"Az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy ott az kérdez, aki tudja a választ, és annak kell válaszolnia, aki nem tudja." - Karácsony Sándor elhíresült, több mint 120 éves mondata aktuális a könyvtárakban is. (Arra koncentrálunk, amit a használók nem tudnak (vö.: link ). Érthető marketing-szempont, hogy saját, fontosnak tartott ismereteinket, elképzeléseinket, olvasmányainkat igyekszünk átadni pl. a könyvtárhasználó gyerekeknek. De ennél sokkal eredményesebb eljárás, ha az ő elképzeléseikből indulunk ki. Nem mellesleg így hatékonyabban tudjuk felhasználni a marketing-költségvetést is (már, ha valaki méri könyvtárában a hatékonyságot).
A használók elképzeléseiből kiindulni azonban nehezebb (a ráfordítás és a várható nyereség jellemzően együtt jár). Előbb ugyanis meg kell figyelni használóinka, melyek az elképzeléseik, mindennapi gyakorlatuk, melyek a vágyaik és fájdalompontjaik. Amikor ez megvan, akkor jöhet az ő céljaik szolgálata. Ami nem feltétlen, kritikátlan kiszolgálás. Így lehet pl. az, hogy hazai városi könyvtárban a gyerekkönyvtárosoknak ismerniük kell a gyerekek által olvasott könyveket.
Ilyen elvek esetén elfelejtjük a könyvtári vetélkedők kitöltendő tesztkérdéseket, és a gyerekek fantáziáját megmozgató, fejlesztő, kifejtős, mégjobb esetben együttműködős kérdések, biztatások kerülnek előtérbe. S bár ilyen esetben nehezebb feladatgyőztest - és vesztest - hirdetni, de rájövünk, nem is ez a lényeg. Akár csak a skandinávok oktatási rendszerében. (MG)

Az idei Library Journal Marketing díjat az Illinois-i Palatine Közönyvtár link vitte el. A "Több mint amit szeretsz" kampánnyal a könyvtár megnövelte a működési költségekre fordítható bevételeit. Ezzel együtt pedig a marketing díjat is megnyerték. A könyvtár a szomszédos társaihoz képest alulfinanszírozott. A kerületben 1974 óta nem volt adóemelés, így a könyvtár sem tudott árat emelni egy helyi törvény értelmében. Eközben viszont a kiadások magasak. Így a könyvtár kiszámolta, hogy 2025-re elbocsátások és nyitva tartás csökkentés következik. 2035-re pedig be fog zárni, ha nem változnak a körülmények.
A könyvtár nyilvános szavazásra bocsátotta a díjak emelését. A szavazók 64% úgy döntött, támogatja. Ez a korábbi 6,66 millió dolláros bevételhez képest további 1,4 millió dollárt jelentett. A működési bevétel 21 százalékkal nőtt. A könyvtár megkezdte a felújítást és technológiai frissítést. A következő hat évre 5,8 millió dolláros kiadással számol ebből a célból. Például növeli a tanulószobák számát, makerspace teret hoz létre, áttervezi a személyzet íróasztalainak elhelyezését.
A marketing csapat feladata a változások teljesen átlátható kommunikálása volt. Annyi információt megosztani, amennyit csak lehet a könyvtár céljairól és kívánalmairól. Hogy az áremelést megszavazó közönség megértse a problémát. A könyvtári szükségleteket pozitív érzelmi kontextusba kellett csomagolni. A közösség tagjai nem is értették a könyvtári finanszírozást. Úgyhogy a marketing csapat infografikákat készített a magyarázatára. Bemutatták: hogyan lesz könyvtári bevétel az adóból, és hogy a szomszédos könyvtárak mennyivel több pénzből gazdálkodnak (75 dollár/fő lehet a ráfordítás 114-191 dollárhoz képest). Továbbá nyomtatott hírleveleket juttattak el 36 ezer háztartásba. Öt emailes hírlevelet küldtek ki 30 ezer felhasználónak, 32%-os megnyitási rátával. A könyvtárhasználókon kívül a lakosságnak szórólapot, képeslapok készültek, előadást tartottak. Hat videót forgattak, hogyan használják a könyvtárat. Közösségi média posztokat írtak, weboldalt indítottak közel 3 ezer egyedi látogató elérésével. Bemutatták, a díjemelés és ráfordítások hogyan hatnak majd rájuk pozitívan. A közösség pedig értékelte az átláthatóságot, meglepődött az adatokon.
A helyiek mindig is szerették a könyvtárat, még több szolgáltatást kértek. A nyertes marketing csapatnak pedig pozitív üzenetekkel, a "Több mint amit szeretsz" kampánnyal sikerült megmutatni, hogyan lesznek majd fejleszthetők a szolgáltatások a díjemeléssel. (ref.: Habók Lilla)

A Goethe Intézet FRAUenTITÄT TO GO vándorkiállítása a száz éves női választójog témájából kiindulva könyveken, albumokon és magazinokon keresztül mutat be meghatározó, aktuális témákat a nők társadalmi helyzetét illetően a német és európai kultúrában a politika, a mindennapi élet és a művészet területén.
A kiállítás a budapesti Goethe Intézetben november 3-ig látogatható, ezután pedig partnerkönyvtáraikban Székesfehérváron (11.11-12.02.), Veszprémben (12.09-01.04.), Győrben, Szombathelyen, Kecskeméten, Szegeden és Egerben.
A vonatkozó fotókat ld.: link .

Mi kell ahhoz, hogy egy könyvtárban közel nyolcvan főnyi - főként férfiakból álló - közönség tegyen látogatást? A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár link megtalálta a receptet. Egy elhivatott ember gyűjtőszenvedélye, technikatörténet, különleges retró eszközök működés közben, nosztalgia (amelyhez - ez esetben előnyként feltüntetve - a könyvtár retró épülete, a volt Úttörőház, patinás díszletként szolgál).
Paluska György szarvasi hangtechnikus évek óta alapos kutatómunkával és lelkes háttérmunkával készül az audiotechnika körébe tartozó előadással kísért kiállításaira, melyre negyedik alkalommal is a szarvasi Városi Könyvtár kínált megfelelő helyet, alkalmat. Az előadó mindig tud újat mondani a téma iránt érdeklődőknek, valamint újat mutatni különleges gyűjteménye darabjaiból. Közel száz működőképes eszköz van a birtokában. Lélekkel összeállított előadásaihoz nagyszerű érzékkel választ zenét, kiállításai több hónapos előkészületet, precizitást tükröznek. Az előadót sokan ismerik segítőkészségéről, kedvességéről a városban. Ezekre a könyvtári programokra készülve nyugodtak lehetünk: garantált a siker. Az elmúlt években csodájára járhatott a szép számú közönség sercegő hanglemezt megszólaltató gramofonjának vagy a korabeli "Rákosi tölcsérből" felhangzó hangfelvételnek; de bárki megszólaltathatta kedvencét a 2 Ft-os érmével működő igazi zenegépből.
Idén az elektromosság témáját jártuk körül. Edison és Tesla, a két feltaláló életét, eredményeit, vitáját ismerhettük meg természetesen izgalmas szemléltetőeszközökkel megspékelve. Szó esett a magyarországi első közvilágításról, a 60-as, 70-es évek technikájáról, amelyek közül a legérdekesebbeket működés közben is láthatott a közönség: egy 1941-ből származó forgókéses villanyborotvát; egy hordozható rádiót, amely egyben bakelitlemez-lejátszó is volt a 70-es években, mint egy korabeli "DISCKMAN", amelyből még ma is tökéletesen hangzott fel a P.Mobil Kétforintos dala; vagy egy közel ötven éves kazettás magnódecket automata kazettafordítóval. De a csattanót mégis egy olyan hordozható magnetofon jelentette, amelyben tekerős áramfejlesztő biztosította, hogy az oly létszükségletű áram nélkül is végighallgathassuk kedvenc számunkat.
A közönség az előadást követően lelkesen kérdezett, beszélgetett közelebbről is szemügyre véve a kiállított különlegességeket. (Baginé Tóth Erika)

Folytatva megkezdett link sorozatunkat, úgy tűnik, a szegény használókkal való eredmény sokkal nagyobb érték és befektetés, mint a "problémamentes" középosztállyal foglalkozás. (MG)
Ahogy az erőszak és az elhanyagolás, a nyomor is olyan veszélyforrás, ami jól mérhető biológiai változásokat idéz elő. A tartós nélkülözésből fakadó szélsőséges bizonytalanság azonban sokszor halálosabb méreg mindennél, hiszen (főleg, ha beleszületik valaki) szinte mindig krónikus stresszt okoz, ami egy láncreakciót indít be. A szervezetben állandósul a stresszhormon, vagyis a kortizol jelenléte, ez hatással van például a hippokampuszra, amely az érzelemszabályozásért felel, de átprogramozza a végrehajtási funkciókért, a memóriáért és a döntéshozásért felelős agyterületeket is. A krónikus stressz tulajdonképpen "lefagyasztja az agyat", inkapacitál: kevesebb szürkeállományt termel a frontális lebeny, ez pedig az olyan kognitív funkciókat látja el, mint a problémamegoldás, a tervezés vagy a szervezés. Ami még rosszabb, az agynak ez a kémiai berendezkedése olyan pszichés betegségeket okoz, mint a depresszió, skizofrénia vagy a szorongás, hajlamosabbá tesz a függőségekre is. A megemelkedett kortizolszint gyakran áll a túlsúly, a magas vérnyomás, magas vércukorszint, keringési betegségek és károsodott immunrendszer hátterében is.
Nyomorúság és gondolkodás viszonyrendszerében meghatározó jelenség az úgynevezett "scarcity mindset", vagyis az agy "szűkösségi üzemmódja", amely egyébként nem csak a szegénységben élőknél alakulhat ki.
Ez egyfajta kényszer- és hiányvezérelt beállítódás, azt jelenti, hogy valaminek az égető hiánya miatt kizárólag a közeli, jelenbéli, "az orrunk előtt lévő" problémákra tudunk koncentrálni. Ebben az állapotban olyan döntéseket hozunk, amelyek hosszú távon a kárunkra vannak.

A frissdiplomás könyvtárosok új készségekkel jönnek ki az egyetemekről. Ezáltal új munkakörök jönnek létre a könyvtárban. Az előző részben a makerspace, STEM-központú és adatelemzést végző szerepeket mutattuk be. Most az üzleti elemzés és az ügyfélkapcsolat következik.
- Az üzleti elemzés egyre elterjedtebb a könyvtárban és az IT szektorban is. (Egyfajta tolmács szerepet tölt be fejlesztő és megrendelő között - szerk.) A könyvtárosok gyakran indulnak a tech világ irányába. A könyvtároshallgatókat jól felkészítik az egyetemen erre a szerepre. A technológiai diplomák azt mutatják be, az adatok mennyire hasznosak, és hogyan használhatók. A könyvtárszak felhasználóorientált, más perspektívát mutat. Ebben az esetben az IT és a könyvtárosok közt képez hidat. Minden elemző más-más területekért is felelhet, pl. katalogizálási, kölcsönzési, szerzeményezési szoftverek. Felhasználói interjúkat készít, megérti a funkcionális és üzleti igényeket, user story-kat (fejlesztőknek az üzleti igényt hátterét bemutató összefoglalókat - szerk.) és teszteseteket ír, tesztel. A fejlesztőcsapat tagja, de jól megérti a könyvtári munkát is.
- Egy új típust képeznek az "ügyfélkapcsolati" könyvtárosok. Közösségi médián keresztül igyekeznek felhasználókat gyűjteni. Közösségi specialisták, akik stratégiai partnerségeket kötnek és együttműködéseket indítanak. Felhasználói élmény (UX) könyvtárosok, akik piackutatásokon keresztül gyűjtik össze a könyvtárhasználati eseteket. A munkakörnek a közösség és kapcsolatépítés a központja. A könyvtárosok új utakat találhatnak, ahogy az embereket elérhetik. Eközben a közösséget valóban érdeklő információkat adhatnak. Erre a közkönyvtárakban és a felsőoktatási könyvtárakban is szükség lehet.
A könyvtárszakokon elsajátítható újfajta tudás nem csak a frissen végzett könyvtárosokat segítik munkakereséskor. Hanem a könyvtáraknak is segít naprakésznek és felhasználóközpontúnak maradni a mai technológával átszőtt mindennapokban is. (ref.: Habók Lilla)

A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
1 - Csak felbosszantott(ak)
14 - Nem találkoztam ilyennel
5 - Némileg segített(ek)
5 - Segített(ek)
6 - Sokat segített(ek)
1 - megírom: kit@gmconsulting.hu
Az olvasói megjegyzés a szakértői rendszer áttetszőségéről, minőségbiztosításáról szól: "Őszintén szólva a könyvtári szakértők tudtommal csak technikai szakmai kérdésekben szakértők. Nem vizsgálják a szerzeményezés mikéntjét, az állomány arányait, összetételét, az olvasói kívánságok teljesítését, a lakosság demográfiai és egészségügyi jellemzőire épülő könyvtári ellátást. Nem figyelnek rá, hogy a könyvtár milyen kapcsolatot tart fent a tényleges és a potenciális olvasókkal, szervez-e olyan rétegeknek, csoportoknak könyvtári hetet, akik nem tudatos olvasók. Van-e outsourcing, vagy ragaszkodunk az épület adta keretekhez? Tehát a lényegi kérdéseket tudtommal elkerülik. Ha másként van, kérlek világosíts fel.
Így olvasatomban nincsenek könyvtári szakértők, bár jól hangzik az elnevezés. (például lehet-e valaki könyvtári szakértő egyetlen idegen nyelv ismerete nélkül, publikációk nélkül, stb.) További szempontok lehetnének, hogy a kulturális szakértő a jövőt illető könyvtári trendekből is legyen felkészült, a különböző technológiákban pedig jártas (webinárium, távoktatás).
Legyen saját koncepciója (jövőképe) a könyvtárak fejlesztését illetően, ami nyilvános. (legyenek idegen nyelvű publikációi, és olykor látogasson el az IFLA kongresszusokra)."
Itt láthatók együtt a 2 évvel ezelőtti hasonló, és a mostani felmérés adatai: link .

Az egyetemi könyvtárak nagy nyomásnak vannak kitéve, hogy bevezessék az információk kezelésének új formáit. A könyvek kölcsönzése, a tanulási terek biztosítása és a digitális tartalmak licencelése továbbra is központi szolgáltatások, viszont az új publikációs tevékenységek támogatása iránt is egyre nagyobb az igény. A nyílt hozzáférés, a humán tudományi digitális kiadások, az adatkezelési tervek összeállítása, a kutatási szoftverek biztosítása vagy az adatok gondozásával és megőrzésével kapcsolatos szolgáltatások kritikus fontosságúvá váltak. Kérdés: az egyetemi könyvtárak az oktatási és tudományos információk központi tényezői kívánnak maradni intézményeikben? Elég-e a változási képességük ahhoz, hogy megfeleljenek az oktatás, kutatás és tanulás területén jelentkező innováció által támasztott követelményeknek.
A Göttingeni Állami és Egyetemi Könyvtár (Staats- und Universitätsbibliothek Göttingen, SUB link ) Németország harmadik legnagyobb könyvtára. Más könyvtárakhoz hasonlóan a SUB is csak a megszokott költségvetésével számolhat. A munkatársi gárda bővítésének leginkább kivitelezhető megoldása a belátható időn belül megüresedő pozíciók előzetes betöltése, áthidaló finanszírozás segítségével. Ez főleg pályázati támogatásokból lehetséges; a SUB az utóbbi időben egy jogi elemző, három adatelemző és egy folyamatelemző munkatársat tudott így alkalmazni. A munkatársak képzése és továbbképzése esetében érdemes figyelmet fordítani a "munkavégzés közben történő" képzésekre. A változás helyi szinten mindig a napi feladatok új kiosztásában érhető tetten. Annak érdekében, hogy a spontán átalakulásoknak irányt szabjanak, a SUB munkatársai 2014 és 2017 között 128, költségvonzat nélküli projektet valósítottak meg. A kisebb változtatások, új részfeladatok bevezetése a hálózatos hatásnak köszönhetően az egész szervezetben változásokat eredményezett. A SUB ezek előmozdítása érdekében használói igényfelméréseket is végzett, majd újragondolták a könyvtár szolgáltatási portfólióját, amit az egyes területekre fordítandó költségek újraelosztása követett.
A SUB az elmúlt 25 évben közel 50 pozíciót hozott létre az új munkafolyamatok támogatására, miközben 25 pozíciót megszüntettek. Ezek a változások a személyzet 25%-át érintették, azaz évente közel 1% volt az átalakulások léptéke - ez azt sugallja, hogy a felsőoktatási könyvtárak nem változnak elég gyorsan. Következésképpen további források bevonására lenne szükség, hogy felgyorsítsák a változás ütemét, többek között a már említett áthidaló finanszírozással a pozíciók előzetes betöltése céljából. (Elég gyorsan változnak a felsőoktatási könyvtárak?; ref.: Koltay T.)

10 év tervezés, 5 év építkezés és 1,8 millió dokumentum 4 hónapnyi átköltöztetése után október 1-jén megnyílt a Luxemburgi Nagyhercegség új Nemzeti Könyvtára, Kirchberg kerület "Nemzeti Könyvtár" elnevezésű villamosmegállójánál, ahol mélygarázs és fedett kerékpártároló is várja a látogatókat. ...
A nemzeti könyvtár kölcsönöz is: automatizált könyvszállító és válogató rendszer segíti a folyamatot; a visszahozott dokumentumokat az épület külső falain (is) elhelyezett bedobók használatával is vissza lehet adni. A használók a az online forrásokhoz az eluxemburgensia.lu címen férhetnek hozzá, de a könyveket előjegyezhetik a a-z.lu címen is.
A könyvtárban, természetesen, kávézó-étterem is működik. A Médiathéque-ben 3 hangstúdió és egy csoportos munkára kialakított szoba is várja a látogatókat.
A harmadik emeleten egy családi szoba várja a gyerekkel érkezőket: amíg a felnőtt olvas, a gyerekek csendben játszhatnak mellette. A családi szoba lehetővé teszi a szülőknek, hogy gyermekeik társaságában kutathassanak.
A könyvtár nemzeti és nemzetközi szakmai feladatainak ellátását tárgyaló- és oktatótermek is segítik. A 260 m2-es konferenciaterem 250 fő befogadására alkalmas, két hangszigetelt részre osztható. Emellett egy 74 fő befogadására alkalmas átrium is várja a könyvtári programok iránt érdeklődőket.
S ha már programok, egy érdekesség: a könyvtár rendezvénynaptárából és Twitter oldaláról is kitűnik, hogy a luxemburgi nemzeti könyvtárban nem csak klasszikus könyvtári programokat, hanem például jóga órát is szerveznek. De, természetesen, ez sem csak öncélú testgyakorlás: a Twitter bejegyzésben a könyvtárosok felhívják a figyelmet a gyűjteményben fellelhető, kapcsolódó témájú könyvekre is!

Az "Ausztria átállása a nyílt hozzáférésre (AT2OA)" elnevezésű, 2017-től 2020-ig tartó projekt célja, hogy elősegítse az osztrák állami egyetemeken a tudományos publikálás nagyarányú áttérését a nyílt hozzáférésre (OA), és az átállás érdekében lépéseket tegyen. Célkitűzése, hogy a kiadókkal való licencmegállapodások átstrukturálása és a kutatók publikációs tevékenységéhez nyújtott célzott támogatások révén növeljék Ausztria nyílt hozzáférésű publikációs termését. Emellett az OA-publikáláshoz új fórumokat is indítanak. Az alprojektek a következő területeket érintik:
1. A nyílt hozzáférésre való átállás hatásának vizsgálata
2. A nyílt hozzáférésre való átállás üzleti modelljének finanszírozása
3. Az OA-publikálási alapok finanszírozásának kiépítése
4. Az OA-publikációk és az egyetemek alternatív OA-publikálási modelljeinek támogatása. Ezek az alprojektek hálózati együttműködéssel és tudásátadási tevékenységekkel egészülnek ki. (Autoref.)

A bavarikon, Bajorország művészeti, kulturális és helyismereti digitális platformja link 2017-ben is sikeresnek bizonyult. Az év legjelentősebb eseménye a portál első virtuális kiállítása volt Martin Luther und die frühe Reformation in Bayern. Anhänger, Gegner, Sympathisanten [Luther Márton és a korai reformáció Bajorországban. Követők, ellenfelek, szimpatizánsok] címmel. Az angol és német nyelvű kiállítás, melynek keretében 19 különböző partnerintézmény jóvoltából 16 500 új tárgy került fel a bavarikonra, nagy visszhangot keltett, és széles körben ismertté tette a portált.
A bavarikon közreműködő intézményei között több múzeum, levéltár, műemlékvédelmi és közigazgatási testület található. A portál tartalma is sokszínű: megtalálhatók rajta kéziratok, régi nyomtatványok, térképek, érmék, szobrok stb. Ezt a sokféleséget a jövőben is erősíteni fogják. Az évi két alkalommal ülésező, a digitalizálási projektekről döntést hozó bavarikon-tanács amellett foglalt állást, hogy a dokumentumtípusok széles kínálata kerüljön a gyűjteménybe (zenei kéziratok, történeti értékű hangzóanyagok, bajor írónők hagyatékai stb.). A Bajor Állami Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek, BSB link ) kulcsszerepet játszik a portál fejlődésében. Nemcsak szervezőként, szerkesztőként, műszaki szolgáltatóként, hanem tanácsadóként és segítőként is a partnerek rendelkezésére áll. A BSB bavarikon-csapata gondoskodik a különböző adatok egységesítéséről is. Emellett különlegességnek számítanak a 3D-s digitalizált objektumok, melyeket a BSB szakemberei ingyenesen készítenek el a társintézmények számára. (Az év végéig összesen 57 ilyen dokumentum kerül fel a portálra.)
2018-ra két virtuális kiállítást terveznek a bajor alkotmány 200., valamint a forradalmi Bajor Szabadállam 100. évfordulója kapcsán, de előkészületben van egy kisebb kiállítás is az 1914 és 1923 közötti bajor szükségpénzekről.
A bavarikon 2017-ben új utakat keresett a nyilvánosság felé: először a közösségi médiában találkozhattak vele a használók (Facebook-oldalának ezernél több a követője), majd a portál októberben hírlevelet indított, mely havonta jelentkezik új tartalommal. (Tovább a sikeres úton! Lendületben a bavarikon digitalizációs kampánya; ref.: Murányi L.)

IASL konferencia Dubrovnikban, Dömsödy Andrea és Pataki Marianna beszámolója; műhelymunkák...
- Marie Slaby és Kathy Lynch iskolai könyvtári tér újratervezése témájú műhelymunkájában Kína legnagyobb nemzetközi iskolájának könyvtárát mutatták be. A 2 szintes, 150 ezer kötetes, 14 alkalmazottal működő iskolai könyvtárat valóban újragondolták. Ebbe pedig sokféle módon vonták be az iskola közösségét. Érdekes volt látni, hogy mennyire tudatosan terveztek a könyvtárat körülvevő intézményegységekkel. A könyvtárat magában foglaló épület része még a művészeti tantermek, az informatikai szolgálat, a stúdió. A hagyományosakon kívül a következő funkcionális tereket valósították meg: kiállítótér, büfé, előadó tér, zöld fal (outdoor érzés), szabadtéri olvasó, zárt raktár. Felsorolták, hogy a tervezés során a következő típusú tereket akarták megvalósítani: elmélyülő és lazuló hely, kollaboratív hely, külső hely (kültér), az intézmény múltjára utaló hely, rácsodálkozó, wow hely.

A HelloVidék Katona Ildikóval beszélgetett a kiadó megalapításáról, a magyar könyvpiac helyzetéről, a hazai olvasóközönség helyzetéről és arról, mi a dolguk a könyvangyaloknak.
KI: ... A 2000-es jelentés örömmel tudatja, hogy a gyermek- és ifjúsági könyvek forgalma az előző évhez képest megduplázódott, már elérte az összforgalom 4,8%-át. Mára ez a részesedés már 20% feletti, tehát elmondható, hogy megsokszorozódott a jelentősége. És joggal feltételezhetjük, hogy nem a felnőttek szoktak át a gyerekkönyvek olvasására, ugye. Most már van egy erős réteg a gyerekek, fiatalok körében, akik élvezik az olvasást, szeretik a könyveket. Ám ahhoz képest, hogy 2008-ban összességében hány rendszeres könyvvásárló volt és most mennyi van, itt még van lehetőség javítani.
HV: Korábban sokan rebesgették, hogy a technológia fejlődésével a kütyük kiszorítják a papír alapú könyveket. Lehet ennek kapcsán már biztosat mondani?
KI: Mindenki temette a Gutenberg-galaxist, de gyakorlatilag azt kell látni, hogy az e-könyvek divatja nem jelent végső csapást a könyvekre. Az Angliában egyre sikeresebb Waterstones példája mutatja, hogy a valódi könyvek élményét semmi nem pótolja. Ők egyenesen kivették a Kindle-t a kínálatukból a "szánalmas" eladási adatokra hivatkozva. Annyi látszik, hogy a példányszámok masszívan csökkennek, de ennek oka az is, hogy sok a címszám, és hogy nem nő az olvasók, könyvvásárlók száma. Ezen kell dolgozni, hogy megcsináljuk a könyvértékesítésben ugyanazt a sikersztorit, mint amit a gyerek- és ifjúsági irodalom föllendítésénél elértünk.

A Szentpétervári Nemzeti Könyvtár 36,5 milliós gyűjteményének általános modern feldolgozottsága, a fentiek tükrében, jól láthatóan töredékes. Az elmúlt két évtizedben jelentős katalógus- és állományi digitalizálási projektek indultak meg (RUSMARC, CERL, EROMM), valamint az Egyesített Orosz Könyvtárkatalógus létrehozásának első lépései, másfelől 1990-re megépült a legmodernebb könyvtári igényeknek eleget tevő új központi épület is, a kutatók, az egyetemisták, a kiállítások és a különböző szintű konferenciák részére. Mindez azonban nem javította jelentősen a középkori kéziratállomány modern, kritikai feldolgozottságát.
Éppen ezért egyedülálló nemzetközi tudományos eredménynek tekinthető a Szuromi Szabolcs professzor által október 22-én részletesen bemutatott és ismertetett, tizennégy éven át pontosított kétkötetes katalógus, ami az első - a modern, leíró, nemzetközi bibliográfiát és összehasonlító szövegkritikát alkalmazó - részletes tudományos összegzése a több mint kétszáz éven át elveszettnek hitt Saint Germain des Prés-i Apátság könyvtárából Szentpétervárra került 902 kéziratnak. Az elmúlt majdnem másfél évtized precíz szakmai elemzéseinek köszönhetően olyan egyedülálló - három nyelven hozzáférhető - katalógus került összeállításra, amely minden egyes feldolgozott kézirat esetében a lehető legpontosabban tartalmazza a kéziratban szereplő műveket, a keletkezési helyeket és dátumokat, a kézirat használati helyeit és a kéziraton belüli kiegészítések keletkezésére vonatkozó további releváns információkat, valamint pontos leírását adja minden egyes kódexnek. Szuromi professzor alapos, háromnyelvű (latin, orosz és angol) kismonográfiai szintű bevezető tanulmánya tartalmazza a könyvállomány vizsgálatának a történetét és az alkalmazott metodológiát.

Ahogyan említettük: a világ rengeteg értelmetlen információval áraszt el minket, nekünk azonban egyáltalán nincs szükségünk mindegyikre. Pláne akkor nem, ha a jövőnket vesszük figyelembe. Praktikus szempontból elvégre azokat az adatokat kellene csak megőriznünk a fejünkben, amelyek később még hasznosak lehetnek. Minden más egyfajta "zaj" csupán az emlékezetünkben, amely bármikor megzavarhatja a mentális tevékenységeinket. Mi éppen ezért a következő módokon tartunk köztük rendet:
- elvetjük a részleteket a lényeg megtalálása és megtartása érdekében,
- alapelemeire butítjuk le a hosszú listákat és a bonyolult rendszereket,
- alaposan átszerkesztjük az emlékeinket az események megtörténtét követően,
- valamint teljesen eltérően tároljuk a tapasztalatainkat annak tekintetében, hogy hogyan éltük meg őket eredetileg.

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán látható és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig ritkán, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Miért készültek minikönyvek? Ki, és miért akart tenyérnyi vagy ujjhegynyi könyvecskéket kiadni? Ki olvasta ezeket? A hónap műtárgya sorozat első alkalmából egy igazi "könyves Liliputba" utazunk és megmutatjuk az ország legkisebb rekordereit.
Az egyik legrégibb ismert mikrokönyv, az Exercice du chrétien 1737-ben jelent meg Párizsban, egy példánya pedig az Országos Széchényi Könyvtárban is megtalálható.
"Ha a fecsegő Pliniusnak hinni lehet, már Cicero is ismert egy olyan Illiast, amelyet parányi betűkkel és olyan kis lapokra írtak, hogy egyetlen dióhéjban el lehetett helyezni."
A legidősebb magyar nyelvű miniatűr könyvet Kolozsváron adták ki 1759-ben. Címe: Elein való megtérésnek gyümöltse. A kiadvány népszerűségét mutatja, hogy négy kiadását is őrizzük az intézményben.
A kis méretű könyvek előállításának célja a hordozhatóság volt, mivel az emberek már a középkorban is szerették magukkal vinni olvasmányukat. Az első nyomtatásban megjelent miniatűr könyvek nagy része még vallási témában íródott. A 18. század végén viszont már megjelentek az almanachok és naptárak miniatürizált változatai is. Ezek elsősorban hölgyek számára készültek, amelyre a könyvek belsejébe ragasztott tükör, illetve a díszes kötéstábla utal.

Könyvtáros volt, diplomával a kezében, elment raktárosnak, eladónak, segédmunkásnak, ügyintézőnek (vö. pl.: link ) - halljuk innen-onnan. Bár a könyvtár ritkán vonzó referencia a profitszférában, a munkaerőhiány erős motiváció a munkaadóknál. A könyvtárnak egyre többet kel(ene) tenni a fiatalok megtartásáért is. Ám sem az érdekvédelmi szervezetek, sem az egyes könyvtárak nem látszanak tenni érdekeikért. (MG)
- A magyarok több mint negyven százaléka hagyta el eredeti szakmáját, vagy éppen a váltáson gondolkozik - főleg a fiatal generáció, a 20-as, 30-as korosztály fordít hátat pályájának. De vajon mi ennek az oka, hol a legégetőbb a hiányuk, és kik azok a "nullkilométeresek" - ezeknek járt utána a Pénzcentrum.
A Portfolio november 20-i konferenciáján a munkavállaló-barát szervezet és környezet kialakítása, illetve a digitalizált HR-megoldások lesznek fókuszban. Részletes program, jelentkezés itt: Big Office HR Brand Day.
"Szerettem is, meg nem is. Szívesen foglalkoztam gyerekekkel, úgy éreztem, hasznos, amit csinálok, viszont a vezetőség úgy bánt velünk, kollégákkal, mintha mi is diákok lennénk. Ez nem tetszett" - kezdi beszámolóját Erika, aki másfél évig volt iskolapszichológus egy dél-magyarországi városban mielőtt Budapestre költözött volna, hogy egy játékboltban legyen eladó. Erikára egy babaysitter-kereső csoportban bukkantunk rá, mint kiderült mellékállást is vállalna, igaz, sok tapasztalata még nincs, bár a Pécsi Egyetem pszichológia szak sikeres elvégzése sok szülőben ébreszthetne bizalmat.
Arra a kérdésre, hogy miért döntött a költözés mellett, azt válaszolta: "az elsődleges oka az alacsony fizetés volt. Sok csoporttársam már meg sem próbált ilyen munkát találni, mert tudta, hogy mire számíthat. Én nem voltam ennyire képben." Az évfolyamuk egy jó része nullkilométeres pályaelhagyó, azaz meg sem próbálkoztak a végzettségüknek megfelelő munkát találni: Nyilván a fiatalok lépnek le ilyen helyekről elsősorban, mert a bértábla nekünk nem kedvez. A pályakezdők bére nagyon kevés, 2 év gyakornoki idő után is keveset emelkedik, utána 6-8 évet is várni kell a következő ugrásig a második portfolió írás után.

Minél többet ülünk annál alacsonyabb lesz az energiaszintünk. Ez egy ördögi kör, fáradékonnyá válunk, csökken a koncentrációnk és sajnos ezzel együtt a mozgás iránti igény is, ezért is hízunk könnyebben, ha ülőmunkát végzünk.
Szerencsére sok mindent tehetünk azért, hogy az ülőmunka mellett megelőzzük a számos kellemetlen problémát, amely a rossz tartás miatt alakulhat ki. Először is, válasszunk olyan irodaszéket, amelynek lehet a háttámláját és az ülő részét és külön állítani, szabályozható a magassága is, és próbáljuk változtatni a testhelyzetünket munka közben is.
Vannak olyan gyakorlatok is, amelyekkel ülés és közben is elvégezhetünk, ezekkel könnyen át tudjuk mozgatni a testünket. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a mély légzésekről és a gyakorlatokat többször ismételjük meg!
- Végezzünk medencekörzéseket.
- Húzzuk hátra mindkét vállunkat, zárjuk a lapockákat, majd lazítsunk.
- Kezünket tegyük tarkóra, könyököket húzzuk hátra és egyenesítsük ki a hátunkat.
- Az előző testhelyzetben egyik könyökünket húzzuk hátra, fordítsuk a törzset is!
- Hajtsuk előre a fejünket, majd vissza.
- Billentsük jobbra majd balra fejünket.
- Végezzünk vállkörzéseket.
Egy-egy hosszabb megbeszélés alatt az asztal alatt a következő gyakorlatokat is kipróbálhatjuk:
- Szorítsuk talpunkat többször erősen a talajhoz.
- Emeljük lábujjhegyre a lábunkat, majd engedjük le a sarkunkat. Ismételjük többször.
- Végezzünk bokakörzést.
- Váltva nyújtsuk ki a térdeinket az asztal alatt bokakörzés.
- Emeljük fel váltva a lábainkat, míg a térdünk el nem éri az asztal alját.
- Feszítsük meg a farizmainkat és tartsuk úgy 10 másodpercig.
Munka után, ha van időnk edzésre, akkor az energiaszint növelésére dinamikus mozgásokat ajánlja Farkas Ildikó, a központ gyógytornásza. Futással, kerékpározással, úszással vagy bármely kardio jellegű sport rendszeres végzésével serkenthetjük egész testünk vérkeringését, javul az állóképesség is, könnyebbek lesznek a mindennapok. Egyénileg vagy csoportosan, személyi edzővel vagy egyedül, pörgős zenére vagy meditatív jelleggel, eszközzel vagy saját testsúllyal, teremben vagy a természetben - a testünk jelezni fogja, mi esek jól.

A Csillangó Meseműhelyben citera, hegedű, gitár, brácsa, cselló, furulya és gardon festi a hátteret az ízes szavakkal mondott történetekhez. Kulcsár-Elek Csilla mesél, Kéner Orsolya, Tóth Zsuzsanna és Kurucz Betti hangszeren kíséri. A négy nő zenéje, meséje egymásnak felelget.
Orsi: Ami nálunk létrejön, tudatos tervezés eredménye, és tudatos reagálás a gyermekek igényeire. A kicsik szeretnek átváltozni meseszereplőkké királykisasszonnyá, szegénylegénnyé?, és a mi foglalkozásainkon ezt megtehetik. Ilyenkor, hőssé átlényegülve begyakorolhatnak problémamegoldó készségeket, és olyan megküzdést segítő tulajdonságokat érezhetnek magukénak, mint bátorság, kitartás, leleményesség, együttérzés, segítőkészség, lényeglátás, együttműködés. Ezzel az élménnyel felvértezve könnyebben helyt tudnak állni az igazi életfeladatok megoldása közepette is.
Betti: Aki a hétköznapokban alkalmanként butának, csúnyának, ügyetlennek érzi magát, mesehősként szép, okos, ügyes lehet, olyan, akinek sikerülnek a dolgok.
Zsuzsi: Ez az élmény pedig elraktározódik, és amikor szembetalálja magát egy nagy feladattal, amire nem érzi magát képesnek, ehhez a tapasztalathoz fordulhat.
- Hogyan alkot a Csillangó Meseműhely?
Betti: Csilla elmondja az új mesét, nekünk pedig népdalok, gyerekdalok jutnak eszünkbe. Ezeket először csak "behajigáljuk" egy képzeletbeli kosárba, hangeffekteket próbálgatunk a sokféle hangszeren, fontolgatjuk, mi illene ide vagy oda a mese folyamába. A dalok eléneklésével, csereberéjével, a hangszeres kíséret kialakításával építgetjük föl az előadást.

Mióta Páduai Szent Antal átvette a melót, az előd is jobban bírhatja...
"A kölni érseki levéltár kutatói segédletének 1985-ös speciális útmutatása szerint, ha egy iratot nem találunk a helyén, forduljunk segítségért Páduai Szent Antalhoz, az elveszett tárgyak védőszentjéhez. Ha ez nem vezetne esetleg eredményre, úgy forduljunk Nolai Szent Félixhez, aki korábban hasonló segedelemmel bírt, de mióta Páduai Szent Antal lett a védőszentje az elveszett dolgoknak, így ismét nagyobb kapacitással bír a kereséshez nyújtott segítségben." (Takács Gergő ajánlásával)

A Fehér Ház lemondta a The New York Times és a The Washington Post című lapok előfizetését, jelentette be Stephanie Grisham, az amerikai elnöki hivatal szóvivőnője csütörtökön. A szóvivőnő úgy fogalmazott, "nem újítottuk meg az előfizetéseket". Majd hozzáfűzte, hogy ez "az adófizetők számára alapvetően fontos takarékoskodást" jelent.
Donald Trump amerikai elnök egy hétfőn, a Fox televíziónak adott interjújában ismételten hangoztatta a liberális The New York Timesszal szembeni kifogásait, és közölte, hogy a továbbiakban nem kívánja látni a lap példányait a Fehér Házban. "Nem akarjuk többé (ezt a lapot) a Fehér Házban, valószínűleg le is fogjuk mondani, és így teszünk a The Washington Posttal is" - mondta Trump.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy e két lap álhíreket, hamis híreket közöl. Trump nem először ostorozta a két amerikai liberális lapot, mint ahogyan egyes televíziós csatornákat is - például a CNN-t - rendszeresen bírál, mert szerinte álhírekre alapozva próbálja tematizálni az amerikai közbeszédet.

A gramofonra gondolva jó esetben is csak sistergő, recsegő lemezek és mélabús dalok jutnak eszünkbe. Ilyen távolságból eltűnik a huszadik század eleji szórakoztatóipar termésének sokszínűsége. Pedig a gramofonlemez - a filmhíradókkal együtt - a rádió előtti korszak internete. Modern és sikkes médium, ízlésformáló és közösségszervező eszköz, kultúra és buli egyszerre. Katonadalok, korszerű tánczenék, kuplék, humoros magánszámok, melankolikus versek, vallási énekek és népies műdalok festenek képet arról, hogyan múlatták idejüket és mulattak a Monarchia idején az iparoslegények, a bakák, a polgárok és szépasszonyok. Könnyek, pajzánság, tánc és áhítat, történelmi tragédiák és csacska szerelmek elevenednek meg a fekete korongokon.
Magyarországon korábban egyetlen közgyűjtemény sem kezdett bele a gramofonlemezek összegyűjtésébe. A mai napig a magángyűjtők kutatják fel, őrzik és rendszerezik a népszerű kultúrának ezeket a mára történetivé érett dokumentumait. A Neumann új gyűjteménye egyúttal új modellt is teremt itthon: a gyűjtői archívumot. Egy olyan alulról építkező gyűjtemény felépítése a célunk, ahol a gyűjtők hozzák nyilvánosságra gramofonfelvételeiket, és osztják meg tudásukat egymással és az érdeklődőkkel. A gyűjtői archívumban a hozzáférés és az értékelés nyitott mindenki számára, a gyűjtemény és a tudásbázis gyarapítása a közösség joga és feladata.
A Gramofon Online a Magyarországon nyomott és kiadott, 78-as fordulatszámú hanglemezek felvételeit gyűjti és dolgozza fel az 1906-os kezdetektől. Célunk, hogy az oldalon minden felvétel szabadon meghallgatható legyen és maradjon. Kezdeményezésünk akkor minősül majd igazán sikeresnek, ha a múlt század első felének hangfelvételei újra élővé válnak. Ha birtokba vesszük, használjuk és magunk is alakítjuk a gramofonlemezeken megőrzött hagyományt.
A feltöltés csak gyűjtőnek engedélyezett.

Anna Rosling Rönnlund TED-előadásában olyan adatbázist mutat be, amely Földön élő emberek mindennapjait, használati tárgyait, cselekedeteit demonstrálják. "Fotósokat küldtem 264 otthonba 50 országban - és még mindig folyamatosan - és mindenhol ugyanazt a fotósorozatot készítették el a fotósok: lefotózták az ágyat, a tűzhelyet, a játékokat és még vagy 135 dolgot. Most van nagyjából 40.000 fényképünk." Tehát azok a közönséges dolgok láthatók - családi képek, használati tárgyak, szobabelső, wc, fogmosás-videók, vágyak tárgya, vásárolni tervezett dolgok stb. - melyeket a híradó NEM mutat. De amely dolgok sokkal inkább jelentik a valóságot, mint a nem ritkán szenzációhajhász, negatív dolgokra koncentráló sajtó, netán demagógia. A Roslingéktól már ismert Gapminder oldalon a Dollar Streeten link ábrázolják mindezt.
"Sok hasonlóságot találhatunk világszerte, és a médiában látható képek az mutatják nekünk, hogy a világ egy nagyon, nagyon fura hely. De ha megnézzük a Dollár Utca képeit, nem tűnnek annak. Így a Dollár Utcát böngészve a képeket adatnak használhatjuk, és az országok sztereotípiái egyszerűen szétesnek. Tehát a személy, aki a világ másik feléről néz vissza rád valójában olyan, mint te. És ez cselekvésre késztet, és reményt ad!"

A Soft Opening célja, hogy a gyerekek mellett a szülőket is bevonja a sztoriba. Federation of Soft név megött megbújó két alkotó, Linka Zsuzsi és Markó Áron két évet dolgozott egy különleges, angol nyelvű, saját kiadású mesekönyvön, amelyhez már elindult a Kickstarter kampány is.
A Soft Opening címet viselő alkotás nem egy hagyományos mesekönyv: a legnagyobb érdekessége az UV-festékes réteg, amin kifejezetten a szülők számára helyeztek el szabad szemmel láthatatlan részleteket (háttérsztorikat, kulisszatitkokat, kommentárokat), melyek a könyv mellé adott UV-lámpával válnak láthatóvá. Emellett egy titkos, Spotify-on és Apple Music-on elérhető soundtrack is kiegészíti a könyvet, ez is az UV-lámpa segítségével tárulkozik fel.
A Soft Opening főhőse Walter, a jól öltözött, és nagyon éhes vombat, aki egy furcsa világba csöppenve próbál eligazodni, jóllakni, majd végül csapatot toboroz és megnyitja saját hamburgerezőjét. A sztori fő célcsoportja a 6-8 éves korosztály.
A könyv nagy méretű, vászonkötéssel készült, vastag volumenizált papírra nyomtatták, vakdombor és prégelt részletekkel. Az illusztrációk is mind kézzel készültek, és rengeteg popkulturális utalást rejtenek. A Soft Openingből már el is készült néhány példány, így aki a Kickstarteren rendel, a tervek szerint még karácsony előtt megkapja saját példányát. A könyvhöz az UV-lámpa mellett még több extra, például a sztori karaktereit ábrázoló poszter, vászontáska és matricacsomag is rendelhető.
A Kickstarteren jelenleg 65%-os támogatottságnál áll a kampány.

Pénteken bemutatta új fejlesztését a Facebook, amellyel közelebb hozzák a világ híreit a felhasználókhoz. Az újdonság külön ikont kap a telefonos applikációban, és úgy működik majd, mint egy hírolvasó.
Pénteken hivatalosan is bemutatta új fejlesztését a Facebook, amellyel "újságárussá" változik az oldal egy része. Az új fül alatt megjelenő cikkekért nem kell fizetni, a felhasználók azt és annyit olvasgatnak, amennyit csak akarnak.
A Facebook Newsról hetek óta szivárogtak a hírek, még most, a bejelentés előtt is jött róla új infó. Sokan azt is tudni vélték, hogy a közösségi oldal pénteken fogja bemutatni, és lám: igazuk lett. Az új szolgáltatás olyan sajtótermékek híreit gyűjti össze, mint a The Wall Street Journal, a USA Today és a BuzzFeed, vagyis elsősorban angol nyelvű irományokkal lehet majd találkozni. Azt azonban a felhasználók dönthetik el, hogy milyen témájú írásokat szeretnének látni, és ezt az alkalmazásban be is állíthatják.