Történt, hogy egy *** [könyvtár]beli látogatásáról *** [név] írt egy blogbejegyzést. Hírgyűjtőkkel bíró könyvtárosok gyorsan megtalálták a bejegyzést, saját blogon is idézték. Mikor ezt a blogbejegyző konstatálta, kérte az idézőt, hogy törölje saját blogjáról, mert -- úgymond -- szeretne még a *** könyvtárba menni. A bejegyzés töröltetett, a forrásblog azonnal jelszavassá vált... A cikk és az eset rávilágít a könyvtári a hatalmi attitűdre, ügyfélkapcsolatok szintjére, és a könyvtárimázsra (milyen feltételezés él a könyvtárról). Bár joggal lehet mondani, hogy egy példa nem példa, és hogy mindenkinek lehet rossz napja, a bejegyzés olvasó oldali hangulatát saját visszatérő olvasói tapasztalataim visszaigazolják. Tényszerűen megjegyezve, hogy más, abszolút pozitív hozzáállás is tapasztalható. (MG) Idén is eljött a idő, mikor szembesülnöm kellett a ténnyel: kénytelen vagyok elmenni az ***-ba. Hogy egyesek miért nem szeretnek odajárni? Ez nemsokára kiderül. -- Azt tudom, bármit kértem vagy kérdeztem, úgy csinált [a könyvtáros] mintha nekem ezt vagy azt tudnom kéne, és bár mindent kötelességtudóan megtett -- ami tényleg a kötelessége -- nem hagyta ki az alkalmat, hogy ne szóljon be ill. ne világítson rá arra, hogy mit rontottam el, illetve éreztetni azt, hogy valószínűleg agyilag tudom majd felfogni, hogyan működik a *** [elektronikus berendezés], és egy oldal *** [feldolgozása] nekem, a rutintalannak G ehész percet is igénybe vehet. Persze neki ez kevesebb idő, hiszen ő már gyakorlott, de természetesen ő nem fog nekem ***-ni [szolgáltatást nyújtani]. Jó-jó, és csak arra nem emlékeztem, mikor is kértem meg erre a kemény feladatra. Hiszen csak megkérdeztem, mi módon tudok hozzájutni pár oldalhoz nyomtatva. Utóbb amúgy kiderült, kissé rosszul mérte fel képességeimet. (1 óra 30 perc alatt vittem fel 46 tételt, ami 2 percet jelent átlagban. He.) Hozzáállásának pozitív hozadéka az volt rám nézve, hogy a hosszú nap után (kisebb megszakításokkal háromnegyed hétig ültem a ***-tárban [a könyvtár egyik részlege]) megállapíthattam: nem tudta belém ültetni a hülye vagyok érzést, és akármennyire undok volt, a kedvemet sem tudta elrontani.' - F: nov. 11.