A vállalati könyvtárakat kevésbé védi presztízsük és múltjuk, mint ahogy azt a felsőoktatási könyvtárak esetében tapasztaljuk, ezért hamarabb érzékelték a hálózat hatásait, így példájuk tanulságos lehet.
A digitális szolgáltatásoknak nemcsak negatív hatásai vannak, hanem lehetőséget kínálnak az egyetemi könyvtárak fenntarthatóságának biztosítására: az üzleti szféra könyvtáraihoz hasonlóan megmutathatják, hogy közvetlenül szolgálják fenntartójuk céljait. Ennek eszköze az információs műveltség, amelynek esetében a tanulási célokhoz jobban kötődő eredményességi mutatókat kell keresniük. A munkáltatók ugyanis gyakran hiányolják a kritikai gondolkodást, az elemző készséget, a komplex problémák megoldásának képességét. Mivel ezekkel hagyományosan foglalkoztak a könyvtárak, újra hangsúlyozniuk kell a magas szintű gondolkodási képességek oktatását. Erre és a könyvtár oktató szerepére fel kell hívniuk az egyetemi vezetők figyelmét. (ref.: Koltay T.)

Fontos személyi döntést jelentett be tegnap Barack Obama. Az amerikai elnök nyilvánosságra hozta, kit jelöl a Kongresszusi Könyvtár, az egyik legrégibb szövetségi intézmény élére. Kiválasztottja, Carla Hayden eddig a baltimore-i Enoch Pratt könyvtárat vezette, előtte a chicagói közkönyvtár igazgatója volt, 2003-2004 között pedig az Amerikai Könyvtárosok Szövetségének (ALA) elnöki posztját töltötte be.
A 63 éves Hayden a Chicagói Egyetemen doktorált könyvtártudományokból, szívügye, hogy jó könyvtárak működjenek a legszegényebb környékeken is, ahol a fiatalok leginkább rászorulnak a segítségre. Az ALA élén a könyvtárosnő az egyik leghangosabb bírálója volt a Bush-kormányzat által 2001. szeptember 11. után bevezetett Patriot Act-nek, amely bizonyos fokig a könyvtárhasználók jogait is csorbította. A 63 éves Hayden az első nő és az első afrikai-amerikai vezető lenne a Kongresszusi Könyvtár élén.

A Pécsett működő Csorba Győző Könyvtár állományából több mint 600 hangoskönyv ki is kölcsönözhető. Ezek segítenek a vakok és gyengén látók életminőségének javításában, emellett a népszerű színészek által felolvasott művek mindenkinek kellemes kikapcsolódást nyújthatnak.
Az elmúlt időben felmerülő olvasói igények miatt a könyvtár úgy döntött, hogy könnyíti a gyűjtemény kereshetőségét. Az országban egyedülálló innovatív megoldást a Monguz Kft. szállította. Az érintőképernyőn a könyvtárból kölcsönözhető hangoskönyvek adatlapja érhető el, ahol a lelőhely és a kölcsönzési státus mellett a hangoskönyvbe bele is lehet hallgatni, és az alapinfókat el lehet olvasni.
2016. március 1-jétől a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 1. emeletén az olvasói térben elhelyezett érintőképernyős terminál segíti majd az olvasókat a számukra megfelelő hangoskönyv kiválasztásában.

A múlt század végén jött az ötlet Nagy-Britanniában, hogy fonódjon össze a könyvtár, valamint a felnőttképzés ténye és területe (ötlet-bolt). Mindenki pozitívan értékelte és várta a változásokat hozó új évezredet.
1998-ban indult a "Mindenki számára elérhető internet" program, mely 20 millió fontos költségvetéssel indult útjára. Ám sok minden megváltozott a negatív gazdasági körülmények miatt. A közösségitér-könyvtár kérdése azonban releváns maradt. Megéri-e még többet áldozni és befektetni olyan szolgáltatásokba, mely többek - politikusok ás írók - szerint csak "pénzkidobás"?
Ezért nézzük végig az "ötlet-bolt" előnyeit:
- a könyvtári szolgáltatásokat sikeresen párosították a felnőtt lakosság tájékoztatásával
- a megfelelőbb épületekkel és a környezetbarát berendezéssel sikerült közelebb kerülni az olvasókhoz
- a bevásárlási szokások követésével létrehoztak több mindenki számára megközelíthető, barátságos helyszínt, mely alkalmas olvasásra, internetezésre, csoportos foglalkozásokra
- az alapvető szolgáltatások közé tartozik a különböző területek (egészségügyi, oktatás, önkéntesség, digitális szolgáltatások) kibővítése
- könyvtárközi kapcsolatok fejlesztését és kibővítését is sikeresen megvalósították
- a könyvtár tényleges területi fejlesztése is megtörtént
- a könyvtár a 3. legfontosabb hely az emberek életében (a lakóhely, és munka után); kifejezte a ragaszkodást a valós értékekhez és biztosította az igények megfelelő szintű felmérését.
A több mint 2 milliós nagyságú évenkénti látogatottság pontosan érzékelteti az ilyen típusú könyvtárak értékét, és megalapozza az állomány sikeres fejlesztését a felhasználók érdekében. (ref.: NM)

Csak a legjobbak maradjanak a szakmában - fantáziálhatja a törvényalkotó, s reménykedik magában a szolgáltatások igénybe vevője. De azt is sejti, hogy csak a munkaerő-piacon eséllyel rendelkező legjobbak képesek a váltásra (vö.: link Aki jó, és marad, az a mostoha körülmények között tovább frusztrálódik. Így legesélyesebbnek a további kontraszelekció tűnik. (MG)
- Még a kereskedelmi kamara elnöke sem tud róla, a kormány azonban hamarosan tárgyalhatja.
A Figyelő úgy tudja, hogy február 24-én tárgyal a kormány az Önkéntes Kilépési Programról (ÖKP). Ez az a javaslat, amely 5-10 millió forintot adna azoknak a közszolgálati dolgozóknak, akik önként mondanak fel munkahelyükön. A tervekről a lap szerint nem kapott tájékoztatást a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, ezért úgy döntöttek, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon keresztül levélben fordulnak a miniszterhez. Nem ismeri a javaslat részleteit Parragh Ferenc MKIK-elnök, az Államreform Bizottság tagja sem. Parragh László elárulta, hogy a közteher mérséklése lenne az egyik alapja a következő évek kormányzati - de a nemzetgazdaság egészét érintő - béremelési programjának, de az MKIK elnöke óvatosságra int, mert szerinte a túlzott mértékű csökkentés a régiós versenyképességünk romlásához vezetne.

Az alábbi linken található kép ötletet ad a könyvtár wifi bejelentkezési azonosítóinak marketing célú kihasználására. A nyílt wifi eléréséhez egy azonosítóra és egy jelszóra van szükség, s ha ezt könyvtári marketingüzenettel képzeljük el, ekkor lehet pl. azonosító: kölcsönözz, jelszó: hét végére is. Ehhez a meglévő router néhány perces átprogramozására, illetve a könyvtárban elhelyezett wifi-ről tájékoztató feliratok módosítására van szükség. (Munkásabbá teszi a módosítást, ha ugyanarra a wifi-re más, pl. nem használói gépek, vagy szolgálati telefonok is kapcsolódnak.) További ötletek a hosszabb távú vagy alkalmi marketing-üzenetekre:
- kölcsönzési határidőnket / meghosszabbítottuk
- húsvét után / kedden nyitunk
- kedd 3-kor / meseolvasás. (MG)

Mi a könyvtárközi kölcsönzés legfontosabb vetélytársa? - tettük fel múlt heti kérdésünket. A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
4 - könyvesboltok
3 - e-könyvesboltok
20 - fáljcserélő hálózatok
7 - egyéb
7 - használói e-könyvcseréldék.
- A válaszadók véleménye szerint leginkább a fájlcserélő hálózatok jelentik a használók számára a könyvtárközi kölcsönzés alternatíváját - kevesebb munkát és adminisztrációt okozva egyúttal a könyvtárosoknak. Érdekes, hogy e vetélytárs (és a helyzet kezelése) meglehetősen ritka téma a könyvtári tanácskozásokon, pedig nem csak a könyvtárközi kölcsönzésre, hanem a könyvtári szolgáltatás nagy hányadára hat. A viszonylag sok egyéb válasz arra is utalhat, hogy azokat kérhetik a használók könyvtárköziben, melyeket nem tudtak letölteni. Az is feltételezhető, hogy a drágább, külföldi irodalom esetében gondolnak a használók inkább a torrentre.
A könyvtárak pillanatnyi nagy előnye, hogy egyelőre kevesen digitalizálnak, osztanak meg jelentős mennyiségű anyagot - még. (MG)

Múlt heti hírünkhöz - Olcsóbb lesz Amazonról rendelni - új szakkönytári konkurens? link - Nagypál László fűzött kommentárt:
Egyik baj az, hogy nálunk az állami könyvtárak előre fizetni egyelőre nem tudnak, ahogy azt az Amazonnál kellene, csak a könyv megérkezése után bizonyos határidővel.
Másik gond, hogy az Amazonon viszonylag olcsóbban beárazott példányok elég sokszor tollal, filccel össze vannak firkálva, holott a példány állapotát úgy minősíti az eladó, hogy "good". (Tengerentúlról hagyományos, olcsóbb és lassúbb szállítás esetén előfordul, hogy közben nedvesedik és penészesedik is a papír.)
Túl sok jót az elektronikus Kindle formátumukról sem hallottam eddig, a könyvtári használat és megőrzés szempontjából.

Március 1-jén tartják az International Hug-a-Librarian-Day (Ölelj meg egy könyvtárost!) nemzetközi világnapot. Mi, a nemzetközi XY napok nagy rajongói ez alkalommal a Megyei Könyvtárba látogattunk el, hogy egy videóriportban megmutassuk nektek a könyvtár látogatók elől elzárt, titkos, de annál izgalmasabb részeit. Sok meghökkentő és vicces dologgal találkoztunk: ...

Lezárult a Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumainak tisztújítása, miután 2016. február 18-án az NKA Igazgatósága Székházában az újonnan delegált és kinevezett kuratóriumi tagok átvették Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, az NKA elnökétől és Doncsev Andrástól, az NKA alelnökétől a kinevezési okiratokat. A tavaly decemberi jogszabálymódosításnak köszönhetően felálló új rendszer alapján 17 állandó és három ideiglenes kollégiumban 128 fő kezdhette meg munkáját.
Az ünnepi rendezvényen Krucsainé Herter Anikó, az NKA Igazgatóságának főigazgatója tájékoztatást adott az NKA pályáztatási tevékenységéről és egyéb, a tisztségviselőket érintő témákról.
A Közgyűjtemények Kollégium vezetője (a szakmai szervezetek által delegált személy): Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Megyei Könyvtár igazgatója. A szakmai szervezetek által delegált személyek: Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokat felügyelő főigazgató-helyettese, Hermann István, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára igazgatója (2017 februárjáig fizetés nélküli szabadságon). A Magyar Művészeti Akadémia által delegált személyek: Szőnyiné Szerző Katalin Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, az OSZK Zeneműtárának ny. vezetője, az MMA rendes tagja.
Miniszteri hatáskörben kinevezett személyek: Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Dr. Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára igazgatója, a MELTE elnöke, Dr. Tóth Arnold etnográfus, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgató-helyettese. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A nemzetközi trendek szerint a mobil eszközök terjedésével párhuzamosan inkább használják az okostelefont információszerzésre, mint telefonálásra. Ez főleg az egyetemi hallgatókra igaz. A kutatás az Illinoisi Egyetem (UIUC) és a dél-koreai Kyungsung Egyetem (KU) hallgatóinak keresési szokásait vizsgálta és hasonlította össze kérdőív segítségével.
Annak ellenére, hogy a diákok gyakran használják őket, sem a telefon, sem a táblagép nem az irodalomkutatás elsődleges eszköze, hanem a PC-k és a laptopok. A telefonnal szemben mindkét társaság a képernyőméretet hozta fel ellenérvként; a koreaiak gyakori problémája a különböző szoftverekkel való kompatibilitás, míg az amerikaiak a sebességre és az internetkapcsolat nehézségeire panaszkodtak. A diákok azért nem használják még irodalomkutatásra a telefont, mivel sok esetben, pl. a szoftverkompatibilitás hiánya miatt, nincs rá lehetőség. Ezzel szemben a használati tendenciák azt mutatják, hogy rövid időn belül jelentkezik az igény a mobilbarát könyvtári szolgáltatások iránt. (Mobil eszközzel történő információkeresési szokások: összehasonlító elemzés; ref.: Jávorka B.)

Annak ellenére, hogy a szakirodalomban azt olvassuk, hogy a webes keresőmotorok visszaszorítják a könyvtári katalógusokat, az Észak-Karolinai Egyetem Chapel Hill könyvtára a Triangle Reserch Libraries Network (TRLN) konzorcium tagjaival együttműködve megújította katalógusát. A TRLN négy tagja biztosítja a katalógusban azonosított nyomtatott dokumentumok 24 órán belüli szolgáltatását.
Bár a katalógus nem nyerheti vissza korábbi presztízsét, továbbra is nélkülözhetetlen lesz a könyvtárhasználók körében, még ha az irodalomkutatás későbbi szakaszában kap is majd szerepet. A kereső (discovery) interfész megújításához az Endeca szoftvert használták fel. A rendszer automatikusan felajánlja annak lehetőségét, hogy a már katalogizált tételek felkerüljenek a kötelező olvasmányok rövid kölcsönzési listájára. A katalógus össze van kötve könyvborítók, tartalomjegyzékek, digitalizált kéziratok metaadataival és szolgáltatásának lehetőségével. Az Endeca szoftvert a fejlesztés során fazettás navigációval látták el, amit összekapcsoltak a többszörös szűkítés lehetőségével és a rendszernek azzal a tulajdonságával, hogy bármelyik adatmezőben keres, így nagymértékben hasonlít a Google által kínált keresésekhez.
Jelentős újítás a rendszerben, hogy a kulcsszavas keresés során felkínálja a Kongresszusi Könyvtár tárgyszavait is, anélkül hogy ennek a tárgyszókészletnek a szerkezetét ismernie kellene a felhasználóknak. A MARC és nem MARC alapú adatokat integráltan kezeli a rendszer, így képfájlok, videók és kéziratok kulcsszavas keresése is lehetővé vált egyetlen felületen. (Nagy teljesítményű katalógus építése egy egyetemi könyvtárban; ref.: Koltay T.)

A kutatások alátámasztják, hogy akik csecsemő-, kisgyermek és iskoláskorban sokat hintáznak, azok könnyebben tanulnak meg írni és olvasni. Jobban tartják a sor irányát és kevésbé jellemző náluk a betűk felcserélése (pl. b, d, és p betűké). Ennek oka, hogy a hintázás erősíti a két agyfélteke közötti kapcsolatokat és a gyermek koordinációja mellett a gondolkodási képességeit is fejleszti.
A hintázás stimulálja az agykérget is, ahol az agy koncentrációért felelős része található, ezért a figyelemzavarban szenvedő gyermekeknél különösen jó eredményt lehet elérni hintázással.

Valójában a 19. századtól sok országban bevett terápiás módszer a könyvek általi gyógyítás. Legfőbb célja az önismeret-fejlesztés, a kommunikációs készség, a problémamegoldó és kreatív gondolkodás, az empátia, a csapatmunka iránti fogékonyság beindítása.
A Magyar Irodalomterápiás Társaság honlapjáról tudom, hogy a szépirodalmi művek gyógyító hatását évszázadok óta szinte minden kultúrában elismerik. A biblioterápiának két formája jellemző: "a receptív terápia a művek élményszintű, élőszóban történő feldolgozására összpontosít, aktív terápiában pedig a kliensek, páciensek maguk írnak verset, naplót, emlékiratot stb? A kiindulópont lehet egy-egy idézet, vagy egy csoport kollektív emlékeseménye."
Hol, kiknek és hogyan zajlik a terápia? ...

Ezt olvasták leginkább 2015-ben Székelyudvarhelyen:
Ken Follett Évszázad-trilógiája (A titánok bukása, A megfagyott világ és Az örökkévalóság küszöbén) volt a legnépszerűbb kikölcsönzött könyv 2015-ben a székelyudvarhelyi városi könyvtárban. A második helyre Bánffy Miklós Erdélyi történet-trilógiája (Megszámláltattál..., És híjával találtattál és Darabokra szaggatottól) került, míg a harmadikra Dragomán György Máglya című regénye - mondta el a Transindexnek Kovács Erzsébet, az intézmény könyvtárosa. Elmondása szerint az említett könyvekhez előjegyzés szükséges, és gyakorlatilag egész évben ki vannak kölcsönözve.
A háziolvasmányok közül főleg a román kötelezők magyar fordításait keresik, például Liviu Rebreanu Ion c. regényének magyar változatát, illetve Camil Petrescu Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război c. regényének fordítása nagyon keresett. De lehet említeni Mihail Sadoveanu Baltagul c. kisregényének fordítását is. Ezekhez szintén csak előjegyzéssel lehet hozzájutni.
"Ezekkel is problémáink vannak, mert a meglévő példányaink már elrongálódtak, és nem tudjuk újra megvásárolni ezeket. Nem kapjuk meg a könyvesboltban, pedig igény lenne rá" - mondta Kovács. (Transindex)
- Kit kölcsönöztek ki leginkább a könyvtárból 2015-ben Sepsiszentgyörgyön?
Agatha Christie vezeti a 2015-ben legigényeltebb szerzők százas listáját, amelyet a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár tett közzé.
A száz szerzőnek kicsit több mint a fele - 52 - kötelező olvasmányok szerzője, ezt a könyvtár külön jelölte. A "nem háziolvasmányok" közül Christie után Wass Albert (a teljes listán 7.), J.K. Rowling (10.), Rejtő Jenő (16.) és Barbara Taylor Bradford (20.) voltak a legnépszerűbbek.
A top 10-ben a második helyen Jókai Mór áll, őt Mihail Sadoveanu, Szabó Magda, Mikszáth Kálmán, és Antoine de Saint-Exupéry követik, a 8. helyen Móricz Zsigmond, a 9-en I. L. Caragiale áll. (Transindex)

A Vox terjedelmes cikkben foglalkozik Alexandra Elbakyan kazah neurológussal, aki négy éve elindította a tudományos folyóiratok Napsterét, a Sci Hubot. Azóta 47 millió tudományos cikket tett közzé ingyenesen az oldalon. A kiadók értelemszerűen őrjöngenek, nehéz lesz eldönteni, kinek van igaza.
A Sci Hub alapötlete rendkívül egyszerű: a belépőkód megosztására épül.
Az egyetemi hallgatók többnyire a könyvtárak folyóirat-böngésző szájtjain keresztül (itthon az Ebsco lehet ismerős) tölthetik le a cikkeket, amennyiben rendelkeznek a megfelelő jogosultságú kóddal. Ezekért a jogosultságokért az egyetemek és a tanszékek nagyon sok pénzt fizetnek, majd utána kiosztják a kódokat a tanárok és a kutatók között. Elbakyan pedig a Sci Hub elindítása előtt egyszerűen megkérte a tanárait, hogy töltsék le neki a szükséges cikkeket.
A Sci Hub ezt a folyamatot automatizálja. Nem kizárt azonban, hogy a Sci Hub és a mögötte álló közösség kikezdi ezt a modellt, már azzal is, hogy egyre többen használják. Hiába lőtték le az előző szájtot, a Sci Hubot egy .io-s domainnel külföldön regisztrálták újra, így az amerikai hatóságoknak sokkal nehezebb dolguk lesz a továbbiakban.

Az amerikai Hesed House link karitatív szervezet készítette a videót könyvtárosok számára. A szervezet ügyvezetője a közel 40 perces anyagban igyekszik minden információt átadni, amit egy könyvtárosnak fontos tudnia a hajléktalanokról, a hajléktalanság kezeléséről.

Korábban már szóltunk a hollandiai Keizerslanden könyvtárából (Deventer városi könyvtár külterületi fiókkönyvtára). Beszámoltunk arról, hogy sarkában büfé található, hogy könyvajánló plakátok vannak benne, a shop-koncepció szerint rendezik az állományt, az Overijselse Bibliotheekdienst könyvtárellátó vállalat szolgáltat benne - az állománytól az installáción és berendezéseken keresztül a könyvtári személyzetig. A helyi önkormányzat információs pontja, ahol annak személyzete egyeztetett időpontokban fogadóórát tart.
Most más téma kapcsán került a helyi híradásba. A személyzet a napokban vette észre, hogy néhány hónapon belül már a második wc-kefe tűnik el a könyvtárból. A híradásban képet közölnek az azóta pótolt eszközről. A könyvtár kezelője ezen túl meglepetését fejezi ki. Intézkedést nem terveznek. (ref.: MG)

Szombaton délelőtt rendezték meg a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban a Wass Albert vers- és prózamondó versenyt 33, határon inneni és -túli résztvevővel.
A rendezvény - a hagyományoknak megfelelően, hiszen sok éve szervezik már meg - bekapcsolódik a 25 Órás Szépirodalmi Ünnepségbe, amelynek keretén belül Wass Albert és más szellemóriások műveinek felolvasása zajlik szerte a Kárpát-medencében és a tengeren túlon is - tudtuk meg Fülöpné Rákos Évától, a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület elnökhelyettesétől.

Az igazán jó álláshirdetés első szűrőként működik: a megfelelő jelölteket vonzza, a nem megfelelőket pedig taszítja.
Mi a baj az álláshirdetések többségével? - A megjelenő álláshirdetésekre gyakran nem a megfelelő pályázók jelentkeznek. Még ha a hirdetés alján felsorolt feltételeknek meg is felelnek, jó esetben az interjún kiderül, hogy nem nekik való a felkínált pozíció. Rosszabb esetben a próbaidő alatt. Legrosszabb az, amikor a cégnél ott marad egy motiválatlan, a munkájától szenvedő kolléga.
Általában az álláshirdetést vagy különösen az álláshirdetés sablonját olyanok készítik, akik vagy teljesen más területen dolgoznak (pl. marketing) vagy csak kaptak egy megbízást és ezzel együtt egy munkaköri leírást (pl. HR), amiből kiválogatják a szerintük fontos pontokat. Még ha nagy odafigyeléssel is készül az álláshirdetés, többnyire akkor is az írójának a gondolkodási mintái szerint lesz megfogalmazva. Ez csak akkor nem baj, ha a hirdetés készítőjéhez nagyon hasonló motivációjú új kollégát keresünk, mert az ilyen hirdetés elsősorban nekik lesz vonzó.

Jártunk már úgy, hogy a könyvtárban találtunk egy érdekes cikket, de éppen nem volt rá lehetőségünk, hogy fénymásoljuk vagy szkenneljük? Ilyenkor a szorgalmas diák előveszi a tollát és kerít egy üres papírt, majd szépen leírja a cikk tartalmát. Ez is egy jó megoldás, de ha a cikket később, pl. a blogoldalán szeretné megjelentetni, akkor be kell gépelnie a könyvtárban, papírra leírt szöveget. Ez az összetett művelet már eléggé időigényesnek tűnik.
Ha van nálunk egy fényképezőgép, vagy egy fényképezni is tudó mobiltelefon, akkor már sokkal könnyebb dolgunk van. A következő néhány sorban arról olvashattok, hogy milyen megoldással lehet a legkönnyebben elérni a kívánt célt.
Elsőként vegyük elő a mobilt és fotózzuk le a lehető legjobb felbontásban a cikk oldalát. Ha vannak illusztrációk vagy ábrák a cikkhez, akkor célszerű azokat külön is lefotózni. Ezután, ha hazamentünk, akkor töltsük le, vagy küldjük el magunknak e-mailban az elkészített fotókat. Az eljárás természetesen mobileszközzel is teljességgel végigvihető, de sokakhoz hasonlóan én magam sem szeretek mobiltelefonnal blogolni. Mivel van asztali gépem is, ezért csupán kényelmi okokból, a továbbiakban már billentyűzet és monitor mögé ülve folytatom a megkezdett munkát. ...

Két tüzes fiatal végigsétál az egyetem kampuszán, aztán a könyvtárban egymásnak esnek. A pornós cégnek hivatalosan senki nem adott engedélyt a forgatásra.
Áll a bál a berlini Humboldt Egyetemen, miután kiderült, az intézmény könyvtárában leszbikus pornófilmet forgattak. A jelenetsor két fiatal lány főszereplésével készült, akik azt próbálták bemutatni, milyen a diákélet. A kampusz területén sétálgatnak, betérnek a könyvtárba, ahol keményen készülnek vizsgájukra. A tanulást azonban egy idő után megunják, ezért eltűnnek a könyvespolcok között, és végül egymás testében nyernek kielégülést.
- Még az egyetem honlapján is ott van, hogy engedély nélkül egyáltalán nem forgathatnak semmit a kampuszunkon, nemhogy ilyen filmet. Egészen biztos, hogy a történtekkel kapcsolatosan jogi úton fogjuk kiharcolni igazunkat. - idézi az egyik helyi lap Hans-Christoph Kellert, az egyetem szóvivőjét.

Új programot fejlesztettek a Google mérnökei, amely már most nagyobb pontossággal találja ki egy fényképről, a világ melyik pontján készült, mint az ellene felsorakoztatott, világlátott emberek. A mélytanulási algoritmus neve PlaNet, és képek tízmillióin edzették.
Azt persze könnyű megmondani, hogy készült egy fotó, ha rajta van az Eiffel-torony. A PlaNetnek épp azért mutattak meg 91 millió helymegjelöléssel ellátott képet, hogy azokat a helyszíneket is be tudja azonosítani, ahol nem látszik ilyen jól felismerhető helyi sajátosság.
A képek 3,6 százalékát utcaszinten sikerült belőnie, 10,1 százalékot városszinten eltalálta, és összességében is jobban teljesített, mint a kontrollcsoportként használt sokat utazó emberek. A PlaNet átlagosan 1132 kilométeres pontossággal dolgozott, míg a tíz emberi ellenfele csak 2321 kilométerre találták el a helyszíneket. Összességében 50 tesztkörből 28-at nyert meg már most a fiatal algoritmus.

Az uniós irányelvekkel szemben nem tanulnak elegen a gazdaság kulcságazatokban, a közoktatásból kikerülők egyre nagyobb aránya alapkészségek terén elmaradnak az elvárt szinttől, a központosítás miatt egy merev rendszer alakult ki, ami a forrásokat sem kielégítően osztja szét, ráadásul nem sikerült előrelépni abban sem, hogy a tanulók társadalmi háttere kevésbé legyen meghatározó fejlődésükben.
A 2012-es PISA-felmérés alapján egyértelművé vált, hogy az uniós átlag alatt teljesítenek a diákok szövegértés terén, a gyengén teljesítők aránya növekedett 2009 és 2012-között. Az alapkészségeket is hiányosan fejlesztik, ráadásul nagyon nagy szerepe van annak, hogy vidéken vagy nagyobb városban tanul-e a diák, illetve nem tudja kompenzálni a szerényebb háttérrel rendelkező tanulók lemaradását sem a közoktatási rendszer. A korai iskolaelhagyás is a szegényebb északkeleti országrészt érinti, pedig a térség felzárkóztatásához pont az oktatás hatékonyságának emelése az egyik kulcs.

A menekültek és a konfliktuszónákban élő gyermekek oktatása az egyik legnagyobb kihívás, amellyel most a nemzetközi közösség szembesül. A konfliktuszónákban sorra rombolják le az iskolákat, a tanárok elmenekülnek, vagy a túlélésükért küzdenek, a könyvtárakat pedig kifosztják vagy felégetik.
Szerencsére azért vannak lehetőségek arra, hogy ezt a helyzetet kezeljük. Elvégre is manapság az internet révén egy gombnyomással tanórákat, leckéket lehet venni, illetve jól felszerelt könyvtárakat érhetünk el. A dubaji székhelyű MBZ Alapítvány bátor pilot projektje ezt használja ki: az általuk szervezett - például matematikai, idegen nyelvi - tanfolyamokat le lehet tölteni mobiltelefonra, és azt a diákok kezébe lehet adni. Ha azt az 58 millió gyereket - aki jelenleg nem járhat iskolába - nem tudjuk elvinni a tantermekbe, akkor a tantermeket kell elvinni hozzájuk.
A segélyszervezetek már elkezdték ezt a folyamatot, és az internetet kihasználva oktatási lehetőségeket biztosítanak szíriai menekülteknek.
A fejlesztési együttműködésekkel foglalkozó norvég ügynökség (Norwegian Agency for Development Cooperation) például nemzetközi pályázatot hirdetett meg olyan okostelefon-alkalmazások kifejlesztésére, amelyek arabul elérhetővé teszik az alapvető iskolai tananyagot, és javítják az öt és tíz év közötti szíriai menekült gyermekek pszichoszociális helyzetét.

A világ talán legnagyobb könyvügynöke már ezer írót gyűjtött be, és az egész Földön képviseli őket. Nemcsak vállalatának méreteiről nevezetes - ötvenen dolgoznak mellette a két kontinensen -, hanem szilárd föllépéséről és határozottságáról is. Ezért nyerte el a Sakál becenevet. Sokan tartanak tőle, és mindenki tiszteli. Évtizedek szívós munkájával építette föl a vállalkozását, amely az irodalmi világ óriási rendező pályaudvara. Az olvasók rendszerint nem is tudnak a létezéséről, ahogyan a vonatutasok többsége sem igen van tisztában a vasút működésével.
Ma már világjelenség, hogy a hivatásos írók jó része ügynökökön vagy ügynökségeken keresztül adja el műveit a kiadóknak. Különösen az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában honosodott meg, de nálunk is kezd már elterjedni ez a módszer, csak Magyarországon ma még bonyolultabb a láncolat.

Fazekas miniszter szerint teljesen rendben van, hogy 40 millióért plagizált tanulmányokat kaptak. Még január végén derült ki, hogy Fazekas Sándor jóbarátja, Horváth László tulajdonában lévő Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. negyvenmillió forintért készített tanulmányokat a kazah juhtenyésztésről.
Azóta kiderült, hogy a dolgozat egy része plágium. A szocialista Mesterházy Attila írásban kérdezte meg a minisztert, hogy mégis mikor követelik vissza a pénzt, amit a tanulmányokért fizettek, hiszen azok közt van olyan, aminek fele egyszerű másolat. Fazekas miniszter szerint viszont ilyen nem lesz. Válaszában azt írja, hogy "sajnálatosak azok a körülmények, amelyek között a tanulmány megszületett, de a Minisztérium által meghatározott szakmapolitikai céloknak a tanulmány megfelelt, így meglátásom szerint a Minisztériumot kár nem érte. Úgy vélem, hogy a Dr. Csízi István és Dr. Mucsi Imre urak között esetlegesen felmerülő szerzői jogi vita nem érinti a Földművelésügyi Minisztériumot."
- Példa saját szakmánkból: a Szombathelyen végzett Bíró Szabolcs könyvtáros inforbróker-dolgozatát a webről ellopták, és szakértői munkaként 1,6 millió forintért értékesíteni próbálták. - Abból az esetből büntetőeljárás lett. (MG)

Elfogadták a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatát (EURES) átalakító rendeletet az Európai Parlament brüsszeli, két napos tanácskozásán ülésező politikusok, létrehozva ezzel az álláskeresők és állásajánlatok uniós szintű adatbázisát - tájékoztatott közleményében az Európai Parlament csütörtökön.
A rendelet célja, hogy segítse a munkanélküliség csökkentését a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jobb párosításával.
Az új szabályok nagyobb figyelmet fordítanak a határokon átnyúló régiókra és a fiatalokra - írja közleményében az uniós parlament. A tervek szerint az új EURES-portál automatikusan párosítja össze az életrajzokat a megfelelő állásajánlatokkal. Ezen felül az állami foglalkoztatási szolgálatok által a tagállamokban közzétett ajánlatok az unió minden országában elérhetőek lesznek a honlapon. (via ReMeK-e-hírlevél)

Történelem iránt érdeklődők figyelmébe: 85 ezer ingyenesen elérhető dokumentumfilm az 1896 és 1976 közötti időszakból. (via Facebook, Iparművészeti Múzeum Könyvtára)