A hazai könyvtárakban sokféle vonzó fejlesztés történik, melyek azonban nem kapnak olyan nyilvánosságot. Annak ellenére, hogy ezekért olyan elismerést lehetne learatni, egyébként reszketnek a könyvtárosok. A hatalomkultúrában rendszeres titkolózás mellett ebben feltehetően az is motívum, hogy - minőségirányítás ide, minősített könyvtárak oda - más-más dolog egyszer vagy néhányszor nyújtani az adott szolgáltatást, mint garantálni pl. minden használó, minden(fiók)könyvtár esetén. Ha nem fizikailag, akkor legalább virtuálisan.

Mindez a hálózatok erénye: egy kiskereskedelmi élelmiszerboltban gyakorlatilag ugyanazzal a szolgáltatásokkal találkozik a betérő az egész országban - vagy akár országhatárokon túl is. Ahogyan a használókat ismerem, e hozzáállást a könyvtároktól is szívesen bezsebelné a használó, melyet gyakrabb könyvtárhasználattal is honorálna.

A kiszámíthatóság megnyugtatja a használót (vö.: érzelmi minőség, használói élmény - UX) és bizalmat épít, amire a használók számának csökkenése idején nagy szüksége lenne a könyvtáraknak.

Klasszikus pr-mondás: "Nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani." Azaz: nem feltétlenül a könyvtárak teljesítményével van gond, hanem annak megszervezési képességével (vö.: vezetési kompetencia).

Hasonló jelenség játszódott le a Közkönyvtári Charta (ld. link ) ügyében. (MG)

(Egy éve írtuk.) A Brooklyn Public Library (link BPL) a demokrácia és a közszolgálatiság csúcsának tűnik: a kölcsönzés "vallásosan" ingyenes, a bevándorlókat iratok nélkül is beengedik, nem ellenőrzik a táskákat kilépéskor. Hogyan fordulhat elő ilyesmi az Egyesült Államokban?

Orsós László Jakab, művészeti ig., BPL:
- A könyvtár valóban az amerikai élet legdemokratikusabb szelete, és a progresszívabb nagyvárosok, mint New York, Chicago, Boston vagy Los Angeles ezt minden lépésükkel erősítik is: a társadalom minden szegletét képviselik és felkarolnak problematikus ügyeket. Valószínűleg engem is emiatt szerződtetett a könyvtár elnöknője: látta bennem erre a fogékonyságot. Ezért nem is egyszerűen programokat kínálunk, hanem témákat generálunk, és sokszor művészi, performance-szerű eseményeket kreálunk.

Telex: Hogyan képzeljük el ezeket?
- OLJ: Amikor például az állampolgársági vizsgámra készültem, alaposabban tanulmányoznom kellett az amerikai alkotmányt, és feltűnt, hogy utoljára 1992-ben módosították, miközben előtte már 27 módosítása volt, pedig azóta is változott néhány dolog a társadalomban.
Ezért kitaláltam, hogy szervezzünk olyan beszélgetéseket, úgynevezett townhall meetingeket, amelyeken az állampolgárok megvitathatják egymással, hogy mi hiányzik az alkotmányból, és mi lett korszerűtlen az idők során, aminek ki kellene kerülnie belőle. Elképesztő mennyiségű ötlet gyűlt így össze, amiket összegeztünk, és a felkért alkotmányszövegezőkkel (művészekkel, jogászokkal, aktivistákkal) írtunk egy 28. alkotmánykiegészítési javaslatot, amit aztán az emberek nevében közzétettünk és elküldtük a választott politikusoknak.

A legelső projektem pedig az volt, amikor egy hideg januári éjszakán hatalmas tábortüzet raktunk a könyvtárhoz közeli parkban. Ez éppen a Donald Trump megválasztása körüli időszakra esett, amikor mindenki nagyon riadt volt és elidegenedett. Azt gondoltuk, hogy érdemes lehet egy törzsi hangulatot teremteni, rakni egy nagy tüzet, amit körülülünk és egy adott témáról beszélgetünk.
Az első tábortűz témája a hontalanság volt, ahova meghívtunk hontalanokat és szociális munkásokat. Rengetegen jöttek. Körülülték a tüzet, forralt bort adtunk, és beszélgettünk. Ez a program egy évig ment minden hónap első szombat estéjén. Ez a szellemiség nincs rögzítve a szerződésemben, inkább ösztönösen hozom, ami vagyok: egy vidéki cigány családban felnőtt, budapesti értelmiségi, aki ismeri a perifériát is, és nem gondolja, hogy az ott élő emberek más anyagból lennének, mint bárki más.

Az utóbbi években az elektronikus információforrások szerepe a szépirodalomban is megnőtt, egyre többen olvasnak szépirodalmat is telefonról, ebook olvasóról. A könyvtárak és a kiadók igyekeznek ehhez alkalmazkodni a világban. A könyvtárak ilyen jellegű szolgáltatásához, az elektronikus kölcsönzéshez először az Overdrive link cég biztosított platformot. Az Amazonban keresve is megjelenik, és ha tagok vagyunk olyan könyvtárban, amelyik előfizet a szolgáltatásra, és megvan neki a könyv, kikölcsönözhetjük.

Az Overdrive hosszú ideig nem fordított figyelmet Európára, Magyarországon nincs is előfizetője. Az egyre erősödő igények miatt újabb szereplők kezdtek elektronikus kölcsönzést kínáló platformok szolgáltatásába, ilyen a CloudLibrary is.

A CloudLibrary platformján az előfizető könyvtárak megvehetnek könyveket, és az olvasóik kölcsönözhetik azokat. Az elektronikus könyvek nem kerülnek be a könyvtár rendszerébe, nem tölti le a könyvtár azokat, hanem a CloudLibrary weboldalán, vagy mobil applikációjában tudják az olvasók kikölcsönözni és olvasni.

A könyvek rekordjait letöltheti a könyvtár, és bekerülhetnek a katalógusba. Ezzel a megoldással anélkül juthatunk a keresett könyvhöz, hogy be kellene mennünk a könyvtárba.
A könyvtárak bővíthetik a felhasználóikat azokkal az olvasókkal, akik nem akarnak, vagy nincs idejük bemenni a könyvtárba. (ref.: Balázs László)

Rodney Freeman Jr. (jelenleg a Charlotte-i Észak-Karolinai Egyetem levéltárosa) büszke arra, hogy fekete - és (ez) ritka, hiszen az Egyesült Államokban a könyvtárosok kevesebb mint 7 százaléka fekete ( link .) A polgárháború után az ún. Jim Crow-korszakra jellemzőek voltak a "színesbőrűek" könyvtárai. Ezeket a könyvtárakat a fehér könyvtárakból való, kiselejtezett könyvekkel töltötték meg. Bár a módszerek ma különbözőek, ma is arra törekednek, hogy az információhoz való hozzáférést az elnyomás és az ellenőrzés eszközévé torzítsák.

Amikor Rodney egy kis indianapolisi fiókkönyvtárt vezetett, az ún. "street lit" (utcai irodalom) könyvei nagyon népszerűek voltak ott. A nyelvezet ugyanolyan durva volt, mint a könyvek utcai helyszíne. Nagyon sok látogatót vonzottak az ilyen műfajú könyvek, ezért a csapata és ő a felnőtt részleg elejére helyezte át a street lit-et. Egyik nap egy vendég panaszkodott. Gyakran jött a gyerekeivel - kedvelte őt. Csakhogy olyan ember volt, aki úgy gondolta, hogy a könyvtárban polcra kerülő irodalomnak formálisabbnak kell lennie, továbbá használnia kell bizonyos nyelvtani szerkezeteket. Rodney is úgy véli, hogy a könyvtár a klasszikus, formálisan megírt regényeknek való. De a könyvtárban van "street lit" (utcai irodalom) is.

Az ügyvezető igazgató azt mondta, hogy a "street lit"-et (utcai irodalmat) a felnőtt részleg elejéről hátra kell vinniük. Tiltakozott. Azt mondta a feletteseinek, hogy amit tesznek, az a cenzúra egy formája. Emellett, csupán azért, mert egy embernek nem tetszik egy könyv, attól még nem muszáj kellemetlenséget okozni az összes többi törzsolvasónak, akik ezért a könyvért (irodalomért) jönnek be a fiókba. Végül mégis el kellett vinnünk a könyvet.

Rodney (aki könyvtáros pályáját is felvázolja e cikkében - A Szerk.) jelenleg egy dokumentumfilm producere. A film címe: "Are You a Librarian: The Untold Story of Black Librarians" ( "Könyvtáros vagy: fekete könyvtárosok el nem mondott története") link ). Olyan projektet képzelt el, amely túlmutat a fekete könyvtárosok útjának bemutatásán (a megemlékezésen). Rodney elismeri a szereppel járó plusz felelősséget annak érdekében, hogy a könyvtárban mindenki valóban képviselve legyen. (Ref.: Szabó Eszter)

Jöhet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és a meghatározott árengedmény. Az Országgyűlés elfogadta az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot, amely többek között Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) portfólióját bővíti a tanár-, tanító- és óvóképzéssel, valamint az azokhoz kapcsolódó továbbképzéssel.

A módosítás emellett megteremti a jogszabályi feltételeit annak, hogy az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeumba integrálódva, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ néven működjön tovább.

Hozzá kell tenni, a kormány nem várta meg, hogy az Országgyűlés döntsön, már április 2-án megjelent egy kormányhatározat, amely "a kulturális intézményrendszer fejlesztésének, valamint a kulturális feladatellátás kiemelkedő színvonalon történő teljesítésének érdekére" hivatkozva egyetértett az összevonással és átnevezéssel.

Brüsszel francia közkönyvtárhálózatának - Bibliotheques de la Ville de Bruxelles link - fiókja a Bibliotheque Adolphe Max link . Nem mondható high-tech-központnak, inkább azért vonzó, mert egy patinás 150 év körüli közönséges sorházban kapott helyet. Belépve a kor stílusának megfelelő beosztású térbe olyan hangulatot áraszt, amellyel a könyvtár igen népszerű a helyiek körében.

A kínálat is hagyományos: döntően könyveket szolgáltat és gyerekkönyvtári foglalkozásokat szervez helyben, illetve iskolákba kiszálló könyvtárosok által. A képregények - mint minden belga közkönyvtárban - itt is nagy teret kapnak. A nagyvárosi közkönyvtári hálózaton belül persze megtalálhatók az ennél korszerűbb szolgáltatásokat kínáló fiókkönyvtárak is.

A képgalériában - ld.: link - külső és belső fotók mellett látható a könyvtári hálózat használóknak szóló tájékoztató füzetkéje: Le Bibbeleir link , LMBTQ-fiatalok számára ajánlott dokumentumok link , a könyvtárhasználati tarifák, valamint a könyvtár fizikai és webes szolgáltatásait mutató könyvjelző. (fotó és szöveg: MG)

... ez derül ki a Be Social kutatásából, amely a szeniorok internetezési szokásait vizsgálta. A tizenévesek internetezési szokásait már három alkalommal is felmérte a Be Social - legutóbb tavaly -, most azonban az 55 év felettiek körében végzett kutatást. Ebből kiderült, hogy a korosztály mindennapjaiban a klasszikus média még hangsúlyosabban jelen, mint a fiatalabb generációknak, de már helye van az életükben a közösségi médiának, a csetnek és a streamingnek. Sőt, van olyan online csatorna, ahol már több időt töltenek, mint amennyit a hagyományos médiára szánnak.

"A válaszadók több mint egyharmada napi három-négy órát tölt online, minden hatodik pedig négy óránál is többet. A napi tevékenységeiknél a Facebook szerepel az első helyen, csak ezután jön a tévénézés és a különböző családi programok, amiket a portálok olvasása (5.), a YouTube videók nézegetése (6.), csetelés (7.), és podcast hallgatása/nézése (10.) követ" - foglalta össze az eredményeket Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a Be Social ügyvezetője.

Arra a kérdésre, hogy ha csak egyetlen platformot használhatnának, a szenior válaszadók közül a legtöbben (59,7 százalék) a Facebook mellett tennék le voksukat, egynegyedük (24,37 százalék) pedig a Messengert választaná, míg minden tizedik válaszoló (10,4 százalék) a YouTube-ot.

A megkérdezettek 30 százaléka egyébként már használja a TikTokot, minden tizedik szenior naponta felkeresi ezt a platformot. Lelkes látogatói az Instagramnak is: a válaszadók 47 százaléka több-kevesebb rendszerességgel megjelenik itt is.

Közel egy éve adta ki az Amerikai Pszichológiai Társaság (röviden angolul: APA) a tanácsait a fiatalok közösségi média használatával kapcsolatban. Azóta nem sok minden változott sem az iparágban, sem a szövetségi irányelvekben. Pedig alapvető változtatásokra lenne szükség a platformokon. A társaság szerint a platformokat elsősorban felnőtteknek hozták létre, ezért nem alkalmasak a még sérülékeny gyerekek és serdülők számára. Különösen azoknak, akik pszichológiai, fizikai, intellektuális, mentális egészségi vagy más fejlődési kihívásokkal küzdenek.

A legfontosabb problémák:
1. A társas visszajelzések túlzott érzékenysége: az agy kifejlődése 10-13 éves korban kezdődik és a húszas évek közepéig tart. Kapcsolatba hozható a társas visszajelzésekre adott túlzott érzékenységgel.
- A mesterséges intelligencia túl sok olyan tartalmat ajánl, ami érdekli a fiatalokat, de nem veszi figyelembe a biztonságukat. Korlátozni kellene a szélsőséges érzelmeket kiváltó tartalmakat, főleg a törvénytelen és káros viselkedés bemutatását.
- A kedvelések és követők számolása olyan agyi területeket mozgósít, amit ismétlődő viselkedést vált ki. Ez nagy befolyással lehet a fiatalok attitűdjére és viselkedésére (jobban, mint a felnőtteknél), mert érzékenyek a pozitív társas visszajelzésekre és az elutasításra. Problémás, ha platformok ezt az oldalon eltöltött idő növelésére használják.
- Nagyon káros, mikor a reklámok testreszabásához használják a fiatalok adatait, mert könnyen befolyásolhatók.

2. Szükség van a kapcsolati készségek fejlesztésére. Azonban a követők, kedvelések és nézettségi mutatókra való összpontosítás az egyoldalú, személytelen interakciókra irányítja a serdülők figyelmét. Elriaszthatja őket az egészségesebb és pszichológiailag előnyös kapcsolati készségek kialakításától.

3. Hajlam a káros tartalomra: a serdülőkor fokozottan hajlamosít a csoportbefolyásra, a befolyásolhatóságra és a társas elutasítás érzékenységére. A káros tartalom mentális egészségi nehézségekhez vezet, pl. önsértés megjelenítése, törvénytelen viselkedés. A káros tartalmakra vonatkozó világos és átlátható eljárások hiánya nehézséget okoz.

4. Fejletlen ösztönzés-szabályozás: a fejlődő idegrendszer miatt a fiatalok kevésbé tudnak ellenállni az ösztönöknek, rövid távú előnyökhöz vezető cselekvésnek, még a hosszútávú negatív következmények ellenére is. Például nehezebben állnak ellen a folyamatos közösségi média görgetésnek, ami klinikai függőséget is okoz. Az időkorlát hiánya szintén kihívást jelent, főleg hétköznap. Az értesítések kihasználják az érzékenységüket a figyelemelterelésre. A szülői beleegyezés nélküli adathasználat szintén kihasználja a fiatalok gyenge hosszútávú mérlegelési képességeit.

5. Az egészséges agyi fejlődés alapja az alvás: a késői fekvés és alvási zavarok jelentős negatív hatással vannak a fiatalok figyelmére, viselkedésére, hangulatára, biztonságára és tanulmányi teljesítményére.

6. Sebezhetőség a rosszindulatú szereplőkkel szemben: az idegenekkel való kapcsolatfelvétel és közvetlen üzenetküldés lehetősége veszélyezteti a fiatalokat. Megjelenhet az adatlopás potenciálisan veszélyes interakciókkal, akár a szexuális kizsákmányolás.

A következő részben az APA ajánlásait mutatjuk be, hogyan tudnak a szülők védekezni a veszélyekkel szemben, és milyen intézkedésre lenne szükség a közösségi média platformok részéről. (ref.: Habók Lilla)

Kapcsolódó: - Szülinapra butamobil: egy tinédzser álma
Zsombor is egy lehetne a Luddite Club tagjai közül, de ő Budapesten él. Május végén ünnepli 16. születésnapját, és szüleitől nyomógombos telefont kért ajándékba. Nem ez lesz az első telefonja, jelenleg egy Samsung Galaxy A23 típust használ, az első mobilját 12 évesen kapta meg, ez egy nyomógombos Nokia 105-ös volt. Waldorf általános iskolába járt, ahol máshogy állnak a mobileszközökhöz, mint a hagyományos tanrendű intézményekben: az iskolában egyáltalán nem használhatják, és 14 éves korig az otthoni használatot sem ajánlják, kivéve, ha indokolt, például ha egyedül járnak suliba. Ebben az esetben sem nézik jó szemmel, ha okostelefonnal látják el a szülők a gyereket. (Kreatív)

A DOI-k elemzése arra utal, hogy a digitális megőrzés nem tart lépést a tudományos ismeretek bővülésével. A tudományos cikkek több, mint egynegyedét nem archiválják és nem őrzik meg megfelelően - derül ki egy több mint hétmillió digitális kiadványt vizsgáló tanulmányból.
A Journal of Librarianship and Scholarly Communication című folyóiratban 2024. január 24-én közzétett eredmények azt mutatják, hogy az online publikációk megőrzésére szolgáló rendszerek nem tudtak lépést tartani a kutatási eredmények növekedő számával. (Sasvári Péter)

A nem reprezentatív válaszok megoszlása:
5 - Nem kell különösebben, hisz' mindenkit befogadunk
4 - A téma inkább felfújt hiszti
5 - Kell az akadálymentesítés, a legrászorultabbak alig járnak könyvtárba
2 - Feszültséget keltenének a rászorulók, ha többek jönnének a könyvtárba
15 - Kellene, de nem vagyunk eléggé felkészülve rá.
A kapott adatok szerint a válaszadók 2/3-a fordítana nagyobb figyelmet a befogadásra. - A diagramot ld.: link . - Figyelemre méltó a felkészületlenség említése, részben mert saját felelősségre utal, részben pedig szakmai strukturális hiányosságra (vö.: képzés, továbbképzés, szakmai stratégia minősége, tartalma), mivel a könyvtárnak közösségi-szociális funkciója, feladata is van. Ahogy azt könyvtáros egyesületi társszervezetek tőlünk nyugatabbra szorgalmazzák is. Külön elgondolkodtató, hogy míg a hazai társadalomban a kirekesztési folyamatok erősödnek (vö. pl.: link ), a könyvtár küldetése ezzel ellentétes irányba mutat.

Külön érdekessége a témának, hogy a könyvtárosok is részesei egyfajta társadalmi kirekesztésnek. Azok, akiknek hivatásbeli feladata ez ellen küzdeni. Vö.: strukturális erőszak link ). (MG)

A poznańi Adam Mickiewicz Egyetem irodalomtudósa és az egyetemi könyvtár link egy munkatársa fél évnyi kutatómunka során összesen 27, eddig elveszettnek hitt műre bukkant a Grimm fivérek magánkönyvtárából. A népmeséket, legendákat és novellákat gyűjtő testvérpár könyvgyűjteményének egy részét a második világháború után elveszettnek nyilvánították.

A lengyel egyetemi könyvtár katalógusában már 2002-ben is megtaláltak hat kötetet, amely a Grimm-gyűjteményből származik (15. századi ősnyomtatványok mellett egy 16. századi kiadást).
Eliza Pieciul-Karmińska és Renata Wilgosiewicz-Skutecka 2023 februárjában nekiállt felkutatni, hogy rejteget-e még hasonló, elveszettként nyilvántartott példányokat az egyetem.

Végül összesen 27 ilyen művel gazdagodott a leletanyag, ráadásul a köteteket sok esetben Jacob és Wilhelm Grimm jegyzeteit is tartalmazzák - a 19. század első felében tevékenykedő berlini testvérpár ugyanis gyakran jegyzetelt az könyvek címlapjára. A frissen megtalált kötetek között szerepel például A kalandos Simplicissimus című, 1669-ban megjelent német pikareszk regény első kiadása is.

A tavalyi nagy sikerre tekintettel idén is megszervezik a Palánta Pont programot a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Ennek keretében őszig lehet leadni az otthonokban feleslegessé vált vetőmagokat, szobanövényeket, palántákat. Mindezt az intézmény könyvleadó automatája melletti ablakba (az itt kihelyezett kosárba) várják.
A kezdeményezést 2021-ben indította el a könyvtár, úgynevezett zero waste céllal.
Ennek lényege, hogy ha valakinél többlet halmozódik fel egy túlszaporodott növényből, azt valaki más még hasznosíthassa.

Abonyi Szilviától, az intézmény igazgatójától megtudtuk azt is, hogy 2021-ben indította el a könyvtár a Palánta Pontot, ami szorosan kapcsolódik az Ökohét elnevezésű programsorozatukhoz. A könyvtár munkatársai kezdetben csupán egy hétig tartották fenn a növény-örökbefogadás lehetőségét abból adódóan, hogy többnyire a saját kertjéből töltötték fel a folyton megüresedő kosarat. Miután viszont egyre inkább bekerült a köztudatba a cserepont, már hosszabb fenntartási időre is igény mutatkozott. A tavalyi évben már tavasztól őszig érkeztek a növények, idén pedig még ki sem helyezték a kosarat, a korai tavasznak köszönhetően már több ízben találtak kihelyezett virágokat, palántákat.

További fontos információ: bármilyen növényt szívesen látnak a Palánta Ponton: legyen az szobanövény, kerti dísznövény, fűszernövény vagy akár haszonnövény. A könyvtárosok csupán azt kérik, hogy az egységcsomagokba (papírra vagy joghurtos poharakba csomagolva) elhelyezett növények legyenek feliratozva, hogy könnyebben szállíthatók legyenek és az új tulajdonosok tudják, mire számíthatnak.

Két pályázat ünnepélyes átadását tartották Tiszakürtön csütörtök délelőtt. Elkészült a könyvtár link energetikai felújítása, illetve a Magyar Falu Programból több mint 200 méter járdát térköveztek le a főút mentén. A TOP Plusz egyik pályázatának köszönhetően közel 60 millió forintot nyert a tiszakürti önkormányzat a könyvtár energetikai felújítására. Az épület tetőszerkezetét és a héjazatát, a nyílászárókat is kicserélték, elkészült a külső szigetelés, továbbá akadálymentes parkolót, rámpát és mellékhelyiséget is kialakítottak, sőt napelemeket telepítettek, és a fűtési rendszert is korszerűsítették.

Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő kiemelte, számos feladat áll még az önkormányzat előtt.
- Szép fejlesztések valósultak meg Tiszakürtön az elmúlt években. A kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vidék fejlődjön, ehhez pályázati forrást biztosítanak - emelte ki. Úgy fogalmazott, azt ünnepelhetjük, hogy a település egy közösségi tere újult meg.
- Azon túl, hogy könyvet olvasnak, kölcsönöznek innen, lehetőséget kapnak a lakosok arra is, hogy egymással találkozzanak, időt töltsenek - mondta.
A tiszakürti intézmény szorosan együttműködik a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárral, hogy majd a felújítás után nagy lendülettel belevágjanak a programok szervezésébe.

A Petőfi Sándor Általános Iskola és Könyvtár energetikai felújítására keres kivitelezőt az önkormányzat. Az iskola és a könyvtár egymás melletti két ingatlanon, az oldalhatárokon összeépítve található, az Iskola utcában. Az épületek felújítása indokolt, mert azok szerkezeti elemei nem felelnek meg a jelenleg érvényes előírásainak. Kicserélik a korszerűtlen nyílászárókat, a zárófödémet, szigetelik a homlokzatot. A szakemberek feladata továbbá az akadálymentes vécé kialakítása, az épület színezése, a talajszondás hőszivattyú és a napelemes rendszer kiépítése. A munkára 12 hónap áll rendelkezésre.

A Bródy Sándor Könyvtár elnyerte az OFA Nonprofit Kft. auditja alapján a Felelős Foglalkoztató ARANY minősítési fokozatát - írta portálunkhoz eljuttatott közleményében az intézmény. A könyvtár dolgozói újabb elismerést tudhatnak maguknak, ahogyan megfogalmazza a megyei hírportál. Mint írják, az elismerő oklevelet múlt hét végén a könyvtár vezetősége - Tőzsér Istvánné igazgató asszony, Kelemenné Csuhay Zsuzsanna szolgáltatási igazgatóhelyettes, Komló-Szabó Ágnes szervezési és Vas Gábor Tamás igazgatási igazgatóhelyettes - vette át Almási Erzsébettől, az OFA Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől.

Az elismerő oklevél átvétele óta az intézmény részt vett az OFA Nonprofit Kft. által végzett Felelős Foglalkoztatóvá válás minősítési folyamatában, amelynek során felelős foglalkoztatói tesztet készítettek a könyvtár vezetőségével, majd a beküldött dokumentumaikat áttekintve hozták meg döntésüket.

A vállalkozások több mint fele nem nyújt semmiféle támogatást ahhoz, hogy a munkatársaik hatékonyan tudják feltérképezni a mesterséges intelligenciát. A cégvezetők több mint fele úgy nyilatkozott, hogy elmarad az elvárásaiktól az AI alkalmazása - derült ki Magyarország átfogó AI&Leadership-kutatásából. Ez arra utalhat, hogy a válaszadók egyelőre próbálják megérteni a technológia előnyeit, de még nincsenek számukra kielégítő válaszok. A kutatás arra a meglepő tényre is fényt derített, hogy a cégek több mint fele nem nyújt semmiféle támogatást ahhoz, hogy a munkatársaik hatékonyan tudják feltérképezni ezt az új világot.

A kutatást a Bizalmi Kör nevű vezetői klub indította, melyben a legnagyobb magyar tulajdonú adótanácsadó, az RSM Hungary Zrt. és Magyarország független agytrösztje, az Egyensúly Intézet működött közre. Gangel Péter, a Bizalmi Kör tulajdonosa a kutatás felvetései közül kiemelte, hogy stratégiai kérdésnek érzik-e a mesterséges intelligencia alkalmazását a cégvezetők vállalatuk szempontjából. Az előzetes eredmények alapján már látható, hogy több mint ötödük szerint ez az egyik fő stratégiai terület, 44 százalék szerint pedig szintén fontos, de nem stratégiai.

A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligenciát használó cégeknek csak hatoda invesztált jelentősebb összeget az AI alkalmazásába. Az egyik legnagyobb vezetői dilemma éppen a túl gyorsan változó technológiák és a megfelelő MI-megoldások kiválasztása, pedig a cégek 42 százaléka szerint 5-10 éves időtávban alapjaiban fogja megváltoztatni a versenytársak közötti erőviszonyokat az AI.

Évek óta tart az értelmiség anyagi értelemben vett lecsúszása és a fizikai munkások felemelkedése. Az értelmiségiek és a fizikai munkások közti jövedelmi olló egyértelműen szűkül 2015 óta. A jelenség mögött nem kis részben a közalkalmazottak, tanárok, kutatók helyzetének romlása és a növekvő feldolgozóipari munkaerőigény miatt a fizikai munkások évről évre jelentős béremelkedése áll. Az évek óta tapasztalható jelenség 2023-ban tovább erősödött: a legalacsonyabb jövedelmi ötöd bére közel 20%-kal, a felső jövedelmi ötöd bérei pedig csak alig több, mint 10%-kal nőttek. A jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenése még örvendetes is lehetne, ha nem az ország hosszú távú növekedési képességét ásná alá ez a gyakorlat. Megbecsült értelmiség és minőségi oktatás nélkül is lehet persze ideig-óráig gazdasági növekedést felmutatni, de fejlett gazdasági pályára állni egészen biztosan lehetetlen. A gazdaságpolitika tudatosan viszi az összeszerelőüzem-modell irányába a gazdaságot, ezt fogalmazta meg Orbán Viktor mai beszédében is: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók."

Három 18. századi, felújított orgona szólal meg egy koncerten a Pannonhalmi Főapátság könyvtárában link május 18-án, szombaton, az Orgonák Éjszakáján.

Először mutatkozik be a közönség előtt a főapátság két felújított barokk orgonája. Az egyik az 1710-es évekből származó Zorkovsky-orgona, amely pár hete érkezett vissza a felújítás után a monostor falai közé. A néhány évtizeddel fiatalabb, 1770-es évekbeli Corte-orgonát pedig április 29-én szállítják vissza Pannonhalmára. A két hangszer mellett a 2022-ben felújított, szintén a 18. századból származó Podkonicky-orgona is megszólal a koncerten.

A több száz éves hangszerek hangzásuk miatt is különlegesek: mindhármat úgy rekonstruálták, ahogy egykori építőjük megálmodta, vagyis a korabeli, barokk hangzásvilágot keltik életre. Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója szerint kuriózum, hogy a 18. századból származó három barokk orgona egy helyen megtalálható. A kulturális igazgató páratlannak nevezte, hogy a három hangszer az eredetihez nagyon hasonló állapotban megszólaltatható és koncertképes. Az Orgonák Éjszakáján Homolya Dávid orgonaművész és nemzetközi orgonaszakértő, valamint Vadász Attila orgonaművész kezei alatt kelnek életre a hangszerek.

A Key Production, az Egyesült Királyság vezető bakelit, CD-és kazettacsomagolási ügynökségének kutatása kimutatta, hogy a fizikai adathordozón való zenehallgatás aránya a Z-generáció körében a legnagyobb - számolt be a maddyness.com. A kutatás eredményei alapján a fizikai zenei albumok vásárlásában a legmagasabb arányban a 18-24 éves korosztály (34%) és a 45-54 éves korosztály (34%) vannak jelen. Mi több, a felmérés szerint a 18-24 évesek minden korosztálynál hajlandóbbak lennének egy kis felárat fizetni a bakelitlemezek vásárlásáért, ha a lemezek előállítása bizonyítottan kevésbé károsítaná a bolygót, ez az arány 71 százalék.

"Tudjuk, hogy a bakelit és a CD ismét népszerű, de biztató, hogy nem azon generációk körében, akik ezeken nőttek fel! A melegebb hangzástól kezdve a gyönyörű grafikáig és a fizikai lemez kézben tartásának élményéig a fizikai zenei formátumokat egyszerűen nem lehet összehasonlítani mással, és örülök, hogy a fiatalabbak is felismerik ezt, és felkarolják az analóg zenei élményt" - mondta Karen Emanuel, a Key Production vezérigazgatója.

A húsz éve működő portál szerkesztői a Facebookon adtak hírt a lap felszámolásáról. Jelenleg az oldal nem elérhető, sorsa még kérdéses. A 2003-ban az Enciklopédia Kiadó által alapított lap cikkeiben a kortárs művészetről, műkereskedelemről, kulturális politikáról, továbbá hazai és nemzetközi hírekről olvashatott a közönség. A lap szerkesztősége délelőtt a Facebookon közölte: a portál befejezte a működését, újabb cikkek nem fognak már megjelenni rajta.

A búcsúposzt megjelenésével egy időben Nagy Gergely, a lap volt főszerkesztője (2013-2022) szintén egy Facebook-posztban hívta fel a figyelmet arra, hogy a kortárs lap weboldala hétfő óta nem elérhető.

"Azért az artportal.hu ennél többet érdemelne. És nemcsak azért, mert 9 évnyi munkánk van benne, nekem is és másoknak is, kollégáknak, szerzőknek, szerkesztőknek, mindenkinek, aki segített. És azoknak is, akik előttünk csinálták, vitték, képviselték a lapot. Hanem, mert a hazai kortárs művészet (és tágabban, a régiós kortárs művészet) fontos platformja, dokumentuma. És mert éppen most gyakorlatilag nincs, mert elfogyott, vagy már csak nyomokban létezik művészeti kritikai újságírás Magyarországon. Én nagyon remélem, hogy senki, sehol nem nyom meg egy delete gombot." - írja posztjában az Artportal volt főszerkesztője. A portál további sorsa a tulajdonosán, Kiss Ferencen múlik.