Ott tartottunk a holland Királyi Könyvtár mémes projektjének ismertetésében, hogy a projekt könyvtáros irányítói fiatalokat kértek fel a lehetséges mémek kiválasztására (Kreativitás gerjesztése szusival és pizzával - holland Királyi Könyvtár link ). Azaz - fogalmazott Kees Teszelszky a Hollandiai Mikes Kelemen Kör, a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KIT hírlevél közös rendezvényén - tőlük kérdeztük, hogy milyen honlapot készítsünk; mi a legjobb forma, mire kell figyelni. Fontos volt, hogy ne mi, öregebb könyvtárosok találjuk ki, hogy mi a jó a célcsoportnak, hanem a célcsoport mondta meg nekünk, hogy mi nekik a legjobb. Számos kép közül - kódexgyűjteményünk köteteinek miniatúrái - lehetett választani. Képenként készítettünk kis videófilmeket, melyeken szakemberek elmagyarázták, mi is látható valójában. Azaz nem csak egy vicces régi képet akartunk átadni, hanem információt is hozzá. Ne csak kreatívak legyenek a fiatalok a képekkel, hanem tanulhassanak is. Emellett ügyeltünk arra, hogy a célcsoport számára megnyerő fiatal tudósok mutassák be ezeket.

Októberben jelent meg a honlapunk, a link a mémgenerátorral, amelynek segítségével ki lehetett választani a középkori képeket és készíteni a mémeket. Ha valaki nem elégedett a képkínálattal, akkor továbbléphet a több száz, vagy ezer képet tartalmazó könyvtári adatbázisba. A rendszer tehát úgy működik, mint egy "csapda". Bevonzza azokat az érdeklődőket is, akik még nincsenek hozzászokva a könyvtári adatbázishoz. Ezek az emberek ilyen módon mégis átlépnek a tudományba. Aki mémet készít, közben sok információt kaphat - ha akar.
Az időzítés nagyon szerencsés volt. Hollandia éppen politikai krízisben volt, jött a vírus miatti lezárás, szóval az embereknek kellett valamilyen jó hír. A mémgenerátor hírét a tudósok mellett az újságírók kezdték terjeszteni. Folyt.: link (ref.: MG)

Egy angolszász könyvtár - Tredyffrin Libraries link - munkatársai az All About that Bass nóta könyvtáros paródiáját adták elő egy éve link , amikor a könyvtárak zárva voltak és csak távhozzáférést biztosítottak. (Mostanában aktuális lehet magyar változatát elkészíteni az újraindítás kapcsán.) Nézzük daluk jellemzőit:
- népszerű dallamot választottak - megkülönböztetve magukat
- éppen időben küldték az aktuális üzenetet
- elénekelték a zárás okát és módját, illetve a higiéniai alapvetéseket
- a hallgatóságot kedvre derítették
- a fő üzenetet ismételték a refrénnel - a bevésődés érdekében
- öniróniát használtak (pl. buta dalocskának nevezték művüket)
- a használóképzés hasznos elemeit is bevetették
- a szöveget illusztrálták az adatbázisok logójával
- tisztán énekelnek, gesztusaik erősítik mondanivalójukat (nem adva okot a visszatetszésre). (MG)

Beszélgetés a KIT-klubban: - Ha a Facebookon nyomulunk, akkor nem csak a kisvárosunk a célcsoport, hanem elvileg bárki magyarul beszélő ember - mondja Koroknai Sándor.
Takács Dániel: Ilyen esetben (virtuális térben) lényegében egymás versenytársai vagyunk - amellett, hogy közszolgáltatók is vagyunk. Ezt az ellentmondást kellene ügyes stratégiával feloldani.
Mikulás Gábor: Megkülönböztetendő tehát, hogy fizikai, vagy elektronikus-e a szolgáltatás. Az előzőben nincs konkurensünk, saját műfajunkban legalábbis. A növekvő arányú elektronikustól pedig félünk.
Az együttműködés mellett szól:
- hatékonyság (nagyobb eredmény, kisebb ráfordítással)
- tudásmegosztás (több szem jobbat lát)
- jobb minőségű, speciálisabb termékek / szolgáltatások lehetősége
- több terjesztési csatorna
- inspiráló konkurencia.

Az együttműködés ellen szólhat:
- érzés: saját, fizikai szolgáltatásainkat jobban kézben tudjuk tartani, ami ezen kívül van, megzavarhatja nyugalmunkat
- elsőre a belsőnél is nagyobb ráfordításnak tűnik a külső együttműködés
- indirekt belátása annak, hogy nem mi tudunk mindent; féltékenység (hatalomkultúrában különösen erős)
- a közvetített szolgáltatással nehezebben tudunk elszámolni vele a fenntartónak
- az együttműködések nem hoznak a fenntartónak jól mutogatható használókat
- könyvtári rendszeren kívüli partner esetében nagyobb kulturális különbség és hátráltathat.
Jelezd, ha tudsz további pro / kontra érveket!

Mindezek szerint esélyes, hogy strukturális problémával állunk szemben. A könyvtári rendszer jelen szabályozása, mozgatórugói részben legalábbis, gátolja a minőségi szolgáltatást. Ez - kompenzációként - megnöveli az intézményrendszer által definiált minőségi tanúsítványok iránti igényt - a használói igények teljesítésével szemben. (MG)
Máshogyan látod? - Írd meg!

Gyerekkönyvtári kölcsönzés felpörgetése, óvodások könyvtár-érzékenyítése, könyvtárközi tapasztalatátadás: könyvcsomag fonott kosarakban.
Ezeket kínálja "egy csomagban" az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár link . Schmöltz Margit könyvtárvezető a KIT-nek elmondta, hogy az óvodások mérsékelten férnek hozzá a mesékhez, a könyvtári könyvekhez. A Meseszelencével, azaz előre összekészített könyvválogatással keresték fel sorra a helyi óvodákat, óvodásokat, melyet örömmel fogadtak. Bár a könyvtárosok felajánlották a tematikus válogatást, ezt az óvódapedagógusok jellemzően a könyvtárosokra bízták. A saját fonott kosarat igény szerint hetente, kéthetente változó kínálattal kapják az óvodák (ez összesen heti 120-150 könyvet jelent).

A Helischer-könyvtár a Könyvtárosok Facebook-csoportban közreadott híre link keltette fel az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár érdeklődését. Ezt szakmai tudásmegosztás követte. A kosarak beszerzési helyétől (amelyek egyébként szintén hazai készítésűek), a csere gyakoriságán keresztül a válogatások fogadtatásáig mindent megbeszéltek, így hamarosan már a második településen indult be a szolgáltatás link .

Az ötlet megvalósításával a gyermekkönyvtár munkatársai
- új szolgáltatást vezettek be
- anyagi ráfordítás csak a kosarak vásárlása volt, a gyermekkönyvtárosok pedig munkaidőben végezték a telefonos ügyfélszolgálatot, a csomag-összekészítést és a -kiszállítást, visszaérkezéskor a fertőtlenítést; a fenntartó önkormányzat pedig heti egyszer egy személyautót biztosít a városi könyvtárnak a házhoz szállításhoz
- fellendítették a gyermekkönyvtár forgalmát
- rámutattak arra, hogy a karantén idején a mesékkel lehet a legjobban elterelni a kisgyermekek figyelmét a mostani különleges helyzetről
- a fenntartó elégedettségét mutatja, hogy a szolgáltatást saját felületein is megosztotta, hirdette
- példájukon felbuzdulva mások is belefogtak az óvodák felkeresésébe. A Meseszelencével kapcsolatos tudnivalókat szívesen megosztják másokkal is.
A járványügyi korlátozások megszűnésekor úgy tervezik, hogy könyvtárba hívogató plakátokra cserélik az utolsó Meseszelencéket, illetve a későbbiekben is kérhetőek majd tematikus könyvválogatások. De nem kizárt a szolgáltatás folytatása sem - latolgatta a könyvtárvezető.
A vonatkozó fotókat ld.: link .

Mivel a könyvtár politikai és társadalmi tényező, katalizátor... New York Közkönyvtárának elnöke, Tony Marx fontosnak tartotta, hogy megszólaljon a George Floyd halálát okozó rendőr elítélése kapcsán.
"A ma esti ítélet mintegy következménye volt a düh, csalódás, félelem, kilátástalanság, megosztottság és kétségbeesés majdnem egy évének. De nem hoz lezárást. Ha egy dolog fájdalmasan világossá vált a tavalyi év során, akkor az az: válságban van az ország, és még mindig viseljük a rasszizmus történelmi sebeit. Olyan országban élünk, ahol nagyon sok fekete, spanyol, ázsiai és más ember, láthatatlanul és megbocsáthatatlanul veszélyben van. Ahol az emberek nem képesek átérezni, megérteni, vagy akár meghallgatni a sajátjukon kívüli szempontokat. Noha megkönnyebbültünk, hogy igazságszolgáltatási rendszerünk úgy találta, hogy George Floyd élete számít, nagyon sok munkánk van még hátra, mindannyiunknak. A Könyvtár továbbra is közösségeket kapcsol össze, szerepe van a tudatlanság és a gyűlölet elleni harcban. Bízunk abban, hogy együtt és eredményesen léphetünk előre a valódi igazságosság felé. Elkötelezettek vagyunk a munka folytatásában." (ford.: MG)

Tony Marx korábbi megszólalása a témában, a NYPL és a társadalom könyvtárak által támogatott alapértékei mellett: link

A Kreuztali Városi Könyvtár link - amely egy 30 ezres lélekszámú települést lát el több, mint 40 ezres könyvtári állománnyal, amihez 8 munkatárssal rendelkezik 5,4 álláshelyre - 2018-2019 fordulójától, az igazgatóváltást és egyéb személycseréket követően olyan szolgáltatásokat igyekezett kifejleszteni, amelyek több embert vonzanak, aktuálisak és fenntartható eredményeket hoznak. Arra törekedtek, hogy minden életkori csoport részesüljön a szolgáltatásokból, és a lakosok a digitális forrásoknak és eszközöknek ne csak fogyasztói legyenek, hanem értő módon és aktívan alakítva használják fel azokat. A projekt a "Megtanuljuk, tudjuk, megcsináljuk" nevet kapta.
- Az óvodás és kisiskolás gyermekek számára olyan foglalkozásokat tartanak, ahol a könyvtáros vezetésével maguk készítenek különböző szöveges-képes-hangos könyveket, amelyeket a városi könyvtárban bemutatnak, majd eljuttatnak az óvodákba és az iskolákba.
- A könyvtár a gyűjteményt is felhasználva természettudományi és műszaki témákról is szervez rendezvényeket (például robotokról, meteorológiai állomásokról és hasonlókról); a résztvevők számára egyúttal gyakorlati programozási ismereteket is közvetítenek.
- Minden hónap első vasárnapján különböző aktuális témákról és újdonságokról tartanak bevezető előadást, majd gyakorlati foglalkozást, alkalmanként külső szakemberek bevonásával. (Néhány példa a témákra: a virtuálisvalóság-technológia és a 3D nyomtatás kipróbálása, Lego-robotok építése és programozása, de létezik Dungeons & Dragons szerepjáték, bábszínház, origamihajtogatás és madárismereti kurzus is.)
- A 12-18 évesek körében nagyon népszerű a számítógépes játékok tesztelése (havonta két alkalommal). A résztvevők le is írják, hogy egy-egy játék mennyibe kerül, melyik korosztálynak ajánlják, milyen problémákat tapasztaltak (erőszakos jelenetek stb.), és látják-e a függőség veszélyét. Az elkészült útmutatókat a Spieleratgeber NRW ("Játéktanácsadó") oldalon közreadják a tanárok és szülők számára.
További tevékenységek... (a forráslinken) (Digitális) médiakompetencia a Kreuztali Városi Könyvtárban: a "Megtanuljuk, tudjuk, megcsináljuk" projekt; ref.: Hegyközi I.)

Az Oslói Egyetem (OsloMet) kutatói 2020 nyarán a könyvtárosok körében országos hatókörű kérdőíves felmérést végeztek a COVID-19 pandémia miatti tavaszi bezárás hatásairól.
A felmérésre adott válaszokból kiderül, hogy nagyon sokan hiányolták a bezárással kapcsolatos könyvtári teendőkről szóló világos tájékoztatást, valamint az új szolgáltatási és munkahelyi körülményekhez igazodó átállás központi segítését a Nemzeti Könyvtár vagy a Kulturális Minisztérium részéről. (2020 májusában a norvég könyvtáros egyesületek adtak ki elsőként járványügyi útmutatót a könyvtári terület számára.) Különösen a közkönyvtárak munkatársai érezték a megfelelő szakmai koordináció és a gyakorlati iránymutatások hiányát, de más könyvtártípusokból is hasonló reakciók érkeztek. A könyvtárakban erős igény volt arra, hogy legalább az alapfeladataik ellátását biztosítsák. A bezárást követő kisebb kihagyás után a közkönyvtárak és az iskolai könyvtárak igyekeztek megtalálni a hagyományos, fizikai alapú dokumentumkölcsönzés fenntartásának a módját. Pontos statisztikai adatok még nem állnak ugyan rendelkezésre a fizikai dokumentumok és a digitális dokumentumok kölcsönzésének alakulásáról, de a Nemzeti Könyvtár jelzése szerint ez utóbbi kategóriában meredeken nőtt a használat. A zárva tartás alatt a közkönyvtárak egy része szervezett online rendezvényeket, ám több mint felük nem költöztette át programjait a digitális térbe, azaz a nyár előtt felfüggesztette azokat. A tudományos és szakkönyvtárakban a digitális oktatás támogatására és a szintén digitális alapú tanulástámogatásra került a hangsúly. Ezek a szolgáltatások jórészt már korábban is léteztek digitális formában, továbbfejlesztésük viszont új lendületet kapott (pl. a chates tájékoztatás révén). A könyvtárak egyedül a fizikai teret igénylő társadalmi küldetésüknek nem tudtak eleget tenni. ...
A könyvtárak minden olyan szolgáltatást igyekeztek a digitális térbe átültetni, amit csak lehetséges volt. Fontos volt, hogy az emberek érezzék, hogy noha a fizikai könyvtárépületekből ki kellett szorulniuk, a könyvtár továbbra is velük van, segít nekik. Miután a járványhelyzet egyben információs krízishelyzetet is teremtett, különösen jelentőssé vált a könyvtárak feladata abban, hogy hiteles információkat nyújtsanak. Végezetül a Nemzeti Könyvtár is központi szerepet játszott a digitális szolgáltatások támogatásában, például az e-könyv-kölcsönzés terén. (A bezárt ajtók mögött; ref.: Németh M.)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
2 - Egyelőre a túléléssel vagyunk elfoglalva
19 - Vissza fog állni a régi helyzet
6 - Stratégiát készítünk az új helyzetre
4 - Részben az online térbe helyezzük működésünket
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Ez alapján az látszik, hogy a válaszadók 60%-a úgy véli, a vírus előtti használati arányok állnak vissza. - Akkor most lehet fogadni ;) A véleményeket mutató diagramot ld.: link .
Korábbi kérdésünk volt a témában: A vírushelyzet utánra... link (MG)

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója megerősítette a Népszavának, hogy a budai várból kitelepítendő Országos Széchényi Könyvtárnak és más kulturális intézményeknek is a Diákváros környékén keresnének új helyet. Ez a lap szerint azt jelenti, hogy nemcsak a nagy vitákat kiváltó Fudan Egyetem vinne el a főváros által támogatott Diákvárosnak szánt területből, hanem Demeter Szilárd víziója is.
A Fudan Egyetemnek helyet adó terület déli csücskét eleve kulturális célokra szánták. Itt épülhetne fel a PIM főigazgatójának álma: a Széchényi-könyvtár mellett a Nemzeti Filmintézet, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), illetve az ezek csatolt intézményeit magába foglaló úgynevezett "edukációs-kulturális erőtér".
Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere elismerte, hogy "az atlétikai központtal kapcsolatos megállapodás részeként a kerület felajánlott egy nagy, rozsdaövezeti területet a Széchényi-könyvtár új épületének megépítésére", az önkormányzat pedig "hozott egy határozatot, miszerint támogatja, hogy a kormány az adott helyszínt ebből a szempontból megvizsgálja".

A Múlt heti KIT-kérdésre link strukturált, felsőoktatási helyzetet bemutató választ is kaptunk, magánba.
- Az újranyitás után várhatóan megcsappanó használói létszám miatt a túléléssel vagyunk elfoglalva. Mivel tudjuk, hogy a régi helyzet már sosem fog visszaállni, stratégiát készítünk az új helyzetre arról, miként tudjuk - a jogi feltételeket is kielégítő módon - az online térbe helyezni működésünket.
Ez különösen fontos egy felsőoktatási intézmény könyvtára számára, ahonnan fénysebességgel "elszocializálódnak" a fiatal felhasználók, megtapasztalva, hogy inprint tanirodalmak és szaktájékoztatás nélkül is teljesíthetők a tárgyak (egyrészt annak köszönhetően, hogy a követelmények is felpuhulni látszanak, másrészt pedig azért, mert elég a tárgyteljesítéshez az oktató által biztosított prezentációk és egyéb anyagok elsajátítása).
Mindeközben a hallgatók tartalomfogyasztása nem terelődik markánsan az egyetemen előfizetett online szakirodalom-szolgáltatások, adatbázisok irányába se, a már említett követelményfelpuhulás miatt. A webkönyvtárosságban, discovery-szolgáltatásban, minőségi saját adatbázis-építésben és személyes információs mentorálásban fantáziát és kitörési potenciált látó szakemberek is csak vakarják a fejüket, hogy mit kezdjenek egy olyan helyzettel, amiben elpárologni látszik a felhasználói / fogyasztói IGÉNY.
Igaz, a marketing arról szól, hogy az igényt - ha nem is harmadnapra - feltámasszuk, értékkel bíró kínálatot teremtsünk és juttassunk el az érdekeltekhez. Viszont ezt a jelenlegi szervezeti környezetben - akár a lefullasztott Kjt. alatt működve, akár a modellváltásnak kikiáltott állami felelősségkiszervezés keretei között - források és döntési mozgástér nélkül meglépni igen nagy művészet lesz.

A sorozat korábbi cikkeiben az IFLA bemutatta, hogy hogyan használjunk digitális eszközöket, hogy felhívjuk a figyelmet a könyvtárakra és azok szolgáltatásaira. Szó volt arról is, hogy hogyan fejleszthető az internetes elérhetőség, illetve hogyan találnak meg minket könnyen a keresőmotorok.
A közösségi média használata azonban nem csak annyi, hogy megtalálható a könyvtár az interneten. Ha jól használjuk, akkor egy nagyszerű módszer lehet arra, hogy bevonzzuk az embereket a könyvtárba, vagy legalább annak weboldalára. Ezért az IFLA legújabb cikke azt mutatja be, hogy hogyan hozzunk létre egy tervet a közösségi média használatára.
A legfontosabb szempontok:
- Gondold át, hogy kit szeretnél elérni. A már meglévő vagy új használókat?
- Gondold át, hogy mit szeretnél elérni a közösségi médián keresztül.
- Melyik felület lenne számodra a legjobb? Ha szakembereket szeretnél elérni, akkor a LinkedIn lehet a legjobb választás. Az idősebbek Facebookot használnak, míg a fiatalabbak inkább az Instagramot.
- Használd a felület analitikai eszközeit. Ezekből megtudhatod, hogy melyik posztok a leghatásosabbak. Fontos lehet a téma, a stílus, a felhasznált képek és a napszak, amikor posztoljuk.
- Tervezz rendszeres tartalmat, amely még kivitelezhető idő és munka szempontjából.
- Lépj interakcióba a követőiddel - ez egy jó módszer a kapcsolatépítésre.
- Ne felejtsd el átirányítani az embereket a könyvtár weboldalára. A közösségi média célja, hogy megragadja a figyelmet, a te célod pedig az, hogy minél több ember ismerje meg a könyvtár szolgáltatásait.
Szerencsére rengeteg forrásból szerezhetünk ötleteket. Tanulmányok link és online elérhető források (pl. link segítségével megtalálhatjuk, hogy mely módszerek a leghatásosabbak számunkra. (ref.: Salamon Sára)

A múlt héten már idéztük Monspart Éva alapos felmérésének eredményét link , ami ugyan közel 30 éves, ám sajnos, vagy nem - máig tanulságos. És nem csak azért, mert azóta is hiányoznak az ilyen szintű áttekintések. (MG) Egy újabb részlet:
- A könyvtárakban közvetlenül elérhető információforrásokat nem tekintették hasznosnak a szaktanácsadók. Rangsorolásukban pl. az indexek, kivonatok, adatbázisok stb. a legalacsonyabb értékkel és átlaggal rendelkeznek, azaz külföldön sem használják ezeket a forrásokat. Kétségtelen e források hasznossága, de a könyvtári és információs szolgáltatások menedzselésének sikertelenségét jelzi a szaktanácsadók által kifejtett igény, hogy szükséges lenne e forrásokkal megismerkedni. Evans vizsgálatai alapján úgy találta, hogy a szaktanácsadók információgyűjtési stílusa oly mértékben variálódik, hogy azt a könyvtárak nem tudják egy egységesen kialakított szolgáltatás-csomaggal kielégíteni.
Az információforrások rangsorolásában a szakemberek külföldön is igen magasra értékelték az informális kommunikáció csatornáit. Legszívesebben a saját területük szakembereivel kommunikálnak (ld. vizsgálatomban az oldalirányú információátadást), mert véleményük szerint a kollégák könnyen elérhetők és az általuk adott információ jó minőségű. Sattar ugyanezen szaktanácsadók információkeresési magatartását a "kritikus esemény" technikával vizsgálta, melynek elve az, hogy az ember könnyebben felidézi, hogy mit tesz egy adott esetben, mint azt, hogy mit tesz általában. (Az emberek legjobban a velük történt legfrissebb eseményre emlékeznek: ez az esemény a kritikus esemény. Feltehető, hogy az így gyűjtött információ pontosabb, mint az általános magatartási információ.) A tényleges keresések alapján végzett vizsgálat bebizonyította, hogy a szaktanácsadók elsősorban a személyi kartonjaikhoz fordulnak információkért, sokukat vonzotta a könyvtár, és csak igen kis hányaduk élt az informális csatornákkal. Ahhoz, hogy szakembereink informálódási szokásairól reális képünk legyen, jövőbeni vizsgálatainkban fontos szerepet kell kapnia a "kritikus esemény" technikának is.
Mégis, ahogy a vizsgálatok is igazolják és a gyakorlatban magam is tapasztaltam, az informális kommunikációs csatornák a szakemberek legkedveltebb információforrásai közé tartoznak.

Az elmúlt évtizedben a nyílt hozzáférés kezdeményezés nagy hatással volt a publikálásra. A jövőben ugyanilyen nagy hatást várnak a cikkhez kapcsolódó adatok közzétételétől. Például a PLOS már elvárja a szerzőitől az adatok közzétételét, amelyek alapján a publikáció eredményei reprodukálhatók.
Az egyre nagyobb mennyiségű adat hatékony magyarázó eszközei lehetnek a tudásgráfok. Segítenek az egymáshoz kapcsolódó adatok értelmezésében, megjelenítésében. Megkönnyítik a kollegiális lektorálások és a reprodukálás folyamatát.
A tudásgráfok különböző forrásokból és információtípusokból származó, nagy mennyiségű adat feldolgozásával jönnek létre. 2D és 3D vizuális ábrázolások formájában jelenítik meg az adatok közötti kapcsolatokat. Excplicitté teszik az entitások közötti kapcsolatokat. Könnyebben megtalálhatók a mintázatok. Hatékonyabban, mint ahogy egy Excel táblázattal.
Ábrázolhatók gráfokkal például a COVID-19 témában író kutatók közötti kapcsolatok. A folyóiratok szerkesztőségének könnyebb megfelelő lektorokat találni az adott területeken. A gráfok megmutatják, hogy kik publikáltak már a témában, milyen folyóiratokban. Megjeleníthetők továbbá a társszerzőségek, szerzők közti kapcsolatok, intézmények, publikációk közötti kapcsolatok. A gráfok új perspektívában és kontextusban mutatják be az adatokat. (ref.: Habók Lilla)

Sepsiszentgyörgy önkormányzata ellenszavazat nélkül elfogadta, hogy Kiss Jenő, a Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója kapja idén a Pro Urbe díjat. A díszpolgári címet általában a Szent György Napok keretében szervezett ünnepségen nyújtják át hivatalosan, ám idén a járványhelyzet miatt elmarad a városnapok, így április 24-én szűk körben díjazzák Kiss Jenőt.
Az 1943-ban született Kiss Jenő díszpolgárrá avatásához írt ajánlásában Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója, így fogalmaz: "Kiss Jenő már az 1960-as évek közepén, tanárként eljegyezte magát a könyvekkel, hogy aztán közel 35 évnyi könyvtárigazgatói munkája során ez a kapcsolat kiteljesedjen. Ha végigtekintjük a rendszerváltás utáni bő két évtized sepsiszentgyörgyi, háromszéki, de székelyföldi, erdélyi vagy tágabb magyar művelődéstörténetét, számos meghatározó történés, fordulat, esemény kapcsán feltűnik Kiss Jenő neve, tevékeny, fontos szerepű résztvevőként, kezdeményezőként, elindítóként, közreműködőként, katalizátorként - ami több évtizedes munkáját, tevékenységét végig egyértelműen jellemzi".
Szonda Szabolcs méltatásában kifejti, hogy a latin bölcsesség is kimondja: megvan a könyveknek a maguk sorsa, története, illetve, hogy a feladat megtalálja emberét.

Az Elsevier kiadó tartalmainak támogatására készített egy demonstrációs piramist, amely bemutatja, hogy a tudományosság egyes szintjeit milyen dokumentumtípusokkal érdemes szolgálni. A piramis szintjei magyarul, felülről lefelé:
1. Kutatás (felfedezés)
2. Egy téma lektorált cikkeinek összefoglalása
3. Egy terület friss eredményeinek és módszereinek részletes tartalma
4. Teljeskörű és friss részletek / leírások a
szakterület megismerésének elmélyítésére
5. Bevezetés / adatbázisok a technikához, gyors és pontos válaszok biztosítása
6. Szöveg / hivatkozás hibrid
7. A legfontosabb tantárgyi fogalmak és módszerek pedagógiai vizsgálata vagy didaktikai előkészítése
8. Átfogó, alapvető bevezetés egy-egy tudományterületbe, enciklopédiák.
A felsorolás elejét a folyóiratok, közepét a könyvek, az alját a referenszművek jelentik. (ref.: MG)

Biztos, hogy ő írta azt a művet? Mikor jelent meg az én-re utalás az Ókorban? Mikortól mutatható ki a betegségtudat a műveiben? És egyáltalán: mi a betegségtudat szövegbeni mintázata? - Ilyen, és még izgalmasabb kérdésekre is keresik a választ a digitális bölcsészek. Amivel persze meghökkentik és újragondoltatják helyzetüket a hagyományos bölcsészekkel. (MG)

Mi az a digitális bölcsészet? Miért néznek rá ferde szemmel az "analóg" bölcsészek? Hogy kell Shakespeare-t tagelni? És legfőképp: megmondják-e a gépek, melyik Shakespeare-művet nem ő írta? Maczelka Csaba interjúja a digitális bölcsészet magyar pionírjával, Almási Zsolt Shakespeare-kutatóval.
AZs: - A digitális bölcsészetnek van egy megosztó jellege, amire bizony a Shakespeare-kutatás is érzékenyen reagál. Eredmények azonban kétségkívül vannak, és én most kettőt emelnék ki a legfontosabbak közül, mert ezek szépen érzékeltetnek bizonyos tendenciákat. Egyre gazdagabbak azok az online adatbázisok, amelyek valamiképpen ismeretek generálásához nyújtanak segítséget. Vannak adatbázisok, ahol eddig nagyon nehezen elérhető szövegek váltak elérhetővé, vagyis a hozzáférhetőség változott meg. Ezeknek az adatbázisoknak a jelentős részét (és itt most kifejezetten nem az EEBO-ra gondolok) olyan értelemben digitális bölcsészek készítették, hogy reflektáltak a médiumra. Jó példa erre a metaadatokkal való gazdagítás, ami kirívóan fontos, hiszen növeli az elérhetőséget és a kereshetőséget, segít az egyes dokumentumok megértésében, bemutatja a dokumentum jellegét, és a metaadatok a digitalizált könyv materiális jellegére is utalnak. A metaadatokkal való foglalkozás tehát a digitális bölcsészet egyik nagy eredménye az elérhetőségen kívül. Ha csupán ott van egy fénykép az oldalról, az kontextus nélkül inkább csak félrevezet, mint segít. Az is fontos, hogy a digitális bölcsészeti tevékenységek miatt ezek az adatbázisok mindinkább arra épülnek, hogy ne csak információt szolgáltassanak, hanem az információban - például infografikákkal - bizonyos mintázatokat is megmutassanak. És ebben, a kritikusan kezelt mintázatok felismerésében, nagyon jó a számítógép. A metaadatokkal való gazdagítás lehetővé teszi különböző adatbázisok kompatibilis használatát is, ami fontos eredmény - nem csupán az elérhetőség, hanem a tudás gazdagítása is célja ezeknek az adatbázisoknak. (1749)

Egy éve - kisebb megszakításokkal - zárva vannak Szeged kulturális és egyéb városi intézményei. A bezárt kapuk mögött azonban nagyon is zajlik az élet a könyvtárban, a színházban, vagy az Ifjúsági Házban. A vadasparkban pedig a járvány idején is meg kell etetni az állatokat, a környezetgazdáknak rendben tartani a várost.
A Somogyi-könyvtár hatalmas bejárati üvegajtaján is régen lépett már be olvasó, kisebb szünetekkel egy éve zárva tart az érdeklődők előtt, ezért az utcára költöztek. Míg békeidőben az olvasók mennek be a könyvtárba, most a könyvtárosok mennek ki az olvasókhoz.
- Folyamatosan frissítjük az online tartalmainkat és dolgozunk a honlapunk megújításán is, amihez olvasóink segítségét is kértük - mondta Sikaláné Sánta Ildikó igazgató.
A Dóm téri központ és a tizenhárom fiókkönyvtár az elmúlt hónapokban szinte folyamatosan üzemeltette könyvtárpontjait, ahol az online előre megrendelt, majd összecsomagolt könyveket átvehették az olvasók.
- Ez a szolgáltatásunk, hogy a könyveket kivisszük az olvasóknak, rendkívül népszerű lett. November és március között közel kilencezer könyvcsomagot állítottunk össze és adtunk át. Ez 48 ezer kölcsönzött könyvet jelentett, miközben nyitva sem voltunk.
Önkéntes munkát is vállalnak a könyvtárosok: hetente egy nap hárman is segítik a mentősök munkáját. Elsősorban adminisztratív feladatok átvállalásával tehermentesítik őket, hogy több idő jusson a mentésre. Öten pedig igény szerint telefonos ügyelettel segítenek a szegedi háziorvosoknak az oltások megszervezésében.

Covid osztályokon bevethető önkénteseket képez a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke, de szerinte a hazai egészségügynek még a következő 100 évben is szüksége lesz civil segítségre. Megnéztük, mit tanulnak a laikusok a pár órás egészségügyi tréning alatt. (444)
A külföldön tapasztalatokat szerzett dr. Szijjártó László ismeri a hazai hierarchikus, illetve a holland team-rendszerű ellátási rendet. Munkatársaival nem vár felsőbb utasításra, az egészségügyi helyzetet látva vette kézbe a helyzetet. Hogy kapnak-e engedélyt arra, hogy a képzett önkéntesek ténylegesen segítsenek is, még bizonytalan. "Én, mint orvos meg kamarai tisztviselő nem tehetek mást; nekem kötelességem. Nem igazodhatok ahhoz, hogy a politika vagy bárki más mit vár el tőlem. Nekem egyetlen dolgom van, hogy a beteget a legjobb tudásom szerint ellássam." "Nem azt nézik, hogy a minőség - ami meghatározná, hogy milyen szintet kellene tartanunk - megvan-e, hanem azt nézik, hogy van-e még egy ápoló vagy egy orvos. Addig lehet. Az utolsó töltényig. Ez történik 30 éve. Megszoktuk, és most a Covid-osztályokon ez fölerősödik. Eddig is, a minőséggarancia-hiányosságok miatt meghaltak emberek. Korábban is volt téma, hogy milyen magas a kórházi fertőzések aránya. És megszoktuk. A rendszer szereplői is megszokták, meg önök is, mint laikusok: mert ilyen a kórház, ilyen az ellátás. ... Látható, hogy ez nagyon beteg rendszer. Az egészségügy gyakran sokkal betegebb, mint maga a beteg, akit ellát. ... Amikor én ezt mondom, akkor a kollégáim zöme - ha csak ezt a részt nézik belőle - azonnal megsértődik, hogy én kritizálom őket, pedig ők kiteszik a lelküket. Pedig én nem őket kritizálom, hanem azt a rendszert, aminek ők a szenvedői, és azt néha maguk sem látják." "Ha ez zöld utat kap, akkor elképzelhető, hogy az országban minden megyében nem az önkénteseket fogjuk képezni, hanem negyven trénert. És az a negyven tréner visszamegy a saját kis helyére, és pár nap alatt ezer önkéntest képez ki. - Na, ez már egy hadsereg!" (ref.: MG)

Mostantól sokkal egyszerűbben is beállítható, milyen minőségben szeretnénk nézni a legnagyobb videómegosztó, a YouTube tartalmait.
A YouTube csendben két új beállítási lehetőséggel bővítette mobileszközökre kitalált alkalmazását. Mindkét kapcsolót a videók képminőségével kapcsolatos részen találni, és egyik hasznosabb, mint a másik.
A felhasználók mostantól sokkal egyszerűbben állítgathatják, milyen minőségben szeretnének videókat nézni.
A két új opció egyike a "Jobb képminőség", illetve az "Adatforgalom-csökkentő" beállítás. Előbbi értelemszerűen élesebb képet eredményez, ám sokkal jobban fogyasztja a mobilinternetes keretet, ha azzal használjuk az alkalmazást. Utóbbi, az adatforgalom-csökkentős viszont éppen ezen segít spórolni, így azonban gyengébb minőséget kapunk.

"Elkezdtem az interneten keresgélni, de semmi olyanra nem bukkantam, ami segített volna. A hormonterápiáról, műtétekről nem találtam adatot, nem találkoztam mások beszámolójával az érzéseimről, bár ez jól jött volna. Csak az emberek véleménynyilvánításával találkoztam, elutasítással, nyílt ellenszenvvel és egyértelmű tartózkodással. Olyan kép alakult ki bennem, hogy amit érzek, az emberietlen, beteg dolog, a nagyközönség rosszul fogadná, és mindenképpen megvetés és elutasítás érne engem is."
"A korábbi generációk tájékozottságához képest lényeges változást jelent, hogy néhány perces internetes kereséssel nem csak saját maguk számára szerezhetnek releváns információkat, hanem a szüleik számára is tudnak megfelelő webes forrásokat felmutatni." - Olvasható Vidra Szabó Ferenc és Hős Gábor: Újjászületők - Nemváltoztató élettörténetek c. nemrég megjelent kötetében. A szerzők - a fő témákat bemutató interjúszövegeket bevezetendő - a nemi identitásváltozással összefüggő kérdésben mutatnak rá egyebek mellett az egyes korosztályok közötti informálódási eltérésekre. "Azok a transzok, akik interneten keresik a társaságot, többnyire tizen-huszonévesek. Én ezen az életkoron már túl vagyok, bár én is nagyon kibírhatatlan kamasz voltam." "Életemben először kíváncsi szemektől távol ülhettem le az internet elé otthon. Az első mondat, amit beírtam a keresőbe, hogy 'a lány, aki fiúnak érzi magát' - és kidobott egy magyar önsegítő közösségi oldalt, amiben különböző fórumok voltak."
Sok cikk foglalkozik ugyan a különböző generációk internethasználatával, itt azonban konkrét témához kötött tájékozódási eseteket láthatunk, tizenévesektől hatvanévesig. Ráadásul a webhasználat alapvető identitást érint, azaz nagyon erős motivációt feltételez. A kötetben így felmerül a
- szimpla internetes tájékozódás
- tematikus fórumok
- a társkereső szolgáltatások igénybevétele
- csatlakozás tematikus internetes közösségekhez
- személyközi elektronikus kapcsolattartás. (MG)

A könyvek védelme minden időben a könyvtárak és bibliofilek elsődleges célja volt. Nem álltak meg azonban ott, hogy leláncolták a köteteket, vagy kölcsönzésért cserébe ugyanolyan értékben kértek egy könyvet, mintegy zálog gyanánt; kedvelt védőmódszer volt a könyvátkok alkalmazása is. Ezek az érdekes kis bejegyzések az ókori agyagtábláktól kezdve egészen a XX. századig végigkísérték a könyvek történetét, a magyar szakirodalom mégis megdöbbentően kevés olyan tételt számlál, amely foglalkozna velük, vagy akár csak megemlítené őket.
A könyvátkok (amelyek az idők folyamán aztán egyszerű tulajdonosi bejegyzésekké szelídültek) gyakorlatilag egyidősek magukkal a könyvekkel. Egészen az ókorig visszavezethetők; a legelső könyvátkot Assur-bán-aplinak, Asszíria királyának tulajdonítják, aki Kr. e. 668 és 631 között uralkodott, és a ninivei könyvtár állományát próbálta védeni a bejegyzésekkel. A király a birodalom egész területéről összegyűjtötte az ékírásos táblákat, a tudomány, az irodalom, a gondolkodás termékeit. Jelenlegi tudásunk szerint ez a könyvtár volt a világ első szisztematikusan rendezett gyűjteménye.

A velencei heterodox emigráns Gian Michele Bruto (1517-1592) Báthory István történetírójaként 1574-től előbb Gyulafehérváron, majd 1576-tól Krakkóban dolgozott monumentális magyar történeti művén. A Bonfini Decadesét folytató Rerum Ungaricarum libri célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás századát. Mátyás király halálától kezdve, Mohácson, Buda és Szigetvár elvesztésén keresztül egészen Báthory István erdélyi fejedelemmé választásáig, s egyben legitimálja az ország keleti részén berendezkedő Szapolyai-dinasztia uralmát. A mű elkészült, ám nyomtatásba nem került, a 19. századi akadémiai kiadásához pedig már csak töredékes kéziratok álltak rendelkezésre.
2020 júliusában Trentóban két szegedi kutató, Kasza Péter és Petneházi Gábor Brutus művének egy szinte teljesen ép, kétezer oldalas, autográf kéziratára bukkant, amely alapjaiban változtatta meg mindazt, amit a műről és Brutus történetírói működéséről eddig tudni lehetett. A szenzációs kézirat felfedezése általában is rávilágított a humanista historiográfia feldolgozatlanságára, amely hiányt orvosolandó a két szakember idén márciustól a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében nyert alkalmazást. Feladatuk Brutus munkája mellett általában a 16-17. századi, elfeledett, kéziratban maradt és/vagy kritikai kiadást nélkülöző, Magyarország történetét feldolgozó történeti műveknek az új szempontú feldolgozása, a kiadási munkálatok előkészítése és koordinálása lesz, további pályázati források bevonásával.
Magyarország római nagykövetségének hathatós támogatásával sikerült elérni, hogy a trentói érseki könyvtár vállalta a kézirat digitalizálását, valamint hozzájárult ahhoz, hogy kiállítás céljából pár hónapra Magyarországra kerüljön a felbecsülhetetlen tudományos értékkel bíró két kéziratos kötet.

Hosszan kell görgetni, hogy az ember áttekintse akár egyetlen nap áldozatait. Férfiak és nők stilizált rajzai követik egymást: hosszú hajú, kontyot hordó, kopaszodó és bajszos emberek, mögéjük képzelhetünk időseket és fiatalabbakat. Egy éve még néhány kép jutott egy-egy napra, hónapok óta több száz. Mind a 26 ezren a járványban vesztették életüket.
A rajzok közt időnként egy-egy fotó is felbukkan. Vannak köztük ismertebb emberek: karmester, önkormányzati képviselő, sportoló, szerzetes, és olyanok is, akiket sosem láthattunk a tévében. "Legjobb anya, mama és dédi volt ő. Önzetlen, mindig csak családjának élt. 90 éves volt, március 29-én este a kórházban örökre lehunyta szemeit" - olvashatjuk egyikükről. Felette mosolygós kép.
Egy 38 éves kutató következik, akit felesége, két gyermeke, barátai és kollégái gyászolnak. "Puritán boldogsága, kiegyensúlyozottsága, belső harmóniája a környezetére is kisugárzott, ahogy végtelen lazasága is. Emberségével, őszinteségével, valamint kifinomult, zseniális humorával hamar került egy hullámhosszra olyanokkal is, akikkel életében először találkozott."
Ugyanazon a napon halt meg - legalábbis aznap került be a hivatalos statisztikába -, amikor egy óvónő. "Nagyon szeretett beszélgetni, turkálóba járni és a családjával időt tölteni" - írják róla rokonai.
Az "Ember, nem adat" oldalt két önkéntes hozta létre azért, hogy nyilvános megemlékezési lehetőséget biztosítsanak a gyászolóknak.
"Február közepén már látszott az adatokból, hogy a harmadik hullám jóval nagyobb lesz, mint a már így is felfoghatatlanul nagy második. (...) A koronavírus világjárványban már több tízezer honfitársunk vesztette életét. Ez nem pusztán egy szám. Nem adat. Életek. Szeretnénk arcokat, sorsokat kapcsolni a pandémia áldozatainak sorszámaihoz, elmondani, kik voltak ők, emléket állítani nekik"

A vizuális kommunikáció is alapvetően meghatározza a használók könyvtárhoz viszonyulását. Persze nem csak a könyvtárhasználókét, hanem a könyvtáros kollégák érzéseit saját, vagy más könyvtár irányában. A könyvtárak által kiadott szöveges dokumentumok minősége (a szövegtartalmat most nem vizsgálva) - legalábbis hullámzó. Jó hír viszont, hogy sokan - megfelelő képesség tudott hiányában - nem veselkednek nagy kunsztokra. Így többé-kevésbé elkerülhetők a gikszerek. A könyvtári költségvetés - legalábbis a tapasztalat szerint - ritkán elegendő megfelelő minőségú, vizuális kreatív alkotásokra. Ugyanakkor néhány tipográfiai alapvetés megismerése sokat segíthet. Íme egy összeállítás, amelyet a téma szakmai közleményei alapján állítottunk össze: Olvashatóbb és áttekinthetőbb szövegek készítése - Tippek link