án hunyt el a sokat betegeskedő Szabó Ervin (1877-1918), a merényletszervezéstől sem visszariadó könyvtáros, a Fővárosi Könyvtár igazgatója és mai névadója. Ravatalánál Jászi Oszkár búcsúzott tőle, és fogadkozott a baloldali radikálisok nevében, hogy folytatják a küzdelmet, amely egyik legszenvedélyesebb harcosát vesztette el Szabó Ervinnel: "Ez az ország tovább ragadozó ritterek országa nem marad. Ez az ország tovább kegyetlen pénzváltók országa nem marad. Ez az ország tovább ateista papok országa nem marad." Persze tévedett.
Szabó Ervin egyszerre volt a modern magyar könyvtárügy atyja és a korai magyar munkásmozgalom agya, és az egyik Szabót nem lehet elválasztani a másiktól: ő a tudást nem önmagáért, hanem az osztályharc érdekében kívánta terjeszteni, hogy a munkások öntudatukra ébredve megváltsák magukat (Szabó Ervin könyvtárostársa, Madzsar József ugyanezen okból lett a "butító" alkohol elleni harc, a magyarországi antialkoholista mozgalom vezéralakja). Azt lehet mondani, hogy a könyvekről gondolkodás két végpontján Szabó Ervin és a nemrég elhunyt Kerényi Imre található. Szabó szerint a könyv fegyver, míg Kerényi dísznek gondolta, Szabó olcsó és kis könyveket akart, hogy az olvasó akárhova magával vihesse azokat, míg Kerényi olyan nagy könyveket adott ki a Nemzeti Könyvtár című sorozatában, hogy még a lakásban se férhessenek el akárhol. Szabó azt vallotta, hogy a könyv célja nem az, hogy kitegyük a nappaliba, hanem hogy addig használjuk, amíg tönkre nem megy.
Szabó azért kezdett hozzá a fővárosi kölcsönkönyvtár-hálózat szervezéséhez is, mert hitte, hogy új társadalmat parancsszóval nem, csak műveltségemeléssel lehet csinálni. Ebben legnagyobb támogatói a budapesti szabadkőművesek voltak, a liberális Bárczy István polgármesterrel az élen. Az első fővárosi kölcsönkönyvtárat, az Almássy téri Deák Ferenc Könyvtárat is a Deák Ferenc Páholy anyagi támogatásával hozta létre 1913-ban. A gyerekrészleg állományát Szabó személyesen rostálta meg, és a Karl May-regények helyett Jules Verne könyveit propagálta, mert Winnetou és Old Shatterhand barátságát hazugnak és értelmezhetetlennek tartotta osztályharcos, történelmi materialista szempontból. Ez szépen megmutatja gondolkodásának korlátait is: történeti írásai, és legfőképp posztumusz megjelent fő műve, a Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban (1921) az osztályhelyzetek mindenkori legfőbb magyarázattá emelésével nyomasztóan dogmatikusak - az más kérdés, hogy még ezzel is jelentős előrelépést jelentettek a magyar történetírás akkori átlagnívójához képest.

Rendhagyó biciklis túrát tartott 2018 szeptember 22-én a Szatmár Megyei Könyvtár, ez alkalommal nem a városon belüli körúttal, hanem Vetésig biciklizéssel reklámozták a könyvesházakat és az olvasást.
Reggel a megyei könyvtár egyik szatmárnémeti, a 16-os lakótelepen lévő fiókja elől indultak biciklitúrára az intézmény felhívására jelentkezők, az akció célja a figyelemfelkeltés volt, hogy minél többen kezdjenek olvasni, könyvtárba járni, de emellett a környezetbarát közlekedést is népszerűsíteni kívánták. Szeptember 22-e a nemzetközi autómentes nap, ehhez is volt köze annak, hogy környezetbarát közlekedési eszközökkel indultak útnak, illetve, ahogy az egyik könyvtáros elmondta, az olvasás jelentette szellemi frissesség sportolással, testmozgással szerzett fizikai frissességgel lesz teljes. Így függ össze a biciklivel történő helyváltoztatás és a statikus tevékenységnek számító olvasás. Mintegy ötvenen indultak útnak a könyvtári kirendeltség elől, azonban útközben még csatlakoztak a kerekezőkhöz, a célban már mintegy hetven biciklist számoltak össze a szervezők.
Azért lett rendhagyó az idei, sorrendben hetedik könyvtárért biciklizés, mondta el Raluca Istrate, a megyei könyvtár munkatársa, hogy a szatmárnémetieken kívül más könyvtárakat is reklámoztak.

A GKI és az Euronics közös piaci jelentése szerint:
- Az alsós kisiskolások körében csaknem minden második gyerek használ már valamilyen okostelefont, a felsősök - azaz a mai 10-14 évesek - körében ez az arány pedig már 80 százalék feletti.
- Az 1,3 millió magyar diák által használt összesen csaknem 950 ezer okostelefon és 630 ezer számítógép már komoly alapot ad a digitalizált tanuláshoz és akár magához az oktatáshoz is.
- A műszaki cikkek tanulásban betöltött - egyre erősödő - szerepét jelzi, hogy az idei tanévkezdés alkalmából minden ötödik szülő vásárolt (vagy tervezi, hogy vásárol) valamilyen műszaki cikket gyerekének.
- A GKI és az Euronics szerint az idei tanévkezdés során műszaki cikkek tekintetében a beszerzési listák élén az okostelefonok (13%) és a számítógépek (16%) állnak. Ezek mellett népszerűek a nyomtatók és szkennerek is (12%), melyek a házi feladatok elkészítéséhez nyújtanak nagy segítséget, felsőbb évfolyamokban pedig sokszor már elengedhetetlenek.
- A felsősök esetében ezek a tételek már érezhetően magasabb kiadással járnak. A jellemzően okostelefont lefedő vásárlások átlagosan 66-70 ezer forinttal növelték az érintettek kiadásait.
- Középiskolában a telefon mellett már egyértelműen megjelenik a számítógép iránti igény is, illetve gyakoriak a monitor és nyomtató beszerzések is. Ezek összességében átlagosan 72-75 ezer forinttal emelik a tanévkezdéshez kapcsolódó költségeket.
- A felsőoktatásban tanulók esetében ilyenkor leginkább a laptop és az otthoni nyomtató beszerzése a leggyakoribb, átlagosan 115-120 ezer forintos költséggel emelve a háztartás terheit.

A Népszava értesülései szerint több fontos kulturális intézmény élén vezetőváltás lehet jövőre, az intézmények pedig átvilágításra számíthatnak, mert a kormány elégedetlen a működésükkel. A lap szerint ez és a személyi helyezkedés állhat a jobboldali sajtóban űzött kultúrharc mögött.
Az informátorok azonban arról is beszéltek, hogy a stratégiai fontosságúnak tartott kulturális intézményeknek átvilágításra kell készülniük. A kormányzatban állítólag több olyan intézménnyel kapcsolatban is elégedetlenek, ahol már Orbánék nevezték ki a vezetőket. "Megbízható forrásunk az Országos Széchenyi Könyvtárat, a Nemzeti Múzeumot, a Zeneakadémiát, és a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) említette." A Népszava cikke szerint egy új, történelmi filmekre fókuszáló filmalap is létre jöhet, mert Andy Vajnának a fideszes megítélés szerint nincs érzéke és kedve ehhez a műfajhoz.

Lezárult a Beledi Általános Művelődési Központ link ellenőrzésének felkészülési időszaka és kezdetét vette az ellenőrzött szervezet által szolgáltatott adatok, dokumentumok feldolgozása, értékelése, a számvevői munkaanyag készítése.
A felkészülést követően a számvevők megkezdték a nyilvános könyvtári ellátás működésének ellenőrzése keretében a Beledi Általános Művelődési Központ által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentumok ellenőrzését.
A könyvtár link intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodásának szabályszerűségét - többek között - az intézmény beszámolási kötelezettségének, a vagyonkezelésnek és az intézmény leltározási tevékenységének az ellenőrzésén keresztül ítélik meg a számvevők.
A számvevők értékelik az ellenőrzés keretében azt, hogy az intézmény belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése megfelelt-e a jogszabályoknak. Ehhez vizsgálják az intézmény kontrollkörnyezetének kialakítását, a kockázatkezelési rendszer, valamint a kontrolltevékenységek működtetését. Értékelik a belső kontrollrendszer ellenőrzésének keretében az információs és kommunikációs folyamatok, valamint a belső működés szabályosságát is.

Hosszú ideig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) egyik páncélszekrényében lapult az 1559-ben kiadott Székely-krónika. A hányatott sorsú kötet rövidesen visszakerülhet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba.
A visszavonuló náci csapatok a kifosztott múzeumok értékeit is magukkal vitték, így került a sepsiszentgyörgyi múzeum 52 ládába tett gyűjteménye is abba a szerelvénybe, ami Zalaegerszeg vasútállomásán vesztegelt 1945. március 28-án. Ezen a napon a vonat mellé 40 vagonnyi lőszert állítottak, ami egy légi bombázásban kigyulladt, felrobbant és mindent elpusztított - idézte fel az Országos Széchényi Könyvtár. A könyvritkaságot Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója október 3-án adja át Budapesten Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának, így a Székely-krónika visszakerülhet Erdélybe. (MTI)

Nagyon sok embertől hallom vissza, hogy nem tudja kezelni a varrógépet vagy nem áll jól a tű a kezében - állítja Kisné Szalai Edina kreatív varró, aki a Szarvasi Városi Könyvtárban link indít foglalkozást. Ezen a tendencián szeretne változtatni az a szeptember 12-én indult foglalkozás, amely a textil világába vezeti be az érdeklődőket. A havonta egyszer megtartása kerülő alkalmakra előismerettől, tapasztalattól függetlenül mindenkit várnak, aki szeretne az alkotás varázsába elmerülni. Ebből kifolyólag a foglalkozásvezető szigorú tematikát sem állított fel. Legfőbb célja, hogy minden találkozásról egy újabb kinccsel térjenek haza a résztvevők.
A hobbivarró egy kis ízelítőt is hozott kincsestárából, amelyben a táskák, neszeszerek, párnák és újrahasznosított anyagból készült alkotásai mellett a korábban megjelent könyveit is fel lehetett lapozni. A Barkácsoljunk karácsonyra! és a Függő díszek című füzeteiből főként karácsonyra készülve meríthetők ötletek, amikor szinte mindenkiben feltámad az alkotási vágy.

Az utóbbi hetekben többször szóltunk a Szlovén Etnográfiai Múzeum kulturális attitűdje különböző megtestesülési formáin (ld.: link és link ). Most porcelánkiállításról lesz szó link de korántsem hagyományosról. (El)érzékenyítő hatású, a szó több értelmében is.
A legrégebbi lengyel porcelángyár, Cmielów projektjét mutatják be: egy antropológus és egy dizájner elképzelése szerint a munkatársak kobaltsóval átitatott kesztyűvel nyúltak az általuk készített porcelánokhoz. Ujjlenyomataik a kiégetés után váltak láthatóvá; harsány kobaltkék színűvé a fehér porcelánon. Az így készült porcelánokat lehet a kiállításon megtekinteni. A gyári munkatársakat eleinte feszélyezte kezük nyomának ilyetén megjelenése, de a cégvezetőknek tetszett a termékeket humanizáló elképzelés. Odáig jutottak, hogy az így készült - a projekt által többrétegű jelentéssel ellátott - tárgyak kereskedelmi forgalomba is kerülnek rövidesen.
Ewa Klekot projektgazda antropológus szerint embernek lenni egy porcelángyárban együttműködést jelent. Együttműködni az anyaggal, a gépekkel, a többi munkatárssal, a föld nedvességével, a termelési folyamatokkal. Ennek összessége adja a gyár egészét. A Ljubljanában vendégeskedő kiállításon a projektgazdák és a gyári munkások is bemutatkoznak - videón illetve tablón. (MG)

A 24.hu és a Magyar Narancs munkatársai kapták idén a Szegő-díjat. A fődíjat Kálmán Attila nyerte többek között az avasi lakótelepen élőkről és egy kokaindílerről írt portréjaiért.
Kiosztották a Dr. Szegő Tamás-díjakat, amit a jog és az élet útvesztőiben eltévedő embereken segítő néhai jogász, újságíró, rádiós emlékére 1996-ban hozott létre Szegő Tamás özvegye és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A díjat olyan harminc év alatti újságíróknak adják, akik publikációikban kiállnak az az érdekeik érvényesítésére képtelenekért.
A fődíjat Kálmán Attila, a 24.hu munkatársa nyerte le, aki nagyriportjában az avasi lakótelepen élők hétköznapjait mutatta be, emellett írt arról, milyen munkát találnak maguknak az autisták, és egy kokaindílerről is publikált portrét.
A második díjat szintén a portál munkatársai érdemelték ki. Zalavári Noémi és Bárdi Bálint a maguknak otthont kereső anya és kislánya, ingyenételt osztó egyiptomi kifőzdés, és egy munkát találó, vak férfi emberarcát mutatták meg.
Kránicz Dorottya a Magyar Narancsban és a Nők Lapja Caféban közölt írásaiért kapta a harmadik díjat, amelyekben antiszociális fiatalokat vagy éppen amfetaminfüggő doktoranduszt mutatott be.

Gyerekek számára hasznos foglalkozás lehet, illetve lehet csökkenteni a már kiárusításon sem kellő könyvek számár. Néhány videó a folded art / papírhajtogatás művészete témában:
- link
- link
ráadásként ajándékdoboz, pengézéssel
- link

Németországi nonprofit alternatív-Facebook, melybe csak valós azonosítóval lehet bekerülni. Nebenan.de link - ami arra utal, hogy "egymás mellett". Célja, hogy a fizikailag egymáshoz közel lévő szomszédok minél könnyebben kapcsolatba kerülhessenek egymással.
Sikeres regisztráció után a tagok friss helyi - értsd - szomszédságbeli híreket kapnak. A regisztrált tag könnyedén kommunikálhat általa a lakóközösséggel, a szomszédokkal, vagy a szomszéd körzet lakóival. Lehet posztolni, van piactér, hírfolyam, csoportok funkció. Tehát az ember könnyedén közreadhatja helyi érdekű ötleteit és kérdéseit. Fontos, hogy a rendszert külső keresők nem érhetik el, reklámtevékenység nem folyik az oldalon. Az üzemeltetők gondolkodnak a fenntartható üzleti modellen (MG)

(frissítve) A Magyar Tudományos Akadémia idén is megszervezi a Magyar Tudomány Ünnepét, a résztvevők között azonban néhányan már előre érezhették, hogy nem szabad csak úgy kutatgatni a vakvilágba - legalábbis Vedres Balázs, a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) szociológiaprofesszora szerint, aki a Qubitnek kedd reggel elmondta: már eleve "szelidített" címmel küldte be az előadását az eseményre.
Az előadást azonban még így sem engedélyezték: idén először készülhettek a kutatók arra, hogy esetleg téma vagy intézmény szerint is szűrhetnek. A vizsgán két előadás bukott el, ezek egyike a Vedres által társszerzőként jegyzett Nők és férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában, a másik pedig A közösségi média jogi oldala címet viseli. Az előbbi megtartását az MTA főtitkárhelyettese, Barnabás Beáta Mária "a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt" nem engedélyezte - a sors fintora, hogy a tanulmány szerzői tudatosan kerülték a társadalmi nemek vagy a gender kifejezések használatát, attól tartván, hogy ez esetleg szúrhatja majd a szervezők szemét. A másik előadást annak "politikai vonatkozásai miatt" nem tarthatják meg.
- A migrációról és választásról szóló előadásokat is letiltotta az MTA link

Nagyon kevesen olvassák el a legújabb cikkeket a gépi tanulásról vagy a genetikai tervezésről, úgyhogy sokkal inkább a regények, filmek és a tévésorozatok alakítják azt, hogy mit értünk meg korunk legfontosabb technológiai, társadalmi és gazdasági fejlődési kérdéseiről. Ez azt is jelenti, hogy a sci-finek sokkal nagyobb felelőssége van a tudományos valóság ábrázolásában, különben csak téves elképzeléseket táplál az emberekben, vagy rossz problémákra irányítja a figyelmet.
A frissen látottak közül a Black Mirrort link kifejezetten ajánlom, a legtöbb epizódja valódi társadalmi problémákra fókuszál, nem pedig apokaliptikus szcenáriókra. Általában elég éles szemmel vizsgálja, hogy a valósághű technológiák - például hogy folyamatosan felvehetünk és később lejátszhatunk mindent, ami a nap folyamán történik velünk - hogyan változtathatják meg akár a szerelmi kapcsolatainkat.
De a kedvenc sci-fi könyvem még mindig Aldous Huxley Szép új világa, ami valószínűleg a 20. század legprofetikusabb könyve volt. Sztálin és Hitler idejében egy olyan disztópikus jövőt vázol fel, melyet a fogyasztás és a biotechnológia ural, és amelyben a boldogság a legfőbb érték. Ma sok ember könnyen félreértené, azt képzelné, hogy ez egy utópia.

Kényelmes használni a legnagyobb adatbázis-merítést, ám úgy tűnik, ez egyre kevesebbeknek áll lehetőségében. Jön a "magad uram" verzió: keresd meg, ha szükséged van rá. E feladatot könyvtárs is felvállalhatja, akár térítésért kutatók számára, akár úgy, hogy megtanítja az arra kíváncsi kutatókat. Az aggregált adatbázisok a keresletre optimalizálnak, az EISZ összeállítása a kínálatot mutatja be. (MG)
- Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az alternatív megoldásokat, amelyek segíthetnek folyóiratcikkek és egyéb információk legális formában történő hozzáférésében, abban az esetben is, ha az intézmény nem fizet elő az adott folyóiratra vagy adatbázisra.
Kínálat:
- böngészőkiegészítők
- könyvtárközi kölcsönzés
- másolatkérő lehetőségek
- további adatbázisok
- repozitóriumi közös keresők
- szakterületi preprint szerverek
- bibliográfiai, hivatkozási adatbázisok.

'Tapasztalatból hallottam... Alternatív világképek: Összeesküvés-elméletek társadalomtudományi elemzése" címmel, Povedák István és Hubbes László Attila szerkesztésében 2018-ban jelent meg a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) Modern Mitológiakutató Műhely könyvsorozatának második kötete. Ezzel az újabb hiánypótló művel bővült a magánkönyvtárunk, ezúton is köszönet érte Juhász Péternek! Különösen ajánlom Povedák István tanulmányát az UFO-kultúra társadalomtudományi elemzéséről: objektív áttekintést ad arról a szubkultúráról, amelynek két évtizedig aktív tagja voltam, s most is több szállal kötődöm, bár nem éppen büszkeséggel telítve. Ennek hátteréről és a folytatás irányvonalairól bővebben a rövidesen újrainduló Idegen Zóna blogon és készülő könyvemben, a Meridián-könyvek második kötetében írok majd - csak hogy teljesebb legyen a kép?