A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta.
Az OECD 2000 óta háromévenként megismételt PISA mérése (Programme for International Student Assessment) mára megkérdőjelezhetetlenül az oktatáspolitikák sikerének vagy kudarcának legfontosabb mércéje lett. Nem véletlenül, a PISA ugyanis azt és akkor méri, amit és amikor kell: a tanulók további tanulásának sikerét meghatározó szövegértési, matematikai és természettudományos alapkészségek fejlettségét abban az életkorban, amikor a legtöbb országban általában a fiatalok a többé-kevésbé egységes oktatás után belépnek a már specializáltabb középfokú oktatásba.
Az új eredmények a szövegértés és a természettudomány terén mutatják a kudarcot valló tanulók arányának ugrásszerű növekedését. Összességében a tanulási kudarcok mértéke az utóbbi években rettenetes, korábban Magyarországon ismeretlen mértéket öltött. Az arányokat a teljes 15 éves népességre vetítve az mondható, hogy - amennyiben ez nem változik - a magyar közoktatás minden évben több mint 25 ezer fővel gyarapítja a funkcionális analfabéták számát, közel ugyanennyivel a legalapvetőbb természettudományos készségekkel sem rendelkezők számát, s több mint 26 ezerrel azokét, akik alapvető matematikai készségek nélkül kerülnek ki a felnőtt életbe. Ha a szövegértési adatokat nemek szerinti bontásban is nézzük, az derül ki, hogy ma Magyarországon minden harmadik (31,9%) 15 éves fiú funkcionális analfabéta.
- PISA-eredmények: link