A könyvtár nem vész el, csak átalakul, így nem csoda, hogy Helsinki odafigyel arra, milyen könyvtár várja az olvasókat, de nem az Oodi az egyetlen 21. századi könyvtár Európában.
Az utóbbi tíz évben hasonló városi könyvtár nyílt a belgiumi Gentben, a dániai Aarhusban és az oslói Björvikában, és ezek mindegyike inkább tekinthető nagyvárosi nappalinak, ahol közösen lehet alkotni, gondolkodni, dolgozni és kikapcsolódni, mintsem egy hagyományos, ódon könyvszagú olvasótérnek. Ennek az elképzelésnek a legszélsőségesebb változatai a könyv nélküli könyvtárak, amelyek mondjuk kizárólag online működnek, kizárólag digitálisan tárolt tartalmaik vannak, vagy csak tárgyak kölcsönzését vállalják.

A genti De Krook például 2017 márciusában nyitott meg, és naponta több mint négyezren látogatják. Az Oodihoz hasonlóan lézervágókkal, 3D-nyomtatókkal, varrógépekkel és forrasztópáka-készlettel szerelték fel, de kialakítottak benne egy rádióstúdiót és egy olyan tanácsadó központot is, ahol például jogi kérdésekre segítenek választ találni az olvasóknak, és az idősebbeknek is segítenek eligazodni a digitális világban. Megmutatják, hogyan töltsenek ki online adatlapokat, hogyan foglaljanak időpontot a fogorvosnál vagy hosszabbítsanak meg egy könyvtári kölcsönzést.

Azzal, hogy a hagyományos könyvtári szerepből elnavigáltak egyfajta tudás- és készségfejlesztő központi szerepbe, a De Krook szerint csak nyertek, méghozzá éppen a könyvtári részleg, ugyanis a könyvkölcsönzés is elkezdett nőni: most majdnem tíz százalékkal több könyvet vesznek ki, mint amennyit a De Krook megépítése előtt működő városi könyvtárból.