1. Egészségügyi kockázat: a nem megfelelően tájékoztatott emberek inkább ki vannak téve a betegségeknek a tájékozott társaiknál. Továbbá minél fiatalabbak, annál sérülékenyebbek az információ hiánya miatt. A Betegségteher Index, a Global Burden of Disease azt mutatja meg, mekkora terhet ró a GDP-re és a lakosságra a betegségek gyógyításának költsége és a munkában töltött napok számának kiesése. Közérdek, hogy minden állampolgár az elérhető legtökéletesebb egészségben és boldogságban élhessen. (Ld.: boldogságindexek.)

2. A közgazdászok kutatása szerint a kirekesztett csoportok - mivel nem végzik el azt a felsőoktatási formát, amire a képességeik szerint alkalmasak volnának - szintén GDP csökkentő tényezőként fog jelentkezni az információ hiánya. A pozitív beavatkozás lehetséges.

3. A családok és a közösségek széteséséhez vezet, ha nem tudjuk feldolgozni a másságot. Ehhez nem csak a kisebbségi, de a többségi társadalom informálása is szükséges. Az információhiány a népesség lelki állapotának további romlását idézi elő, de a folyamat azonban megfordítható.

4. A legkisebb anyagi ráfordítást a kontrollált információk átadása, az információforrások megfelelő használatának bemutatása jelenti, viszont az információszolgáltatás minél korrektebb és ideje korán nyújtott alkalmazásával tudjuk a legnagyobb anyagi ráfordítást igénylő szolgáltatást, az egészségügyi költségeket csökkenteni, a betegségeket előfordulását minimalizálni.

5. A kisebbségi csoportok szempontjainak, gyakorlatainak megismerése szélesíti, gazdagítja a nagyobb közösség tagjainak szellemi horizontját. Mintákat ad az egyén, saját, egyedi érdekeinek érvényesítésére, a közösséggel való érdekharmonizálásban.

Ne feledd: mindannyian kisebbségiek vagyunk, akár több szempontból is. Ez egyaránt jelenthet kincset is és hátrányt is.

Kapcsolódó: Felmérés az LMBTQ könyvtári erőforrásokról és szolgáltatásokról link