A könyvtárak gyakran jelen vannak a Facebookon, Instagramon, Twitteren, bár ez nincs mindig értékeikkel összhangban. Úgy, mint a felhasználók biztonsága vagy az objektív tartalmak. A közösségi média hatása vegyes. Segít kapcsolatot teremteni az emberek közt. Azonban a felhasználók az adataikkal fizetnek, hirdetési bevételt generálnak a szolgáltatónak. Másrészt pedig sok hamis vagy kontextusból kiragadott félinformáció terjed az oldalakon.
A negatív hatások mellett mégis érdemes közösségi média stratégiát kialakítani a könyvtáraknak. Így több látogatót lehet bevonzani. De figyelni kell, hogy az irányítás mindig a közösségi oldalról a könyvtári forrásokhoz történjen, és nem pedig fordítva. Sok könyvtár meglepően hangsúlyosan hirdeti közösségi oldalait a saját weboldalán. Ezzel néhány plusz követőért cserébe azt éri el, hogy a felhasználók elhagyják a saját oldalát. Ez az irány inkább kontraproduktív az Info Today szerint. Érdemes inkább a közösségi oldalak követőbázisát organikusan, az ott jelenlévő felhasználókkkal építeni.
Tehát mit érdemes tenni és mit nem?
- Használjuk ki a közösségi médiát, hogy felhasználóit összekössük a virtuális és az offline könyvtári szolgáltatásokkal.
- Ne irányítsuk át a felhasználókat a saját weboldalunkról, tartalmunkról és szolgáltatásunkról a közösségi médiára.
- Vegyük figyelembe az adatbiztonságot, mikor kialakítjuk közösségi média stratégiánkat.
- Építsünk ki tűzfalat, bizonyosodjunk meg, hogy a felhasználóink szokásairól szóló adatok nem jutnak el a közösségi média oldalakhoz, nem használhatja fel azokat senki kereskedelmi célokra.
- A keresőoptimalizásnál a fókuszt a saját weboldalunkra állítsuk és ne a közösségimédia-oldalainkra.
- Mérjük, hogy mennyi plusz felhasználói aktivitásunk származik a közösségimédia-oldalak segítségével. (ref.: Habók Lilla)

A XXI. század elejétől csökken a könyvtárhasználók, a könyvtárlátogatások, a kiadott könyvek száma. A. V. Sokolov professzor munkáiban felsorolja a rendszerszintű válság megjelenési formáit Oroszországban:
- a könyvolvasás diszfunkciója: mivel a könyvpiac a "könnyű" olvasmányok felé orientálódik, az olvasó a bonyolultabb szövegeket nem tudja értelmezni;
- az emberi (agyi kapacitási) normákat meghaladó információáradat mennyiségi növekedése;
- a könyvtári hálózat lassú, de következetes leépülése, ami főleg a kisebb településeken okoz problémát;
- a könyvtári hivatás népszerűtlenné válása.
Egy több orosz nagyvárosra kiterjedő, 2017 júniusától szeptemberig tartó időszakban zajló kutatás félig strukturált mélyinterjúkkal folyt hagyományos módon, Skype-on, e-mailben és online platformon. A megkérdezetteket (11 férfi és 12 nő; 16 fő a 35-54 éves korosztályból, 7 fő 55 évnél idősebb) 3 csoportba osztották: könyvtárosok (15 fő), a könyvtárosképző intézményekben oktatók (4 fő), valamint ún. olvasók (kiadók, a könyvtári szolgáltatások megrendelői, könyvtártudománnyal foglalkozók: 4 fő). A kérdések a következők voltak:
1. Mi az oka az oroszországi könyvtári szféra válságának?
2. Mit jelent a gyakori "Megőrizzük a könyvtárat" jelszó?
3. Melyek lehetnek a közkönyvtárakban a lakosság bevonzásának új irányai a hagyományos feladatok mellett?
4. Milyen jövő vár a könyvtárakra?
5. Mit kell tenni, hogy az olvasók visszatérjenek a könyvtárba?
6. Mi a könyvtár szerepe a jövőben?
7. Tegyen fel egy kérdést egy potenciális olvasónak!
8. Írja le a kívánságait vagy ajánlásait a miniszternek, az igazgatónak, a könyvtárosnak, a használónak! (A könyvtárak jövője: információ vagy kommunikáció; ref.: Viszocsekné P. É.)

Amikor akadálymentesítésről beszélünk, többnyire a mozgássérülteknek szánt rámpákra gondolunk. Pedig a látássérült ember számára ugyanilyen akadálymentesítés a hangoskönyv. A vak és gyengénlátó ember is szereti a könyveket, csak hangos formában vagy Braille-írással, és erre a digitalizáció révén egyre inkább lehetőség nyílik. Erről is szó esett a Fehér Bot Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepségen csütörtökön délelőtt.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) Bodor Tibor Hangoskönyvtára idén 60 éves. Az elérhető 6500 műből ma már 4700 digitalizált, így elérhető számítógépen, vagy akár okostelefonon keresztül. A Fehér Bot Nemzetközi Napja alkalmából "Hangomat adom" címmel tartottak rendezvényt csütörtökön délelőtt a Vakok Általános Iskolája Nádor-termében, ahol többek közt Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott köszöntötte a résztvevőket.

A friss adatok lehetőséget adnak arra is, hogy megvizsgáljuk, Magyarország egyes régióiban hogyan alakult a napi internetezők aránya. Mindjárt érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb napi internetező Budapesten, a fővárosban él, itt a felnőtt lakosság mintegy 89 százaléka használja napi szinten a világhálót. A fővárost Közép-Magyarország követi a maga 86 százalékával, míg a harmadik legtöbben a Pest megyében élők neteznek napi szinten, az itteniek 81 százaléka.
Észak-Magyarországon azonban már több mint 10 százalékkal kevesebben élnek a napi internetezéssel, a helyi felnőttek csupán 72 százaléka. De nem sokkal jobb az arány az Alföldön sem, Dél-Alföldön a felnőttek 73, még az Észak-Alföldön a 74 százaléka internetezik napi szinten. A hozzáférés tehát ezeken a magyar területeken a leggyérebb, persze ez összességében még mindig jóval jobb, mint Bulgária vagy Románia egyes területein, de Nyugat-Európa, sőt főleg Észak-Európa legtöbb területétől jócskán lemarad.

A könyvtár bejárati szintjét használja a legtöbb látogató. Jellemzően itt található a nagyobb mosdó, büfé és szemrevaló ízelítő a könyvtár kínálatából. Ahogyan a Hamburgi Városi Könyvtár központi részlegében link is. A link oldal fotói mutatják: a betérőt tágas tér fogadja. A büféhez, mosdóhoz végig kell menni a könyvekből, játékokból, videókból ízelítőt bemutató polcok között. Ezen a szinten találhatóak meg szóróanyagokként a város más kulturális eseményeit bemutató vagy éppen oktató kiadványok (a másság kezeléséről, környezetvédelmi szempontokról, általános egészségügyi vagy táplálkozási témákról).
Belépés természetesen csak maszkhasználattal és kontaktkövetési bejelentkezéssel lehetséges. (MG)

Múlt heti számunkban írtunk link a Halis-könyvtár jubileumi rendezvényeiről. Így arról is, hogy a könyvtárban szerzőként könyvvel rendelkezők osztottak elismerést a kiemelkedő használóknak. Most az egyik ilyen szerző beszámolójából közlünk részletet. (MG)

Nemrégiben kerek évfordulót ünnepelt a könyvtár. Az alkalomra egy hétig tartó színes, változatos programsorozatot tervezett és valósított meg az intézmény, valamennyi dolgozója részvételével. Azok közé a szerencsés olvasók közé tartozom, akik aktív részesei lehettek az egyik délutáni rendezvénynek. ...
Az intézmény szakemberei úgy gondolták, az oklevelek átadására olyan könyvtári olvasókat kérnek fel, akik saját könyveikkel, alkotásaikkal is gazdagították a könyvállományt. Czupi Gyula igazgató úr engem is megkeresett, hiszen egy elbeszélés kötetem, és öt gyermekkönyvem található a könyvtár polcain. A felkérést örömmel vállaltam. ...
Olyan sokan fogadták el a meghívást, hogy könnyen lehetett volna torlódás, de nem volt. Erre is gondoltak a szervezők. A vendégeket kisebb csoportokra osztva vezették végig az intézményen, majd kedvesen az oklevél átadókhoz irányították. ...
Néhány gondolatot az olvasókról is szólnék. A délután folyamán találkoztam, és oklevelet adhattam át lelkes kisiskolásnak, aki egyelőre a gyermekkönyvtári részleg látogatója. Anyukájával jött, mindketten örültek az oklevélnek. Találkoztam édesanyával, aki három fiát kísérte. Két felső tagozatost, akik elsősorban ifjúsági regényeket, tudományos fantasztikus irodalmat olvasnak. Kisöccsük - másodikos lévén - még nem rendelkezik olvasójeggyel, de azt hiszem, nem kell sokáig várni a beiratkozására.

Az egyetemi könyvtárak több mint egy évtizede kísérleteznek chatbotokkal (=olyan szoftver, ami képes az emberi beszélgetés szimulálására, utánzására). Ilyen a 2010-ben, Nebraskában készült Pixel, illetve a 2013-as kaliforniai ANTswers. A használókkal való kommunikációjuk sikeres volt, azonban képességeik az emberi interakciók terén limitáltak voltak.
Az AI (mesterséges intelligencia) és az NLP (természetes nyelv feldolgozás) széleskörű adaptálásával a chatbotok egyre komplexebb információs kérések megoldására képesek. A Covid idején megnőtt virtuális felhasználás miatt a könyvtárosoknak ki kellett találni egy megoldást, hogy megfelelő segítséget nyújthassanak a dolgozók munkaidejének növelése nélkül - a válasz a chatbotokban rejlett.
2018-ban, a San Jose Állami Egyetemen hozták létre a Kingbotot, egy AI chatbotot, mely NLP-t használ, illetve limitált technikai tudással és kódolási képességekkel is rendelkezik. Eredetileg egyszerű kérdéseket válaszolt meg, miután a könyvtárosoknak lejárt a munkaidejük. 2020-ban azonban a Covid miatt továbbfejlesztették, és az őszi félévben végig segítette a hallgatókat. Egyszerűbb kölcsönzési kérdéseket válaszol meg, hasznos linkeket ad katalógusokhoz és más forrásokhoz. Lehetővé teszi, hogy a hallgatók a nap 24 órájában segítséget kérhessenek.
Fejlesztéséhez az ingyenes Dialogflow platformot és az olcsón elérhető Kommunicate-et használták. A Dialogflow segítségével létrehoznak felhasználói kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszokat. Egy könyvtári chatbothoz 3 dolog lényeges:
- a kérdések, kérések, melyeket a felhasználó feltesz,
- a "szándék", ami összekapcsolja a kérdést a válasszal,
- és a chatbot válasza.
Hogy a chatbot widget formájában megjelenhessen a könyvtár oldalán, egy harmadik félre is szükség van. Erre a célra a Kommunicate lett kiválasztva, mivel olcsó (évi 192 dollár) és könnyen személyre szabható a felülete.
A lehetséges kérdéseknél figyelembe vették a könyvtár gyakori kérdések oldalát, a kölcsönzőpultok jegyzőkönyveit, e-maileket és weboldal-elemzéseket. A stílust beállították: a rendszer köszöntse a felhasználókat, kellemes, emberhez hasonló stílusú legyen. Emellett interaktív - választási lehetőséget, média tartalmakat, linkeket kínál -, és ha valamiért nem működne a szolgáltatás, azonnali alternatív megoldást kínál.
A Kingbot további fejlesztésére nem csupán kérdőíveket töltettek ki a hallgatókkal és a dolgozókkal, hanem a chatbot is megkérdezi a beszélgetés végén, hogy hasznos volt-e az információ. Bár nem valószínű, hogy mostanában leváltaná a könyvtárosok által nyújtott segítséget, hasznos eszköznek bizonyul a 24 órás online segítség és az online közösség építése céljából. (ref.: Salamon Sára)

Kapcsolódó: Mi az a chatbot? link

A Balaton-felvidéki településen, Dörgicsén ötvözték a kellemeset a hasznossal: könyvtárat, valamint információs pontokat alakítottak ki a falu területén található buszmegállókban.
A recept: A buszmegállók adottak, bizonyos meghatározott távolságban találhatók meg az amúgy hosszú településen. A vakító fehérre meszelt falakhoz jól illik a piros mázas cserép és az ablakaiban található muskátlik. Már a takaros kis építmény, a jó színkombinációval is vonzza a szemet - könyvtáros szívem csak akkor dobbant nagyobbat, amikor üvegajtóval felszerelt könyvespolcot találtam a váró egyik sarkában. Vele átellenben pedig az önkormányzat hirdetményeinek jutott hely: melyen a lakosságnak szóló információkat teszik közzé. Vendéglátónk elmondta, hogy az idősebb generáció, illetve akinek nincs internete szívesen tájékozódik a buszmegállókban található "faliújságról", ahonnan még az ízlésének megfelelő könyv(ekk)el is hazatérhet. A falu könyvtárosa is gondozza a gyűjteményt, de a helyiek, sőt turisták is hozzájárul(hat)nak a körforgáshoz -hozhatnak, vihetnek olvasnivalót, vagy csak forgathatják a könyveket, míg a buszra várnak. (Kocsis Dóri)

A kapott, tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 - Fájóan csökken a könyvtár bevétele
9 - Visszatérhetnek a szolgáltatásainkra leginkább rászorulók
24 - Nem fogják visszahozni a könyveket
0 - Megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
Az megjegyzést kaptunk levélben: "Szerintem a késedelmi díj kérdése is több mindentől függ. Az anyagi haszon helyett mást tartok-e fontosnak? Így függ a könyvtár típusától, a felhasználók társadalmi, anyagi helyzetéről, a fenntartó céljairól, elképzeléseiről, a könyvtár "liberalizmusától", mit tart fontosnak, milyen anyagi helyzetben van, számíthat-e használói "lelkiismeretére". Milyen fejlett a közösség társadalmi felelősség vállalása?
A másik dolog: ma már van mód arra, hogy a kölcsönzést támogató szoftver a lejárat előtt emailben figyelmeztetést küld, és a neten vagy telefonon lehetséges a hosszabbítás, nem kell ezért elmenni a könyvtárba. Sőt, a FSZEK-ben jön egy email, ha egy könyvet előjegyeztek, nem lehetséges a hosszabbítás, tehát tudja az olvasó, hogy vissza kell vinnie a dokumentumot.
Tekinthetünk a könyvtárra, mint a közösség vagyonára - akár szellemi, akár anyagi értelemben - melyért felelősséggel tartozunk... Ide kell/kellene eljutni társadalmilag és akkor okafogyottá válik/válna a késedelmi díj. A kártérítés más kérdés, ha nincs meg a dokumentum..." (Szakmári Klára)

Az adatok szerint erősen tartunk a dokumentumok eltűnésétől. A képlet persze nem fekete-fehér. A dokumentum visszahozását célzó szankció lehet pl. az újabb kölcsönzés letiltása is - ami a mostani helyzettel ellentétben nem jelent ráfordítást a kevésbé tehetős használónak. - Akárhogyan is, a kb. egy évtizede indult késedelmidíj-elengedési hullám felerősödni látszik. (Az USA késedelmidíj-mentességi térképét ld.: link ). Ezért sem árt idehaza is innovációban gondolkodni - nem utolsósorban akkor, ha számít a több használó és a nagyobb forgalom elérése. A vonatkozó diagramot ld.: link (MG)

Az USA könyvtárai, könyvtáros lapjai ontják magukból azokat a listákat, amelyeket speciális célcsoportok számára vagy speciális helyzetekre (ünnepek, évfordulók, események stb.) lehet ajánlani (egy korábbi hírünk a témában: Könyvajánló-listák -- Ha ezt elolvastad, azt is komálni fogod... link ).
Ezek megkönnyítik az egyes könyvtárosok dolgát, mert
- egy könyvtárban összeállított lista jellemzően jól használható sok más könyvtárban is, tehát tehermentesít
- a könyvtáros a tehermentesítés miatt más feladatokat végezhet
- segít növelni a kölcsönzési arányt, ugyanis ráirányíthatja a figyelmet a kevésbé keresett kiadványokra is
- beszerzési költséget takarít meg, mert ugyanazon használói elégedettség érdekében kevesebbet kell vásárolni a legnépszerűbb kiadványokból.
Az eljárás másolható. Azaz: magyar könyvtárosok is tehetnek azért, hogy több, részletesebb, speciálisabb ajánlólista készüljön és a meglévőek gyakrabban frissüljenek. (MG)

Koroknai Sándor, Lengyel Menyhért Városi Könyvtár link , Balmazújváros: - A Székelyudvarhelyi Városi könyvtárhoz hasonlóan link mi is elkészítettünk a naprendszer méretarányos bolygó és holdmodelljeit. (A tartósság miatt, a papírmasé vázat üvegszálas műgyantával erősítettük meg, és kézi festést kaptak a bolygók.) Ezek önmagukban is kiváltják a "Hűha" érzést. Az űrbeli távolságokat felfűzött LED-ek jelzik, amennyiben a napot 1cm-re kicsinyítjük megkapjuk a másik "Hűhát". Tudjuk prezentálni makettekkel a holdfázisokat, és a nagyobbaknak van egy kis gravitációskút-szimulátorunk is.
A másik a digitális technika. 4-5 féle ismert vagy kevésbé elterjedt szoftvert (Celestia, Mitaka, Stellarium) használva a naprendszer vagy az univerzum bármely ismert objektumát képesek vagyunk megjeleníteni. Időben és térben ugrálva évmilliókat és millió fényéveket tudunk bepréselni egyetlen tanórába.
A második fázis lesz a saját kupola és digitális planetárium építése és a csillagászati alkalmak kiterjesztése más területekre is. Jó úton vagyunk efelé.
S hogy miért a csillagászat? Mert megfontoltuk Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója) gondolatát: "A Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké bölcsőben. Az emberiség nem is marad örökké a Földön, hanem fényre és térségre vágyva előbb félszegen behatol a légkörön túli térségbe, aztán pedig meghódítja a csillagok világát."
A Lengyel Menyhért Városi Könyvtárban 7-8 éve foglalkozunk komolyabban csillagászati előadásokkal. Elsősorban az általános iskolai osztályok a célközönség, és a szűk tananyaghoz igazodunk.

A Michigani Egyetem Könyvtárának link katalogizáló osztálya négy szintet határozott meg.
1. A legkevesebb ráfordítást igénylő rekordok, a "kiszervezett leírások", melyeket a könyvtár készen vásárol meg. Ebben az esetben is van a leírással munka, a megrendelést megelőzően ki kell dolgozni a specifikációt, illetve átvételkor ellenőrizni kell, hogy a leírások megfelelőek-e, ám a betöltés automatikusan zajlik.
2. A katalogizálás alapjai már rendelkezésre állnak. Ehhez a szinthez tartoznak a más forrásból átemelt rekordok, amelyeken csak minimális változtatásokat kell eszközölni, illetve a már létező rekordok javítása/karbantartása is ide sorolható.
3. Munkaigényes leírások képviselik. Ezek még mindig lehetnek átemelt rekordok, melyek jelentős változtatásokat igényelnek, de többségében inkább a teljesen saját leírásokról van szó. Ezen a szinten a formai feltárás mellett saját tartalmi feltárásra vagy akár authority-előállításra is szükség van.
4. Sürgős vagy magas prioritású anyagok feldolgozása, amit jellemzően valamilyen projekthez, határidőre kell elvégezni. A sietség miatt jellemzően minimális szintű leírásokra szokott csak idő lenni. Ezek a munkák azért kerültek külön kategóriába, mivel határidős mivoltuk miatt nem építhetők be zökkenőmentesen a rendes munkafolyamatba.
A modell minden szintjéhez megállapították a szükséges munkakapacitást is, aminek érdekében a statisztikát úgy vezették, hogy az egyes feldolgozóknál az elkészített leírásokat az időbeli ráfordítás, a dokumentumtípus és a fenti szintekhez tartozás szerint is számon tartották. Az első szinten a metaadatok harmadik féltől származnak, itt a csoportos betöltés igényel időt. A második szinten az átemelt rekordoknál óránként átlagosan 4-gyel, a javított/karbantartott rekordok esetén óránként átlagosan 10-zel számoltak. A harmadik szinten a tapasztalataik szerint óránként 1 vagy 2 saját előállítású rekord készíthető, attól függően, hogy valamilyen sajátos dokumentumtípust kell-e feldolgozni. A negyedik szinten ugyan gyors munkavégzésre van szükség, de ez hosszú távon visszaüthet, ha a rekordokat később módosítani kell. A Michigani Egyetem Könyvtárában a feldolgozó könyvtárosok létszáma és egy órára vetített bére alapján mindegyik szinthez kiszámították egy-egy rekord katalogizálásának költségét és az osztály összesített kapacitását is. (Az olyan tényezőket is figyelembe vették, mint a speciális dokumentumokkal foglalkozók magasabb szakértelme és munkabére.) (A feldolgozás fokozatai, avagy a metaadatolási kapacitások többféle "kivitelének" modellezése; ref.: Ilácsa Sz.)

Három Kentucky állambeli állami egyetem könyvtárosai felmérést végeztek a cikkvásárlási programok elterjedtségéről és sikeréről. Megállapították, hogy a felsőoktatási könyvtárak többsége kínál cikkvásárlási lehetőséget a költségek csökkentése és a forrásokhoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében, és ezen intézmények többsége úgy véli, hogy a cikkvásárlási programja sikeres. Azok a könyvtárak, amelyek többet költöttek cikkvásárlásra, és azok, amelyeket a cikkekhez való hozzáférés bővítésének szándéka motivált, a programok nagyobb sikeréről számoltak be. (A könyvtári cikkvásárlás elterjedtsége és sikere; autoref.)

Az Országos Könyvtári Napok záró rendezvényén izgalmas feladatokkal és kézműves foglalkozással várták a könyvek és a játékok szerelmeseit a Városi Könyvtár felnőtt és gyermekrészlegén, október 9-én.
A nagyobbak a QR-kódok hálójában bolyonghattak, amelyek a könyvtár helyismereti gyűjteményéből származó fotók, írásos emlékek és dokumentumok segítségével megoldható kérdéseket rejtettek. A helyes válaszokat a lelkes "nyomozók" az 1956-os hangos híradó eredeti szövegeiben, Kossuth Lajos századik születésnapjának tiszteletére tartott díszközgyűlés jegyzőkönyvében, Imre Géza (Ajka első nyomdásza) segédlevelében, illetve Fekete István megzenésített versének kottája között, vagy éppen az Ajkai Századok régebbi számaiban kereshették meg. Ahogy azt már a rutinos versenyzők megszokhatták, jutalomképpen becsomagolt könyvekkel "vakrandizhattak", de emellett a könyvtári napokra készült ajándékokkal is meglepték őket a könyvtárosok.
A Bogáncs gyermekkönyvtár erre a napra szintén "nyomozó irodává" alakult át. A még olvasni nem tudó gyerekek képes feladatokat (képkirakó, labirintus, különbség- és árnyképkereső) oldhattak meg, az iskolások pedig a gyermekkönyvtárosok által megadott nyomok alapján jutottak el a könyvekben elrejtett rejtvényekig. Betűháló, titkosírás, kódfejtés és keresztrejtvény segítette a kis detektívek munkáját. A nyomok értelmezése könnyebben ment a gyakorlott könyvtárhasználóknak, hiszen ők jól tájékozódnak a könyvek birodalmában, a kevésbé rutinosak természetesen számíthattak a könyvtárosok segítségére. Két feladat megoldása után ajándékcsomagot választhattak a csemeték, akik annyira lelkesek voltak, hogy csaknem az összes rejtvényt megoldották - a könyvtárosok örömére. Nyomozások közben a Fekete István emlékkiállítással is találkozhattak még a gyerkőcök.
A programhoz az idén is tartozott kézműves foglalkozás: ezúttal a Bogáncs folyosóján várták az alkotni vágyó gyerkőcöket, ahol egymás után készültek a dekupázs technikával díszített fa hűtőmágnesek és a baglyos dobozok.

Bárdossy-Sánta Nóra, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi vezetője: - A gyermekvédelmi törvény 2005-ös szigorítása óta egyetlen ajánlás, vagy tájékoztató füzet nem jött ki a mindenkori minisztériumtól, ami segítséget nyújtott volna a szülőknek ebben a témában.
Svédországban a 70-es években volt egy jelentős kampány, amikor óriásplakátokon és tejesdobozokon is hirdették a zérótoleranciát a gyermekbántalmazással szemben. A hirdetésekben viszont azonnal szerepelt egy feloldozás is, egy telefonszám, amit éjjel-nappal felhívhat a szülő, ha tanácsra van szüksége, vagy egyszerűen csak ki kell adja a gőzt, le tudjon nyugodni, mindezt szakszerű segítség keretében. Vagyis a bűntudat okozta további frusztráció helyett ez egy megoldásközpontú üzenet volt. Már egy háromoldalas kis füzet is nagy előrelépés lenne mondjuk a születés után kézhez kapott kiscsomagban...

A múlt héten beszámoltunk link egy időseket helyzetbe hozó, könyvtárban is működő szolgáltatásról. (MG)
Alapvetően minél magasabb a frusztráció egy társadalomban, annál magasabb a szexizmus, a rasszizmus és az ageizmus [életkor alapú előítélet] megjelenése is, mint projekciós felületeké. Mivel annyira áthatja a teljes kultúránkat, ezért nem vesszük észre, és már gyermekkorban találkozunk vele. Például a mesékben is megjelenik a vasorrú bába. A reklámokban, a filmekben vagy egyáltalán nem reprezentálják az időseket, vagy ha igen, akkor nagyon erősen sztereotipikusan és polarizáltan.
Magyarországon az egyik nagy probléma az, hogy az időskor reprezentációja nagyon sokáig egyáltalán nem létezett, láthatatlan kategória volt. Amikor ábrázolták az időseket, akkor pedig nagyon sematikus módon tették azt. Ennek mindkét pólusa káros. A negatív ábrázolás szerint egy időst ez tesz ki: járókeretes, műfogsoros, rigolyás, ideges, mogorva vénember, vagy ennek a pozitív változata, ami szerint egy idős joviális, a bölcs tanácsaival mindenkit ellátó, unokáinak kalácsot sütő nagymama. ... Ha sztereotipizálunk: emberek tömegeit foszt meg az identitástól és ezzel együtt az önbecsüléstől is.

Magyarországon sajnos eléggé korlátozottak az idősek lehetőségei, nem biztos, hogy aki tovább szeretne dolgozni, az tud, nincsenek olyan értelmes társadalmi szerepek a nyugdíjazás után, amiket be lehetne tölteni, a nyugdíj is nagyon alacsony, nincsenek perspektívák, amerre tovább lehetne indulni. Hiába akarna az egyén továbbra is fejlődni, strukturálisan akadályozva van.
Magyarországon az utóbbi években kezdtek megjelenni az öregeket támogató kezdeményezések, például a senior képzések. Különböző felsőoktatási intézmények ezeket azért tartják, hogy nyugdíjazás után ne essen ki az idős ember az életből, hanem legyen további elfoglaltsága. Külföldön voltak az intergenerációs kapcsolódásra irányuló kezdeményezések. Ez azt jelenti, hogy azt segítették elő, hogy a különböző generációk hogyan kommunikálhatnak egymással és hogyan javíthatják egymás életminőségét. Egy ilyen projekt például árvaházakat kapcsolt össze idősek otthonával. A család struktúráját próbálja ez visszaadni.

A segítőtől elsősorban adományokat várnak, a problémáik megoldását, és nem azt, hogy őket változásra bírja. Másrészt, ahhoz, hogy valaki mérlegelni tudja az életében a változások szükségességét, ahhoz némi tudás, és világlátás kellene.
Szóval, az a helyzet, hogy egy vágyott kép van bennük, amit szeretnének mutatni magukról, és amit olyan mértékben tesznek magukévá, hogy el is hiszik, ez a valós. Aztán, ha kiderül valami, ami ennek a képnek ellentmond, akkor támadni kezdenek.
Milyen ismerős reakció, nem? Hányszor vontam már párhuzamot a szegregátumok világa és a politika között! Hányszor mondtam már, hogy ugyanazok a mechanizmusok, emberi és hatalmi viszonyulások működnek itt is, mint ott. Ám ott biztosan sértő lenne az összevetés felvetése is. Pedig sokat lehetne tanulni ebből. A politikusoknak is.
No, de nem ez izgat engem... sokkal inkább az, hogyan lehetne ezt az önmagukról alkotott pozitív vágy-képet erősíteni, hogy kiszorítsa azt a másikat. Az önismeret fejlesztésének útja nehezen járható, mert ahhoz kellene egy összetettebb tudás, felismerések, viszonyulás, amit a beépült szocializációs minták nem támogatnak. De nem működik a tükörtartás sem, ami a valóságot mutatja. Ez egy külön terület, pszichológia, viselkedés-tudomány. Milyen jó lenne érteni ehhez is?

... hívta fel a figyelmet Lannert Judit oktatáskutató, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. vezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra második adásában. A múlt héten általunk már ajánlott link podcastban a nyilatkozó kifejti: a legjobbak nem külső, hanem belső elismerésért dolgoznak. (József Attilával szólva: "az én vezérem bensőmből vezérel.")
Ez a tapasztalat összefügg azzal, hogy a legjobbak saját munkájukkal kapcsolatos lelkes tevékenységeikben ismerhetők leginkább fel. Az ugyanezért adott külső elismerés viszont kárt okozva le is ronthatja a teljesítményt. Vö.: Ne a jól olvasót jutalmazd! - Még egyszer mondom: Ne a jól olvasót jutalmazd, mert kárt okozol! link .
Azaz: előbbre jutunk, ha a
- jutalmazásra szánt forrásokat az elmaradottak körülményeinek(!) javítására, a méltánytalan akadályok csökkentésére fordítjuk, illetve ha
- az állapot helyett az erőfeszítést díjazzuk - akkor ugyanis a díjazottat nem az elért eredménynek, hanem a további erőfeszítésének értékelésére sarkalljuk. (MG)

Az ábrák tényszerűnek, objektívnek és logikusnak tűnnek, éppen ezért lehetnek különösen megtévesztők, ha rosszul használják őket. Magyarországon is egyre gyakoribbak a félrevezető ábrák, sorozatunkban ezért sorra vesszük ezek típusait.

Az emberek hiteles tájékozódását egyre több álhír nehezíti szerte a világon. Fejlett országokban is komoly gondot jelent, hogy minden korábbinál olcsóbban és gyorsabban tudnak terjedni kitalált vagy súlyosan torzított információk.

Ez döntően a közösségi média bűne, az emberek lényegesen szívesebben osztanak meg szenzációs álhíreket, mint azok földhözragadt cáfolatát vagy az eggyel hétköznapibb valós információkat az adott témában. Aktuális példa lehet erre a mostani járvány; az oltásellenes csoportok különösen aktívak voltak a Facebookon, a kamuhíreik és értelmetlen adataik által okozott kár pedig emberéletekben is mérhető ilyen helyzetben.

Külön probléma, hogy egyes államok szándékosan és központilag törekszenek a rendszerszerű félretájékoztatásra. Az óriási állami álhírgyárakkal szemben pedig még kevésbé tud védekezni az egyéni fogyasztó, mint a magányos felhasználók vagy a kisebb, kevesebb erőforrásból működő forprofit csoportok hamis tartalmaival szemben.
A jelenséggel szemben egyrészt valószínűleg szigorúbb szabályozásra lesz szükség. Másrészt viszont az olvasóknak is muszáj a jelenleginél sokkal ügyesebben felismerniük a megtévesztő tartalmakat, mert várhatóan egyre több ilyenbe fognak botlani.

Annál fontosabb ez, mert a magyar felnőttek szövegértése jelenleg az OECD-átlag alattinak [PIAAC link ] tűnik, a gyerekek között pedig 2009 óta erősen nő link a digitálisan leszakadók aránya, akik ha akarnak se fognak tudni utánanézni egy információ valódiságának.

A Konkoly-Thege család teljes levéltárát a Magyar Nemzeti Levéltárnak adományozta. A 13. század óta a magyar nemesi famíliák közé tartozó Konkoly-Thege család szeptember 22-én adta át a dokumentumokat az intézménynek. A család képviselői évszázadokon keresztül jelentős tisztségeket töltöttek be, elég kiemelnünk Konkoly-Thege Miklóst, az ógyallai csillagda alapítóját, zeneszerzőt, országgyűlési képviselőt. A gyűjtemény 850 eredeti, egymással összefüggő, a család történetét nyolc évszázadon keresztül taglaló iratból áll, hatszáz a Konkoly-Thege családdal, kétszáz a rokon családokkal, ötven pedig számukra idegen családokkal foglalkozik.

Az iratokat dr. Konkoly-Thege Balázs állította össze, az anyag jelentősebb részét pedig a mohácsi csatát megelőző, 14-15. századi dokumentumok jelentik, melyekből hat darab található a gyűjteményben. A tulajdonos, a Norvégiában élő Konkoly-Thege Miklós, saját költségén hozatta haza az iratokat. Az átadáskor elmondta, a gyűjtemény egy része az ötvenes évekbeli házkutatások során elveszett, de édesapja három év recski kényszermunka után, 1956-ban Norvégiába menekítette a dokumentumokat. A '60-as években kivándorló rokonok segítségével vált teljessé a gyűjtemény. A család képviselője elmondta, a család közös döntése volt, hogy az időközben digitalizált anyagot hazajuttassák, és méltó körülmények között ott helyezzék el, "ahol helye van".
Az átvett dokumentumokat 2022. január 22-én, a magyar kultúra napján mutatják be a Magyar Nemzeti Levéltárban tartott hungarika workshopon.

A pszichológia, pszichodráma az egyén szintjén vizsgálódik és segít - akár könyvtári vendégrendezvényként is. Ám mivel az ember jellemzően közösségben él, a nagyobb hatás érdekében érdemes közösségi szinten beavatkozni - amennyiben egy adott helyzet javítható. E kritikai pszichológiai hozzáállás eszköze lehet a szocioanalízis, és szociodráma. Ennek módszereiről, játékairól, tapasztalatairól szól a podcast, a bevezetés után kb. a hanganyag felétől. (MG)

A Fordulat társadalomelméleti folyóirat a közelmúltban publikált egy tematikus számot a kritikai pedagógia témakörében. Ebben a számban jelent meg Kovai Cecília, Kovai Melinda, Mészáros György és Neumann Eszter tanulmánya "Szocioanalízis, avagy játék a társadalmi egyenlőtlenségek" címmel. Hogyan viszonyul a szocioanalízis a pszichoanalízishez, és hogyan lehet a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerét játékos eszközökkel felfejteni? Vajon ha megértjük, hogy milyen strukturális erők formálják a társadalmakat és okozzák a különböző társadalmi osztályok közötti konfliktusokat, akkor e konfliktusok száma és mélysége is csökkenthető lesz? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovai Melindával és Neumann Eszterrel.

A Magyar Divat & Design Ügynökség a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közösen, nemzetközi példákra alapozva létrehozta a Budapest Design Material Libraryt, hogy egybegyűjtse a legfrissebb és leginnovatívabb anyagok mintáit a világ minden tájáról és egy adatbázis formájában, széles körben hozzáférhetővé tegye azokat. Az egyetem épülete a Kelet-Közép európai régióban egyedülállóként ad helyet a könyvtárnak, a gyűjtemény folyamatos bővítése, hazai mintákkal való kiegészítése pedig lehetővé teszi a nemzetközi véráramba való bekapcsolódást és a nyitást a nemzetközi piaci szereplők felé. A létesítmény az anyagok és innovációs folyamatok középpontjába helyezheti Magyarországot és vele együtt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a világ design közössége számára.

A magyar kreatívipari szereplők számára egyedülálló gyűjtemény lehetővé teszi, hogy a hazai kis- és középvállalkozások - gyakori külföldi látogatások nélkül is - megismerhessék a lehető legkorszerűbb, leginnovatívabb anyagokat és azok ismeretében tervezzenek termékeket, alakítsanak ki együttműködéseket alapanyaggyártókkal. A Budapest Design Material Library az egyetemi hallgatók, gyártók, tervezők és hazai designipari KKV-k mellett a nagyvállalatok, anyag- és termékfejlesztő cégek részére egyaránt nyitva áll. A MOME hallgatói regisztráció után férhetnek hozzá a könyvtár gyűjteményéhez, míg a cégek, magániskolák és magánszemélyek tagdíjat fizetve vehetik igénybe a létesítmény szolgáltatásait.

Az anyagkönyvtár továbbá a rendszeres szakmai programok alkalmával lehetőséget biztosít az érdeklődőknek és ügyfeleknek a különböző anyagminták széleskörű megismerésére és innovatív felhasználási lehetőségeik áttekintésére.

Az anyagkönyvtár online adatbázisa kiváló forrása az anyaginformációknak, melyek elérhetők: angol, olasz, német, thai és koreai nyelveken, kiegészítve képekkel és leíró szövegekkel a mintákról.