Több mint 180 könyvtár zárt be vagy került át önkéntes csoportokhoz az Egyesült Királyságban 2016 óta, a BBC elemzése szerint. Az ország a könyvtárainak huszadát veszítette el. Ami nyugtalanító, hogy a hátrányosabb helyzetű közösségek négyszer nagyobb valószínűséggel veszítettek el közpénzből fenntartott könyvtárakat ebben az időszakban. Megállapítható, hogy ott éri őket a csapás, ahol éppen a legnagyobb szükség lenne rájuk.

A megmaradt önkormányzati fenntartású könyvtárak egyharmada, körülbelül 950, csökkentette nyitvatartási idejét. Sokan pedig a szolgáltatásaikat vágták le a felére. A könyvtárak az Egyesült Királyságban is többet kínálnak a puszta kölcsönzésnél: jellemző például a gyerekjátszóház, íróklub, számítógépes hozzáférés és melegedő.

A BBC elemzése szerint a trend folytatódik: a következő évben további tucatnyi bezárás lehetséges, mindeközben a statisztika szerint a könyvtári látogatások 71%-kal nőttek 2021-22 és 2022-23 között [a Covid és az azt követő időszak! - szerk.]. A finanszírozás mégis elmarad a növekvő kereslet mögött.

A problémát önkéntes csoportok igyekeznek kezelni. 2018-ban mintegy 9000 ember írta alá a petíciót Kelet-Sussexben, hogy megakadályozzák a megyei tanács hét helyszínének bezárását. A javaslatokat jóváhagyták. Vannak olyan települések, ahol önkéntesek vették át a szolgáltatások fenntartását, illetve könyvadományokból is bővültek, de a színvonalat viszont nagyon nehéz így fenntartani. Az önkéntesek munkájuk mellett látják el a feladatokat, és nincs összefogó hálózatuk.

A stabilitást a kormány úgy próbálja újra megteremteni egy szóvivőjük szerint, hogy visszaállítják a helyi önkormányzatok stabilitását azzal, hogy újra többéves költségvetési tervezést tesznek lehetővé számukra. A könyvtárak problémáit viszont ez nem feltétlen fogja megoldani. (ref.: Habók Lilla)

A két 60-as és 70-es évekbeli épület helyén új kulturális központ és könyvtár létesül, de a Petőfi Sándor tér zöldfelületi rehabilitációjára és új köztér kialakítására is sor kerül.

Szeptember 4-én együttműködési megállapodást kötött Kiskőrös Város Önkormányzata, valamint Magyarország Kormánya - jelentette be Kiskőrösön Vincze Máté, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár és Domonyi László Kiskőrös Város polgármestere.
A kormány a kiskőrösi Petőfi Szülőház méltó környezetének megteremtését határozta el, melynek keretében a jelenlegi Petőfi Sándor Művelődési Központ helyett a régi pártház helyén korszerű, új Kulturális Központ jön létre, valamint sor kerül a Petőfi Sándor tér zöldfelületi rehabilitációjára, új köztér kialakításával, és a régi központ helyén felépül az új Petőfi Sándor Könyvtár is.

Noha a könyvtárosok már nem tartanak előadást az egyetemi hallgatókkal zsúfolt előadótermekben, a rövid, magával ragadó videók használata megadja az alaphangot a hallgatókkal való interakciókhoz. (A nagy sikerű történetmesélést és a videókat e híradás 1. részében link ismertettük. - szerk.) A Loyola Marymount University (LMU) William H. Hannon Könyvtára olvasószolgálati osztályának munkatársai a videók üzeneteit és hangulatát tovább erősítik az egyetem, ill. a könyvtár eseményein, pl. ilyen az üdvözlő hétvége és az éves könyvtári nyílt nap.

A minden hallgatónak kínált általános orientációkon kívül speciális hallgatói közösségek számára is tartanak eligazítást, pl. a "The Learning Community" (A Tanuló Közösség) keretében, amely egy éves program legfeljebb 36 kiválasztott résztvevő számára. Csoportjai: az első generációs hallgatók; az átjelentkező hallgatók; a nemzetközi hallgatók; a sportolók; az afrikai származású hallgatók. Pl. a félév első heteiben akár 1,5 órányi személyes találkozót is biztosítanak az első generációs és a fekete hallgatói közösségeknek azzal, hogy könyvtári orientációt és VIP-túrát szerveznek nekik. Az orientációs rész (30-45 perc) bemutatja a szolgáltatásokat, a gyűjteményeket és az ismeretterjesztő programokat. A túra (30-45 perc) pedig a csak a munkatársaknak fenntartott területekre és a különleges gyűjteményekbe vezeti be őket.

- A végzős (diplomás) hallgatók orientációs kihívásai (a forráscikk külön fejezetben tárgyalja ezt)
- Üdvözlő hétvége (LMU): sok egyetemi tevékenységben is részt vesz a könyvtár
- 15 perces túrák, amelyeket interaktív tevékenység zár (pl. az új hallgatók Post-it-cetliken felírják a könyvtár előterének falára törekvéseiket és céljaikat)
- könyvtári stand felállítása a könyvtár bejárata előtt márkás árucikkekkel és nagyméretű poszterekkel (szolgáltatásaik, gyűjteményeik és eseményeik fotóival).
- a ChatGPT segítségével 300 egyedi pozitív megerősítést készítettek, amelyeket szalaggal átkötött kis tekercsekre nyomtattak, és a könyvtár bejárata előtt sétálva kiosztották az új hallgatóknak.

A könyvtári nyílt nap - főként elsőévesek és átjelentkezők számára - célja a könyvtári szorongás csökkentése. Benne pl.: kutatási konzultációk, csoportos tanulószobák lefoglalása, keresés katalógusban, tájékozódás a könyvraktárakban, különgyűjtemények megismerése.
Az egyetemen hetente tartott ún. Wellness Szerdán, egy szabadtéri termelői piacon könyvtári asztalt állítanak fel, ahol egyedi matricákkal, szerencsekerékkel, tombolával hirdetik az eseményt. A hallgatók a nyílt napon való részvétellel pl. könyvtári pólókat nyerhetnek.

E-mail marketing: Amikor arról kérdezik a hallgatókat, hogy honnan értesültek a könyvtári eseményekről, az e-mail rendszeresen a második helyen áll. (Az első "a tanároktól hallottam róla".) Ráadásul az e-mailes eléréssel tudják, hogy közvetlenül a hallgatókat érik el, szemben a közösségi média közönségével. Egyedi e-mail sablonok készítésével is segítik az oktatókat és a hallgatókat.

Többféle módszerrel működő ökoszisztémát alakítottak ki, abból kiindulva, hogy a könyvtár használata az első egyetemi félévben összefügg a tanulmányi sikerrel. A meglévő kommunikációs csatornákat (pl. a szájpropagandát) is kihasználva a könyvtár márkáját erősítették. (Ref.: Szabó Eszter)

Luxemburg város közkönyvtára (Lëtzebuerg City Bibliotheque) link arculati elemként elektronikus környezetben kulcsszavakat megjelenítő, lekerekített keretű szavakat használ. Ez köszön vissza a honlapjától kezdve a fizikai portáljáig, a kiadványain, nyomtatványain, a könyvespolcok feliratain, a falakon, a részlegekre utaló irányjelzőkön. Ld.: link . (MG)

A múlt heti kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
1 - Igen, pályázathoz
7 - Nem
14 - Igen, saját kezdeményezésre.
A 10 évvel ezelőtti hasonló válaszokat itt láthatjuk együtt: link . Változás, hogy növekedett a felmérések aránya, ráadásul saját kezdeményezésre. Ez lehetőség; a könyvtárak marketingorientációjának óvatos fejlődésére utal. (MG)

Nagyot ment a Qubit portál Oodi könyvtárat bemutató cikke. Azért érdekes ez számunkra, könyvtárosok számára, mert nem mi meséljük el a könyvtárban rejlő lehetőségeket. A cikk szerzője felvázolja, hogy milyen környezetben születhet meg a mai csúcskönyvtár, azaz milyen a könyvtár szempontjából (is) ideális társadalmi környezet. Nézzünk néhány árulkodó kijelentést a cikkből. (MG)

- ...ami nem is igazán könyvek tárolására és kölcsönzésére kialakított épület, sokkal inkább egy nagy felnőtt játszótér, ami átadása óta az instagrammolható háttereket vadászó turistaközönség kedvelt célpontjává vált.

- Finnország nem grandiózus tűzijátékkal, hanem egy igazi, 21. századi közösségi könyvtárral lepte meg polgárait az ország Oroszországtól való függetlenedésének századik évfordulóján, 2018. december 5-én.

- Az, hogy a használók igényeit tartják szem előtt, nem csak szöveg. "Üzletemberek, kisbabás családok, diákok, hajlék nélkül élők - mindenki befér ugyanazok közé a falak közé, és igyekszünk mindenkinek rá szabott szolgáltatásokat nyújtani" nyilatkozta Anna-Maria Soininvaara, a könyvtár igazgatója idén januárban a Guardiannek. És ezt tényleg nem csak úgy mondják.

- Na de mennyibe kerül mindez a finneknek? Helsinki önkormányzata 2015-ben döntötte el, hogy a város fogja finanszírozni az Oodi megépítését, de a finn állam is hozzájárult a projekthez 30 millió euróval, vagyis körülbelül 11 milliárd forinttal. A teljes költség 98 millió eurót, vagyis körülbelül 38,5 milliárd forintot tett ki (összehasonlításképp: az idén nyáron átadott budapesti Nemzeti Atlétikai Központ közel 250 milliárd forintba került). Ebbe beleszámolják azt is, hogy az olvasók és az egyéb szolgáltatások majdani használóit is aktívan bevonták az építési folyamatba, és közösségi költségvetés-tervezés során döntöttek arról, milyen technológiákat és hogyan vonjanak be az Oodi életébe, hogy tényleg az legyen a könyvtárban, amit aztán a betérők használni fognak.

- A könyvtár nevét is közösen találták ki a finnek. 2016 októberében írták ki a névválasztási pályázatot, amire 1600 különböző névjavaslat érkezett. Ebből választotta ki a zsűri az Oodit, ami ódát jelent finnül.

- A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetségének térképe szerint a körülbelül 5,5 milliós országban 2020-ban 2,6 millió embernek volt könyvtári tagsági igazolványa, és 77,7 milliószor kölcsönöztek ki könyveket. Az elérhető adatok szerint a csaknem kétszer népesebb Magyarországon ezek a számok 2,1 millió könyvtári tagságot és 6,4 millió kölcsönzést jelentenek, és az utóbbi számot is inkább az iskolai könyvtárhasználat (5,5 millió kölcsönzés) dobja meg.

A magyar lakosság olvasási, illetve könyvvásárlási szokásai Economx-kutatás apropója egy korábbi cikkünk volt, melyben az Oktatási Hivatal és az Országgyűlés Hivatalának közös mérésének eredményét közöltük. Ezen elemzés szerint a magyar emberek mindössze 15 százaléka olvas rendszeresen, 29 százaléka alkalomszerűen és 56 százaléka egyáltalán nem. A borzasztó adatok láttán nem akartunk hinni a szemünknek, így az Economx a Pulzust Kutatót hívta segítségül, hogy megnézzük, valóban ennyire katasztrofális-e a helyzet.

Röviden összefoglalva: igen. Bár a mi mérésünk sem fest sokkal jobban, de azért egy árnyalattal mégis. Eszerint 2024 augusztusában a magyar emberek 39 százaléka vesz könyvet rendszeresen a kezébe, s ha ez nem is sok, azért ez mégiscsak jobb, mint az OH 15 százaléka - és csak remélni tudjuk, hogy a mi mérésünk áll közelebb az igazsághoz. Tovább nézve, a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy alkalomszerűen olvas, 15 százalék pedig egyáltalán nem.

A rendszeresen (40 százalék) és az alkalomszerűen (49 százalék) olvasók között is több a nő, az egyáltalán nem olvasók táborában pedig masszív férfi-fölény (19 százalék) látható.

A Mendocino County Library Round Valley Branch link az észak-kaliforniai Covelo közösségét szolgálja. Partnerközpontú szolgáltatásaikkal erős közösségi központ jött létre olyan térségben, ahol hiányzik a fejlettebb területek infrasrtuktúrája és szűkösek az erőforrások. A lakosság kb. egyharmada él a szegénységi küszöb alatt. A Wi-Fi kapcsolat sokáig rossz volt. 2022-től nagysebességű, szélessávú optikai vezetékes kábelen lehet elérni az internetet.

A helyi farmerek adományaiból a könyvtárat segítő, ún. Baráti Kör (The Friends) nagy, egykori éttermet vásárolt meg a közösség (a város, az indián rezervátum és a megye) használatára. A 7500 m2-es komplexumban van egy minősített kereskedelmi konyha, tárgyaló- és közösségi terem, kávézó, sőt, rádióállomás is. Öt alkalmazott és sok önkéntes dolgozik benne. Round Valley lakosai Mendocino megye lakosságának mindössze 3 százalékát teszik ki, de a megyei könyvtárhasználat 6-8 százalékát ők adják. (Ref.: Szabó Eszter)

Közösségteremtő szolgáltatások, partnerségek részleteit a folytatásban közöljük.

Modern, színes, fiatalos, funkcionális belső kialakítást kapott a több mint ötven éves épület. Szeptember 9-én hétfőn, az egyetemi tanévnyitó napján megnyitotta kapuit a Miskolci Egyetem Könyvtára, amely Levéltár és Múzeum is egyben. Sokan várták a nyitást, hiszen az intézmény épülete teljesen megújult, innovatív, modern környezetben kínálják szolgáltatásaikat. [A forrás erről nem közöl részleteket.]

A könyvtár elődje az 1735-ben alapított bányászati-kohászati tanintézet könyvtára, mely 1919-ig Selmecbányán, ezt követően pedig 1949-ig Sopronban működött. Ekkor alakult meg utódja Miskolcon. A most felújított épület 1969-ben készült el. Az épületben található még a Selmeci Műemlékkönyvtár, valamint az Egyetemi Levéltár és a Múzeum.

Ezentúl minden hétköznap 8 és 20 óra között, szombaton pedig 8-tól 13:30-ig várják régi és új olvasóikat. A szolgáltatások nem csak az egyetemisták számára elérhetőek.

"Ha a hegy nem megy Mohammedhez, Mohammed megy a hegyhez." Könyvtári katalógusaink, egyéb adatbázisaink többsége nem található meg a weben, az átlag felhasználók nem találnak ezekből adatot egy sima Google kereséssel. Ha a katalógusaink nem látszódnak a weben, vigyük be a webet a katalógusainkba.
Sok helyen foglalkoznak azzal, hogy online tartalmakkal gazdagítsák az online könyvtári katalógusokat, a helyi digitális gyűjtemények anyagaival, vagy előfizetett adatbázisok tartalmával, vagy nyilvános forrásokkal. A kérdőívben azt igyekszem felmérni, a hazai könyvtárakban mennyire terjedt el ez a gyakorlat.

Kérdőív a témában: hol foglalkoznak a hazai könyvtárakban a katalógus digitális tartalmakkal való bővítésével? Hol jelenik meg a katalógusban a helyi digitális könyvtáruk, vagy repozitóriumuk állománya, esetleg távoli nyilvános vagy a könyvtár által előfizetett adatbázis tartalma? Hol használnak a katalógus felett, metakeresőt, azaz discovery alkalmazást?
A kérdőív: link

A Betiltott könyvek c. kiadvány több tucat mű példáján mutatja be, milyen retorziók értek jelentős alkotásokat. Meglepően bő a merítés, és távolról sem a kelet-európai államszocialista példák dominálnak. Ki gondolná, hogy a Huckleberry Finn kalandjai, a Grimm-mesék, a Búcsú a fegyverektől és a 22-es csapdája is a listán van. Ma sem ritka, hogy állami vagy egyéb szervezetek megnehezítik egy könyv terjesztését. Nálunk a fóliázás az új módszer, amely az iskolai és egyéb könyvtárakat is elriaszthatja a rendeléstől.

Budaházy Árpád, a kötetet kiadó HVG Könyvek vezetője:
- Kiderül, hogy egykor tiltott művek milyen karriert futottak be az évek alatt. Nagyon keveset találni közöttük, amelyek nem kötelező olvasmányok, vagy nem részei az irodalmi műveltségnek. Bővíthető lenne a sor, és a jövőben is valószínűleg bővülni fog, hiszen sok helyen, még nálunk is komoly veszélye van különféle tiltásoknak.
... Szeretjük annyival elintézni ezt a dolgot, hogy egy könyvnek jót tesz a betiltás, mert így megnő iránta az érdeklődés. Egyes könyveknek valóban jót tehet. De többségüknek, tízből kilencnek nem. Később sem adják ki őket, részben félelemből, piaci óvatosságból, vagy egyszerűen beborítja őket a feledés homálya.
Ezért fontos, hogy lássuk, milyen sokfélék a tiltások, hányféle politikai, vallási és egyéb okból történhetnek, milyen következményeik vannak.

Trier város közkönyvtárában link a kölcsönzés után a pulttól elforduló használó beleütközik a falon díszelgő, naponta aktualizált feliratba, amely a kölcsönzési határidőt jelzi. Ez az adatot természetesen meg lehet adni elektronikusan, pecsételve, vagy akár füstjelekkel is, lényeg az, hogy a használó fejébe vésődjön az adat. Ez tehát egy lehetséges, praktikus megoldás a célhoz. (MG)

(Egy éve írtuk.) Balázs Nándor mesélte róla:
"Mikor együtt kezdtünk dolgozni, azt kérdezte, hogy tudom-e ezt vagy azt, mire azt mondtam, ez nem probléma, utánanézek a könyvtárban. Az értelmetlen dolog' - mondta - 'az ember órákat veszít vele.' Elővette a kis noteszét, amelyikben címek és telefonszámok voltak - 'Ki lenne az ismerősök közül, aki ezt fejből tudja?' Végignézett a noteszben pár oldalt, majd odament a telefonhoz, telefonált az illetőnek, valahol az Egyesült Államokban, és két perc múlva, öt perc múlva megvolt a válasz.
'Na látod' - mondta - érdemes három órát a könyvtárban ülni? Szóval ő határozottan kihasználta a barátait ilyen szempontból, nem mintha a barátai ettől kétségbeestek volna." (Zsidó Kiválóságok Háza)

Most olvasom a nemrég tragikus hirtelenséggel meghalt Szedlák Ádám újságíró nekrológját, melyben kollégái hasonló motívumot írnak:
"A kollégák számára talán végtelen önzetlensége hagyja a legmélyebb nyomot. Hatalmas személyes kapcsolati hálóját boldogan osztotta meg bárkivel - mindig örömmel közvetített az ismerősei és barátai között. Pályakezdőknek pedig rengeteg tanáccsal, ajánlással, közvetítéssel egyengette a karrierjét." (HVG)

Az MKE vándorgyűlés résztvevői meglátogathatták a Csillag-börtön könyvtárát. Az ez alkalommal megjelent híradásnál link bővebb beszámolót kaptunk, melyet közzéteszünk. (MG)

A Csillagbörtön közel 140 éves története során először az 1800-as évek végén említi a korabeli sajtó, hogy Kováts István szegedi építőmester tízezer kötetes könyvtárát adományozta az intézetnek. Feltehetően a könyvkölcsönzés is ekkor indult a rabok körében. Napjainkban a Szegedi Fegyház és Börtön Mars téri épületében büntetését töltő elítéltek 22 ezer kötet könyv közül válogathatnak. Általánosságban elmondható, hogy a fogvatartottak elégedettek a könyvtár kínálatával.

A börtönben a könyvek kölcsönzésének meghatározott rendje van, egyszerre két szintről mehetnek az elítéltek könyvet kölcsönözni, így egy olvasó minden hónapban egyszer eljut a könyvtárba, ahol megtalálja az érdeklődési körének való művet szinte minden műfajban. Az olvasásból a nem megfelelő magatartású, illetve a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt fogvatartott sem zárható ki, náluk a kölcsönzés menete eltér a kinti élettől: egy elítélt 5 könyvet kölcsönözhet ki 3 hétre. A Hosszúidős Speciális Rezsimben (HSR) büntetésüket töltő elítélteknek a fegyház dolgozói viszik be a könyvekről szóló listát, akik ezzel a közvetítéssel juthatnak hozzá a kölcsönözhető példányokhoz.

A könyvtár kölcsönzője mellett olvasóterem is működik; itt csak a helyben olvasás engedélyezett. Megvan például a Révai Nagy Lexikon és a Britannica Hungarica teljes sorozata: a fogvatartottak - mivel nem használhatnak internetet -, egyfajta kézi keresőprogramként használják a lexikonokat. A Csillagban egyetlen művet tartanak elzárva: a három kötetes mű az angol parlamenti rendszerről íródott és 1876-77-ben adták ki.

Népszerű olvasmányok a börtönben Rejtő Jenő, Robert Merle, Bernard Cornwell és Dan Brown művei, de népszerű Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés, valamint Stephen King A remény rabjai című munkája is. A legjobban elhasználódott példány Dallos Sándor Aranyecset című könyve, Munkácsy Mihály regényes életrajza, amelyet különösen a képzőművészettel foglalkozó fogvatartottak forgatnak előszeretettel.

Évekkel ezelőtti híradás a Csillag-börtönről: link .

Revitalizálták a Cheonggyecheon patakot Szöul belvárosában - hallható a videón. Nem csak egy új építészeti, városrendezési koncepció valósult meg. A kivitelezés során kis közösségi könyvmegállót is telepítettek. Így gyakori látvány lett, hogy a patak partján - beszélgetés mellett - olvasnak is az emberek, lábukat immár pihenve, az újra tiszta vizű patakba lógathatják. Úgy tűnik, a könyvolvasás a városrendezési koncepció részeként is beválik. (MG)

Fotó pl.: link .

Elmeszelték a világ legnagyobb online könyvtárát, ami átírhatja az internetes archiválás jövőjét. Egy könyveket digitalizáló készüléket mutat be a Digital Archive munkatársa a cég 20. születésnapján.

A világ legérdekesebb milliárdosa, Elon Musk az utóbbi években jó sok hülyeségbe állt bele az interneten, de amikor csütörtök délelőtt kiírta az X-re, hogy "támogasd az @internetarchive-ot", azzal kivételesen egy érdekes témába sikerült beletenyerelnie. Musk azután írta ki ezt, hogy szerdán a fellebbviteli bíróság megerősítette a Hachette kontra Internet Archive nevű, évek óta húzódó ügyben hozott elsőfokú ítéletet, ezzel kimondta, hogy a nonprofit szervezet szerzői jogot sértett azzal, hogy egy rakás könyvet digitalizált és tett széles körben elérhetővé az interneten.

A döntés annyira nem meglepő, és az indoklások alapján abszolút megalapozottnak is tűnik, az viszont biztos, hogy precedenst teremthet abban, ahogy a bíróságok a jövőben kezelik a tartalmak digitális konzerválását. Miután pedig itt is a méltányos használat (fair use) volt az Internet Archive védekezésének központi eleme - amit a fellebbviteli bíróság végül lesöpört az asztalról -, a mesterséges intelligenciára, azon belül is a nagy nyelvi modellek fejlesztésére is hatása lehet.

Mielőtt rátérnénk erre, első körben érdemes gyorsan átvenni, hogy egyáltalán mi is az az Internet Archive, amit most másodjára is elmeszeltek a bíróságon. Az Internet Archive egy 1996-ban, Amerikában alapított nonprofit szervezet, amit eredetileg azzal a céllal hoztak létre, hogy megőrizzék az internetes tartalmakat.
2001-ben az alighanem sokaknak ismerős Wayback Machine-t is létrehozták, amellyel már bárki vissza is kereshette az archivált weboldalak korábbi változatait, illetve maga is archiválhatott bármilyen weboldalt.

Nem mindent visz a streaming, az pedig műfajonként változó, hogy a zenekedvelők mennyire ragaszkodnak a fizikai adathordozókhoz. A Luminate szórakoztatóipari elemzőcég felmérése az amerikai piacról szól, melynek 84 százalékát uralja a Spotify, az Apple Music és társaik. A maradékon a digitális letöltések és a fizikai adathordozón történő zenevásárlások osztoznak. Az utóbbi kategória éves összesített adataiból kiderül, hogy a jazz rajongói kedvelik leginkább a fizikai formátumot, esetükben a teljes zenehallgatás 23,3 százaléka köthető kézzelfogható lemezekhez. Nem sokkal lemaradva következik a 23,1 százalékos világzene, a dobogó harmadik helyén pedig 17,8 százalékkal dübörög a rock.

Sokak számára meglepő lehet, hogy a klasszikus zene kedvelői mennyire átálltak a digitális platformokra, itt csupán 8,8 százalékos a fizikai adathordozók aránya. A pop esetében 8,6 százalékos ez az érték, a countryzene 6,8 százalékon áll. A gyerekeknek szóló muzsikák 5,8 százaléka köthető ilyen adathordozókhoz, a keresztény zenéknél 5,6 százalékot mértek. A Luminate becslései szerint 2023-ban 87 millió zenei albumot vásároltak meg fizikai formátumban az Egyesült Államokban. Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) úgy számol, hogy a tavalyi év során 43,2 millió bakelitet adtak el az országban. Bár az eladások egyre nőnek, még (és már) igen távolinak tűnik az 1970-es évek 250-350 millió darabos éves forgalma.

"Végezz el egy kísérletet, menj ki az utcára, és kérdezd meg az embereket, pontosan miért gyűlölik a homoszexuálisokat: azt fogják válaszolni, a vallás miatt, de többet nem tudnak mondani. Azt felelik, 'nem ismerjük', konkrét példákat nem tudnak mondani" - ez a mondat nem egy budapesti utcai beszélgetés elcsípett részlete, hanem a szenegáli születésű, Franciaországban élő író - Mohamed Mbougar Sarr "Ugyanolyan emberek" c. legújabb, magyarul megjelent regényében hangzik el.

Kötete - Balla Katalin tolmácsolásában - talán még jobban rezonál a kelet-európai olvasóközönséggel, jóllehet az író a szenegáli társadalomnak akart tükröt tartani. ... A nagyrészt muszlim vallású Szenegálban egy vélhetően homoszexuális férfi holttestét kihantolták, megtagadva tőle a végső tisztességet, hogy emberszámba vegyék őt és családját. ... A regényben egy egyetemi professzor meséli el az országot felkavaró halottgyalázást.

A vallási fanatizmust nem kigúnyolja, hanem mély megértéssel tárja fel, bemutatva az iszlám hitre nevelt társadalom félelmeit, a végletes ragaszkodást a gyökerekhez. És azt is, hogy a félelem nagy úr, és a félelem az ismeretlentől valójában a gyűlölet melegágya. "Gyakran megfeledkezünk róla, vagy nem akarunk emlékezni rá: összefonódtunk az erőszakkal, az erőszak köt össze egymással" - fogalmazza meg regényében az író a kirekesztés pszichológiájának lényegét.

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) folytatja digitális térképgyűjteménye, a Földabrosz bővítését. Az online platformon újabb 1152 magyar vonatkozású térkép vált mindenki számára elérhetővé ingyenesen, jó minőségben.

A nemzeti könyvtár által négy évvel ezelőtt létrehozott, most megújított felületű platform ezúttal két kivételes jelentőségű magángyűjteménnyel gyarapodott. Szántai Lajos (1930-2005) szenvedélyes munkája révén több mint nyolcszáz, 1528 és 1850 között kiadott térképet gyűjtött össze az 1970-es évek kezdete óta, amelyeken a kartográfusok egyéni tudása és technikai ismerete is jól megfigyelhető. Szalai Béla, a magyar várak, városok újkori grafikai metszetanyaga legjelentősebb kutatójának 320 térképből álló, hiánypótló gyűjteménye a kora újkori atlaszkartográfia magyar vonatkozású európai térképeit mutatja be.