Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

KIT hírlevél: 2019/43., dec. 4.

Szerkesztő: Mikulás Gábor

Hírek

Nem könyvtár, hanem Fórum nyílt Groningenben - ide nézz az Oodi után
A kormány januártól megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot?
Beszélgetőórákkal kapja el a tízenéveseket a Massachusetts közkönyvtára (olvasóink szavazatára)
Hasra esünk mi is a felhasználóbarát Oodi előtt - de életünk árán nem követjük - 1. Könyvtárközi kölcsönzés
Négy vaskos tévhit az olvasással kapcsolatban
Használati adatokból használói igényfelmérés - nehezen megy a könyvtárban
Amíg mi megtaláljuk a szavainkat, az influenszerek rég elvitték a figyelmet
Gyermekotthonokra is figyel a megyei könyvtár
Eredményes szolgáltatás megalapozása szegény használóknak - 7. A szülők és a közvetlen környezet informálása térül meg!
A klubtevékenység - a közösségfejlesztés és a használóképzés
Megkérdeztük: Mit tartasz az 'okos könyvtárról'?
Megfelel-e a könyvtár keresőfelülete a használók igényeinek?
Könyves előfizetéses doboz indult olvasóknak és nassolóknak
Használói igényeken alapuló könyvbeszerzés - sokkal magasabb használati mutatók
PISA némileg jobb, mint a gödör fenekén - továbbra is szegregálunk
Van-e a zenének jövője a könyvtárakban?
Szakirodalmi szemle - crowdsourcing alapon
Perczel-glóbusz az OSZK-ban

Analógiák

Használói elégedettséget mutat a Fosta, 2.0 alapon - könyvtárra is megírható a felület

Kisszínes

Mosdóhigiénia - könyvtárban is
Megteltek a megyei könyvtárak Erdélyben - Könyvmentő szolgálat indult Kolozsváron
Így nézett ki az ELTE EK első honlapja - időutazás 1996-ba

Információforrások

Német e-könyvek, e-napilapok, e-magazinok, hangoskönyvek, hanganyagok és filmek - ingyen
Tabutémák az MTVA-nál - mely témákat kell kiegészíteni a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz?
Jelentős gyarapodás az erdélyi sajtóanyagok digitális gyűjteményében


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Nem könyvtár, hanem Fórum nyílt Groningenben - ide nézz az Oodi utánFEL

Tíz emelet, nyitva tartása 09.00-24.00; öt mozi, két kiállítóterem, egy idegenforgalmi iroda, három vendéglátóhely, történeti részleg (a volt képregény-múzeum) és egy könyvtár (amelyet a helyi népegyetem üzemeltet). Plusz egy amfiteátrum a tetőn. A Groninger Forum néhány évvel ezelőtt, különböző profilokból összeállt szervezet, részlegei azonban is különböző helyszíneken maradtak. Az egyesüléssel azonban a részlegek egymáshoz csiszolódtak, a korábban elkülönült szervezetek megszokták egymást. Funkcióik összeolvadnak.

November végén nyílt a holland Groningen tartományi főváros új kulturális létesítménye. Nem könyvtár, hanem ahogyan nevezik: Fórum. link . (Nemkönyvtár nevű könyvtárakat már láthattunk Oodi, vagy a szintén idén nyílt tilburgi LocHal link .) A több oldalról csapott téglának tűnő, ferde falú épület szerkezete különleges: link ; közepén 14 mozgólépcső juttatja fel az érdeklődőket a kétoldalt eltérő szinten lévő emeletekre.

A könyvtári rész berendezése zavarba ejtő: az egyik könyvespolcba bárszekrényt süllyesztettek (benne viszkinek látszó tárggyal), a másik helyiségben billiárdasztalt látunk. A gyerekkönyvtárban a két szintet elválasztó átriumrészen embereket megbíró hálót feszítettek ki: a gyerekek az alsóbb szint könyvespolcai felett olvashatnak, "a levegőben". A hagyományos kellékek is megvannak persze, a 3D nyomtató, a könyvespolcok, kódoló helyiség.

Az épületnek rengeteg dolgozó és élőterülete van. Sok fotel és kanapé; terek egyének csoportok számára. Ezeket gyakran az ablak mellett helyezték el, hogy élvezni lehessen a gyönyörű kilátást. Akár az aarhusi Dokk1-et, ezt is úgy tervezték, hogy a diákok, hallgatók és az egész család is hosszú ideig maradhasson benne. Szó szerint egy áruház, ahol a családtagok együtt vagy külön-külön is csinálhatnak dolgokat.

A tetőszinten társalgó és klubszerű vendéglátóhely működik. A kis amfiteátrum szabad (tető)téri filmvetítésre is alkalmas. Egyúttal csodás kilátás nyílik a belvárosra. Az esti mozi után egy itallal a kézben - méltó befejezése lehet a napnak.
Annak ellenére, hogy a Storyworld és a kiállítóhely még nem nyitott meg, ez az épület mély benyomást tett a könyvtári szakértőre: Groningen a képzelet gazdagabb áruháza - írja Mark Deckers. Ritka, jól átgondolt koncepció, sokféle kiegyensúlyozott funkcióval. Kívülről kemény, de belül szelid. Talán olyan kissé, mint a legtöbb groningeni. (ref.: MG)

Régebbi hírforrás(ok): Nagyvonalú könyvtár született Tilburgben - vasútállomásból link

A kormány januártól megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot?FEL

Kiszivárgott információk szerint a kormányzat egy kulturális salátatörvényt nyomna át a parlamenten. Állítólag akár már a jövő héten eldőlhet az NKA sorsa.
Az artportal úgy értesült, készül a kormányzat "kulturális törvényjavaslata". Salátatörvényről van szó, amelynek egyik eleme szerint 2020. január 1-től megszüntetnék a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA). Létrejönne egy úgynevezett "kultúrstratégiai tanács", az NKA pénzét ez alá rendelnék. Ágazatonként egy-egy kiemelt intézményt jelölnének ki, a kultúrstratégiai tanács ezek vezetőiből jönne létre, fölöttük az emberi erőforrás-miniszter állna.
Az NKA kulturális projekt-támogatásra jött létre 1993-ban, a rendszerváltás utáni idők egyik fontos demokratikus vívmánya volt, a kultúra önkormányzatiságának lényeges intézménye és a független kulturális, művészeti színtér gyakorlatilag egyetlen, közpénz alapú támogatási forrása. Anyagi bázisát a mindenkori költségvetéstől függetlenül képzelték el, a büdzséjét kezdetben a kulturális járulék, az utóbbi években az ötöslottó játékadója biztosította. 2010 után fokozatosan visszaszorult benne a szakmai alapú döntéshozatal, kuratóriumaiban többségbe kerültek a Magyar Művészeti Akadémia és a kormányzat által delegált tagok, önállóságát 2016-ban formálisan is elvesztette, az EMMI alá rendelték.
Úgy tudjuk, hogy az új javaslatcsomag további lényegi elemei a színházakat érintik. A kormány kvázi belenyúlna az előadóművészeti törvénybe: megszűnnének a független színházak működési támogatásai. A kőszínházi világot illetően pedig lényeges változás történne az igazgatói kinevezésekben: itt az emberi erőforrás-miniszter kapna egyetértési jogot.
A javaslatcsomag, amelynek szövege nincs az artportal birtokában, értesüléseink szerint egy stratágiai kormányülést követően, kivételes eljárásban, akár már jövő szerdán a parlament elé kerülhet.


Beszélgetőórákkal kapja el a tízenéveseket a Massachusetts közkönyvtára (olvasóink szavazatára)FEL

Az amerikai Waltham közkönyvtára link tinédzsereknek indított beszélgetéssorozatot. A könyvtárat a középiskola másodikos osztályelnöke kereste meg. Céljuk volt, hogy legyen lehetőség társadalmi igazságosság és egyéb komoly témák megtárgyalására. A kéréssel 2015-ben Luke Kirkland a tinédzser szolgáltatások új vezetőjéhez fordult, aki először szkeptikus volt. Az első alkalomra viszont 40 diák érkezett.
A program Real Talk néven folytatódott, az eredeti közösség érettségije után is. A beszélgetéseket egy hónapban kétszer tartják a tanévben. Az első témák közt szerepelt pl. bizalom, család, barátok, kapcsolatok, személyiség, érettségi, stressz. Továbbá nemi egyenlőség, bevándorlás, drogozás. A második évben már három új ember foglalkozott a tervezéssel. Ösztöndíjat szereztek a finanszírozáshoz.
Az események célja, hogy a résztvevők egy alkalom alatt minél több másik fiatallal beszélgessenek. Egyik népszerű program a "négy sarok": azaz a terem négy különböző sarka az Egyetértek, Teljesen egyetértek, Nem értek egyet, Egyáltalán nem értek egyet. Adott kérdésre mindenki a saját válaszának megfelelő sarokba megy. Majd elmondhatja, hogy miért azt választotta.
Egy év alatt számtalan történet kiderül, köztük gyönyörű és szomorú sztorik is. Megmutatják például egymásnak, hogy senki családja nem tökéletes. A diákok többet megtudhatnak a másikról, mint az iskolában.
Ezek sokat tanítanak a könyvtárosoknak a tizenévesekről. Megmutatják, milyen forrásokat érdemes nekik ajánlani. Kirland minél pontosabb információkat igyekszik adni. Adott kérdésben bemutatni különböző nézőpontokat. A könyvtáros összeállított egy weboldalt (link ), hogyan lehet Real Talk beszélgetéseket előkészíteni. Más könyvtáraknak is segíteni elindítani a programot. (ref.: Habók Lilla)


Hasra esünk mi is a felhasználóbarát Oodi előtt - de életünk árán nem követjük - 1. Könyvtárközi kölcsönzésFEL

Könyvtárközi kölcsönzés persze nálunk is létezik, Finnországban azonban az nem egy extra, amiért az olvasónak perkálnia kellene, itt felesleges előre megnézni, hogy a fiókkönyvtárak közül éppen hol van bent egy szabadon kölcsönözhető Kurázsi mama. Helsinkiben a könyveknek nincs állandó helye, vissza lehet őket vinni bármelyik könyvtárba, ki lehet őket kölcsönözni bárhonnan, amiért ugyanúgy nem kell fizetni, mint szinte semmilyen más könyvtári szolgáltatásért sem.


Négy vaskos tévhit az olvasással kapcsolatbanFEL

A. Az olvasás a legfontosabb ismeretszerzési forma. - Tévedés!
B. Az olvasástanulásért meg kell szenvedni. - Tévedés!
C. Minél többet olvasunk, annál jobb lesz nekünk. - Tévedés!
D. A gyerek úgysem érti meg az olvasással kapcsolatos összefüggéseket. - Tévedés!
... hangzott el Mikulás Gábor előadásán link a Neveléssel az olvasásért - olvasással a nevelésért konferencián. A magyarázatok a KIT olvasóinak részben már ismertek:
Ad.A: Az olvasás csak az egyik ismeretszerzési eszköz -- és nem is a leghatékonyabb link
Ad.B: A bibliai teremtéstörténet téves értelmezése, hogy tudást, eredményt csak szenvedés árán lehet elérni. Jó esetben számos gyerek tanul meg a magas motiváltság birtokában olvasni. Vö. még: áramlatélmény.
Ad.C: Napi átlag egy órányi olvasásmennyiségre érdemes feltornázni az embereket, de az annál több már árthat a kognitív teljesítménynek; vö.: link
Ad.D: A tanulással kapcsolatos ismeretek (metakogníció link ) javítják a tanulási teljesítményt. Így van ez az olvasással is, tehát érdemes megismertetni ezt az emberekkel. (MG)


Használati adatokból használói igényfelmérés - nehezen megy a könyvtárbanFEL

A könyvtárak mindennap gyűjtik a használati adatokat, mégis nehézséget jelent a számukra annak szemléltetése, hogyan szolgálja ki a könyvtár a használók információs igényeit, és hogy pontosan mik is ezek az igények. A jelen kutatás egy gyermekklinika négy különböző, családoknak szóló könyvtárában gyűjtött napi statisztikák felhasználásával hároméves időtávlatban elemzi a páciensek családtagjainak és a kórházi személyzetnek az információkéréseit. Összesen 1406 információkérést elemeztek, 848-at a páciensek családtagjaitól, 558-at a kórházi személyzettől. A változók között megkülönböztették a kérdés típusát, a szóban forgó témakört, a felhasznált forrásokat, a kérés okát, valamint a könyvtárosok által a használónak nyújtott segítségre fordított időt. Az ehhez hasonló elemzések hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a használók információs igényeit, továbbá előmozdítják az állományalakításra, a használók ellátására, a marketingre és a használati statisztikákra irányuló erőfeszítéseket. (Az adatok mögött: a tájékoztatási statisztika elemzése az információs igények vizsgálata céljából egy gyermekklinika könyvtárában; sajnos csak autoref.)


Amíg mi megtaláljuk a szavainkat, az influenszerek rég elvitték a figyelmetFEL

... hívta fel a figyelmet Turcsán Tamás a Magyar Információbrókerek Egyesületének és a KSH Könyvtárnak közös, Marketing a térítéses információszolgáltatásokban c. konferenciáján. A startup- és közösségi média szakértő a generációs különbségeket taglalva megjegyezte: ha az internetes feltaláló silver surfer (ezüst hajú internetező) generáció tagjai nem váltanak az újabb generációs kommunikációs stílusra, akkor befellegzett nekik. A fiatal influenszerek saját elképzeléseik szerint alakítják a piacot - nélkülük. Konkrét példa: az információ kínálata mellé, vagy méginkább azzal együtt konzultációs szolgáltatás kínálkozik a portfóliába. Másik javaslata ez előfizetéses oktatás üzleti modellje. Persze, nem egyszerű a fiatalodás... De annak sokkal kisebb az akadálya, hogy idősebbek együttműködjenek a az idősebbek gondolatait, szolgáltatásait piacra artikuláló generáció tagjaival. (MG)


Gyermekotthonokra is figyel a megyei könyvtárFEL

A téli ünnepekhez kapcsolódó legszebb és legszentebb karácsonyi témájú történetek és szokások ezután a gyerekotthonokban nevelkedőkhöz is eljutnak az Arad Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Főigazgatóság (DGASPC) és az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár közös kezdeményezésének köszönhetően.
A két intézmény hosszú távú partnerségben állapodott meg, amelynek célja a nevelőintézetekben élő gyermekek bevonása a könyvtári rendszerbe, valamint az olvasási étvágy serkentése, a könyvek szeretetének felébresztése. Első lépésként decemberben a lippai és borosjenői intézetekben hagyományőrző műhelyeket hoznak létre, ahol a gyermekek népviseletbe öltözve megosztják egymással az általuk ismert téli ünnephez kapcsolódó történeteket.
"A karácsonyhoz közeledve mi sem jobb és szebb, mint tenni valamit, aminek sokan örülnek. Kollégáim december folyamán kiszállnak a megye gyermeknevelő intézeteibe, ahol hangulatos foglalkozásokkal, játékokkal, történetekkel, meseolvasással segítenek az ott nevelkedő gyermekeknek ráhangolódni a karácsonyra." - ismertette az elképzelést Doru Sinaci, a könyvtár igazgatója.
A DGASPC nevében Stark Erika, az intézmény igazgatója fejezte ki örömét, és elmondta, hogy az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezés nagyon fontos az intézetben nevelkedő gyermekek egészséges testi-lelki-szellemi fejlődése érdekében is.
A tervek szerint a Karácsonyi történetek (Poveşti de crăciun) nevű mozgalom december folyamán az aradi gyerekotthonokon kívül eljut még Lippára, Borosjenőbe, Szentannára és Zádorlakra. (via ReMeK-e-Hírlevél)


Eredményes szolgáltatás megalapozása szegény használóknak - 7. A szülők és a közvetlen környezet informálása térül meg!FEL

Sorozatunk link lezárásaként...
- Ha száz dollárunk van arra, hogy nőjön a szegény gyerekek iskolalátogatásának időtartama, akkor nem az a legkifizetődőbb, hogy odaadjuk a családnak a száz dolcsit, még csak nem is az, ha erőforrásra és szervezésre költjük - hanem az, ha a szülők és a közvetlen környezet informálásába fektetjük (vö.: link ). Crick Lund előadása azt ismerteti, hogy míg a puszta pénzbeli segítség változó hatékonyságot mutat, a szociális háló irányából közelítő, empátián alapuló gyakorlatok (egészségügyi ellátás és oktatás, terápia, rehabilitáció elérhetővé tétele) nem csak a mentális egészségben, de a gazdasági helyzetben is nagymértékű javulást hoztak.
Adjunk, ha tehetjük - de ami még fontosabb: ismerkedjünk és kapcsolódjunk. Rajen Makhijan rendkívül inspiráló beszéde arra buzdít, hogy tegyük le a "szocioökonómiai szemüvegünket", és vegyük észre, hogy a szegény ember nem más, mint mi magunk - szegényként.
Amíg jóléti énünk egy íróasztalnál tanuló kislányt ábrázoló fotón a szorgalmat és a teljesítményt látja, nyomorgó énünk csak a fűtött szobát, a biztonságos teret, a villanyfényt, a perspektívát veszi rajta észre.
Fedezzük fel, hogy mit tanulhatunk a "szegény-éntől": a felmérések szerint például kifinomultabb képessége van az érzelmek olvasására és az empátiára, sokkal nagylelkűbb, mint az, aki bármikor adhatna, és az élet értelméről is többet gondol, mint a jólétben élő. Minél magasabb ugyanis az egy főre jutó GDP, annál alacsonyabb szinten határozzák meg az élet értelmét az egyének - ismerteti a meglepő adatot Makhijan.
Ha pedig attól félünk, hogy a szegényekkel való törődés a saját életünkkel kapcsolatos teendőktől veszi el az időt-energiát, akkor az előadó szerint az alábbi gondolatot érdemes megfontolnunk: "Amikor a magunk dolgai után futunk, nem az a célunk, hogy teljesebb, értelmesebb életet élő, boldogabb önmagunkká váljunk? És mi van akkor, ha teljesebb, értelmesebb életet élő, boldogabb önmagunkra a szegény embertársunkkal való kapcsolatban találunk rá?"


A klubtevékenység - a közösségfejlesztés és a használóképzésFEL

A kassai klubtevékenységek nagyon sokfélék:
- Utazást kedvelők klubja
- Találd meg őseidet - készíts családfát
- Igényes olvasók klubja
- Kassai irodalmi klub
- a Mit és hogy olvassunk a kisgyermekek olvasásfejlesztésével foglalkozik
- a művészetterápiás módszer mellett
- a Hagyományos hímző klub a kulturális örökség őrzését szolgálja.
A miskolci klubok link nagy múltra tekintenek vissza: régóta működik itt az
- Operabarátok klubja
- a Horgolda
- a Zenetörténeti klub
- a Nagyitorna.
A projekt keretében létrejött klubok közé tartozik
- a Várak, kastélyok, műemlékek
- az Utazók klubja
- a Távnagyi
- a Gyógyulat önképzőkör, amely az egészséges életmóddal foglalkozik;
- a Nyelvklubok között az Orosz nyelv és kultúra igen népszerű.
Ostravában nem volt hagyományuk a kluboknak, a projekt keretében alakították ki azokat kérdőíves igényfelmérés alapján. A javasolt témák között az információs technológia, az egészséges életmód és az agytorna szerepelt leggyakrabban. Rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott ezek iránt a klubok iránt, a létszámuk azonnal betelt. A könyvtárban végül Ügyes kezek klubja, Egészséges életmód klub, Regionális történelmi klub, Könyvtárbarátok klubja, biblioterápiás Biblioklub indult. A társasjátékok kölcsönzése ösztönözte a Scrabble klub megalakulását; létrejött a Hasznos információk, Az agytorna, A technikusok és az Utazók klubja.
A projekt erősségeit tekintve a csoportos tanulás rendkívül motiváló tényező volt, a közösségi kapcsolatok fejlesztésével egyetemben. A gyengeségek között a humán erőforrás említhető: a könyvtáros vagy a klubvezető személyén nagyon sok múlott, erős és gyenge személyiségek egyaránt előfordultak mindkét szerepkörben.
A klubtevékenységek nagy hatással voltak a nyilvánosságra, erősítették a könyvtár brandjét, népszerűsítették a könyvtári szolgáltatásokat. Az eredmények számokban kifejezve a következők: a projektvezető, nagy múltú kassai Jan Bocatius Könyvtár link regisztrált használóinak száma 10 321 fő (a város lakossága: 240 000 fő), a projektben 7 klubtevékenységet valósítottak meg, a nyilvánosság számára szervezett alkalmak száma 668, a résztvevők száma 183 217 fő volt összesen. A 7 fiókkönyvtárat működtető könyvtárban a kölcsönzések száma 400 000 volt, az állomány nagysága 220 000 dokumentum. A könyvtárban 42 fő dolgozik. A klubtevékenység mint a közösségfejlesztés és a használóképzés fontos eszköze; ref.: Prókai M.)


Megkérdeztük: Mit tartasz az 'okos könyvtárról'?FEL

Az okos könyvtár... - félmondatot kértük befejezni a múlt héten. A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
8 - Marketing humbug
5 - Ki tudja... Nem láttam még értelmes definíciót
15 - Ez a jövőnk
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
Horváth Zoltánné megjegyzése a témában: "A jó néhány éve használt "smart", okos, intelligens könyvtár, szervezet, program - mint minden külföldről átvett kifejezés nem tudja pontosan tükrözni azt a jelentéstartalmat, amelyet valaki valahol először megjelölt erre a minőségre, és aztán elterjedt.
Könyvtári környezetben intelligens könyvtárként a "smart" megjelölés elterjedése előtt kezdtük nevezni azt a felkészültséget a rendszerek és szervezetek szintjén, amelynek során a legmagasabb technológia alapján az adott területre alkalmazott programozással vehetjük igénybe a szolgáltatásokat a kiszolgált szakterület működése és igényei szerint. Új generációs IKR-ekről is beszéltünk, amelyeknek voltak leírt követelményei. Ezeket a rendszerek több-kevesebb lefedéssel valósították meg a fejlesztők. A program nyilván az egyik összetevője az "okos" könyvtárnak a sok másik mellett. A szervezet felkészültsége, az egyének képzettsége, a folyamatok összehangoltsága, a szolgáltatói tevékenység feladatra orientált terjedelme, teljessége adhatja azt az emberekre építő intelligencia szintet, amely a lehetőségekhez képest a legteljesebb megoldást nyújtja. Vagyis az okos könyvtár a modern könyvtári fejlesztés gyakorlata és koncepciója, amely a digitalizált hálózati és egyéb intelligens információs technológián alapul. Kooperatív, képes más rendszerekhez csatlakozni, és információkat átvenni, beépíteni. Nyitott, kommunikatív, jellemző a kollaborációra való képesség és a "zöld" irányzatok támogatása."
A kapott adatok diagramja és kommentálási lehetőség: link .
- A válaszadók fele lát egyértelmű perspektívát a koncepcióban. Közel 30% tartja úri huncutságnak - feltételezhetőek a korábbi szakmai divatirányzatokból (minőségirányítás, partnerség, kultúra stb.) okulva. Ha a téma hívei meg szeretnék nyerni a kétkedőket, akkor a témában egyszerű fogalmazás és egyértelmű példák lehetnek segítségükre - természetesen a hitelesség mellett. Könnyen visszaüthet ugyanis a hangoztatott elvek és a gyakorlat közötti ellentmondás is. Ez is jelzi, hogy a fejlesztések döntő tényezői nem technológiai, hanem humán jellegűek. (MG)

Hírforrás: KIT-információ
2019. december 04.  • Továbbküldöm a hírt

Megfelel-e a könyvtár keresőfelülete a használók igényeinek?FEL

2016 januárjában a Toledói Egyetem (Ohio, USA) könyvtára link keresőfelületeként bevezette az EBSCO Discovery Services (EDS) szolgáltatását. A könyvtár ügyintézői kétségbe vonták, hogy a használók meg tudják-e találni az EDS-ben a konzorciumi anyagokat, ezért egy munkacsoportot állítottak össze egy kísérleti használhatósági teszt elvégzésére. A munkacsoport demográfiai adatokat gyűjtött 25 tanulóról, majd a felmérés alanyainak hat feladatot kellett elvégezniük, miközben a képernyőképeiket rögzítették. Az eredmények szerint a résztvevők a könyveket kivéve könnyedén megtalálták a legtöbb dokumentumot, továbbá a nyitott kérdéseknél számos hallgató azután is folytatta a keresést, hogy releváns találatokat kapott. Hogy kiderítsék, miért nem találták meg a résztvevők a könyveket, a munkacsoport konzultált az EBSCO-val, és felfedeztek egy konfigurációs problémát, amelyet könnyen orvosolni tudtak a dokumentumtipológiai leképezési táblák módosításával, illetve a nyomtatott könyvekre vonatkozó szűrési lehetőség hozzáadásával. Ami a keresés sikerességét illeti, nehezebb meghatározni a problémát, és a munkacsoport nézete szerint legalábbis részben a könyvtári használóképzés hiánya okolható. A könyvtárak jelentős forrásokat fektetnek a keresőfelületekbe. Ha a használóknak nehézséget jelent a kezelésük vagy a beadványaikhoz szükséges releváns szakirodalom felkutatása, a könyvtáraknak szembe kell nézniük ezzel a problémával, amire az egyik lehetséges megoldást a használóképzés jelenti. Ez a kísérleti kutatás beszámol arról, milyen változtatásokat eszközölt az egyetemi könyvtár, hogy könnyebben kezelhetővé tegye az EDS-t a használói számára. ("De én csak egy könyvet szeretnék!" Megfelel-e a könyvtár keresőfelülete a használók igényeinek?; Autoref.)


Könyves előfizetéses doboz indult olvasóknak és nassolóknakFEL

Havi rendszerességgel fognak megjelenni a Booksy Boxok, amikbe könyvek és snackek kerülnek majd.
A karácsonyi szezon berobbanásával egyidőben indult el a Booksy Books könyves előfizetéses doboz, aminek a lényege, hogy a vásárlók havi rendszerességgel juthassanak hozzá friss olvasnivalóhoz és némi rágcsához. A cég ugyanis minden hónapban kiválaszt öt új megjelenésű könyvet, a vásárlók pedig hónapról hónapra eldönthetik, hogy ezek közül melyik kerüljön az aktuális dobozukba, ami mellé édességeket és egészségtudatos finomságokat is kaphatnak.
"Küldetésem egyszerű: minél több emberhez eljuttatni az olvasás örömét és segíteni felfedezni a legjobb új könyveket. Számomra nincs nagyobb öröm, mint egy új könyv felfedezése, amibe teljesen belemerülhetek - és ezt mindenkivel meg szeretném osztani. Minden hónapban öt különböző műfajú könyvet választok, hogy mindenki találjon az ízlésének megfelelőt." - mondta a Booksy Box tulajdonosa, Bathó Éva.
Az alapító hozzátette, a nassolnivalók két helyről érkeznek a dobozokba. "Az egészségtudatos rágcsálnivalókat a Bijó Szakáruházzal együttműködve válogatjuk össze, az édesszájúaknak szóló dobozunkba pedig a Brandmix biztosít prémium minőségű csokoládékat, közel 20 európai csokoládégyár kínálatából." A könyvek pedig nem csak egy kiadó kínálatából kerülnek a csomagokba, hanem többek között a cég együttműködik a Lírával, az Animával és a Libri Csoporttal is. Bathó Éva egyébként közgazdász végzettségű, a Booksy Box elindítása előtt egy kézműves bútorokat gyártó cégnél, illetve egy banknál dolgozott.


Használói igényeken alapuló könyvbeszerzés - sokkal magasabb használati mutatókFEL

A cikk a felsőoktatási tudományos könyvtári környezetben való, használói igényeken alapuló könyvbeszerzés (demand-driven acquisitions, DDA) [más néven PDA - patron driven acquisition - szerk.] egy több fázisú vizsgálatának eredményeit adja közre. A helyi gyűjteményeket Trueswell (1969) gyakran idézett 80/20-as szabályának kontextusában értékelve, jelen kutatás első fázisa a könyvtári gyűjteményszervezés "készenléti" (just-in-case) megközelítésének tökéletlenségét igazolja. Ezt követően a második fázis értékeli a DDA mint "szükség szerinti" (just-in-time) állománygyarapítási megoldás láthatóságát, amely régóta keresett választ jelenthet a legtöbb felsőoktatási könyvtári gyűjteményt sújtó alacsony kihasználtságú címek problémájára. 16 hónap adataira támaszkodva a kutatás tüzetesen megvizsgálja a DDA-nak a hagyományosan megvásárolt címekhez viszonyított értékét, két fő tényező szerint: a beszerzések tárgyköri profilja és összesített használati adatai alapján. Emellett a hasznosság mint értékparadigma, illetve a könyvtári gyűjteményekben megvalósuló "beszerzés-használat egyensúly" fogalma biztosít elméleti keretet a DDA viszonylagos értékének meghatározásához. Tartalmi vagy tárgyköri szempontból a kutatás elhanyagolható eltéréseket mutatott ki a DDA-hoz és a hagyományosan megvásárolt anyagokhoz kapcsolódó beszerzési mintázatok között. Ezzel együtt a DDA-címeket sokkal magasabb használati mutatók jellemzik, következésképpen feltűnően alacsonyabb egy használatra vetített költség és összességében nagyobb érték társul hozzájuk. (Autoref.)


PISA némileg jobb, mint a gödör fenekén - továbbra is szegregálunkFEL

A 2009-es csúcsponthoz képest a legutóbbi, 2015-ös mérésen történelmi mélypontot ért el a magyar tanulók teljesítménye, minden területen mélyen az OECD-országok átlaga alá kerültünk, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák különösen nagyot zuhantak. Ehhez képest most kompetenciaterületenként 4-6 pontot sikerült javítani, a legtöbbet olvasásban. Ezzel azonban még messze nem sikerült visszahozni azt, amit az elmúlt tíz évben elvesztettünk: a 2009-es eredményeknél még mindig körülbelül húsz ponttal vagyunk lejjebb, az oktatási átalakítások közben tehát romlott a tanulók tudása - erre a rutinszerű válasz, hogy a nagy rendszerátalakításoknak időre van szükségük, hogy egy ilyen teszten is éreztessék a hatásukat.
A mostani PISA-jelentés szerint kifejezetten aggasztó a helyzet az olvasási képességekben: ha nemcsak az alapmegértésről van szó, hanem arról is, hogy a tanulók képesek-e az olvasmányukból tudást építeni, kritikusan gondolkodni és a szövegből megalapozott ítéleteket alkotni, nem túl jó a helyzet. A PISA-tesztek azt mutatják, hogy az OECD-országokban átlagosan csak minden tizedik 15 éves tudja megkülönböztetni a tényeket a véleményektől implicit információk alapján.
A családi háttér a sikeresebb oktatási mutatókkal rendelkező országokhoz képest Magyarországon továbbra is nagyon sokat számít, és a 15 éves tanulók 15 százaléka lényegében semmilyen, a későbbi élethez szükséges alapkompetenciával nem rendelkezik - ennyien vannak azok, akik mindhárom tudásterületen nagyon gyenge eredményt értek el a PISA-teszteken.
Hogy ez nem szükségszerű, és nem kell a jó oktatáshoz feltétlenül sokkal erősebb gazdaság, azt Észtország mellett Lengyelország példája bizonyítja. Az észtek hihetetlenül magas számai (a kínai régiók és Szingapúr után már a világ harmadik legsikeresebbjei ők a PISA-univerzumban) egy átható oktatási reformnak köszönhetőek, amivel a korábbi mintaország finneket is lehagyták már. A lengyel oktatás szintén top tízes lett már világszinten, az OECD-országok között most nekik nőtt legtöbbet a pontszáma a korábbi kisebb visszaesés után.


Van-e a zenének jövője a könyvtárakban?FEL

A Dán Digitális Könyvtár megrendelésére Dániában nemrég széles körű közkönyvtári felmérés készült a zenei szolgáltatásokról. A könyvtáraknak is szembe kell nézniük azzal, hogy a fizikai hordozókon alapú zenefogyasztás drasztikusan csökken, így a zenei könyvtári gyűjtemények jelentősége is leértékelődik. Az internetes zene dominanciája, a streamingszolgáltatások megjelenése egyszerűen másfajta szolgáltatási valóságot kényszerít a zenei könyvtárosokra. Kultúraközvetítő műveltségüket azonban eredményesen tudják kamatoztatni a zenei ajánlási tevékenység révén, a határokon átívelő szolgáltatásokat nyújtó digitális zenei platformok ugyanis vajmi keveset törődnek a zenei tartalomhoz kötődő kurátori feladatokkal; itt adódik tehát az a szolgáltatási rés, amit a könyvtárak eredményesen betölthetnek. A felmérés eredményei azt is kimutatták, hogy az életkorral fordítottan arányos a dán zenék hallgatottsága, azaz minél fiatalabb valaki, annál kevesebb hazai zene jut el hozzá. Ezen a téren is nagy szerepe van az említett zenei kurátori feladatkörnek: általa minőségi dán zenét tudnak ajánlani a fiatalabb generációk számára is.
A könyvtárak másik kapcsolódó tevékenységi területe a zenének mint a dán kulturális örökség integráns részének az élő közvetítése koncertek, zenei rendezvények helyszíneként. Állami stratégiai szinten is rögzítik, hogy a könyvtáraknak az élő zene bemutatásán keresztül is fontos szerep jut a kulturális örökség közvetítésében. Ennek érdekében a Dán Rádió és a közkönyvtári hálózat intézményei között újfajta partnerségi modell körvonalazódik.
... A felmérés konkrét adatokkal is szolgál a dán zenefogyasztási szokásokról. A dánok 86%-a hallgat naponta zenét, jellemzően privát környezetben, gyakran utazás közben. Mintegy harmadukhoz jut el a zene rendezvények, koncertek alkalmával. A lakosság közel fele rádión hallgat zenét, harmaduk streaming szolgáltatásokon keresztül; a fiatalok körében azonban a rádió lényegében teljesen teret veszített. (Van-e a zenének jövője a könyvtárakban?; ref.: Németh M.)


Szakirodalmi szemle - crowdsourcing alaponFEL

A szisztematikus szakirodalmi szemlék (SR) jellemzően jól körülhatárolt témákra és homogén mintákra összpontosítanak. Ezzel szemben egy olyan szisztematikus szemle elkészítése, amely komplex gyógyászati és ápolási igényekkel rendelkező páciensekre (patients with complex care needs, PCCN) vonatkozik, két fő kihívást támaszt: új, nem pontosan körülhatárolt témát és heterogén mintát. Ez a cikk összefoglalja, milyen tanulságok vonhatók le a szerzők tapasztalataiból a crowdsourcinggal kapcsolatban, amelyet a fenti kihívásokra reagálva alkalmaztak. A PCCN-eket gyakran több probléma együttesen sújtja (egészségügyiek, kapcsolattartásiak, szociokulturálisak, pszichológiaiak, az egészségügyi szolgáltatások használatával kapcsolatosak), ami nehézkes döntésekhez vezethet különböző érdekelt felek között (ők maguk, ápolók, szakorvosok). A szerzők által kitűzött szemle célja az volt, hogy szisztematikusan értékeljék a PCCN-ek döntésekkel kapcsolatos, a szakirodalomban előforduló igényeit. Könyvtárosok együttműködése révén öt adatbázisban 8616 potenciálisan releváns tanulmányt azonosítottak. Egy húszfős szemléző munkacsoportot képeztek ki, akik ezután részt vettek 156 releváns tanulmány kiválasztásában, speciális online szoftvereket használva. A crowdsourcing módszer fő előnye a külsős szemlézők nézőpontjainak sokfélesége volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy kialakítsanak egy interszubjektív tudásbázist a PCCN-ekkel és a döntési igényeikkel kapcsolatos jellegzetes fogalmak osztályozására. Összhangban más crowdsourcing-alapú szakirodalmi szemlékkel, a szerzők tapasztalatai megerősítik, hogy a crowdsourcing hasznos lehet azon szisztematikus szemlékhez, melyek nagyszámú, nem pontosan körülhatárolt témákról szóló és heterogén mintákat vizsgáló tanulmány vonatkozásában készülnek. (Egy komplex témára és heterogén mintára vonatkozó kutatási terület szakirodalmi szemléjének kivitelezése crowdsourcing módszerrel; Autoref.)


Perczel-glóbusz az OSZK-banFEL

Az Országos Széchényi Könyvtárban tekinthető meg a XIX. század közepén készült Perczel-glóbusz egyik másolata.
"A Perczel-glóbusz 1862-ben készült, ez a második legnagyobb, amely Magyarországon készült. A Magyar Nemzeti Múzeumba került, majd a második világháború során megsérült, valószínűleg a légnyomás miatt két részre esett szét az illesztésnél" - magyarázta Pászti László, az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának vezetője.
A glóbuszt 1978-ban a térképtudományi tanszéken restaurálták. A beavatkozással többet ártottak, mint használtak, mert a lakkréteg, amellyel bevonták, "megette" a festék jelentős részét, pont a vörös színt, amivel a helynévrajz volt megírva.
"A névanyaggal a fő probléma az volt, hogy olvashatatlan és magyaros írásmóddal íródott, ezért nehéz volt rekonstruálni. A tanszék munkatársai azonban megtalálták azokat a forrásokat, amelyeket feltételezhetően Perczel László is használt" - magyarázta Pászti.




Analógiák

Használói elégedettséget mutat a Fosta, 2.0 alapon - könyvtárra is megírható a felületFEL

Egy kiborult programozó úgy döntött, felveszi a harcot a Magyar Postával, ebből lett a Fosta. "Korábban elég sokszor pórul jártam már a postával, és nagyjából minden panaszomat teljesen nyilvánvalóan ignorálták, úgyhogy úgy döntöttem, készítek egy valós hibabejelentőt" - kezdte a 444-nek írt levelét a Fosta nevű vadonatúj weboldalt kitaláló és leprogramozó Mr Fosta.
Az oldal használata és szerkezete egyszerű és átlátható: ha panaszod van, egy ék egyszerűségű bejelentőlapon az irányítószám megadásával és a probléma típusának hét lehetőség közüli kiválasztásával majd kipipálásával már meg is tetted a bejelentést. A program ezeket a panaszokat térképre helyezi és statisztikailag is elemzi az adatvizualizáció szerelmeseinek a kedvéért.
Ez a példa például azt mutatja, hogy a kérdéses józsefvárosi körzetben a mostanáig kialakult országos panaszátlaghoz képest kirívóan magas a késve, vagy visszadátumozott, illetve hiányzó értesítővel kikézbesített küldemények száma. Vagyis ezen az oldalon nem lehet egyedi történeteket olvasni, ez nem számít hivatalos hibabejelentésnek, az egész inkább egyfajta hőtérkép, ami felhívja a Posta - ha ők is olvassák - és a nagyközönség figyelmét arra, hogy mely körzetekben van különösen nagy gond a postai szolgáltatással és milyen típusú a probléma.
Maga az ötletgazda ezt így fogalmazta meg: "Ez az oldal azért jött létre, hogy végre mindenki elmondhassa és mindenki számára látható is legyen, melyek azok a körzetek Magyarországon, ahol a legtöbb probléma van a küldemények kézbesítésével, ami által talán az illetékes szervek is motiváltabbak lesznek, hogy a 21. században is elfogadható szintre hozzák a szolgáltatásaik színvonalát."




Kisszínes

Mosdóhigiénia - könyvtárban isFEL

A fertőző betegségek 80 százaléka érintéssel terjed, a helyes kézmosás és szárítás nagymértékben csökkentheti a megfázás, az influenza és más fertőző betegségek gyakoriságát. Egy közelmúltban elvégzett kórházi tanulmány szerint nem csupán a kézmosás, hanem a szárítás módja is kulcsfontosságú lehet - olvasható a Nébih Ételt csak okosan! link oldalán.
A legfontosabb tanácsok a kézhigiéniával kapcsolatban:
- Használjunk semleges szappant a kézmosáshoz, ami nem öli meg a hasznos baktériumokat, melyek a bőrünkön élnek.
- Óvatosan töröljük és szárítsuk meg a kezünket eldobható papírtörlővel, hiszen a túl erős dörzsölés károsíthatja a bőrünk felületét.
- A nyilvános mosdókban ugyanazzal a papírkendővel zárjuk el a csapot és nyissuk ki az ajtót, majd dobjuk azt a hulladékgyűjtőbe, így nem szennyezzük be újra a kezünket.
- Próbáljuk meg elkerülni a forró levegővel működő szárítókat, melyek nagyobb eséllyel juttatnak baktériumokat a levegőbe és a testünkre. Különösen az egészségügyben és a vendéglátóipari szektorban dolgozóknak nem ajánlott ez a módszer.


Megteltek a megyei könyvtárak Erdélyben - Könyvmentő szolgálat indult KolozsváronFEL

2019 októberében indította útjára a kolozsvári Fehér Holló Médiaklub a magyar nyelvű könyvek megmentését célzó projektjét, mely a "Magyar könyve(ke)t ne dobjunk ki! Hívja a Don Rigoberto könyvmentőt, elosztót, feltámasztót!" címet kapta.
A projekt szükségességéről az ötletgazda Szabó Csaba a következőképpen fogalmazott: "Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk Erdélyben olyanokkal, akik valamilyen oknál fogva meg szeretnének szabadulni a könyveiktől, könyvtáruktól. Külföldre mennek a gyerekeikhez, meghaltak a könyvtár létrehozói, költözés, helyhiány. Az átruházás jelenleg megoldatlan Erdélyben, a megyei könyvtárak megteltek, az iskolai könyvtárak helyzete nem közismert, a szakma nem tud a kidobandó könyvekről (pedig ezek között jó néhány értékes, ritka vagy felhasználható van), így egyre gyakrabban fogadja az embert a szemétkukákban illetve a papírgyűjtő/értékesítő telepeken a kidobott magyar irodalom sajátos kuka-látványa: krumplihéj között Németh László sorozat." Közölte azt is, hogy a projekt célja a felajánlott könyvtárak (újra)értékesítése újraelosztás, szortírozás, adományozás és eladás által.
A könyvmentő szolgálat októberben és novemberben több idős embert keresett fel, akik saját , több zsáknyi könyvet kitevő gyűjteményeiket ajánlották fel elvitelre, és a könyvek begyűjtése, szortírozása közben saját egykori olvasmányélményeikről is szívesen meséltek.
A könyvmentő szolgálat beszámolói a kolozsvári Szabadság napilapban is olvashatók: link link (via ReMeK-e-Hírlevél)


Így nézett ki az ELTE EK első honlapja - időutazás 1996-baFEL

Zseniális képet tett közzé az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár: így nézett ki az intézmény első honlapja. Időutazás 1996-ba.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár egy, a könyvtár első honlapjáról készült screenshotot tett közzé Facebook-oldalán. A kép 1996. november 19-én készült, vagyis 23 éve ezt látták azok, akik online szerettek volna többet megtudni az intézményről.
Az ELTE egyetemi könyvtára az első volt az országban, a jezsuiták kollégiumuk mellett a 15. századtól tartottak fenn bibliotékát Magyarországon, ami az 1635-ben alapított egyetem része lett. Az integrált könyvtári rendszert, amely lehetővé tette a számítógépes katalógus kialakítását, 1995-ben vásárolták meg, ennek ma már 10 könyvtár a tagja és több mint 175 000 művet tartalmaz - derül ki a könyvtár honlapjáról.
Ti még használtátok az 1996-os honlapot, vagy teljesen valószerűtlennek tűnik, hogy a könyvtárazók ezzel találkoztak a lib.elte.hu címen?




Információforrások

Német e-könyvek, e-napilapok, e-magazinok, hangoskönyvek, hanganyagok és filmek - ingyenFEL

A Goethe Intézet Onleihe elektronikus könyvtárából 2019 januárja óta ingyenesen kölcsönözhetnek egy kattintással német nyelvű e-könyveket, e-napilapokat, e-magazinokat, hangoskönyveket, hanganyagokat, és újonnan filmeket is. Az e-könyvtár használatához nem szükséges felhasználó kód, sem pedig érvényes olvasójegy a Goethe Intézet budapesti, helyi könyvtárába; csak regisztrálni kell a MeinGoethe.de rendszerében. Bővebb információt a Goethe Intézet honlapján link és az Onleihe oldalán link talál. A használattal kapcsolatos kérdésekre a Goethe Intézet könyvtárának munkatársai válaszolnak.


Tabutémák az MTVA-nál - mely témákat kell kiegészíteni a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz?FEL

Az idén 83,2 milliárd forintból gazdálkodó Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. a hivatalos megfogalmazás szerint "az egyedüli közszolgálati médiaszolgáltató Magyarországon". Ebben a minőségében egyesíti a néhai Duna Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda tevékenységét. A háza táján uralkodó állapotokra jellemző, hogy a külpolitikai szerkesztők tavasztól nem foglalkozhatnak a külföldi sajtóban megjelenő, magyar vonatkozású, a kormányra nézve negatív cikkekkel. Egy föléjük helyezett szerkesztő néhány hete letiltotta az Amnesty Internanional és a Human Rights Watch nevű nemzetközi jogvédő szervezetek közleményeinek ismertetését. Úgy tudjuk, a magyar kormánytagok, különösen Orbán Viktor nevét tartalmazó anyagok órákig várnak - feltehetően külső - jóváhagyásra. Egyes cikkek egyáltalán nem érkeznek vissza, mások már eleve a hivatalos reakcióval kezdődnek. A történetét 1880-ig visszavezető Magyar Távirati Irodában ilyesmire még a rendszerváltás előtti években ott dolgozók sem emlékeznek.
Más vonatkozásokban is erősen szűrik a kiadott anyagokat, az utóbbi hetekben például nem találták említésre méltónak az amerikai Rágalmazásellenes Liga felmérését, miszerint Európában, különösen Lengyelországban, Ukrajnában és Magyarországon erősödik az antiszemitizmus. "Elszállt" a menekült gyermekek bebörtönzését bíráló ENSZ jelentés is.
Az utóbbi hetekben nem csak az októberi önkormányzati választások külföldi visszhangja maradt tabu, de a tiltott témák között megjelent a papi pedofília is. Igaz, a szemérmes szerkesztés már a Borkai Zsolt viselt dolgai miatt kirobbant botrány idején is tettenérhető volt. Forrásaink szerint az elvben független Duna Médiaszolgáltatónál a külföldi eseményeket melegen ajánlott a magyar kormány politikai szempontjainak megfelelően kezelni: a Brexitről Boris Johnson, Amerikáról Donald Trump, Törökországról Recep Tayyip Erdogan véleménye a mérvadó, az emberi jogok vagy a sajtószabadság oroszországi helyzetével nem kell foglalkozni.


Jelentős gyarapodás az erdélyi sajtóanyagok digitális gyűjteményébenFEL

Több sikeres együttműködésnek (Iskola Alapítvány, Minerva Művelődési Egyesület) és saját erőfeszítéseknek köszönhetően a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár digitális gyűjteménye jelentősen növekedett 2019 őszén.
A 2018 végi 76 000 digitális dokumentumról 125 000-re nőtt az elérhető anyagok száma, az új tételek nagy része magyar nyelvű periodika: több mind 45, többé-kevésbé teljes cím került feltöltésre a honlapukra.
Elsősorban a 19-20. századi napisajtó-gyűjtemény bővült jelentős mértékben (többek között elérhető a Magyar Polgár majdnem teljes 40 éve, az Ellenzék jelentős része, az Erdélyi Híradó, Keleti Újság, Új Kelet), kulturális, irodalmi és művészeti folyóiratok (Művészet, Zord Idő, a Dolgozó Nő, a Művelődés). Elsősorban kolozsvári, bukaresti és marosvásárhelyi kiadású anyagok kerültek most digitalizálásra, a vidéki sajtóból pedig - ízelítőül - Szászmedgyes magyar nyelvű időszaki kiadványai (Medgyesi Lapok, Medgyes és vidéke, Plebánia).
Összesen immár 438 periodikacím érhető el a digitális könyvtárban, illetve ezek mellett több ezer könyv közül is lehet válogatni, itt: link
(via ReMeK-e-Hírlevél)




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 28.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról