A hétvégi választások előtt érdemes áttekinteni a Public Libraries 2030 projektszervezet, valamint az EBLIDA, a LIBER, a NAPLE Forum és az IFLA által közreadott pontokat, és átgondolni, melyik politikai irány céljai és gyakorlata vág tényleg egybe a könyvtáraknak a társadalom egészét szolgáló küldetésével. (MG)

1. A KÖNYVTÁRAK EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉST GARANTÁLNAK
Tegyék lehetővé a könyvtáraknak, hogy mindenki számára hozzáférést biztosíthassanak a kultúrához és az oktatáshoz, megteremtve így a jogok Európáját
2. A KÖNYVTÁRAK ÉLETTELIVÉ TESZIK A DEMOKRÁCIÁT
Tegyék lehetővé a könyvtáraknak, lehetőségeiket fejlesztve a polgári szerepvállalás tereivé válhassanak, megteremtve a demokratikus Európát
3. A KÖNYVTÁRAK MEGERŐSÍTIK A BEFOGADÓ INNOVÁCIÓT
Tegyék lehetővé a könyvtáraknak, hogy a befogadó és hatékony nyílt tudományos rendszerek gerinceként szolgáljanak, létrehozva az innovatív Európát
4. A KÖNYVTÁRAK VÉGIK EURÓPA EMLÉKEZETÉT
Tegyék lehetővé a könyvtáraknak, hogy megóvják és elérhetővé tegyék örökségünket, hogy olyan Európát teremthessenek, amely tájékozott múltjáról, és építeni tud rá
5. A KÖNYVTÁRAK ÖSZTÖNZIK A GLOBÁLIS FEJLŐDÉST
Tegyék lehetővé a partner országok könyvtárainak, hogy tanuljanak és fejlődjenek, hogy biztonságosabb világot teremthessenek az erősebb Európa által. (ford.: MG)

A Magyar Információbrókerek Egyesületének klubja: 2024. jún. 20., 17.00, Stex Ház link vendég: Dr. Horváth Ádám Béla közgazdász, hírszerző, egyetemi adjunktus.
ki elmondja:
- melyek a széthagyott információmorzsáink
- miért jelenthetnek kockázatot
- milyen technológiákkal lehet ezeket az adatokat elemezni
- mikor és milyen gyakorlattal lehet a nem kívánatos "digitális lábnyomokat" eltüntetni.

A részvétel ingyenes, de jelentkezéshez kötött: link

2024. május 18-án késő este ért véget a múzeumi és könyvtári alkalmazottak fővárosi tüntetése. A kulturális ágazatban és médiában dolgozók érdekeit képviselő CulturMedia szakszervezeti szövetség által kezdeményezett megmozdulás a Sötétség a romániai múzeumokban címet viselte, és a Múzeumok éjszakája rendezvénnyel egyidőben szervezték meg. Decebal Vleja, a CulturMedia szakszervezeti szövetség első alelnökének tájékoztatása szerint a tüntetésen körülbelül 600 személy vett részt, akik számos más településen kívül még Nagyszebenből, Brassóból, Temesvárról érkeztek a fővárosi Victoriei térre.

A tiltakozás közvetlen előzménye, hogy elmaradt a múzeumokban és a könyvtárakban dolgozók áprilisra beígért 20 százalékos béremelése. Mindez úgy, hogy közben az oktatási minisztérium alárendeltségébe tartozó hasonló intézményekben sürgősségi kormányrendelettel 2023 végén megemelték a fizetéseket.

A kulturális minisztérium évek óta figyelmen kívül hagyja a muzeológusok, régészek, restaurátorok, könyvtárosok kérését. A szakszervezet tájékoztatása szerint az elmúlt években többször is felhívták a figyelmet arra, hogy sokszor rossz, fenntarthatatlan körülmények között és alacsony bérekért kell dolgozniuk, de nem történt semmi.

Ehhez jött hozzá a december végi sürgősségi rendelet, ami azt eredményezte, hogy a kulturális minisztérium, illetve a helyi vagy megyei önkormányzatok alárendeltségébe tartozó múzeumok és könyvtárak dolgozói akár 30 százalékkal is kisebb fizetést kaphatnak, mint az oktatási minisztérium alárendeltségébe tartozó, azonos feladatokat ellátó kollégáik. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Az egyre több szektort elérő "adatlázban" égve ma már látni véljük, mi van a statisztikai célú adatgyűjtésen túl és milyen előnyöket jelenthet egy könyvtári adatokon nyugvó predikciós, azaz előrejelző modell. Ez olyan folyamat, amely során a könyvtárak gyűjtött adatait elemzik annak érdekében, hogy előrejelzéseket készítsenek a jövőbeli olvasói viselkedésről és igényekről. A predikció számos különböző típusú adatot felhasználhat, beleértve a kölcsönzési statisztikákat, az olvasók látogatási szokásait, a könyvek népszerűségét, vagy az online keresési és letöltési adatokat, stb.

A kapott eredmény által a könyvtárak jobban megérthetik az olvasóik viselkedését és igényeit, és ennek megfelelően alakíthatják szolgáltatásaikat. Az ilyen előrejelzésekkel tehát hatékonyabbá tehetik a szolgáltatásaikat és felkészülhetnek a változó igényekre, vagy időben reagálhatnak a változásokra (amivel munkaidőt és / vagy költséget spórolnak, esetleg bevételt növelnek). A kérdés persze, hogy kihez kerülnek feldolgozásra a nyers könyvtári adatok, hogyan lesznek belőlük klaszterek, döntéstámogató előrejelzések, milyen irányt adnak az MI eszközök, és mely szereplők élvezhetik az ebből fakadó előnyöket? (Brada Hedvig)

A szegedi vándorgyűlés KIT műhelyében Pancza János (Monguz Információ-technológiai Kft.) fogja tovább boncolgatni a témát. Bátran lódítsd meg a fantáziádat, gondold át saját könyvtárad adatgazdálkodási lehetőségeit és készítsd a kérdéseidet!

Kulturális pályázati lehetőségekről tárgyalt Závogyán Magdolna államtitkár Kaposváron Szita Károly polgármesterrel, intézményvezetőkkel és somogyi politikusokkal. A városházán tartott doorstep sajtótájékoztatóján elmondta: a jövőben is folytatódnak a kormányzati kulturális programok. Így a Lázár Ervin program, valamint a Déryné és a Csoóri Sándor program is. Závogyán Magdolna elmondta: a Petői Kulturális Programot a kormányzat megerősíti a jövőben, hogy még több közösség jusson támogatáshoz.

A normatív támogatásokról szólva, a kultúráért felelős államtitkár kiemelte: várhatóan a normatív támogatások nem csökkennek a jövőben sem, továbbá Somogyban nincsenek fehér foltok a kulturális palettán, hiszen minden településen, köztük az 5 ezer főnél kisebbeken is elérhetőek az alapvető szolgáltatások. Závogyán Magdolna felhívta a figyelmet a tárca és a Magyar Posta együttműködésére, amely keretében új típusú partnerprogram indul, s a közművelődési intézmények munkatársainak átcsoportosításával ott is működhet postai szolgáltatás, ahol megszűnt volna. (SONLINE)

A KIT eddig legalább 20x szorgalmazta link a könyvtárak és posták együttműködését. A most felvetett lehetőség sikere persze a szakmai és menedzsment-részleteken múlik, például, hogy sikerül-e a majdani gyakorlati megvalósítókkal együttműködve kialakítani a kereteket.
A bevonás ugyanis alapvető sikertényező, akár könyvtár, akár más közintézmény. (MG)

A tanulás akkor megy a legjobban, amikor észre sem vesszük, hogy tanulunk - ez a szórakozásközpontú olvasásfejlesztés lényege, a célja pedig, hogy a gyerekek megismerjék és gyakorolják észrevétlenül az olvasást mint szabadidős tevékenységet. Erre a megoldás lehet a képregény.
A képregény főleg azoknak segít, akik kevés olvasási gyakorlattal rendelkeznek. A rövidebb szövegrészek jobban érthetők, mert kép és szöveg kombinációja ösztönzi az olvasást. Németországban erről szól az évente május 11-én megrendezett Kids Comic Nap. Képregény- és könyvesboltok, valamint könyvtárak kínálnak egész Németországban ingyenes képregényeket gyerekeknek.

A gyerekek olvasásra való motiválásához türelemre és kreativitásra van szükség. A szülők gyakran büntetésként alkalmazzák az olvasást a gyereknek. Pedig ezt nem kellemetlen kötelességnek kellene érezniük, hanem inkább szórakozásnak.

Ezért is fontos figyelembe venni:
- A gyerek érdeklődési körét mind témában, mind pedig médiumban - ez lehet a könyv mellett magazin, manga, képregény.
- Meg kell teremteni a kellemes, motiváló környezetet zavaró tényezők nélkül (pl. rohangáló kistestvér, tévé, okostelefon).
- A jó világítás ls kedvenc innivaló szintén fontosak.
- A helyszín lehet otthon egy olvasósarok vagy a könyvtár.
- A napirendhez igazított rendszeres olvasási idő segít a rutin kialakításban.
A német Olvasás Alapítvány idei öt ajánlott képregényét a KIT másik cikke mutatja be. (ref.: Habók Lilla)

A közelgő labdarúgó Európa-bajnokság alkalmából Németország olvasásfejlesztést szolgáló alapítványa, a Stiftung Lesen link ismét rengeteg sport témájú olvasnivalót, köztük a futballról szóló médiatartalmakat nyújt a gyermekeknek. (Persze, ellenőrzött tételekkel.) Ezzel pedig a nem olvasókat is olvasásra ösztönözik. Szempont továbbá, hogy az olvasmányok kiválasztásába beleszólhassanak a gyerekek, valamint képregényeket, magazinokat vagy digitális olvasási lehetőségeket is kínáljanak.

Kínálatukban link minden életkorú gyermek számára akad valami a tényközlő könyveken és a regényeken kívül a felolvasásra alkalmas történetekig. (A keresőben az életkort sávosan is be lehet állítani, pl. 4-6 éves korig. Az alapítvány honlapján korcsoportok szerint is lehet keresni, pl. csecsemők és kisgyermekek, óvodai csoportok, (tanulói) olvasócsoportok. További megnevezett célcsoportok:
- gyenge némettudással rendelkező gyermekek és fiatalok
- gyenge olvasási készséggel bíró gyermekek és fiatalok
- kezdő olvasók
- keveset (alig) olvasók.

A változatos sporttörténetek olvastatásának további előnyei:
- Olyan értékekről és témákról beszélgethetnek, mint a fair play, a mozgás és a sport, a klubok sokszínűsége és az előítéletek. (A könyvtippek között olyan is van, amelyik pl. a kudarcérzésen segít túllépni a kiskamaszoknak - A szerk.)
- Szülőket, inaktív tagokat és más önkénteseket vonhatnak be az egyesületi klubéletbe (felolvasások, olvasáshoz kötődő egyéb rendezvények)
- A fiatal sportolók magukkal hozhatják kedvenc könyveiket is, vagy megírhatják saját történeteiket a legnagyobb futballélményeikről.
- Labdarúgó példaképek (pl. a saját klubjukból) felolvashatnak valamit a gyerekeknek. Utána közösen megbeszélhetik vagy belerúghatnak a labdába. Önellenőrzésre alkalmas listák és tippek az olvasási tevékenységekhez: link . (Ref.: Szabó Eszter)

(Egy éve írtuk.) A dolgozók kedvelik és elvárják a rugalmas munkarendet, a munkáltatók pedig szívesen kecsegtetnek vele, de a gyakorlatban sokan még mindig nem alkalmazzák.
Az utóbbi években afféle varázsszóvá vált a rugalmasság hangoztatása: a munkáltatók rugalmas munkaidővel, rugalmas beosztással, rugalmas hozzáállással igyekeznek megnyerni maguknak a potenciális munkavállalókat. Különösen igaz ez azokra a cégekre, amelyek a fiatalok, a Z-generáció tagjai közül szeretnének munkatársakat toborozni - mondja Tóth-Nagy Péter, a Follow The Yellow (FTY) employer branding (munkáltatói márkaépítő) ügynökség alapítója.

A munkavállalók egyértelműen pozitívan értékelik a távoli és a hibrid foglalkoztatást, a helyzet azonban már nem ennyire egyértelmű a munkáltatói oldalon, legalábbis a gyakorlatban. Még mindig sok a rugalmatlan cég, és akad, amelyik 100 százalékban személyes jelenlétet vár el, vagy legalábbis a vezetők nagyon ódzkodnak, ha a munkavállaló távolról szeretne dolgozni. Az irodai munkakörökben nagyjából a cégek fele engedi a rugalmas beosztást, ennek elterjedését leginkább a főnökök idegenkedése gátolja. Ami azzal magyarázható, hogy nem szívesen engedik ki a dolgozókat a közvetlen és személyes felügyelet alól. Különösen igaz ez akkor, ha a vezető abban hisz, hogy a beosztottak csak akkor dolgoznak jól, ha mindenki folyamatosan szem előtt van a munkahelyen.

Egy regény tartalma nem avul el az idők során, szemben egy útikönyvvel. 20 éve egy minőségbiztosítására büszke megyei könyvtár igazgatója a Katalisten visszautasította azt a lehetőséget, hogy a kikölcsönzött elavult térkép elavultnak bizonyult a terepen, s így kellemetlenséget okozott. Az ilyen helyzetek előfordulását csökkenti az a Belgiumban látott gyakorlat (történetesen: Turnhout), hogy az elavulásban ilyen módon érintett könyvekre hangsúlyosan felmatricázzák a megjelenési évüket, ld. a fotókat: link . A döntés felelősségét tehát hangsúlyosan áthelyezik a használóra, miközben felvállalják annak ódiumát, hogy az adott kiadványnak nem tudják a frissebb példányát szolgáltatni. Az eljárás persze önmagában is ösztökéli a könyvtárakat a témában a naprakész(ebb) kiadványok tartása. (MG)

A múlt heti KIT-kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
18 - nagyobb költségvetést kapnánk
4 - nagyobb szakmai önállóságot kapnánk
12 - stratégiában gondolkodnának a szakmai vezetők
4 - megszerveznénk magunkat
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
Az eredmények diagramon: link .
A válaszlehetőségek külső és belső körülményekre oszthatók, azaz amelyek a könyvtáros szakma képviselőin nem múlnak, illetve amelyek rajtuk múlnak.

A több pénz kellene... nem valószínű, hogy meglepetéssel bír. Ugyanakkor a szakmai önállóság négy és féllel kisebb értéke arra utalhat, hogy nem tudnánk mit kezdeni a nagyobb önéllósággal, ami akár a krónikus könyvtári stratégia-nélküliséggel függhet össze.
A belső körülményeket tekintve a szakmai vezetők megítélésének kérdéses mivolta merül fel, melyen a stratégiakészítés feltehetően javíthatna. Itt is megfigyelhető azonban a vezetőkre mutogatás.

Összefoglalásképpen talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a szakma cselekvőképességének fejlesztése előtt szinte korlátlan lehetőségek állnak, melyek döntően a szakma képviselőinek lehetőségét képezik. (MG)

Az elmúlt hetekben New York több közkönyvtára a könyvtári költségvetések csökkentése elleni tiltakozásra szólította fel használóit (ld.: Meglopva érzem magamat, hogy csökkentik a könyvtári költségvetést - mondják fiatalok link )

Talán ezért is fontos, hogy a város által kezdeményezett részvételi költségvetési szavazáson a használók a könyvtárak mellett tegyék le voksukat. A NYPL-kampányt kis videóval is támogatják, pl. az X-en (korábban: Twitter), honlapjuk landing page-jén (ahová a témában a kampányüzenetekről át lehet kattintani) pedig útbaigazítást adnak: Mi a részvételi költségvetés? illetve Hogyan lehet szavazni.

Közösségi költségvetés magyar könyvtár kedvezményezettként egyelőre nem ismert (ha mégis tudsz ilyet, írd meg a KIT-nek!); a FSZEK ugyanakkor segített link a fővárosi részvételi költségvetés koordinálásában. (MG)

Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja a Youtube évek óta. Emellett jelentősen megnőtt a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében. 2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többen használnak ilyet médiumot. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója.

A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több, mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni - és ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t.
Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatás nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző, azaz tízből hatan hallgatják.

A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73%-ra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat. Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.

Az Egyesült Államok egyik legnagyobb katolikus érdekvédelmi csoportja a szombaton kezdődő Pride hónap előtt kísérletet tesz arra, hogy kiszorítsa a könyvtárakból a gyerekeknek szóló, progresszív LMBTQ-könyveket.
A CatholicVote, a katolikus értékek közéletben való népszerűsítésére összpontosító nonprofit szervezet június 1-jén debütál a kampányával. Az akció arra buzdítja a szülőket, hogy szabadítsák meg a helyi adófizetők által finanszírozott könyvtáruk gyermekrészlegét a szexualizált és nemi vonatkozású könyvektől.

"A könyvtár régóta az egyik legnépszerűbb nyári célpont a gyerekek körében" - írta a CatholicVote egy szülőknek szóló segédletben. A "Pride hónapjában" sok könyvtár a gyermekrészlegét meleg és transz könyvekkel, képekkel és szimbólumokkal tölti meg - nem is beszélve a drag queen mesedélutánokról" - folytatta a csoport. "Ezért felvértezzük Önöket, hogy visszavághassanak és visszaszerezhessék a könyvtárat a gyerekeiknek."
A csoport arra buzdítja a családokat, hogy június elején látogassanak meg egy könyvtárat, majd kölcsönözzék ki az összes "Pride hónapja" könyvet, aztán menjenek haza és a könyveket tegyék a gyerekek számára elérhetetlen helyre. A könyvtári könyveket később időben vissza kell adniuk.

Az élfestett könyvek játékát indítják el - tudatta közösségi oldalán a Takáts Gyula Vármegyei Hatókörű Városi Könyvtár link . A nagyívű játékba a bibliotéka valamennyi közösségi média felületein lehetőség nyílik bekapcsolódni. A feladat lényege, hogy vasárnaponként közzétesznek egy videót a birtokukban lévő élfestett példányok egy-egy darabjáról, és aki felismeri, hogy melyikről van szó, az kommentben megírhatja. Minden poszt alatt csak addig él a hozzászólás lehetősége, amíg meg nem jelenik a következő feladvány.

A tét hatalmas: az adott hónapban legtöbb helyes megfejtést beküldő olvasók a következő hónapban nem 9, hanem 13 könyvtári dokumentumot kölcsönözhetnek egyszerre. Azok pedig, akik eddig még nem jártak az intézményben, de szívesen versenybe szállnának a tudáspróbán, minden helyes megfejtést tartalmazó hozzászólás között kisorsolnak egy "Születésnapi csomag" utalványt. "Érdemes követni minket Instán és Tiktokon is, hiszen a kvíz ott is elérhető. A játékot a Meta semmilyen formában nem támogatja" - áll a bejegyzésben.

Megnyílt Tatán a volt helyőrségi klub épületéből kialakított új városi könyvtár és tudásközpont - tájékoztatta a település polgármestere az MTI-t. Michl József (Fidesz-KDNP) elmondta, a beruházás uniós és állami támogatásból valósult meg, 1,2 milliárd forintból.

Az 1424 négyzetméteres, teljes körűen újjáépített ingatlanban a városi könyvtár mellett olyan terek és szolgáltatások kaptak helyet, melyek az aktív közösségi életet szolgálják, civil szervezetek, vállalkozások számára is teret biztosítva rendezvényekhez, különböző programokhoz. Vincze Máté szerint a beruházás létrejötte "hatalmas összefogás eredménye", a közgyűjtemények és az egyetemek összefonódását, közös munkáját pedig "szinte természetes szimbiózisnak" nevezte. A Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtárba költözött a helytörténeti gyűjtemény, valamint több kutatószobát is kialakítottak. (Híradó)

- Egy dolog lenne rossz ezzel a könyvtárral, ha nem érdekelne senkit. Ezért arra kérem a tatai intézmények vezetőit, hogy jöjjenek ide és használják ki ezt a fantasztikus lehetőséget. Az örömünk abban teljesedik ki, ha önök is örülnek neki és örömét lelik ennek a nagyszerű intézménynek, amiért olyan sokan dolgoztak - mondta a polgármester köszöntőjében, aki Bencsik Jánosnak is külön megköszönte a segítséget, hiszen az országgyűlési képviselőnek hála a város plusz állami támogatást is kapott a beruházásra. Dr. Kancz Csaba főispán köszöntőjében elmondta, hogy milyen nagy feladat egy meglévő, rossz állapotú épületből egy ilyen ragyogó létesítményt megvalósítani. (KEMMA)

Sok éve leadják a könyvtárak a használati adataikat - melyek döntően romló tendenciákat mutatnak. Eközben egyre több a minősített könyvtár. Ha az alábbi, kórházi minőségmutatókat gondolatban könyvtáriakra cseréljük, analógiásan rálelhetünk néhány kontraproduktív könyvtári szociokulturális gyakorlatra is. (MG)

Dr. Hegedűs Zsolt, orvos, Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának korábbi vezetője: - Pontosan az a baj Magyarországon, hogy nincs meg a tanuló egészségügy szervezeti struktúrája a magyar egészégügyi rendszerben. A hibáztató egészségügyi kultúránk nagyon szépen működik, a tanuló egészégügyi kultúránk csak nagyon ritkán, illetve szavakban.

Marton Kamilla, oknyomozó, Direkt36: - Ha nincs adat, ha nincs transzparencia, akkor egész egyszerűen nem tud fejlődni ez az ágazat. Az egészségügyben nagyon fontos az, hogy a hibákból tanuljunk. Mert egyszerűen, hogyha maguk az egészségügyi dolgozók sem tudják, hogy valamit rosszul csinálnak, akkor azt folytatni fogják rosszul, és ki tudja, hogy hány embernek az életébe fog kerülni. Hogyha egy kórház nem tudja, hogy az átlaghoz képest kifejezetten rosszul teljesít, akkor honnan fogja tudni, hogy neki javítani kell?

Ferenci Tamás, biostatisztikus: - Ilyen vizsgálatnak általában sem az a célja, és nem is szabad, hogy az legyen a célja, hogy ujjal mutogatok, hogy te elrontottad. Ez nem felelősök kereséséről szól, és nem szabad, hogy arról szóljon. Ez a javítási lehetőségek megtalálásáról és kiaknázásáról kell, hogy szóljon.

Wirth Zsuzsanna, oknyomozó, Direkt36: - Vannak olyan országok, ahol teljesen nyíltan kommunikálnak erről. Például Angliában, ahol szintén óriási problémát jelentenek a kórházi fertőzések. És mégis azt a megközelítést választják... az emberek egészségügybe vetett bizalmának az az alapja, ha tájékoztatnak részletesen arról, hogy mi a helyzet. És ott bizony minden kórház minden fertőzését kiteszik az ablakba. És a kórházaknak magyarázatot kell adniuk arra, ha esetleg valamit elszúrtak, és utána pedig javítaniuk kell a helyzeten. És úgy néz ki, hogy működik, mert több olyan ország van, ahol igenis nagyon szép eredményeket tudtak elérni. Magyarországon sajnos közben pedig azt látjuk, hogy a számok szépen kúsznak fölfelé, évről évre több fertőzést jelentenek a kórházak, és nem sikerül ezt a trendet megfordítani ezekkel a módszerekkel amiket most követünk.

A kritikák ellenére a vevők egyre jobban kedvelik az önkiszolgáló kasszákat. Mivel sokan nem szeretik a bevásárlást, olyan módokat keresnek, amelyekkel a leggyorsabban túleshetnek a fizetésen. ... - Nem valószínű, hogy az újfajta automaták önmagukban veszélyeztetnék a társadalmunkat - véli Csajbók Zsófia pszichológus, a prágai Károly Egyetem adjunktusa. Vásárlás közben jellemzően nem mély, tartalmas beszélgetéseket folytatunk a pénztárossal, így e néhány szó elmaradásának nincs jelentősége. "Ugyanakkor ha valaki könnyen kifárad szociális helyzetekben, mert például introvertált a személyisége, annak ez még segítség is lehet" - teszi hozzá Csajbók.

A "klasszikus" megoldásokon túl több technológiai újítással is kísérleteznek a vásárlás megkönnyítésére. Magyarországon is vannak olyan áruházak, ahol a vásárló egy-egy kéziszkennert vihet magával, amellyel azonnal beolvashatja a termékeit, amikor a kosarába rakja, de olyan bolt is akad, ahol ezt már a saját telefonjára telepített applikációval teheti meg.

Mások már a szkennelést is elhagyták, és rádiófrekvenciás azonosítást (RFID) használó technológiára váltottak. A Decathlon sportszerlánc például nem alkalmaz hagyományos kasszákat, a Laurel által szállított RFID-leolvasó kádba kell beletenni a vásárolt termékeket, amelyeket ezután már "csak" ki kell fizetni. ... A jövő nagy dobása a teljesen eladó nélküli boltok megjelenése lehet, erre már világszerte történtek próbálkozások, több-kevesebb sikerrel. ... A fejlesztő szerint a hibrid távfelügyeleti technológiával a már meglévő 300-500 négyzetméteres boltok is továbbfejleszthetők lennének. Magyarországon jelenleg csak egyetlen teljesen automatizált, eladó nélküli üzlet található, amelyet a Kende Gastro Zrt. hozott létre. A budapesti konténerüzletben kamerákkal és különböző súlyellenőrző rendszerekkel figyelik, milyen termékeket tesz a kosarába a vásárló. A polcról elvett termékek árát pedig az üzlet elhagyását követően a rendszer automatikusan leemeli egy applikációban elmentett bankkártyáról.

6630 nap, azaz 18 év után először volt politikai vita a köztévén, az EP-listavezetők összesen 8-8 percben beszélhettek 5 hozzászólás formájában. A résztvevők első körben 1 percben bemutatkoztak, majd a 3 témakörben, témakörönként 2-2 percben fejthették ki a véleményüket. Csak az utolsó körben volt lehetőségük 1 percben reagálni az előttük elhangzottakra.

A közmédia annyira élhetetlen kereteket szabott a vitának, hogy a műsorban végül azok a résztvevők tudtak emlékezetesebbet alakítani, akik nem fogadták el ezeket a kereteket, valódi vitára esély sem volt. Nem ezt gondolja a vita egyik műsorvezetője, Németh Balázs, aki Facebookon értékelte az elhangzottakat. "A körülményeket bírálják majd azok, akik úgy érzik a vártnál kevesebbet hoztak ki a csütörtök estéből. Pedig meglepetés egyetlen résztvevőt és nézőt sem érhetett, a szabályokat ismerte mindenki" - írta.

- A szegedi MKE-vándorgyűlés KIT műhelyében ugyanakkor lesz lehetőség arra, hogy az előadók egymást is kérdezhessék. A hallgatóság kérdezési lehetősége pedig alap. 50% lesz a frontális kommunikáció és ugyanannyi az interaktív. Az utóbbiban az is benne lesz, hogy aznap este kocsmában, sör/bambi mellett folytassuk az eszmecserét. (MG)

A leghatékonyabb emberek és csapatok életük, létük során tudatosan váltogatnak két zóna, a tanulási és a teljesítményzóna között.

A tanulási zónában célunk, hogy javuljunk. Olyan tevékenységeket folytatunk, amelyek a fejlődést segítik, azzal foglalkozunk, amit még nem gyakoroltunk be. Ez azt jelenti, számítunk hibákra, tudván, hogy majd tanulunk belőlük. Ez nagyban különbözik attól, ami a teljesítményzónánkban történik, ahol a célunk a legjobbat kihozni magunkból, teljesíteni. Azzal foglalkozunk, amit már jól elsajátítottunk, és igyekszünk kiküszöbölni a hibákat.

Mindkét zóna az életünk része kell, hogy legyen, de ha tisztázzuk azt, mikor melyikben akarunk lenni, milyen céllal és elvárásokkal, akkor jobban tudunk teljesíteni és tanulni is. A teljesítményzónában legnagyobb az azonnali teljesítményünk, míg a tanulási zónában fejlődéssel növeljük későbbi teljesítményünket. Legtöbben azért nem fejlődünk igazán a kemény munka ellenére sem, mert a legtöbb időnket a teljesítményzónában töltjük. Ez hátráltatja növekedésünket, és - fonák módon - hosszú távon a teljesítményünket is.

A valódi magabiztosságot a folyamatos tanulás révén érjük el. Mi lenne, ha ahelyett, hogy egész életünkben csak csináljuk és csináljuk, teljesítünk, teljesítünk, teljesítünk, több időt szánnánk rá, hogy felfedezzünk, kérdezzünk, hallgassunk, kísérletezzünk, elgondolkozzunk, igyekezzünk és alakuljunk? Mi lenne, ha mindig mindannyian dolgoznánk valaminek a javításán? Ha több olyan szigetet és vizet alakítanánk ki, ahol alacsony a tét? És mi lenne, ha tisztáznánk magunkkal és a csapattársainkkal is, hogy mikor akarunk tanulni és mikor akarunk teljesíteni, annak érdekében, hogy az erőfeszítéseink következetesebbek legyenek, a fejlődésünk sose érjen véget, és a legjobb formánk még jobb legyen?

A "Timbuktu könyvcsempészei: A történetek városának küldetése és a kincsek megmentésének versenye" (The Book Smugglers of Timbuktu: The Quest for this Storied City and the Race to Save Its Treasures) című könyvében Charlie English beszámol a Timbuktu eléréséért folyó történelmi versenyről, valamint a levéltárosok és könyvtárosok kortárs 2012. évi erőfeszítéseiről, hogy megmentsék ősi kézirataikat a szélsőségesek általi pusztulástól.

Timbuktu mesés városa évszázadok óta megragadta a nyugati képzeletet. Ennek az afrikai El Doradonak a keresése sok felfedező életébe került, de Timbuktu a legendákon túl is gazdag. A több ezer költészetről, történelemről, vallásról, jogról, gyógyszerészetről és csillagászatról szóló ókori kéziratnak otthont adó város a középkor óta a tanulás központja.
Amikor 2012-ben dzsihadisták megszállták Malit, és Timbuktu könyvtárainak pusztításával fenyegetőztek, figyelemre méltó dolog történt: könyvtárosok és levéltárosok csapata összefogott, hogy elrejtse az értékes kéziratokat.
Charlie English új kutatásokra és első kézből származó beszámolókra alapozva szakszerűen meséli el ezt a történetet, amely a világ egyik leglenyűgözőbb helyén játszódik, és szól a a mítoszokról is, amelyek belengik Timbuktu városát.

Kérdőívünkből néhány perc alatt megtudhatja, melyik párttal ért egyet leginkább.

Sokunknak határozott véleménye van bizonyos politikai kérdésekről, de gyakran nem tudjuk, hogy melyik párt képviseli leginkább véleményünket. A Vokskabin egy olyan tudományos, semleges és objektív online (választói orientációs) program, melynek legfőbb célja, hogy - különösen a választási időszakban - tájékoztatást nyújtson a legfontosabb közéleti kérdésekben, és segítsen eligazodni a pártok pozíciói és a saját véleményünk mentén. Ezáltal minden felhasználó megtudhatja, hogy melyik párt/pártok pozíciói állnak a legközelebb (ill. legtávolabb) a saját álláspontjához.

A Vokskabin a budapesti Andrássy Egyetem és a netPOL (Politikai Kommunikációs Hálózat) közös kezdeményezése. A Vokskabin partner projektje a link már nagy sikerrel működik. Hasonló választási orientációs oldalak léteznek Németországban és Svájcban is. (Vokskabin)

Mindenki számára elérhető az EU&I kalkulátor, amely azt segít eldönteni, melyik párt európai programja áll a legközelebb az ember politikai preferenciáihoz és véleményéhez. A pártokat programjuk alapján szakértők értékelték, és egy rövid kvíz link kitöltése után megtudhatjuk, mennyire állnak közel az egyes pártok az értékrendünkhöz. Sőt, nemcsak a magyar, de az EU minden más tagországának pártjaival is összevethetjük magunkat, hogy megtudjuk, melyik európai párt gondolkodik úgy, mint mi. (HVG)

A május 11-i németországi képregénynap alkalmából az Olvasás Alapítvány (Stiftung Lesen) a következő kérpegényeket ajánlja a fiataloknak az idei évre:

1. Machito Gomi: Pokémon (1. kötet) (2022, Panini Manga, 188 o.) - 8 éves kortól: Új Pokémon-felfedezések, menő harcok és igazi barátság. Az anime-sorozat manga adaptációja. Akciódús olvasási élmény garantált.

2. Lylian, Paul Drouin / Aureyre Lorien (III.): A Gigászok: Erin (1. kötet) (2023, Carlsen Comic, 56 o.) - 9 éves kortól:
A természet kizsákmányolása és a biotechnológia olyan aktuális és izgalmas témák, amelyek számos beszélgetési lehetőséget és ötletet kínálnak további tevékenységekhez. A történet emellett más nehéz témákat is érint, mint a halál és veszteség, mégis sikerül meleg és ismerős hangulatot teremteni.

3. Hans Jürgen Sandnes: Krypto - Titokzatos tengeri lények: Szenzációs felfedezés (1. kötet) (2023, Loewe Graphix, 144 o.) - 9 éves kortól:
A felfedezésről, kutatásról, tudásról és kalandról szól. Az így kialakult történetet az általános iskolások is könnyen követhetik, akik kevés szöveg-mennyiséggel, akcióval és izgalommal találkozhatnak.

4. Malin Falch: Nordlicht: A trollok völgyében (1. kötet) (2022, Egmont Bäng!, 172 o.) - 11 éves kortól:
Egy képregény filmes illusztrációkkal és panelekkel. Varázslat, folyamatosan növekvő feszültség és a végén izgalmas átvezetés a következő részre. Egy kis északi történelem. Az előítéletek és együttélés témák is nagyszerű kapcsolódási pontokat kínálnak.

5. Kid Toussaint / Aveline Stokart (ill.): Elle(s) - Az Új(ak) (1. kötet) (2023, toonfish, 96 o.) - 12 éves kortól:
Színpompás graphic novel egy pszichés rendellenességet dolgoz fel, amelyet sosem neveznek meg, de Elle barátainak és az olvasóknak gyorsan tudatosul. Mint egy kaleidoszkópban, a főszereplő jelleme a helyzettől függően változik: egy új személy (különböző hajszínekkel és mimikával megkülönböztetve) veszi át az irányítást és meghatározza Elle viselkedését. Mindez egy szép barátságtörténetbe ágyazódik, amelybe családi titkok is bele vannak szőve, amelyek Elle többszörös személyiségének okai lehetnek. (ref.: Habók Lilla)

Honnan veheti észre valaki, ha hamis adatokkal és érvekkel próbálják manipulálni? Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban címmel rövid videókat tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében készült előadás-sorozat a mai, hazugságokkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat.

Hogyan lehet eligazodni a rengeteg álhír és információ között? Mit tekinthetünk hiteles forrásnak? Egyáltalán mit nevezünk ténynek? Változnak-e a tények? Hogyan működik a tudomány? Miért a tudomány a legbiztosabb módszer a világ megismeréséhez?

Alapvető kérdések a mai információs káoszban, amelyekkel a fiatal korosztályok is egyre nehezebben birkóznak meg. A Középiskolai MTA Alumni Program új előadás-sorozatában fiatal kutatók ezekre a kérdésekre is keresik a választ a diákközönséget is bevonó, lendületes előadásaikban.

A középiskolásoknak készített, de bármely korosztálynak ajánlott előadások szabadon elérhetők az MTA YouTube-csatornáján link .

"Az előadások eszmei szándéka az volt, hogy segítsük visszaállítani a tudományos világnézet tekintélyét, a tények és a szkepszis szerepét tisztázva az állandóan információkkal bombázó, megrendült bizalmú világban. Olyan témák jöttek elő, mint például a tények megbízhatósága és változékonysága az életben és a tudományban, a logikai következtetés ereje és tévedései, a statisztika meggyőző és becsapó ereje, vagy hogy mikor tér el a nyelvhasználat a logikustól, és hogyan élünk a meggyőzés és a befolyásolás eszközeivel" - mondta a projekt szakmai irányítója, Pléh Csaba akadémikus.

Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása - csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét, külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.

A 3. részben:
- Ulysses / James Joyce
- Harcom (Mein Kampf) / Adolf Hitler
- Lady Chatterley szeretője / D. H. Lawrence

A 4. részben:
- Rozsban a fogó / Zabhegyező / J. D. Salinger
- Fahrenheit 451 / Ray Bradbury
- A Legyek Ura / William Golding
- Lolita / Vladimir Nabokov