A KIT-ben rendszeresen visszatér az a megállapítás, hogy fajlagosan a könyvár legnagyobb segítséget a hátrányos helyzetű emberek számára tud nyújtani. Ennek feltétele persze, hogy a könyvtáros ezeket az embereket
- tudatosan, tervszerűen beengedje a könyvtárba
- legyen képessége az adott esetben speciális bánásmód nyújtására
- megelőzze a nem hátrányos és hátrányos helyzetűek közötti lehetséges konfliktusok, ellenérzések kialakulását
- tudjon olyan közösséget teremteni, amelyben mindkét fél otthon érzi magát.
Elég valószínű, hogy a hazai könyvtárügy előtt is ez a legnagyobb kihívások egyike. Nem mellesleg így biztosíthatják a könyvtárak a legnagyobb megtérülésüket a társadalomban. (MG)

"Azt találtuk, hogy a jó tanulási közegből a hátrányos helyzetű gyerekek profitálnak a legtöbbet, míg ha rossz közegben tanulnak, a teljesítmény szempontjából ők lesznek a legnagyobb vesztesek." A kutatók szerint ez azért van így, mert a hátrányos helyzetű gyerekek esetében a szülők kevésbé tudják kipótolni mindazt, amit a tanulók motiválásához nem ad meg nekik a pedagógiai munka.
Bár a közvéleményben erősen él az az elképzelés, hogy az a jó, ha a hátrányos helyzetű vagy gyengébb teljesítményű tanulókat elkülönítetten fejlesztik, a kutatók szerint ez akkor sem hatékony, ha több pénzt és képzettebb pedagógusokat biztosítanak hozzá. Scharle Ágota közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója szerint "az elkülönített oktatás felerősíti a gyerekek egyéni nehézségeit, elzárja a gyereket a pozitív mintáktól, és az énképüket is lerontja, mivel azt sugallja, hogy valami baj van velük, ha az elkülönített csoportba kerülnek". (Qubit)

Újragondolta a mesemondás hagyományát a Jászberényi Városi Könyvtár link .

- Egyszer vót, hun nem vót, ott a Zagyva partjátúl nem messzi, ahun az a magos két tornyú csuda ház áll - az amelyikbe annyi könyv van, mint égen a csillag, na meg képzeljétek, ott olyan messzilátó kukker is van, amivel azokat az igazi fényességes világítókat, amelyeket ez Úr Isten teremtett ama harmadik napon... lehet lesni az egyszeri embernek is... . na ... vót ott három asszony. Azok olyan ördöngős, bűbájos féle gyerekkönyvtárosok mind a hárman - boszorkányos tudással! Me' azok azt is tudták, amit az olvasó nem, meg aztat is látták amit a TextLib nem. Na, hogy szavamat ne felejtsem - azok annyit tudtak nyelvelni összevissza, halljátok-e, ... hogy az Úr 2018. esztendejében induló Jászsági Népmesepontba ippen jók lettek mesélőnek. Meséltek azok fejbű' éjjel-nappal, élőszóban a hozzájuk betévedő porontyoknak, sihedereknek, aggoknak eleget. Van a mesetarisznyájukba állatos-, varázsos-, tündéres-, boszorkányos-, vicces, de még huncut mese is bőven. Na ezekből a csintalan, virgonc történetekből markoltak nagy hirtelen egy csokorra valót és adták bokréta helyett ajándékba nőnapkor sorstársaiknak.
- A három bűbájos: Boda Lászlóné Judit, Szarvas Lászlóné Csilla, Verseginé Ujhelyi Petra.

A mesekocsmáról közérthetően: link A fotókat ld.: link .

Kovács Péter igazgató a KIT-nek elmondta: ez az egész kolléganőim ötlete volt, egy kávé mellett. Átmentünk a sörözőbe, és megkérdeztük, hogy mehet vagy nem. Mehet. Meghirdettük regisztrációval (mert kicsi a hely). 30 percen belül elfogytak a helyek, mert mindenki ismeri a kollégákat, és itt tudják, hogy ki és mi a Mesepont. Az meg egyértelmű a plakátról, hogy 18+-os... - Első alkalom volt. A visszajelzések mindenhonnan maximálisan pozitívak, és szeretnék, ha lenne hetente. A következő a kimaradottaknak anyák napján lesz, aztán majd látjuk, hogyan tovább.

... ez is kitűnik a KSH adataiból. E tényre Nyáry Krisztián is felhívta a figyelmet Fodor Péterrel készített interjúban link , itt Kovácsné Koreny Ágnes pályázatából idézünk. (p.8) (MG)

- A számokból jól látszik, hogy 2023-ra elmúltak a pandémia negatív hatásai, a használók visszatértek a könyvtárba, s egyre növekvő számban veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ebben bizonyára jelentős szerepet játszott az is, hogy a fenntartó Fővárosi Önkormányzattal közösen meghozott döntés eredményeképpen a FSZEK nem zárt be 2022 végén, 2023 elején a fűtési időszakban, sőt, könyvtáraiban menedékhelyet, melegedőhelyet kínált a fővárosiaknak.

A beiratkozottak száma mintegy 4.000 fővel több, mint 2019-ben volt (annak ellenére, hogy három év után idén január 1-jével emelkedtek a beiratkozási díjak). A csak adminisztrációs díjat fizető, azaz a könyvtárat csak helyben használó, nem kölcsönző olvasók aránya jelenleg 17,8% (ez 2019-ben 20% volt).

Az 1,748 millió kölcsönzött és hosszabbított dokumentum több, mint 2019 azonos időszakában, de a kölcsönzött dokumentumok száma arányaiban továbbra is kevesebb. Ez azt mutatja, hogy az olvasók többet hosszabbítanak. Jelentősen megnőtt az előjegyzések száma, ami azt jelzi, hogy - valószínűsíthetően a pandémia idején működtetett, az előjegyzési szolgáltatáson alapuló Könyvtári Cserepontok igénybevételének hatására is - az olvasók szélesebb körben ismerték és szerették meg a szolgáltatást.

Óriási mértékben megnövekedett a Központi Könyvtárat turisztikai céllal felkeresők száma - ez a tény mindenképpen jelentős szerepet kell, hogy játsszon a Központi Könyvtár és szolgáltatásai fejlesztésében.

A könyvtár nemzetközi pozicionálásához az IFLA METLIB, azaz nagyvárosi könyvtári szekciójának évenkénti felmérését vehetjük alapul, amelyben a tagkönyvtárak teljesítményét vizsgálják a hozzáférés, a gyűjtemény, a használat, a gazdasági és pénzügyi mutatók, illetve a személyzet nagysága, összetétele alapján. Sajnos, a METLIB évek óta adós az összehasonlító adatokkal: a legutolsó ilyen összefoglalás 2016-ra vonatkozóan érhető csak el. Ez alapján az 1 milliónál nagyobb népességgel rendelkező európai városok könyvtárai között nagyságát illetően a FSZEK 2016-ban az elsők közé tartozott. A kölcsönzések száma tekintetében öt, a személyes látogatások száma tekintetében pedig mindössze négy könyvtár előzte meg a FSZEK-et.

Sajnos nem állandó ez a fajta megoldás, de egész márciusban lehet cicákkal megbocsátást nyerni.

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy pár napot csúszott egy kikölcsönzött könyv visszavitelével, ritkábban pedig olyan is becsúszik, hogy valaki elveszíti a kötetet, vagy megsérül, amíg nála van. Ilyenkor a legtöbb könyvtárban meghatározott mértékű pótdíjat kell fizetni, ám a massachusettsi Worcester Public Library link most bevezetett egy új megoldást.

A Felines for Fee Forgiveness (kb. macskák a pótdíj elengedéséért) programban ugyanis átmenetileg elfogadnak cicás fotókat is a pénz helyett. Igaz, ez a lehetőség csak március végéig él, az intézmény által meghirdetett March Meowness jegyében - a könyvtár egész hónapban a macskákat ünnepli.

A szabályzat amúgy elég rugalmas, mert nemcsak fényképezni, hanem rajzolni is lehet. Akár a saját kedvencünk, akár egy barátunk cicája, de még menhelyi macskák is szerepelhetnek a képeken. Sőt, akár tiszteletbeli macskákat is elfogadnak, vagyis ha valaki beállít egy kutya, egy mosómedve vagy bármilyen más állat fotójával, arra is rábólintanak. Arról az ott dolgozók döntenek, hogy mely pótdíjakat engedik el ennek fejében.

Mindezzel azt akarják sugallni, hogy balesetek bármikor történhetnek a kiadott könyvekkel, de nem szabad, hogy ez akárkit is eltántorítson a könyvtár szolgáltatásainak jövőbeli igénybevételétől.

A közösségi szerelőműhely (repair café link ) olyan helyiség, akár könyvtárban, ahol akár szakemberek, akár laikusok időről időre összejönnek tárgyakat, berendezéseket megjavítani. A helyiségekben lehetnek a tevékenységet segítő berendezések is - írtuk egy éve. A közösségi szerelőműhely több funkcióval bír:
1. támogatja a fenntarthatóságot (kidobás helyett gyakran elég megjavítani a berendezést) (vö.: Közösségi szerelőműhely - könyvtári helyiségben? - A szerelők kiáltványa link
2. közösséget teremt: kapcsolatokat épít emberek között, tényleges munka vagy puszta elbeszélgetés, tanácsadás által
3. idősebb emberek vagy önkéntesek számára tartalmas elfoglaltságot kínál
4. növeli a könyvtár közösségi beágyazottságát, lehetőséget a keresztértékesítésre (aki a repair caféba tér be, könnyebben rávehető pl. kölcsönzésre is.

Nem makerspace, bár lehet átfedés is. A makerspace (alkotói műhely) ugyanis a használóknak olyan teret és berendezéseket kínál, amelyben a technológia megismerése, kísérletezés, együttműködés és tanulás a cél. Vö. pl. Gödöllőn: link .

S hogy a felsoroltakon túl milyen tágabb jelentősége van?
- A manuális kompetenciáknak önmagukon túlmutató kulturális jelentőségük van - mondja Matt Crawford TED-előadásában. Mint kifejti: anyagi kultúránkban van egyfajta hallgatólagos erkölcsi nevelés. Eszerint a modern személyiség a passzivitás és a függőség irányába formálódik. Egyre kevesebb lehetőségünk marad, hogy felelősséget vállaljunk fizikai környezetünkért, ami együtt jár a felelősségvállalás iránti csökkenő elvárással. Egyre inkább elmegy a kedvünk a berendezések megjavításától, amihez az elektronizáltság szintje is hozzájárul.
- Nos, a repair café pontosan ennek ellenében hat: az identitást erősíti, és kézműves tevékenység fejlesztésével a felelősségvállalás irányába segíti tagjait. Az egyre fontosabb fenntarthatóság mellett. (összeáll.: MG)

A Stádium 28 Kör állásfoglalása - Az MTA köztestületi tagjaiból alakult társadalmi fórum a következő állásfoglalást bocsátotta ki:
- Felháborító dolog jutott tudomásunkra. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója vélt vagy valós elvárásra, magánszorgalomból vagy engedelmességből - nem tudjuk - megfosztotta nyugdíjas vagy nyugalomba vonuló kollégáit hivatalos e-mail-címüktől, intézeti belépőkártyájuktól, számítógépüktől, könyvtárhasználatuktól, az intézeti virtuális magánhálózat és ezzel az adatbázis használatától. Lényegében kizárta őket a további kutatási lehetőségből. Azzal érvel, hogy nyugdíjasok lévén semmilyen kötelezettségük nincs irányukban, de ez nem jelentheti az anyagi teherrel nem járó lehetőségek megvonását is. Embertelen, tiszteletlen, tudományellenes eljárás, amelyet vissza kell vonni azonnali hatállyal. Szolidárisak vagyunk az érintett tudósokkal.

A KIT-ben többször írtunk a közepes fejlettség csapdájáról link , és annak legfőbb fenntartójáról, a bizalomhiányról, és társáról, a döntéshozatalba bevonás hiányáról, információvisszatartásról. Menyek nyilván előrevetítik a magújulási képesség szintjét is. (MG) Demeter Szilárd nyilatkozik:

- Abból indultam ki, hogy melyek azok az intézmények, amelyek nagyon fontosak. Még azt sem mondanám, hogy rosszak az ott dolgozó munkatársak - jó muzeológusok, jó könyvtárosok dolgoznak ott. Még a főigazgatóikban is bízom, de valahogy külön-külön a "szerteszét gyöngeség" állapotában egy bizonyos értelemben úgy vannak, hogy nincsenek, pedig igény lenne rájuk. Ilyen a Magyar Természettudományi Múzeum, ami a Ludovikából való kiköltöztetése, illetve a Debrecenbe tervezett átköltöztetése okán valahogy radar alá került, miközben az egyik legfontosabb tudásanyag ott van. Ilyen az Iparművészeti Múzeum, ahol a főépület felújítása valamiért nem halad, emiatt az Iparművészeti most már sok éve nem tudja mutatni magát. Valamilyen értelemben ilyen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) is, hiszen megváltoztak az olvasási szokásaink.
Amikor akadémiai kutatói ösztöndíjjal Budapestre kerültem, akkor mint a Budapesten tanuló egyetemisták jelentős része az OSZK-ba mentem kutatni és tanulni. Ez ma már nincs. Sőt már a hardcore kutatók is kikoptak az OSZK-ból, hiszen digitálisan hozzáférnek azokhoz az anyagokhoz, amelyekre szükségük van.
Tehát az OSZK mint nemzeti könyvtár most éppen nem találja a helyét, és bizonyos értelemben ilyen a Magyar Nemzeti Múzeum is.

- Az érintett intézmények a tévéből tudták meg, hogy egy ilyen központnak a részesei lesznek?
Én is kedd délelőtt értesültem arról, hogy ez a döntés született, ezért valószínűsítem, hogy az intézmények egy része kedd este, a televízióból tudta meg. A délelőtti Nemzeti Kulturális Tanácson a miniszter úr már bejelentette, és ott ült a Nemzeti Múzeum jelenlegi megbízott főigazgatója, Hammerstein Judit, illetve az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid. Ők ott első kézből értesültek róla. Nekem is előtte pár perccel szóltak, hogy készüljek fel, mert ezt bejelenti a miniszter úr. Az Iparművészeti és a Természettudományi Múzeum főigazgatója az adás előtt valószínűleg informálisan már értesült erről a miniszteri döntésről.

A névváltoztatás nem a főigazgató hatásköre - mondta az Indexnek adott nagyinterjúban Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új főigazgatója. ... Könyvtárszakmai szempontból a mai napig elismert szakember. Ha pedig megnézzük a magyarországi könyvtárak forgalmi mutatóit, s azok közül is kiemelten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárét, azt látjuk, hogy folyamatosan emelkednek a számaink. Nemcsak 2022-höz képest, hanem már a Covid-járványt megelőző időszak, vagyis 2019 forgalmi adatait is jelentősen túlszárnyaltuk 2023-ban. Az emberek visszatértek a könyvtárba.

Index: A Covid az olvasási szokások megváltozásához vezetett?
KKÁ: Igen, ezt kijelenthetjük. Egyrészt megnövekedett az online tartalmak iránti kereslet; másrészt a hozzánk járók egy része ritkábban jön, de alkalmanként több könyvet visz el. A járvány alatt ugyanakkor nemcsak arra volt szükség, hogy könyveket és elektronikus dokumentumokat tegyünk elérhetővé, hanem olyan csatornákat is ki kellett alakítanunk, amelyeken keresztül a könyvtárosoktól kérdezhettek az emberek. A könyvtárosaink ott ültek a telefon és a Skype mellett, irodalomkutatást végeztek, vagy az olvasók közérdekű kérdéseire keresték a válaszokat. Folyamatosan arról kellett biztosítanunk mindenkit, hogy noha a könyvtár fizikailag bezárt, a szolgáltatások elérhetők.

Az is tendencia, hogy egyre nagyobb az igény olvasókörökre, könyvklubokra, biblioterápiás foglalkozásokra. Ezeknek a könyvtár gyakran nem is kezdeményezője, hanem befogadója. Azaz pont azt érzékeljük, hogy felértékelődött a személyes találkozások lehetősége. ... A helyben tanulásra és közösségi iroda funkcióra is növekszik az igény, hiszen sokan otthon nem tudnak olyan hatékonyan tanulni, dolgozni, mint a könyvtárban. Ez a könyvtárak harmadik hely funkcióját jelenti.
Egyre többen családi programként is tekintenek a könyvtárlátogatásra, amikor a kölcsönzés mellett különböző programokon vesznek részt, legyen szó a legkisebbeknek szóló mondókázós-éneklős foglalkozásról, diafilmvetítésről, vagy a nagyobbaknak ajánlott, az olvasást is fejlesztő programozásról, robotikáról. E programok vonatkozásában a család második nappalijaként jelenik meg a könyvtár.

Időről időre fölmerül a kérdés, és mindig felkavarja az állóvizet, hogy vajon szükséges-e megváltoztatni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevét. A Fővárosi Önkormányzat most - legalábbis egy időre - pontot tett az ügy végére. Az Index megkeresésére azt írták, hogy "a névváltoztatás korábban sem volt és most sincs napirenden".

Az American Library Association (ALA) és a Sustainable Libraries Initiative (SLI, a Fenntartható Könyvtárak Kezdeményezés) még az idén klíma akciótervet kívánnak készíteni könyvtárak számára. Azon dolgoznak, hogy figyelmeztessenek: sürgősen tenni kell azért, hogy gyakorlati közösségeket kialakítva segíthetsenek a könyvtári dolgozóknak a probléma megértésében, továbbá amelyek gyakorlati megközelítéseket tudnak adni a klímaváltozás előre jelzett hatásainak és rendszerszintű jellegének kezeléséhez.

"A fenntarthatóság a könyvtárosság egyik alapvető értéke" - mondta Emily Drabinsk ALA-elnök. Az ALA segítette (és segíti) a szakmát, hogy a cselekvés kihívására fókuszáljon, kezdve az ALA Fenntarthatósági Kerekasztal megalakításától egy nemzeti gyakorlati közösség létrehozásán át a könyvtári iskolák akkreditációjának a fenntarthatósági tanterv meglétéhez kötéséig stb. Az SLI segített a legjobb gyakorlatok megértésében és elfogadásában. Pl. az SLI Fenntartható Könyvtári Tanúsítási Programjában több mint 30 könyvtár / könyvtáros kapott tanúsítványt, és további 100-at terveznek tanúsítani a közeljövőben.

Az SLI és az OCLC/WebJunction együtt csatlakoztak a könyvtárakhoz szóló felhíváshoz; a fenntarthatóságról szóló Distinguished Seminar Series (Kiemelt Szemináriumsorozat) bejegyzéssel link , és egy fenntarthatósági sorozattal link , amely szakmai fejlesztési webináriumokat, cikkeket és forrásokat biztosít, hogy minden könyvtári dolgozó és kurátor jobban megértse az ezzel kapcsolatos munkát. Az akcióterv három fő területre összpontosít majd:
- Az éghajlatváltozás mérséklése: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: hogyan erősíthetik a könyvtárak a közösségek rezilienciáját (ellenálló képességét) az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
- Az éghajlati igazságossággal kapcsolatos munka: annak elismerése és kezelése, hogy az éghajlatváltozás milyen társadalmi, gazdasági, közegészségügyi és egyéb kedvezőtlen hatással lehet a történetileg marginalizált vagy kevéssé ellátott közösségekre. (Ezeket nem fejtik ki bővebben a cikkben.)

Következő lépések: online fórum; felmérésben kérnek visszajelzéseket. Az SLI havi elektronikus hírlevelében is tájékoztatnak. (Ref.: Szabó Eszter)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
7 - Az egyenszolgáltatásoknak kedvez
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
9 - Főként területi alapra, nem minőségre helyezi a hangsúlyt
7 - Hatékonyabban irányítja a térség ellátását.
A válaszok arra engednek következtetni, hogy a központosítás kevéssé a minőségnek, inkább a hatékonyságnak kedvez. Ha a most kapott adatokat a 10 évvel ezelőtti hasonlóakkal vetjük össze, akkor "az egyenszolgáltatásoknak kedvez" válaszok aránya ugrott meg. A diagramot ld.: link . (MG)

Kokas Károly könyvtáros és művelődéstörténész olyan publikációjára lehet büszke, amelyet soha nem hivatkozott senki. A cikk a könyvtári hálózatok hajnalán született 1991-ben, és olyan nyugtalanítóan ismeretlen kifejezéseket tartalmazott, mint az internet, az e-mail, a levelező listák vagy az OPAC könyvtári katalógus. A fiatal könyvtáros számára ezekben már ott rejtőzött az új kommunikáció izgalma. (Tiszatáj)

E paradoxonra épített történethez hasonlókkal találkozunk az interjúban, mely az 1980-90-es évek könyvtárinformatikai fejlesztéseinek sorát mutatja be. És egy információfeldolgozással kapcsolatos sztori... (MG)

Megtanították [a bencések] az ismeret-feldolgozás módszertanát: hogyan lehet gyakorlott becsléssel megállapítani, hogy ötperces referátumot, szakdolgozatot vagy doktori értekezést ér-e a téma? A sok gyakorlással valósággal rákényszerítettek erre. Emlékeim szerint elsős koromban már rögtön szeptemberben kaptam referátumtémát, és később is mindegyik feladat olyan volt, amelyik majdnem meghaladta az erőmet, nem a munkamennyiség, hanem az összefüggések feltárása miatt. A feladatokkal rögtön biztatást is kaptam, azt is átérezhettem, hogy a "bencés rend spirituális központja" az az én birtokom is. Ott volt a hatalmas kolostor, végeláthatatlan folyosóival és sorakozó szerzetesi celláival. Ez azt jelentette, hogy akárkihez mehetek kérdezni, az idős szerzetesek, akik a világ egyetemeit bejárva tanultak annak idején, professzorokkal, írókkal tartották a kapcsolatot, örömmel álltak rendelkezésemre. Fél év alatt rájöttem, hogy ez mekkora kincs. Ezt én nagyon szerettem. 15-16 éves gyerekként, ha a hittanórán fölmerült például a qumráni tekercsek témája, tudtam, hogy a kolostor első emeletén, a 128-as szobában megtalálom Póli bácsit, vagyis Radó Polikárp egykori teológiai egyetemi tanárt, aki az 1940-es évek végén ilyen-olyan nemzetközi bizottság tagjaként vett részt a qumráni tekercsek vizsgálatában. Akkor én elmentem a 75 éves Póli bácsihoz, és megbeszéltük az órai feladatot. Ezek a találkozások hihetetlen élményként élnek bennem ma is. Találkoztam olyan atyával, aki még Thomas Mannal is kapcsolatban volt svájci egyetemi évei alatt, vele egész más volt olvasni a Mario és a varázslót... és hála Istennek sok példám volna még. (Tiszatáj)

Többször írtunk arról, hogy a lakásukon kívül tanulni vágyó - leginkább egyetemisták - számára nincsen olyan segítség az Eduline portálon kívül, amely eligazítást adna: hol lehet nyugodtan tanulni? (Továbbra sem ismert közös könyvtári nyitvatartási kínálat a használók számára a fővárosban link ).
A könyvtárak akár ki is használhatnák ez ebből eredő használószám-növekedést, ha érdekeltek benne.

Az alábbi anyag a Padovai Egyetem könyvtárában is használt alkalmazást ismerteti röviden. (MG)
- Az Affluences alkalmazáson keresztül a felhasználók valós időben megtekinthetik a Padovai Egyetem egyes könyvtáraiban elérhető tanulmányi helyek kihasználtsági arányát. A tanulási helyet keresők így - pl. mobiltelefonjukon - a 60 másodpercenként frissülő kihasználtsági adatok alapján gyorsan eligazodhatnak a különböző könyvtárakban, minimalizálva ezzel az időveszteséget. Az Affluences alkalmazásként érhető el, hirdetések nélkül, letölthető az App Store-ból és a Google Playről, vagy az Affluences by web használatával.

Azok, akik először keresnek könyvtárat, segítséget kapnak a könyvtárépület megtalálásában, követhetik az útvonalukat és megnézhetik a térképet mobiltelefonjukról. Az egyszerű és áttekinthető felületen keresztül naprakész információk is elérhetők a nyitvatartási időről, valamint a felhasználók felé irányuló üzeneteket kaphatnak. Az Affluences foglalási rendszert is tartalmaz egyéni ülőhelyek vagy csoportos tanulószobák számára, már ahol az ahol rendelkezésre áll.

A könyvtárhasználat ingyenes és mindenki számára nyitott. A könyvtári helyiségekben való állandó tartózkodás érdekében kötelező online foglalás az Affluences alkalmazáson keresztül (App Store és Google Play) vagy az Affluences by weben keresztül, saját néven. A foglalási lehetőség az Affluences alkalmazásban van beállítva, a felhasználó típusától függően eltérő csatornákkal. További információért forduljon a Könyvtári Segélyvonalhoz, és válassza a "Affluences" lehetőséget.

A székesfehérvári tolnai utcai tagintézmény könyvtárosai szerint az emberek olvasási hajlandósága nem csökkent. A tavalyi évhez képest januárban például 9 százalékkal nőtt a beiratkozók aránya. Általános iskolásoktól egészen az idősebb korosztályig, minden generáció megfordul a könyvtárban, és nem ritkán családi program a kölcsönzés, főleg a kisebb gyerekek miatt. Könyvtár-ismereti órákat tartanak a kisiskolásoknak, hogy felnőve magabiztosan eligazodjanak a könyvek világában. Ez a lehetőség a fővárosban és a vidéki könyvtárakban általában ingyenes, de minden esetben előre kell jelezni rá az igényt az intézményeknek. A fehérvári lakosok kiváltságos helyzetben vannak, ugyanis mindössze évi 100 forintért juthatnak könyvekhez, sőt, 16 év alatt és 70 év felett, valamint a pedagógusok számára ingyenes az olvasójegy. Akik nem rendelkeznek helyi lakcímmel, kicsit drágábban, 500 forintért kölcsönözhetnek egész évben. Ezzel ellentétben a budapesti Szabó Ervin könyvtárban már 7.800-10.000 forint az éves olvasójegy díja, bár az ingyenes lehetőség ugyanúgy (16 alatt és 70 felett) létezik, mint a vidéki intézményekben.

Lehetőség van e-book, hangoskönyv, bakelitlemez, folyóirat és kotta kölcsönzésére is, és ezek mind benne foglaltatnak az olvasójegy árában. Emellett ott van még a fénymásolás lehetősége és a számítógéphasználat, amikért azonban már plusz díjat számolnak fel. Székesfehérváron például a web használata az első fél órában ingyenes, utána minden megkezdett 30 perc 100 forintba kerül. A Szabó Ervin könyvtárban ez a szolgáltatás olvasójegy esetén ingyenes.

Egyre komolyabb hangsúlyt fektetnek a digitális átállásra is. A szintén fehérvári székhelyű Alba Innovárral közösen szerveznek tanfolyamokat, amelyeken a résztvevők különböző 3D nyomtatási folyamatokkal vagy éppen a könyvkészítéssel ismerkedhetnek meg. Az intézményekről már általánosan elmondható, hogy rendelkeznek online könyvtárakkal, ahonnan több könyv és dokumentum is elérhető. Ezek különösen hasznosnak bizonyulnak, ha valaki kutatómunkát végez. Székesfehérváron a következő hetekben olyan programok közül válogathatnak az érdeklődők, mint meseterapeutás foglalkozás felnőtteknek vagy a farsangi gyöngymedál készítés. Emellett a könyvtárak több kiállításnak és írói közönségtalálkozónak is helyet adnak. Ezek a lehetőségek a fővárosi könyvtárakban is megtalálhatóak. Márciusban zongoraestet vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatos előadást láthatnak az érdeklődők.

A KIT-ben sok éven keresztül szemléztük a Humanus könyvtári tételeit. Azért volt jó, mert magyar nyelven volt elérhető a külföldi könyvtári szakirodalom válogatott kínálata. Sok éven keresztül a Könyvtári Figyelő folyóirat is közölte a referátumokat, így nyomtatva és elektronikusan is elérhetők voltak a tételek. A referálók a szakma szabályai szerint tömörítettek, a KIT gyakran részeket kiemelve, hivatkozva irányította rájuk a figyelmet.

Ez a forrás hónapok óta nem érhető el - se nyomtatva, se elektronikusan. Így az igényesebb szakmabeliek munkája megnehezült; kevesebb kurrens szakmai információ érhető el a könyvtárosok számára, ami - könyvtári-tájékoztatási tanulmányaink szerint - nagyon nem jó irány. Hogy mi várható a témában, egyelőre nehéz utána járni és megtudni. (MG)

Egy archívum elképesztő érdekes történeteket rejthet. Pont olyanokat, amire a közösségi médiában felfigyelnek. Mostanában leginkább rövid videós formában. Keith Kesler, a Los Angeles-i Közkönyvtár (LAPL link ) közösségi csatornáinak szerkesztője 3,8 millió embert ér el a hozzájuk tartozó 73 könyvtár tartalmain keresztül. Ennek kapcsán osztott meg tippeket.

Régebben még képekkel is fel lehetett kelteni a figyelmet, például a nemzetközi macskanap alkalmából. Manapság viszont egy kép nem elég, főleg nem egy fekete-fehér archívumi változat. A közönség jobban díjazza a videókat. Sokan abba a hibába esnek, hogy rögtön a technikai részletekről kezdenek érdeklődni. De nem ez a helyes folyamat. Kesler szerint így érdemes nekilátni:
- Nézzük meg, milyen anyagok vannak a könyvtárban. Mi lehet ezek közül izgalmas? Mik lehetnek rövid témák? Egy videó maximum 2 perc lehet! Több rövid anyagot érdemes készíteni.
- Kezdjük azzal, amiről a könyváros legjobban tud beszélni. Vagy pedig egy aktualitással, ami kapcsolódik a gyűjteményhez is.
- Egy sablon segít csökkenteni a videóban szereplő könyvtáros szorongását. Röviden tartani a videót. Egy példa: link Bevált forgatókönyv:
1. Ütős bevezetés vagy egy kérdés. Az első 6 másodperc a legfontosabb! Sokan itt hagyják abba a videót, ha nem fogja meg őket.
2. Bemutatkozás névvel és titulussal. Cél, hogy közvetlenebbé tegyük a hangulatot és presztízse legyen a beszélőnek, aki a téma szakértője.
3. A videó tartalmi törzsében 3 gyűjteményi elem bemutatása. Mindegyik tömören.
4. Zárás, hogyan tudnak erről a témáról a nézők többet megtudni. Pl. "Ha érdekes volt, akkor nézd meg az online archívumunkat!" vagy "Nézd meg a gyűjteményt élőben, a könyvtárban".
- A tartalmak rögzítéséhez elég egy telefon. Ajánlott mód: 4K / 30fps. Mindez feldobható még vezeték nélküli mikrofonnal (pl. Sennhesier AVX), világítással (pl. Aputure 120d), tripod állvánnyal. Csak ezek után érdemes telefonról kamerára váltani.
- Felvétel előtt érdemes beszélgetni a szakértővel, oldani a hangulatot. Megnyugtatni, hogy többször is fel lehet venni. Nem kell egyszerre elmondania mindent, lehet vágni. Plusz lehet segítő kérdéseket feltenni.
- Érdemes a dokumentumokról is felvenni néhány közelit. Majd ezeket bevágni, hogy ne csak a beszélőt mutassuk a videóban.
- Ha senki nem szeretne szerepelni a videón, akkor lehet hangalámondással is videót készíteni. Példa egy ilyenre: link
- Ajánlott szerkesztőprogramok: Final Cut Pro, ingyenes alternatíva a TikTok videószerkesztője (nem csak TikTok videókhoz) vagy a CapCut. Érdemes feliratozást készíteni, a hallássérültek miatt, és mert sokan nézik kikapcsolt hanggal a közösségi médiát. A TikTok és Instagram is rendelkezik feliratozóval, de ne bízzunk az automatikus változatában.
- A közzététel után sem ér véget a munka. Nézni kell a reakciókat, hozzászólásokat, és válaszolni rájuk, akár új tartalmak ajánlásával. Plusz elemezni az adatokat, ami alapján a jövőben még jobb, a nézőket még jobban érdeklő tartalmakat lehet készíteni. (ref.: Habók Lilla)

Jó minőségű hangszóróval rendelkező telefonon érdemes kihasználni a hallás-életkort meghatározó alkalmazást. Mivel az életkor előrehaladtával egyre kevésbé vagyunk képesek meghallani a magas frekvenciákat, ezért a tényleges és az átlagos hallás-életkor közötti különbség jellemző lehet hallóképességünk állapotára. Csak figyeljük, mikortól nem halljuk a hangot. - Majd nézzük meg az akkor mutatott számot. (MG)

Magyarország legutóbbi AFI-indexe 0,34. Összehasonlításképpen: ugyanez a mutató a második legrosszabbul teljesítő uniós tagállamban, Lengyelországban 0,74, a hátulról harmadik Görögországban 0,77.

Az AFI egy általános mérőszám, amely több tényezőt foglal magában: a kutatás és oktatás szabadsága jelzi, hogy a tudósok mennyire szabadon kutathatják a saját elképzelésük szerint a világot, illetve mennyire adhatják át a tudásukat ugyanezen elképzelések szerint. A mutató emellett vizsgálja, hogy a kutatók szabadon, a saját belátásuk szerint kommunikálhatnak-e az eredményeikről, valamint hogy a kutatóintézeteknek, egyetemeknek lehet-e félnivalójuk attól, hogy politikai indíttatású felügyeletnek vagy átvilágításnak lehetnek kitéve. A kutatók és az oktatók szabadsága Európában hagyományosan magasnak számít, ám - mint arra 2022 óta három átfogó uniós tanulmány is rávilágított - az utóbbi években a tudomány szabadsága nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte támadások össztüzébe került.

Az EP-jelentésben vannak arra utaló nyomok, hogy felismerték, hogy a közvetlen bürokratikus kontroll helyett Magyarországon a közvetett kontroll ássa alá a tudományos munka szabadságát, illetve hogy a modellváltó egyetemek esetében a rendszer nem garantálja az egyetemi autonómiát, ehelyett minden a helyi viszonyoktól, az adott kuratórium elnökségétől függ.

London történelmi nevezetessége, a Szent Pál-székesegyház egy "titkos" rejtett könyvtárat tesz elérhetővé egy "egyszer az életben" éjszakára a Könyvek Világnapja alkalmából, mindössze 7 fontért. Március 15-én éjszakára két vendég maradhat a rejtett szobában. Ez lesz az első alkalom, hogy valaki hivatalosan bent alszik a katedrálisban a második világháború óta, amikor is önkéntesek maradtak tüzet oltani a bombázás során. A könyvtár több mint 22 000 könyvből álló gyűjteményt tartalmaz.

Az egyszeri tartózkodás során a két vendég a dékán ajtaján lép be a katedrálisba, és felmászik a csigalépcsőn, amelyet Sir Christopher Wren angol építész tervezett több mint 300 évvel ezelőtt. A dékán is fogadja őket a helyszínen, és megtekinthetik a történelmi katedrálist, beleértve annak híres kupoláját is. Sandra Lynes Timbrell, a St Paul's látogatóinak bevonásával foglalkozó igazgatója így nyilatkozott: "A nemrég felújított könyvtár a katedrális titkos gyöngyszeme, amelyet Sir Christopher Wren zseniális építészete okosan elrejtett. ... Néhány nagyon szerencsés vendég most lehetőséget kap arra, hogy mélyebben megismerjék a Szent Pál történelmét és csodáit ezzel az igazán egyedülálló tartózkodással." A vacsorát és a reggelit is magában foglaló tartózkodás március 12-től foglalható az Airbnb-n keresztül.

Hír, képekkel: link .

Az előfizethető Qubit+ hírlevél Vigyázat, clickbait, ne kattints! címmel a kattintásvadászat két eszközt emeli ki az Origo "segítségével" - Ne feledd: a félelem a konzervatív attitűdöt erősíti. (MG)

1. Ez a screenshot az Origo hírportálja közelmúltbeli címlapjáról származik, és mielőtt első felháborodásunkban clickbaitet kiáltanánk, ne minősítgessük, hanem vegyük szemügyre tárgyilagosan, hogy milyen tartalmi-stilisztikai eszközökkel operálnak ezek a címek. Nem kell megijedni, nem lesz sok. Az első látványos elem az omisszió, magyarul a kihagyás, az elhallgatás: a címekből és az ajánlókból még véletlenül sem derül ki, hogy mi az a "nagy baj", amiben Németország van; hogy mit hazudott Frei Tamás; hogy mit talált a NASA, és hogy mi az a másik "nagy baj" a népszerű gyógyszerrel, sőt még azt sem lehet megtudni, hogy melyik az a népszerű gyógyszer, amivel nagy baj van. Ahhoz, hogy mindez kiderüljön, és az olvasó eldöntse, hogy egyáltalán érdekli-e a dolog, előbb kattintania kell. (Mielőtt az elhallgatást az internetes média gonosz találmányának titulálnánk, felhívnám a figyelmet az egyik legtehetségesebb magyar clickbaiter, Arany János munkásságára, aki képes volt komplett balladákat megírni úgy, hogy az események felét homályban hagyta.)

2. Érzelmi elemet csempésznek a címbe: önkényesen minősítik a hírt, és emocionális töltettel ruházzák fel, hogy az olvasónak ne kelljen találgatnia, értelmeznie, hanem rögtön tudja, hogyan viszonyuljon hozzá. A puszta véletlen vagy a fantáziahiány lehet az oka, hogy ez a kiváltani szándékozott érzelem a fenti címekben a döbbenetre és a félelemre redukálódik ("megdöbbentő", "döbbenetes", és "nagy baj", kétszer is), pedig lehetne a beszarástól a pánikrohamon át a tehetetlen dühig sok minden, mindenesetre a módszer rendszerint eléri a célját: az emóciók felébresztése még a tény közlése előtt semmiképpen nem a tárgyilagos tudósítás sajátja, de az ember érző lény, és az érzelmekkel való játék kifejezetten hatásos tud lenni. Azon lehet vitatkozni, hogy valóban döbbenetes-e, hogy találtak egy csomó port az univerzumban, vagy hogy tényleg nagy bajban van-e Németország attól, hogy az ukrajnai beavatkozást fontolgatja, vagy ezt csak Vlagyimir Putyin gondolja így; mint ahogy azon is, hogy szupravezetők, félvezetők vagy félrevezetők-e ezek a címek, de ne vitatkozzunk, hiszen sikerült is meghatároznunk a clickbait lényegét: annyira szeretné eladni magát, hogy lényeges információt hallgat el, jelentéktelen tényt nagyít bolhányiból elefántnyivá, a ráció helyett az érzelmekre próbál hatni, és nem utolsósorban torzít, csúsztat, vagy nem mond igazat. De ezt nem clickbaitnek hívják, mert az csak egy fancy, divatos, bennfenteskedő megnevezés, hanem egyszerűen hazugságnak.

A független újságírásra komoly veszélyt jelent, ha az államhatalom kénye-kedve szerint pécézhet ki magának újságírókat és vethet be ellenük akár kiberfegyvereket mindenféle elszámoltatás nélkül, hogy lehallgassa privát és szakmai kommunikációjukat. De a hatalomnak a megfigyelésen túl is számos eszköze van arra, hogy akadályozza a sajtó működését - ide tartoznak az újságírók ellen indított lejárató kampányok és rágalmazási perek vagy a közösségi média virális hatásának kihasználása. Ezeknek az eszközöknek az eredményességét a médiakutatásban chilling effectnek, azaz dermesztő hatásnak nevezik, ami természeténél fogva nem egzakt jelenség - vannak újságírók, akik hűvösebbnek, és vannak, akik enyhébbnek érzik a légkört, amiben negyedik hatalmi ágként ellenőrizni próbálják a hatalom működését. A dermesztő hatás lényegében azt jelenti, hogy mennyire lép működésbe az újságírói öncenzúra, ha a közérdekű információ közléséért túl nagy személyes vagy szervezeti árat kell fizetni. Egy 2022-ben indult kutatás keretében magyar oknyomozó és tényellenőrző újságírókat kérdeztünk arról, hogy a Pegasus hazai bevetése óta mennyiben változott a munkájuk, mennyire érzik fenyegetve magukat, és milyen módszerekkel védik magukat és forrásaikat.

Az úgynevezett "kellemetlen dermesztő hatás" (invidious chilling effect), amit három tényező befolyásol: a jogrendszer, a nemzeti törvények formája és a kiadók erőforrásai illetve előzetes jogi ismeretei és tapasztalatai. A jog és a dermesztő hatás akkor is találkozik, amikor az állam olyan törvényi keretet teremt, amelyben az újságírók nagyon nehezen jutnak hozzá a közérdekű adatokhoz. A magyar állam ezzel az eszközzel már a 2015-ös bevándorlási hullám óta előszeretettel él, konkrétan úgy, hogy
- vészhelyzetre hivatkozva meghosszabbítja az adatigénylések teljesítésének határidejét. Így előfordul, hogy az újságírók negyvenöt napig várnak arra, hogy betekinthessenek egy dokumentumba, majd közlik velük, hogy az adott minisztérium nem kezel ilyen adatokat, és akkor kezdődik az egész elölről - mesélik a kutatásban megkérdezett újságírók.
- (...) a minisztériumok azzal is borsot törnek az újságírók orra alá, hogy technikailag lebutítják az általuk készített adatbázisokat, vagyis például egy hatalmas Excel-fájlt külön jpg-fájlokban küldenek el, ami jelentősen megnehezíti és lelassítja az adatok elemzését.

Jelentősen veszítenek piaci részesedésükből a hagyományos keresőmotorok - jósolja a Gartner. Az elemzőcég előrejelzése szerint 2026-ra 25 százalékkal kevesebb keresést végeznek majd az olyan felületeken, mint az erre évek óta mindenki által megszokott eszközként használt Google vagy Bing keresők. A jelenség mögött a generatív mesterséges intelligencia áll: az OpenAI-féle ChatGPT, annak a Microsoft által használt verziója vagy a Google - Bardról Geminire átnevezett - chatbotja ugyanis köznapi nyelven beírt kérdésekre hasonló szöveges formában ad választ. Kapcsolódó hír, hogy a The Information című technológiai oldal értesülése szerint az OpenAI egy olyan szolgáltatáson dolgozik, melyet kifejezetten a Google kereső konkurensének szán.

A Gartner szerint a következő években várható átalakulás új feladat elé állítja az online marketingeseket, akiknek az eddigiektől eltérő algoritmusok számára kell szimpatikussá tenniük a tartalmaikat. Ennek pontos módszerei máig nem világosak, kidolgozásuk még várat magára. Általános szakértői félelem az MI-alapú chatbotokkal kapcsolatban, hogy válaszaik gyakran tartalmaznak fiktív vagy tényszerűen hamis információkat. Igaz, ez a hagyományos online keresés találati listájával sincs másként, legfeljebb azon a terepen már többen megtanultak eligazodni.

Az anagrammák olyan kifejezések, melyeket más szó vagy szavak betűinek felcserélésével kapunk, pl. matektanár = mértan átka. Feladványként, elrejtett üzenetek hordozóiként, vagy puszta érdekességként találkozhatunk velük.

Az Anagram Lite egy anagramma-kereső, tetszőleges kifejezésre (például saját nevünkre) megkísérel anagrammákat találni. Hogy a talált anagrammák csak értelmes szavakat tartalmazzanak, a program egy szótárt (szógyűjteményt) használ a kereséshez. Mivel azonban a szavak jelentésével nincs tisztában, a kapott találatoknak csak kis része értelmes kifejezésként. Ezek kiválasztása a felhasználó feladata, akárcsak a szavak értelmes sorrendbe tétele a kapott kifejezésekben, a program ugyanis minden szókombinációt csak egyszer, vagyis csak egyetlen sorrendben ír ki. A program futása 1 perc időtartamra van korlátozva, azaz ennyi idő elteltével akkor is leáll, ha még nem merített ki minden lehetőséget anagrammák létrehozására.