Az újításnak köszönhetően még szélesebb körben lehet a könyvtári szolgáltatásokhoz hozzáférni.
- Örömmel értesítjük a kedves lakosságot, hogy a Méliusz Juhász Péter Könyvtár bevezette az egykártyás olvasójegy-rendszert vármegyei szinten - olvasható Nagyrábé közösségi oldalán.
Mint írják, a szolgáltatás segítségével a vármegye lakosai még szélesebb körben férhetnek hozzá saját településük könyvtárának, a vármegye települési könyvtárainak, valamint a Méliusz Juhász Péter Könyvtár szolgáltatásaihoz és dokumentumaihoz.

Könyvtárosoknak kedvezményes a részvétel! A Magyar Információbrókerek Egyesületének konferenciája október közepén...
- Kereslet és kínálat a közösségi irodában, milyen a várható jövő, van-e tere az információs és szervezési érték-hozzáadásnak?
- A résztvevők mindezt könyvtári szempontból is megismerhetik, Takács Dániel előadása kapcsán. A kérdéseknek - szokás szerint - tág tere lesz, a konferencia idejének felét teszi ki a közvetlen tudáscsere.
Tehát: 2024. október 16. Néprajzi Múzeum, Budapest, Dózsa György út 35. Részletek a forráslinken.

BENNE LEHETSZ AZ ELSŐ ELŐADÁSBAN! Az ott bemutatandó friss felméréshez Te és érintett ismerőseid is hozzájárulhatnak:

1. Gondolkodsz-e közösségi iroda (coworking office) működtetésében?
Ha felmerült a lehetőség, vagy a kíváncsi vagy, töltsd ki az alábbi, 5 perces, anonim felmérést, mely tapasztalattal rendelkező vagy lehetséges szolgáltatóknak szól.
Szolgáltatói oldali kérdőív: link

2. Ha a közösségi iroda (coworking office) szolgáltatás tényleges vagy lehetséges igénybe vevőivel kapcsolatban vagy - pl. bt., kft., civil szervezet stb. -, bátran küldd nekik tovább ezt a linket, hogy az ő igényeik is nagyobb figyelmet kaphassanak a szolgáltatás fejlesztése érdekében.
Ügyféloldali kérdőív link
Kitöltési határidő: 2024. szept. 30. Az eredmények bemutatása: 2024. okt. 16.

A témára hangolódást könyvtári szempontból a KIT több mint 20 hírrel segíti: link .

Bár a Pedagógusok Szakszervezete nem tud olyan budapesti intézményről, ahol az iskolai könyvtár bezárását belengették volna, szerintük ha nem lesz érdemi változás, akkor akár a fővárosban is elindulhat ez a folyamat. Több vidéki iskolában bezárták a könyvtárat, mert a könyvtárosoknak más feladatokat adtak - jelentette be a tanévnyitó értekezletén a PSZ.

Még nőtt is az iskolakönyvtárak száma tavalyhoz képest. A legfrissebb, az Oktatási Hivatal által 2024. szeptemberében közzétett adatok szerint 3482 iskolának van könyvtára az országban, szemben azzal, hogy a tavalyi adatok alapján egy évvel ezelőtt ez a szám még "csak" 2981 volt. Ez azt jelenti tehát, hogy tavalyhoz képest még emelkedés is tapasztalható az iskolakönyvtárak számában, ebből kifolyólag tehát az itt dolgozó könyvtárostanárok sem lehetnek sokkal kevesebben. Hivatalos adatot azonban arról, hány könyvtárost foglalkoztatnak az iskolák országszerte, nem lehet találni az adatbázisokban.

Nem feltétlenül azért szüntetik meg a könyvtárakat, mert nincsen könyvtárostanár, hanem azért, mert a könyvtárostanárnak más feladatokat adnak, a könyvtár pedig zárva lesz - mondta a Pedagógusok Szakszervezete tanévnyitó sajtótájékoztatóján Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke. Megkeresésünkre Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke később elmondta; a könyvtárak bezárása jórészt a tanárhiány hozadéka. Az iskolai könyvtárakban dolgozó könyvtárostanároknak a pedagógushiány miatti lyukasórákon vagy a saját szakuknak megfelelő órákat kell tartani, vagy taníthatnak könyvtárismeretet is.

Totyik azt is elmondta, hogy a PSZ jelenleg 15 olyan iskoláról tud, ahol bezárták a könyvtárakat. Ezek jórészt vidéki szakiskolák, több Bács-Kiskun megyei intézmény, ahol a könyvtárosokra az iskolakönyvtár helyett tanórákon van szükség. A szakszervezet alelnöke hozzátette, hogy azzal, hogy nem üzemeltetik a könyvtárakat, az intézmények még csak pénzt sem takarítanak meg, így ténylegesen arról van szó, hogy a többi szaktanár hiánya miatt van szükség az iskolakönyvtárak bezárása és a könyvtárostanárok "átvezénylésére".

30 éve tapasztaltam: holland hallgatók nem akarták elhinni, hogy nem kölcsönöz Magyarország legnagyobb könyvtára. Szakmai köztudatunkban erősen megragadt "tabut" dönt meg most az OSZK. A főigazgatói nyilatkozat mögött feltételezhető, hogy a belső munkatársaknak eddig is kölcsönzött többletpéldányokhoz juthat hozzá - immár ingyenes belépés után - a nagyérdemű (a OSZK-KSZK mellett, amely eddig is kölcsönzött). Rövidesen tehát ki fog derülni, hogy a változtatásokkal sikerül-e visszacsábítani az időközben elapadt használókat, ha nem is az (internet nélküli) 80-90-es évek szintjére, amikor a lépcsőkön is ültek a hallgatók.
A napilap nem utal szakmai egyeztetésre, mely olyan szempontot is felvet, hogy a FSZEK-nek komoly bevételnek számít az OSZK-nak elenyésző éves tagdíj. Talán egy következő interjúban szó eshet az OIK-nak az új rendszerben betöltött szerepéről, e-könyvek kölcsönzéséről, az ODR-ből a kölcsönzés miatt kikerülő állomány kérdéséről, a nyomtatotthoz képest sokkal dinamikusabb digitális sajtó- és webes tartalmakhoz való hozzáférés biztosításáról. (A Corvinákról kapcsolatban külön idézünk itt: link ) (MG)

"Amiben igazán különbözni fog 2030 nemzeti könyvtára a 2020-astól, az az, hogy mindenki polcán ott leszünk: jövő évtől ingyenessé válik az Országos Széchényi Könyvtár, és közel egymillió könyvet teszünk kölcsönözhetővé" - mondta a Magyar Nemzetnek Rózsa Dávid főigazgató, aki szólt még egyebek mellett a MEK+ szolgáltatásról, a brüsszeli Magyarország Házában kialakított különleges könyvgyűjteményről és a piliscsabai archivális raktár jelentőségéről.

- A varsói könyvtoronyba könyvtár mellett coworking irodát is terveznek link
- Tel-Aviv városa coworking könyvtárat tart fenn link
- Londonban is közkönyvtári gyakorlat link

A KIT-ben közel 25 találat van közösségi irodára/coworking office-ra. Magyarországon és külföldön is több köz- és szakkönyvtár próbálkozott bevezetésével, vegyes sikerrel. Mindeközben magánvállalkozások is nyomulnak a piacon. Úgy tűnik azonban, hogy nem alakult még ki olyan üzleti modell, amely akár ebben, akár abban a szektorban nyerő lenne. Így kiemelt szerepe lehet az innovációnak, a szolgáltatásportfólió alakításának és az együttműködésnek.

Több helyen felcsillant annak a lehetősége, hogy startupok jelenjenek meg a szak- illetve közkönyvtár közelében, amely nyilván visszahat a könyvtár innovációs képességeire is. Arra is van hazai példa, hogy a közösségi iroda a település közösségi központjává válik, ami - mi tagadás - egy könyvtárnak is becsületére válhat... (MG)

(A közösségi iroda/coworking office lehetőségei konferencián link a hazai legjobb gyakorlatok vonulnak fel, vidékről, vidéki nagyvárosból és a fővárosból egyaránt.)

Már könyvtári területre specializált mesterséges intelligencia ügynök is elérhető. Az Aisha elnevezésű (arabul: élénk / aki él) AI-beszélgetőtárs fejlesztésével a Dubaiban található Zayed Egyetemi Könyvtár link (röviden: ZU) kísérletezett. A megoldáshoz az alapot a ChatGPT API kapcsolata (két rendszer közötti adatcsere kapcsolatot támogató eszköz - szerk.) adja. A fejlesztés 2023. februárban kezdődött és a kezdetekről a könyvtár még abban az évben publikált a Journal of Web Librarianship folyóiratba link .

Aisha a könyvtár weboldalának Libchat szolgáltatásába integrálódik; lényege, hogy éjjel-nappal elérhető, és segítséget nyújt a felhasználóknak.
Néhány ilyen funkciója azt szemlélteti, mi mindenre használható az AI egy könyvtárban:
- Visszakeresésre alapozott generálás: Aisha kérdésmegválaszolása egyedi tudásbázisra épül, amelyet a visszakeresésre alapozott generálás (RAG) erősít fel.
- Hangképességek: képes hang-szöveg és szöveg-hang átalakításokra, amely természetesebbé és hozzáférhetőbbé teszi az interakciót.
- Többnyelvű támogatás: arabul és más nyelveken is képes kommunikálni.
- Multimodális interakció: a jövőben képes lesz a feltöltött képek és dokumentumok elemzésére.
- Külső eszközökhöz való hozzáférés: Aisha képes különböző forrásokból, például a Google, a Wikipedia, a ZU könyvtári katalógus, a ZU intézményi repozitóriuma és a Google Scholar adatbázisából információkat visszakeresni.
- Virtuális személyiség: Aisha mesterséges intelligencia által generált személyisége, beleértve a képeit különböző vidám helyzetekben, barátságosabbá és rokonszenvesebbé teszi őt.
A könyvtár szerint mindezzel Aisha több mint egy chatbot. Hanem egy dinamikus, többnyelvű AI asszisztens, amely képes a felhasználókat több területen segíteni.

További fejlesztési ötletek:
- Animált avatár.
- Hosszú távú memória (ehhez elengedhetetlen lesz az adatvédelem fejlesztése).
- Könyvtári szolgáltatások bővítése.
- Kommunikációs módok, pl. WhatsApp, e-mail.
- Személyre szabott támogatás különböző szerepek kialakításával, pl. tanfolyam-tutor, interjúztató.
- Önfejlesztési képességek: Aisha képessé tétele arra, hogy elemezze saját válaszait és fejlesztési javaslatokat tegyen.

A megoldással eddig a könyvtári dolgozók is elégedettek. Az asszisztens 24/7 elérhetősége különösen a távoktatásban résztvevők és szoros időbeosztással rendelkezők számára értékes. A többnyelvű képességek pedig az inkluzivitást támogatják. (ref.: Habók Lilla)

Korábban Gent "de Krook" könyvtárából hoztunk példát arra, hogy az egyszerű állatos jelmezek növelik a pici gyerekek motivációját a könyvtárhasználatra, szolgáltatások igénybe vételére. Az észak-sváb Memmingen városi könyvtárában hasonló célra állatos kisszékeket használnak. A fotókat ld.: link . (MG)

A szocializmusból megörökölt nagy elosztási rendszerek (oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer) alapvető problémája az volt, hogy nem voltak elég hatékonyak, csak részlegesen teljesítették a velük szemben megfogalmazott követelményeket, működésük során pedig párhuzamosan jelentkezett a hiány és a pazarlás, emiatt a fenntartásuk nagyon sokba került a költségvetésnek.
A rendszerváltás után többször is nekifutottak a megreformálásnak - kevés sikerrel. A reformelképzelések megkerülhetetlen eleme volt az állampolgári jogon ingyenesen járó közszolgáltatások megkurtítása. Ez viszont igen nagy társadalmi ellenállást váltott ki, ezért a reformelképzelések végig vitele egyszer sem járt sikerrel.

A kétharmados felhatalmazást kapó Orbán-kormánytól a szavazópolgárok többek között azt várták, hogy majd sikeresen megvalósítja az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformját. Azt a reformot, amely költségvetési oldalról fenntarthatóvá teszi ezen rendszerek működését, állampolgári oldalról pedig biztosítja az egyenlő hozzáférés lehetőségét, az esélyegyenlőséget és a méltányosságot.
A feladat nehézségét látva az Orbán-kormány bele sem fogott a szükségessé váló reformokba, sőt mi több, még a reform szót is törölte a szótárából. E helyett az állami fenntartású rendszerek költségvetési finanszírozását évről-évre megkurtította, így kényszerítve az állampolgárokat a magánoktatás és magánegészségügy felé.

A lakosság jövedelmei közel sem nőttek olyan mértékben, hogy az átlagkeresettel rendelkezők minden nehézség nélkül igénybe tudnának venni a magánszolgáltatásokat, így az ellátás színvonala drámai módon romlott ezeken a területeken. Az Orbán-kormány a saját maga által létrehozott csapdába esett, mert nem tudta jelentősen csökkenteni ezen területek költségvetési finanszírozását, ugyanakkor pedig a reformok elszabotálása miatt ezek a közpénzek nem jól hasznosulnak. Így továbbra is fennmaradt a hiány és pazarlás, a nem hatékony működés, megspékelve a magánszolgáltatók monopolhelyzetével és ügyeskedéseivel. Az ellátás és a szolgáltatások színvonala egyre rosszabbá vált, miközben a gazdasági problémák miatt megroggyanó állami költségvetés nem tud kivonulni ezekről a területekről. Már csak ezért sem tekinthető véletlennek az, hogy az államháztartási hiány immáron ötödik éve 5 százalék fölött van.

A múlt heti kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
9 - Számottevően növeli a visszahozott könyvek számát
4 - Mi nem élünk vele
8 - Nem oszt, nem szoroz
8 - Talán megéri
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
Mindezt összevetve a 10 évvel ezelőtti hasonló adatokkal, a következő diagramot kapjuk: link . Úgy tűnik, nem történt lényeges változás. A válaszadók inkább bíznak az eszközben. (MG)

(Egy éve írtuk.) 50 éves a hip-hop zene. A Brooklyn Public Library link az alkalomra limitált kiadású műanyag olvasójegy-sorozatot adott ki. Ennek jobboldali része letörhető, így nyakba is akasztható. Az olvasójegyet gyűjtők az Ebay-en is kínálják. (MG)

Hogyan váltak a könyvtári kártyák a pillanatnyi Jay-Z árucikkévé? - kérdezi a New York Times újságírója... A rajongók rohannak összegyűjteni a Brooklyn Public Library mind a 13 limitált kiadású kártyáját, amelyeken a rapper egyes szólóalbumainak képei láthatók. Péntek délután a Brooklyn Public Library központi fiókjának pultja felé özönlöttek a látogatók, izgatottan. Többen pózoltak képekhez az épület halljában, amelyet Jay-Z képeivel újonnan borítottak be, majd feliratkoztak speciális könyvtári kártyákra, amelyeken a rapper albumainak képei láthatók.

A limitált kiadású könyvtári kártyák a "The Book of Hov" sátor emléktárgyai, a Jay-Z tiszteletére rendezett kiállításon, amely múlt hónapban nyitott a könyvtárban. A kártyák ingyenesek New York állam lakosai számára. A rajongók, akik a kártyákat a hip-hop emléktárgyak azonnali klasszikus darabjainak tekintik, annyira keresik őket, mint ahogyan a bakelitlemezeket vagy koncertpólókat szokták.

"Jay-Z brooklyni születésű, ezért erősen törődik Brooklynhoz, ahogyan rajongói is nagyon ragaszkodnak hozzá. - mondta Chaz Barracks (35), művész és posztdoktori ösztöndíjas a Syracuse Egyetemen. Öt órát buszozott Brooklynig, hogy meglátogassa a könyvtárat. "Megérte a kártya" - tette hozzá.

A könyvtár közlése szerint 11 000 új beiratkozót hoztak a promóciós Jay-Z kártyák. A limitált kiadású kártyákat kínáló fiókok több mint 1000 százalékos növekedést regisztráltak július utolsó két hetében a június azonos időszakához képest. (ref.: MG)

Rózsa Dávid (OSZK) nyilatkozat- részlete:
"... - Zsupán Edina, a corvinák első számú kutatója koordinálja a Corvina-programnak link nevezett kiemelt projektet. A teljes gyűjtemény eredeti példányait nem tudjuk újból összeszedni, mivel a történelem viharait alig több mint 220 kötet élte túl, vagyis a corvinák kilencven százaléka megsemmisült, elveszett. Ezek a kódexek a világon mindenhol az adott őrzőhely legféltettebb kincsei közé tartoznak. A Corvina könyvtár már több, mint felét elektronikusan hozzáférhetővé tettük link 2022 óta, de az a célunk, hogy az összes fennmaradt kódex felkerüljön a 2018-ban létrejött Corvina.hu link honlapra. Azért nem szoktunk pontos számot közölni arról, hogy hány corvina maradt fenn, mert még napjainkban is kerülnek elő kötetek.
Néhány éve egy olasz kutató bizonyította, hogy a firenzei Laurenzianában több olyan kódex is megbújt, amely a külső jegyek alapján egyértelműen corvinának minősül. Ez azért lehetséges, mert Mátyás nemcsak a Corvina könyvtár budai műhelyében készíttetett kódexeket, hanem külföldön is. Rengeteg corvinát rendelt Firenzéből, amely az uralkodó korai halála miatt végül sosem érkezett meg Budára, ám ez a kollekció is a virtuális könyvtár részét képezi."

- A könyvespolctól az inspiráló tanulási környezetig, avagy hogyan segíthet a tanulásban az iskolai könyvtár, workshop iskolai könyvtárosok részére? (Rimaszombat, Tompa Mihály Református Gimnázium; Rozsnyó, Fábry Zoltán Alapiskola)
- Roma mesék, meseterápiás gyakorlati képzés (okt. második hetében kétszer két nap, Szepsi és Királyhelmec, városi könyvtárak)
- A papírtól a könyvig (okt. 14-15., Komáromban, Szinnyei József Könyvtár) A papírmárványozás, -restaurálás, könyvkötészet, könyvrestaurálás elméleti és gyakorlati alapjai
- Digitalizálás (okt. 21., Somorja, Bibliotheca Hungarica)

A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete minden megtartott képzése végeztével kérdőíven kér visszajelzést az adott rendezvényről. Ennek állandó pontja a további képzési javaslatok, igények, mely alapot jelent a következő időszak rendezvényeinek, képzéseinek szervezéséhez, beleértve a lehetséges helyszíneket is.
Ezen kívül akadnak külön megkeresések is, például, ha egy nagyobb könyvtárban, ahol többen dolgoznak, felmerül valamilyen igény - mondta a KIT-nek Tegdes Egyházi Dóra, egyesületi elnök.

Szeptember 28-án hivatalosan is megnyílik a Mesekuckó a kolozsvári Heltai FolkCenter területén. A Mesekuckó immár hét éve önkéntes alapú könyvtárként működik, és most egyesül a Heltai Könyvtárral, sőt számos új programmal nyitja meg kapuit.

A Heltai Könyvtár 30 éves hagyományaira építve a Mesekuckó célja egy modern, családbarát környezet kialakítása. Az új könyvtár nem csupán a könyvek kölcsönzését kínálja, hanem rendszeres programokat is tervez; többek közt mesemondás, felolvasások, könyves versenyek, és könyvklubok szervezésével kívánja megszólítani a közösség minden korosztályát.
Az elmúlt évek során a közösség összetartása és a szülők támogatása révén a Mesekuckó növekedett, most pedig a Heltai könyvtárral való egyesüléssel intézménnyé válik. Ágnes elmondta, hogy bár hosszú út vezetett idáig, minden lépés megérte: "Amikor az önkéntesség már nem volt elég, a közösség mellénk állt, és így váltunk igazán intézménnyé."

Az új könyvtárban elérhetők lesznek a hagyományos és modern kölcsönzési módszerek egyaránt, hogy mindenki megkaphassa az olvasás örömét. "Annak örülnénk, ha az olvasók gyakran betérnének a Mesekuckóba nézelődni, lapozgatni, olvasgatni, és a helyszínen kölcsönöznének. Ám azok számára, akik valamiért ezt nem tehetik meg, megmarad az online kölcsönzés, az átvevő pontok használatának és a biciklis futár igénybevételének lehetősége" - fogalmazott Víg Boglárka, aki könyvtárosként nap mint nap az olvasók rendelkezésére áll majd.

A Mesekuckó és a Heltai könyvtár összeolvadásával összesen körülbelül 10.000 könyv válik elérhetővé, és ez a szám folyamatosan bővül. A könyvek beszerzése a szokásos közbeszerzési folyamatoktól eltérően gyorsabban és rugalmasabban működik.
Az ott dolgozók folyamatosan figyelik az új megjelenéseket, és gyakran már egy hét után be tudják szerezni a legfrissebb kiadásokat.

2016-ben indult az #iamalibrarian divat, melyben könyvtárosok nyilatkoztak könyvtáros-sztereotípiákról, ld.: link . Persze, később is jelent meg hasonló, pl. a Új-Dél-Wales Állami Könyvtárának munkatársai által: link .
A minap pedig a Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény link adott közre hasonlót, nyilván magyar nyelven; ld. a forráslinken. (MG)

Az elmúlt egy évben körülbelül harmincezerszer keresték a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-szolgálatást, ebből több mint kétezer megkeresésben öngyilkossági gondolatok jelentek meg, ezerötszáz esetben pedig önsértés miatt kértek segítséget a fiatalok, mondta az InfoRádiónak a szervezet szakmai vezetője.

Reményiné Csekeő Borbála szerint évről évre egyre több olyan beszélgetésük van tizenévesekkel vagy fiatal felnőttekkel, amik öngyilkossági gondolatokról, késztetésről szólnak, vagy az önagresszió más megjelenéséről, önsértésről, akár korábbi öngyilkossági kísérletekről. Azt is mondta, hogy egyre emelkedik azoknak a hozzájuk forduló fiataloknak a száma is, akik már valamilyen diagnosztizált pszichiátriai betegséggel élnek, de nem jutnak terápiás segítséghez.

Azt is észlelik, hogy a mobilok elterjedésével a telefonálók életkora is csökken: ma már egy 11-12 éves gyerek megkeresésén sem csodálkoznak, de azért leginkább a középiskolás korúak keresik őket. Reményiné szerint az öngyilkossági gondolat még mindig tabu, leginkább azért, mert a szülő vagy a pedagógus is meg tud ijedni, ha ilyen gondolatot osztanak meg vele. És nagyon gyakran az első reakciójuk az, hogy lekicsinylik a problémákat, ami gátja tud lenni a beszélgetésnek, további segítségkérésnek.

Azzal, hogy egyre több gyerek kér lelki segélyt, ebben a cikkünkben link foglalkoztunk bővebben.

A Nature Cities folyóiratban jelent meg szeptember közepén egy olasz tanulmány link , amelyben a római Enrico Fermi Kutatóintézet és a Sony Computer Science Laboratories kutatói tízezer várost elemeztek abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a 15 perces város koncepciójának.
Eszerint a világ legélhetőbb és legkompaktabb városa Zürich: a svájci város lakosságának 99,2 százaléka 15 percen belül eléri bringával vagy gyalog az életéhez szükséges összes alapvető szolgáltatást és infrastruktúrát. Milánó, Koppenhága, Dublin és Torinó 95 százalékot ért el, Párizs pedig 93 százalékot. A legkevésbé kompaktnak az autózásra optimalizált amerikai városok bizonyultak, mint például San Antonio, Dallas vagy Atlanta.

Térkép.
A kutatók interaktív térképre vitték a vizsgált városokat, ami alapján Budapest már 15 perces városnak számít, míg Győr, Tatabánya vagy Zalaegerszeg viszont nem. A tudósok számításai szerint Budapesten bringával átlagosan 5, gyalog 11 percen belül érhetők el az alapvető szolgáltatások, a munkahelyek távolságát viszont nem vizsgálták.

Kontextus.
Carlos Moreno nevéhez köthető a 15 perces város koncepciója, ami élhető életteret biztosít lakosainak, ráadásul környezetkímélő is. Eszerint arra érdemes törekedni, hogy a lakók legfeljebb 15 perc sétára vagy bicikliútra lakhassanak az olyan alapvető szolgáltatásoktól, mint a posta, az orvosi rendelő, az élelmiszerboltok vagy a parkok, és ennyi idő alatt el lehessen érni az iskolát vagy a munkahelyet is. (Jóvilág Qubit+ Hírlevél)

Könyvtárosként nem hatáskörünk, hogy mennyit kell utazni mondjuk egy élelmiszerbolthoz, de arra viszont lehet hatásunk, hogy hol nyitunk fiókkönyvtárat vagy könyvtárpontot. (MG)

Az intézmény fennállásának 120. évfordulója alkalmából szeptemberben több jelentős eseményre is sor kerül a FSZEK könyvtári hálózatában. Ezek között folytatódik az "Otthon a könyvtárban" programsorozat, amelynek keretében az egyes könyvtárakban zenés programok, kiállítások, robotikafoglalkozások, bábelőadások várják az érdeklődőket.

Folytatódik továbbá "Ferge Zsuzsa szakmai örökségének nyomában" című szabadegyetem is, amelynek harmadik évadában az európai uniós szakpolitikák ismerhetők meg szakértő előadók bemutatásával.
Az első program szeptember 19-én 17 órakor kezdődik az Ötpacsirta Szalonban. Az "Egyenlőség esélye" című találkozó meghívott vendégei Éber Márk Áron, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docense és Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem egyetemi docense lesznek.
Szeptember 26-án beszélgetéssorozat kezdődik a "Másfél évtized: társadalom és kultúra a főváros könyvtárának születése idején" című előadás, amely a múlt század első évtizedeinek Budapestjét idézi meg; azt az időszakot, amely az idén 120 éves könyvtár megszületésének, megnyitásának ideje is.
A "Város és vezetői: Bárczy István és köre" című beszélgetés 17 órakor kezdődik az Ötpacsirta Szalonban. A vendég Hatos Pál történész, beszélgetőtársa László Ferenc művelődéstörténész, kritikus lesz.

A FSZEK ismét jelen lesz a Budapest Könyvfőváros programsorozattal a Nemzetközi Könyvfesztiválon is, ahol szeptember 26-29. között önálló standdal várják az érdeklődőket.
A "Nekem az olvasás" című pódiumbeszélgetéseken olyan közreműködők mesélnek az olvasáshoz fűződő viszonyukról, mint Janicsák Veca énekes, Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó, Szabó Erika színésznő, Háy János író és Klem Viktor színész.

A jubileumi év programjairól itt link olvasható bővebb információ.

Mi lehet a közös a nagykovácsi családi ház, a BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ link , valamint a balatonfüredi Ófaluban épült társasház között?
A szakmai zsűri megvizsgálta és értékelte az Év háza díjat elnyerő épületeknél az elvárt magas építészeti minőség mellett a környezetükre gyakorolt jobbító hatásukat is. Az építészeti közélet rangos, független elismerésének idei nyerteseit szeptember 18-án, a Symbol Budapestben mutatták be.

Idén a szakmai zsűri a középületek közül Gereben Péter és Marián Balázs építészek munkáját, a BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központját találta a környezete jobbá tételéhez "egyszerűnek látszó eszközökkel, mégis a legmagasabb színvonalon" hozzájáruló épületnek.

A hetilapok terjesztési átlaga is csökkent, de a Nők Lapja és a Kiskegyed még mindig több százezer példányban jelent meg 2023-ban - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa jelentéséből.

A Médiatanács arról tájékoztatott, hogy elfogadta a nyomtatott sajtótermékek terjesztéséről, olvasottságáról és online megjelenéséről készített elemzést: az NMHH honlapján elérhető dokumentumból kiderül, hogy 2023-ban 15 százalékkal csökkent a nyomtatott napilapok példányszáma az előző évihez képest.

A legolvasottabb napilapok közé a Blikk, a Metropol és a Bors tartozik. Az olvasók figyelméért folytatott versenyt a Blikk vezeti, megközelítőleg félmillió recent olvasóval, de vetélytársai is legalább 200 ezer fős olvasótáborra számíthatnak. A 27 napilap webes felületét vizsgálva szintén visszaesés mutatható ki: még a listavezető Blikk.hu is veszített 172 ezer felhasználót.

A borsonline.hu látogatottsága a 360 ezer főt sem érte el tavaly, ami azt jelenti, hogy a lap online felülete 100 ezer internetezőt veszített egy év alatt. A Metropol.hu azonban 88 ezer fővel tudta bővíteni napi felhasználóinak számát, ami így már megközelítette a 197 ezer főt. Bár a hetilapok terjesztési átlaga is csökkent átlagosan 17 százalékkal, a legnagyobb példányszámban kiadott hetilap, a Nők Lapja (136 ezer megjelentetett példány) mellett a Kiskegyed nyomtatott példányszáma is meghaladta a 100 ezret.

Új fejezetekkel frissült a kamaszoknak szóló, kritikai gondolkodást és médiaértést fejlesztő Detekto.hu. Az Idea Alapítvány kurzusaiban olyan témák kerülnek elő, mint a kíváncsiság és a több forrásból való tájékozódás fontossága, a ChatGPT-ből nyert adatok felhasználása, valamint az információk ellenőrzését segítő laterális olvasás.

Új kurzusokkal bővült az Idea Alapítvány Detekto.hu nevű oldala, amelynek célja a tizenévesek felkészítése az online tájékozódásra. A tananyag első részei az álhírek jellemzőit, az álhírekre való fogékonyságunk okait link mutatták be. A következő fejezetek aztán segítséget nyújtottak néhány új technológia - például a deepfake videók és a mesterséges intelligencia segítségével készült kamufotók - nyomainak beazonosításában, illetve bemutatták a minőségi hírek jellemzőit link , valamint a minőségi újságírás link társadalmi hasznosságát.

A Magyar Digitális Média Obszervatórium társfinanszírozásával készült oldal új tananyagai a kíváncsiság és a több forrásból való tájékozódás fontosságára hívják fel a figyelmet, valamint a ChatGPT-ből és Wikipédiából nyert adatok felhasználási lehetőségeit, továbbá az információk ellenőrzését segítő laterális olvasás gyakorlatát link mutatják be. Az alábbiakban megpróbálok egy rövid áttekintést adni a tananyagról, amelynek fejlesztésében magam is részt vettem.

A nemzeti médiahatóság 13-25 évesek kérdezett meg, és az álhírfelismerési képességeket is vizsgálta. Minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket - egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya, amely kérdőíves felmérések és interjúk alapján vizsgálta a 13-25 év közötti fiatalokat: a TikTok-tartalmak befolyásoló hatása, a kritikus gondolkodás és az álhírek felismerése volt a fókuszban.

Az NMHH onlineplatformok.hu honlapján közzétett kutatás eredménye szerint a megkérdezett fiatalok többsége a YouTube közösségi platform használatát tartja a leginkább elengedhetetlennek: a válaszadók körében a YouTube-függés csaknem kétszer olyan erős, mint a Facebook-függés. A TikTokot viszonylag kevesen tartották nélkülözhetetlennek, ennek ellenére a közösségimédia-platformok közül általánosságban ez a közösségi oldal veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból: a legtöbbjük egy nap két óránál hosszabb időt is eltölt rajta. A tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTokot, mint férfi, és másfélszer annyi nő használja napi két óránál többet a platformot, mint amennyi férfi.

A kutatás eredményei alapján a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg a szüleik iskolai végzettségével is: általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket, valamint annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat. A tanulmány arra is rávilágított, hogy általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat.

Az 1760-as évekből származó darabot - Ganz Kleine Nachtmusik - , amelyet valószínűleg Mozart tizenéves korában komponált, lipcsei kutatók fedezték fel egy németországi könyvtárban. A lipcsei városi könyvtárak csütörtöki közleménye szerint a darab az 1760-as évek közepén-végén keletkezhetett, és hét miniatűr tételből áll egy vonóstrió számára, valamint nagyjából 12 percen át szól. A kutatók a város zenei könyvtárában link fedezték fel a művet, miközben összeállították a Köchel-katalógus legújabb kiadását, amely Mozart zenei műveinek végleges archívumaként szolgál. Tudjuk, hogy az 1756-ban született Mozart csodagyerek volt, és nagyon korán kezdett komponálni az apja irányítása alatt, ezért nem lenne meglepő, ha a most felfedezett mű az ő fiatalkori szerzeménye lenne.

Jelenleg [a cikk megjelenése: 2018.] a magyar háztartások 64%-ában kevesebb, mint 100 könyv található. Ez az arány az 1960-as évek elején 85% volt, 1991-ben 47%, 1996-ban mindössze 40%, majd 2000-ben már 54%. A trendforduló tehát a 90-es évekre tehető, ugyanarra az időszakra, amikor a könyvvásárlók aránya is elkezdett csökkeni a társadalmon belül. Ekkortól kezdve újra egyre kevésbé lett jellemző, hogy az emberek jelentős méretű otthoni könyvgyűjteménnyel rendelkezzenek. Örömteli ezzel szemben, hogy a nulla könyves háztartások aránya is enyhén csökkent a legutóbbi mérés óta, ezt azonban bőven ellensúlyozza a kevés könyvből álló házi könyvtárak arányának emelkedése és a sok könyves háztartások számának csökkenése.

A kapott értékeket ezt követően kategóriákba soroltuk és összevetettük olyan demográfiai változókkal, mint életkor, nem, iskolai végzettség és a lakóhely nagysága. Értelemszerűen nemek tekintetében nem mutatkozott jelentős különbség, hiszen mi elsősorban a háztartás könyvállományára voltunk kíváncsiak, amelyben az esetek jelentős részében férfiak és nők vegyesen vannak jelen. Életkor tekintetében szintén nem találtunk igazán szignifikáns különbségeket az egyes csoportok között: a fiatalok és az idősek megközelítőleg azonos számú könyvet tartanak az otthonukban. A településtípusok esetében szintén nem mutatkoztak érdemi különbségek, bár itt megfigyelhető volt, hogy az egyetlen könyvet sem birtokló háztartások sokkal nagyobb arányban vannak a községekben (a községi válaszadók 13%-a), mint Budapesten, ahol ugyanez az arány mindössze 2% vagy mint a városokban, ahol 6%.

Az előző századforduló és a ma Magyarországa között sok az azonosság - állítja Szécsi Noémi, akinek Régen minden lánynak jutott férj című kötete a XIX., XX. század legismertebb nőalakjai mellett nehéz sorsú cselédlányok, munkásnők és prostituáltak életébe is bepillantást ad.

Amikor majdnem tíz éve megjelent az első ismeretterjesztő könyvem, a Géra Eleonórával írt A budapesti úrinő magánélete, kaptunk kritikákat, hogy a szegényebb sorsú nők kimaradtak belőle. Bosszankodtam, hiszen ez nem úgy működik, hogy bemegyek a levéltárba és leakasztom egy munkásnő naplóját vagy egy cselédlány levelezését. Az úrinőkről könnyebb írni, mert róluk sokkal több úgynevezett egódokumentum áll rendelkezésre, naplók, levelezések, amelyekben megmutatják a személyiségüket, életüket.
Mindig azokhoz kell folyamodni, akik róluk írtak. Ezek a nők néha maguk sem tudtak írni-olvasni, nemhogy a hozzátartozóik, akiknek írtak volna. Nem tartozott a napi rutinjaik közé a feljegyzések készítése, a levelezés, ahogy egy közép- vagy felső osztálybeli nőnek a XIX. században már igen. Pár sort írtak egy képeslapra, vagy megkértek másokat, hogy írjanak helyettük levelet. Fontos forrásom volt az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma rendelési naplója, aki ingyen kezelt alacsony sorsú nőket. De az anyakönyvek, munkakönyvek, cselédkönyvek, a kéjnők nyilvántartásai is mind róluk mesélnek - helyettük.

A történelem tanulmányozása abban segít az embernek, hogy rájöjjön, nem csak az ő korában történnek keserves dolgok, bizonyos elemek ismétlődnek. Nekem sokat segít a jelen elviselésében a tudat, hogy nemcsak az én nemzedékemet sújtja átok, hanem vannak párhuzamok a múlttal. Magyarország társadalma talán a rengeteg felülről kikényszerített változás miatt a szocializmusban volt bizonyos pontokon nagyon más. De a századfordulós és a jelenlegi Magyarország között sok az azonosság.

Saját gyártású online magazinnal és továbbfejlesztett honlappal indítja jubileumi évadát a Müpa (Művészetek Palotája).

A megújulási folyamat legutóbbi lépése az intézmény weboldalának teljes körű felújítása volt, amely több mint egy évet vett igénybe. A leginkább a mindennapi működésre irányuló technikai fejlesztések áttekinthetőbbé tették az intézmény programjait, illetve leegyszerűsítették a menüpontok közötti navigációt, asztali gépen és mobilon egyaránt. Ennek köszönhetően az intézmény honlapja még az átlagosnál jóval nagyobb forgalom - elővásárlások és kiemelt jegyértékesítési alkalmak - esetén is stabil, gyors és biztonságos működést tud biztosítani.

Az új honlapon kiemelt figyelmet kaptak az otthon kényelméből is élvezhető, saját gyártású tartalmak, amelyek mostantól egy helyen, a megújult és napokon belül élesedő Müpa Home égisze alatt lesznek elérhetőek. Az élő koncertközvetítések, podcastepizódok és nyomtatott kiadványok mellett több mint száz új felvétel is felkerült a Müpa hűségprogramjának tagjai számára továbbra is korlátlanul elérhető platformra.

Szeptember 17-én elindult a Müpa új online kulturális és lifestyle magazinja is. A Müpa Magazin+ felületén az olvasók nemcsak a Müpa programjaihoz kapcsolódó írásokat és interjúkat olvashatnak, de a hetente többször frissülő oldalon a szórakoztató és edukatív tartalmak mellett a kulturális világ aktuális történéseire reflektáló hírek és tematikus lejátszási listák is megtalálhatóak lesznek.