Több könyvtárosra lenne szükség a(z amerikai) Kongresszusban az Info Today publicistája szerint. Néhány ilyen érv, hogy a jogosultak a könyvtáros háttérrel rendelkező jelöltekre szavazzanak:
- A könyvtárosok meg tudják különböztetni a tényt és fikciót.
- Széleskörű ismerettel rendelkeznek többféle tudományterületen. Például egy egyetemi könyvtárosnak elég nagy tudással kell rendelkezni ahhoz, hogy válaszolhasson minden professzor és hallgató kérdéseire. Egy kétlábon járó enciklopédiának kell lenni. A kongresszusban jól jön ez a tudás.
- Képesek az információ szintetizálására.
- El tudják magyarázni, mi információ.
- Szintén pozitív jellemzőjük az alkalmazkodóképesség. Folyamatosan alkalmazkodnak az új technológiákhoz és információs forrásokhoz a változó világban.
- Odafigyelnek a részletekre, ami a jogszabályok kidolgozása közben is fontos. Legyen szó könyvek katalogizálásáról vagy törvények kidolgozásáról, a precizitás a könyvtárosok elsődleges tulajdonsága.
- Kiválóak a tudományos bizonyíték alapú kutatásban. Minden bizonyíték forrását feltüntetik, mivel a transzparencia egyik alapvető könyvtárosi érték. Ez hasznos lenne abban is, hogy a nemzeti politika bizonyítékokon alapuljon.
- Jók a csodálkozásban, és a csodálkozás a bölcsesség útja.

Szintén fontos lenne még több ápolót, buszsofőrt, mezőgazdát, művészt, fizikust és tanárt is beültetni kongresszusi képviselőnek. Például a kreatív írás gyakorlói tudják, hogyan lehet úgy összeállítani a szavakat, hogy azok jelentőségteljesek és történelmi szinten is tartósak legyenek.

Egy ilyen kiváló, korábban könyvtárosként dolgozó, brooklyni kongresszusi képviselő volt Major Owens (1936-2013). Három fiával készült interjú, angol nyelven megtalálható itt a YouTube-on: link . Ebből kiderül, hogy Owensnek mennyire fontos volt a közösség szolgálata. Más emberek felemelése. Látta a közösség valós szükségleteit, és hogy erre hogyan lehet megoldásokat nyújtani szövetségi politikai szinten. Ilyen képviselőkre van szükség a kongresszusban. (ref.: Habók Lilla)

HVG: Hol veszíti el a magyar közoktatás a gyerekeket a matematika szempontjából?
Kosztolányi József, a tavaly Rátz Tanár Úr-életműdíjjal kitüntetett matematikatanár: Az elején. Én legjobban a tanítókat és az óvónőket fizetném meg. Már ötödikbe hendikeppel, sokszor traumaélményekkel érkeznek gyerekek. Ez a 38. tanévem, és az a tapasztalatom, hogy a diákok görcsölését úgy tudom elkerülni, ha sosem kérek számon váratlanul, nem lapozgatok naplót szigorú tekintettel, nem feleltetek hagyományos módon a táblánál, csak beszélgetünk, és azt értékelem. Ne feszüljön a gyerek, még akkor sem, ha nem csinálta meg a házi feladatát, inkább pótolja. És mindig fontos a párbeszéd, hogy mindenkit megszólítsak, mert ha a diák az órán azt éli meg, hogy passzív és buta is - ez a kettő együtt veszedelmes kombináció -, akkor sosem fogja magát jól érezni. De ilyen tanári hozzáállást azért is egyre kevésbé lehet elvárni, mert az elmúlt évtizedekben alaposan felhígult a szakma. Míg 30 éve az országos tanulmányi versenyek helyezettjei jöttek tanárszakra, ma hármas középszintű érettségivel be lehet ide jutni.

HVG: És mennyiben mások a mai diákok?
KJ: A legszembetűnőbb, hogy mennyire csökkent az aktív koncentrációs idő, egyre rövidebben képesek figyelni. Igaz, rengeteg információ zuhan rájuk, és sem a család, sem az iskola nem tanítja meg őket szelektálni az adathalmazban. Az okostelefont én egyébként nem tiltom ki az órákról, inkább bevonom, használtatom.

A Hargita Népe újságírója, Péter Ágnes egy napig kipróbálta, milyen könyvtárosként dolgozni a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekrészlegén.
"A megyei könyvtár gyermekrészlegén töltöttem el egy napot, ahol aznap Zsók Éva könyvtáros volt szolgálatban. Az ő munkáját próbáltam ki és tapasztaltam meg, milyen a könyvtáros egy átlagos napja, hogyan és mivel telik el nyolc óra a gyermekrészlegen."

"Kora reggel még csend van a könyvtárban, ekkor van idő rendet rakni, könyveket visszatenni a helyükre, és haladni a soha véget nem érő adminisztrációs munkával, statisztikákhoz szükséges adatok rögzítésével. Délelőtt már nő-növöget a forgalom, kora délután pedig már egymásnak adják a kilincset a gyermekek, szülők és nagyszülők. A könyvtárosnak pedig mindig készenlétben kell lennie, függetlenül attól, hogy épp milyen más teendők várnak rá.
- Nyitott, gyermekbarát, otthonos teret alakítottunk ki, mert nem mindegy, hogy milyen környezetben fogadjuk a kicsiket, emellett nagyon fontos, hogy nálunk megtalálják a legújabb, legszebb, legnépszerűbb gyermekkönyveket és a klasszikusokat is. Ezek olyan alapfeltételek, amelyeket egy könyvtárnak teljesítenie kell ahhoz, hogy a látogatók elégedettek legyenek, hiszen a gyermekkönyvtárból nőnek ki az olvasó felnőttek" - mondta el a könyvtáros.

"Amikor valamilyen tematikus hét van az óvodában vagy iskolában, a témához találó könyveket mutatják meg a gyermekeknek. Van, hogy bábelőadást is tartanak, és a könyvtár épületében is körbevezetik a kicsiket. Saját előadásuk is van, amelyet az egyik könyvtáros írt meg, és turnén is voltak, amikor félreeső, vidéki iskolákba látogattak el. Emellett minden évben egynapos programsorozatot szerveznek a magyar népmese napjára, amely töretlenül népszerű." (via ReMeK-e Hírlevél)

Huszonöt év után, 2024. február 29-től új főigazgató irányítja Magyarország legnagyobb és legtöbb olvasót fogadó könyvtári hálózatának tevékenységét. Kovácsné Koreny Ágnest Budapest Főváros Közgyűlése 2023 szeptemberében, pályázat keretében választotta meg az intézmény vezetőjének. Az új főigazgató "Könyvtár az élő, élhető, okos és fenntartható Budapestért" című szakmai programja link a könyvtár hagyományos értékeinek megőrzését, ugyanakkor a könyvtári működés és szolgáltatások megújítását célozza. (FSZEK)

Pályázatának stratégiai céljai:
1. Korszerű, nyitott, befogadó és zöld könyvtár
2. Innovatív, fenntartható szolgáltatás-fejlesztés
3. Digitális befogadás és digitális műveltség
4. Erős, tanuló reziliens közösségek támogatása.

A pályázat pontjai és hangsúlyai, terjedelmi arányai az egyes elemek sorrendje valamint a szóhasználat az eddigi attitűd és irány folytatását és megújulási szándékokat egyaránt tükröznek. Az új főigazgató elfogadottsága magas a szakmában, várható tevékenységét sokan figyelik kíváncsian.

Kovácsné Koreny Ágnes a KIT-nek elmondta: 2024 négy dolog "éve" a könyvtárban: vezetőváltás, a könyvtár 120 éves évfordulójának megünneplése, helyzetfelmérés + önértékelés, valamint felkészülés a szervezeti változásokra. (MG)

További híradás: Új főigazgatót választottak a Szabó Ervin Könyvtár élére link

Fodor Péter, a FSZEK-et 25 éven keresztül irányító, most leköszönt főigazgató interjút adott a Buksóban. Sok egyéb mellett elhangzott:

Miközben országos adatokat tekintve azt látjuk: egyre kevesebben járnak könyvtárba, Budapesten nő a használat (a Covid előtti utolsó évhez képest). Az interjúztató Nyári Krisztián párhuzamba állította ezt azzal, hogy a könyvolvasók aktivitása hasonló főváros-vidék ellentétet mutat.

Fodor Péter kifejtette, hogy az új főigazgató személyében folyamatosságot és jelentős megújulási lehetőséget is előrevetít. Nyári hipotetikus felvetésére - ha ötször annyi forrás lenne link - Fodor a következőket tenné:
- a még hátra lévő rekonstrukciók megvalósítása
- igényfelmérés a még nem lefedett városrészekben
- informatikai fejlesztés; a használói egyéni eszközök bevonása a távhasználaton keresztül
- a kölcsönzőhely funkció kiterjesztése közösségi hellyé
- a csak a FSZEK-ben meglévő könyvek digitalizálása
- a kollégák megbecsülése. (ref.: MG)

A társadalom idősödésével együtt az aktív idősödés fogalma is lassan bekúszik a köztudatba, az emberek többsége mégsem ismeri a kifejezés mögötti pontos tartalmat. Az aktív idősödés nem csupán azt jelenti, hogy minden nap háromszor megsétáltatjuk a kutyánkat, vagy hogy összejárunk a barátnőkkel csevegni, esetleg eljárunk az uszodába hetente kétszer. Ennél sokkal többről van szó.

Az aktív idősödés, mint fogalom az "egészséges idősödésnél" befogadóbb üzenetet közvetít, és elismeri az egészségügyön kívül azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az egyének és a társadalom idősödését. A cél az egészség és a biztonság lehetőségeinek optimalizálása az életminőség javítása érdekében az életkor előrehaladtával. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy az egész életút során megvalósítsák a fizikai, társadalmi és mentális jólétükben rejlő lehetőségeiket, és szükségleteiknek, vágyaiknak, képességeiknek megfelelően részesei legyenek a társadalomnak, miközben megfelelő védelmet, biztonságot és gondoskodást nyújtanak számukra, amikor segítségre szorulnak. A linkelt link tartalom kifejti:
- "aktív" - a társadalmi, gazdasági, kulturális, spirituális és polgári ügyekben való folyamatos részvételre utal;
- "egészség?" - a fizikai, mentális és szociális jólét, melyben a mentális egészséget és a társadalmi kapcsolatokat elősegítő politikák és programok ugyanolyan fontosak;
- az autonómia és függetlenség megőrzése az idősödés során mind az egyének, mind a társadalom számára kulcsfontosságú.
Néhány kulcsfontosságú meghatározás:
- autonómia
- önállóság
- életminőség
- egészséges várható élettartam.

A boldogság legfontosabb okai között szokták emlegetni az önrendelkezés lehetőségét. Ha ez korlátokba ütközik - akár személyes, akár intézményes szinten - akkor az visszaveti a tetterőt. Ha ez így van, akkor az individualizmus, az egyének és egyéniségek hangsúlyozása látszik célravezetőnek. Akár nagy autonómiával, s azon belül is önirányító munkacsoportokkal rendelkező intézményeknek is (vö.: Oodi, Helsinki: Önirányító munkacsoportok dolgoznak a világhírűvé vált könyvtárban - mi vaaan??? link )

Ok, de ha annyira önirányítanak, akkor az a káosz előszele, hiszen mindenki a saját feje szerint tesz! Nos, nem egészen. Ha a felek, közösségek, szervezetek, országok kölcsönösen elismerik egymás önállóságát, akkor ezzel együtt meglátják saját korlátaikat is. Ami az elismert kölcsönös érdekeken, azaz bizalmon alapuló együttműködés (tehát nem az alá-fölérendeltség!) táptalaja. Amit immár semmi értelme felülről kényszeríteni, pláne az illetékesek megkérdezése nélkül, hiszen ők sokkal jobban ismerik a funkcióikból adódó lehetőségeiket. Tehát: szabadon társulnak, működnek együtt.

Summa: a közepes fejlettség (vö.: link ) csapdájából való kilábalás feltétele az önálló, örömteli, innovációra képes egyének, szervezetek, országok hatékony együttműködése. Előbb a nyíltság, bizalom, önállóság, aztán az innováció és a hatékony együttműködés. (MG)

Csák János kultúráért felelős miniszter kedden bejelentette, hogy Demeter Szilárd lesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is. Sőt létrehozzák a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot, ami alá hat intézmény tartozik majd: a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.

Az OSZK várbeli épületének raktárai beteltek, ezért régóta terítéken van az intézmény költözése. Demeter Szilárd az intézmény miniszteri biztosaként már a PIM és a OSZK összevonásával létrejövő Magyar Nyelv Házába költöztette volna a könyvtárat. Szerencsére ezt sem sikerült megvalósítania, ugyanis irdatlan pénzbe kerülne egy új épület felépítése. Ráadásul nincs is sok értelme. Ellenben a digitalizáció meggyorsításának van, hiszen abban az esetben már nem kell a várbeli raktárakat terhelni, ha rendelkezésre állnak a könyvek digitális másolatai. A most gyéren látogatott, lepusztult épületet érdemes lenne felújítani és kiállításokkal, rendezvényekkel megtölteni. Ez a folyamat nem kezdődött meg, pedig az OSZK régóta Demeter Szilárd játszótere.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 - Elvileg működhet - ha volt megelőző szakmai konzultáció(?)
6 - Jobban működnek majd a szakmaközi szinergiák
9 - Kíváncsian várom
43 - Agyrém
0 - Megírom: kit@kithirlevel.hu.
Ezek szerint közel 70%-nyi válaszadó úgy látja, hogy a tervezett központosítás nincsen átgondolva és/vagy veszélyes. A bizalmatlansághoz hozzájárulhat a tervekkel kapcsolatos párbeszéd rutinos elhagyása, valamint az elhallgatás és dezinformáció is. Így feltehetően a (felülről elrendelt) együttműködésből potenciálisan eredő előnyök is minimalizálódhatnak. A diagram: link . (MG)

Modern intézményekben egyre gyakrabban tűnik fel, hogy a közlendőket változtatható tartalmú, elektronikus felületeken teszik közzé, praktikusan: beépített képernyőkön. Hogy ez hatékonyság szempontjából hogyan viszonyul a papíralapú vagy más típusú közléshez, egyelőre nem ismert könyvtári felmérés. Mindenesetre a tartalom könnyen változtatható és látványos - könyvtárban is. Szerelése előzetes tervezést, kábelezést kíván, ezért új vagy átépített, gondosan tervezett épületeknél jön inkább szóba.

Néhány példa a polcba, falba épített, arra akasztott, valamint önállóan álló hirdetőeszközök képernyő-tartalmaira: link (genti, turnhouti, hamburgi közkönyvtárak). A tartalmak:
- rendezvények
- polcrend; mit merre talál a használó
- aktuális könyvtári hírek (pl.: az állomány átrendezése várható)
- dokumentumok ismertetése
- katalógus (Halis István Városi Könyvtár - 2012(!) link , Szépművészeti Múzeum, Budapest link )

A legutóbbi két példa interaktív és hazai. Érdemes még átgondolni a dokk1 könyvtár alkalmazását link , ahol a használók véleményei jelennek meg a képernyőkön. (MG)

Az Erasmus elvesztése mellett a felsőoktatási rendszer merevsége és a megbecsültség hiánya is nehezíti a doktoranduszok helyzetét, ez pedig a tudományos életre is rányomja a bélyegét.
"Egy segédmunkás többet keres egy PhD-adjunktusnál. Ez tény. Minek ide több kérdés?" - összegzi egy fiatal doktorandusz a pályája nehézségeit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fiatal kutatók között végzett felmérésében. Tapasztalata nem egyedi, a doktori iskolákból lemorzsolódott hallgatók történetei egybecsengenek.

A lemorzsolódás aránya a magyar felsőoktatáson belül a tudományos képzésben a legmagasabb, közel 40 százalékos. A legtöbben az első és a második aktív félévben hagyják ott a képzést. Bár az állami ösztöndíjas helyek számának növelése nyomán a doktori iskolákba is többen jelentkeztek, a fokozatot megszerzők számában csak részben tükröződik a kedvező trend. 2016 és 2022 között évi hatezerről tízezerre nőtt a képzésben részt vevők száma, az annak befejezését igazoló okmányt viszont jó, ha évente kétezren vehették kézbe.

A világ legtöbb egyetemén ma már ajánlott, az igazán élvonalbeli intézményekben pedig egyenesen kötelező valamilyen kommunikációs kurzus felvétele és abszolválása - ezt a jelenséget boncolgatták a CEU Határtalan Tudás szombati eseményén is.

Az előadók egyöntetű véleménye szerint ma már mindenképp szükség van a rácsodálkozás és a részvétel élményére.

Fábri szerint a 20. századi tudománynépszerűsítő programok, a közkönyvtári rendszer létrehozása, az olvasókörök propagálása azt szolgálta, hogy a laikusok tudással legyenek felvértezve mindenkori kizsákmányolóikkal szemben, vagy mint manapság, az áltudományos vagy tudománytagadó propaganda üzenetei ellen.

A kerekesztal-beszélgetés utolsó perceire aztán kiderült az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hosszú évekig tartott kommunikációs tréningeket saját kutatóinak, az ezredforduló után pedig az ELTE-n évekig sikerrel zajlott Tudománykommunikáció a természettudományban címmel sikeres mesterképzés, amit aztán 2015-ben a magyar felsőoktatást kézivezérléssel áramvonalasító Orbán-kabinet feleslegesnek ítélt és kíméletlenül törölt a felvehető szakirányok közül.

A 15 méter magas, középkori falairól híres venetoi városka közkönyvtárában link a fikciós könyvek gerincén található egy színes matrica, amely azonosítja a műfajt. Eszerint:
- sárga - krimi
- piros - kaland
- zöld - történelem
- rózsaszín - lányos könyvek
- barna - intim, erotika
- sötétkék - horror
- világoskék - humoros
- lila - fantasy
- narancssárga - biográfiák, valóság alapú regények
- körbenkörös - költészet
- zöld pontos - könyv-játékok
- fekete "Glup" - képregények
- csillagos, holdas kék - mesék, esti mesék.
A színkódok több helyen megtalálhatók a fikciót tartalmazó teremben, s az egyes könyvek gerincén túl visszaköszönnek a polcokon is.) A fotókat ld.: link ) (MG)

Statisztikák szerint a Z generáció fiataljai tartoznak a legmagányosabb korosztályba: egyre többen fordulnak a közösségi média irányába plátói baráti kapcsolatok reményében. A szakértők viszont felhívják figyelmünket a jelenség lehetséges veszélyeire is - írta a Daily Mail. A Z generáció tagjai, vagyis az 1997 után született fiatalok világszerte körülbelül 72 millióan vannak, közöttük egyre többen fordulnak az online közösségi terek (pl. Facebook, TikTok, Instagram) felé, hogy plátói kapcsolatokat alakítsanak ki. Ez a tendencia a statisztikák szerint arra utal, hogy korosztályuk rendkívüli mértékben magányosnak érzi magát.

Kutatások alapján a 16 és 29 év közöttiek kétszer akkora valószínűséggel érzik magukat gyakran, vagy akár állandóan magányosnak, mint a 70 év felettiek. A Prince's Trust tanulmánya szerint a fiatalok 30%-a véli úgy, hogy nem tud új barátokat szerezni, és még sosem érezte magát ennyire egyedül. A pandémia okozta lezárások és a közösségi média térhódítása hozzájárultak ahhoz, hogy az online barátkeresés népszerűsége megugorjon a korcsoportban. A TikTokon például már több mint 10 400 poszt alatt található a #friendapplications hashtag. Az online közösségi platformok gyakran kedvelt hobbikat, filmeket és zenészeket sorakoztatnak fel, amelyek segíthetnek a hasonló érdeklődésű embereknek kapcsolódási pontot találni. Az egészségügyi szakértők azonban felhívják a figyelmet az online kapcsolatteremtés veszélyeire is. Dr. Ann Nainan londoni háziorvos szerint bár az online kommunikáció könnyebbé teszi az emberekkel való kapcsolatteremtést, az nem pótolhatja a személyes interakciókat és az ezekből adódóan végbemenő biológiai folyamatokat, például az oxitocin és az endorfin felszabadulását.

A Harvard Egyetem jelentése szerint a Z generáción belül tapasztalható elmagányosodásra az orvosok is felhívták a figyelmet, ugyanis a társadalmi elszigeteltség növelheti bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát. Ez rávilágít arra az aggasztó tényre is, hogy mind az idősek, mind pedig a fiatalabb generációk esetében komoly veszélyforrást jelenthetnek a magányból fakadó negatív érzelmek.

A falusi környezetben élő gyereknek nyújt ingyenes könyvbérlési lehetőséget a BookTruck nevű mobilkönyvtár, amelynek működtetői 2024. március 3-án Kolozsváron szerveznek gyűjtést.
Az olvasó gyerekből lesz a gondolkodó felnőtt - vallja a kincses városi székhelyű Cărtile pe Fată elnevezésű kulturális egyesület, amely a Bookstory könyvesbolttal együttműködésben szervez kötetgyűjtést. Az adományozók március 3-án a Deák Ferenc utca (Eroilor) 6-8. szám alatt találják a mobilkönyvtárat, ahova jó állapotban levő, 2000 után megjelent köteteket vihetnek.

A "Könyvtár keréken" kezdeményezés célja csökkenteni a funkcionális analfabetizmust, valamint a vidéki és városi területek közötti oktatási szakadékot, mérsékelni az iskolai lemorzsolódást, és szélesíteni a diákok szakmai látókörét.

A nonprofit szervezet 2021 júliusában a Zi de Bine egyesület segítségével alakította át első furgonját, ezáltal több mint 1500 könyvet kínált ingyenes kölcsönzésre különböző korosztályú gyerekeknek. A második mobilkönyvtárat 2022 végén egy barkácsáruház támogatásával hozta létre, jelenleg pedig 100 000 euróra lenne szükségük a harmadik, ezúttal elektromos gépjármű megvásárlásához. "Így további 2000 vidéki gyermek kölcsönözhet majd könyveket, találkozhat színészekkel, írókkal, sportolókkal, fotósokkal, művészekkel, informatikusokkal, megismerkedhet a jövőjét befolyásoló szakmákkal, bábelőadásokat és filmvetítéseket nézhet." - közölték. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Aláírták a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár link korszerűsítésére vonatkozó szerződést a kivitelezővel, így hamarosan elkezdődhet a belvárosi épület felújítása. Ezt a több mint 10 millió lej értékű beruházást az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) révén, uniós támogatással finanszírozzák, a közbeszerzési eljáráson győztes Constructii Bihor vállalatnak pedig tizenkét hónap áll a rendelkezésére, hogy a munkálatokat elvégezze. Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács elnöke közölte, hogy amint a kivitelező benyújtja a garanciát, kiadják a rendeletet a korszerűsítésre, a könyvtár pedig két hét alatt szabaddá teszi azokat a területeket, amelyeket érinteni fog a korszerűsítés.

A könyvtárat igazgató Ancu?a ?chiop kiemelte, hogy az olvasók továbbra is látogathatják majd a létesítményt, és a gyermekfoglalkozások is zavartalanul folytatódnak majd. Csupán annyi változik, hogy a Peca-part felőli mellékbejáratot kell használniuk, mivel a tatarozás a főbejáratnál kezdődik. A munkálatok idejére a könyvtár adminisztratív tevékenységét a Kolozsvári úton frissen felújított kulturális központba költöztetik.

Bolojan aláhúzta, egy év múlva a megyei könyvtár teljesen modern és digitalizált lesz. Az önkormányzat közleménye emlékeztetett, hogy a felújítás során két jól elkülönített részre osztják majd a létesítményt. Az egyikben tárolják majd a könyveket, és ott lesznek az irodák is, míg a másik teljesen nyitott lesz a látogatók számára.

Bihar megyében a nagyváradi megyei könyvtár mellett a váradszentmártoni, a szentandrási és a fugyivásárhelyi könyvárakat is korszerűsíteni fogják, ugyanakkor a megyében további 26 könyvtárat - köztük a diószegi, tenkei, élesdi, székelyhídi, érmihályfalvi, margittai és a szalontai tékákat - informatikai eszközökkel szerelik majd fel. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A legendás meseíró, Bálint Ágnes életét bemutató vándorkiállítással várja az iskolásokat, szülőket és pedagógusokat a Halis István Városi Könyvtár. A tárlatot március közepéig tekinthetik meg az érdeklődők a bibliotékában.

A Móra Kiadónál hagyomány, hogy a legjelentősebb íróinak munkásságával kapcsolatban vándorkiállítást szervez a különböző kulturális és oktatási intézményekbe. A Bálint Ágnes életét bemutató tárlat Barcsról érkezett városunkba, az érdeklődők a legendás mesefigurák mellett az alkotó írógépét és könyveit is megtekinthetik, miközben megismerkednek az író életével. A kiállításhoz kapcsoló foglalkozásokon a 2-3. osztályos gyermekeket várják a városi könyvtárban. A résztvevők megismerkedhetnek az olvasás órája kezdeményezéssel is, miközben Bálint Ágnes egyik történetét dolgozzák fel.

- Kigondoltunk egy órarendet, aminek része a kiállítás megtekintése, egy diafilm megtekintése. A diafilmekre épített kérdéssorokra válaszolva egyben megismerik ezt a technikát a gyerekek és a tanítók is. Azt reméljük, hogy szülő, gyermek, könyvtáros egyformán megismeri, és aztán használja is - tudtuk meg Czupi Gyulától, a Halis István Városi Könyvtár igazgatójától.
Bálint Ágnes munkásságának köszönhetően generációk ismerhettek meg olyan karaktereket, mint Kukori és Kotkoda, Vízipók-csodapók, valamint Mazsola és Tádé. A kőrösis diákok örömmel vettek részt a különórán, többségüknek kedvenc mesehőse is van az életműből.
- Nekem nagyon-nagyon tetszett ez az előadás, nekem is Frakk a kedvenc szereplőm, azért, mert Frakk rendben tartja az állatokat - mondta el Szerecz Patrícia Zoé, a Kőrösi-iskola tanulója.

Úgy tudni, Olaszországból indult a mozgalom, melynek gödöllői meghonosodásáról már két kis videó is kering. Ezek szerint:
- csökkenhetne a légszennyezettség (hajrá, zöld könyvtárak!)
- tehermentesítheti a szülőket
- jobban illeszkedhetnének közösségbe a gyerekek
- többet mozognának
- nyugdíjasok magánya csökkenhetne
- stb. (MG)

Előre félsz a hétfő reggeli dugótól, amikor újra kezdődik az iskola? Gödöllőn már megtalálták a megoldást: a pedibusz ötlete olyan sokatoknak tetszett, hogy ez lett 2023 egyik legnézettebb DW Magyar-videója. A mozgalom lényege, hogy ahelyett, hogy mindenki egyesével vinné a gyerekeket iskolába vagy óvodába, önkéntes nyugdíjasok és civilek kísérik őket csoportosan. Így mozognak, beszélgetnek, a környezetüket is kímélik, sőt, az órákon is jobban teljesítenek. (DW)

A KIT-ben többször értelmeztük a hazai könyvtárakra a közepes fejlettség csapdáját link , mely oktatásunkra is érvényes. Lannert Judit oktatáskutató az okokról is szól (MG):
- [A legfrissebb hazai PISA-eredményekről azt gondolom,] amit a közepes fejlettség csapdájának hívunk (kevéssé fejlett országokban egy gyors gazdasági fejlődési szakasz után, elérve egy közepes jövedelmi szintet, lassulás következhet be, ami után nehéz a magasabb jövedelmű országok csoportjába való átlépés - szerk.): nincs katasztrófa, ott vagyunk az átlag körül, de innen nem tudunk kitörni, szóval nincs miért hátradőlnünk. Hogy mondjak erre egy példát, van egy olyan adat, ami azt mutatja, hogy a tanulók hány százaléka teljesít legalább egy területen kiválóan, és hány százalék az, aki mind a három területen (matematika, olvasás, természettudomány) nagyon rosszul teljesít. A magyar adat nagyon érdekesen alakul, és ezt már a 2018-as méréseknél is láttam: az alulteljesítők szempontjából ott vagyunk az OECD átlagánál, a jól teljesítők aránya viszont az átlag alatt van. Az OECD-átlag 16 százalék, míg a legjobban teljesítők aránya nálunk csak 13 százalék. Miközben a kormány a tehetséggondozás fontosságát harsogja, egyáltalán nem vagyunk jók benne. Míg alul stabilizálódott az alulteljesítők aránya, fölül romlik a helyzet. Ez pedig egyértelműen a pedagógusminőséggel van összefüggésben, mert ha egyre alacsonyabb képességű emberek mennek el tanárnak, akkor egy bizonyos szint felett a korrepetálás vagy magolás erőltetésével már nem lehet továbbfejleszteni a tehetségeket. Van egy-két "keltető" elitgimnázium Magyarországon, de ezzel ez ki is merül.

... lehet bízni a pedagógusokban és a szülőkben is, és nyugodtan csinálhatnák autonóm módon az iskolát. De nálunk nincs autonómia, nincs a tanároknak idejük, hogy egymástól tanulhassanak, szóval minden, amit a kormány tesz hozzá, az inkább gát, mint segítség ebben a rendszerben. Az, hogy az eredmények nem lettek olyan rosszak, az a kormánytól független tényezőkön múlott. Az ő fejükben az van, hogy azért kell a totális kontrollt kialakítani, mert a pedagógus, a szülő és a gyerek, ahol tehetné, biztosan átverné a rendszert. De ezt azért gondolják így, mert saját magukból indulnak ki. Közben pont nem ez a helyzet, és ha engednének az autonóm törekvéseknek, rájönnének, hogy ez a rendszer amúgy is teljesen rendezett, és épp a szabadság hiányzik belőle, nem pedig a kontroll. Ha ez megvalósulna, talán ki tudnánk lépni a közepes fejlettség csapdájából is. Ha a tanárok több lehetőséget kapnak, hogy kreatívak legyenek, már azzal sokat lehetne a rendszeren dobni. De persze, tegyük hozzá, a szakmai autonómia akkor ér valamit, ha felkészült a tanár.

HVG: Miért kíséri olyan sok szorongás és frusztráció a középiskolai matekfelvételit?
Kosztolányi József, a tavaly Rátz Tanár Úr-életműdíjjal kitüntetett, idén 60 éves szegedi szakember: - Mert a szülők, bár a lehető legjobb szándékkal, túl nagy tétet állítanak a gyerekek elé. Úgy érzik, mintha minden ezen múlna. A másik gond a szövegértés, amivel lényegesen csehebbül állunk, mint magával a matematikával. Magyarországon és vele együtt a régi keleti tömb országaiban sokáig dominált a "tiszta" matematika oktatása, amelyen azt értem, hogy a feladatok zöme a matematika nyelvén volt megfogalmazva. Legalább két évtizede már a kerettantervek és érettségi követelmények összeállítói ügyelnek arra, hogy az érettségin a pontszám minimum 40 százalékát valódi szövegbe ágyazott matematikai problémák megoldásával lehessen elérni. Közben viszont a szocializációs hatás ez ellen dolgozik. Gondoljunk csak a mindent elárasztó rövid szöveges üzenetekre és emotikonokra, amelyek miatt a fiataloknak már egy másfél soros szöveg összeolvasása is megterhelő lehet. Tanár szakos hallgatóknak az egyik előadásomon a matematikai szövegek elemzése a téma. Ott arra biztatom a leendő kollégákat, hogy a tantestületben vegyék majd fel a kapcsolatot az adott osztályok magyartanáraival, és matematikai szövegeken is végezzenek nyelvtani mondatelemzést a diákokkal.

Demeter szilárd nyilatkozata: - Ez volt a döntési pont kedd reggelig. Ennek a formális feltétele az volt, hogy beadjam a pályázatomat, tehát a filozófiai vagy kultúrstratégiai megalapozást és a részletes, lehetséges cselekvési irányokat, stratégiai együttműködési pontokat összegyúrtam egy elfogadható minőségű pályázattá.

Aztán, hogy ne szivárogjon ki, meg hogy ne hekkeljék meg az egészet, dezinformációs taktikaként elhintettük, hogy visszavontam, ezt mindenki el is hitte, és békén is hagyták a pályázókat, tehát mindenki készült rá. Hiszen nekem nem mellesleg az is volt a célom, vagy sanda szándékom, hogy amennyiben az együttállásos, holdingszerű működéses modell mellett dönt a miniszter úr, akkor találjuk meg pályázat útján azt a főigazgatót, aki a Magyar Nemzeti Múzeumot mint önálló autonóm intézményt képes rendbe rakni.

Mert a modell lényege éppen az, hogy a miniszter úr által az említett műsorban felsorolt hat intézmény - a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - autonómiája, főigazgatói, tagintézményei megmaradnak. Ezekből az igazgatókból vagy főigazgatóból áll össze az a főigazgatói tanács, amelynek az elnöke a leendő Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ vezetője, ennek a csapatnak kell kitalálnia, hogy merre van az előre. (Index)

Dezinformáció mellett titkosítás is: tavaly sokkal több titkos kormányhatározatot hozott a kabinet, mint egy évvel korábban, vagyis összébb húzta Orbán Viktor a Karmelitában a nyilvánosság függönyét, méghozzá pontosan 28-szor. A Miniszterelnöki Kormányiroda a hvg.hu közérdekű adatigénylésére válaszul ugyanis közölte: 2023-ban a kormány 28 titkos, úgynevezett háromezres kormányhatározatot hozott. (HVG)

A mesterséges intelligencia használatának veszélyei között található, hogy nem a legfrissebb adatokkal dolgozik, válaszainak forrásai homályban maradnak. A kutatók számára ugyanakkor alapvető a hiteles hivatkozás és a naprakészség. A Scopus, mint tudományos hivatkozáskezelő alkalmazás javít a helyzeten...

Az Elsevier Kiadó 2024. március 4-től április 4-ig próbahozzáférést biztosít új termékéhez, a Scopus AI-hoz. A Scopus AI generatív mesterséges intelligencián (GenAI) alapuló intuitív és intelligens keresőeszköz, amely segít eligazodni a Scopusban elérhető hatalmas mennyiségű információban. Lehetővé teszi, hogy természetes nyelvi lekérdezéssel találjunk meg cikkeket, valamint könnyen érthető összefoglalókat készít a kutatások eredményeiről. Segítséget nyújt az új kutatási területek feltérképezésében és az interdiszciplináris együttműködés lehetőségeinek megtalálásában.

Sasvári Péter kutató: - A Scopus több mint 7000 kiadó több mint 29 200 lektorált folyóiratának ad otthont, amelyeket egy független szakértői testület lelkiismeretesen ellenőriz és választ ki. A Scopus MI a 2013 óta közzétett Scopus-dokumentumok metaadataiból és kivonataiból merít. A fejlett azonnali tervezés és az összeválogatott friss adatok minimalizálják annak kockázatát, hogy az MI hamis információkat generáljon, és biztosítják, hogy a válaszok a legújabb, megbízható ismereteken alapuljanak.

Amikor beírjuk a keresésünket a Scopus MI-be, az másodpercek alatt egyértelmű, felfogható és hivatkozott összefoglalóvá szintetizálja a lényeges dokumentumok absztraktjait.
A Scopus MI mindig megadja az összefoglaló elkészítéséhez használt hivatkozásokat - így átláthatóságot biztosít, és megbízhatunk a válaszok integritásában.

A Bővített összefoglalókon [Expanded summaries] túl a Scopus MI "Mélyebbre ásó" [Go deeper] kérdéseket javasol - segít, hogy alaposabban utánanézzünk a témának és elmélyítsük a tudásunkat. Egy adott terület befolyásos képviselőinek azonosítása érdekében az Alapvető tanulmányok [Foundational papers] opció bármely témában a Scopus legjelentősebb hatású tanulmányait sorolja fel, így elvezet minket a téma alapját képező ismeretekhez. (SP)