Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke úgy véli, még a mélyszegénységben élő gyerekeknél sem a ruházkodással vagy a megfelelő táplálkozással van a legnagyobb gond.
- Sokat dolgozom ilyen családokkal, és azt tapasztalom, a gyermekéhezéssel kapcsolatos adatok némileg túlzók. Sokkal nagyobb számban vannak olyan gyerekek, akikkel nem foglalkoznak a szüleik. Szellemi értelemben éheznek, és esélyük sincs arra, hogy a lemaradásaikat behozzák az iskolában.
Gombos Péter hangsúlyozza, ha a gyerekeket olvasóvá akarjuk nevelni, a szüleikkel is együtt kell működni. Ő is részt vett abban a 2017-es országos reprezentatív kutatásban, amelyet uniós forrásokból a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rendelt meg, és a hazai olvasási szokásokat mérte fel. A vizsgálatok azt is bizonyították: a fiatalok olvasási kedve szorosan összefügg azzal, hogy kiskorukban mennyit meséltek nekik.
- Megkérdeztük a szülőktől, milyen gyakran mesélnek a három-öt éves gyerekeiknek. Elképesztő volt látni, hogy azokban a régiókban, ahol a legalacsonyabb a GDP, mennyivel kevesebbet mesélnek a szülők. Azon diákok között, akik évente egyetlen könyvet sem olvasnak el, kétszer annyian vannak, akiknek nem meséltek - állítja Gombos Péter.

Az emberek, akik a célra figyeltek, 30%-al közelebbinek látták azoknál, mint akik körbe [a cél mellé is - szerk.] néztek, és természetesnek vették. Úgy gondoltuk ez óriási volt. (...)
A nagy kérdés pedig: a cél szem előtt tartása és a csak arra fókuszálás segített-e megváltoztatni a feladat érzékelését? Segített. A résztvevők, akik a célra összpontosítottak úgy nyilatkoztak, hogy 17%-kal kevesebb erőfeszítésbe került, hogy elvégezzék a feladatot, mint azok az emberek, akik körbenéztek. Megváltoztatta azt, ahogy a feladatot szubjektívan érzékelték. Ez megváltoztatta a jellegét is a feladatuknak. Akik koncentráltak a célra, 23%-kal gyorsabban mozogtak azoknál az embereknél, akik körülnéztek. Hogy egy példával érzékeltessük, 23% növekedés olyan, mint elcserélni az 1980-as Chevy Citationt egy 1980-as Chevrolet Corvettere.
- A "Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort..." közel 200 éves bölcsessége továbbra is aktuális. Emily Balcetis előadásában a célok megfogalmazásának és az arra összpontosításban láttatja az összefüggést. A magyar könyvtárügynek több mint 10 éve nincsen stratégiája. Készítését a szakmai szervezetek egyke sem tűzte még zászlajára. (MG)

A mi közkönyvtárunk 2022 - ismertetése az alábbi forráslinken olvasható. Figyelemre méltó, hogy 4x olvasható benne: "a nemzeti és helyi partnerekkel együtt", ami annak elismerése, hogy a könyvtár önmagában nem tudja megvalósítani a kívánt célokat - de együttműködve sokkal jobban.
Szemezgetve a stratégiai célokat segítő eszközök közül:
- Ajánlások kidolgozása és a forrásokhoz való hozzáférés biztosítása révén segítjük, hogy a könyvtárhasználók önállóvá váljanak az információ-keresésben és a kutatásban.
- Releváns információkat biztosítunk az üzleti élettel, a munkahely-kereséssel és más, munkával kapcsolatos témákkal kapcsolatban mindenkinek, akinek erre van szüksége.
- Biztosítjuk a felhasználók hozzáférését mindazokhoz a forrásokhoz, amelyek segítik a foglalkoztatást és a munkavállalást, a vállalkozást, az üzletfejlesztést.
- A nemzeti Public Library Standards and Bechmarks link dokumentumot a modern társadalom szükségleteihez szabjuk.
- További 100 könyvtárra kiterjesztjük a My Open Library programot [nyitva tartás minden nap 8.00-22.00].
- Megszüntetjük a késedelmi díjat és a bírságokat, s közben egyéb, a könyvek visszakerülését és a gyűjtemények védelmét elősegítő - nem pénzügyi - megoldásokat keresünk.
- Automatikus, egyetemes könyvtári tagsági rendszert vezetünk be.

A sorozat korábbi részeiben az Upper Norwood Könyvtári Csomópontban más szervezetek által kínált programokat mutattuk be (link és link Most a könyvtári saját szervezésű programjai lesznek terítéken, olvasásra nevelés és fejlesztés területein. Érdemes megfigyelni, hogy az olvasás nem közvetlen, szájbarágós cél, az csak az élménynek forrásaként, illetve eszközként jelenik meg, kikerülve az olvasás lehetséges negatív imázsát:
- A Könyves Kikapcsolódás (Book Break) link ingyenes könyves olvasmányélmény-megosztó közösség. Ülj be nyugodtan heti foglalkozásukra, és figyeld élményeiket, hallgasd az elmondott verseket, minden kötelezettség nélkül. Nem kell megszólalnod, ha nem akarsz. Csütörtök 11.30-kor a könyvtár kávézójában találod őket. Ne feledd, irodalom - helyben!
- Mozgás és rím (Wriggle & Rhyme) azaz mesélés, rímes versek és dalok minden 5 év alattiak számára, melyet szülőknek és a nevelőknek szóló tanácsokkal és támogatással tartanak link , heti három napon is, délelőtti órákban, térítésmentesen, de jelentkezés szükséges.
- Vess véget művészettel a vizsgastressznek (Stop exam stress with art link ) - 16-19 évesek számára fantasztikus, 16 év tapasztalattal rendelkező tanárral - mint írja szórólapjuk - segít a stresszkezelésben. Nem szükséges semmilyen előképzettség és minden felszerelést biztosít - ingyenesen.
- Beszélgetőklub - a Lambeth városrész könyvtárának szervezésében. Minden alkalommal a résztvevők által felvetett más-más témát beszélik meg. A havonta egyszeri alkalom 11-19 éveseket céloz.
- Digitális befogadás - számítógép-használati foglalkozás teljesen kezdők számára, melyre a könyvtár szükség szerint számítógépeket is biztosít. Az alapokat - mint írják - barátságos környezetben tanulhatják meg. Minden korosztály számára ajánlják.
- Hétvégenként buli, AtticArtsClub néven link (MG)

Szakmai vitákban...
3 - a pozíciókban lévőknek kellene dönteniük
17 - a megfelelő információk birtokában lévőknek kellene dönteniük
15 - kiterjedt szakai eszmecsere lenne szükséges
0 - nem kellene elsietni a döntéshozatalt
- ezeket a nem reprezentatív eredményeket kaptuk múlt heti kérdésünkre. A válaszadók a szakértelem és a szakmai diskurzus mellé helyezték voksukat - a hierarchikus pozíció és a halogatás ellenében. A kérdés persze továbbra is adott: mennyiben van átfedés a pozícionális és a tudástőke között. (MG)

Februári anyag, de még mindig aktuális...
Ahogy egyre többet hallunk az önvezető autók terjedéséről, úgy egyre kevésbé hökkenünk meg azokon a prognózisokon, hogy húsz éven belül, vagy akár hamarabb eltűnhetnek a sofőr állások. De számos olyan foglalkozás van még, amelyet az automatizáció két évtizeden belül megszüntethet, ezekből mutatunk be párat a cikkünkben. Az eltűnő munkahelyek helyett persze újak is keletkeznek, egyelőre azonban úgy tűnik, a technológiai fejlődés több állást szüntet meg, mint amennyit létrehoz
Egy 2013-as oxfordi tanulmány link adatai alapján az automatizálódás esélye:
99% Library Technicians (segédkönyvtáros)
96% Library Assistants, Clerical (könyvtári asszisztens)
65% Librarians (könyvtáros)
- Mely alapján úgy tűnik: a könyvtárban lévő kreativitást igénylő munkák kevésbé veszélyeztetettek. A segédfunkciók viszont annál inkább. (MG)
- A téma kommentjei a Könyvtárosok Facebook-csoportban: link

Közelmúltbeli lapszámunkban közöltök a "Szükséges könyvtáros-kompetenciák - a piac igényeiből kiindulva" link anyagot, melyben egy olvasók pontosítási lehetőséget javasolt. Az érintett rész:
"... E trendekből kiindulva tíz, a jövő számára lényeges kompetenciát határoztak meg, ezek közül néhány:
- újszerű és adaptív gondolkodás,
- a kultúrák közötti kommunikáció alkalmazása,
- matematikai-számítási gondolkodás (eredetiben: computational thinking, mely magyarul talán: algoritmikus gondolkodás),
- az új médiával kapcsolatos írástudás és a
- transzdiszciplináris eljárásmód."
Kérdés persze marad: mi lehet az algoritmikus gondolkodás. Értelmezésében esélyes az ok-okozati viszonyok figyelembevételén alapuló gondolkodás. Pl.: ha a könyvtárügy szervezeteinek döntés-előkészító dokumentumai szélesebb körben és nagyobb ideig válnak kommunikálttá és hozzáférhetővé, az eddigi tapasztalati törvényszerűségek szerint jobb minőségű döntések születnek, melyek végrehajtási ideje is lerövidül.
Olvasónknak köszönjük az észrevételt, egyben biztatunk mindenkit a KIT kritikus olvasására és javítások, kételyek megfogalmazására. (MG)

Az SLP (serious leisure perspective - komoly szabadidős perspektíva) lényege, hogy az amatőrök komolyan elmélyednek egy-egy területen, így képesek jelentősen hozzájárulni az adott tudományterület fejlődéséhez. Az amatőr örökségkutatók lehetnek ebben a megközelítésben megfigyelők, olvasók és akár aktív tudósok is, akik tudományos adatokat gyűjtenek.
Az ELIS (everyday life information seeking - mindennapi információkeresés) az információs viselkedés kutatásának olyan területe, amely a szakmai élet helyett a mindennapi élethez szükséges információk keresésére koncentrál, de gyakran kapcsolódik olyan hobbikhoz is, mint a családfakutatás vagy a gasztronómia.
A PIM (personal information management - személyes információszervezés) az információ megtalálására, megtartására, megszervezésére és fenntartására irányuló tevékenység, olyan készségek összessége, amelyekkel az emberek képesek tartalmaikat megőrizni és kezelni.
A crowdsourcing kisebb feladatokat szervez ki közösségek számára. Ennek a párja a nichesourcing, amely pedig éppen egy szűk - meghatározott szakértelemmel bíró ? réteget kíván bevonni bizonyos feladatok elvégzésébe (pl. kéziratos szövegekről leiratok készítése). A crowdsourcing feladatok egyszerűek, mennyiség létrehozására irányulnak, a bevont közösséget pedig az anonimitás és heterogenitás jellemzi. A nichesourcing feladatok összetettek, minőség létrehozását célozzák, a bevont közösségtől pedig egy területen való nagy szakértelmet feltételeznek.
A részvételi örökség (participatory heritage) egy újabb terület, amely a részvételi kultúrára és a részvételre alapozó múzeumokra épít. A fókuszában a részt vevő használó van, aki számos formában (pl. anyagilag vagy akár a szakértelmével) hozzájárulhat egy-egy közgyűjtemény működéséhez. (Gyűjteményépítés és az amatőr örökségkutatók; ref.: Tóth M.)

A bemutatott 8 ötlet segíti hírbe hozni az iskolai könyvtárat.
1. Útmutató-táblák: merre vannak pl. Wogwarts, a Narnia, és más népszerű kötetek
2. Világtérkép mutatja, hol játszódnak az egyes könyvek történetei
3. Találd ki, melyik tanárod olvas a képen
4. Találd ki a regényhős nevét árnyékképe segítségével
5. Könyves vakrandi
6. Melyik könyv első sorai ezek?
7. Kiállítás a tanárok kedvenc könyveiből
8. Szövegalkotás Lego kockákból.

Az oktatási rendszer átalakulás útjában álló problémák (válogatva):
1. A digitális világ nem csökkenti a társadalomban meglévő különbségeket. A digitális szakadék még nagyobb lett, a születés pillanata még jobban meghatározza a gyermeket jövőjét, mint valaha a történelem során.
3. A fiatalok fogékonyak a digitális világra. Ez önmagában igaz, de felhasználási szokásaik sok esetben távol állnak az elvárt digitális kompetenciáktól. A közösségi portálok és játékok kivételével másra nem tudják, nem akarják használni okos eszközeiket.
3. X generációs pedagógusok (digitális bevándorlók) oktatják a fiatalokat (digitális bennszülötteket). A pedagógusok jelentős része nagyon sokat tesz a különbségek leküzdése érdekében, de zsigereik mélyén ott van a másként gondolkodás. A tanárképzésnek nagy lemaradása van ezen a területen, itt kell a legnagyobb változásokat elérni.
4. A diákok számára napjainkban az iskola érdektelen lett. Úgy tesznek, mintha szívességet tennének a megjelenésükkel az oktatásnak. Nem tud a rendszer mit kezdeni a sok alul motivált gyermekkel.
5. Az életben való boldoguláshoz alig van köze annak, amit tanítunk. (Kiváló kémiai ismeretekkel rendelkező emberek a homeopátiás gyógyszerek legnagyobb vásárlói.)
6. Ha keveset tudnak a diákok, akkor még több ismeretet tanítunk nekik.
7. A soft skilleket (emóció, motiváltság, együttműködés, kommunikáció, kreativitás stb.) nem tudjuk az oktatásba megfelelően integrálni.
8. Kelet-Közép-Európában jókora bizalmi és együttműködési hiány van.
9. Hatalmas társadalmi szakadék alakult ki, amely a szegregáció melegágya. A legnagyobb társadalmi ütközet, ellenállás a szegregáció felszámolása mentén várható.
...

Legalább 15 éve nyűglődik a Széchényi Könyvtár az azbeszttel, mégis a kiszivárogtatót hibáztatják a botrányért.
Nemrég húzott be két zsíros azbesztmentesítő közbeszerzést az a cég, amelynek ügyvezetője az azbesztmentesítők szövetségének elnökeként a Magyar Időkben mosdatta az Országos Széchényi Könyvtár azbesztkezelési szokásait. A cikk címe azt volt, hogy nincs komoly az azbesztveszély az épületben. Korábban éppen a szövetség előzetes szakvéleménye állította az ellenkezőjét. A könyvtári dolgozók továbbra sem nyugodtak.
Egészségügyi határérték, a magyar szabályozás szerint köbcentinként 0,01 darab rost alatt van az azbesztszennyezés az Országos Széchényi Könyvtárban - ezt a friss, május végi szakvéleményt küldte szét a dolgozóknak nemrég a könyvtár vezetése. A jó hír ellenére sem nyugodtak meg teljesen a kedélyek. Továbbra is többen akadnak a dolgozók között, akik nem értik az ellentmondást a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége tavalyi előzetes szakvéleményével.

Örömmel tájékoztatok mindenkit, hogy a H-index menüpont megjelent a Miskolci Egyetem honlapjának link nyilvános felületén. - Kaptay György, Akadémikus
"Ide minden olyan tudományos mű felkerült, amiben legalább az egyik szerző legalább egyik munkahelyeként a Miskolci Egyetem, vagy annak jogelődje van feltüntetve (az 1980 előtti művek esetén elegendő, ha a szerző alkalmazásban volt a megjelenés évében az Miskolci Egyetem (ME) jogelődjén). ... A 2018. január 10-ei állapotban az ME H-indexe 67 olyan tudományos közlemény jelent meg, amire a Google Scholar szerint 2018 január 10-ei határnappal 67, vagy több hivatkozás érkezett, de még nincs 68 olyan publikáció, melyek mindegyikére legalább 68 hivatkozás érkezett volna."
- A h-index kiszámítása lehetőség a tudományos könyvtárak számára. Olyan munkát végezhetnek, amely növekvő figyelmet kap a felsőoktatási intézményekben, azaz potenciálisan nagyobb megbecsülést hozhat a könyvtárosok számára. Az 'amit nem tudsz mérni, nem tudod menedzselni" szemlélet előrevetíti, hogy a mérés és kommunikálás a tudományosság, a nemzetközi láthatóság, a publikációk számának növekedését vetíti előre. (MG)

Átalakult a könyvtárak szerepe az elmúlt években. Alapvető cél továbbra is, hogy a fiatalokkal megszerettessék az olvasást, ugyanakkor jelentősen erősödtek az intézmények közösségszervező feladatai, derül ki körképünkből.
Kovács Péter, a Jászberényi Városi Könyvtár link vezetője: az egyik legnehezebb, hogy milyen módon érjük el a gyerekeket, hogyan ismertessük meg velük az olvasás örömét. Jómagam azon az állásponton vagyok, hogy a kötelező olvasmányok jelenlegi rendszere inkább elijeszti a diákokat az olvasásától. A világ megváltozott, ami korábban megérintette a fiatalokat, azoknak a könyveknek a nagy részészét manapság egyáltalán nem értik. Olyan köteteket kellene találni, amelyeknek megfelelő a nyelvezete.
A berényi könyvtárosok tapasztalata az, hogy azért is betérnek hozzájuk az emberek, hogy másokkal találkozzanak, eltöltsék az időt. Ha pedig ehhez találnak megfelelő folyóiratot, azt is olvasgatják. Míg korábban az internetszobában tíz számítógépet használtak folyamatosan a látogatók, addig ma, a még meglévő öt kihasználtsága is csökken - tudtuk meg. A kikölcsönzött könyvek száma pedig nem csökken, inkább stagnál.
A kölcsönzés nagyságrendje Alattyánon, a művelődési házzal egy intézményben működtetett könyvtárban sem változott. Simon Józsefné intézményvezető elmondta, akik szeretnek olvasni, továbbra is betérnek a dokumentumokat böngészni, könyvet kölcsönözni a könyvtárba. A fiatalok legtöbbször csak a kötelező olvasmányok miatt, de vannak olyanok is, akik mindig az új könyveket keresik. - A könyvtárba egy-egy rendezvénnyel lehet becsalogatni az érdeklődőket - mutatott rá Simon Józsefné.
Az internetszobák kora ugyanakkor már a faluban is lejárt. A világháló a legtöbb háztartásban, vagy épp mobil eszközön elérhető.

Az ellenséggel való együttélés kultúrtörténeti vonatkozásait is elemeztette hallgatóival az irodalomtörténész, Marianna D. Birnbaum, aki a Kaliforniai Egyetem professzoraként ment nyugdíjba, és a CEU-n máig vizsgáztat.
... Amerikában elvégeztem a könyvtár szakot, mert az ment a legegyszerűbben. (...) Büszke vagyok az egyetemi könyvtárunkra link is, amelyben a saját igyekezetemnek és utódaimnak köszönhetően a Kongresszusi Könyvtár után Amerika legnagyobb magyar gyűjteménye található. Pedig amikor megérkeztem, hat-két kötet fogadott, amelyeket a katalógus szerint bizonyos Mór írt. Jókairól volt szó, csak nem tudták, hogy a magyar nevekben elől áll a vezetéknév.

A cikk szerzője a Sci-Hubot övező botrányokra reflektálva akkori munkahelyén, a Davidson College-ban 2016 szeptemberében szakmai napot szervezett, amelynek során a főiskola oktatóival és a diákokkal a tudományos szövegekhez való hozzáférés erkölcsi és etikai kérdéseit vitatták meg. A szakmai nap ötlete egy témába vágó Science-beli cikk - mely azt taglalta, kik, honnan és milyen tartalmakat töltenek le a Sci-Hub segítségével - megjelenését követő zárt egyeztetések során körvonalazódott. Az intézmény számára fontos volt, hogy a könyvtári és információs technológiák segítségével hogyan tudják ennek a tudományos publikációk globális, ingyenes és természetesen illegális elérését biztosító repozitóriumnak a hozzáférhetőségét korlátozni, használatát visszaszorítani az egyetemi polgárok körében. A kutató szempontjából ugyan kényelmes, ha a saját íróasztalánál indított egyszerű kereséssel korlátlanul hozzáfér a kurrens, naprakész szakirodalomhoz, ennek a modellnek azonban megvannak a gyenge pontjai erkölcsi, társadalmi és jogi téren is, ami kellő támadási felületet biztosít az előfizetési díjakat gátlástalanul megkerülő folyóiratkereső és elindítója, Alexandra Elbakyan számára.
A könyvtáros közösség a Sci-Hub ügyből úgy tud profitálni, ha tágabb kontextusba helyezi azt, így a felelősség és a permanens változás kérdését is bevonva a diskurzusba a Sci-Hubot mint a tudományos publikációkkal kapcsolatos problémák esettanulmányát tárja az egyetemi oktatók és a hallgatók elé. A 2011 óta eltelt idő és a témával foglalkozó cikkek, posztok, kommentek nagy száma megérlelte egy etikai, technikai, szerzői jogi kérdéseket felvető nyílt párbeszéd lehetőségét. Az ügy Davidson College-beli aktualitását fokozza, hogy az egyetem rendelkezik etikai kódexszel, melynek ismeretében a Sci-Hub gondtalan használata megkérdőjeleződik. (A kutatási eredmények elérése és a Sci-Hub. Campuson belüli beszélgetés a nyílt hozzáférésről és etikai kérdésekről; ref.: Horváth A.)

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtári részlegén szombaton olykor kutyaugatás színesítette a délelőttöt, hiszen ismét lehetőség nyílt arra, hogy a gyerekek terápiás kutyákkal barátkozzanak.
A kezdeményezés hamar népszerű lett a kisgyermekes családok körében, mivel a zalaegerszegi kutyasuli jóvoltából legkisebbek is felügyelet s ellenőrzött körülmények között ismerkedhetnek a négylábúakkal. Dr. Nagy Erzsébet, a kutyasuli egyik aktivistája lapunknak elmondta, a gyerekek mentális és fizikai fejlődéséhez is jótékonyan járul hozzá a kutyás környezet, még az immunrendszerük is erősödik. Szombaton Andi és Zserbó, a két barátságos, nyugodt temperamentumú kutyus szegődött a különböző korcsoportokban érkező gyerekekhez, akik engedelmességi gyakorlatokat oldottak meg együtt, de sorversenyeztek is és szagminta alapján nyomozós bújócskát játszhattak a terápiás vizsgával rendelkező ebekkel.
A könyvtár és a kutyasuli együttműködése júliusban is folytatódik.

Ügyfélkártyám van a ruhaboltba. Mihelyt beléptem, egy ajtóban álló mosolygós hölgy megkérdezett erről, majd azonosítva engem egy gombnyomással kinyomtatott egy aktuális akciós ajánlatot, melyet a kezembe nyomott. Ez alkalommal azonban nem vásároltam. Hazaérve email fogadott:
"Kedves Gábor! Nagyon örülök, hogy ellátogatott hozzánk. Minden visszajelzés nagy kincs számunkra. Különösen örülünk a kritikáknak, melyekből tanulhatunk. Kérem, kattintson a linkre, és ossza meg velünk tapasztalatát: link Köszönettel, XY cégvezető"
Mi is az akadály - az akaraton kívül -, hogy egy könyvtár is hasonló rendszert működtessen? A számítógépes háttér automatizált. Annak megtervezése és a betérőt fogadó mosoly egyedi, emberi. Optimális hibrid rendszer. (MG)

Elon Musk azt írja, a funkcionális hülyeség elsősorban attól van, hogy a szervezet szokásai rákényszerítik az ép értelemmel érkező új munkatársakat, hogy hagyjanak fel a kritikus gondolkodással, éppen pont az eszük használatával, és alkalmazkodjanak. Az ilyen szlogenek, hogy aszondja: Ne problémákat, megoldásokat hozz! meg Ne gondolkodj rajta, csak csináld! Arra biztatják az embereket, hogy ne sokat akadékoskodjanak. A paradoxon ebben az, hogy rövid távon hatékonynak tűnik. Csökken a konfliktusok száma, a munka gyorsabban el lesz végezve, nem töltik az időt a sok-sok kérdés megválaszolásával. Aki alkalmazkodik ehhez a funkcionális hülyeség elváráshoz, az hatékonynak tűnik (adott időtávon az is) és gyorsan menetel felfelé a vállalati ranglétrán.
Hosszú távon azonban rossz döntésekhez, elhibázott stratégiához és akár a szervezet bukásához is vezet. A problémák néha valóban nem érdemelnek szót. De ha mindig elsiklunk felettük, akkor kumulálódnak, és végén a totális katasztrófához vezetnek. Gondoljunk a 2008-as válságra.
Ha senki sem hívja fel a figyelmet a menedzsment vakfoltjaira, akkor rövid távú célok érdekében hosszú távon bukásba fordulhat a dolog.

A tartalommarketing releváns és konzisztens tartalom előállítása és disztribúciója egy egyértelműen meghatározott célközönség odavonzására és megnyerésére azzal a céllal, hogy megváltoztassuk vagy megerősítsük a fogyasztói viselkedést - a Content Marketing Institute megfogalmazása szerint.
Nem új műfaj; ld. pl. 1893-tól a Dr.Oetker receptjeit a sütőporos tasakokon, vagy a Michelin gumigyár guide-ját 1900-tól, melyek nem közvetlenül, hanem közvetetten segítik elő a termék fogyasztását - miközben kívánatossá teszik a márka imázsát a befogadók széles körében.
Magyar példa annó az Origo, melyet egykoron a Matáv internet-szolgáltatásának egyik sales-támogató érve volt, miszerint "vannak az interneten már magyar nyelvű hírek is, érdemes venni betárcsázós modemet"; aztán önálló életre kelt.
- A tartalommarketing a könyvtárak számára is adott. Ilyen pl. a KIT által közelmúltban emlegetett Győri Szalon link vagy a Hullámfürdő link projekt.

A Google elérhetővé tette az Android Messages alkalmazás webes változatát, amelyet a következő napokban fokozatosan kapcsolnak be mindenkinél.
Több új funkcióval is bővül az Android saját üzenetküldője, amely hamarosan webes felületet is kap - írtuk még februárban, és úgy tűnik, most már tényleg csak napokra vagyunk attól, hogy mindez megvalósuljon. A Google ugyanis elindította az Android Messages asztali gépről elérhető változatát, amellyel nemcsak telefonra érkező üzeneteket olvashatjuk majd el, de küldeni is lehet majd onnan.
A szolgáltatást az Android Messages erre a célra létrehozott weboldalán link érhetjük el. A felhasználóknak nem lesz más dolguk, mint megnyitniuk a készüléken az alkalmazást, majd a jobb felső sarokban található menü gombra rányomva kiválasztani a Webes üzenetek lehetőséget. Ekkor elindul majd a készülék kamerája, amellyel az oldalon található QR-kódot kell beszkennelni. A Google azt ajánlja, hogy ehhez a mobilunk is a wifi legyen bekapcsolva, hogy ne a mobilnetes keretünket fogyassza az összekötés.

A pszichográfia a 2016-os amerikai választásokkal és a Faceboookról leszedett adatok Cambridge Analytica-féle elemzésével került a köztudatba. A politikai hirdetéseknél viszont a kereskedelem még többet használja. A módszer megváltoztatja a marketingesek számára a megértést és adatvezérelt döntéshozást.
A módszer a vásárlók aktivitás, érdeklődés és véleményalapú elemzését takarja. Ez túlmutat a demográfiai alapú elemzésen, mint például életkor, nem, faji hovatartozás. Inkább a kognitív megértésre fókuszál, mint a vásárlók érzelme, értékei, attitűdje, érdeklődése, hobbija, életvezetése. Ebből alkotnak a hirdetők, marketingesek és kutatók pszichológiai profilokat. Ezek segítenek megérteni a vásárlói motivációt, véleményeket, hogy miért vásárol meg valaki egy terméket. És ez alapján milyen üzeneteket kell küldeni. Gyakran kombinálják a demográfiai és pszichográfiai profilt.
A klikkalapú közgazdaságban minden másodperc számít, mikor nyom a vásárló egy termékre vagy online tartalomra. Egy 2009-es kísérlet szerint a pszichografikus hirdetés 670%-kal megnöveli a kattintási arányt. Egy későbbi kutatás szerint 2 az 1-hez arányban hatásosabb a hagyományos reklámnál.
Ehhez viszont adatokra van szükség, amit különböző módon szereznek meg. Például hagyományos interjúk, kérdőívek, weboldal analitika, böngészési adatok, közösségi média, más szolgáltatók. A Cambridge Analytica facebookos alkalmazása csak egyféle lehetséges mód volt az adatgyűjtésre. Gyakran viszont az adatok anonimizáltak.
Használja például az autóipar, az egészségügyi termékek, az étkezéssel foglalkozó cégek vagy éppen a politika is.
Attól még, hogy többen klikkelnek a hirdetésekre, a hatás nem egészen bizonyított. Bizonyos körülményeket le tudnak írni, de nem feltétlen tudják megváltoztatni mások véleményét. Gyakran az emberek félreértik, mi meggyőző egy másik ember számára. A módszer nehezen számszerűsíthető, főleg politikai környezetben. De a kereskedelemben is eltelik idő a hirdetés megtekintése és a vásárlás közt.
Jelenleg elterjedt módszer a pszichográfia. Európában a GDPR szigoríthatja Facebook és a Google adatelérését. A Facebook már tesztel egy hirdetésmegtekintő eszközt. Ezzel többet lehet látni arról, hogy ki és mennyiért adta fel az adott hirdetést, kit céloz vele. De egyelőre nem úgy tűnik, hogy a szabályozók a kereskedelmi célú pszichográfiai célzást keretek közé akarnák szorítani. (ref.: Habók Lilla)

Péterfi Rita olvasásszociológus úgy véli: a magyar társadalmon belül hatalmas a kulturális szakadék. Megfigyelhető ez a kulturális javak fogyasztásában is. Akik tudnak könyveket venni, többet járnak színházba, moziba, koncertekre is. A szegény gyerekek pedig lehet, hogy az iskolával jutnak el először színházba. Nemzetközi példákat is említ: egy 2016-os amerikai vizsgálat szerint az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság negyede nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt egy évben. Az Egyesült Királyságban az arányuk 27 százalék. Nálunk a tavalyi felmérés szerint a felnőtt lakosság 50 százaléka nem olvasott könyvet az elmúlt egy évben.

Váratlanul, szakmai egyeztetések nélkül magához vonta az innovációs tárca az összes állami intézmény kutatási forrását. Az egyik legnagyobb vesztes az MTA.
Információink szerint az egyeztetést most is letudták volna annyival, hogy egy helyettes államtitkár bejelentette Lovász Lászlónak, az Akadémia elnökének a változást. Miután az MTA teljes elnöksége (beleértve az erős jobboldali elkötelezettségű tagokat is) tiltakozott, egy órát kaptak a tervezet véleményezésére, de elutasító álláspontjukat nem vették figyelembe.
Az MTA pénzügyi kicsontozása az egy évvel ezelőtt felröppent elképzelések szerint az intézethálózat leválasztásának első lépése. A most elvont összeg nagyjából az intézetek kutatói bértömegének felel meg, a kasszakulcs révén a kormánynak a személyzeti és a kutatáspolitikára is közvetlen befolyása lesz. A célja kormányzati megnyilatkozások alapján egy kutatási bázis nélküli tudományos testület, a folyamat iránya pedig éppen ellentétes azzal, amit a kormány a Magyar Művészeti Akadémiával csinál (ahol a forrásokat és az intézményeket is az Orbán-kabinet gründolta MMA-nál koncentrálják): a távlati cél a Széchenyi István által alapított MTA kiüresítése.

Kolumbusz Kristófnak az Újvilág felfedezéséről írt 1493-as levele egy ritka, évekkel ezelőtt ellopott másolatát adta vissza a Vatikáni Könyvtárnak link az Egyesült Államok.
Callista Gingrich, az Egyesült Államok vatikáni nagykövete 2018. június 14-én adta át az 500 éves dokumentumot a könyvtár illetékeseinek. A nyolcoldalas levél egyike a Kolumbusz eredeti jelentéséről készített hiteles, latin nyelvű másolatoknak. Kézzel írt levelében az olasz hajós az amerikai kontinens lakóiról, növény- és állatvilágáról szerzett benyomásait osztotta meg II. Ferdinánd aragóniai királlyal és I. Izabella kasztíliai királynővel. Az amerikai nagykövetség közleménye szerint a pápai állam 1921-ben tett szert a példányra, amelyet később - nem tudni pontosan, mikor - elloptak a gyűjteményéből és hamisítvánnyal helyettesítettek.

A Hungaricanaban az 1930-40-es évek üveglepra fényképezett légifotóit lehet tanulmányozni. A diák nincsenek feliratozva, ezért gyakran nehéz eldönteni, milyen várost, tájat láthatunk a képen. Budapest, Szeged, Miskolc, Tihany pl. biztosan megtalálható rajtuk.

Hiánypótló magyar kiadvány jelent meg a könyvhétre a romák történelmi emlékeiről, vándorlásuk útvonaláról. A Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent album a fellelhető legalaposabb és legfrissebb - nyelvészeti, genetikai, romológiai - forrásokat vette alapul. A cigányság történetének atlasza című kiadványban összefoglalt ismeretekről, az atlasz módszertanáról a történész-kartográfus szerző beszélt a Qubitnek.
Az atlasz a bevezető szerint az európai rom vagy romani cigányok történetének bemutatására törekszik úgy, hogy közben a közel-keleti dom és az örményországi lom cigányokkal való közös eredetre is kitér. A negyven éve Londonban élő szerző, Bereznay András 52 térképből álló atlasza nem azért számít kuriózumnak, mert új történettudományi felfedezéssel állt volna elő, hanem azért, mert összegyűjtötte és rendszerezte a már meglévő tudást.