SzavazásÉrdemes-e a könyvtáépületbe nemkönyvtári funkciót bevonni?
KIT hírlevél évfolyamok2022
|
KIT hírlevél: 2022/3., jan. 19.A lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor Hírek• Felértékelheted a könyvtári munkát - érezze meg a használó saját bőrén is• Így látják vezetőik az USA felsőoktatási könyvtárainak helyzetét és jövőjét (olvasóink szavazatára) • A felsőoktatási / tudományos könyvtáros sikere - 4 megközelítés (olvasóink szavazatára) • Lépésről lépésre fejlesztett produkció - nagy siker az 'orosz irodalom' • Erősödik az olvasási kedv az USA-ban; tízből hárman olvasnak e-könyveket • Visszaszerezhető-e a könyvtárak hitele? • Tudásközvetítési deficit - testhezálló feladat könyvtáraknak is; az álhírekkel szemben • Megkérdeztük: Mi segítheti leginkább a könyvtári szolgáltatásfejlesztést? • Így és ezért kölcsönöznek játékokat Budajenőn • Igazi autó a könyvtárban! - A fiúk és a kuckózás öröme (galéria) • 25 percben New York közkönyvtára - példás tartalom és forma • Dokumentumfilmet készített az OSZK: Látjátok feleim... • IFLA Trend Report 2021 - frissítve (olvasóink szavazatára) • Papír, illetve e-könyv - újabb pro-kontra szempont • Modul lesz-e a könyvtár a telefon szuperalkalmazásában? - A meglévő könyvtárakkal vagy nélkülük fejlesztik? Analógiák• A Netflix több ügyfelet szeretne - menne-e a marketingcélú adatelemzés a könyvtáraknak is?• Távkapcsolat - orvossal lehet. Könyvtárossal is, nyilván • Milyen a jó múzeumi honlap: Louvre + • Az igazgató a beosztottait szolgálja, hogy ők az ügyfelek számára teljesítsenek maximálisan Praktikus• El sem olvassák a híredet, bármennyire is briliáns a tartalmad!Kisszínes• Ezeket a szavakat használd, ha pontosabbat akarsz a 'fake news'-nál• Újra érdekessé váltak a hagyományos hanglemezek Információforrások• Lakmusz portál - álhírek és féligazságok kiszűrésére• Online elérhetővé váltak a Jad Vasem holokausztáldozatokról készült nyilvántartásai
A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás, másold a linket a archive.org keresőjébe. HírekFelértékelheted a könyvtári munkát - érezze meg a használó saját bőrén isFEL
Címkék: megtérülés, könyvtári szolgáltatásé (2014.08-) | közösség mint információforrás (2.0) | együttműködés nem könyvtárakkal | pr (bizalomkeltés) | önkéntes | lobbizás, érdekharmonizáció | munkaügy |
A könyvtárak értékének számszerű mérésekor leginkább azt az összeget szokták megadni, amelyet az olvasók takarítanak meg azzal, ha a könyvtár szolgáltatásait használják. Érdemes azonban a dolgok, tárgyak mellett a könyvtárban végzett munka értékével is tisztában lennünk. Ugyanis ha nem tudatosítjuk a fenntartó(k)ban, olvasókban, szolgáltatásainkat igénybe vevőkben az intézményünkben folytatott munka értékét, akkor nem lesznek tudatában annak létezésével, ami hosszabb távon elvonáshoz, leépítéshez vezethet.
Ennek egyik eszköze, ha a használók saját bőrükön tapasztalják meg a munkát. Úgy tudatosíthatjuk bennük a könyvtár erőfeszítéseit, ha együttműködésre buzdítjuk őket. A szerző - az önkéntes munkát - a szolgáltatások tervezéséhez a visszajelzéseket - akár apróbb üzenetek küldését is említi. Így a használók megtapasztalhatják a könyvtár értékét, melyet nem feltétlenül fizetőeszközben mérhetnek, hanem olyan elvont fogalmakban, mint érték, biztonság, minőségi időtöltés, tanulás, fejlődés stb. A fő üzenet tehát: nemcsak tárgyakban és ingóságokban lehet a könyvtár értékét megadni, hanem az ott dolgozók (és munkájuk) értékének megadásával. (ref.: Kocsis Dóri) Így látják vezetőik az USA felsőoktatási könyvtárainak helyzetét és jövőjét (olvasóink szavazatára)FEL
Címkék: USA | University of Minnesota Libraries | minőség, -irányítás, -fejlesztés | legjobb gyakorlat (felsőoktatási könyvtár) | közösség mint információforrás (2.0) | könyvtár, felsőoktatási v. szak- | kölcsönzés | innováció, szolgáltatásfejlesztés | hatékonyság | használati szám, arány | e-könyv | állománygazdálkodás | könyv, papír alapú | nyílt hozzáférés / forráskód |
Tavaly év végén megjelent a Library Journal és az Ex Libris felsőoktatási könyvtárak helyzetéről szóló éves riportja. Az eredményeket egy könyvtárvezetőkből álló panel vitatta meg, majd ennek tanulságait foglalták össze a cikkben. A riport 2021-ben, a változások közepén készült. Ennek megfelelően sok kihívást fogalmaz meg a költségvetés csökkenésével, a távoktatással és a dokumentumok távoli elérésével kapcsolatban.
- Finanszírozás és gyűjteményfejlesztés: a könyvtárak az utóbbi időben átgondolták a nyomtatott könyvek és folyóiratok szükségességét. Korábban sokszor küzdöttek helyhiánnyal, miközben ragaszkodtak a nagy állományokhoz. Az egyik helyen például 2,5 millió volt az éves nyomtatott dokumentum kölcsönzésének száma, ami 2020-ban 240 ezerre csökkent. Most már jobban átgondolják, mire költsék a pénzt. Milyen dokumentumokra van a kölcsönzőknek szüksége. A gyűjtemény teljes fejlesztését is átgondolták, többet szánnak e-book és archívum előfizetésekre a megnövekedett kereslet miatt. - Sokszínűség, méltányosság és befogadás: a sokszínűség biztosítása fontosabbá vált, a dokumentumok és a munkaerő kapcsán egyaránt; az ellátott közösség igényei szerint. A könyvgyűjtemény diverzifikálásába az egyik intézmény diákcsoportokat vont be. A diákok izgatottak voltak, hogy beleszólhatnak a beszerzésbe, és ez megduplázta a kölcsönzések számát. - Távoktatás és a tanulás elérhetősége: a COVID-ot követő időszakban a megkérdezett könyvtárak igyekezték elérhetőbbé tenni a diákoknak az online tanulást, tanítást, kutatást. Áttértek az e-könyvek előnyben részesítésére, eltörölték a bírságokat, megerősítették a technológiai eszközparkot. A Minnesotai Egyetem könyvtára link a hat bizonyíték alapú beszerzéssel 50 ezer dollárt takarított meg, és 3 ezer százalékkal növelte az elérhető tartalmak számát. (Az evidence-based acquisition, röviden EBA jelentéséről például itt lehet olvasni: link .) Az elérhetőség mellett a megfizethetőség volt a Library Journal riport másik fontos témája. A felmérés szerint az akadémiai könyvtárak vezetik az intézményeikben folyó tanulási megfizethetőségi programok 35 százalékát. Továbbá a könyvtárak 75 százaléka vesz részt nyílt oktatási források (OER) biztosításában diákjaik számára. (ref.: Habók Lilla) A felsőoktatási / tudományos könyvtáros sikere - 4 megközelítés (olvasóink szavazatára)FEL
Címkék: együttműködés nem könyvtárakkal | felmérés | irányítás, mérés, szabályozás | könyvtár, felsőoktatási v. szak- | rendezvény használók számára | tervezés, stratégia | USA | adatgazdálkodás, CRM | fenntartó |
A könyvtárosok felelőssége nagyobb, mint néhány évtizede. A szolgáltatásokra több időt fordítanak, mint állománygondozásra, ezért a könyvtáros:
1. Legyen innovatív és alkalmazkodjon a változáshoz! A pandémiás helyzetben a változások menedzselése volt az amerikai könyvtárosok számára az egyedüli legértékesebb képesség az Ithaka S&R 2020-as kérdőíves felmérése alapján. A vizsgálatról a KIT két számában is (2021. március 31., szeptember 22.) vannak referátumok: link A könyvtárosok akkor lesznek sikeresek, ha értik a legújabb információs technológiai fejlesztéseket. Innovatív programokat, szolgáltatásokat építhetnek ezekre a hallgatók sikere érdekében. 2. Fejlessze kapcsolatait! 2020-ban az Ithaka kérdőívét kitöltők több mint fele tartotta fontosnak a kommunikációt, a második legtöbbet említett képességet. A kapcsolattartás akkor sikeres, ha a könyvtáros tanul a hallgatóktól, a kartól, dékáni testülettől, más dolgozóktól. 3. Támogassa a könyvtári programokat! A jó kommunikáció része, hogy a könyvtáros meggyőződjön: az érdekelt felek (a fenntartó, a kar és annak hallgatói) tudnak a könyvtár nyújtotta sokféle programról, szolgáltatásról. Az "Association of College and Research Libraries" (a Felsőoktatási és Tudományos Könyvtárak Egyesülete) hét kulcsszerepet ír le a felsőoktatási könyvtárosok számára. A "támogató" szerep az információs írástudás értékének kommunikálását és a könyvtár hangsúlyozását jelenti a hallgatói tanulásban. Az Ithaka S&R általános kérdőívei szerint 2019-ben 50%-ra esett vissza a könyvtárosok, mint kulcsfontosságú tagok száma a vezető felsőoktatási testületekben a 2013-as, 60%-os pozíciójukhoz képest. A könyvtári programok értékét nehezebb számokban kifejezni, mint a kölcsönzések, látogatások mennyiségét. Azok lesznek sikeresek, akik megmutathatják, hogy könyvtáruk programjai hogyan hatnak a hallgatók eredményességére. 4. Legyen stratéga! a. Döntéshozatal: korlátozott tér, csökkenő finanszírozás jobb kihasználása. E folyamat a gyűjtemények és a beszerzés újraértékelésével járhat, pl. együttműködés más intézményekkel forrásmegosztó hálózatokban. b. Adatelemzés: mind a beszerzések, mind a programok és szolgáltatások hatásának értékelésében segíthet. (Ref.: Szabó Eszter) Lépésről lépésre fejlesztett produkció - nagy siker az 'orosz irodalom'FEL
Címkék: könyvtár, köz- | legjobb gyakorlat (közkönyvtár) | marketing | pr (bizalomkeltés) | Vachott Sándor Városi Könyvtár, Gyöngyös | film- videó- és képszolgáltatás |
Furcsa módját választották az olvasás népszerűsítésének a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár dolgozói. Könyvtári Hírmondó nevű csatornájukon vasárnap egy videoklipet tettek közzé, amelyben az orosz irodalom szépségeire hívják fel a figyelmet, egészen sajátos stílusban. Usánka, susogós melegítő, hozzá alkalmi cipő, a háttérben pedig Gyöngyös autentikus helyszínei jelennek meg. Könyvajánlónak szokatlan, a sikert mégis ez a váratlan húzás hozta meg nekik.
A könyvtárosok azt mondják: egy-egy olyan könyvet, amit sorozattá, filmmé vagy éppen számítógépes játékká adaptáltak, sokkal jobban keresik a fiatalok. Szerintük az orosz irodalom a tizen- és huszonévesek számára is izgalmas lehet. Farkas István igazgatónak először nem jött be a stílus. "Azt a célt szolgálja, hogy azt a korosztályt meg tudjuk szólítani, akiket a legnehezebb." Tíz év felett felerősödik az érdektelenség. Akkor már nehéz őket megszólítani - mondta az RTL Klub híradójában. Arról egyelőre nincs hír, hogy a produkciót más könyvtár is bevetné az "olvasásnépszerűsítésbe". (MG) Erősödik az olvasási kedv az USA-ban; tízből hárman olvasnak e-könyveketFELTöbbféle könyvformátumot kedvelnek az USA-ban. Az elmúlt 12 hónapban nyomtatott könyvet olvasott felnőttek aránya még mindig meghaladja az egyéb nyomtatványokat használók arányát, de mostanra 30%-uk mondja azt, hogy ez idő alatt olvasott e-könyvet.
A nyomtatott könyvek továbbra is népszerűbbek, mint az e-könyvek vagy a hangoskönyvek. A Pew Research Center januári felmérése szerint, míg a nyomtatott könyveket olvasók és hangoskönyveket hallgatók aránya többnyire nem változott a 2019-es felmérésükhöz képest, 25%-ról 30%-ra nőtt azon amerikaiak aránya, akik e-könyveket olvasnak. A felmérés szerint az amerikaiak átlagosan 14 könyvet olvastak el az előző 12 hónap során, a tipikus (medián) amerikai pedig öt könyvet olvasott el ebben az időszakban. Ezek a számok megegyeznek a 2011-es adatokkal, amikor a Központ először kezdett felméréseket végezni az amerikaiak könyvolvasási szokásairól. Az amerikaiak mindössze 9%-a mondja azt, hogy csak digitális formátumú könyveket olvas, nyomtatott könyveket pedig nem olvasott az elmúlt 12 hónapban. A könyvolvasásban tapasztalható demográfiai különbségek 2021-ben hasonlóak a Center korábbi felméréseiben tapasztaltakhoz. A 18 és 29 év közötti felnőttek nagyobb valószínűséggel olvasnak könyveket, mint 65 évtől felfelé. Ugyanakkor néhány csoport könyvfogyasztási szokásai 2019 óta megváltoztak. Néhány példa: - 2019 óta 8 százalékponttal nőtt a 30 000 dollárnál kisebb háztartási jövedelmű felnőttek aránya, akik hallgattak hangoskönyvet (22% vs. 14%). - 75%-ról mostanra 81%-ra nőtt azon városi amerikai felnőttek aránya, akik azt állítják, hogy az elmúlt 12 hónapban olvastak bármilyen formátumú könyvet. (ref.: MG) Visszaszerezhető-e a könyvtárak hitele? FELKözkönyvtárak gyakran olvasókörökből alakultak ki. Ez esetben a használók voltak a "részvényesek", magas szintű érdekeltséggel. Az intézményesülés különböző lépcsői azonban elidegenítették a használókat. Ezért sem meglepő a használószámok drasztikus csökkenése az utóbbi 40 évben. A csökkenés ugyan lelassult az utóbbi évtizedben, de a vírusjárvány ébresztőt fújt: a karantén újabb esést hozott. A potenciális használók legnagyobb hányada pedig nincs meggyőződve a könyvtárak fontosságáról.
A könyvtár a jelen formájában nem versenyképes a társadalomban, mert nem a mai tevékenységkínálatára van társadalmi igény. Ebből nem az következik, hogy nincs szükség könyvtárakra, hanem az, hogy a könyvtárak szolgáltatáskínálatát a társadalmi igények mentén újra kell tervezni, a hangsúlyokat eltolni (erre sok jó példa van). Nem feledve, hogy a könyvárosok is a társadalom részei, tehát az ő kreativitásuk és teljesítményük támogatása nyújthat minőségi - azaz a tágabb közösség számára hiteles - szolgáltatást. (Frusztrált munkatárs nem csinál minőségi dolgokat.) (MG) A Harvard Business Review alant idézett cikkének javaslatai nonprofit szervezetek számára: - A kézzelfogható eredmények iránti elvárások jobban teljesíthetőek, ha egyértelműbben fogalmazzuk meg az elérni kívánt eredményeket, és a teljesítésükhöz vezető stratégiákat és szervezetüket. ["A könyvtár az információs társadalom alapintézménye" szlogen helyett pl.: iskolai könyvtáraink évi 3%-kal javítják a tanulók teljesítményét.] - Sarkalatos kérdések: Milyen eredményekért vállalunk felelősséget? Hogyan érjük el azokat? Mennyibe kerülnek az eredmények és hogyan finanszírozzuk őket? [Mindez a könyvtárak stratégiai tervében] - A jó küldetésnyilatkozat tartalma: kívánt hatás, kedvezményezettek, nyújtandó előnyök. (Emellett tudni kell azt is, mi NEM tartozik bele.) - Mivel az eredmények előrevetítése nem egyszerű, sok kutatás kell ahhoz, hogy akár a tevékenység perdöntő kis eltéréseit is figyelembe lehessen venni. [Azaz: a könyvtári tevékenységek eredményességének folyamatos és számszerűsíthető mérése.]
Hírforrás:
Hogyan tarthatók be a nonprofit szervezetek ígéretei? / Jeffrey LK. Bradach, Zhomas J. Tierney, Nan Stone. In: Harvard Business Review (2009. április) p. 64-73
2022. január 19. • Továbbküldöm a hírt Tudásközvetítési deficit - testhezálló feladat könyvtáraknak is; az álhírekkel szembenFEL
Címkék: kutatás + fejlesztés | tervezés, stratégia | kritikus / kritikai olvasás, gondolkodás (2013-) |
Több tanulmány is jelzi: az emberek nagyobb bizalommal fordulnak a könyvtár felé, mint sok más intézményhez. Úgy látják: nonprofit intézményként hitelesebbek. Másrészt a könyvtárak küldetése is az ismeretek részrehajlás nélküli szolgáltatása. E helyzet kihasználható - lett volna / lehet - a tudomány melletti kiállásra. (MG)
- Miért érezzük, hogy a tudományos tudás manapság elveszítette a tekintélyét? - Valóban véleménybuborékban élünk? - Mik a tudásközvetítés fő problémái, és hogyan tudjuk orvosolni azokat? Bárány Tiborral, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget. Néhány érdekes, tanulságos megállapítás: - Egy átlag Facebook-használó a szűrőbuborék ellenére jóval több ellenvéleménnyel találkozik, mint egy Facebook-nemhasználó. - A digitális bennszülöttek sokkal körültekintőbben használják a közösségi médiát, mint az idősebb használók. - Az összes technológiaváltás idején elindult a morális pánik: régen minden jobb volt. Azután megtanuljuk használni az új médiát. - A tudásközvetítést (amely nem azonos a tudományos népszerűsítéssel!) súlyosan elhanyagoljuk. Nem jutalmazza kellően a felsőoktatási és tudományos világ. (ref.: MG) Megkérdeztük: Mi segítheti leginkább a könyvtári szolgáltatásfejlesztést?FELA kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
2 - A könyvtári vezetők szakértelmének növelése 5 - A munkatársak meglévő szakértelmének kihasználása 14 - Használóismeret 2 - Informatikai fejlesztés 11 - Több pénz 0 - Megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu. Figyelemreméltó, hogy a válaszok a használók ismeretét tartják leginkább emelendőnek (42%) - ami a könyvárosok belső körülménye, saját felelőssége. A második leggyakrabban emlegetett pénzhiány döntően külső körülmény, bár a hatékony felhasználás, illetve annak kommunikálása több belső kérdést vet fel. Ha a most kapott adatokat összevetjük a két hasonló korábbi felméréssel, a következő diagramot kapjuk: link . Ezek alapján nehéz lenne trendet felállítani. Feltűnő azonban az informatikai fejlesztések következetesen alacsony említettsége, amely mintha a könyvtári digitalizálás és automatizálás alacsony fontosságára utalna - olyan időkben is, amikor világszerte megnövekedett az elektronikus hozzáférés hangsúlya. (MG) Így és ezért kölcsönöznek játékokat BudajenőnFELBudajenőn 20 éve nem volt könyvtár. Nem jogutódként, hanem tiszta lappal indult a budajenői Szabó Ildikó Könyvtár, Információs és Közösségi Tér. Hagyományok tehát nem segítik és nem kötik gúzsba. Az újraindítást a KSZR, az önkormányzat és a Magyar Falu program támogatta. Mivel csak 500 db új könyvük van az antikvárok mellett, ezért nagyobb tere van annak, hogy Király Eszter és Seregley Erzsébet könyvtárosok jobban figyelhetnek a lehetséges használókra.
A játékok kölcsönzése ennek fontos eszköze. Módja: Kölcsönszerződés: jegyző jóváhagyásával működik, 2 példányban. A polgármesteri hivatal nyugtájába írjuk a 400 Ft kölcsönzési díjat, amit rendszeresen elszámolunk a Hivatallal. Elvitel esetén: kauciót kérünk, mely megegyezik a beszerzés összegével +400 Ft kölcsönzési díj, 1 hétre. Visszahozatalnál: részletes átnézése a tartozékoknak, kaució azonnali visszaadása. Eddig mindenki (9 eset; 12 játék) rendben, idejében visszahozta a játékokat, hibátlan állapotban. A sok pozitív visszajelzés mellé: nagy munka, egyszerre beiratkozás, szerződéskötés, játékválasztás-ajánlás, fizetés+nyugta, dokumentálás egy szuszra. Jelenleg 20 db társasjátékunk van, vegyes korosztálynak, vegyes érdeklődéssel. Több olyan játékfajta van, amit a könyvtári órákon (szerda délelőtt) is fogunk használni. Távoli, ismeretlen látogatókat nem kívánunk elérni, mert a visszahozatal bizonytalanná válik. Fő profilnak nem tervezzük bevetni a társasjátékot, kiegészítő szolgáltatásnak, közösségi alkalmaknak pompás. A 400 Ft-ból a könyvtárnak annyi a haszna, hogy tanulják, megismerik, megszeretik az új közösségi térként is működő könyvtárat. A fiatalok, a kamaszok elérése a legnehezebb jelenleg, mert ők legszívesebben a későbbi órákban szeretnének együtt lenni, ehhez pedig EMBER kell még - mondta Seregley Erzsébet a KIT-nek. Igazi autó a könyvtárban! - A fiúk és a kuckózás öröme (galéria)FEL
Címkék: Németország | legjobb gyakorlat (gyerek-, ifj. és iskolai könyvtár) | könyvtári tér, enteriőr | könyvtár, gyerek- | használó (gyerek, fiatal) | gender (2017.06-) | Dansk Centralbibliotek for Sydslesvig, Flensburg / Flensborg | Biblio Töyen (Deichmanske bibliotek), Oslo | Norvégia |
Kevesebb fiú / férfi jár könyvtárba, mint a másik nem képviselői. És nehéz őket nem fiús dolgokkal becsalogatni. Ha viszont sikerült őket megnyerni, jöhetnek más szempontok, tartalmak is. A hangsúlyosan genderegyenlőségre törekvő északi országokban ezért nem véletlenül kerül elő egy modern gyerekkönyvtárban az igazi autó. Persze nem csak a fiúk használják ki a kuckózási lehetőséget; sok gyerek vágyik bizalmas beszélgetésre - például a könyvtárban. Ennek egyik eszköze az autó - vagy akár a sífelvonó kabinja.
Korábban szóltunk az "oslói Szabó Ervin", azaz a Deichmanske könyvtár Töyeni részlegéről link éppúgy, mint a németországi dán flensburgi közkönyvtárról link . A mostani galériában autóikról közlünk fotókat itt: link Látható, hogy a járművek túlélték virágkorukat, tehát nem maga az "anyag" a ráfordítás, hanem a könyvtárba emelés, vagy éppen a gyerekbiztossá alakítás. Úgy tűnik, megéri. A kék flensburgi mikrobusz homlokfelirata: "gyerekkönyvtár". (MG) (A fotók forrása: link ; Mikulás Ildikó) Régebbi hírforrás(ok): Mit lehet tenni a fiúk, férfiak nagyobb könyvtári tagságáért? - Néhány tünet link 2 éve nyílt a töyeni gyerekkönyvtár - érdemes ismét inspirálódni általa link ; Melyik gyerek ne szeretne plüssös fotelben ülni? - Hygge-installációk Flensburgból link Könyvtári kuckó, OBA-módra link 25 percben New York közkönyvtára - példás tartalom és formaFEL
Címkék: film- videó- és képszolgáltatás | helyismereti szolgáltatás | információ prezentálása | könyvtár, köz- | könyvtári tér, enteriőr | legjobb gyakorlat (közkönyvtár) | New York Public Library | pr (bizalomkeltés) | épület (könyvtár) | könyv- és könyvtártörténet |
Kellemes! - A videózáshoz nem értő dilettáns érdeklődőben talán ez maradhat meg leginkább a film végignézése után. Még neki is feltűnhet: kézikamerával vették fel, egyfajta párbeszédes narráció zajlik a képek folyama alatt, szó szerint imitálják a bejárást, ahogyan a gyorsított felvétel mutatja, hogyan jutunk el egyik helyiségből a másikba. Keresetlenségével professzionális.
Történeti, művészeti, építészeti, kultúrtörténeti, esztétikai, turisztikai vonatkozások kipipálva. Egyikbe sem fulladunk bele, azaz nem válik unalmassá, nyögvenyelőssé. Úgy látjuk az épületet - kívülről és belülről - továbbá különböző funkcióit, mintha ott lennénk, és szakvezetést kapnánk. Bátran ajánlható nemkönyvtáros érdeklődőknek. Érezteti, hogy a könyvtár a közösségé elsősorban; nem(csak) a könyvtárosoké. (MG) Dokumentumfilmet készített az OSZK: Látjátok feleim...FEL
Címkék: könyvtár, nemzeti | film- videó- és képszolgáltatás | Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Országos Széchényi Könyvtár, Budapest | könyv, papír alapú | könyv- és könyvtártörténet |
A középkortól a 21. századig az első magyar nyelvű remekművel, egy modern könyvcsodával, tudósokkal, mesterekkel és gyönyörű zenékkel: íme a nemzeti könyvtár lírai dokumentumfilmje
link . 2022. január 22-én 21 órakor mutatja be az M5 csatorna a "Látjátok feleim..." című, 70 perces dokumentumfilmet. A filmben látható lesz az első összefüggő magyar nyelvemlék, és a nézők végigkísérhetik a kódex díszmásolata elkészítésének hosszú folyamatát. A forgatókönyv 2021 májusában készült, a filmet június közepe és szeptember 9. között forgatták, a szerkesztés, vágás és rendezés munkálatai szeptember közepétől december első napjaiig tartottak. A Pray-kódex díszmásolata Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára készült, és Áder János köztársasági elnök adta át a szentatyának 2021. szeptember 12-én. IFLA Trend Report 2021 - frissítve (olvasóink szavazatára)FELAz IFLA Trend Report sorozata 2013-ban jelent meg először, majd 2016-tól évente. Ez utóbbiról lásd: link . A jelentés 2021-es frissítése azért is kellett, mert a jövő ritkán bizonytalanabb, mint manapság. "Közösségeink, intézményeink és szakmánk fenntarthatóságának biztosítása érdekében kötelességünk átgondolni a trendeket és erőket, amelyek az elkövetkező években alakíthatják a körülöttünk levő világot, legyenek azok akár politikai, gazdasági, technológiai, kulturális vagy környezeti tényezők" - olvashatjuk a cikkben. E jelentéshez az előszót Barbara Lison, az IFLA elnöke írta, a bevezetőt Gerald Leitner főtitkár. A legújabb jelentés a könyvtárvezetők világszerte felmerülő ötleteire fókuszál. A frissítés 20 trendet oszt meg: egymást kiegészítők, de ellentétesek is akadnak köztük. Mindegyikhez egy-egy rövid szakaszban kiemelik a legfontosabb kérdéseket és szempontokat, valamint a könyvtári területre adott lehetséges válaszokat. A teljes jelentést a Trend Report website tartalmazza. A 20 trend:
1. Előre a nehéz időkben! 2. Virtuális jelenlét 3. A fizikai terek visszatérése 4. A puha készségek növekvő szerepe 5. A másságot komolyan kell venni 6. Környezeti tényező tekintetbe vétele 7. Mobil népesség 8. A türelmetlen ügyfél 9. Analóg visszahatás 10. Mérési ügyek 11. Adaturalom 12. Átalakított keresés 13. Verseny a szélsőségekig 14. Élethosszig tanulók 16. Egyetlen, globális gyűjtemény 17. Képesítések ügye 18. Információs írástudás elismerése 19. A "nyitás/nyílt" megkérdőjelezi a könyvtárak egyedülálló előnyét 20. Az egyenlőtlenségek mélyülnek. (Ref.: Szabó Eszter) Papír, illetve e-könyv - újabb pro-kontra szempontFELA papíron olvasás jót tesz a memóriának
Számos kisebb tanulmány azt sugallja, hogy az elektronikus képernyő helyett a papíron történő olvasás jobb a memória megtartása és a fókuszálás szempontjából. A The Guardian egy norvég kísérletről számolt be, ahol az emberek egy novellát kaptak, amelyet el kellett olvasni Kindle-ön vagy puha fedeles könyvben. Amikor később kikérdezték őket, azok, akik a hagyományos könyvet olvasták, nagyobb valószínűséggel emlékeztek a cselekménypontokra a megfelelő sorrendben. "Amikor papíron olvasunk, ujjainkkal érzékelhetjük, hogy a bal oldalon egy halom oldal nő, a jobb oldalon pedig zsugorodik" - mondta Anne Mangen, a norvég Stavangeri Egyetem kutatója a Guardiannek. "Megvan a haladás tapintható érzéke... Talán ez valamiképpen segíti az olvasót, több rögzítettséget és szilárdságot biztosít az olvasónak a szöveg kibontakozása és előrehaladása, és ezáltal a történet terén." Az e-könyvek segítik a látássérülteket A gyengén látók vagy az olvasási zavarokkal, például diszlexiával küzdő egyének többet profitálhatnak az e-könyvekből, mivel számos lehetőséget kínálnak a szöveg méretének és a sorközök módosítására. A PLOS One folyóirat 2013-as tanulmánya 103 diszlexiás középiskolás diáknál tanulmányozta a szövegértést és az olvasási sebességet. A tanulmány megállapította, hogy a diszlexiában szenvedők hatékonyabban és könnyebben olvasnak az e-olvasó használatakor, mint a papíron. Schneps, aki a cikk vezető szerzője volt, a következőket mondta: "A különbséget az jelentette, hogy az eszköz rendkívül rövid szövegsorokat, valamint szóközöket is meg tudott jeleníteni. Amikor ezek az emberek a módosított formázást használva olvastak, olvasásuk azonnal javult." Modul lesz-e a könyvtár a telefon szuperalkalmazásában? - A meglévő könyvtárakkal vagy nélkülük fejlesztik?FEL
Címkék: digitalizálás (folyamat, technika) | innováció, szolgáltatásfejlesztés | okostelefon és -alkalmazás | alkalmazás, szoftver |
Hosszú évek óta trend, hogy az okostelefonok egyre több mindenre képesek annak köszönhetően, hogy egyre többféle alkalmazás telepíthető rájuk. Az új idők már arról szólnak, hogy a rengeteg szolgáltatás eléréséhez elég legyen egyetlen appot megnyitni.
A WhatsAppon megbeszéljük az esti filmnézést, a mozi weboldalán megvesszük a jegyeket, majd indulás előtt a Bolt alkalmazással hívunk taxit. Ha belefér még a film után egy gyors otthoni vacsora, akkor a Foodpandával zárjuk az estét. Ennek semmi értelme - sugallják azok a techóriások, amelyek a felhasználó kényelmét - és saját jól felfogott anyagi érdeküket - szem előtt tartva egyetlen alkalmazásban tennék lehetővé a fenti tranzakciók mindegyikét. Nem lenne nagy dolog egyetlen szuperalkalmazásban egyesíteni a különféle lehetőségeket. A gyakorlatnak nem feltétlenül valamilyen technikai kihívás, hanem inkább az szabhat gátat, hogy a Meta egyes szolgáltatásai már külön-külön is meglehetősen népszerűek, így borítékolható, hogy sem az európai, sem az amerikai versenyjogi szervek nem néznék jó szemmel, ha egyetlen platformmal akarna mindenkit mindenre rávenni a vállalat. Sőt, a hatóságok inkább a funkciónkénti szétdarabolásban gondolkodnak. Kevésbé hangsúlyosak a versenyjogi szempontok Kínában, ahol a Tencent a WeChat nevű alkalmazásával már megvalósította a nyugati techóriások vágyálmát. Több mint egymilliárd felhasználójának lehetősége van az appon belül szöveges, hang- és videóüzenet küldésére, hang- és videóhívásra, kép-, videó- és fájlküldésre, mobilfizetésre, az aktuális tartózkodási hely megosztására, hírek olvasására, taxirendelésre, hotelszoba lefoglalására, de lehet az alkalmazásban játszani vagy orvosi konzultációra jelentkezni, sőt percek alatt személyi hitelt igényelni is. A lehetőségek tárháza néhány éve bővült a Mini Programs nevű megoldással, melynek köszönhetően a fejlesztők "alkalmazáson belüli alkalmazásokat" hozhatnak létre - tehát harmadik fél által kitalált funkciókkal is bővíthető a WeChat. AnalógiákA Netflix több ügyfelet szeretne - menne-e a marketingcélú adatelemzés a könyvtáraknak is? FEL
Címkék: analógia | film- videó- és képszolgáltatás | irányítás, mérés, szabályozás | marketing | adatgazdálkodás, CRM | egyéb, nem könyvtári (információ)szolg. szerv. |
Minden az adatalapú kísérletekről szól a Netflixnél. Nem csak a saját sorozatfüggésünket bizonyítja, ha sok időt töltünk a Netflix felületén. Sok adattudós dolgozik rajta, hogy személyre szabottnak érezzük az értesítéseket, a felületen megjelenő filmeket, előzeteseket vagy borítóképeket. Szinte kísérleti nyulaknak érezhetjük magunkat, mikor elolvassuk, hogy a vállalat a szolgáltatás közben keletkező adatainkat mi mindenre használja fel az "érdekünkben".
Elárult néhány kulisszatitkot a Netlifx blogja a vállalat kísérletezési projektjeiről, melynek keretében adattudósai a videostreaming platformmal kapcsolatos döntéshozást támogatják. A cégen belül több adatkutató csapat dolgozik, együttműködésben többek közt termékmenedzserekkel, mérnökökkel és különböző ágazatokkal. Az adatos szakértők feladatai közé tartozik az adott terület feladatainak megértése is, a hipotézisékből kiinduló (deduktív) és a kísérletekből következtetéseket levonó (induktív) kutatások teljeskörű lefolytatása mellett. Érthető módon az egyik csapat a platform felhasználószámának növelésével foglalkozik, azon belül is elsősorban azzal, hogy miként lehet a leghatékonyabban, automatizáltan szétosztani a reklámokra fordított költségkeretet a közösségi oldalak és weboldalak között. Céljuk, hogy az elhelyezett reklámok a lehető legtöbb új Netflix-tagot hozzák. Az automatizációt egyrészt fals pozitív és fals negatív esetek is nehezítik, másrészt statisztikailag szignifikáns eredmények esetén előfordulhat, hogy a reklám hatását túlbecsülik vagy ellentétes előjellel kezelik (nem érik el a célközönséget). Az utóbbi problématípusokat az úgynevezett bayesiánus módszerrel próbálják kiküszöbölni, azaz több tesztet is folytatnak egy területen belül, és mindig a korábbi tesztek eredményeit használják fel a következő teszt bemeneteként a "hidelem-mérték" csökkentésére. A következő kérdés az adattudósok számára, hogy milyen ponton érdemes a kísérletezést lezárni, vagyis hogyan lehet megállapítani, hogy a döntésekhez már megfelelő mennyiségű információt adtak az üzletágvezetők számára. Távkapcsolat - orvossal lehet. Könyvtárossal is, nyilvánFELAz orvossal történő személyes konzultációhoz hasonlóan eredményes lehet a videón, telefonon keresztül zajló virtuális vizit - összegezték két év tapasztalatait áttekintve amerikai kutatók. 2,2 millió, alapellátásban kezelt beteg adatait hasonlították össze, akiknél a vizsgált időszakban több mint 300 ezer orvos-beteg találkozó virtuálisan zajlott. A szakemberek áttekintették, mi történt a betegekkel az alapellátás utáni héten, és nem találtak különbséget az utókezelésben, a sürgősségi osztály, illetve a kórház felkeresésének gyakoriságát is beleértve. Volt azonban néhány egyéb eltérés. Gyakrabban írtak fel gyógyszeres kezelést személyesen (60 százalék, szemben a videós találkozások 39, illetve a telefonos konzultációk 35 százalékával). Laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat is többször rendeltek el amikor a páciens megjelent a rendelőben (59 vs. 29/27 százalék). A kutatók szerint mindezt az magyarázhatja, hogy súlyosabb tünetek esetén a páciensek szívesebben keresik fel személyesen az orvosukat, illetve az is közrejátszhat, hogy milyen mértékben tudták értékelni az orvosok a betegeket az egyes vizsgálatoknál. Mindenesetre ezeket a részleteket tovább szeretnék vizsgálni. A JAMA Network Openben közzétett tanulmány szerzői külön is kiemelik, hogy a megállapításaik olyan intézményekre vonatkoznak, amelyekben a virtuális vizitet végző orvosok ugyanazok, mint akik személyesen kezelik a betegeket, és teljesen rálátnak a páciens elektronikus egészségügyi nyilvántartására. Ez azért fontos, mivel a telemedicinával kapcsolatos egyéb kutatások eltérő eredményeket mutattak. Például több antibiotikumot írtak fel azok az orvosok, akik nincsenek folyamatos kapcsolatban a beteggel, és nem férnek hozzá a kórtörténetéhez.
Milyen a jó múzeumi honlap: Louvre +FEL
Címkék: hozzáférés, nyitva tartás | használó (gyerek, fiatal) | Franciaország | film- videó- és képszolgáltatás | analógia | adatgazdálkodás, CRM | múzeum | kiállítás | információ szolgáltatása weben |
Az, hogy egy múzeum történetesen a világon a legmagasabb látogatószámot tudhatja a magáénak, még nem jelenti azt, hogy hátradőlhet. A Louvre nemrég startolt új, digitális tartalmakat összegyűjtő oldala, a Louvre+ is ennek a bizonyítéka. A Louvre a bezárások és az utazási korlátozások mellett is a világ leglátogatottabb múzeuma volt 2020-ban, bár a járvány kétségkívül hatással volt a látogatószámra, ami történelmi mélységet ért el: a tavalyi 2,7 millió látogató 72 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es adatokhoz képest. Online jelenlétét a Louvre+ elindításával erősíti.
A portálon a látogatók rövid dokumentumfilmeket és websorozatokat láthatnak a múzeumban található alkotásokról, a podcastsorozat a gyűjtemények mögött rejtőző történeteket tárja fel. Virtuális túrákra indulhatunk, vagy elmélyülhetünk a tematikus gyűjteményekben - mondjuk a görög régiségekben vagy az iszlám művészetekben -, melyeket a tárgyak történetéről, megőrzéséről és kiállításáról szóló videók egészítenek ki. Azoknak, akik jobban el szeretnének merülni az egyes témákban, archivált videók állnak rendelkezésre a Louvre auditóriumában tartott korábbi művészeti témájú előadásokról és komolyzenei koncertekről. A Direct menüpont alatt a jövőben élőben követhetjük ezeket. Külön menüpontot kaptak a gyerekek és Leonardo da Vinci. A Louvre+ elsősorban annak a digitális átalakulásnak a csúcspontja, mely a 2020-as bezárások nyomán indult el. Míg korábban a virtuális túrákat a YouTube-re töltötték fel, vagy külső partnerségeken keresztül oldották meg, a múzeum nyilvánvaló törekvése, hogy a digitális tartalmait házon belül készítse el és egyetlen platformon tegye elérhetővé, jelezve ezzel a prioritások és az erőforrások átrendeződését. Az újítás szintén mutatja, hogy a Louvre az online platformmal egyre jobban figyeli és érti közönsége digitális viselkedését. Nem mellesleg ezek az oldalak lehetőséget kínálhatnak a múzeum számára a bevételszerzésre, így pótolhatják a látogatószám csökkenése miatti bevételkiesést. És végül még egy fontos szempont: míg maga a Louvre sokak számára a múzeum megtestesülése, egy nehezen bevehető, szinte felfoghatatlan mennyiségű kincset rejtő palota, addig a Louvre+ felszabadítja és demokratizálja a hozzáférést a világ egyik leggazdagabb gyűjteményéhez. A platform számos videója és podcastja, különösen a Petit Louvre gyerekeknek szóló sorozata, könnyed, könnyen érthető formátuma a lehető legszélesebb körű elérést biztosítja. Az igazgató a beosztottait szolgálja, hogy ők az ügyfelek számára teljesítsenek maximálisanFEL- Miért tartotta fontosnak a pedagóguscentrikusságot?
Pénzes Ottó, iskolaigazgató: - A pedagógus az egész életével - tehát nem csak a szakmai tudásával - áll a gyerekek elé. A felnövekvő generációk példaképként tekintenek rá. Bármit tesz, ők úgy szocializálódnak, hogy ezt az egész életével előttük álló személyt követik. Na most, hogyha a pedagógus - rendelkezzen bármilyen nagy szaktárgyi tudással, de - lelkileg megnyomorított, megalázott, a szülők kénye-kedvének kitett, a hatóságok, a tankerületi intézmények által ugráltatott ember, akkor mit fog sugározni a gyerekeknek? Ezt a nyomorúságot, ezt a kiszolgáltatottságot, ezt a megalázottságot. Én pedig azt mondtam, hogy az első dolgunk az, hogy megtanítjuk egyenes derékkal, felemelt fejjel járni a pedagógusokat. Meg kellett tanulni a szülőknek azt a nagyon egyszerű, második alapvetést, hogy márpedig a tanító szava szent. Nem étterembe érkeznek, hogy megrendeljék, amit szeretnének. Mi, az intézmény dolgozói vagyunk felkenve arra, hogy tudjuk és a legjobb tudásunk és legjobb emberségünk szerint megadjuk a gyermekeknek azt, ami ebben az életkorban kell nekik, és ami jár nekik. Ugyanis 14 éves korra az alapvető személyiségjegyek kialakulnak. Hogy a gyerek ekkor kivel találkozik, mit lát, milyen mintát fog követni, az élet-halál kérdése. Hogy a családban mit lát, arra kevés befolyásunk van. Viszont az iskolában, ahol az életének egy jelentős részét eltölti, ott nagyon nem mindegy, hogy milyen szellemiségben nevelik, vagy állnak előtte. Az én felfogásom szerint mindenki pedagógus, aki az iskolában a gyerekek között mozog. A karbantartók, a takarítók, az iskolatitkárok és a konyhások is. Tehát én mindenkivel egyeztettem, hogy milyen nagy a felelőssége, mert gyerekek között dolgozik. És ebből nem is engedek. Felkészítettük a portásokat is, hogy hogyan köszöntsék a gyerekeket, a szülőket. Nagyon fontos, hogy az első ember, akivel a gyerek reggel találkozik, hogyan fogadja őt. Ez az ember pedig a portás. - Miben nyilvánul még meg a pedagóguscentrikusság? - A pedagógusaim munkájába senki nem szól bele, tehát a legjobb meggyőződésük szerint dolgoznak. Nekem az a fontos, hogy egy tanító, egy tanár hitelesen tegye, amit tesz. Ne kelljen megerőszakolnia magát, mert az indikátorok szerint neki most éppen eszközt kellene használni, vagy csoportbontásban kéne dolgozni - ő csak dolgozzon úgy, ahogy azt a leghitelesebbnek, legjobbnak látja. Egyetlen egy kikötésem van a tantestület és a dolgozóim felé, amit, ha betartanak, onnantól kezdve teljes szabadságban dolgozhatnak. Mégpedig az, hogy a gyermek emberi méltóságát, önérzetét, önbecsülését semmilyen formában megbántani, megsérteni nem lehet! Nincs az az ok, amivel ezt megtehetnénk. Mondhatnánk úgy is, hogy aki tudja a másik embert szeretni, az azt csinál, amit akar. PraktikusEl sem olvassák a híredet, bármennyire is briliáns a tartalmad!FEL... legalábbis, ha nem vonzó a címe. "'Nem kell a blikkfangos cím, elég a tárgyilagos leírás' - marketing tévhit" - hívtuk fel a figyelmet link tavaly ilyenkor.
A hazai könyvtári lapok címei szinte kivétel nélkül a témát tartalmazzák, a rémát nem: "Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Szekciójának az IT evolúció 2.0 kiállításmegnyitóján tett látogatásáról" vagy: "Az építészeti szerzői jogi szabályozás a jogérvényesítés tükrében". A "Felhőbe fel! Szakirodalmazás oktatása az Állatorvostudományi Egyetemen COVID-19 előtt és alatt". Az utolsó cím első mondata azonban már a rémára utal: azaz betekintést enged a tartalom mozgósító jellegére. A réma azért hasznos, mert megnöveli a befogadó hajlandóságát a cikk elolvasására (már ha a cikket olvasásra szánják, és nem valamiféle penzumnak való megfelelés). Persze, nem érdemes a témáról sem lemondani; ahogyan a legutóbbi példa szerencsés módon a témát és a rémát egyaránt tartalmazza. E kettősséget biztosíthatjuk alcímmel is. Pl.: Megtartotta konferenciáját az X szervezet - a felszólalók könyvtári stratégiát sürgettek. - Az első rész a téma, a második a réma, de lehetett volna fordítva is. A réma elmaradásának gyakori oka, hogy a hír készítője nem érzi magát elég bátornak a réma megfogalmazására, vagy nincs kellő rálátása a témára, s így a befogadót feltehetően megfogó mondanivaló kiemelésére. Ezért fontos, hogy a hír készítésével, cikk írásával bátor, és a terület átlátására képes munkatárs foglalkozzon. (MG) KisszínesEzeket a szavakat használd, ha pontosabbat akarsz a 'fake news'-nálFEL
Címkék: kritikus / kritikai olvasás, gondolkodás (2013-) | közösségi média | sajtótermék (nyomtatott, elektronikus) | információ (elmélet, politika) |
A fake news szót ideje kitörölnünk a szótárunkból. Amilyen hirtelen robbant be a BuzzFeed hasábjain, olyan gyorsan vált "fake news"-zá minden, ami a szó eredeti jelentése szerint nem is lehetne az. Ez azonban látszólag senkit sem zavart, így amikor 2017-ben megválasztották az év szavának, már 365%-kal túlteljesítette azt a mennyiséget, mint ahányszor az előző évben használták. Lefakenewsozni valamit 2016 óta inkább politikai állítás, mint objektív mérce a valósághoz: ma már minden olyan médiaorgánum "álhírgyár", amit nem kedvel a hatalom, mert rossz fényt vet rá. Éppen ezért egy ideje már "szellőztetést" javasolnak a kutatók a nyelvhasználatban: itt az idő pontosabb és árnyaltabb kifejezésekkel leírni azokat a jelenségeket, amiket a médiában tapasztalunk.
A mai információs zűrzavart messze nem csak a tényszerűen hamis tartalmak, az úgynevezett álhírek okozzák. A megtévesztő információk egy széles spektrumot alkotnak a totális bullshittől az egészen finom, logikai hibákig. A téma szakirodalmában tájékozódva összeállítottunk egy hosszú listát arról, mi mindent tudunk mondani, ahelyett, hogy egyszerűen fake newsoznánk. Az alábbi linken definiált kifejezések, példákkal: - téves információ - dezinformáció - rossz kontextus - dezorientáció - szándékos félreértés - hoax - bullshit - összeesküvés-elmélet - városi legenda - szatíra/paródia. Újra érdekessé váltak a hagyományos hanglemezekFEL
Címkék: hangzóanyag- és zenei információszolgáltatás | kiadó(vállalat), kiadás | piac, információ- és hír- |
Egy évtizedes emelkedés után a járvány alatt valósággal kilőtt a hanglemezek eladása. A sztárok versengenek a nyomókapacitásokért, a lemaradt iparág képtelen kielégíteni az igényeket.
A legnépszerűbb persze továbbra is a streaming. A zenefogyasztás világszerte bő négyötöd részben digitális formában történik - több mint 70 millió dal érhető el így. Ugyanakkor a vinil vagy a cd fontos szerepet játszik abban, hogy ki jut a csúcsra. InformációforrásokLakmusz portál - álhírek és féligazságok kiszűréséreFEL
Címkék: kritikus / kritikai olvasás, gondolkodás (2013-) | információ szolgáltatása weben | sajtótermék (nyomtatott, elektronikus) |
Az egyre gyorsabban terjedő álhírek és féligazságok kiszűrésére indították magyar újságírók.
Az interneten fénysebességgel terjednek az álhírek, féligazságok, melyek képesek nagy tömegeket megtéveszteni. Ezeknek a kiszűrésére, a tények ellenőrzésére hozták létre 444-es újságírók a Lakmusz.hu portált, ahol a szerkesztők azt ígérik, hogy akár a lakossági bejelentésre érkező cikkeket is megvizsgálják, és megpróbálnak egészen a forrásig menni, hogy egy-egy állítás igazságtartalmáról meggyőződjenek. "Olyan kijelentéseket és információkat (szűrünk - a szerk.), amelyek széles közönséghez jutnak el és jelentősen befolyásolják a közbeszédet és/vagy potenciálisan kárt okozhatnak. Különös figyelmet fordítunk politikusok és egyéb közszereplők kijelentéseire, közintézmények és cégek közleményeire, valamint a közösségi médiában virálisan terjedő tartalmakra." - írják a portál munkatársai arról, hogy miket vizsgálnak. (Például a véleménycikkeket, a jövőre vonatkozó állításokat és humoros bejegyzéseket nem.) A portálon már most is elérhető néhány anyag, például, hogy hogyan maszatol a Fidesz az állítólagos nyugati nemátalakító műtétek statisztikái körül, vagy az éppen aktuális oltásellenes hisztériák mögött húzódó valódi okokról. Online elérhetővé váltak a Jad Vasem holokausztáldozatokról készült nyilvántartásaiFEL
Címkék: Izrael | hozzáférés, nyitva tartás | adatbázis, elektronikus adatok elérése | információ szolgáltatása weben | egyéb, nem könyvtári (információ)szolg. szerv. |
Az izraeli holokauszt kutató- és emlékközpont, a Jad Vasem nyilvántartásai mostantól nyilvánosan elérhetők a JewishGen, a legnagyobb online zsidó genealógiai adatbázison keresztül.
A Jad Vasem és a New York-i Zsidó Örökség Múzeuma/A Holokauszt élő emlékhelye által működtetett JewishGen közötti megállapodásnak köszönhetően bárki számára könnyű hozzáférést biztosítanak az izraeli intézmény adatbázisában meglévő több millió névhez. A Jad Vasem által az 1950-es évek óta gyűjtött Tanúságtétel lapok mintegy 2,7 millió, a holokausztban meggyilkolt férfi, nő és gyermek nevét, életrajzi adatait és lehetőség szerint fényképét tartalmazzák. A Jad Vasem névadatbázisa összesen több mint 4,8 millió zsidó áldozatnak állít emléket. A kutatók mostantól a JewishGen-en belüli közvetlen kereséssel link is lekérdezhetik ezeket az adatokat. |
FeliratkozásA heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását. A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel. KIT - hírcsokrok
Néhány tematikus gyűjtemény a lapból
HírlevélrőlA hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest). A KIT tulajdonosa: GM Info Consulting Kft. |
impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról |