Van Swelmen, az Oppendam könyvtár mindig sziporkázó igazgatója ismét egyszerű megoldásokat kínál egy összetett problémára. Mert bár a könyvtárak panaszkodnak, és nem értik, miért nem szabad még nyitniuk, az egyik könyvtár soha nem zárta be az ajtaját. Hogy melyik is? - A hollandiai Oppendam könyvtára.
Oppendam könyvtára még soha nem volt bezárva. Egy napra sem. Míg az egész szakma a minisztériumoknál és a biztonsági régióknál lobbizott, digitális konzultációs órákkal, elektronikus könyvekkel, webes szemináriumokkal és más modern bohóckodásokkal volt elfoglalva, itt minden ment tovább. A szakmában ezt senki sem látta!
Hogyan történhetett ez?! Előszöris megváltoztattam az SBI-kódomat (vö.: TEÁOR) a Kereskedelmi Kamaránál. A nyilvános könyvtárak "91011" kódja helyett "471"-es "Szupermarket, áruház és hasonló, általános választékú üzletek" kódjára. Mert - valljuk be -, nemde szupermarketek vagyunk, melyek mindenki kedvére szolgálnak? Aztán a munkatársaim szerződését kiskereskedelem kollektív munkaszerződésévé alakíthattam. Ez volt a második győzelem.
Ez persze csak az egyik megoldás. Sok bolt volt nyitva is. És miért ne lenne olyan teraszod, ahol könyvet rendelhetsz sör helyett? Bármelyik asztalnál okostelefonon leadhatod a katalógusból a rendelést, amelyet néhány perccel később az asztalodhoz visznek. Mert valljuk be: a könyvtár az a terasz, ahol készségeket és fantáziát rendelhetsz. Nem?!
Vagy nézzük a benzinkutakat. Oppendamban a benzinkút használói kaptak egy-egy könyvet az ablaktörlőjük alá - az algoritmusunk javaslata alapján. A Tesla-vezetők gyakran kapták Günther Grass A bádogdob c. művét, a Fiat Multipla tulajdonosai "A nyomorultak"-at, a motorosok pedig a "Zen és a motorkerékpár-karbantartás művészete" művet. Mert valljuk be: a könyvtárak nemde a tudás és a kultúra töltőállomásai?
Ezek persze csak példák. Nem is említettem a csomagszállítókkal, a vasárudákkal, a kertészeti központtal, az alapfokú oktatással, a tömegközlekedéssel, az alkatrész-üzletekkel, a kerékpárjavítókkal és garázsokkal, valamint a kutyatulajdonosokkal a kijárási tilalom alatt folytatott együttműködésünket.
De összefoglalásként: a legjobb könyvtár, a legjobb szupermarket az agyunk. Ezek a legjobb teraszok a készségek és a képzelet számára, egyúttal a legjobb benzinkutak a tudás és a kultúra számára. Na, akkor kezdjük! (Oppendam Mark Dechers könyvtári tanácsadó fiktív holland települése, ahol a szintén kitalált Van Swelmen a könyvtárigazgató.) (ref.: MG)

Nem újdonság, hogy a kereskedők belőlünk szeretnének meggazdagodni. Ha őszinték vagyunk, akkor az sem, hogy a könyvtáros léte pedig az emberek információs, rekreációs és szocializációs igényeitől függ. De felhasználhatjuk-e a "bökdösés" során a marketing trükkjeit saját túlélésünk érdekében? Nézzünk néhány eljárást, majd az etikai vonatkozásokat és végül a lehetőségeinket. (MG)
Az online sötét mintázat (dark pattern) - mely kifejezést Harry Brignull UX-szakértő használta először: átfogó kifejezés az online nyomásgyakorlás alkalmazására. Ez történhet az etika határain belül és kívül egyaránt. Talán többen ismerik, hogy ha egy regisztrációs célú weboldalon az elfogadást jelölő gomb színes, akkor a használók nagyobb eséllyel kattintanak rá, mint a tudatosan jellegtelen színűre állított elutasítást jelentő gombra. E viszonylag egyszerűbb befolyásolás után néhány komolyabb:
Kosárba besurranó termék (alapértelmezett plusz szolgáltatás): egy termék vásárlása esetén egy másikat automatikusan a kosárba tesz, pl. telefonhoz a tokot, melyet csak tudatosan figyelve lehet eltávolítani.
- Nehezített visszalépés (lemondást pl. postán kell visszaírni): míg a megrendelés nagyon könnyű művelet, a lemondás tudatosan bonyolított.
- Bűntudat-döntés (ha lemondod az alapértelmezett adományt, akkor nem akarod megismerni pl. a klímaváltozás hatásait - írják): kellemetlennek vagy illetlennek tartjuk a nemleges választ.
- Ár-összehasonlítás megakadályozása (pl. tudatosan különböző csomagolásúak a termékek): így nagyobb eséllyel kerül be drágább termék a kosárba.
- Sürgető üzenetek (visszaszámolás az oldalon, már csak ennyi db termék / már csak ennyi ideig érhető el): a szűkösségi hatást (scarecity) kihasználva sarkall mielőbbi, gondolkodás nélküli vásárlásra.
- Közösségi megerősítés (social proof) (már ennyien megvásárolták a terméket): az emberek szeretnek nagyobb biztonságuk érdekében a többiekhez hasonlóan viselkedni.
- FOMO (ha nem cselekedsz, akkor kimaradsz): félelem a kimaradástól (fear of missing out)
A fenti tartalom meghallgatható: A felhasználók nyomasztása nem éri meg a cégeknek - akkor miért próbálkoznak vele mégis? - A mikrofonnál Fekete Gyöngyi product designer és Komándi Krisztián közgazdász (ref.: MG)

Nem közvetlen üzleti cél, de hosszú távon felettébb kívánatos, hogy az ügyfél elhiggye: az ő fejével gondolkodunk. Ezért az áruházban több helyen találunk olyan feliratokat, amelyek az ügyfél életminőségét célozzák:
- "Bocs, de a munkahelyi dolgok a hálószobában csak vendégek"
- "Óvatosan! Ezt a terméket nehéz megemelni!"
Emellett megtaláljuk a praktikus megoldásokat is, pl. ...ne felejts el az ágyhoz középgerendát vásárolni, amit a sor végén találsz. A KIT-ben korábban felhívtuk a figyelmet az elektromosan állítható magasságú asztallapra.

Könyvtárak számára is elgondolkodtató megoldás a termékek / könyvek teljesen automatizált vonalkódos azonosítása és a fizetés. Ha ehhez a folyamathoz egy könyvtáros nem tud értéket hozzáadni - pl. hogy kedvesen fordul a használóhoz, vagy megkérdezi: hogyan tetszett a könyv, ajánl még valami hasznosat a könyvtárhasználónak stb., akkor feltehetően nincs szükség emberi beavatkozásra e tevékenységben.
S végül lássuk ismét a szintén automatikus gyorsértékelést: mennyire voltál elégedett a látogatásoddal? - Ami az időnkénti, eseti felmérésekkel szemben azonnali, szinkron visszajelzést biztosít a szolgáltatónak. Az ügyféllojalitás érdekében ugyanis az azonnali beavatkozás számít.
A vonatkozó fotókat ld.: link .

Két segélyalapot is indított az Amerikai Könyvtárosok Egyesülete (ALA) 2021. április elején.

1. Az ALA COVID könyvtári alap összesen 1,25 millió dolláros, amelyből 30-50 ezer dolláros támogatást kínál a költségvetés-csökkentéssel érintett amerikai könyvtáraknak link . Főleg, amelyek sok rászoruló felhasználóval foglalkoznak, például bevándorlókkal, törzsi lakosokkal. Az intézményeknek bizonyítani kell, hogy a pandémia hátrányosan érintette a költségvetésüket. Például indítottak egy programot, amelytől megvonták a támogatást. A május 20-ig megpályázható új támogatás célja, hogy a könyvtárak megtartsák a jelenlegi szolgáltatásaikat, és továbbfejlesszék azokat. Úgy mint a gyűjtemények távoli elérése, digitális oktatás, technológiai hozzáférés. Az alapot részben az Acton Family Giving támogatja a pandémiás válaszadás részeként. Másrészt az Andrew W. Mellon Alapítvány szállt be az összegbe, hogy segítse az oktatási és kulturális szervezeteket. Felismerte, hogy az újraépítésben a könyvtár az egyik legnagyobb támasz.

- A ReMember alap az ALA tagok számát szeretné
növelni link . Legalább 100 könyvtárost támogat 1 éves, nem megújuló alap tagsággal. A támogatást csak olyanok igényelhetik, akik jelenleg is tagok, vagy azok voltak az elmúlt 3 évben, továbbá most munkanélküliek (vagy tartós fizetés nélküli szabadságra küldték őket a helyzet miatt), de szeretnének visszatérni a könyvtári szakmába. A támogatást az ALA Tagsági Bizottsága indította, válaszul a kérdésekre, hogyan lehetne kifizetni a tagsági díját a célzott közönségnek. Az első 100 tagságot az ALA állja, a további támogatás pedig az ALA tagok adományától függ. Már az első héten közel 2 ezer dollár gyűlt össze az alapban és 10 jelentkezés érkezett a támogatásra. Az ALA nézőpontja szerint, ha a tagokat támogatja, azzal a szakmát támogatja. A könyvtárosok érezhetik a közösséget, közösen tanulhatnak és fejlődhetnek. (ref.: Habók Lilla)

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője közérdekű adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) egy tavaly májusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban, mely megfosztotta a kulturális dolgozókat közalkalmazotti státuszuktól. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott adatigénylő dokumentumból kiderül, több mint 800-an nem írták alá a munkáltató közalkalmazotti jogviszony utáni továbbfoglalkoztatási ajánlatát.
Ungár Péter a következőképpen kommentálta az EMMI válaszát: "Első hallásra talán kevésnek tűnhet a 800 fölötti felmondottak száma, de alapvetően a kulturális dolgozók több mint 6%-ról beszélünk, akik elvesztették állásukat, mert nem akartak a közalkalmazotti státuszból kikerülni. Ez a százalék pontosan ugyanannyi, amennyit béremelésnek hívva a kormány nyújtott a kulturális dolgozóknak, hogy belemenjenek az alkuba. Ez egyébként egy rendkívül alacsony összeg, főleg ahhoz képest, hogy a dolgozók nagy többsége a garantált bérminimumot keresi." Itt a politikus arra utalt, hogy az új rendszer bevezetésével párhuzamosan az EMMI egy 6 százalékos béremelést is bejelentett a művészeti szervezetek, közművelődési intézmények és közgyűjtemények dolgozói számára, mind az állami, mind az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak esetén.
Ungár sikertelennek ítéli meg az átállást. Hangsúlyozta, hogy a kulturális dolgozók nagy többsége nem akarta elveszíteni közalkalmazotti státuszát, de most "több mint 800 ember veszítette el a munkáját, mert a fejük fölött döntött a hatalom" mondta.

A törvénnyel kapcsolatban tavaly az ellenzéki politikusok és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) is kifejezték nemtetszésüket. A KKDSZ szerint a kulturális dolgozók bérei eddig is igen alacsonyak voltak, azonban a közalkalmazotti státusz szerény kedvezményei és kiszámítható életpályamodellje képes volt egyfajta foglalkoztatottsági biztonságot adni a dolgozóknak. Az új törvény azonban hiába kínált némi béremelést az érintetteknek, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése csak rontott a helyzetükön.

Rendhagyó volt a tavalyi év a Somogyi-könyvtár számára is. A veszélyhelyzet miatt öt hónapig zárva tartottak, csak 186 napon fogadtak olvasókat. Ám így is több mint 300 ezer különféle dokumentumot kölcsönöztek, és több mint 1300 rendezvényt is szerveztek.
A könyvtárosok a pandémiás időszak első felében rövid idő alatt megszervezték a kölcsönzés új módját, kiköltöztek az utcára, és május 20-tól Könyvtárteraszt működtettek, járvány idején is lehetőséget teremtve a kölcsönzésre - olvasható a könyvtár tavalyi évet értékelő beszámolójában, amelyet a szegedi közgyűlés számára készítettek.
Később - az újabb zárások idején - a Könyvtárpontokon keresztül a Somogyi Dóm téri központja és mind a tizenhárom fiókkönyvtára az előzőleg otthonról kiválasztott és online megrendelt könyveket a szabadban, meghatározott "nyitvatartási" időben adta át az olvasóknak.
Novemberben 13 ezer 577, decemberben pedig 9 ezer 181 kötetet kölcsönöztek ki, úgy hogy csak pár napot voltak nyitva. November 11. és december 23. között összesen 2030 olvasó vitt haza könyveket a Könyvtárpontokon keresztül.
Tavaly a 2019-es "békeévhez" képest ugyan harmadannyi könyvet kölcsönöztek, ám ez mégis jónak mondható, hiszen 2020-ban 12 hónapból csak hetet volt nyitva a könyvtár, és volt két olyan hónap is, amikor egyáltalán nem lehetett könyvet kölcsönözni.

A Hágai Városi Könyvtár számos, a városban működő szervezettel visz közös projekteket, illetve kölcsönösen támogatják egymás munkáját. A háziorvosi hálózatot véve például: - A csecsemőgondozók munkáját támogatva Bookstart-koffert állítunk össze, melyben könyvek is találhatók. Például fürdésre is alkalmas (műanyag) babakönyv, hogyan fejleszthetők a gyerekek érzékszervei, de van benne meghívó baba-olvasójegy kiállítására is - mondta Deuten Makkai Réka, programvezető, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör, a KIT Hírlevél és a Magyar Információbrókerek Egyesülete közös rendezvényén.

Az előadó Somorjai Noéminak az együttműködés részleteit firtató kérdésére elmondta: a háziorvosok a betegek egészségügyi adatait tartalmazó digitális személyi dossziéval dolgoznak, amelyet természetesen az érintett emberek is kinyithatnak. A beteg számára ugyanakkor gyakran érthetetlen az abban is használt orvosi szaknyelv. Ennek megértésében segítenek a könyvtárosok.
Konkrétan: ha észreveszi a háziorvos, patikus, hogy a betegnek szaknyelvi-szövegértési gondjai vannak, akkor úgymond receptre felírja a beteg számára a könyvtárat. Mondván: menjen oda, hogy fejlesszék nyelvi készségét, segítsenek a recept vagy a diagnózis értelmezésében, vagy egyszerűen abban, hogy miként tudja digitális egészségügyi dossziéját megnyitni. Nem mindenkinek egyértelmű, hogy a könyvek mellett milyen szolgáltatások találhatók a könyvtárban (játék, zajongási lehetőség, segítségkérés) stb. A háziorvosok - ahogyan a példa mutatja - promotálják a könyvtárat a használók között. (ref.: MG)

A Google reklámjaiban rengeteg lehetőség rejlik. A flexibilis helymeghatározó lehetőségek, a költségvetési limitek, a kulcsszavak használata, a valós idejű eredmények és a hatékonyság mérésének képessége mind olyan tulajdonságok, melyek miatt eredményesebbek, mint a nyomtatott reklámok.
Azonban a megfelelő reklám elkészítése sok időt és pénzt igényelhet. A Westerville-i Közkönyvtár dolgozói viszont rátaláltak Angela Hursh bejegyzésére link a Google-reklámokról, amely elmagyarázza, hogy hogyan juthatnak hozzá a könyvtárak havonta akár 10.000 dollár értékű Google Ad szolgáltatáshoz. A fizetséget egy Koios nevű cég vállalja át a könyvtártól, akik megszervezik a reklámkampányt egy éves díjért cserébe.
2020 márciusában felkeresték a Koios céget, hogy további információt szerezzenek. A cég elmagyarázta, hogy céljuk a minél több reklámfelület fenntartása az elérhető 10.000 dollárból. Ez a fajta reklámozás az alapján működik, hogy ki mennyit hajlandó fizetni kattintásonként. A cél, hogy minél kevesebbet kelljen fizetni, de mégis a keresési találatok tetején maradjanak. A Koios ezt kevésbé népszerű keresőszavak használatával éri el.
A Google Ad Grant nonprofit szervezetek számára érhető el, ezért a könyvtárat a Westerville-i Könyvtári Alapítvány szponzorálta. Segítségükkel a könyvtár elvégzett néhány módosítást, és 2020 májusára a Koios 23 különböző reklámot tervezett kapcsolódó kulcsszavakkal (pl. nyári olvasási kihívás, e-könyvek). Ezek 13 nap alatt 2321 látogatót vonzottak a könyvtár weboldalára. Ez majdnem 3.400 dollárba került volna a Google Ad Grant nélkül.
Figyelembe kell venni ennek a módszernek a negatív oldalát is. Például nem jutnak el a reklámok azokhoz, akik más keresőt (Bing, Yahoo) használnak. Ennek ellenére azonban kifizetődő, hiszen a Koios dolgozói intézik a teljes reklámkampányt, a könyvtár pedig bármikor jelezheti, ha el szeretne távolítani vagy hozzá szeretne adni egy hirdetést.
A Westerville-i Közkönyvtár az egyéves szerződés során 7000 dollárt költött 117.484 dollár értékű Google-reklámért cserébe. Ennek eredményeként több mint 600.000 alkalommal jelentek meg a találatok elején, a weboldaluk pedig több mint 74.000 látogatót számlált. Minden látogatásért nagyjából 9 centet fizettek, ami alacsony ár egy magas megtérülésért cserébe. (ref.: Salamon Sára)

A várva várt nyitás első napján szembesülnünk kellett a 18 év alattiak könyvtárlátogatásának problémájával. A 10-12 éves és idősebb gyerekek, fiatalok már nagyon sok esetben egyedül vagy barátokkal járnak könyvtárba, nem pedig a szüleikkel. A jelenleg hatályos szabályozás szerint viszont ezt csak "védettségi igazolvánnyal rendelkező" felügyelete alatt tehetik meg. Emiatt az első napon sajnos többeket nem engedhettünk be az épületbe - mondja a KIT-ben a tapolcai Décsey Sándor.
Rövid gondolkozás után megszületett a megoldás a problémára. A helyi Tapolcai Nőklubbal összefogva másnap délelőtt már meg is hirdettük akciónkat "Kölcsönözz könyvtári nagymamát" címmel. Lényege csupán annyi, hogy hétköznapokon 14 és 18 óra között a nőklub tagjai (jellemzően nyugdíjas hölgyek - innen az elnevezés) ügyeletet tartanak a könyvtárban. Amikor kísérő nélküli gyerek érkezik, akkor őt "felügyeletük alá veszik", elkísérik a gyerekkönyvtárba, ha kell, segítenek neki választani, kölcsönözni, majd visszakísérik a bejárathoz.

A megvalósítás nem igényelt semmilyen anyagi ráfordítást, mindössze ötlet, akarat és segítő szándék kellett hozzá. A "nagyik" és a könyvtárosok részéről az első pillanattól kezdve nagyon pozitív volt a hozzáállás. A szolgáltatást, vagy hívjuk inkább segítségnyújtásnak, már az első napokban többen igénybe vették. Volt köztük 7, de akadt 17 éves is. (Décsey Sándor)

- A Wass Albert Könyvtár és Múzeumban link a védettségi igazolvánnyal rendelkező önkéntesek kétóránként váltják egymást kedd és péntek között, a 14-18-as idősávban. (Telex)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok:
5 - Az idősebbek nem tanulták meg velük az együttműködést
2 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
21 - Belefáradtak a kedvezőtlen szakmakultúrába
0 - Nem tanulták meg az alkalmazkodást, a szakma alapjait
12 - Nem tűntek el, szinte mind itt van közöttünk
1 - Szakmakultúránknak az idősebbek képességei az erőssége
Kaptunk észrevételeket magánban is:
1. OK Persze a beleszürkülés is valós veszély, lásd, ami a fiatalokkal történik a KI-ban, akik köztünk vannak. Ez ellen védhet egy pozitív szakmai mikrokörnyezet persze, vagy az intézmények közötti váltás. Amúgy aki olyan piacképes helyen van mint pl. az EISZ titkárság tagjai, őket pedig elvonzza a tartalomszolgáltatói, informatikai szféra jórészt nem is Magyarországra.
Aki bent is maradt a szakmában egy-egy szűk területen éli ki magát, de a többség nem marad bent... már aki gondolkodik, szélesebb perspektívában nézi a dolgokat, hajlandó tanulni újat folyamatosan... Akinek fiatalként nincsenek nagy álmai, vágyai vagy speciális élethelyzetben el kell helyezkednie azt persze benyelheti, magához szocializálhatja a rendszer, de ők édeskevesen vannak.

2. A felsorolásból egy fontos dolog kimaradt. Úgy hívják: jövedelem. Amíg egy ALDI árufeltöltő többet keres, mint a közszférában dolgozó diplomás könyvtáros, és anyagi előmenetel szinte nincsen, addig nincs más választás, ha boldogulni akar.
A versenyszférában 3-4-szeres fizetéssel tud elhelyezkedni, egyéb juttatásokról ne is beszéljünk.
Érdemes megnézni a közalkalmazotti bértáblát, ahol a kezdő és a 20 éve pályán lévő is ugyanannyit keres... Némi reményt jelenthet az MT alá történő besorolás sok helyütt.

3. Ez nagyon sokrétű dolog, és nyilván azoknak is van szerepe, amiket felsorolt; ezek közül a legnagyobb hatást véleményem szerint mindenképpen a kedvezőtlen szakmakultúra okozza. Fiatalként (32 leszek) hozzá tudok tenni valamit a kérdés megítéléséhez.
a. Amennyire tudom - a könyvtáros képzés az MA és PhD szinten erősen visszaszorult (megjegyzem, én nem végeztem könyvtárszakot, történész vagyok, de könyvtárban dolgozom). (...) A könyvtárszak nem feltétlenül az a pálya, amelyet a mai fiatalok elképzelnek maguknak, illetve ha el is kezdik, időközben többen felismerik, hogy például más szakmával sokkal nagyobb jövedelmet lehet elérni, előrébb tudnak jutni stb. Vagyis: eleve már kevesebben érkeznek a szakmába, nincs is meg a megfelelő utánpótlás. Ez azt is jelenti, hogy sok ígéretes fiatal, aki könyvtárszakot kezdett, már be sem lép a pályára, sajnos.
b. (...) szakmai vezetési hibákat a fiatalok nem tolerálnak hosszú ideig. A tehetséges, ambíciózus fiatalok egy idő után egyszerűen úgymond helyet követelnek maguknak. Ez megnyilvánulhat abban, hogy konkrét pozíciót, feladatot szeretnének (nem feltétlen vezetői) vagy legalább azt, hogy adott kérdésekben fogadják el a véleményüket (most azt feltételezve természetesen, hogy helyes a meglátása az illetőnek). Amennyiben ez nem teljesül, nagyon nagy az esély arra, hogy egy bizonyos idő után elhagyja az adott személy az intézményt. Ha például azt látja valaki, hogy a munkahelye folyamatosan csak feladatokkal látja el (mivel ő terhelhető), azonban cserébe nem kap beleszólást a szakterületét érintő kérdésekbe, nem fogadják meg a véleményét stb. Erre az esetre számos példát láttam. Azt gondolom, hogy a könyvtárak vezetőinek van a legnagyobb felelőssége abban, hogy a tehetséges fiatalok maradnak-e vagy elhagyják a pályát, tehát itt érdemes lenne akár egy egész szakmát összefogó konzultációt tartani. (Ezt a pozíció-kérdést nagyon nehéz megoldani, mert ezek sok esetben kihalásos alapon örökölhetők-nyerhetők csak el, és nem biztos, hogy egy fiatal hajlandó ezért várni 5-10 évet...vagy akár csak azért, hogy eggyel közelebb kerüljön hozzá.)
c. A jövedelem kérdése. Ez sajnos megkerülhetetlen, mert amíg nincsenek rendes fizetések a szakmában, a tehetséges fiatalok jelentős része maximum kezdőként fog könyvtárban dolgozni, majd néhány év múlva továbbáll. Természetesen vannak kivételek, és mindig is lesznek, de a séma változatlan marad. (...) az a tendencia is megfigyelhető, hogy a könyvtárak igenis fel tudnak venni szakmailag képzett, tehetséges fiatalokat. Egy kérdés nyitott: hogyan lehet őket megtartani, ezen kell dolgozni.

A válaszadók inkább a "befogadók" / szakma felelősségét vetik fel. Illetve: sokan nem szembesülnek a távozottak képviselte értékekkel. A vonatkozó diagramot ld.: link . (MG)

Retour a la nature! - Vissza a természetbe! - juthat eszünkbe Voltaire híres mondása.
A világjárvány idején hihetetlen mértékben megnövekedett a rövidlátás, azaz a miópia gyerekkori kialakulásának gyakorisága, de nem a COVID-betegség, hanem a több hónapos karanténidőszak miatt. A New York Times csokorba szedte a jelenség okait vizsgáló legfrissebb kutatásokat.
A kutatók szerint, mivel a fiatalabb gyerekek kevesebb online tanulási feladatot kaptak, mint az idősebbek, nem valószínű, hogy a rövidlátást az intenzívebb képernyőhasználat okozta volna. Úgy vélik, a látásromlás magyarázata inkább a kültéri fénynek való kitettség hiánya.
Bár korábban a túlzásba vitt olvasást vélték felfedezni a gyerekkori miópia kialakulásának hátterében, mára a szemészek körében megegyezés van arról, hogy a mesterségesen megvilágított belterekben töltött időnek nagyobb szerepe van, és legfeljebb ez magyarázza a képernyőnézés és a rövidlátás közötti összefüggéseket.
Bár a rövidlátás terjedése világszerte tapasztalható, a miópia Kelet- és Délkelet-Ázsiában terjed járványszerűen: ahogy a Qubit korábban beszámolt link róla, egyes régiókban a középiskolás gyerekek 80-90 százaléka rövidlátó. Ez azért is aggasztó, mert a rövidlátóknál nagyobb valószínűséggel alakulnak ki később látást veszélyeztető szövődmények, például szürkehályog, zöldhályog és makuladegeneráció, szélsőséges esetben pedig retinaszakadás vagy -leválás.

2017-ben már elindult az Országos Széchényi Könyvtárban egy webarchiválási pilot projekt, hol tart most ez?
Rózsa Dávid főig.: - Január elseje óta az OSZK-nak az alapfeladatai között rögzített kötelessége, hogy a hazai webteret valamilyen módon archiválja és megőrizze az utókornak. A kulturális tartalmaknak egy nagyon jelentős része ma már eleve az interneten születik, és teljesen bevett dolog a világ nemzeti könyvtáraiban, hogy ezzel a tevékenységgel foglalkoznak, pontosan azért, mert a kulturális örökség hosszú távú megőrzésének és szakszerű feldolgozásának a letéteményesei a nemzeti könyvtárak. Így Magyarországon az OSZK feladata, hogy a .hu domain alatt keletkezett tartalmakat valamilyen módon megőrizze.
Nincs is rá semmiféle technológia, hogy a teljes webtérnek minden egyes pillanatát, minden egyes változását meg tudjuk őrizni, nincs az a kapacitás, amelyik ezt bírná. Ezért a webarchiválásnak két útja van. Az egyik, hogy rendszeres időközönként, konkrétan évente két alkalommal a teljes magyar webtéren végigszántunk, begyűjtjük és archiváljuk a tartalmakat, illetve az oldalak egy szűkebb köre esetében ezt évente négyszer tesszük meg. A másik irány pedig az úgynevezett esemény alapú archiválás, amikor valamilyen kiemelt jelentőségű esemény, évforduló kapcsán minden azzal kapcsolatban keletkező digitális, online tartalmat megőrzünk. Ilyen 2021-ben például az olimpia vagy az Eucharisztikus Világkongresszus.

Nem volt-e visszatetszés a komoly tudósók részéről? (Mármint hogy a holland Királyi Könyvtár mémek készítésére alkalmas felületet készített középkori kódexek illusztrációiból.) A kérdésre Kees Teszelszky, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör, a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KIT hírlevél közös rendezvényének egyik előadója, a Királyi Könyvtár munkatársa válaszolt:
- Dehogy! Ők kezdték, mi pedig tőlük vettük az ötletet. A komoly tudósók ugyanis saját anyagaikból készítenek mémeket, és egymás között küldözgetik őket - válaszolta az előadó. - Rájöttünk, hogy ez nem csak a tudósóknak érdekes, hanem tágabb közönségnek is. Ugyanakkor vigyáznunk is kellett, a középkori forrásokban gyakori vallási témákkal nem viccelnénk. Erre figyeltünk.
Egy következő kérdésre Kees kifejtette, hogy ezt a projektet konkrétan nem folytatják. Nehéz a kezdeményezés ugyanis egy olyan konzervatív közegben, mint egy könyvtár. Viszont a minap utánanézett, hogyan lehet mozgóképeket, animációt készíteni a meglévő középkori képekből.
A lesz-e a mémhasználóból olvasó? kérdésre válaszolva: az adatok azt mutatják, hogy nagyon sokan bejöttek (két és fél hónappal a megnyitás után már több mint 11 ezer mémet készítettek; további adatok: link ), olyanok is, akik eddig nem érdeklődtek a középkori gyűjtemény iránt. Az persze nem reális, hogy minden érdeklődőből könyvtárhasználó lesz. (ref.: MG)

A kutatók fő értéklánca a kutatás - összegzés - publikálás / előadás, vagy ennek valamilyen változata. Ugyanakkor a sokat jelentenek a személyes kapcsolatok is; ki kinek a gondolatát ismeri meg szakmai-emberi kapcsolatfelvétel során. Aminek egyik informális eszköze lehet a tudományos mém is. Ezt leste el a Királyi Könyvtár három lelkes főből álló projektcsapata és járatta csúcsra általa saját elismertségét is. (MG)

Gyakran mondogatjuk, hogy sokat veszítettünk az első világháború után. Ám szinte sohasem tesszük hozzá, hogy az évszázadok alatt mérhetetlen mennyiségű szellemi kincsünk halmozódott fel, és ezt senki el nem veheti tőlünk. Pedig így van, s három évtizede az egyik legfontosabb feladatunk, hogy minél többet rögzítsünk belőlük az informatika eszközeivel.
Ha a jogszabályokat, folyóiratokat, könyveket és képeket tartalmazó nagy adatbázisainkat összehasonlítjuk a hasonló külföldiekkel, nincs szégyellni valónk. Kevés olyan ország van ma például a világon, amelyik ezer év törvényeit rendszerbe foglalva tudja nyújtani az interneten. Ráadásul párját ritkító, szerves fejlődés keretében, mert a rendszerezés félezer évvel ezelőtt kezdődött Mátyás 1486-os dekrétumával, illetve Ulászló, Werbőczy és nemes Magyarország Tripartitumával.
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) az Országos Széchenyi Könyvtár egyik virtuális tere. Tudományos, művészeti, szépirodalmi és szakkönyvek elérését biztosítja ingyenesen a felhasználóknak, méghozzá oldalhű (PDF) vagy más, könnyebben kezelhető formákban (pl. HTML). A portál fejlesztése 1994-ben indult Drótos Lászlónak, Moldován Istvánnak, Monok Istvánnak és néhány más lelkes és tehetséges könyvtárosnak köszönhetően, hogy aztán az ezredfordulón már havi 60-70 ezer látogatót szolgáljanak ki a szerverei.
Nehéz megítélni, hogy a MEK állománya sok vagy kevés. Az iskolások 100-200 könyvvel már olvasottnak számítanak. Az elmúlt évben 1500 darabbal nőtt az állomány, naponta tehát néggyel. Ez így rendben lévőnek tűnik, ám ha tárgy szerint nézzük az adatokat, akkor már nem feltétlenül. A szépirodalmi, népköltészeti címek száma 8700, ebből van a legtöbb. Történelemből 4060, filozófiából 730 könyv van fönn. Kottákból ugyanakkor csak 60, csillagászatból és űrkutatásból 76, elektrotechnikából 21, kémiából 62, végül információelméletből - írd és mondd - hat. Nagyságrendi tehát az eltérés a bölcsészet javára, szemben azzal, mint amit gondolnánk.
A MEK-hez hasonló digitális könyvtári adatbázis a Hungaricana, az ADT, a Fortepan, a Manda vagy mondjuk a Bibliotheca Corvina Virtualis, mely korvinákról nyújt átfogó képet.

Fogadj örökbe egy oldalt címmel indított kezdeményezést a Teleki Téka tavaly, a magyar kultúra napja alkalmából. A közösségszervező akció során 2350 lej gyűlt össze, amely fedezte öt, kiemelkedően fontos könyv restaurálásához a szükséges fogyóanyagokat.
"Az örökbefogadható könyvek közt volt néhány unikum, azaz olyan könyvek, amelyek egyetlen példánya csak itt, a Teleki Tékában található meg" - ismertette a vezető könyvtáros. Az unikumok mellett olyan könyveket is felújítottak, amelyek más okból kifolyólag fontosak a magyar közösség számára, "mint például egy 1575-ös, Kolozsváron nyomtatott krónika, amiből bár több található magyar nyelvterületen, a mostani felújított példány azáltal ritkaság, hogy Orbán Balázs tulajdonában volt" - mutatott rá Lázok Klára, hozzátéve, hogy az író, néprajzkutató bejegyzése bizonyítja a kötet könyvtárba kerülését.
Az idei tervek között az elektronikus katalógus bővítése szerepel, a 17-18. századi régi könyveik leíró katalógusának munkálatai, illetve a könyvtárosok kutatási tevékenységének biztosítása. Ezek mellett belső fejlesztéseket is terveznek, többek között a konzerváló műhely felszerelésén dolgoznak. Az olvasóterem és a Téka muzeális terei is nyitva vannak, és bár jelenleg korlátozott a fogadható kutatók és turisták létszáma, igyekeznek mindenkit kiszolgálni, akár online szolgáltatások által. Ugyanakkor haladnak a könyvtár digitalizálási munkálataival is, a 17. századi unikumok digitalizálása folyik, hogy mindazoknak segítséget nyújtsanak, akik a járványhelyzet miatt nem juthatnak el a könyvtár olvasótermébe, és nem férnek hozzá a gyűjteményhez. (via ReMeKe-Hírlevél)

Őszinte aggodalommal tölt el az olvasás népszerűségének hanyatlása, ezért úgy éreztem, kénytelen vagyok olyan javaslatokkal élni, melyekről hiszem, hogy megoldást jelentenek - fogalmaz Lévai Gábor, a KLTE hallgatója a KIT-nek. A TMT-ben megjelent cikkében több olyan szakmai törekvésre hoz példát, amely az olvasás - vagy éppen a könyvtáros szakma - ázsióját célozza emelni. Ezek közös jellemzője, hogy eredményességük, így hatékonyságuk sem volt felmérve. Mint fogalmaz: - A jelenlegi népszerűsítő eszközök nem feltétlenül érik el céljukat, így ha megvan hozzá a lehetőség, és a megfelelő eszközök is rendelkezésre állnak, mérlegelhetünk az alternatívák között. Tisztában vagyok vele, hogy ez a folyamat nem egyik pillanatról a másikra következik be, valamint azzal is, hogy ehhez sok minden szükséges, de abban is biztos vagyok, hogy lesznek olyan esetek, ahol ez meghozhatja a kívánt hatást.

A madarak és fák napjára időzítve örömmel jelentem, hogy folytatja környezetvédelmi online kezdeményezését a József Attila Könyvtár link . Játék (kor)határok nélkül a hajtás után!
A közelmúltban, egészen pontosan a Föld napján startoltak a József Attila Könyvtár környezettudatos nevelést segítő programjai - ma, vagyis a madarak és fák napjára időzítve mintegy utolsó figyelmeztetésként szólok, hogy két programnak is hamarosan lejár a beküldési határideje. Mint Tóth Éva intézményvezető tájékoztatásából kiderül, a 14 éven felüli olvasók számára hirdették meg a Környezettudatos kvíz nevű játékot - a 13 kérdésből legalább 11 helyes választ eltalálók könyvajándékot kapnak az intézménytől. Figyelem, fontos, a kitöltési határidő május 21., vagyis jövő péntekig várják a válaszokat.
Az online erőpróba közvetlen elérhetősége itt! A Föld napja - környezettudatos kvíz link
Szintén a jeles napra időzítette a Mennyire vagy környezettudatos? című, gyerekeknek szánt tesztjátékát a könyvtár. A képlet hasonló, ha a 13 kérdésre adott válaszok közül 11 helyes, könyvjutalmat érdemel a válasz beküldője. A teszt érdekessége, hogy a kérdésekben szereplő könyvek mindegyike kikölcsönözhető a könyvtárból. A határidő viszont még inkább szorít, a megfejtéseket május 16-ig, azaz vasárnapig várják!
Íme, a sorozat harmadik részének elérhetősége! Mennyire vagy környezettudatos? 3. link
Ha gyerek, ha felnőtt, kapcsolódjon be bátran, és védje a fákat, óvja a madarakat!

Egyes számítások szerint - 2021 február közepére közel félmillióra nőtt a munkanélküliek tábora, és a szegénységi küszöb alatt élők aránya jóval meghaladta az egymilliót. Mind az átlagbér, mind pedig a minimálbér nálunk a legalacsonyabb a térségben.
"Kulturális egyenlőtlenségről akkor beszélhetünk, ha a társadalom tagjainak nem egyforma az esélyük képességük kibontakoztatására, ha nem azonos mértékben juthatnak hozzá minőségi oktatáshoz, ha szocializációjuk során nem, vagy csak ünnepnapokon jutnak kultúra által átélhető élményekhez, ha nagyon eltérő mértékben, nagyon eltérő összegben juthatnak csak hozzá a kulturális kínálathoz, ha a családon belül nincs felhalmozott kulturális tőke, ha ezek következtében ellehetetlenül a társadalomba való integrálódásuk és emiatt kizáródnak a mindenki számára megkövetelhető életformából." (Sifter József, szerk.: Az egyenlőtlenségek szorításában. Értől az óceánig. EJF. Baja 2013.) A mostani világjárvány arra is rávilágított, hogy milyen mértékű különbségek vannak a minőségi oktatáshoz, a kulturális kínálathoz való hozzáférésben és milyenek a kulturális termékek, alkotások fogyasztásában.

Az igény megfogalmazásának képessége - Minél iskolázottabb valaki, minél közelebb él a fővároshoz, vagy kulturális intézményi hálózattal jól ellátott településhez, jövedelme minél inkább meghaladja az országos átlagot, és életpályája során tudott élni kulturális termékek értő felhalmozásával, annál inkább meg tudja fogalmazni kulturális szükségleteit.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségéhez beérkező információk és helyzetjelentések alapján Magyarországon a járvány elleni küzdelem nehézségét növeli, "hogy a részigazságok és félinformációk járványával kell küzdenünk" - írta a Qubitnek a kamara gyakorló orvosokból, köztük COVID-/intenzív osztályon dolgozó szakemberekből álló elnöksége. Ennek kettős oka szerintük, hogy egyrészt az országból és az egészségügyből is hiányzik az átláthatóság kultúrája, másrészt hogy "az egészségügyi, járványügyi szakmai szempontok a második és harmadik hullámban sokszor másodlagosak voltak a járvány kezelésében - elismerve azt is, hogy a kormánynak egyéb, gazdasági, társadalmi szempontokat is figyelembe kellett vennie".

Az átlátható, ebből adódóan elemezhető és értelmezhető adatok hiánya az egészségügy sérülékenységének egyik fő oka: a járvány kezelésében az ország rögtön hátránnyal indult, mert a működési környezetet a szakmai minimumfeltételek és a kórházi fertőzések homálya, az eltitkolt bér- és hálapénzviszonyok határozták meg, a koronavírus-járványban pedig tovább erősödött a transzparencia hiánya, "a szakmán belül is elfojtották az információáramlást". A töredezett egészségügyben pedig a jó gyakorlatok sem tudnak terjedni.

"Az egész járvány kezelésére jellemző, hogy őszintén nem lehetett beszélni, a lakosok ellentmondásos információkat kaptak (például ízlés kérdésévé vált, hogy ki, mennyire hisz az orvosoknak és a matematikusoknak), a szakterületi miniszter politikai támadást indított az etikai ajánlásunkra válaszul, az újságírókat nem engedték érzékenyíteni a társadalmat, a járványügyi adatokat lelkes amatőröknek kell összerakni, és szinte semmilyen szó nem esik a néha szinte teljesen a jószerencsére bízott betegutakról és az ahhoz kapcsolódó kimenetelről" - fogalmazott a MOK-elnökség.

Borisz Nyemcov lelövésének napján háromféle, egymásnak részben-egészben ellentmondó hivatalos magyarázat érkezett a kormányzati szervektől. Mire a tájékozódni vágyó emberek sokasága dühösen legyintett: nem lehet megtudni semmit. (MG)
- A magyarországi sajtószabadság helyzete folyamatosan romlik, azonban ez több, mint egy szám a rangsorban: a sajtószabadság napján néhány példán keresztül bemutatjuk, hogy az elmúlt egy évben milyen ködöt hozott létre a kormány. (...)
A tájékoztatás pedig a kormány olvasatában annyit jelent, hogy kizárólag azt mondják el, amit akarnak és akinek akarják, a kellemetlen, kínos kérdéseket pedig kerülik.
Nem volt ez nagyon másképp a veszélyhelyzet előtt sem, most azonban minden túlzás nélkül élet-halál kérdésekről van szó.
A kormány és az állami szervek nemcsak a covid-járvány alatti objektív tájékoztatást akadályozzák, hanem lassan általánosságban is ellehetetlenítik az újságírók munkáját: amellett, hogy nem beszélhetünk állami intézmények - kórházak, iskolák, közintézmények - dolgozóival és vezetőivel, az írásban elküldött kérdéseinkre és közérdekű adatigényléseinkre is csak hébe-hóba kapunk választ. Vagy, ha kapunk is, sok esetben csak hónapokkal a benyújtás után, amikor a válasz már elavult / nem is releváns - egy tavalyi szabályváltozás óta ugyanis gyakorlatilag a végtelenségig el lehet húzni a válaszadási határidőt.

A Magyarországon is sokak által ismert King's Singers énekegyüttes is benne él a karanténkörnyezetben. Olyan helyzet, amelyet nem ők határoznak meg (külső környezet), egyúttal olyan is, amelyet ki is használhatnak saját válaszaik segítségével (belső környezet). Sokadszorra átalakult csapatuk nem először lovagolja meg ezt a kettős karanténhelyzetet. A link linken látható videójukban feltűnik az individualizált környezet: az énekesek nem közösségként, hanem egyénekként énekelnek. Ugyanakkor - természetesen - a tőlük megszokott tökéletes összhangban. A videó több szempontot pendít meg. Szerintem az alábbiakat:
- egyének vagyunk, de közösen alkothatjuk meg a teljes hangzást
- mi (a King's Singers férfikórus) a másik nem képviselőivel (San Francisco Girls Chorus), női kórussal alkothatunk megfelelő egységet - amire feltehetően sok karanténban élő bólint
- mi az angol kóruséneklés eszenciáját képviseljük, emellett jó nekünk egy kevésbé ismert kórussal együttműködni - saját magunk és márkanevünk érdekében
- szemmel jól láthatóan több rasszot képviselnek - alap, hogy tökéletes harmóniában
- a dalválasztás (Leonard Cohen: Hallelujah) örömöt és hálaadást közvetít - nehéz időkben. (MG)

Bár a Facebook folyamatosan okosítja népszerű üzenetküldőjét, az azért nem jellemző, hogy egyszerre több újdonságot adjon hozzá. Most ez történt. Több hasznos funkcióval gazdagodott a legismertebb üzenetküldő, a Facebook Messenger, illetve az Instagram felületén elérhető chat-ablak. Az újdonságokat a szolgáltatást gondozó cég jelentette be egy hosszabb bejegyzésben.
A Messengerhez köthető fejlesztések egyike az új archiválási funkció, amellyel könnyebb elraktározni a már nem aktuális beszélgetéseket. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy a kérdéses ablaknál balra húzzuk az ujjunkat, egészen addig, amíg meg nem jelenik az Archiválás parancs. Az elraktározott üzeneteket ezután a felhasználó profilja alatt lehet előhozni.
Egy másik változás, hogy a hangüzenet készítéséhez már nem kell a felvétel ikonját nyomva tartani. A felhasználónak csupán annyi a dolga, hogy rányom a kis mikrofon ábrára, és máris rögzítheti a mondandóját. Az Instagram esetében visszatér az a menüpont, amellyel az online jelenlétet állítgathatja a felhasználó. Ez az üzenetet író számára lehet hasznos, így ugyanis látható, hogy a másik fél elérhető-e.
A Messenger új témákkal is bővült, amelyek egyike a Star Wars univerzumához kapcsolódik. (A fejlesztés előzménye, hogy épp a napokban, május 4-én volt a nem hivatalos Star Wars-nap.)

A papír illatát és a valódi lapozás érzetét ugyan még nem képes produkálni, de a színeket már meg tudja jeleníteni a PocketBook InkPad Color. Csúcskategóriás e-book-olvasót fogtunk vallatóra, és megnéztük, hogy mit virít egy kisebb és olcsóbb Kindle-höz képest.
Hiányzik a jól megszokott könyvillat. Lapozás közben nem hallani azt a semmi máshoz nem hasonlítható hangot. Biztos megfájdulna tőle a fejem. Talán ez a három leggyakoribb indok, amelyet az ebook-olvasástól ódzkodók kapásból rávágnak arra kérdésre, miért nem kívánnak elszakadni a jó öreg papír könyvektől. Akadhatnak továbbá olyanok is, akik esetleg a színes borítók, grafikai elemek és fényképek miatt tartják magukat távol az e-book-olvasóktól, számukra van egy jó hírünk.
Egy ideje már színes formában is fogyaszthatunk e-könyveket, amire ékes bizonyíték jelen tesztalanyunk, a PocketBook InkPad Color. (...)
A PocketBook InkPad Color 2021 tavaszán az egyik legfejlettebb e-book olvasó. Hibátlannak viszont messze nem mondható, ráadásul az árát is alaposan megkérik: az árcédulán mintegy 110 ezer forintos összeg olvasható. Sovány vigasz, hogy a hasonló méretű színes kijelzős Onyx Boox Nova 3 is legalább ennyibe kerül, ráadásul ez a modell hardveresen erősebbnek is tűnik. Az Amazon Kindle Paperwhite 4 ugyan kisebb és nem színes, de 50 ezer forint magasságában remek olvasási élményt biztosít. A Kindle Oasis 3 sem színes, de 7 colos kijelzője révén eggyel nagyobb méretű, cserébe viszont közel kétszer annyiba kerül, mint kisebb testvére.

A gyerekek imádják, de a felnőttek is utánafordulnak. - Egy bicikli, egy könyvtár és egy katicabogár szerelemgyereke az alábbi szerkezet, amelyet a LUO Studio munkatársai, Luo Yujie és Lu Zhuojian terveztek - írja a Yanko Design. A különleges mozgókönyvtár egyfajta biciklire szerelt utánfutó, amelyet mozgatható fémlemezekkel borítottak be. Ezek a bogár "szárnyai", amelyeket kihajtva láthatóvá válnak a könyvekkel telerakott polcok.
A Shared Lady Beetle Library nevű építményt a magyar Kezes-Lábas Játszóház is megirigyelné, ők ugyanis használt bicikliket alakítanak át különféle tudományos-oktató játékokká. A mozgó könyvtár is kizárólag újra felhasznált anyagokból készült: a bringához egy elhanyagolt kerékpárt újítottak fel a tervezők, míg a fémborítást roncs autókból származó lemezekből nyerték.
A gyerekek imádják a különleges alakú szerkezetet, ráadásul Luo és Lu arra is gondoltak, hogy még közelebb hozzák az olvasás élményét a gyerkőcökhöz: a szárnyak kinyitásával ugyanis a könyvespolcok szélei paddá alakulnak, ahová az érdeklődő gyerekek leülhetnek, amíg átlapozzák a könyveket.

A virágzó Duskáldiát teszik tönkre ellenséggyártással a hatalom­vágyók Rowling új regényében, Az Ickabogban. A műfordítás műhelytitkaiba vezet be a Harry Potter könyv- és filmsorozat, valamint az új mese magyar szövegének megalkotója, Tóth Tamás Boldizsár.
HVG: Az Ickabog szövegén dolgozva ön forgatta úgy a szót, hogy a mi aktuális viszonyainkra is rá lehessen ismerni?
TTB: Egyetlen utalást sem tettem bele; nem volt szükség rá. Az általános emberi természetből fakadnak a lehetőségek a manipulálásra, és ez előfordulhat bárhol a világon, ahol vannak, akik hagyják magukat befolyásolni. A regényben egy szörnyetegről szóló legenda a kiindulópont, amit mindenki nevetséges gyerekmesének tart, mígnem lassacskán belopják a lelkükbe a gyanút, hogy a mumussztorinak talán mégis van valós alapja. Körülöttünk is így születnek az álhírek, az összeesküvés-elméletek. Amikor az államhatalom elvárja, hogy mindenki higgyen a szavának, és aki nem így tesz, azt felforgatónak kiáltja ki, akkor apránként meg lehet etetni az embereket mindenféle zagyvasággal. Erről szól ez a történet.
HVG: Mennyiben hasonlít ez a mese a Harry Potter-történetekhez?
TTB: Itt is gyerekek állnak a mese középpontjában, és olyan konfliktusok kárvallottjai, amiket nem ők okoztak. Rájuk dől a felnőttek világa, ahogy Harry Potter már a születésekor a szülők generációjának válik áldozatává és aztán legyőzőjévé.
HVG: Az azért különbség, hogy ebben a mesevilágban nincs varázslat.
TTB: A Harry Potterben is játék a varázslat, fontos problémákat nem lehet csodával megoldani. Úgy odalenne az emberi becsület, erkölcs, erény. A hangsúlyokra Rowling a Harry Potterben is ügyelt, úgyhogy ezt inkább hasonlóságnak érzem, semmint különbségnek.

A könyvtárosok szépérzékére is igyekszik hatni az "amerikai Könyv Könyvtár könyvtáros", azaz a Library Journal. Egyik online cikkében virtuális kert-túrákra invitálja a tavaszi fáradtságban eltörődőtt szakmabelieket, no és a könyvtárhasználókat. Az alábbi forráslinken megtekinthetők képgaléria, illetve rövid videófilmek segítségével:
- Giverny (Franciaország, Monet-ről híres)
- Keukenhof (Hollandia, tulipánjairól ismert)
- Sissinghurst (Nagy-Britannia, Kent)
- Highgrove Gardens (Nagy-Britannia, Wales)
- New York-i Botanikus Kert (USA); benne külön az örökzöldek és az orchideák.