... ezt követte a nemzeti könyvtár új részlegének létrehozása 1000 km-re a fővárostól (Mo i Rana), majd a könyvtár honlapjának elindítása 1993-ban, az évtized végén pedig partnerség a rádióval történeti archívumának digitalizálására és hosszú távú megőrzésére.
2004-ben a nemzeti könyvtár felülvizsgálta stratégiáját, melybe bekerült a digitális nemzeti könyvtár kialakítása is, s 2006-ban már a teljes állomány digitalizálása lett a cél, melyet a kulturális minisztérium támogatott, és a parlament is elfogadott. A felkészülés a személyi feltételek kialakításával kezdődött, és a tömeges, olcsó, de minőségi digitalizálással folytatódott, olykor külső cégek igénybevételével is, évi 1000 TB nagyságban. (A tárolásra 12 ezer TB áll rendelkezésre.) A digitalizálás a könyvek, hírlapok mellett kéziratokra, fotókra, filmekre, plakátokra és hangzó anyagokra is kiterjed (olykor két műszakban is).
Az eredmények azt mutatják, hogy megfelelő tartalom és megállapodások nélkül nem volna mit kínálnia a nemzeti könyvtárnak. Az átfogó digitális stratégia létrehozását a kezdeti kritikák után széles elismerés és támogatás övezi. A források felszabadítása érdekében átszervezték a munkafolyamatokat (pl. beszüntették a hírlapok mikrofilmezését), megfelelő szakértelmet és kapacitást teremtettek, és a bizalomra törekedtek a jogtulajdonosok iránt partnerkapcsolatok kialakításával. Az új norvég kötelespéldány-törvény nyomán egyszerűbbé válik a Digitális Könyvtárhoz vezető út, hiszen a könyv és folyóirat-kiadók a digitális példányokat szolgáltatják be.
A Digitális Könyvtár kulturális, információs és nyelvpolitikai projekt is.