A 2013-ben nyílt párizsi Václav Havel Könyvtárat a Gare de l'Est egy 1926-ben épült egykori csarnokába, a Halle Pajolba telepítették. (Írtuk egy éve...)
Az átépítés előtt kikérték a környék lakóinak véleményét. A konzultációs folyamatban kiderült: a legszükségesebb szolgáltatások a közösségi terek, a megfizethető, rövid távra kivett lakások, a kulturális terek, az éttermek, valamint a könyvtár voltak. A csarnok acélvázát és tetőzetét megtartották. A felület felét pedig nagy fedett kertté alakították. Közben megtartották a létesítményt vasúti örökségként is. Az épületben ma ifjúsági szálló és étterem, kávézók, pékség, kulturális és gyülekezőhelyek, valamint a Václav Havel cseh íróról és disszidensről elnevezett könyvtár található. A könyvtár azonnal a komplexum legtöbbet használt terévé vált. A legfontosabb szolgáltatásokat nyújtja a város egyik legszegényebb negyedében, ahol magas a bevándorlók aránya. 133 férőhelyére, hálózati csatlakozóira, ingyenes és névtelen WiFi-jére azóta is nagy az igény. A rekreációs szoba, videójátékok, asztalitenisz és csocsó-gyűjtemény kedvelt a helyi tizenévesek körében. A gyűjtemények és tevékenységek a környék multikulturális fiataljainak és fiatal felnőttjeinek igényeire épülnek.

Mindez a nehéz társadalmi-gazdasági körülmények között és korlátozott személyi erőforrások mellett nem valósulhat meg konfliktusok nélkül. Erőszakos cselekmények fordultak elő, amelyek veszélyeztették a személyzetet, és a támogatásokat is. A szíriai polgárháborút követő menekültválság tovább fokozta a feszültséget. A könyvtár előtt létrehozott migránstábor és a rendőrség között többször volt is összecsapás. 2018 elején a könyvtárnak csökkentenie kellett a nyitvatartási idejét a válság kezelése érdekében. Felismerve a könyvtár fontosságát, a város azon dolgozott, hogy megoldásokat találjon, a létszámot megnövelte, és közvetítői pozícióval járult hozzá a feszültségek csökkentéséhez.

Kapcsolódó kisfilm: link (Teljes hírünk tavalyról: link )

Heti fél napos (főként keddi) izgalmas elfoglaltságra önkéntes online szerkesztő munkatársat keres a technikai megújulás előtt álló KIT Hírlevél link . Betanítás után, előzetes és munka közbeni konzultálás lehetőségével:
- hírgyűjtés; a talált hírek lényegének kiemelése
- kapcsolattartás; a szerkesztő kollégák munkájának segítése
- a hírlevél technikai szerkesztése, elkészítése
- a hírlevél kiküldése
A felsoroltak mindegyike másik szerkesztő kollégával felváltva, rugalmasan egyeztetve, munkamegosztásan.

A magyar nyelvű könyvtárosokat célzó KIT Hírlevél a legolvasottabb magyar könyvtári sajtóorgánum. 2002-től épített adatbázisa 27.000 hírt tartalmaz. Jelenleg 6 önkéntes dolgozik benne. Heti 23-25 hírt ad közre, melyekből 10 körüli a saját készítésű (írt / referált). A KIT heti online szakmai klubot is működtet. A KIT kiadója és tulajdonosa a GM Info Consulting Kft. A KIT-ről bővebben: link

A közös munkában
1. naprakészen tartod magadat a hazai és külföldi könyvtári szakirodalomban
2. gyakorlod a szakmai éleslátást; az analógiás gondolkodással a könyvtáros tevékenységet 3 különböző oldalról láthatod
3. a szerkesztési gyakorlat más tevékenységeidben referencia lehet
4. a KIT élő; nem befejezett projekt, ezért kész megvitatni és befogadni fejlesztési javaslataidat.
Mindezek mellett nem ugrasz a mélyvízbe: a betanulás lépésről lépésre, támogató környezetben történik.

Ha érdekel a munka, írj a kithirlevel@gmconsulting.hu címre. Kérdéseidre szívesen válaszolunk.

Az Eurostat friss adatai szerint 2021-ben 32,9 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25-34 éves kor közötti magyar lakosságban. Ez jócskán elmarad az Európai Unió 27 tagállamának átlagértékétől (41,2 százalék), és még inkább a 2030-ra kitűzött EU-s céltól, amit 45 százalékban állapítottak meg, és amit a tagállamok közel fele már teljesített is.

Magyarország mögött csak Olaszország (28,3%) és Románia (23,3%) van a rangsorban, pedig 2010-ben, amikor 30,7 százalék volt a diplomás magyar fiatalok aránya, még nyolc országot utasítottunk magunk mögé - azóta viszont Csehország, Horvátország, Szlovákia, Málta, Ausztria és Portugália is lehagyott minket. Ha a nemek közötti bontást nézzük, a különbség szemmel látható, bár az összkép nem sokat változik.

A férfiak mezőnyében ugyanúgy csak Olaszországot és Romániát előzi Magyarország, 27 százalékos eredménnyel, a 35,7 százalékos EU-s átlaghoz képest. Sokkal magasabb viszont a fiatal diplomás nők aránya, akik a 39,2 százalékukkal már nemcsak a fenti két országot, de Németországot is maguk mögé utasítják, de az uniós átlag (46,8%) még így is messze van.
Az elmúlt két évben ráadásul több százezren kaphattak diplomát könnyített feltételekkel, ugyanis 2020-ban és 2021-ben elengedték a nyelvvizsga követelményét - ennek hatása a statisztikákon egyelőre nem igazán látszik.

Laura Winnick az elmúlt 4 évben könyvtári média műveltséget tanított 6-8. évfolyamban. Fontosnak tartja, hogy mindig az aktuális médiakritikára helyezze a hangsúlyt. Ezért folyamatosan változtatja a tantervet, hogy megfelelő legyen. Az iskola elvárása szerint pedig valós közönségnek szóló projektekben dolgoznak a diákjai.
Közben a technológia is változik. Egyik évben a tanulóknak videóban kellett reflektálni a médiában szereplő narratívákra. Másik évben kollázst kellett készíteni sztereotípiákról. Előfordult már podcast készítési és Canva-ban tervezői feladat is. A feladatok rávezetnek a használat közbeni tanulásra is. Winnick minden alkalommal felkészül előre a lehetséges akadályokból. Igyekszik minél könnyebben elérhetővé tenni a szükséges eszközöket.

Tavaly úgy döntött, hogy a 8. osztályosok számára érdemes lesz az álhírek témakör feldolgozása. Többek közt az amerikai választási időszak miatt. A diákoknak videós projektet kellett készíteni a félretájékoztatás 5 típusáról: szatíra, hamis kontextus, imposztor tartalom, manipulált tartalom, kitalált tartalom. Méghozzá a videók az Apple reklámból kölcsönzött ötlettel "kinetikus tipográfia" (mozgó szöveg) formában készültek. A tanulok elsajátították a videószerkesztést, a szövegek egymás után rendezését. Chromebookokon dolgoztak, ezen belül a WeVideo szoftvert használták szerkesztéshez. Viszont túl sok időt töltöttek el a videókkal az álhírekhez képest.
Ezért Winnick a következő évfolyamnál úgy döntött, hogy az álhírek típusai helyett az álhírek elemzésére helyezi a hangsúlyt a projektben. A TikTok videók ötletét a Media-Wise adta, amely rendszeresen tesz közzé a platformon médiaműveltségről szóló oktatóanyagokat. Winnick diákjainak pedig a hírfolyamjaikban megjelenő félretájékoztatásra kellett reagálni a saját tartalmaikban. Keresni érintett videókat, háttérkutatást végezni, megfogalmazni róla a véleményt, elkészíteni a videót. Az alapvető kérdések: Mi a félretájékoztatás? Milyen stratégiákkal lehet megküzdeni ellene? Hogyan lehet a TikTok közönségünket edukálni a témáról?

Minden témát az órán is feldolgoztak, példákkal együtt. Előtte a technikai csapattal közösen Winnick meggyőződött, hogy nem tiltottak a tartalmak az iskola Wi-Fi-jén az óra alatt. Az álhírek tanításának másik "problémája", hogy a hivatkozott linkeket gyakran eltávolítják utána, így nem marad hivatkozási alap. Úgyhogy érdemes olyan tényellenőrző oldalakat keresni, ahol az álhír is fennmarad, a tartalmának elemzésével együtt (angolul, pl. The Sift; magyarul, pl. Lakmusz). Winnick minden csapattal megbeszélte a saját választott stratégiájuk, a videók leiratait, a vázlatokat. Megbeszélték, hogyan kell a kontextust elmagyarázni, forrásokra hivatkozni a max 3 perces videóban. A saját eszközökkel jó tapasztalat volt, a diákok könnyedén kezelték saját mobiljaik. A szerkesztésnél jelentett csak problémát, hogy egyszerre egy ember használhatta.

A diákok véleménye megoszlott a feladatról. Sokan izgalmas, új kihívásnak találták. Mások úgy érezték, hogy a "magánéletük" (vagyis a szabadidőben megszokott közösségi média használat) keveredik az iskolával, amit furcsának tartottak. Az elkészült videók itt megtekinthetők: link (ref.: Habók Lilla)

A texasi Uvalde könyvtárosai döntöttek: a Robb Általános Iskolában történt tömeges lövöldözés után a gyermekeknek biztonságos helyre van szükségük.

Martha Carreon, az El Progreso Memorial Könyvtár link gyermekkönyvtárosa szerda reggel nem mert munkába menni. Úgy érezte, képtelen elviselni azoknak a gyerekeknek az arcát, akiknek minden héten mesélni szokott. Éppen a 47. születésnapján dördültek el a lövések a közeli iskolában. Az USA-ban a 2. legtöbb halálos áldozatot követelő iskolai lövöldözés során egy 18 éves fiú megölt 19 negyedikes diákot és két tanárt. Híre ment, hogy a fiú más iskolákban is folytatja. Carreon a lánya hívására a gimnáziumba rohant. Már lezárták. Órák múlva tudta csak meg, hogy gyermeke életben maradt.

Mendell Morgan, a közkönyvtár igazgatója először arra gondolt, hogy a gyermekeiket elvesztők iránti kegyeletből szerdán bezárja a könyvtárat. Mégis úgy döntött, hogy nyitva tartanak. Akkor, amikor a szülők országszerte alaptalanul vádolják a könyvtárosokat pornográfia terjesztésével, Morgan meg akarta mutatni a közösségnek, hogy szerinte egy könyvtár valójában biztonságos hely. Menedék.

Carreon először azt mondta Morgan-nak, hogyan lenne képes folytatni ennyi szenvedés után? Amikor attól rettegett, hogy elveszíti a saját lányát! Szerda reggel Carreon mégis a gyerekekre gondolt. Eljönnek minden héten. Tartozik nekik azzal, hogy ott legyen. Kb. 24 órával a történtek után 10 mosolygós arcú gyerek előtt állt. Könnyeivel küszködött, amíg a gyerekek nevetgéltek és együtt énekeltek vele. Carreon azt hitte, neki kell vigasztalni őket. Fordítva történt. (Ref.: Szabó Eszter)

Folytatva link Martin Lundsgaard-Leth előadását az a "kompetencia-konferenciáról"...

Az első években (Ikast településen 2008 óta) az önkéntesek:
- biztonságérzetet adtak a felhasználóknak azzal, hogy a (néha üres) könyvtárban tartózkodtak
- nyitják és zárják a könyvtárat
- segítséget jelentenek az önkiszolgáló gépek használatában
- segítséget adnak a könyvek és egyéb anyagok megtalálásához
- szükség esetén kapcsolatot teremtenek telefonon vagy emailben a központi könyvtárban dolgozó könyvtárosokkal
- visszateszi a könyveket a polcokra.

Mióta megnyíltak a kora reggeltől késő estig nyitva tartó 100%-ban önkiszolgáló könyvtárban, az önkéntesek
- gyakran innovatív ötletekkel áll elő a belső könyvtár megjelenésével és kialakításával kapcsolatban
- javaslatot tesz a következő rendezvényre
- "kritikus hangja" a helyiek / könyvtárhasználók képviselőjeként
- gyakorlati segítséget nyújt különféle kulturális rendezvényekhez, találkozókhoz, kiállításokhoz stb.

Általában pedig: meséket olvasnak kisgyermekeknek, dánul tanítják a menekülteket és jövevényeket, segítik az embereket a digitális technológia használatában. De van 30 olyan önkéntes is, aki a történelmi levéltárban dolgozik. (ref.: MG)

A nagykanizsai közkönyvtár podcastsorozatának egyik eleme Nigériáról szól. Kondricz Péter beszél Afrikáról, azon belül is Nigériáról. Könyvei: Szerelem a Boko Haram árnyékában, Kalandok Nigériában, a szultánok, emírek és királyok földjén. A szerző izgalmas történetek között elmondja: célja a mítosztalanítás.
A beszélgetés után a könyvtár kollégája a könyvtár Afrikával kapcsolatos könyveit mutatja be röviden, olvasásra, kölcsönzésre biztatva a hallgatókat.

(Elgondolkodtató, hogy a podcastban megszólaltatott előadó mondandójával némileg ellentétes a hazai könyvpiacról élő könyvtár kínálata. A polcokon Afrikáról leginkább az utazók élményei, az egzotikus állatok kerülnek elő. Azaz: a fehér ember nézőpontja. Sokkal kevésbé fordul elő az afrikai emberek nézőpontja saját kontinensükről, annak történéseiről.)

A podcast a könyvtárak közötti munka- és tudásmegosztás eszköze lehet. A beszélgetés Battonyától Nemesmedvesig érdekes, és persze a határon túl is. Benke Dániel szerkesztő könyvtáros egy korábbi hírünkben link elmondta: tudatosan készítenek a helyi érdeklődésen túlmutató, országos szinten is érdekes podcast-beszélgetéseket. A könyvajánlás pedig szinte bármely hazai könyvtárban releváns. Ezért észszerű megoldás a podcast elérhetővé tétele más közkönyvtár honlapján, katalógusában. (MG)

2019-ben a Dán Királyi Könyvtár több Ex Libris-alkalmazást vezetett be. A könyvtár funkciói:
- nemzeti könyvtár
- a központi kormányzat belső könyvtára
- 100 dániai település közkönyvtárainak könyvtárközi központja
- a közös, központilag frissített könyvtárközi kölcsönzési rendszer része.
Négy egyetemmel és a Dán Média- és Újságíró Iskolával is együttműködik, hogy központi könyvtári adminisztrációval, szolgáltatásokkal, fejlesztéssel segítse őket. A legnagyobb létszámú könyvtári személyzetet foglalkoztatja Dániában: 30 helyszínen mintegy 800 embert. A tudományos könyvtárak integrációjáról lásd a KIT-ben: link Ex Libris-alkalmazások és stratégiai sikerek .

I. Ex Libris Primo link ügyfélbarát keresőszolgáltatása központosított, személyre szabott hozzáférést nyújt a Dán Királyi Könyvtár által támogatott öt felsőoktatási intézmény diákjainak, oktatóinak, ill. az ezektől független, nyilvános felhasználóknak.

II. Ex Libris Alma: link központosítva kezeli öt egyetemi könyvtár és maga a nemzeti könyvtár gyűjteményeit: nyomtatott, elektronikus és digitális dokumentumokat, mintha azok egyetlen könyvtár fiókjainak gyűjteményei lennének. Partnereik három különböző könyvtári rendszert használtak. Ezeket integrálni kellett. Differenciálás: az elektronikus forrásokat úgy kellett megosztani, hogy figyelembe veszi a különböző fajta licenceket és az egyes egyetemek igényeit. Knut Bockman, könyvtári rendszerekért felelős vezető tanácsadó szerint az Alma mellett főleg azért döntöttek, hogy koherensen tudják kezelni e különböző licenc- és felhasználói típusokat. Az Alma eszközeit folyamatos önálló tanuláshoz, segítségnyújtáshoz, felhasználói képzéshez is használják: pl. a dokumentációs portál "tréning" területeiről származó anyagok megosztása, "Help for this page" keresés az együttműködő könyvtáraik könyvtárosainak, képzési webináriumok. Jelenlegi és jövőbeli Alma-alapú projektek:
1. Most 16 milliós fizikai állományukat rendezik át az Alma fizikai adatmodellje alapján.
2. Folyamatosan növelik az Alma hálózatában összekapcsolt felsőoktatási és tudományos könyvtárak számát.
3. Jelenleg tesztelik, hogyan teljesítenek a hálózatban a konzorciumi könyvtárak. Az ügyfelek közvetlenül a saját szervezetük Primo felületéről kérhetnek majd tételeket bármelyik konzorciumi könyvtárból.
4. Az Alma révén szoros kapcsolat alakult ki az egész könyvtári közösséggel és a könyvtárak között, s ez várhatóan tovább bővül és elmélyül.

III. Alma Network Zone: a független dániai egyetemi könyvtárak közötti együttműködés érdekében hálózatot létesítettek a bibliográfiai rekordok megosztására, beleértve egy-egy tétel metaadatait is. (Ref.: Szabó Eszter)

A gödöllői könyvtár link szolgáltatási körének meglehetősen nagy részét teszik ki a távhasználati szolgáltatások. Éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan weboldalt építsünk - mondja Istók Anna -, ami a használók számára könnyen kezelhető, informatív, jól olvasható és egyszerű rajta a navigáció a legkülönfélébb eszközökön, az asztali számítógép monitorjától egészen a mobiltelefonokig; azaz reszponzív. Ilyen a gödöllői könyvtár új honlapja. Letisztult, egyszerű, de mégis egyedi dizájnt alakítottunk ki, mely tükrözi azt a szemléletet, ami jellemző a könyvtár arculatára is.

A régi könyvtári oldal adminfelületét használjuk továbbra is, itt lehet változtatni a tartalmon, ezzel együtt a régi adatok egy részét átemeltük, majd átdolgoztuk. Rendszergazdánkon túl négy könyvtáros kezeli az adminfelületet, frissíti rendszeresen a híreket.
Az új weboldal átláthatóbb felépítésű, és a kevesebb több elvét követi. Fejlécébe került a név, mellette jobb oldalon a hamburger menü. Erre kattintva jelenik meg a weboldal menü rendszere, amely nem látszik állandó jelleggel. Itt a korábbi 13 menüponttal ellentéteben mindössze 7-re szűkítettük a menüket, tartalmi összevonásokat végeztünk, és néhány felesleges dolgot meg is szüntettünk.

A Gödöllői Városi Könyvtár név alatt jelenik meg egy kisebb gyors menü a kereséssel együtt, ami mobil nézetben a hamburger menübe helyeződik át. Ez alatt található az úgynevezett színes csempe menü, mely a könyvtár színes üveg ablakaira utal. Ennek kialakítása, valamint mérete szintén az adott megjelenítő eszköz méretéhez igazodik. Ebbe a részbe kerültek a kiemelten fontos menüpontok, melyeket a használók a legtöbbet keresnek: mint például a katalógus, a beiratkozás vagy a kölcsönzéssel kapcsolatos aloldalak. Az Ezt kérem! Könyvet házhoz szolgáltatásaink igénybevételéhez űrlapot állítottunk be, így gyorsabban és egyszerűbben tudják ezt igénybe venni az olvasók. Szintén a csempék közé került az elérhetőség: a munkatársak és telefonszámok, e-mailek adatai. Végezetül a csempék között helyeztük el a korábban teljesen különálló gyermekoldalt is.

A csempék alatt a főoldalon kiemelt helyen szerepelnek egy sliderben (lapozóban) az aktuális programok, valamint hírek. Ez teszi ki a honlap területének nagy részét asztali nézetben.
Az aloldalakon középen és jobb oldalon a widget részben felül megjelenik egy rövid leírás az adott oldalról, ezzel együtt itt is tudunk az aloldal helyzetének megfelelő menüből válogatni.
A kiemeléseket a láblécben is folytattuk: itt jelennek meg ikon formájában olyan fontos linkek, melyek könyvtárunk más oldalaira navigálnak: Könyvsú-go, blogok, Gödöllő Wiki, stb. Mindezek alatt pedig a könyvtár logója, az elérhetőségek, közösségi oldalak kis ikonokkal.

A könyvtár kollégái számára a könnyebb szerkeszthetőség, a weboldal felhasználói élményének (UX) javítása érdekében stílusútmutatót készítettünk, mely tartalmazza a felhasználható stíluselemeket. A meghatározott betűtípusokat, színeket, grafikus elemeket, képek méreteit, meghatározott beállításokat. (Istók Anna) - A vonatkozó fotókat ld.: link

Az USA-ban 45 éves koráig csaknem minden negyedik nő átesik abortuszon (Guttmacher Intézet elemzése). A könyvtárosok eloszlathatnak néhány mítoszt, tévinformációt az abortuszellátással és az ahhoz való hozzáféréssel kapcsolatban. A megbélyegzés, félelem, esetleg a könyvtártól való idegenkedés miatt nem valószínű, hogy az ügyfél a tájékoztató pulthoz megy és az abortuszról kér információt. Lehet, hogy maga próbál tájékozódni. Ezért fontos a naprakész gyűjtemény. Más, érzékeny témákkal, pl. terhességgel és szexualitással kapcsolatos feliratokat is elhelyezhetünk. A könyvtár honlapjára feltehetünk tájékoztató forrásokat. Jól jöhet a partnerkapcsolat az egészségügyi szakemberekkel.

A tájékoztatást az információhoz való hozzáférésre kell alapozni. Miután kiszivárgott az amerikai Legfelsőbb Bíróság abortuszjogokról szóló döntéstervezete, nagy a bizonytalanság. Az abortusz emberi jog az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szerint. [Megjegyzés: e cikk ismerteti a kérdés jogi, etikai stb. hátterét, de itt a tájékoztató könyvtáros szerepére, felelősségére fókuszálunk.]

Leggyakoribb kérdések, melyeknek megválaszolására érdemes felkészülni:
- Biztonságos-e az abortusz? Vezető orvosi szövetségek, emberi és polgári jogi csoportok megállapították, hogy az abortusz korlátozása nem alapul orvosi bizonyítékokon.
- Hogyan történhet? 1. Abortusztabletták: Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) először 2000-ben hagyta jóvá. Bár az FDA engedélyezte, hogy postai úton is rendelhetők, 19 államban csak orvos adhatja át. 2. Abortuszt visszafordító tabletták: az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma szerint tudományosan nem alátámasztottak. Nem bizonyították, hogy hatékonyak. Sőt, etikátlanok! A Terhességi Krízisközpontok (Crisis Prennancy Centers, CPCs) mégis népszerűsítik őket. Amy G. Bryant és Jonas J. Swartz cikke (Lásd: AMA Journal of Ethics című folyóirat) a CPC-ket etikátlannak minősítette, mivel orvosi klinikának álcázva magukat dezinformációkat terjesztenek.
- Hol talál valaki abortuszgondozást? [Megjegyzés: ezt érdemes összegyűjteni, közzétenni.] USA: a Google a CPC-ket dobja ki. Adatbázisban keressünk: National Abortion Federations' Clinic Finder for independent clinics and Planned Parenthood, kereső kifejezés: "Abortion Services". (Ref.: Szabó Eszter)

A többedik kompetencia-konferenciát hallgathatták az érdeklődők a közelmúltban. Elégedettségi visszacsatolás és kérdésfeltevés lehetőségének hiányában nehéz mérvadó értékelést adni. De annak birtokában is csak az lenne az igazi, ha a résztvevőknek tényleges összehasonlítási alapja van, pl. hasonló külföldi könyvtáros vagy hazai nemkönyvtáros rendezvénnyel tudnák összevetni. Szóban persze többször elhangzott a rendezvény pozitív minősítése.

De talán az adott - egyébként kiváló - téma alatt lehet még érdekeseket feltárni. Pl.:
- Lehet-e nemlétező könyvtári stratégia esetén kívánatos kompetenciákról beszélni?
- Mennyiben felelnek meg a magyar könyvtárosok kompetenciái a kimondott-kimondatlan használói elvárásoknak?
- Melyek a könyvtárak versenyképességéhez nélkülözhetetlen kompetenciák - és hogyan változtak az utóbbi 3 évben?
- Lehetséges-e a hiányzó - akár könyvtárosin kívüli - kompetenciák beszerzése a könyvtárakban?
- Melyek a szakmán belülre, illetve kívülre szervezhető kompetenciák?
- Mennyiben megfelelő a hazai könyvtárosképzők kompetenciakínálata a könyvtárak számára?
- Mely könyvtáros kompetenciák vannak megszűnőben az automatizálás hatására, és hogyan erősíthetőek a megmaradóak?
Úgy tűnik, a következő hasonló rendezvényre is maradt kérdés.

Előkerült már kompetencia-lista a KIT-ben. És ha nem is a legfrissebb könyvtárosi, még mindig érdemes a tanulmányozásra:
link (MG)

A felvetésre adott válaszok megoszlása:
13 - a szakmai töltekezés
7 - nem tudom kigazdálkodni a részvételt
12 - nem érdekel a vándorgyűlés
6 - találkozni rég látott kollégákkal
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
4 - a város, kulturális mártózás, kirándulás.
Tájékoztató jelleggel elmondható: a válaszadók majdnem fele nem tud, vagy nem akar eljutni a szakma legnagyobb rendezvényére. Emögött egyaránt állhat a felhozatal minősége, illetve a könyvtárosok anyagi természetű szegénysége, melyek közül mindkettő érdekvédelmi téma.
Akik viszont részt kívánnak venni, azok a szakmai tartalmat jelölték meg vonzónak. A vonatkozó diagram: link . (MG)

A Microsoft Power BI-t használták a Könyvtári Intézet munkatársai a könyvtári statisztika láthatóbbá tételéhez - ez a Könyvtári Intézetnek a friss videója elején ki is emelt tételmondat.
A videó 2 percben számol be a KI networkshopos előadásáról. Mint elhangzik benne: adatellenőrzés is volt, egységesítették a könyvtárak besorolását, ellenőrző szintaxisokat építettek be, bővített kitöltési útmutató. Leglátványosabb elem az adatvizualizáció.
A Könyvtári trendjelentések c. kiadványsorozat 2015-2020-ig mutatja be hazai könyvtári trendeket. Az adatvizualizációs fejlesztések által böngészni lehet a hazai könyvtárak egyedi és összesített adatai között.

"Most már minden évben veszek román nyelvű könyveket, és ezekből is a legmenőbbeket választom ki, azért, hogy ha a gyerekek románul akarnak olvasni, találjanak kedvükre való olvasmányt. Már van egy teljes polcunk, ahol csak román könyvek vannak, ez a román-sarok." - olvasható a Hargita Népe friss cikkében link . Az egybeosztás-különtartás kérdéséről a KIT leginkább a kölcsönözhető és a nem kölcsönözhető állományok többféle hatékonyságot is növelő eljárásától írt. De a közelmúltban előkerült egy svéd link illetve korábban egy szlovén
link tapasztalat; mindkettő többnemzetiségű közkönyvtári környezetben (szakkönyvtárban az együttkínálatnak nincs alternatívája).

Az egybeosztás - általában - közösségi attitűdje mellett alapértelmezettnek, bátorító eszközben veszi a két- vagy többnyelvűséget. Kisebb helyet vesz igénybe és általában kevesebb dokumentum is elegendő hozzá. (MG)

Annak, hogy ezúttal sem jött létre önálló egészségügyi, oktatási és környezetvédelmi minisztérium, Mikecz Dániel (politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója) szerint a legfontosabb oka, hogy a miniszterelnök már a 2008-as szociális népszavazás idején megtapasztalta: a kiemelten konfliktusos szakpolitikai területeket érintő strukturális reformok a kormány támogatottságának csökkenésével járhatnak együtt. Az egészségügy területén fokozatosan előtérbe kerül a magánellátás, az állam felelősségi köre egyre csökken, mégsincs hangos morgolódás, továbbá a választások előtti tanársztrájkok sem befolyásolták a Fidesz-KDNP támogatottságát, így jelentős nyomást sem érzékel a kormány e területek mélyebb átalakítására. - Ez a téma a beszélgetés 3/5-éné, 18'30"-nál kezdődik. (Új Egyenlőség)

A képlet tehát:
- azokon a területeken, amelyeken belül, illetve társadalmi kapcsolataiban érdekellentétek vannak, nem nyúl a kormányzat, hanem hagyja süllyedni
- emellett kiépít egy alternatív szolgáltatásrendszert.
Így hallgatólagosan létrejön egy egyre gyengébben teljesítő állami és egy izmos magán szolgáltatórendszer. Ez a kettősség fokozatos alakul ki, így kevéssé érezhető a választópolgár számára. Mindez felfogható szakpolitikai kudarcnak, csődnek is.
A mozgalomkutatás tapasztalatai szerint a tüntetésnek akkor van hatásuk, ha a döntéshozó szerint sokan vannak a tiltakozók, és potenciális szavazatvesztéssel számolhat.
Nem jön létre olyan társadalmi szolidaritás, amely által szavazók szakadhatnak le. A nagyobb ívű, stratégiai megoldások lényegtelenebbé válnak. Akik érzékenyebbek a leszakadásra, azok kiveszik magukat és gyerekeiket a hanyatló állami ellátórendszerekből - fejti ki a politológus. (összeáll.: MG)

- Ha ebben a rezsimben a pl. folyamatosan marginalizálódó könyvtárak mégis túl akarnak élni, olyan szolgáltatáskínálattal kellene előállniuk, amely érdekében a szavazótömegek válnak érzékenyé teljesítményére. - Vagy: a könyvtárak lehetnek csekély, döntően látszatfunkcióval bíró pántlika a mindenkori kormányzat mentéjén. (MG)

Noha tudományos konszenzus van abban, hogy a klímaváltozásért az emberi tevékenység felelős, társadalmi konszenzus nincs. A klímaszkeptikusok vitatják, hogy ez emberi tevékenységnek bármi köze volna a globális felmelegedéshez.
Bernáth Lászlóval, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet kutatója tapasztalata szerint a klímaszkepticizmus gyökerei mélyebben ülnek az emberben, minthogy az egyszerű felvilágosítással "kezelhető" lenne.
Három tényező növeli annak a valószínűségét, hogy klímaszkeptikus véleményt fogad el az adott ember:
- dogmatizmus (gyors véleményalakításra és döntésre törekvés)
- tekintélytisztelet (az egyszerűséget tartják kedvezőnek a többszínűség ellenében; komplex probléma esetén hajlamosabbak egy szempontot kiemelni)
- tradicionalizmus (a kapott normákhoz való erőteljes ragaszkodás)
E pszichológiai tényezők megléte esetén a meggyőződését az érvek hatására megerősíti elkötelezettségét.

Gyakori háttérben lévő összefüggések még:
- a klímakatasztrófa lehetőségének elfogadása egyet jelent a magatartásváltoztatás kényszerével, amelyet sokan túl nagy tehernek tartanak; a kognitív disszonancia elkerülésére egyszerűbb tehát a tagadás
- saját éntörténeteinket akkor tekintjük jónak, ha a fogyasztásban jól tudunk teljesíteni, azaz: vonzónak tekintjük a gazdagság jeleit, vagy annak látszatát
- a fiatalabbak jobban elfogadják azt, hogy az emberi tevékenység érdemben hozzájárul az átlaghőmérséklet növekedéséhez
- tudománytisztelet, vagy ezzel szemben az -ellenesség, akár más területen
- ideológiai törzsben való részvétel (az USA-ben a republikánusok inkább ellenzők, a demokraták kevésbé)
- a szorongó személyiségtípus csökkenti a klímaszkepticizmus esélyét. (ref.: MG)

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) Ukrajna segítésére biztat:
link

A krakkói Tartományi Közkönyvtár link "Könyvtártámogatási és segélyezési" tervet készített. Könyvtári gyűjteményükbe ukrán irodalmat és filmeket vesznek. Lengyel nyelvórákat és ukrán nyelvű irodalmi sétákat szerveznek Krakkó körzetében. Tervek: jogi és számviteli szaktanácsadást nyújtó előadássorozat, kulturális integrációt célzó találkozók, gyermekrendezvények. A könyvtár adományok gyűjtőhelye: több mint 400 babakocsit, 30 babaágyat, továbbá gyermekhordozó kocsikat, etetőszékeket, ruhákat, játékokat gyűjtöttek.

Az Országos Széchényi Könyvtár: adománygyűjtő kampány során sok doboznyi tartós élelmiszert, higiéniai termékeket és palackozott vizet szállított a menekülteknek. [Saját kiegészítésem: az OSZK menekülteket segítő munkája tágabb körű, lásd KIT-cikkek:
link

Európa-szerte gyűjtik a könyvtárak az ukrán nyelvű könyveket és egyéb forrásokat, többek között Belgiumban, Hollandiában, a Cseh Köztársaságban és Németországban.

A Német Nemzeti Könyvtár link bővítette ösztöndíjprogramját: újabb négy ösztöndíjat kínál az Ukrajnából elmenekült vagy menekülő könyvtárosoknak.

A cseh könyvtárosok az ukrán használók - különösen a gyermekek - szíves vendéglátásán és jobb dokumentum-hozzáférésén dolgoznak. A Kreatív Könyvtárosok Klubja a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára link Szláv Könyvtárával együtt ukránra fordította a "Maly tvorivec / Kreatív gyermek" című, gyermekeknek szóló kiadványát. Ez sok, óvodásokat és kisiskolásokat célzó, kreatív és oktatási tevékenységet tartalmaz.
A könyvtárak más adományokra is felhívtak.

A Grúz Nemzeti Könyvtár link pl. a Hematológiai Intézet Vérbankjával együtt tartott rendezvényt a könyvtárban, hogy Ukrajnának véradományokat gyűjtsenek. A Lett Nemzeti Könyvtár link gyűjteményvédő (pl. tűzálló, ütéscsillapító) anyagok adományozására hívta fel a nemzet kulturális örökség szakembereit. A gyűjtést, Ukrajnába szállítást a könyvtár koordinálta.

A Moldovai Köztársaság Nemzeti Könyvtára link az ország könyvtáros egyesületével közösen elindította a "Colorăm Copilăria" (Színes gyermekkor) kampányt. Ebben az ukrán gyermekek kreativitásának segítésére gyűjtöttek adományokat: művészeti kellékeket, kifestőkönyveket, társasjátékokat, kirakós játékokat. A chisinăui városi könyvtárak gyerekeknek tartanak nyelvi foglalkozásokat és kreatív műhelyeket. Az újonnan érkezőknek információs és logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak.

A romániai könyvtárak különleges, gyerekeket és felnőtteket is megszólító rendezvényeket tartanak. Némelyik tevékenységük interkulturális volt. Román és ukrán résztvevőket egyaránt meghívtak, hogy egymással is megosszák kultúrájukat. A Tulcha megyei könyvtár rendezvényén ukrán gyerekek ukrán verseket olvastak fel. Dalaikat és táncaikat is előadták. A rendezvény után Mihai Hulení, a megyei tanács alelnöke megjegyezte, hogy mélyen meghatódott és bízik a békében.
A könyvtárakban a nehéz időkben formálódó közösség erős tényező a reziliencia építésében - a jobb visszaépítésben segíthet. A Könyvtárak Ukrajnáért weboldal
link - How to Help (Hogyan segíthetünk) oldala [országonként]: link (Ref.: Szabó Eszter)

Immáron minden korosztálynak közösségi térként szolgál a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény ugyanis kedden ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a "Tzóna", azaz Tini zóna a könyvtár gyerekrészlegén. A több mint 9 millió forintból létrehozott közösségi teret a gyermekrészleg fölött, galériaként alakították ki, melyet a megnyitót követően rögtön birtokba vehettek a fiatalok.
"Ezennel kinyitunk egy újabb kaput a jövőbe, hiszen az átalakított ifjúsági részlegünk annyira népszerűvé vált, hogy egyre több fiatal kezdte felfedezni azt" - fejtette ki a megnyitón Czakóné Gacov Katalin intézményvezető.
"Az ifjúsági részlegünk leginkább középiskolásokat szolgál ki, a gyermekrészleg pedig a kisebbeket, így a felcseperedő tiniknek már nem jutott hely, ezért támadt az ötletünk, hogy saját költségvetésünkből hozzunk létre egy Tzónát."
A helyiség több közösségi élménynek adhat otthont, melyek közül a társasjátékozás, filmnézés és számítógépes játékokkal való megismerkedés is helyet kapott a galérián.

Az ipar 4.0 lényege, hogy adatalapúvá válik a termelés, vagyis "adatokat gyűjtünk, és azok felhasználásával optimalizáljuk és hatékonyabbá tesszük a gyártást, javítjuk a minőséget, csökkentjük a szállítási időt".
A magyar vállalatok elmaradtak hatékonyságban EU-s társaiktól. A termelékenység az EU-átlaghoz mérve csak a nagyvállalati kategóriában éri el az 50 százalékot, a kis- és közepes vállalati szektorban az arány még kisebb. A magyar kkv-knál óriási ellenállás van a di­­gitalizációval szemben. "Egy dinamikusan fejlődő cég tulajdonosa nálunk járt, és amikor egy 10 millió forintos szoftvert kellett volna venni a hatékonyság további javítására, azt mondta: csak nem képzeled, hogy kifizetek 10 milliót egy szoftverért" - mesélt egy jellemző esetet Kovács László, az Ipar 4.0 Technológiai Központ vezetője.
Magyarországon a kkv-k esetében a gépek, a berendezések és a gyártósorok kihasználtsága 20-40 százalékos, ezért a kapacitásbővítéssel szemben például egy termelésütemező szoftverrel jóval nagyobb hatékonyságot lehet elérni. ... Magyarországon a döntéshozók túlnyomó többsége esetleg ért a technológiához, valamennyit a pénzügyekhez, de már rosszabbul áll az idegennyelv-tudásban és a menedzsmentismeretekben. Sok vállalat még stratégiát sem ír: kutatások szerint a magyarországi kkv-k mindössze 12 százalékának van két évnél hosszabb időre szóló stratégiája, holott a digi­talizációs haszon épp másfél-két év elteltével jelentkezik, vagyis mire beérne, nincs terv. (HVG)

Magyarország 2020-hoz képest tavaly két hellyel, a 24.-re csúszott le az EU-tagországok ipari digi­talizációs összehasonlításában (DESI). Kovácsék helyzetfelmérésük során négy szintbe soroltuk a fejlettséget:
1. mondhatni: faxolnak és kockás füzetbe írják a megrendelést.
2. belépő szint: az alapdigitalizáció már megvan, például elektronikus a raktárkészlet, a számlázó
3. megvalósító szint: vannak online valós idejű termelési adatok
4. kiválósági szint: a gyártást is digitálisan vezérlik.
A magyar kkv-k nagy része a 2. szintnél tart.
A felmérésből látszott, hogy a menedzsment általában túlértékelte önmagát, hiányzik a megfelelő szemlélet az újítások irányába. Tordai Balázs úgy vélte, mivel a legtöbb kkv az 1990-es években jött létre, ezért érik a nemzedékváltás, ami lehetőséget teremt a cégeknek, hogy az új, tanult fiatal vezetők elkezdjék a digi­talizálást. A szakember tapasztalata szerint a változás ott számottevő, ahol a vezetésben már megjelent az ifjak generációja. (HVG)

A technológiát támogató szemüvegekkel gyorsabban lehet dolgozni, de az egyes dolgok elsajátítására kevésbé alkalmasak. A Müncheni Műszaki Egyetem, a Wisconsin-Madison Egyetem és a Mainzi Tartományi Kórház közös munkacsoportja a tanulmányában leszögezte, hogy az iparban foglalkoztatottak sokkal gyorsabban tudnak dolgozni, ha kiterjesztett valóság szemüvegeket használnak, azonban a feladataik elvégzéséhez szükséges tudást sokkal kevésbé tudják elsajátítani, mint az analóg módon dolgozó kollégáik.
David Wuttke, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora kifejtette, hogy azok, akik túlzottan a technikára támaszkodnak, kevésbé mélyrehatóan dolgozzák fel az információkat. Ez a kiterjesztett valóság eszközöknél ugyanúgy jelen van, mint az autófedélzeti navigációs rendszerek esetében. Aki egy navigációs készülék segítségével hajt át egy idegen városon, az legközelebb - segítség nélkül - alig fog tudni ott tájékozódni.

Az elemzés második része azt támasztotta alá, hogy a kiterjesztett valóság szemüvegek negatívan hatnak az innovációs potenciálra és a papíron feladatleírást kapók sokkal nagyobb segítséget jelentő javítási javaslatokat tudtak tenni. A kiterjesztett valóság technológiából leginkább azok az ágazatok és cégek profitálnak, amelyeknél nem játszik nagy szerepet az eljárások optimalizálása, míg azok a vállalatok, akik a termékeiket állandóan továbbfejlesztik, kevesebb előnyt látnak a kiterjesztett valóságból. Wuttke szerint az utóbbiaknak egy hibrid megoldás lehet a hatékony. A technológia ugyanakkor rendkívül nagy segítséget jelenthet - ha a döntéshozók tudják, hogy mit érhetnek el vele.
A kiterjesztett valóság gátolhatja a gyártás optimalizálását.

A pandémia mutatott rá arra, hogy a jövőben megkerülhetetlenné válik a digitális oktatás. Ugyanakkor ennek eszközei és módszerei sokkal gyorsabban változnak, mint hinnénk. Sokan még az "e-learning"-nél tartanak, ami elsősorban a személyi számítógépek, a PC-k tulajdonságait használja ki - de nem igazán hatékonyan, mert a "tudásmegtartás" mindössze 15 százalékos ezeknél a módszereknél. Azaz a tanultak nagyjából egyhatodára emlékszünk az ilyen típusú tanulás után.
A helyhez és sorrendiséghez kötött e-learning helyett ezért most egy sokkal modernebb (ugyanakkor a korábbi, "kalandozós" tanulást is felidéző) módszereket kínáló oktatási portál indult el. Ez pedig nem más, mint a rugalmas "m-learninget" példának tekintő beconomist.hu.
Az e-learning világszerte mért 15 százalékos rátájához képest az m-learning tudásmegtartási aránya ötszörös. Azaz a tanultak 75 százalékára emlékeznek az m-learning-kurzusokat elvégzők. Persze ez nemzetközi adat, a beconomist.hu felhasználói maguk próbálhatják ki ellenőrző kvízeken, hogy mit tudtak elsajátítani a tananyagból.

"Abban szerintem jó világosan fogalmazni, hogy ezek a tényellenőrök, ezek ma a szabadság legnagyobb ellenségei a világon" - mondta Schiffer András a Kontextus című műsorban. "Ezeknek a tényellenőröknek az a dolguk, hogy ne gondolkodj, hogy ők majd megmondják, hogy mik a tények." Az LMP egykori alapítója ezután a szerinte is a putyini hatalom akaratát közvetítő Russia Today európai lekapcsolását bírálta.

"Azok, akik szeretik magukat liberálisnak feltüntetni, elvitatják a jogot mindannyiunktól, hogy megfelelően mérlegelni tudjuk az orosz álláspontot és az amerikai propagandát." "(...) Legyünk világosak, azok, akik tényellenőrök, ez a Lakmusz meg az ördög tudja kicsoda, ezek kiskorúnak tekintenek minket. Elvitatják tőlünk a képességeket, hogy mérlegelni tudunk tényeket, információkat, adatokat. Elvitatják azt, hogy mi ugyanolyan jogon tudunk morális ítéleteket alkotni, mint ők. És meg akarják szabni nekünk, hogy mit gondolunk. (...) Amit mindannyian tehetünk: lerántjuk ezekről a leplet. Ezek nem liberálisok, ezek a szabadság ellenségei. Ma a tényellenőrök legalább akkora veszedelmet jelentenek a szabadságra és a demokráciára, mint a totalitárius rendszereknek a cenzorai." "Ez egy szép végszó" - mondta erre a műsorvezető, Megadja Gábor, aki régóta gyakori szereplője a fideszes médiának.

Valójában mi a Lakmusz? A Lakmusz tényellenőrzéssel foglalkozó szerkesztőség. Olyan kijelentéseket és információkat vizsgálnak, amelyek széles közönséghez jutnak el és jelentősen befolyásolják a közbeszédet és/vagy potenciálisan kárt okozhatnak. Az állításokat bizonyítékok és adatok alapján ellenőrzik, függetlenül attól, hogy kitől származik. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban például a hivatalos ukrán közléseket is ellenőrizték már.

A közkönyvtárak nem csak az irodalomhoz és a tudáshoz biztosítanak hozzáférést. Ahogy az American Library Association írja, a közkönyvtárak fontos szerepet töltenek be a helyi közösség építésében és integrációjában is, valamint helyet biztosítanak a lakosoknak találkozókra és kulturális rendezvények szervezésére.

A Picodi.com elemzőkből álló csapata megvizsgálta, hogy a világ nagyvárosaiban hol a legkönnyebb a közkönyvtárakhoz való hozzáférés. A tanulmányban figyelembe vették a városi hatóságok által működtetett könyvtárakat, a város határain belül található regionális és országos könyvtárakat, de kimaradtak az egyetemi, magán- és szakkönyvtárak. Iránymutató adatként a 10 000 lakosra jutó könyvtárak számát vették alapul. A közkönyvtárak minden lakos számára lehetővé teszik gyűjteményük használatát.

A felmérésben szereplő 39 európai város közül Brüsszelben érhetők el legegyszerűbben a közkönyvtárak: itt minden 10 000 lakosra jut egy könyvtár.
Egyetlen századdal szorult a második helyre Varsó (0,99 könyvtár/10 000 fő), a harmadik helyen Ljubljana áll (0,84 könyvtár/10 000 fő). Pozsonyban 0,38, Bukarestben pedig 0,14 könyvtár jut 10 000 lakosra.

Budapest ezen a listán a 26. helyet foglalja el: 10 000 budapesti lakosra 0,28 könyvtár jut. Az összes közkönyvtárak száma 49, a KSH legfrissebb adatai alapján pedig Budapesten 1 723 836 ember él. A könyvtárakhoz való legnehezebb elérhetőséget Isztambulban tapasztalják a lakosok: itt 10 000 lakosra mindössze 0,03 darab könyvtár jut. Hasonló a helyzet Zürichben és Szófiában is, az előbbi városban 0,05, az utóbbiban 0,03 könyvtár jut 10 000 lakosra.

"A mórok spanyolországi szellemi teljesítménye maradandó hatású volt. Az oktatás a mór Spanyolországban egyetemes volt, míg a keresztény Európában a lakosság 99 százaléka írástudatlan, és még a királyok sem tudtak sem írni, sem írni. Abban az időben, amikor Európának csak két egyeteme volt, a mórok tizenhét: Almeriában, Cordovaban, Granadában, Juenben, Malagában, Sevillában és Toledóban.
A 10. és 11. században Európában nem léteztek közkönyvtárak, míg a mór Spanyolország több mint 70-nel büszkélkedhetett, köztük egy cordovai, amely több százezer kéziratot tartalmazott. A párizsi és az oxfordi egyetemet tudósok mór spanyolországi látogatása után alapították.
Ez az oktatási rendszer, amelyet a mórok vittek át Európába, az európai reneszánsz magvait, és kihozta a kontinenst a középkor 1000 éves szellemi és technológiai homályából." - még ha néhány hangsúlyon lehet is vitatkozni.